Kistapolca Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Aaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1. §      (1) Az önkormányzat megnevezése: Kistapolca Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 7827 Kistapolca, Jókai u. 4.

2. §      (1) Az önkormányzat jelképei: a címer.

(2) A címer leírása:

Pajzs:               A pajzs a csücskös talpú pajzs modernizált változata. Kék címerpajzsban,

                       Zöld pajzstalpon ezüst színű fürdőház forrással.

Sisak:               Jobbra fordult, arannyal ékített és kékkel bélelt pántos ezüst sisak, zölddel,

                       Vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.

Sisakdísz:         A sisakkoronából emelkedő, arany hajú sellő. 

Takarók:          Jobbról kék-arany, balról zöld-ezüst.  

(3) Az önkormányzat hivatalos pecsétje:

• A képviselőtestület hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven a következő felirattal: Kistapolca Község Képviselőtestülete
  
• Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
• a képviselőtestület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére,
• a polgármester által a képviselőtestület felhatalmazásával kötött szerződéseken,
• az önkormányzat számlája felett történő rendelkezések alkalmával.

(4) A polgármester hivatalos, kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven a következő feliratok olvashatók: Kistapolca Község Polgármestere.

(5) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.

(6) Az önkormányzat képviselőtestülete díszpolgári címeket és egyéb elismeréseket, díjakat adományoz. Díszpolgári cím adományozására valamint az egyéb elismerésekre, díjakra vonatkozó szabályokat külön önkormányzat rendelet tartalmazza.

II. Fejezet

Települési önkormányzat

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

3. §      (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat és hatásköröket.

            (2) Önkormányzati feladatok ellátását a képviselőtestület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, bizottságai, a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, a társulás.

(3) A képviselőtestület az 1. mellékletben foglalt hatásköreit a polgármesterre és bizottságára ruházza át. Polgármester a soron következő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni az átadott hatáskörökben hozott döntésekről.

III. Fejezet

A képviselőtestület működése

1. Képviselőtestület ülése

4. §      (1) A képviselőtestület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit az önkormányzati hivataltanácskozó termében tartja csütörtöki napokon 16.00-tól. Amennyiben a tárgyalásra kerülő napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülése máshová is összehívható.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdető tábláján  ki kell függeszteni.

(3) A képviselők vagy bizottság indítványára összehívott rendkívüli ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.

(5) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:

1. nemzetiségi önkormányzat elnöke
2. önkormányzati intézmények vezetői,
3. helyi alapítványok kuratóriumi elnökei,
4. napirend tárgya szerint illetékes személyek,
5. és azon személyek, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tart.

2. Munkaprogram, munkaterv

5. §      (1) A képviselőtestület félévenként/évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.

(2) Az munkatervet minden év január 31-ig, illetve június 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.

(3) Az munkatervre javaslatot tehetnek:          

a)   a települési képviselők,

b)   a bizottságok elnökei,

c)   az alpolgármester és

d)   a jegyző.

(4) Az munkaterv tartalmazza:

a)   a képviselőtestület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,

b)   a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, a napirendet véleményező bizottságok  megjelölését,

c)   a napirendhez meghívandók felsorolását.

3. A képviselőtestület ülése, az ülésvezetés szabályai

6. §      A képviselőtestület nyilvános ülésén bármely választópolgár részt vehet és engedély alapján fel is szólalhat.

7. §      (1) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, az alpolgármester távollétében a jelenlévő a korelnök hívja össze és vezeti.

(2)^[1] Az ülés vezetője:

1. megállapítja, s az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
   
2. javaslatot tesz 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére,
3. előterjeszti az ülés napirendjét, tájékoztatást ad a napirendre nem került indítványokról, az elmaradás okáról,
4. napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a javaslatokat,
5. figyelemmel kíséri a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott képviselői személyes érintettség bejelentését,
6. fenntartja a rendet a tanácskozás alatt,
7. hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
   
8. a napirendek lezárása után tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.

4. Előterjesztések

8. §      (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy munkaterven kívüli beszámoló, tájékoztató, döntést igénylő javaslat, rendelet és határozattervezet, melyet a polgármester, jegyző, a képviselőtestület valamely bizottsága terjeszt a képviselőtestület elé.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Csak írásos előterjesztés nyújtható be a Mötv. 42. §-ban előírt képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.

9. §      (1) Az előterjesztés első részében meg kell határozni annak címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (korábbi képviselőtestületi határozatok), a tárgykört rendező jogszabályokat. Több döntési lehetőség esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket, ide értve a költségkihatásokat is.

(2) Az előterjesztés második része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot (javaslatokat) tartalmazza, a végrehajtásért felelős személyek megnevezésével és a határidők megjelölésével.

(3) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 5 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a törvényességi észrevételt követően az önkormányzati hivatal útján gondoskodik az előterjesztések továbbításáról.

(4) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyekben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor is a jegyző észrevételezi.

5. A sürgősségi indítvány

10. §    (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselőtestület - a polgármester javaslatára - egyszerű szótöbbséggel dönt az előterjesztés tárgyában.

(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:

1. Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával, legkésőbb az ülést megelőző nap 14.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a helyi nemzetiségi a  önkormányzat testülete.
2. Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester is megteheti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.
3. Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s állást kell foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
4. Ha a képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.

6. A vita

11. §    (1) A polgármester az elfogadott napirendek sorrendjében nyit vitát minden előterjesztés felett.

(2) A napirendi pont tárgyalása során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, ha az új információkat tartalmaz.

(3) Az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.

(4) A kérdések után hozzászólásokra kerül sor.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak vonatkoznak az ülésen tanácskozási joggal megjelentekre, valamint azokra a jelenlévőkre is, akiknek a polgármester a hozzászólást engedélyezte.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.

(7) Amennyiben a testületi ülés időtartama az 5 órát meghaladja, úgy azt a polgármester berekeszti, egyben intézkedik az ülés egy héten belüli összehívásáról az elmaradt napirendek megtárgyalására.

12. §    (1) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - egyszerű szótöbbséggel - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

7. döntéshozatal módja

13. §    (1)^[2] A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az eredeti határozati javaslatról. A személyes érintettség miatt kizárt képviselőt a határozathozatal szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.

(2) A képviselőtestület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:

1. a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
2. tájékoztatók tudomásul vételéről,
3. interpellációra adott válasz elfogadásáról.

14. §    (1)  Minősített többség szükséges a Mötv. 50. § foglaltakon túl:

a)   2 millió forint értékhatáron felüli önkormányzat vagyonnal, tulajdonnal való rendelkezés és

b)   2 millió forint értékhatáron felüli hitel felvétele

esetén.

15. §    (1) A képviselőtestület ülésén hozott döntésekor a szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat.

(3) A képviselőtestület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.

(4) Képviselőtestület név szerinti szavazást rendelhet el ha azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.

(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a jelenlévő tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodással szavaznak. 

(6) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(7) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.

8. Kérdés, interpelláció

16. §    (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelessége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben. 

(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg. A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.

(4) A kérdés felvetésére és megválaszolására esetenként maximum 5 perc áll rendelkezésre.

(5) A képviselő a képviselőtestület ülésén a napirendek lezárása után a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől a jegyzőtől, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).

(6) A felvilágosítás kérést a polgármesternél lehetőleg 3 nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani.

(7) Amennyiben a (6) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, úgy az érintettnek csak akkor kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület soron következő ülésén dönt.

(8) Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendelheti a felvilágosítás kérés tárgyának részletes kivizsgálását (polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, jegyző), melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.

9. A tanácskozás rendjének fenntartása

17. §    A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

a)   figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, hozzászólása hosszúra nyúlt, új információt nem tartalmaz, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,

b)   ismételt figyelmeztetést követően a hozzászólóktól megvonhatja a szót,

c)   rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,

d)   tartós rendzavarás, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti, elnapolhatja az ülést.

18. §    (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el az ülésteremben. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására - indokolt esetben karhatalom igénybevételével - kötelezheti.

(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

IV. Fejezet

A jegyzőkönyv

19. §    (1) A képviselőtestület minden üléséről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról külön kérésre szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az ülés bezárásának idejét is tartalmazza.

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

a)   a meghívó,

b)   az írásos előterjesztések, indítványok, az interpellációk, és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,

c)   a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,

d)   a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye,

e)   a név szerinti szavazásról készült névsor,

f)    az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.

(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv, írásba foglalásától számított 5 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.

(5) A jegyzőkönyvbe való betekintési jog a Mötv. 52.§ (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével biztosított. Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról – zárt ülés kivételével - költségtérítés ellenében másolatot kérhet.

V. Fejezet

A képviselőtestület döntései

20. §    A Képviselőtestület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

10. A határozat

21. §    (1) A képviselőtestület határozatait külön-külön - évenként egytől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kistapolca Község Önkormányzata Képviselőtestületének ...../...... év (..... hó .... nap) határozat.

(2) A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül kell elküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselőtestület elé.

11. A rendelet

22. §    A rendeletek szövegszerű tervezetét a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői készítik elő. A tervezetet csak a jegyző törvényességi véleményének kikérése, valamint a szakmai véleményeztetési eljárásában ágazatilag illetékes szervek véleményének kikérése után lehet a képviselőtestület elé terjeszteni.

23. §    (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat honlapján elektronikus elérhetőségen keresztül is biztosíthatja.

(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a képviselőtestület szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.

(3) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári és elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kistapolca Község Önkormányzat Képviselőtestületének ....../20.... (........ hó ....... nap) önkormányzati rendelete. A megjelölés tartalmazza a rendelet címét is.

(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. Kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek az önkormányzat honlapján is megjelenjenek.

VI. Fejezet

Képviselőtestület bizottsága

24. §    (1) A polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatait az Ellenőrző Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, vagy bárki által tett bejelentése alapján vizsgálja azokat, a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet.

            (2) Bármely képviselő indítványára az Ellenőrző Bizottság vizsgálja ki az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést.

(3)^[3] Bizottság működésére a Mötv. 60. §-ban foglaltak vonatkoznak.

VII. Fejezet

A polgármester, az alpolgármester és a jegyző

13. A polgármester

25. §    (1) A polgármester a megbízatását fő állásban látja el.

(2)  A polgármester a képviselőtestület működésével kapcsolatban a III. fejezetben meghatározottakon túl elősegíti a képviselők munkáját, képviseli a képviselőtestületet.

(3) A polgármester a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő következő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:

a)   véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,

b)   hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.

14. Az alpolgármester

26. §    (1) A képviselőtestület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére megválasztott alpolgármestert társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

15. A jegyző

27. §    A jegyzői feladatokat Kistapolca község illetékességi területén Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a közös hivatal létrehozása tárgyában kötött megállapodás szerint látja el. A megállapodás az e rendelet 2. mellékletét képezi.

VII. Fejezet

Helyi népszavazás, közmeghallgatás, Önkormányzat társulásai

Helyi népszavazás

28. §^[4]   Helyi népszavazás feltételeit a „népszavazást kezdeményezéséről, európai polgári kezdeményezéséről, valamint a népszavazás eljárásáról szóló 2013. évi CCXXXVIII törvény” szabályozza. Népszavazást Kistapolca község választópolgárainak 20%-a kezdeményezhet.

16. A közmeghallgatás

29. §    (1) A képviselőtestület évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, civil szerveződések képviselői, közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre kerülő tárgykörről a községháza hirdetőtábláján, és az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot.

(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére, a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat társulásai

30. §    Az önkormányzat hatályos társulásainak felsorolását e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

12. §    (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

 (2) Hatályát veszti

1. a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2010.         (X. 15.) Önkormányzati rendelet,
2. képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2010.             (X. 15.) Önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2012. (III. 30.) Önkormányzati rendelet.

                  Ambrus Lajosné                                                                       Zátrok Anna

                    polgármester                                                                        helyettes jegyző

Kihirdetve: 2014. december 19-én

                                                                                                                  Zátrok Anna

                                                                                                               helyettes jegyző

1. számú melléklet ^[5]

Polgármesterre és az Ellenőrzési Bizottságra

átruházott hatáskörök

A képviselőtestület a polgármesterre ruházza át az alábbi jogszabályban meghatározott hatáskörei gyakorlását:

1. A gyermekek védelméről és gyámügyi feladatokról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 18. § (2) bekezdésben kapott „pénzbeli támogatás”

2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdésében meghatározott „települési támogatás”

Ellenőrző Bizottság feladatai

1. Lebonyolítja a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó választásokat, valamint a Képviselőtestület működésével kapcsolatos titkos szavazást.

2. Ellátja a Mötv. 36§ - 39. §.-ában foglalt összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással kapcsolatos bizottsági feladatokat.

3. Nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat.

4. Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.

2. számú melléklet
   

MEGÁLLAPODÁS

Közös Önkormányzati Hivatal

alakításáról és fenntartásáról

Beremend Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete (7827 Beremend, Szabadság tér 1.; képviseli: Orsokics István polgármester), Kásád Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (7827 Kásád, Kossuth utca 31/A.; képviseli: Bosnyák Zoltán Lyubinkó polgármester), Kistapolca Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (7823 Kistapolca, Jókai utca 4.; képviseli: Ambrus Lajosné polgármester) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 84. § - 85.§-ban foglalt felhatalmazással élve az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester- és a jegyző feladat és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására az alábbiak szerint állapodnak meg.

1. 2013. március 1-jével – határozatlan időre – Közös Önkormányzati Hivatalt hoznak létre, és tartanak fenn, Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.

2. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal székhelye, címe:

      7827 Beremend, Szabadság tér 1.

3. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal jogállása:

Önálló jogi személy. A Közös Önkormányzati Hivatal önállóan működő és gazdálkodó, az előirányzatai feletti jogosultság tekintetében teljes jogkörű, önálló adószámmal s pénzintézeti számlával rendelkező helyi önkormányzati költségvetési szerv. Ellátja munkamegosztási megállapodás alapján az önállóan működő helyi önkormányzati költségvetési szervek pénzügyi-gazdálkodási feladatait, valamint gondoskodik a Kásádi Horvát Nemzetiségi Önkormányzat, valamint a Beremendi Német Nemzetiségi Önkormányzat bevételeivel, kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól, továbbá ellátja működésükkel kapcsolatos feladatokat.

4. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal irányító szerve:

Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete

székhelye: 7827 Beremend, Szabadság tér 1.

5. Alapítói jogokat gyakorló irányító szervek neve és székhelye:

1. Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete

7827 Beremend, Szabadság tér 1.

1. Kásád Község önkormányzat Képviselőtestülete

7827 Kásád, Kossuth u. 31/A

1. Kistapolca Község Önkormányzat Képviselőtestülete

7823 Kistapolca, Jókai u. 4.

6. A Képviselőtestületek kölcsönösen rögzítik, hogy a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal működése jogfolytonos, - jelen Megállapodás a helyi önkormányzati költségvetési szerv jogi személyiségét nem érinti, törzskönyvi nyilvántartási száma, adószáma, pénzintézeti számlaszáma változatlan.

7. A Közös Önkormányzati Hivatal vezetője: a Jegyző.

1. A jegyző illetékességi területe Kásád, Beremend, Kistapolca települések teljes közigazgatási területére terjed ki.

1. Az érintett képviselőtestületek polgármesterei megállapodnak abban, hogy a Mötv. 146/C. § (2) bekezdése értelmében a megszűnő Beremend Nagyközség Polgármesteri Hivatal jegyzőjét – annak egyetértésével – a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjeként, pályázati kiírás nélkül tovább foglalkoztatja.

1. A jegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat Beremend nagyközség polgármestere gyakorolja.

1. A jegyzői feladatok ellátásával, a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat (pl.: a Hivatal belső szervezeti felépítése, munkarendje, gazdálkodással kapcsolatos feladatokat, stb.) a Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata és mellékletei tartalmazzák.

1. A jegyző Kásád, Beremend, Kistapolca településeken előre meghatározott időpontban igény szerint heti egy alkalommal köteles ügyfélfogadást tartani.

8. Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal működése:

1. A Hivatal köztisztviselői felett a munkáltatói jogkört a jegyző gyakorolja. A munkáltatói jogkör gyakorlása körében a köztisztviselők, közszolgálati ügykezelő és a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó foglalkoztatottak kinevezéséhez, bérezéséhez, felmentéséhez, jutalmazásához Beremend Nagyközség polgármesterének egyetértése szükséges.

1. A Közös Önkormányzati Hivatal létszáma 15 fő   

Ebből : jegyző                                                 1 fő

            csoportvezető                                      2 fő

            ügyintéző                                             10 fő

            technikai dolgozó                                 2 fő

A Közös Önkormányzati Hivatal éves költségvetésének megállapítására, a beszámoló adatainak és az éves munkáról történő beszámolás elfogadására, az alapító okirat s annak módosításaira Beremend Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete, mint irányító szerv – Kásád Község Önkormányzat Képviselőtestületének és Kistapolca Község Önkormányzat Képviselőtestületének egyetértési jogának gyakorlása mellett - jogosult.

1. Beremend, Kásád, Kistapolca Önkormányzatok Képviselőtestületei a Közös Önkormányzati Hivatal munkájával kapcsolatos kérdésekben szükség szerint együttes ülésen határozhatnak.
2. Kásád Község Önkormányzata és Kistapolca Község Önkormányzata az önkormányzati hivatal működésének állami támogatásának megérkezését követően haladéktalanul – 3 munkanapon belül – a Közös Önkormányzati Hivatal székhely szerinti Beremend Nagyközség Önkormányzat számlájára köteles utalni.

1. Amennyiben a Közös Önkormányzati Hivatal működésének támogatására nyújtott állami támogatás átutalásáról a társult önkormányzatok 3 munkanapon belül nem gondoskodnak, bármely önkormányzat felé a  Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti Önkormányzat egy alkalommal tértivevényes fizetési felszólítást bocsáthat ki, amelyben 8 napos fizetési határidőt jelöl meg fizetési határidőként. Ezen határidő eredménytelen elmúlása esetén a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti Önkormányzat, azaz Beremend Nagyközség Önkormányzata jogosult jelen megállapodás melléklete szerinti felhatalmazó levél alapján azonnali beszedési megbízás benyújtására.

9. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal fenntartása:

1. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal működési fedezeteként szolgálnak a mindenkor hatályos éves állami költségvetési törvényben a közös hivatali működéséhez meghatározott központi költségvetési hozzájárulások.

1.  Amennyiben a Közös Önkormányzati Hivatal működéséhez kapott állami támogatás beszámítással csökkentett összege nem fedezi a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésének kiadásait, úgy annak költségeit kizárólag Beremend Nagyközség Önkormányzata viseli.

1. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésének részét képezik a jegyző és a köztisztviselők, munkavállalók rendszeres és nem rendszeres személyi juttatásai, továbbá a Közös Önkormányzati Hivatal működtetése során felmerülő dologi költségek, valamint az üzemeltetésével kapcsolatos víz, villany, fűtés, csatorna s egyéb közműszolgáltatások költsége, stb.

1. A Közös Önkormányzati Hivatal önálló elemi költségvetéssel rendelkezik, melyet a Beremend Nagyközség Önkormányzat polgármestere hagy jóvá.

10. A Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal vagyona:

10.1 Ingatlan vagyonnal nem rendelkezik.

10.2. Beremend Nagyközség Önkormányzata a Beremendi Közös Önkormányzati        Hivatal feladatai ellátásához rendelkezésre bocsátja a tulajdonát képező 7827 Beremend, Szabadság tér 1. szám alatti ingatlant és az ingatlanban található valamennyi leltári nyilvántartásban szereplő kis értékű tárgyi eszközt.

11. Az önkormányzatok megállapodnak, hogy bármely tag kilépése vagy a Közös Önkormányzati Hivatal megszűnése esetén egymással szemben tárgyi eszköz és ingatlan vagyon tekintetében elszámolni valójuk nincs, egymással szemben nem támasztanak követelést. A Közös Önkormányzati Hivatal megszüntetésére a Mötv. 85.§ (3) bekezdésében foglaltak az irányadóak.

12. A Megállapodást annak elolvasását, tartalmának megismerését és megértését követően az Önkormányzatok Képviselő-testületei nevében eljáró polgármesterek a képviselt Önkormányzat akaratával mindenben megegyezően, annak nevében helybenhagyólag, saját kezű aláírással látják el.

Kelt: Beremend, 2013.. ……………………

…………………………………….                         …………………………………….

Orsokics István                                                           Bosnyák Zoltán Lyubinkó

Beremend Nagyközség polgármestere                         Kásád község polgármestere

…………………………………….

Ambrus Lajosné

Kistapolca Község polgármestere