A rendeletet hatályon kívül helyezte a szociális ellátásokról és megállapításuk szabályairól szóló 8/2013.(XII.30.) önkormányzati rendelet 24.§ (2) bekezdése.

Hatálytalan:  2014. január 01. napjától.

Zaláta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 25. §. (3) bekezdésében, 26. §-ban, 32. §. (3) bekezdés, 50.§. (3) bekezdésében, 33. § (7) bekezdésében 37. § (1) bekezdés d) pontjában,és 37/A § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (3) bekezdésében 45. §. (2) bekezdésében, 46. §. (1) bekezdésében, 58/B. §. (2) bekezdésében, 62. §. (2) bekezdésében, 92. §. (1) bekezdésében, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 21.§ (1) bekezdésében, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi. CXL. tv. 19. §. (2) bekezdésben foglalt felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbiakat rendeli el: 

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

A rendelet célja, hogy az Önkormányzat közigazgatási területén megállapítsa az Önkormányzat által a szociális rászorultságtól függő pénzbeli, valamint természetben biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, illetve azok igénybevételének és érvényesítésének módját és feltételeit.

A rendelet hatálya

2.§

(1) A rendelet hatálya- a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kiterjed Zaláta község közigazgatási területén lakóhellyel rendelkező

a) magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra,

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

(2) A rendelet hatálya az átmeneti segély, étkeztetés körébe tartozó sürgős, azonnali ellátás  tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(3) A rendelet hatálya kiterjed

a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

b) az Sztv. 32/B.§. (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik

(4) Az önkormányzat tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére, köteles az arra rászorulónak átmeneti segélyt biztosítani, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti.

(5) Az önkormányzat a (4) bekezdés szerinti intézkedéséről haladéktalanul értesíti a hatáskörrel rendelkező illetékes szervet. Az értesítéssel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését.

Eljárási rendelkezések

3.§

(1) Az eljárás megindítása kérelemre, vagy hivatalból történhet. A kérelmet az önkormányzat hivatalához, az önkormányzat polgármesteréhez vagy képviselőjéhez lehet benyújtani vagy az önkormányzat hivatalában jegyzőkönyvbe mondani. Amennyiben a kérelmet az önkormányzat polgármesteréhez, képviselőjéhez nyújtották be, az érintett köteles gondoskodni az iratok önkormányzati hivatalhoz való haladéktalan továbbításáról.

(2) A kérelemnek tartalmaznia, illetve a kérelemhez mellékelni kell:

1. a kérelmező személyi adatait
2. a kérelmezővel közös háztartásban élő, közeli hozzátartozók nevét és személyi adatait, valamint a hozzátartozói minőséget
3. a kérelmező és a vele egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó hozzátartozók jövedelemigazolását
4. Az 2.§. (2) és (3) bekezdése alá tartozó személyek esetében az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedélyt.

(3) A lakcím megállapítása szempontjából a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adati irányadók.

(4) A kérelemben és a jövedelemnyilatkozatban szereplő adatok, tények valódisága az eljárás során szükség esetén, az alábbiakkal ellenőrizhető:

- környezettanulmány elkészítése, a kérelmező által megadott tartózkodási helyen,

- az ügyintéző megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet, helyi gépjármű-nyilvántartót, jövedelemigazolást kiállító munkáltatót, NAV-t,

- munkanélküli státusz az illetékes Munkaügyi Központ határozatával igazolható,

- házasság felbontását, gyermektartásdíjat, bontóperi ítélettel, vagy a tartásdíj megállapítása, vagy végrehajtása iránti eljárás megindításáról kiállított igazolással kell bizonyítani, amennyiben a tartásdíjról a szülők egyezséget kötöttek, az erről szóló nyilatkozat is elfogadható,

- 16. életévét betöltött gyermek tanulói, hallgatói jogviszonya iskolalátogatási igazolással igazolható.

4.§

(1) A jogosulatlanul, vagy rosszhiszeműen igénybevett ellátás esetén az Sztv. 17. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.

(2) Havonta rendszeresen folyósított pénzellátás esetén, a támogatásban részesülő a támogatás alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változásokat 15 napon belül köteles bejelenteni a Polgármesteri Hivatalban, vagy a Közös Hivatalban.

(3) Az eljárás során az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az eljárás során a Polgármesteri Hivatal által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmazni.

5) A rendszeres szociális segélyt, a havi rendszerességgel adott lakásfenntartási támogatást, és átmeneti segélyt utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani.

(6) Az önkormányzat hivatala a beadott kérelmeket gyűjti, döntésre előkészíti, folyamatosan figyelemmel kíséri a támogatásra jogosultság fennállását, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás megszűntetésére, valamint nyilvántartást vezet a rendszeres ellátásban részesülőkről.

5.§

(1) A képviselő-testület határozatát a polgármester írja alá.

(2) A polgármester határozata ellen a közléstől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni. A fellebbezéseket a körjegyzőségen írásban lehet benyújtani vagy szóban jegyzőkönyvbe mondani. A Hivatal a fellebbezésről 3 napon belül értesíti a polgármestert. A polgármester a fellebbezést – ha az alapján határozatát nem vonja vissza, vagy nem módosítja – a szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.

(3) A képviselő-testület másodfokú döntéséről – az Ket. szabályainak megfelelő határozattal – kell a kérelmezőt értesíteni. A határozatot a polgármester írja alá.

(4) Jogszabály által meghatározott esetben egyszerűsített határozat hozható, ha a hatóság a kérelemnek helyt ad és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

Aktív korúak ellátása

6.§

(1) Az Szt. 37. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra tekintettel rendszeres szociális segélyt kell megállapítani annak az aktív korúak ellátására jogosult személynek, aki

a) közfoglalkoztatásra irányuló munkaviszonyt azért nem létesített, mert a munkaköri alkalmassági vizsgálaton „nem alkalmas” minősítést kapott,  vagy az orvosszakértői szerv legalább 30 %-os egészségkárosodását állapította meg,

b) gyermeket vár és betöltötte a terhesség 12. hetét,

c) pszichiátriai vagy szenvedélybetegsége miatt rendszeres orvosi kezelés alatt áll.

d) 14 éven  aluli gyermeknek  egészségügyi, vagy egyéb okból otthoni felügyeletét látja el a felügyelet szükséges, és indokolt időtartamára.

e) a háziorvos igazolása alapján szenvedélybetegségére tekintettel, aki kábítószer, vagy alkoholfüggő

f)a háziorvos igazolása alapján átmeneti, vagy tartós fizikai, vagy szellemi demens állapotba került.

g) a munkaegészségügyi alkalmassági vizsgálaton az önkormányzat közfoglalkoztatási programjában való részvételhez nem megfelelő minősítést kapott.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendszeres szociális segély iránti kérelemhez mellékelni kell

a)      az (1) a) pont szerinti esetben a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményét tartalmazó szakvélemény másolatát,

b)      az (1) b) pont szerinti esetben a terhesgondozási könyv másolatát,

c)      az (1) c) pont szerinti esetben a kezelést végző szakorvos által kiállított igazolást a   

         rendszeres orvosi kezelés fennállásáról.

d)      az (1) e) és d) pontok szerinti esetben a háziorvos igazolását.

(3) Amennyiben a kérelmező a rendszeres szociális segély megállapítását a 9. § (1) a) pontja alapján kéri, és orvos szakértői szerv által kiadott szakértői véleménnyel nem rendelkezik, az orvos szakértői vizsgálatra történő beutalásáról a jegyző gondoskodik.

(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a lakókörnyezete rendben tartására vonatkozó, a rendelet 8. §-ában foglaltaknak felszólítás ellenére 5 napon belül nem tesz eleget, a rendszeres szociális segély összegének folyósítását egy hónapra fel kell függeszteni.

Az együttműködés eljárási szabályai

7.§.

(1) Aki az Szt.37 § b.) d.) pontja  alapján rendszeres szociális segélyben részesül, a  segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles  a Sellyei Többcélú Kistérségi Társulás Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatával,melynek keretében

a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát, és

b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

(2)A  rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15

napon belül köteles a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni és nyilvántartásba vetetni

magát.

(3) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodik, és a következőkre terjed ki:

a) az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,

b) az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,

c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.

(4) A Családsegítő Szolgálat az együttműködés keretében

a) figyelemmel kíséri az ellátásra való jogosultságot megállapító határozatban  a  határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján - a szervnél történő megjelenésekor - nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt az Szt. 37/D. § (2) bekezdése szerinti beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt, mely tartalmazza

a program tartalmát,

a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének leírását,

az előírt kötelezettségek teljesítésének rendjét, időtartamát, ill. határidejét,

azokat az eseteket, körülményeket, amelyek a megállapodás nem teljesítését, az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával - módosítja a programot.

(5)  Az együttműködésre kijelölt szerv

a) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, valamint

b) a (4) bekezdés e) pontja szerinti éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról.

c) a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel történő kapcsolattartásáról

a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények  szakmai feladatairól és

működésük feltételeiről szóló külön jogszabályban a családsegítésre meghatározott   

esetnaplót vezet.

(6)   A jegyző az együttműködésre kijelölt szervet tájékoztatja

a) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,

b) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról,

c) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy által az Sztv. 37/C. § (4) bekezdése alapján kötött megállapodásról.

                                          Aktív korúak ellátásának további feltételei

8.§.

(1) Az aktív korúak ellátását kérelmező személy, illetve az ellátás jogosultja a Szt. 33. §-ában foglaltakon felül a jogosultság egyéb feltételeként köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház lakókörnyezetének rendben tartására az alábbiak szerint:

a.) A lakás vagy ház rendben tartása, ezen belül:

aa) a lakóhelyiségek rendszeres takarítása

ab) konyha és vizes helyiségek, mosdók higiéniájának biztosítása

b) Az ingatlanhoz tartozó kert és udvar rendeltetésszerű használata, művelése, ezen belül:

ba)    a szükséges növényvédelmi védekezési feladatok időben történő végzése,
bb) amennyiben a kert nem áll művelés alatt, a terület rendszeres kaszálása, gyommentesítése,
bc)  az ott található szemét és lom eltávolítása.

c) Az ingatlant határoló kerítés karbantartása,
d) A kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartása, téli síkosság mentesítése.

(2) A jegyző az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelem benyújtását, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 15 napon belül, szükség esetén helyszíni környezettanulmány során győződik meg a lakókörnyezet rendezettségéről.

(3) Ha a kérelmező vagy az ellátás jogosultjának lakókörnyezete az (1) bekezdésben foglalt bármelyik feltételnek vagy feltételeknek nem felel meg a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felhívja a kifogasolt hiányosság(ok) felszámolására, amelynek teljesítéséről helyszíni szemlén győződik meg.

(4) Amennyiben a kérelmező vagy az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettséget a

kitűzött határidőig nem biztosítja részére foglalkoztatást helyettesítő támogatás nem

állapítható meg illetve a már megállapított és folyósított ellátását meg kell szüntetni.

Lakásfenntartási támogatás

9.§

(1) A lakásfenntartási támogatást kérelmező személy, illetve az ellátás jogosultja köteles az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztántartására, az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának megóvására, valamint higiénikus állapotának biztosítására a 8. §-ban meghatározottak szerint.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítését a Hivatal helyszíni szemle útján ellenőrzi.
(3) Az (1) bekezdésében foglaltak teljesítetlensége esetén a jegyző 5 napon belül felszólítást küld a kérelmező részére az elvégzendő munkák megjelölésével a munka elvégzésére.
(4) Meg kell szüntetni annak a lakásfenntartási támogatásra jogosultságát, vagy el kell utasítani a támogatásra irányuló kérelmét annak, aki az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget.

Ápolási díj

10.§

(1) Kérelemre ápolási díj állapítható meg 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végző közeli hozzátartozónak, ha

1. a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150 %-át.
2. A gondozó alkalmas a gondozott ellátására és a gondozottal egy háztartásban lakik.

(2) A kérelemhez csatolni kell a háziorvosi szakvéleményt arról, hogy az ápolásra szoruló tartósan beteg, valamint a kérelmező illetve családja jövedelem- és vagyonnyilatkozatát.

(3) Az ápolási díj összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(4) Az ápolási díj megállapítására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jogosult.

(5) A jegyző a  Sellyei Családsegítő Szolgálat, valamint  a Szociális Háló Egyesület, vagy a SZOCEG Kft.  közreműködésével ellenőrizheti az ápolt ellátásának megfelelőségét.

(6) Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni ha 

1. az ápolt szükséges személyes felügyeletét,
2. lakás tisztántartását,
3. ápolt  ruházatának személyes higiéniájának biztosítását,
4. életkorának, egészségi állapotának megfelelő élelmezését,
5. a lakás fűtését,
6. az ápolt előírt gyógyszerelését,
7. az ápolt részér előírt gyógykezelését

az ápolási díjban részesülő nem teljesíti.

Átmeneti segély

11.§

(1) Vissza nem térítendő átmeneti segélyben részesíthető kérelemre az a személy, aki létfenntartását veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzd, feltéve, hogy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén 150 %-át.

(2) Gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiadások enyhítésére átmeneti segély akkor állapítható meg, ha a kérelmező igazolt gyógyszerköltsége meghaladja a kérelmező és családja havi jövedelmének 20 %-át.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben a kérelmező évente legfeljebb egy alkalommal – jövedelmére tekintet nélkül – átmeneti segélyben részesíthető.

(4) Tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy részére legfeljebb hat hónap időtartamra havi rendszerességgel is megállapítható átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként.

(5) Az átmeneti segély természetben nyújtott ellátásként is megállapítható az alábbi célokra:

1. élelmiszer-, ruhanemű-, tüzelővásárlás
2. tankönyv és füzetcsomag vásárlás
3. gyógyszer és gyógyászati segédeszköz vásárlás.

12. §

(1) Átmeneti segélyt ugyanannak a családnak egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal lehet adni. Az átmeneti segélyezés gyakoriságánál a család részére biztosított rendkívüli gyermekvédelmi támogatás eseteit is figyelembe kell venni.

(2) Az átmeneti segély összegét a kérelmező rászorultságához igazodóan 15.000,-Ft-ig terjedő mértékig lehet megállapítani.

(3) Egy család évente a nyugdíjminimum 100 %-ának megfelelő összegű átmeneti segélyben részesíthető, a gyógyszer és gyógyászati segédeszköz kiadások enyhítése céljából megállapított segély összege – az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetein felül – a nyugdíjminimum 80 %-ig terjedhet.

(4) Az átmeneti segély kérelemben meg kell határozni azt a konkrét élethelyzetet, amely indokolja a kérelem benyújtását, valamint a segély felhasználásának célját (bántalmazás, elemi kár, bűncselekmény áldozatává válás, kórházba szállítás, gyógyszer kiváltás stb.).
Átmeneti segély természetbeni ellátás formájában is nyújtható (tüzelő, közüzemi számla elmaradáshoz hozzájárulás, élelmiszer stb.).

(5) Különösen indokolt esetben – amennyiben a rászoruló anyagi helyzete a képviselő-testület előtt egy éven belül lefolytatott szociális eljárás vagy köztudomás alapján ismert – hivatalból is segélyben részesíthető az, aki a 10.§ (1) bekezdésében meghatározott körülményekkel rendelkezik, de átmeneti segély iránt kérelmet nem nyújtott be.

6. Hivatalból évente egyszer nyújtható alkalmankénti átmeneti segély.

13. §

(1) Elemi kár miatt megállapításra kerülő segély mértéke a nyugdíjminimum kétszereséig terjedhet. Az elemi kár miatt megállapításra kerülő átmeneti segély az egyébként megállapítható átmeneti segélyen felül illeti meg a kérelmezőt.

Elemi kárnak minősül az árvíz, belvíz, jégverés, tűz és más októl a lakóingatlanban keletkezett károsodás.

(2) Az átmeneti segély ügyekben a képviselő-testület által átruházott hatáskörben 10.000.- Ft összegig a polgármester jár el.

Temetési segély

14.§.

(1) Temetési segélyt kell nyújtani annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Temetési segély nyújtható annak az eltemettetőnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a háromszorosát.

(3) A helybeli legolcsóbb temetés költsége 2012. évben 115.000 -Ft. Az Szt. figyelembe vételével a temetési segély összege 25.000.-Ft., a segély összege elérheti a temetési költség teljes összegét,ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának  a létfenntartását veszélyezteti. A segély összegét a képviselő-testület a költségvetési rendelet megalkotásával egyidejűleg minden évben felülvizsgálhatja.

(4) A temetési segély iránti kérelmet a halotti anyakönyvi kivonat egyidejű bemutatásával lehet előterjeszteni a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül a Közös Hivatalnál, melyhez csatolni kell a temetés költségeiről szóló számlákat.

(5) A temetési segély ügyekben a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester jár el.

Természetben nyújtott szociális ellátások

Köztemetés

15.§

A köztemetésre a Sztv. 48. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a köztemetést elsősorban, hamvasztásos temetés formájában kell biztosítani.

Közgyógyellátás

16.§

(1) Kérelmére közgyógyellátásban részesíthető az, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át, egyedül álló esetén 200 %-át, igazolt havi gyógyszerköltsége eléri nyugdíjminimum 25 %-át.

(2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a kérelmezőnek a háziorvosával igazoltatni kell.

Szociális célú tűzifa juttatás

17.§

1. A képviselő-testület szociális célú tűzifát biztosít azoknak az életvitelszerűen Zaláta községben élő családoknak, akik a tárgyév november 01. napján lakásfenntartási támogatásban részesülnek az alábbi (2)-(5) bekezdésekben meghatározottak szerint.
2. A tűzifa juttatás során előnyben kell részesíteni azt a családot melynek tagja:

a) aktív korúak ellátására,

b) időskorúak járadékára,

c) adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentési támogatásra, jogosult továbbá

d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő család

5. három vagy több gyermekes család
6. a gyermekét egyedül nevelő szülő, kivéve, ha a szülők nem egy lakcímre vannak bejelentve, de egy háztartásban élnek.
7. a családban az Sztv. 41.§ (1) bekezdésében meghatározott súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg él.

3. A tűzifa segély mértéke családonként legfeljebb 5 m³ lehet.
4. A tűzifa segélyt írásban kell kérelmezni a polgármesternél, amelyet a Hiricsi Közös Önkormányzati Hivatalnak kell címezni. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, lakcímét, és az igényelt mennyiséget. A jogosultságról a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester határozattal dönt.
5. A segélyként kiosztandó tűzifa együttes mennyisége nem haladhatja meg a központi költségvetésből az önkormányzatra jutó összes mennyiséget.

Szociális szolgáltatások

Személyes gondoskodást  szociális ellátások

18. §

(1) Zaláta község Önkormányzata 2010. január 1. napjától az alábbi személyes gondoskodást biztosító szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások biztosítására szerződést kötött a Szociális Háló Egyesülettel (7960 Sellye, Batthyány u. 4) és a SZOCEG Szociális és Egészségügyi Szolgáltató Kt.-vel (7621 Pécs, Jókai u. 1.)

1. étkeztetés
2. házi segítségnyújtás
3. jelzőrendszeres segítségnyújtás
4. időskorúak nappali intézményi ellátása 

(2) A Szociális Háló Egyesület vezetője minden évben átfogó értékelést nyújt Zaláta község képviselő - testületének a személyes gondoskodást nyújtó ellátások helyzetéről.

Az ellátások igénybevétele

19. §

(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó ellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet az intézményvezetőhöz kell benyújtani. A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről valamint a fizetendő térítési díjról az intézmény vezetője dönt.

(2) Az étkeztetés , házi segítségnyújtás , idősek nappali ellátásáért fizetendő térítési díjat az önkormányzattal kötött ellátási szerződés alapján a Szociális Háló Egyesület vezetője határozza meg.

Étkeztetés

20.§

Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani és

1. nyugdíjasok, nyugdíjszerű ellátásban időskorúak ellátásában részesülnek,
2.  akik krónikus , vagy akut megbetegedésük, fogyatékosságuk miatt önmaguk ellátásáról – részbe vagy teljesen- gondoskodni nem tudnak
3. Pszichiátriai betegek, illetve szenvedélybetegek, azonban fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényelnek, önmaguk ellátására részben képesek,
4. Hajléktalanok, akik bejelentett lakóhellyel nem rendelkeznek és az étkezés hiánya az életüket , testi épségüket veszélyezteti.

(2) Az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi, vagy szakorvosi véleménnyel kell igazolni.

Házi segítségnyújtás

21 .§

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges, A Sztv. 62.§(2) és (3) bekezdés szerinti ellátást.

(2) az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézmény vezetője intézkedése alapján a Sztv. 93.§-94/A. § rendelkezéseinek megfelelően történik.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

22.§.

(1) A települési Önkormányzat képviselő-testülete rendkívüli gyermekvédelmi támogatást állapíthat meg, ha a Gytv. 19. §-a szerint számított jövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140% -át.

(2) A képviselő-testület a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összegét rászorultságtól függően 20.000,-Ft-ig terjedő mértékben határozhatja meg.

(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására a képviselő-testület által átruházott hatáskörben 10.000.- Ft összeghatárig a polgármester jogosult.

23.§

Az önkormányzat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 94. §-ában meghatározott személyes gondoskodást nyújtó alapellátásokat a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás (SKTT) Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálata ( 7960 Sellye, Zrínyi u. 13. ) valamint a  SKTT Vajszlói Aprófalva Óvoda (7838 Vajszló, Iskola u. 3.)  útján  a társulási megállapodásban foglaltak szerint  látja el.

Záró rendelkezések

24.§

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásról és megállapításuk szabályairól szóló 3/201. (III. 16.) önkormányzati rendelet.

(3) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Sztv. valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

Zaláta, 2013. szeptember 13.