1. § A rendelet hatálya kiterjed Zaláta Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és tulajdonosi irányítása alatt működő költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények); valamint mindazokra a dolgokra, melyek az önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, vagyoni értékű jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az önkormányzatot megillető részesedésekre, valamint az értékpapírokra (a továbbiakban: önkormányzati vagyon).

2. § (1) Az Önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll. Az Önkormányzat vagyonának nyilvántartása – a vagyonnyilvántartásra vonatkozó szabályok szerint – az Hiricsi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjének feladata.

(2) Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát a 2. melléklet tartalmazza.

(4)¹ Az Önkormányzat üzleti vagyonát a 4. melléklet tartalmazza.

3. § (1) Az Önkormányzat kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvény alapján határozza meg a forgalomképtelen törzsvagyon körét.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek különösen:

4. § (1) Az a forgalomképes Önkormányzati vagyon, ami nem tartozik a 3. § hatálya alá, illetve nem tartozik a törzsvagyon körébe.

5. § (1) Az Önkormányzati vagyon alapvető rendeltetése elsősorban a közfeladatok ellátásának biztosítása, amellyel felelős módon, átláthatóan és költségtakarékosan kell gazdálkodni. Törekedni kell a vagyon értékének megőrzésére, az állagvédelemre, valamint a vagyon értéknövelő használatára, hasznosítására és gyarapítására. A vagyongazdálkodás alapelveit a nemzeti vagyonról szóló törvény határozza meg.

(2) A vagyonleltár az Önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása. A vagyonleltárban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(3) A vagyonleltárt az éves költségvetési beszámolóhoz, zárszámadáshoz csatolva az Önkormányzat Képviselő-testületének kell bemutatni.

(4) Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban nem szerepelnek, a kiadott értékelési irányelv szerint becsült értéken veszi fel a tőkeváltozással szemben, és pénzforgalom nélküli állománynövekedésként rögzíti a könyvekben. Azon ingatlanokat, amelyek a számviteli nyilvántartásban a hatályos számviteli előírások szerinti bekerülési értéken szerepelnek, az értékbecslés adatait a számvitelben nem rögzítik.

(5) Az önkormányzat tulajdonában lévő földhasználati joggal terhelt ingatlanok nem kerülnek az önkormányzat számviteli nyilvántartásába.

6. § (1) A forgalomképtelen törzsvagyon hasznosításáról a közterületek használatáról szóló rendeletben foglaltak szerint rendelkezik a Képviselő-testület. A hasznosításon túli egyéb tulajdonosi jognyilatkozatokról, elővásárlási jog gyakorlásáról, telekmegosztásról, telekösszevonásról a Képviselő-testület dönt.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak megszerzéséről, elidegenítéséről, átruházásáról, megterheléséről, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő beviteléről, bérleti díj egyedi megállapításának feltételeiről a Képviselő-testület dönt, figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló törvény előírásait. Az elidegenítésről szóló szerződést a polgármester írja alá.

(3) Az üzleti vagyon, ingatlan és ingó tekintetében a Képviselő-testület gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Az üzleti vagyon elidegenítéséről minden esetben a Képviselő-testület dönt. Az elidegenítésre vonatkozó szerződést a polgármester írja alá.

7. § (1) A vagyonkezelés, vagyonkezelői jog szabályait a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezései, valamint az Mötv. 109. §-a határozzák meg.

(2) A feleslegessé váló – a 6. § (3) bekezdésben nem szereplő – befektetett eszközök értékesítéséről vagy selejtezéséről 50.000,- Ft egyedi könyvszerinti bruttó értékhatár alatt az a polgármester dönt utólagos beszámolás mellett, az 50.000,- Ft értékhatár feletti eszközök tekintetében a Képviselő-testület dönt.

(3) Az 1.000.000.- Ft értékhatár feletti önkormányzati ingatlanvagyon értékesítése esetén a képviselő-testület köteles nyilvános pályázatot kiírni.

8. §² Az önkormányzat képviselő-testülete közfeladat ellátása céljából a közfeladat ellátásához szükséges mértékben ingyenes használatba adja az 1-2, 4. mellékletben külön megjelölt ingatlanokat.

9. § . Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

10. § (1) Az önkormányzati vagyont 1 000 000.- Ft értékhatár felett értékesíteni, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján az összességében a legjobb ajánlatot tevő részére lehet.

(2) Az ingatlan nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a Közös Önkormányzati Hivatal, ingóság nyilvános értékesítésére, hasznosítására irányuló döntés alapján a vagyonkezelő szerv feladata a versenytárgyalás lebonyolítása.

11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.

(3) Hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló