Kistapolca Község Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2019. (XI.15.) önkormányzati rendelete
a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 16- 2021. 12. 15Kistapolca Község Önkormányzat Képviselőtestületének 10/2019. (XI.15.) önkormányzati rendelete
a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról
Kistapolca Önkormányzatának Képviselőtestülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. §. (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Az önkormányzat és jelképei
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Kistapolca Község Önkormányzata
(2) Az önkormányzat székhelye: 7827 Kistapolca, Jókai u. 4.
2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer.
(2) A címer leírása:
Zöld pajzstalpon ezüst színű fürdőház forrással.
Sisak: Jobbra fordult, arannyal ékített és kékkel bélelt pántos ezüst sisak, zölddel,
Vörössel és kékkel ékített arany heraldikai koronával.
Sisakdísz: A sisakkoronából emelkedő, arany hajú sellő.
Takarók: Jobbról kék-arany, balról zöld-ezüst.
Települési önkormányzat
2. Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
3. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladatokat és hatásköröket.
(2) Önkormányzati feladatok ellátását a képviselőtestület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, bizottságai, a Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, a társulás.
(3) A képviselőtestület az 1. mellékletben foglalt hatásköreit a polgármesterre és bizottságára ruházza át. Polgármester a soron következő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni az átadott hatáskörökben hozott döntésekről.
(4) Az Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 1. függelék tartalmazza.
A képviselőtestület működése
3. Képviselőtestület ülése
4. § (1) A képviselőtestület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit az önkormányzati hivataltanácskozó termében tartja csütörtöki napokon 16.00-tól. Amennyiben a tárgyalásra kerülő napirend, vagy más körülmény indokolja, a képviselőtestület ülése máshová is összehívható.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. A meghívót az önkormányzati hivatal hirdető tábláján ki kell függeszteni.
(3) A képviselők vagy bizottság indítványára összehívott rendkívüli ülés előtt 12 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(4) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
(5) A képviselőtestület üléseire tanácskozási joggal meghívást kapnak:
a) nemzetiségi önkormányzat elnöke
b) önkormányzati intézmények vezetői,
c) helyi alapítványok kuratóriumi elnökei,
d) napirend tárgya szerint illetékes személyek,
e) és azon személyek, akik meghívását egy-egy napirendi pont kapcsán a polgármester szükségesnek tart.
4. Munkaprogram, munkaterv
5. § (1) A képviselőtestület félévenként/évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi munkáját.
(2) Az munkatervet minden év január 31-ig, illetve június 31-ig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző állít össze.
(3) Az munkatervre javaslatot tehetnek:
a) a települési képviselők,
b) a bizottságok elnökei,
c) az alpolgármester és
d) a jegyző.
(4) Az munkaterv tartalmazza:
a) a képviselőtestület ülésének tervezett időpontjait és napirendjét,
b) a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, a napirendet véleményező bizottságok megjelölését,
c) a napirendhez meghívandók felsorolását.
5. A képviselőtestület ülése, az ülésvezetés szabályai
6. § A képviselőtestület nyilvános ülésén bármely választópolgár részt vehet és engedély alapján fel is szólalhat.
7. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, az alpolgármester távollétében a jelenlévő a korelnök hívja össze és vezeti.
(2) Az ülés vezetője:
a) megállapítja, s az ülés alatt folyamatosan figyelemmel kíséri a határozatképességet,
b) javaslatot tesz 2 fő jegyzőkönyv hitelesítő személyére,
c) előterjeszti az ülés napirendjét, tájékoztatást ad a napirendre nem került indítványokról, az elmaradás okáról,
d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, illetőleg lezárja a vitát, szavazásra bocsátja a javaslatokat,
e) figyelemmel kíséri a Mötv. 49. § (1) bekezdésében meghatározott képviselői személyes érintettség bejelentését,
f) fenntartja a rendet a tanácskozás alatt,
g) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,
h) a napirendek lezárása után tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, ismertetést ad a részére átruházott hatáskörben hozott döntéseiről.
6. Előterjesztések
8. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, vagy munkaterven kívüli beszámoló, tájékoztató, döntést igénylő javaslat, rendelet és határozattervezet, melyet a polgármester, jegyző, a képviselőtestület valamely bizottsága terjeszt a képviselőtestület elé.
(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.
(3) Csak írásos előterjesztés nyújtható be a Mötv. 42. §-ban előírt képviselőtestület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.
9. § (1) Az előterjesztés első részében meg kell határozni annak címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (korábbi képviselőtestületi határozatok), a tárgykört rendező jogszabályokat. Több döntési lehetőség esetén az egyes változatok mellett és ellen szóló érveket, valamint a várható következményeket, ide értve a költségkihatásokat is.
(2) Az előterjesztés második része az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot (javaslatokat) tartalmazza, a végrehajtásért felelős személyek megnevezésével és a határidők megjelölésével.
(3) Az írásbeli előterjesztést legkésőbb a testületi ülést megelőző 5 napon belül kell a jegyzőhöz eljuttatni, aki a törvényességi észrevételt követően az önkormányzati hivatal útján gondoskodik az előterjesztések továbbításáról.
(4) A polgármester - különleges szakértelmet igénylő ügyekben - szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ilyenkor is a jegyző észrevételezi.
7. A sürgősségi indítvány
10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselőtestület - a polgármester javaslatára - egyszerű szótöbbséggel dönt az előterjesztés tárgyában.
(2) Sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei:
a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indoklásával, legkésőbb az ülést megelőző nap 14.00 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző, a helyi nemzetiségi a önkormányzat testülete.
b) Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester is megteheti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.
c) Ha a képviselőtestület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s állást kell foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.
d) Ha a képviselőtestület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja meg.
8. A vita
11. § (1) A polgármester az elfogadott napirendek sorrendjében nyit vitát minden előterjesztés felett.
(2) A napirendi pont tárgyalása során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, ha az új információkat tartalmaz.
(3) Az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal meghívottak kérdést tehetnek fel, melyre az előadó köteles rövid választ adni.
(4) A kérdések után hozzászólásokra kerül sor.
(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltak vonatkoznak az ülésen tanácskozási joggal megjelentekre, valamint azokra a jelenlévőkre is, akiknek a polgármester a hozzászólást engedélyezte.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz.
(7) Amennyiben a testületi ülés időtartama az 5 órát meghaladja, úgy azt a polgármester berekeszti, egyben intézkedik az ülés egy héten belüli összehívásáról az elmaradt napirendek megtárgyalására.
12. § (1) A napirendi pont vitáját az előterjesztő foglalja össze, egyúttal reagál az elhangzott észrevételekre. A polgármester a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további felszólaló nem jelentkezik, vagy a testület - egyszerű szótöbbséggel - a polgármester, vagy bármely képviselő javaslatára a vita folytatását szükségtelennek tartja.
(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
9. döntéshozatal módja
13. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület, majd az eredeti határozati javaslatról. A személyes érintettség miatt kizárt képviselőt a határozathozatal szempontjából jelenlévőnek kell tekintetni.
(2) A képviselőtestület - a szavazati arányok rögzítésével - alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról,
b) tájékoztatók tudomásul vételéről,
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról.
14. § (1) Minősített többség szükséges a Mötv. 50. § foglaltakon túl:
a) 2 millió forint értékhatáron felüli önkormányzat vagyonnal, tulajdonnal való rendelkezés és
b) 2 millió forint értékhatáron felüli hitel felvétele
esetén.
15. § (1) A képviselőtestület ülésén hozott döntésekor a szavazás kézfelemeléssel történik.
(2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve tarthat.
(3) A képviselőtestület név szerint szavaz az önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára.
(4) Képviselőtestület név szerinti szavazást rendelhet el ha azt a polgármester vagy a bizottsági elnökök többsége kéri.
(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a jelenlévő tagok nevét és a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor „igen”-nel, „nem”-mel vagy tartózkodással szavaznak.
(6) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(7) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.
10. Kérdés, interpelláció
16. § (1) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.
(2) Interpelláció: az SZMSZ-ben meghatározott személyek magyarázat adási kötelessége a feladatkörükbe tartozó valamennyi ügyben.
(3) A kérdezés joga a képviselőket a napirend tárgyalásának befejezését követően illeti meg. A kérdésre a képviselőtestület ülésén köteles választ adni a megkérdezett.
(4) A kérdés felvetésére és megválaszolására esetenként maximum 5 perc áll rendelkezésre.
(5) A képviselő a képviselőtestület ülésén a napirendek lezárása után a polgármestertől, az alpolgármestertől, az önkormányzati bizottságok elnökeitől a jegyzőtől, önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet (interpellálhat).
(6) A felvilágosítás kérést a polgármesternél lehetőleg 3 nappal az ülés előtt írásban kell benyújtani.
(7) Amennyiben a (6) bekezdésben előírt határidőn túl, vagy a testületi ülésen nyújtják be az interpellációt, úgy az érintettnek csak akkor kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben a felvilágosítást kérő képviselőnek az ülést követő 15 napon írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a testület soron következő ülésén dönt.
(8) Az ülésen a felvilágosítás kérésre adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik, és ha azt nem fogadja el, arról a képviselőtestület vita nélkül dönt. Amennyiben a testület a választ elutasítja, elrendelheti a felvilágosítás kérés tárgyának részletes kivizsgálását (polgármester, alpolgármester, bizottsági elnök, jegyző), melybe az interpelláló képviselőt is be kell vonni.
11. A tanácskozás rendjének fenntartása
17. § A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, hozzászólása hosszúra nyúlt, új információt nem tartalmaz, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ,
b) ismételt figyelmeztetést követően a hozzászólóktól megvonhatja a szót,
c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához méltatlan magatartást tanúsít,
d) tartós rendzavarás, a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti, elnapolhatja az ülést.
18. § (1) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el az ülésteremben. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismételt rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására - indokolt esetben karhatalom igénybevételével - kötelezheti.
(2) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A jegyzőkönyv
19. § (1) A képviselőtestület minden üléséről írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. Az ülésen elhangzottakról külön kérésre szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl az ülés bezárásának idejét is tartalmazza.
(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések, indítványok, az interpellációk, és az önkormányzati rendeletek kihirdetett szövege,
c) a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv egy példánya,
d) a képviselő kérésére az írásban is benyújtott hozzászólása a jegyzőkönyvben rögzített véleménye,
e) a név szerinti szavazásról készült névsor,
f) az érintett írásbeli nyilatkozata a zárt ülés tartására vonatkozóan.
(4) A képviselők vagy más felszólalók a polgármesternél a jegyzőkönyv, írásba foglalásától számított 5 napon belül írásban kérhetik a jegyzőkönyv kijavítását, kiegészítését, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.
(5) A jegyzőkönyvbe való betekintési jog a Mötv. 52. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével biztosított. Az eljárás kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról – zárt ülés kivételével - költségtérítés ellenében másolatot kérhet.
A képviselőtestület döntései
20. § A Képviselőtestület a döntést igénylő ügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.
12. A határozat
21. § (1) A képviselőtestület határozatait külön-külön - évenként egytől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kistapolca Község Önkormányzata Képviselőtestületének ...../...... év (..... hó .... nap) határozat.
(2) A testületi határozatokról az önkormányzati hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül kell elküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselőtestület elé.
13. A rendelet
22. § A rendeletek szövegszerű tervezetét a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői készítik elő. A tervezetet csak a jegyző törvényességi véleményének kikérése, valamint a szakmai véleményeztetési eljárásában ágazatilag illetékes szervek véleményének kikérése után lehet a képviselőtestület elé terjeszteni.
23. § (1) Az állampolgárok szélesebb körét érintő rendelettervezetek véleményezésében való társadalmi részvétel lehetőségét az Önkormányzat honlapján elektronikus elérhetőségen keresztül is biztosíthatja.
(2) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a képviselőtestület szervezeti és működési szabályairól, a költségvetésről, a köztisztviselői jogviszonyban állók munkavégzéséről és juttatásairól szóló önkormányzati rendelettervezeteket, továbbá azt a rendelettervezetet, amelynek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
(3) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári és elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kistapolca Község Önkormányzat Képviselőtestületének ....../20.... (........ hó ....... nap) önkormányzati rendelete. A megjelölés tartalmazza a rendelet címét is.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzati hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel történik. Kihirdetésnek a kifüggesztés napja minősül.
(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek az önkormányzat honlapján is megjelenjenek.
Képviselőtestület bizottsága
24. § (1) A polgármester és képviselők vagyonnyilatkozatait az Ellenőrző Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi, vagy bárki által tett bejelentése alapján vizsgálja azokat, a vizsgálat eredményéről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselőtestületet.
(2) Bármely képviselő indítványára az Ellenőrző Bizottság vizsgálja ki az összeférhetetlenség, méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezést.
(3) Bizottság működésére a Mötv. 60. §-ban foglaltak vonatkoznak.
A polgármester, az alpolgármester és a jegyző
14. A polgármester
25. § (1) A polgármester a megbízatását fő állásban látja el.
(2) A polgármester a képviselőtestület működésével kapcsolatban a III. fejezetben meghatározottakon túl elősegíti a képviselők munkáját, képviseli a képviselőtestületet.
(3) A polgármester a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett – a Mötv. 42. §-ában meghatározott ügyek kivételével – dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő következő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:
a) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,
b) hatósági, cégeljárási és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.
15. Az alpolgármester
26. § (1) A képviselőtestület saját tagjai közül a polgármester javaslatára titkos szavazással a képviselőtestület megbízatásának időtartamára a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére megválasztott alpolgármestert társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
16. A jegyző
27. § A jegyzői feladatokat Kistapolca község illetékességi területén Beremendi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője a közös hivatal létrehozása tárgyában kötött megállapodás szerint látja el.
Helyi népszavazás, közmeghallgatás, Önkormányzat társulásai
17. Helyi népszavazás
28. § Helyi népszavazás feltételeit a „népszavazást kezdeményezéséről, európai polgári kezdeményezéséről, valamint a népszavazás eljárásáról szóló 2013. évi CCXXXVIII törvény” szabályozza. Népszavazást Kistapolca község választópolgárainak 20%-a kezdeményezhet.
18. A közmeghallgatás
29. § (1) A képviselőtestület évente egy esetben közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, civil szerveződések képviselői, közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre kerülő tárgykörről a községháza hirdetőtábláján, és az önkormányzat honlapján kell tájékoztatni a lakosságot.
(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére, a képviselőtestület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzat társulásai
30. § Az önkormányzat hatályos társulásainak felsorolását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
Záró rendelkezések
31. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 11/2014. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.
1. számú melléklet
1. A gyermekek védelméről és gyámügyi feladatokról szóló 1997. évi XXXI. Törvény 18. § (2) bekezdésben kapott „pénzbeli támogatás”
2. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 45. § (1) bekezdésében meghatározott „települési támogatás”
Ellenőrző Bizottság feladatai
1. Lebonyolítja a Képviselőtestület hatáskörébe tartozó választásokat, valamint a Képviselőtestület működésével kapcsolatos titkos szavazást.
2. Ellátja a Mötv. 36§ - 39. §.-ában foglalt összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárással kapcsolatos bizottsági feladatokat.
3. Nyilvántartja és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat.
4. Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.
2. számú melléklet
1. |
Hulladékgazdálkodási feladatokra |
Pécs |
2004. március 24. |
2. |
Oktatási és nevelési feladatokat ellátó intézményi társulás |
Kistapolca, Kistapolca |
2008. szeptember 1. |
3. |
Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás |
24 önkormányzat |
2013. április 16. |
4. |
Közös Önkormányzati Hivatal alakításáról társulás |
Beremend, Kásád, Kistapolca |
2013. március 1. |
5. |
Siklósi Mikrotérségi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás |
36 önkormányzat |
2015. január 1. |