Zaláta Község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2018. 01. 01


Zaláta község Önkormányzata Képviselő-testületének

9/2017. (XII. 28.) sz. rendelete a


TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL


Zaláta község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ban és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:



I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


  1. A rendelet célja, hatálya


1. §


1) Zaláta község településkép védelméről szóló rendeletének (továbbiakban: rendelet) célja Zaláta község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával,

b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c) a településképi követelmények meghatározásával,

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával (településképi szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi kötelezés és településképi bírság),

e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.


2) A helyi védelem célja Zaláta község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.


3) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a közös nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.


4) A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése, és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Továbbá célja a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a településkarakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.


5) A rendelet területi hatálya Zaláta község teljes közigazgatási területe.


6) A rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.


  1. Értelmező rendelkezések


2. §


1) Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.


2) Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész, melynek minimális tartalma:

a) cím,

b) helyrajzi szám,

c) védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója,

d) védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása,

e) védelem alá helyezés indoklása, védelmi kategória megnevezése,

f) fénykép(ek),

g) alaptérképi kivágat a védelemre javasolt elem elhelyezkedésének bejelölésével,


3) Áttört kerítés:olyan kerítés amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 30%-t nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-t, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 100 cm-t.


4) Tömör kerítés:olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 70 %-t meg haladja.


5) Épületszélesség: Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret. Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az egyes, külön tetővel fedett épületszárnyak szélességi mérete.


6) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott területfelhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.


7) Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.


8) Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.


9) Földszín: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai. Természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.


10) Információs célú berendezés: olyan berendezés, mely a helyi közügyekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére szolgál, azaz önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó.


11) Reklám: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklám.


12) Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.


13) Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormány rendelet értelmező rendelkezései szerinti építési reklámháló.


14) Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.


15) Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.


16) Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.


17) Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.


18) Terepszint alatti építmény: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormány rendelet 1. számú mellékletének 123. pontja szerinti építmény, ide nem értve a közmű-becsatlakozási műtárgyat és a közműpótló berendezéseket


19) Településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás: adott ingatlanra vonatkozó e rendeletben meghatározott településképi követelmények és kérés esetén a hatályos helyi építési szabályzatban meghatározott előírásokról való tájékoztatás.


20) Szakmai konzultáció: építési szándék esetén az elkészült tervek áttanulmányozására, megbeszélésére, javaslatok és nyilatkozatok megtételére alkalmas személyes találkozó.


  1. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések


3. §


1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.


2) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a) környezetéhez igazodik,

b) a település építészeti karakterét megőrzi,

c) a meglévő formakultúrát megtartja,

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá

e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.



II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM


  1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek


4. §


1) A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetése.


2) Védelem alá helyezést, illetve a védelem megszüntetését a Partnerségi Egyeztetési Szabályzatban nevesített partner, az Önkormányzat, valamint államigazgatási szerv kezdeményezhet.


3) Területi védelem az alábbi elem(ek) megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére terjedhet ki:

a) településszerkezet;

b) telekstruktúra;

c) beépítési mód;

d) utcavonal vezetés;

e) utcakép, utcakép részlet;

f) település- és tájkarakter eleme.


4) Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:

a) építmény egészére,

b) építmény részletére,

c) alkalmazott anyaghasználatra,

d) tömegformálásra,

e) homlokzati kialakításra,

f) táj- és kertépítészeti alkotásra,

g) egyedi tájértékre,

h) növényzetre,

i) szoborra, képzőművészeti alkotásra,

j) utcabútorra.


5) Védelem alá helyezés iránti kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:

a) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés),

b) a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),

c) a kezdeményezés rövid indoklása (pl.: eredete, története, hozzá kapcsolható esemény, …stb),

d) a védendő elem értékvizsgálata és

e) a kezdeményező adatai.


6) Helyi védelem megszüntetésére kizárólag az alábbi előírások betartása mellett kerülhet sor:

a) a megszüntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba,

b) műszaki indokok alapján, (a védelem tárgyának megszűnése vagy állagának jelentős megromlása, mely nem a karbantartás elmaradásából származik) vagy

c) a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt.


7) Helyi védelem megszűntetése iránti kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:

a) az érintett elem értékleltár szerinti sorszáma,

b) az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltüntetés),

c) a kezdeményezés rövid indoklása,

d) a kezdeményező adatai.


8) A kezdeményezések beadásának módja

a) a polgármesternek, vagy a települési főépítésznek címezve e-mailben, vagy postai úton,

b) a kezdeményező elérhetőségével, valamint aláírásával.


9) Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszüntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.


10) E rendelet módosítására, vagy felülvizsgálatára az eljárásrendi szabályoknak megfelelően, nyilvánosság biztosítása mellett kerülhet sor a kezdeményezés hiánytalan benyújtásának napjától számított 60 napon belül, vagy a soron következő képviselő-testületi ülés alkalmával.


11) A helyi védelem nyilvántartása – sorszám, cím, helyrajzi szám és a védelem tárgya megjelölésével, a védelem jellege szerinti megkülönböztetéssel – e rendelet 1. sz. mellékletében szerepel. A nyilvántartás naprakész vezetőséről a települési főépítész szakmai iránymutatása mellett, az Önkormányzat jegyzője gondoskodik. A helyi védelemre okot adó értékvizsgálatok e rendelet 6. sz. mellékletében szerepelnek.


12) A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a kezdeményezés benyújtásának napjától számított 15 napon belül az érintett védett elem tulajdonosát írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.


13) Helyi védelem megállapításáról, vagy megszüntetéséről a Képviselő-testületi döntés napjától számított 15 napon belül írásban értesíteni kell az érintett védett elem tulajdonosát, az illetékes építési hatóságot. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.


14) E rendelet hatálya alá tartozó helyi építészeti örökség részét képező értékek feltárása, számbavétele körében a helyi védettség alá helyezés lehetőségét az önkormányzat folyamatosan vizsgálja.


15) Helyi védelem alatt álló elem műemléki védettség alá helyezése esetén, a helyi védettség megszüntetése iránt kell intézkedni.


16) Helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az önkormányzat köteles megvizsgálni annak helyi védelem alá helyezésének lehetőségét.


17) A helyi védett elemek (építmények) korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.


18) A helyi védett elemet (építményt, építményrészt) csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani. A bontás csak a korábbi helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás) és az önkormányzat számára történő átadása után lehetséges.


19) Az e rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt egyedi helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása abban az esetben történik meg, amennyiben e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az Önkormányzat az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését. Ennek elmulasztása esetén a helyi védelemmel kapcsolatos előírásokat a későbbiekben nem lehet érvényesíteni. A bejegyzésről a jegyző gondoskodik.


20) Az e rendelet 1. sz. mellékletében felsorolt egyedi helyi építészeti örökségi elemek védelmének megszűnése abban az esetben történik meg, amennyiben e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül az Önkormányzat az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzésének törlését. Ennek elmulasztása esetén a helyi védelemmel kapcsolatos előírások az érintett értékre továbbra is érvényben maradnak. A bejegyzés törléséről a jegyző gondoskodik.


  1. A területi védelem meghatározása


5. §


1) Zaláta község területi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének nyilvántartását,térképi megjelöléssel, e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.


  1. Az egyedi védelem meghatározása


6. §


1) Zaláta község egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének nyilvántartását,térképi megjelöléssel, e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.


  1. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


7. §


1) Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:

a) a védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását,

b) a védett elem/elemrészlet jókarbantartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell,

c) a védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.

d) a védett elem bontására kizárólag e rendelet 4.§. (18) bekezdésében rögzítetteknek megfelelően kerülhet sor

e) a védett elem részleges bontására csak műszaki indokoltság esetén, a visszaépítés kötelezettségével kerülhet sor.

f) a helyi védett elem károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.

g) a karbantartási, helyrehozatali, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén a védett elem tulajdonosával szemben a jelen rendelet 19. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.


III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


  1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása


8. §


1) Zaláta község településképi szempontból meghatározó területeinek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.


2) Településképi szempontból meghatározó területek:

a) Duna-Dráva Nemzeti Park területe

b) Natura 2000 területek Kelet-Dráva Különleges Természetmegőrzési Terület (HUDD20007)

c) országos ökológiai hálózat övezetei, magterülete és ökológiai folyosó területe

d) tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek övezete

e) a hatályos településrendezési tervben lehatárolt beépítésre szánt területek közül az Lf, Vt és Ki jelű övezetek

f) Kossuth Lajos utcai Z jelű zöldterület, közpark


3) E rendelet 2. melléklete szerinti településképi szempontból meghatározó területek beépítésre szánt építési övezetekkel érintett részén:

a) a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését,

b) az épületek összhangot mutató elhelyezését,

c) a minőségi anyaghasználatot,

d) a harmóniát tükröző színezést,

e) az előkertek rendezettségét,

f) a kerítések összhangját,

g) az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását,

h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését,

i) a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot el kell érni.


4) E rendelet 2. melléklete szerinti településképi szempontból meghatározó területek beépítésre nem szánt övezetekkel érintett részén:

a) a tájkarakter megőrzését,

b) a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét,

c) az építmények tájba-illeszkedését,

d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését,

e) a minőségi és természetes anyaghasználatot,

f) a visszafogott színezést,

g) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését,

h) az tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését el kell érni.



IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


  1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


9. §


1) Homlokzatképzésnél - amely magában foglalja a tetőfelület kialakítását is - nem alkalmazhatók:

a) erős, élénk, hivalkodó, környezetétől elütő, kontrasztos – kivéve a fehér és ettől elütő szín – színű anyagok használata,

b) a település történelmi anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) homlokzati anyag használata,

c) túlzottan tagolt, elaprózott (például mozaik csempe) homlokzatképző elemek használata.


2) Tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazható:

a) hullámpala, pala (kivéve a természetes pala),

b) rozsdásodó bádog,

c) bevonatos acél cserepes- és trapézlemez, acél fegyverzetű szendvicspanel

d) bevonatos alumínium cserepes- és trapézlemez

e) bitumenes zsindely, valamint

f) műanyag hullámlemez.


3) Nyílászáróknál nem alkalmazhatók:

a) egymással nem harmonizáló anyagok, valamint

b) igénytelen, tobzódó formai kialakítású elemek.


4) Világításnál nem alkalmazható:

a) hideg fehér, 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényű, 3000K feletti színhőmérsékletű kültéri világítás,

b) gyalogosok, járművezetők szemébe, az épületek ablakai felé, vagy éppen az égboltirányába irányított fény,

c) felfelé irányuló, talajszintbe épített fényvetőket,

d) egyenetlen, magas intenzitású világítás,

e) vidéki utakon a 0,3 cd/m2 fénysűrűség, azaz kb. 4 lux megvilágítás feletti világítás,

f) a tényleges használat idejéhez nem igazodó kültéri világítás, így az éjfél utáni fényerő csökkentés hiánya, valamint a nem közcélú világítás bekapcsolva tartása,


  1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


10. §


1) A településképi szempontból meghatározó területek beépítésre szánt építési övezetekkel érintett részére (Lf, Vt, Ki) vonatkozóterületi építészeti követelmények az alábbiak:

a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa) épületek elhelyezésénél a telket a helyes sorrendben kell beépíteni figyelembe véve a későbbi fejlesztési lehetőségek megtartását,

ab) épületet úgy kell elhelyezni, hogy a szomszédos ingatlanok és az ingatlanokon álló építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozza, azok állagát ne veszélyeztesse, benapozásának, kilátásának és megközelítésének zavartalansága biztosított legyen, a környezetre káros hatást ne fejtsen ki,

ac) észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek és oldalhatáron álló építési hely esetén az északi telekhatárra telepített utcai épület elhelyezést kell alkalmazni,

ad) kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek és oldalhatáron álló építési hely esetén az utcasoron kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában a nyugati telekhatárra telepített utcai épület elhelyezést kell alkalmazni,

ae) amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az utcai épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni,

af) udvari épület az utcai épülettel összhangban, azonos telekhatáron vagy a lakó- és gazdasági udvar lezárásaként a telken keresztbefordulóan helyezhető el,

ag) járműtároló, melléképítmény új építés esetén a fő rendeltetést tartalmazó épületben, vagy azzal szorosan összeépítve, azonos építészeti megjelenéssel kell kialakítani

ah) terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

ai) terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak túl az építési helyen,

aj) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető,

ak) állattartásra szolgáló építményeket úgy kell elhelyezni és használni, hogy az ingatlanon, és a szomszédos ingatlanon álló építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.


b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:

ba) legfeljebb tetőtér-beépítéses,

bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.


c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ca) a táji látványt nem zavaró,

cb) a növényzettel harmonikus

cc) természetes anyagokból készülő,

cd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el,

ce) trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben.


d) kerítéskialakítás tekintetében:

da) áttört kerítést kell létesíteni,

db) síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,

dc) kerítésen ingatlanonként egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el A/3-s maximális mérettel,

dd) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

1. legfeljebb 1,80 m magasság,

2. településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítő elemek felhasználása,

3. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

4. időtálló, minőségi anyagok használata,

5. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

6. elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,

7. kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.


e) közterület alakítási terv tekintetében:

ea) közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó terület legalább utcaszakaszonkénti, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni, a Képviselő-testület mindenkori döntésében szereplő területre, a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével,

eb) a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell alkalmazni,

ec) közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén a fasorok kiegészítendők, a közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell,

ed) növénytelepítés, fapótlás e rendelet 5. mellékletében meghatározott módon és fajokkal lehetséges.


2) A településképi szempontból meghatározó területek beépítésre szánt építési övezetekkel érintett részére (Lf,Vt, Ki) vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:


a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa) időtálló,

ab) minőséget képviselő,

ac) természetes (pl. kő, tégla, fa),

ad) nem telített és környezetétől nem elütő színű,

ae) tetőfedés esetén hagyományos anyagú (cserép vagy cserép jellegű) és színezésű,

af) terepszint alatti építmény, pince csak épített szerkezettel alakítható ki.


b) a tömegformálás tekintetében bármely:

ba) építészeti minőséget tükröző,

bb)funkciójával összhangot mutató,logikus tömegformálás használható,

bc) arányos, utcára merőleges épületszárny esetén legfeljebb 8,0 m, utcával párhuzamos épületszárny esetén legfeljebb 10,0 m épületszélességű

bd) utcai- és udvari épület esetén környezethez igazodó magastetős 36-42 fok közötti hajlásszöggel

be) a tető főgerincének iránya a környezetéhez illeszkedőnek kell lennie, új építés, vagy új tető létesítése esetén a gerincvonalnak a közvetlenül szomszédos tetővonalakhoz igazodnia kell, amennyiben a két szomszédos tető gerincvonala azonos irányú (utcára merőleges, vagy azzal párhuzamos), a közöttük lévőnek is ezekkel egyezőnek kell lennie,

bf) utcára merőleges gerincű tető esetén a tetőidom utcai lezárása oromfalaslegyen, legfeljebb 1 cserépnyi tetőtúlnyúlással

bg) tetőfelépítmény csak a településképbe és az épület egészéhez illeszkedő kialakítással, formával létesíthető,tetőfelépítmények, álló tetőablakok által elfoglalt felületi hossz, a tető hosszának 1/3-át nem haladhatja meg,

bh) síktáblás napelemeket, napkollektorokat a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki, egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet,utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén, az épület utcai homlokvonalától számított 5,0 méteren belül nem helyezhetők el,

bi) egy épületen több irányultságú elem nem helyezhető el (csak egyirányú álló vagy fekvő elrendezés lehet),

bj) kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el.


c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca) a homlokzattagolást arányosan alkalmazó,

cb) tagozatokat visszafogottan használó,

cc) díszítésében egyszerűségre törekvő,

cd) a településen hagyományos színezést kell alkalmazni elsősorban fehér festés, meszelés

ce) egyéb színek alkalmazása estén földszínek, pasztellszínek alkalmazhatóak,

cf) a hideg és erős színek használatát kerülni kell,

cg) nyílásrendszerében rendezett,

ch) logikát tükröző,

ci) természetes anyagokat (pl. vakolat, kő, tégla) alkalmazó,

cj) állattartásra szolgáló építménynek a telekhatáron, vagy attól számított 3 m-en belül álló homlokzatán a telekhatárra néző nyílás, természetes, vagy mesterséges szellőző berendezés nem létesíthető,

ck) meglévő állattartó épület bővítése esetében a lakóépülettel esetleg meglévő közvetlen kapcsolatot meg kell szüntetni,

cl) a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezést az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez igazodóan kell elhelyezni,

cm) a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el,

cn) az utcai homlokzaton parabolaantenna nem helyezhető el, egy épületen rendeltetési egységenként, egy parabolaantenna helyezhető el,

co) épületgépészeti és egyéb berendezések, tartozékaik, a légkondicionáló kültéri egységeinek településképi látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületre rögzítését el kell kerülni,

cp) szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető,

cr) gáznyomásszabályozó berendezés az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető,

cs) cégtábla, üzletfelirat, cégér a tevékenységnek helyt adó épület tetőfelületén nem helyezhető el, egyéb felületein az épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el,

ct) az épületen tevékenységet folytató szervezetenként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve,

cu) épületen üzletenként 1 db önálló kirakatszekrény helyezhető el a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban,

cv) a szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-án tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést,

cw) fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti, elhelyezése – ha van- a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges,

cx) cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét,

cy) épületen, önálló szerkezeten elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb reklámfelirat maximális mérete 1,00 m2 lehet,

cz) világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, céglogó, cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva / zárva felirat, mely lehet fehér, piros, és zöld színű is, villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér, logó nem helyezhető el.


d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc) a művi értékekkel egységben kezelt,

dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de) az alkalmazható őshonos és honos fafajok felsorolását az 5. melléklet tartalmazza

df) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint

dg) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő.


e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:

ea) egységes arculatot kialakító,

eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee) a táji látványt előtérbe helyező, valamint

ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő,

eg) síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni, a berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg, hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.


f) a sajátos építményfajták elhelyezési módja tekintetében – honvédelmi és katonai,továbbá nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények kivételével – az alábbi előírásokat kell betartani:

fa) a meglévő vonalas infrastruktúra elemek elhelyezkedését figyelembe kell venni –lehetőség esetén –, területüket, szerkezeteiket felhasználni,

fb) a táji feltárulást, a közterületről való láthatóságot növényzettel kell eltakarni, vagy mérsékelni,

fc) az antennák táji látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra rögzítését el kell kerülni.


3) A településképi szempontból meghatározó Kossuth Lajos utcai Z jelű zöldterület, közpark területére vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:


a) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

aa) a tájkarakter megőrzését szolgáló, a régen legelőként funkcionáló, akkor gyepként megjelenő terület erősítéséhez hozzájáruló,

ab) a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését, mely elsősorban alacsony növésű egyedekből áll,

ac) kerülendő a terület beerdősülése,

ad) csak tájépítész tervező által megtervezett módon és fajokkal telepíthető be.


b) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:

ba) egységes arculatot kialakító,

bb) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

bc) a táji látványt előtérbe helyező, valamint

bd) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő,

be) a terület eredeti funkcióját elsődlegesnek tekintő.



  1. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények


11. §


1) A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:


a) a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa) védett épületet tartalmazó ingatlanon további épület, építmény elhelyezése csak a védett érték telepítéséhez illeszkedően, annak elsődlegességét tiszteletben tartóan helyezhető el,

ab) védett lakóépület bővítése az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal történhet az utcai telekhatártól legalább 10,0 m-rel hátrahúzva

ab) terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

ac) terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak túl az építési helyen,

ad) utcáról nyíló garázs, raktárhelyiség nem létesíthető.

ae) állattartásra szolgáló építményeket úgy kell elhelyezni és használni, hogy az ingatlanon, és a szomszédos ingatlanon álló építmények rendeltetésszerű használatát ne akadályozzák, azok állagát ne veszélyeztessék, a környezetre káros hatást ne fejtsenek ki.


b) a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:

ba) legfeljebb tetőtér-beépítéses,

bb) pinceszintet opcionálisan tartalmazó épület alakítható ki.


c) a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ca) a táji látványt nem zavaró,

cb) a növényzettel harmonikus

cc) természetes anyagokból készülő,

cd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el,

ce) trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben.


d) kerítéskialakítás tekintetében:

da) védett kerítés esetén annak felújításakora védettség alapját jelentő értékét képező eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, eredeti anyaghatását, díszítettségét, meg kell őrizni illetve helyre kell állítani,

db) védett épületet tartalmazó ingatlanon az utcaképhez illeszkedő, a településrészen hagyományos épített jellegű tömör vagy áttört kerítést kell létesíteni,

dc) síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,

dd) kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el A/3-s maximális mérettel,

de) a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

1. legfeljebb 1,80 m magasság,

2. településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítő elemek felhasználása,

3. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,

4. időtálló, minőségi anyagok használata,

5. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,

6. elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,

7. kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.


2) A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

a) az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa) időtálló,

ab) minőséget képviselő,

ac) természetes (pl. kő, tégla, fa),

ad) nyílászáró cseréje esetén fa nyílászárót kell beépíteni az eredeti arányok, osztások megtartása mellett,

ae) nem telített és környezetétől nem elütő színű,

af) felújítás esetén az eredeti felületi textúrákat (sima vakolt felület, telifugázott nyerstégla, stb.) nem szabad megváltoztatni

ag) terepszint alatti építmény, pince csak épített szerkezettel alakítható ki.


b) a tömegformálás tekintetében:

ba) védett épület tömegét megváltoztatni nem lehet,

bb) bővítés esetén a bővítmény épületszélessége legfeljebb a védett érték épület szélességével egyező lehet

bb) védett épület bővítése, a telken új épület építése esetén szimmetrikus nyeregtetőt kell kialakítani, melynek hajlásszöge a védett értéktető hajlásszögével egyező,

bc) védett épület tetőfelületén csak sík tetőablak helyezhető el, az épület homlokzati rendszeréhez illeszkedő kiosztásban, darabszámban

bd) védett épület tetőfelületén megújuló energia hasznosításának berendezései, parabolaantenna, a légkondicionáló kültéri egységei nem helyezhetők el,

be) a védett épület magassága kizárólag a felújítás során felmerülő szerkezeti, technológiai okból változhat,

bf) az esetleges belső átalakításokat az eredeti szerkezetek és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani,

bg) bármilyen építési munka esetén a homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, a tetőforma és tetőhéjalás megőrzendők.


c) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca) védett épület homlokzati anyagának és színének, tetőfedés anyagának, nyílászárói anyagának, utcai ablakok meglévő osztásának megváltoztatása csak az eredeti állapot visszaállítása vagy egységesebb kép kialakítása érdekében megengedett, új nyílás létesítése esetén, az épület, a homlokzat nyílásrendjéhez, és megjelenéséhez kell alkalmazkodni,

cb) az épület dokumentált eredeti színezését, ennek hiányában a településen hagyományos színezést kell alkalmazni elsősorban fehér festés, meszelés,

cc) egyéb színek alkalmazása estén földszínek, pasztellszínek alkalmazhatóak,

cd) a hideg és erős színek használatát kerülni kell,

ce) bővítés, új építés esetén az új épületrészek anyaghasználatának, a védett értékhez illeszkedőnek, annak megjelenését és értékét megtartónak, hangsúlyozónak kell lennie,

cf) védett épület homlokzatán megújuló energia hasznosításának berendezései, parabolaantenna, a légkondicionáló kültéri egységei nem helyezhetők el,

cg) szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető,

ch) gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése az utcai épületek összes homlokzatán tilos,

ci) gáznyomásszabályzó berendezéselhelyezése az utcai homlokzaton tilos,

cj) állattartásra szolgáló építménynek a telekhatáron, vagy attól számított 3 m-en belül álló homlokzatán a telekhatárra néző nyílás, természetes, vagy mesterséges szellőző berendezés nem létesíthető,

ck) napelemek, napkollektorok a telken a védett érték tiszteletben tartása, érvényesülése mellett helyezhetők el,

cl) síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni, a berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani,

cm) cégtábla, üzletfelirat, cégér a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el,

cn) az épületen üzletenként, irodánként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve,

co) épületen üzletenként 1 db önálló kirakatszekrény helyezhető el a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban,

cp) a szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-án tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést,

cr) fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti, elhelyezése – ha van- a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges,

cs) cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét,

ct) épületen, önálló szerkezeten elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb reklámfelirat maximális mérete 1,00 m2 lehet,

cu) világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, céglogó, cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva / zárva felirat, mely lehet fehér, piros, és zöld színű is, villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér, logó nem helyezhető el,


d) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

da) a fás szárú növényeket, elsősorban nagy lombkoronát növesztő fákat is alkalmazó,

db) az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas,

dc) a művi értékekkel egységben kezelt,

dd) a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző,

de) nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó, valamint

df) közterületen, utcaszakaszonként egységes megjelenésre törekvő,

dg) az alkalmazható őshonos és honos fafajok felsorolását az 5. melléklet tartalmazza.


e) a zöldfelületen elhelyezhető kerti építmények és burkolatok kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő metódus alkalmazható:

ea) egységes arculatot kialakító,

eb) zavarosan vibráló burkolat nem eredményező,

ec) az építmények és a burkolat összhangját megteremtő,

ed) a burkolt felületeket a szükséges mértékre szorító,

ee) a táji látványt előtérbe helyező, valamint

ef) építészi és tájépítészi szakmai szempontokat képviselő,

eg) síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni, a berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg, hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.


3) A helyi védett elemet tartalmazó ingatlan területén lévő sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelmények kell alkalmazni:

a) időtálló,

b) minőségi, minőséget képviselő,

c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,

d) élénk színeket kerülő,

e) állagát hosszútávon megőrző,

f) a település karakterével összhangban lévő.


4) Helyi védett elem átépítésénél az alábbi követelményeknek kell együttesen eleget tenni:

a) karaktert megtartó,

b) arányrendszert megőrző,

c) új elemeiben a régihez illeszkedő,

d) esztétikát, minőséget hozó, valamint

e) építészeti értéket teremtő.


  1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


12. §



1) A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a) külterületen

aa) erdőterületek,

ab) általános mezőgazdasági területek,

ac) közlekedési területek,

ad) közműterületek,

b) belterületen

ba) a meglévő hidroglóbusz.


2) A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

a) belterületek, kivéve a meglévő hidroglóbusz,

b) külterületen

ba) kertes mezőgazdasági területek,

c) védett természeti területek,

d) tájképvédelmi területek,

e) vízgazdálkodási területek.


3) A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

a) időtálló,

b) minőségi, minőséget képviselő,

c) környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,

d) élénk színeket kerülő,

e) állagát hosszútávon megőrző,

f) a település karakterével összhangban lévő.


  1. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények


13. §


1) A település közigazgatási területén reklámot, reklámhordozót csak a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormány rendelet és e rendeletet előírásainak figyelembevételével lehet elhelyezni, üzemeltetni.

2) Reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül, kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

3) A település területén a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült egymást nem eltakaró reklám, reklámhordozó elhelyezés alkalmazható.

4) A település területén reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.

5) A település területén nem rozsdásodó, állékony, könnyen karbantartható, élénk színeket nem használó, a reklám megjelenését nem befolyásoló kialakítású reklámhordozók helyezhetőek el.

6) Utcabútor a település közigazgatási területén belül, kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.

7) Utcabútor, reklámhordozó, épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.

8) Utcabútor, reklámhordozó az épület homlokzatán nem helyezhető el, kivéve az információs célú berendezést.

9) Utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 4 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezés alakítható ki úgy, hogy az utasváró átláthatóságának fenntartása érdekében a hirdetőberendezések között legalább 1,2 m távolságot kell tartani. A hirdetőberendezések háttérvilágítással elláthatók, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

10) Kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezések alakíthatók ki. A hirdetőberendezések háttérvilágítással elláthatók, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

11) A közigazgatási területen a településen üzemelő közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 12,0 m2-t nem haladhatja meg.

12) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

13) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb 2/3-a vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább 1/3-a a 12) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

14) Reklám a közterületi reklámhordozón

a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött,

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,

helyezhető el.

15) Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdetőberendezés helyezhető el.

16) Legfeljebb évente 12 naptári hét időtartamában az Önkormányzat, az Önkormányzat intézménye vagy állami intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók a közterületen járdán vagy téren, egyéb közintézményen elhelyezhetők. Az alkalmazható hirdetőberendezések a következők lehetnek:

a) legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,

b) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami közintézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül


17) A település területén e rendeletben valamint magasabb szintű jogszabályokban rögzített rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

a) saját tevékenységet hirdető építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett, abban az esetben, ha az érintett építésinapló-bejegyzéssel igazolja a felújítás megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja a felújítás megkezdését,

b) a nyilvánosság biztosítására szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül,bármely települési területen megengedett.


  1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


14. §


1) Az egyéb műszaki berendezések számára vonatkozó követelmények tekintetében:

a) antenna templomtoronyra nem helyezhető el,

b) tájképvédelmi területen új, önálló adóantenna nem helyezhető el,

c) elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort elsősorban állami vagy önkormányzati területen meglévő alépítmények közös eszköz használatával lehet elhelyezni, műemléki környezetben és helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében.


2) Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

a) a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,

b) arányos,

c) a funkciót tükröző

d) a településképet kedvezőtlenül nem érintő,

e) a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró kialakítás alkalmazható,

f) a település területén 10 m-nél magasabb hírközlési magasépítmény, adótorony, antennatartó szerkezet nem helyezhető el,

g) a már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge- és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

h) egyéb külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.



3) az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

a) nem rozsdásodó,

b) minőséget képviselő,

c) könnyen karbantartható,

d) élénk színeket nem használó,

e) az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásolókialakítás alkalmazható.


4) Amennyiben az Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül, a közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell.

5) Épület közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni.



V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


  1. Rendelkezés a szakmai konzultációról


15. §


1) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és az építési tevékenységgel érintett ingatlan helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.

2) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz.

3) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden építési engedéllyel végezhető építési tevékenység esetén.

4) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata.

5) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultációt előzetes időpont egyeztetéssel, a polgármester vagy főépítész fogadóórájának idején a kérelem benyújtását követő 8 napon belül, de legalább 15 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt le kell folytatni.

6) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció általános szabályai:


a) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelmét a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 3. melléklet szerinti formanyomtatványon.

Szakmai konzultáció esetén a kérelemhez mellékelni kell az alábbi tartalmú tervdokumentációt 2 példányban:

aa) helyszínrajzot a tervezett és a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ab) (szükség szerint) alaprajzot,

ac) (szükség szerint) homlokzatot, valamint

ad) utcaképi vázlatot,

ae) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

af) tervi-, látványtervi vázlatok a településképi illeszkedés bemutatásához.


b) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatásról és a szakmai konzultációról emlékeztető készül, amely mindkét félre nézve kötelező és melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

ba) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,

bb) felvetett javaslatok,

bc) a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.


7) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.


VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS


16. §


1) E rendeletben településkép véleményezési eljárás nem kerül bevezetésre.



VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


  1. A bejelentési eljárással érintett építési tevékenységek, reklám, reklámhordozók köre


17. §


1) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 26/B.§ (1a) bekezdésben meghatározottak szerint településképi bejelentési eljárást folytat le a település teljes közigazgatási területén az alábbi esetekben:

a) reklámok és reklámhordozók elhelyezése.


  1. A bejelentési eljárás részletes szabályai


18. §


1) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

2) Az eljárásért a kérelmezőnek 3.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat Zaláta község bankszámlájára kell befizetni – a „Településképi bejelentés: Ikt.sz” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot (visszaigazolt banki átutalási megbízást, vagy készpénzátutalást igazoló szelvényt) bejelentési eljárás kérelméhez – a kérelem beadását követő 1 munkanapon belül – mellékelni kell.

3) Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmét az építési tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 4. melléklet szerinti formanyomtatványon legalább a reklám és reklámhordozó elhelyezése előtt 15 nappal. A kérelemhez 2 példány tervdokumentációt kell mellékelni.

4) A bejelentéshez a kérelem tárgyának megfelelően a következő munkarészeket tartalmazó, az elbíráláshoz szükséges léptékű, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell benyújtani:

a) megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

aa) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a rögzítés módjáról, reklám, reklámhordozó anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával,

ab) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,

ac) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel

ad) az elhelyezendő reklám, reklámhordozó településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja annak méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is

ae) az elhelyezéssel érintett építmény az elhelyezendő reklámot, reklámhordozót, cégért, stb. is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény településképi szempontból meghatározó homlokzati felületén tervezett

af) látványtervet vagy fotómontázst.


5) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete nem felel meg 4) bekezdésben előírt tartalmi követelményeknek, a polgármester 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás ideje nem számít bele a bejelentési eljárási határidőbe.

6) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete a hiánypótlást követően sem felel meg a Korm. rendelet és e rendelet előírásainak a polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.

7) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység - feltétel meghatározásával vagy anélkül–tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az ·alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

a) helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,

b) kialakult településszerkezet(telek-szerkezet),

c) a védendő (megtartandó) adottságok,

d) a tervezett, távlati területfejlesztési célok,

e) településképi illeszkedés,

f) településképi követelményeknek való megfelelőség,

g) terület-felhasználás megfelelősége,

h) az egyéb reklám-elhelyezéssel összefüggő rendeletekben foglalt elhelyezési követelmények.


8) Amennyiben a tevékenység megfelel a 7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezés tudomásul vételéről hatósági határozatot állít ki, melynek érvényességi ideje, ha a hatósági határozat másképpen nem rendelkezik:

a) 1 év,de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja.


9) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a 7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett reklám, reklámhordozó elhelyezést megtiltó hatósági határozatot állít ki, melyben figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység tiltás ellenére történő elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.

10) A településképi bejelentésről szóló döntés a települési főépítész szakmai álláspontján alapul.

11) A döntést postai úton kell közölni a kérelmezővel, a hatósági határozathoz mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció 1 példányát, melyet a települési főépítész vagy a polgármester záradékolt.

12) Amennyiben a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 10. § (2) értelmében a polgármester a kérelmezett tevékenységet a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg a bejelentett tevékenység megkezdhető.

13) A polgármester döntésével szemben Zaláta Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés elbírálása legkésőbb a fellebbezés beérkezését követő soron következő rendes képviselő-testületi ülés alkalmával történik.


VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG


1) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

a) településképi kötelezés, valamint

b) településkép-védelmi bírság.


  1. A településképi kötelezési eljárás


19. §


1) A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

a) településképi követelmények megsértése,

b) településképi bejelentés elmulasztása,

c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése,

d) utcaképet vagy tájképet rontó építmény,

e) helyi védett érték rongálása továbbá jókarbantartásának elmulasztása,

f) helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény - vagy annak az érték védelemmel összefüggő, a településképi látványban megjelenő része

fa) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,

fb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

fc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát.


2) A településképi kötelezési eljárás megindítható bejelentésre (kérelemre) vagy hivatalból.


3) A bejelentésírásban történhet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben.


4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,

b) a bejelenteni kívánt szabálysértés helyét, rövid leírását,

c) fényképeket a bejelentéssel érintett építési tevékenységről, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. elhelyezésről.


5) A bejelentést követő 8 napon belül a polgármester megvizsgálja a jogszabálysértés tényét. Amennyiben a jogszabálysértés fennáll, a polgármester végzés formájában felhívja az érintett ingatlan tulajdonosának figyelmét a jogszabálysértésre, reklám elhelyezés esetén egyidejűleg a Korm. rendelet 26/D. § b) bekezdése értelmében értesíti a megyei kormányhivatalt. Végzésében 15 napos határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére, valamint tájékoztat ennek elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre.


6) A határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester - önkormányzati hatósági döntéssel - településképi kötelezés formájában határidő kitűzésével kötelezi az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére (építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására) és egyidejűleg a 20.§-ban meghatározott mértékű településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.


7) A kötelezés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez címzett fellebbezéssel lehet élni.


  1. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


20. §


1) A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén az önkormányzat képviselő-testülete településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege

a) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 50.000.- legfeljebb 1.000.000.- forint,

b) településképi követelmények be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 1.000.000. forint,

c) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 50.000.- forint,

d) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 500.000.- forint,

e) településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- legfeljebb 1.000.000. forint.


2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál különösen az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

a) a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatása,

b) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatósága,

c) a jogsértő állapot időtartama,

d) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága

e) jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása.


  1. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja


21. §


1) A településkép-védelmi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.


2) A településkép-védelmi bírság megfizetésének módja:

a) közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén – a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében – a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.


IX. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER


  1. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer


22. §


1) A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget, támogatást önkormányzat a főépítésze útján látja el.


2) A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszközei lehetnek különösen:

a) pályázat útján elnyerhető központi vagy helyi költségvetési forrás,

b) a település éves költségvetésében külön erre elkülönített, utófinanszírozással felhasználható egyösszegű támogatás.


3) Támogatásban a helyi védett elem tulajdonosa részesülhet.


4) A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő-testület elé terjesztése esetén - a képviselő-testület egyedi döntése alapján történik, de nem haladhatja meg a helyi védelemmel összefüggő beruházás nettó bekerülési költségének 50%-át illetve 150.000 forintot.


5) A támogatás iránti kérelmet legkésőbb a beruházás megvalósítását követő 6 hónapon belül papír alapon lehet benyújtani a rendelkezésre álló forrás kimerüléséig.


6) A kérelemnek tartalmaznia kell

a) a kérelmező nevét, lakcímét és aláírását,

b) a kérelmező bankszámlaszámát és a számlát vezető pénzintézet nevét,

c) a beruházásra vonatkozó, a kérelmező nevére és címére szóló költségszámlákat,

d) a beruházás elszámolható összegét és az azzal megegyező valamennyi benyújtott számlára vonatkozóan a teljes összeg kifizetését igazoló bizonylatokat,

e) a beruházás megvalósítása előtti állapot ismertetését és fotódokumentációját,

f) a beruházás megvalósítását követő állapot ismertetését és fotódokumentációját.


7) A benyújtásra került kérelmek a benyújtás sorrendjében, folyamatosan kerülnek feldolgozásra.


8) Helyi védett építészeti elemenként egy kérelem benyújtása lehetséges.


9) A kérelem beérkezését követően a polgármester megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e az e rendeletben rögzített feltételeknek, különösen azt, hogy

a) a benyújtási határidőn belül került-e benyújtásra,

b) a kérelmező a lehetséges támogatást igénylő körébe tartozik.


10) A 9) bekezdésben szereplő feltételeknek megfelelő kérelem befogadásra kerül, a nem megfelelő kérelem érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. A polgármester a kérelmezőt a kérelem befogadásáról vagy elutasításáról a beérkezéstől számított 8 napon belül írásban értesíti.


11) Hibásan, hiányosan benyújtott kérelem estén a polgármester megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – írásban felszólítja a kérelmezőt az ellentmondások feloldására, a hiányosságok pótlására. Hiánypótlásra egy alkalommal van lehetőség. Ha a kérelmező a hiánypótlást hibásan, hiányosan teljesíti, nem pótolja a felszólításban meghatározott határidőn belül a szükséges dokumentumokat, a hibás, hiányos kérelem a rendelkezésre bocsátott adatok alapján kerül bírálatra.



12) A befogadott kérelmek esetében a kérelem hiánytalanná válásától számított 2 hónapon belül a képviselő-testület dönt a kérelem

a) támogatásáról,

b) tartaléklistára helyezéséről vagy

c) elutasításáról.


13) A kérelmek a forrás kimerüléséig részesülhetnek támogatásban, az azon felül befogadott kérelmek tartaléklistára kerülnek, melyek újabb forrás rendelkezésre állása esetén ismételt kérelem benyújtása nélkül támogathatóak.


14) A kérelmet abban az esetben utasítja el a képviselő-testület, ha a beruházás nem felel meg az e rendeletben foglalt előírásoknak.


15) A polgármester a kérelmezőt a döntésről a döntés meghozatalát követő 15 napon belül írásban értesíti.


16) Támogató döntés esetén, a meghozatalát követő 30 napon belül a támogatás teljes összege folyósításra kerül a kérelmező bankszámlájára történő utalással.



X. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK


23. §



1) E rendelet 2018. január 1. napján lép hatályba.


2) E rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók e rendelet előírásai.


3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Zaláta Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 4/2006. (IX. 29.) Önkormányzati rendeletének alábbi részei:

- 2.§. (3)

- 10.§. (5), (6), (8), (9)

- 10.§. (10) táblázatban a legnagyobb épületszélességre, Főrendeltetésű épületek tetőidomára és a Terepszint alatti építményre vonatkozó szövegrészek

- 11.§. (5)

- 11.§. (6) táblázatban aa legnagyobb épületszélességre és tetőidomra ( csak főrendeltetésű épület) vonatkozó szövegrészek

- 12.§. (4) táblázatban a Kerítésre vonatkozó szövegrészek

- 13.§. (2) d) táblázatban aa legnagyobb épületszélességre, tetőidomra, Kerítésre vonatkozó szövegrészek

- 15.§. (8), (9)

- 18.§. (8) b) bekezdésben „kerítés: max. 1,8 m magas, áttört jellegű, növényzettel takart” szövegrész

- 18.§. (9) c)

- 25.§. (5), (6), (7)

- 2. sz. melléklet helyi védettség alá tartozó ingatlanok listája

- 2. sz. melléklet helyi védettségű utcaképpel érintett ingatlanok listája






Zaláta, 2017. december 21.




Hekler Tibor sk.                                                                                         Dr. Lónay Gyula sk.

polgármester                                                                                                         jegyző



Kihirdetve:

Zaláta, 2017. december 28.




                                                                                                                 Dr.Lónay Gyula sk.

                                                                                                                            jegyző