1. § (1) E rendelet hatálya Áta község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) csak a mellékelt M=1:2000 méretarányú, SZT-1 jelű belterületi és az 1:4000 méretarányú, SZT-2 jelű külterületi Szabályozási tervekkel (továbbiakban: Szabályozási terv)együtt alkalmazható.

(3) Jelen építési szabályzat mellékletei:

2. § (1) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása csak a Szabályozási terv módosítása esetén lehetséges:

(2) Kötelező erejű szabályozási elemek, melyek módosítása a szabályozási terv módosítása nélkül, egyedi eljárás keretében szakhatósági. Illetve szakértő által készített vélemény alapján lehetséges:

3. § (1) A belterület határa csak az érvényes szabályozási terv alapján módosítható.

(2) A Szabályozási terven jelöltek szerint az alábbi terület belterületbe vonását lehet megindítani:

(3) A belterületbe vonásról, a belterületbe vonási kérelem előterjesztése után a képviselő testület határozatban dönt.

(4) A képviselő-testület határozatában belterületbe vont területek a belterületbe vonás ingatlan nyilvántartásban való átvezetését követően minősülnek belterületnek.

4. § (1) Az 1. §. (1) bekezdésben meghatározott területen telket alakítani csak a Szabályozási Tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) Telekalakításra engedély kiadható, ha:

5. § (1) Az 1. §. (1) bekezdésben meghatározott területen építési munkát végezni csak a Szabályozási tervekben jelölteknek megfelelően, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján szabad.

(2) A település beépített részén oldalhatáron álló beépítés esetén: 14 m szélességű telek is beépíthető.

(3) Ha egy építési telek szélességi mérete a (3) bekezdésben foglalt minimális méreteket nem elégíti ki, s a területe nem éri el az övezetben kialakítható telekméretet, de nagyobb, mint 560 m2 úgy:

6. § (1) Építmények elhelyezése, ha jelen szabályzat területfelhasználási egységekre és azokon belül az építési övezetekre, övezetekre vonatkozó előírásai szigorúbb szabályokat nem állapít meg, az OTÉK vonatkozó előírásai szerint történhet.

(2) A település területén távközlési magasépítmény, adótorony:

7. § (1) /1/ A település területén az egyes építési övezetekben a telkek beépítési módja az alábbi:

8. § (1) A településen a 2. számú melléklet 1. pontja szerinti terület és 2. pontja szerinti épületek, építmények részesülnek helyi védelemben.

(2) Helyi védett épület törlése, felvétele e rendelet 2. § /3/ bekezdése alapján a rendelet módosítása nélkül is elvégezhető, okleveles építészmérnök által készített szakvélemény alapján.

(3) A helyi védett épületek bővítése felújítása, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők. Az épületeken, építményeken végzett bármilyen építési munka esetén az örökségvédelmi hatástanulmány iránymutatásai szerint kell eljárni.

(4) A helyi védett épület bontása csak indokolt esetben – életveszély elhárítás – lehetséges, bontás előtt a helyi védett ingatlant törölni kell a védett épületek listájáról.

(5) A helyi védett épület bontása indokoltságának megállapításához a bontási engedélyhez építészeti szakvélemény csatolása szükséges.

(6) A helyi védett területen a területrész szerkezetét, úthálózatát, a közterület kialakítását, a telekosztás jellegét, a telek alakját, megváltoztatását célzó vagy eredményező tevékenység (a telek max. 10%-át befolyásoló) telekhatár korrekció és telek egyesítés kivételével nem lehet.

(7) A helyi értékvédelmi területen légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során csak földkábel építhető.

(8) A helyi védett területen kialakult zárt kerítések védendők, felújítandó a lakóépület felújításával egy időben.

(9) A helyi védett területén a hagyományos zárt udvaros porták lakó és gazdasági épületei a beépítési módtól függetlenül felújíthatók, korszerűsíthetők, bővíthetők.

(10) A helyi értékvédelmi területen a meglévő terep 1 métert meghaladó mértékben való rendezése csak hatósági engedély alapján végezhető.

(11) A helyi védett épületek felújítása során figyelembe kell venni az örökségvédelmi hatástanulmányban foglaltakat.

(12) A helyi védelem két fokozatra bontott:

9. § (1) Az építési engedélyezés során kizárólag az anyaghasználatában, megjelenésében és színezésében a helyi hagyományokhoz illeszkedő épület építésére adható ki engedély.

(2) Az engedélyezés során vizsgálni kell:

10. § (1) A település régészeti területeit a 4. sz. melléklet tartalmazza, az egyes területek a szabályozási terven pontosan lehatároltak.

(2) A régészeti érdekeltségű területen, a szabályozási terven jelölt kiterjedésben a vonatkozó jogszabályok szerint kell eljárni.

(3) Régészeti érintettség esetén a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek alapján kell eljárni, amely szerint a fokozottan vagy kiemelten védett és nyilvántartott régészeti lelőhelyeken a területileg illetékes Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.

(4) A védett nyilvántartott lelőhelyen végzendő 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó, illetőleg a terület jellegét veszélyeztető , befolyásoló változtatásokhoz, munkálatokhoz a Hivatal engedélye kell, tehát hatóságként jár el. Amennyiben 30 cm mélységet meghaladó földmunkával járó tevékenység, illetve változtatási szándék más hatság engedélyéhez kötött, a Hivatal szakhatóságként jár el.

(5) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén minden az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(6) Régészeti érdekű területe érintő tervezés esetén javasolt kikérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét.

(7) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol - nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken kívül – építkezés vagy művelés kapcsán régészeti lelet vagy objektumok előkerülése esetén a munkát fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

11. § (1) A település teljes területén 1 m2-t meghaladó méretű cégér(ek), reklámhordozó(k) és hirdetőtáblá(k) reklámfelirat és fényreklám csak építési engedély alapján létesíthető. Kivételt képeznek ez alól a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok, hirdetmények, melyek az arra állandósított ésengedélyezett hirdető-berendezéseken helyezhetők el.

(2) A hatósági engedély iránti kérelemhez a 45/1997. KTM rendeletben foglaltakon túlmenően csatolni kell:

12. § (1) Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen, köztéren (továbbiakban: közterület) elhelyezett építmények és köztárgyak nem akadályozhatják a jármű és gyalogos közlekedést.

(2) Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha

13. § (1) A településen az ökológiai folyosó, a tájképvédelmi terület övezete által érintett területeket a szabályozási terv tartalmazza.

(2) Az ökológiai folyosó területén épület elhelyezése tilos.

(3) Az ökológiai hálózaton belül a vonatkozó jogszabály előírásait kell alkalmazni.

(4) Védett természeti területen telekalakítás, művelési ág váltás az illetékes természetvédelmi hatóság engedélyével történjen. A tájképet megváltoztató építmények engedélyezési terveihez látványtervet kell készíteni.

(5) Az élővilág (flóra, fauna) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.

(6) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.

(7) A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében a település közterületein, közparkban élő fát kivágni csak fakivágási engedély alapján szabad. A fakivágási engedélynek tartalmaznia kell a kivágandó fa helyét, fafaját és törzsátmérőjét. Az engedély pótlási kötelezettséghez köthető, amely a kivágott fa törzsátmérőjének megfelelő új telepítést jelent.

(8) Belterületen az újonnan létesülő és kialakuló közterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó fasor telepítendő. A fasor létesítéséhez fánként legalább 4m2-nyi burkolatlan felület vagy legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldsávot kell kialakítani és fenntartani.

(9) Belterületen új közutak, utcák kialakításánál a tervezett fasort a műszaki átadásig el kell telepíteni. Az utcai fasorok telepítéséhez, az utca egyéb műszaki kialakítását figyelembe véve (légvezeték, közvilágítás), a területen őshonosan élő fás növényzet alkalmazható.

(10) Külterületen a szerkezeti jelentőségű utak mellé fasorokat kell telepíteni, illetve a meglévő fasorokat fel kell újítani.

(11) Tájképvédelmi területen illetve lápos-mocsaras területen és azok 500 méteres körzetében épületet elhelyezni illetve a vonalas létesítmények telepítése tilos.

14. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:

15. § (1) A beépítésre szánt területeken új létesítmények kizárólag abban az esetben létesíthetők, ha a keletkező szennyvizek törvényben előírt módon történő kezelése megoldott és biztosított. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek a közcsatornába nem vezethetők, oda kizárólag a vonatkozó jogszabály (220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet) I. védettségi kategóriájának megfelelő szennyvizek vezethetők.

(2) A felszíni vizek bármilyen jellegű szennyezése tilos. A felszíni vizek körzetében nem folytathatók olyan tevékenységek, amelyek a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, illetve a talaj állapotát szennyezik.

(3) Állattartó épület felszíni vizek partélétől számított 100 méteren belül nem létesíthető.

(4) Kisvízfolyások, árkok rendszeres karbantartásáról, medrük tisztításáról a tulajdonosnak folyamatosan gondoskodni kell. Rendszeres karbantartás elmulasztása esetén az Önkormányzat köteles a tisztítást elvégezni, melynek költsége a terület tulajdonosát terheli.

16. § (1) A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak.

(2) A területen csak olyan létesítmények, technológia helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(3) Lakóterületen állattartó építmények élelmiszertároló, feldolgozó és forgalmazó létesítményektől, továbbá iskola, óvoda, bölcsőde, egészségügyi intézmények és gyógyszertár telekhatárától számított 50 méter védőtávolságon belül nem építhető.

17. § (1) Talajmozgatással járó tevékenység végzése illetve, a terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és újrahasznosításáról gondoskodni kell.

(2) A település területén feltöltésre környezetkárosító anyag nem használható.

(3) Építés előkészítési munkák, tereprendezés során használható, minőség-tanúsítvány nélküli töltőanyag nem építhető be.

(4) A termőföld használata során a talajvédelmi hatóság engedélyének beszerzése szükséges a külön jogszabályban - 1994. évi LV a termőföldről – rögzítettek földhasználat, talajvédelmi feladatok végzés esetében.

(5) A település területén tilos a szennyvizeket közvetlenül a talajba juttatni.

(6) A területen csak olyan tevékenység folytatható, amely nem okoz talajszennyezést. Vízfolyásokba állattartásból származó hígtrágya, szerves és műtrágya, valamint növényvédőszer csurgalékvize nem kerülhet.

(7) Az ásványi nyersanyag – a termőföld védelméről szóló 1994. évi LV. Tv. 3. § e. bekezdése bekezdésében megfogalmazott talaj kivételével – kiemelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiba a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelés helyéről elszállításra illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül,és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.

(8) Bármely beruházáshoz szükséges ásványi nyersanyagokat érvényes hatósági engedélyekkel rendelkező kitermelőhelyekről (bányából) kell beszerezni.

18. § (1) A hulladék termelője, birtokosa a tevékenysége gyakorlása során keletkező, illetve más módon a birtokába kerülő hulladékot az érvényes jogszabályoknak megfelelően köteles gyűjteni, továbbá hasznosításáról vagy ártalmatlanításáról gondoskodni.

(2) A település területén új hulladéklerakó, vagy hulladékártalmatlanító nem létesíthető.

(3) A település területén – a 2000. évi XLIII. Tv. alapján – tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése. Magánterületen történő végleges elhelyezés csak a hatóságok engedélyével történhet.

(4) A hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási, technológiai, gazdasági lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni.

(5) A csatornahálózat kiépüléséig csak zárt szennyvíztároló létesítése engedélyezhető.

(6) A szennyvízcsatorna kiépülését követően kötelezni kell az ingatlantulajdonosokat a rákötésre. A meglévő zárt gyűjtőket és az egyedi szennyvízkezelési megoldásokat a szennyvízcsatorna hálózatra történő csatlakoztatása után fel kell számolni.

(7) A 0104 hrsz-ú illegális hulladéklerakót rekultiválni kell.

19. § (1) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. (Zajvédelmi szempontból – a közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a települési utak mentén nappal 55dB, éjjel 45 dB, egyéb lakóterületeken 50/40 dB.)

(2) Zajt, illetve rezgést előidéző meglévő, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külső zajforrást csak olyan módon szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkező zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(3) A zaj- és rezgésvédelmi övezeti előírások megtartásáról az építési engedély kérelmében a kérelmezőnek nyilatkoznia kell.

20. § (1) A törvényi rendelkezés szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodni kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőségek biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvizet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerint kell biztosítani.

(2) A településen a mértékadó tűzszakasz nem lehet nagyobb, mint a területen létesítendő tűzoltó vízforrásokból biztosítható oltóvíz-intenzitással ellátható terület.

(3) A tűzoltóság vonulása és működése céljára – ha arról jogszabály illetve nemzeti szabvány másként nem rendelkezik – az építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

(4) Amennyiben a szomszédos építmények egymás közti telepítési távolság nem elégíti ki az előírásokat - OTÉK 36. § /3/és OTÉK 111. §-a alapján - könnyítés vagy engedmény adható, az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával.

21. § (1) A település területén a beépítésre szánt területek az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységekbe sorolandók:

22. § (1) Falusias lakóterület a Szabályozási terven Lf jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 4,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál, melyen gazdasági épületek is elhelyezhetők

(2) Falusias lakóterületen az OTÉK 14. § (2) bekezdésében felsoroltak közül önálló épületként elhelyezhető:

(3) Falusias lakóterületen - az érdekelt szakhatóságok hozzájárulása esetén – önálló főépületként kivételesen elhelyezhető:

(4) Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el:

(5) A falusias lakóterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

24. § (1) Különleges területek a használatuk és rajtuk elhelyezhető építmények különlegessége, a környezetre gyakorolt káros hatásuk, illetve a környezettel szembeni védelmi igényük (zöldfelületi jellegük) miatt a következők:

(2) A különleges területen önálló gépkocsitároló épület elhelyezése nem megengedett.

25. § (1) Különleges terület sportterület a Szabályozási terven K-sp jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban sportlétesítmények elhelyezésére szolgál

(2) Különleges terület sportterületen kizárólag:

(3) Különleges terület sportterületen lakóépület kivételesen sem helyezhető el.

(4) A különleges terület sportterület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

26. § (1) Különleges terület temető terület a Szabályozási terven K-t, kegyeleti park K-kgy jellel szabályozott területfelhasználási egység, mely elsősorban a temetkezés kegyeleti épületei, s azt kiszolgáló és kiegészítő épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A különleges terület temető terület építési övezeteit, valamint az azokban betartandó telekalakítási és beépítési előírásokat a következő táblázat szerint kell meghatározni:

27. § (1) A területen a szennyvízelhelyezés és tisztítás törvényben előírt módon történő elvégzéséhez szükséges műtárgyak elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet beépítettségét, továbbá az építhető építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

28. § (1) A település területén a beépítésre nem szánt területek az építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint a következő területfelhasználási egységek közé sorolandók:

29. § (1) Zöldterület közpark, közkert (lásd: fogalommagyarázat) a Szabályozási terveken Zkp, Zkk jellel szabályozott területfelhasználási egységek, melyek növényzettel fedett, elsősorban pihenést, kikapcsolódást, játszást szolgáló közterületek.

(2) Zöldterületen az OTÉK 27. § alapján elhelyezhető

(3) A zöldterület legalább 75%-át növényzettel fedetten, több szintben (gyep, cserje, fa) kell kialakítani és fenntartani.

(4) A Zkk jelű zöldterületen épület nem helyezhető el.

(5) A zöldterületek rendeltetésszerű, akadálymentes használatát biztosítani kell.

(6) A település területén található közparkok területe nem csökkenthető, fel nem osztható.

(7) A zöldterületen csak a táj jellegéhez és ökológiai adottságaihoz alkalmazkodó – betegséget nem okozó – növények telepíthetők.

(8) Zöldterületen fák kivágása, csonkolása csak szakember által végezhető akkor, ha azt

(9) A szabályozási terven zöldterületként nem szabályozott közterületi zöldfelületek területén is a közparkokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

30. § (1) Erdőterület a szabályozási terven E jellel jelölt erdő művelési ágú, és/vagy a településrendezési terv szerinti erdősítésre kijelölt területek.

(2) Az erdőterületek rendeltetésük szerint Gazdasági (Eg) erdők lehetnek.

(3) Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként az Állami Erdészeti Szolgálatot is be kell vonni, művelési ág változása esetén az Állami Erdészeti Szolgálat ügydöntő hatóság.

(4) Az erdő művelési ág létrejöttéig a területen csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható.

(5) Az erdőövezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetőség szerint összevonhatók.

(6) Erdőterületen csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájba illeszkedő épületek építhetők.

(7) Az erdőövezetekben kerítés csak vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthető.

32. § (1) A gazdasági rendeltetésű erdőterületek a szabályozási terven E-g jellel jelölt területek, melyeken a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek (lásd: fogalommagyarázat) előállítása és hasznosítása.

(2) Gazdasági rendeltetésű erdőterület övezetében az erdő rendeltetésének megfelelő erdő- és vadgazdálkodási célú épületek, építmények helyezhetők el. Az építés feltételei:

33. § (1) A mezőgazdasági területet a hagyományos mezőgazdasági tájhasználat, a tájkarakter megőrzése, a természeti értékek, a termőtalaj és a termőföld védelme céljából, valamint a gazdasági és településfejlesztési szempontok érvényesítése érdekében a településrendezési terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

(2) Valamennyi mezőgazdasági övezet területén a 720 m²-nél kisebb földrészleten – egyéb rendelkezések hiányában – az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhető el.

34. § (1) Általános mezőgazdasági terület a szabályozási terven Má jellel szabályozott, az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület.

(2) Az általános mezőgazdasági területetek építmények elhelyezésének szempontjából

35. § (1) A szabályozási terven „Má-Sz” jellel jelölt övezet a nagyüzemi árutermelő gazdálkodásra is alkalmas terület.

(2) Az övezetben a növénytermesztés, az környezetet nem szennyező állattartás, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthető.

(3) Az Má-Sz jelű övezetben az építmény-elhelyezés feltételei a következők:

(4) Az övezetben gazdasági épültetek - amennyiben a technológia megköveteli – az övezetben előírtaktól eltérően legfeljebb 7,5 m-es építménymagasságig építhetők.

(5) Az 1500-100.000m2 közötti területű telken csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor és földdel borított pince létesíthető

(6) Má-Sz övezetben az OTÉK 29. § szerinti birtokközpont (lásd: fogalommagyarázat) alakítható ki abban az esetben, ha az OTÉK 1. számú melléklete 55/A pontja szerinti „mezőgazdasági birtoktest” bizonyítottan létezik és legalább 40 ha (400.000 m2) összterületű. A birtokközpontként beépíthető telek területe legalább 20.000 m2, a birtoktest 2%-ának megfelelő nagyságú lehet. A maximális beépítettség 25%.

(7) Birtokközpont akkor hozható létre, ha a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.

(8) Mindazokra a telkekre, amelyek a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra kerültek építési tilalmat kell az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni.

(9) A birtokközpont épületegyüttese körül 10m széles takaró erdősáv létesítendő.

36. § (1) A szabályozási terven Má-Gy jellel jelölt övezet a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés megőrzésére, kialakítására, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál

(2) Az Má-Gy1 övezetben épület 5 ha telekterületen helyezhető el, az OTÉK előírásait megtartva.

37. § (1) Az Mk övezeti jelű területeken új telekalakításkor 1500 m2-nél kisebb telek nem alakítható ki.

(2) Az Mk övezeti jelű területeken meglévő épületek felújíthatók, korszerűsíthetők, max. 30 m2-rel bővíthetők, új épület nem építhető.

38. § (1) Vízgazdálkodási terület – vízfelület - a szabályozási terven V jellel jelölt területfelhasználási egység.

(2) A V jellel szabályozott területfelhasználási egység az álló- és folyóvizek, öntöző, és belvízelvezető csatornák medre és parti sávja.

(3) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. § előírásait kell alkalmazni.

(4) A vízgazdálkodási területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelően szabad.

(5) Vízgazdálkodási területen kizárólag a vízgazdálkodással kapcsolatos létesítmények helyezhetők el.

(6) A vízfolyások, csatornák, árkok karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6,0-6,0 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény nem lehet.

(7) A természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, tavak partjától számított 100 m-en belül épület nem helyezhető el.

(8) A védőművek (töltések) oldalában tilos minden olyan tevékenység, amely a védőmű állékonyságát veszélyezteti, a meglévő élővilágot megzavarja.

(9) Vízgazdálkodási területen horgászállások csak a Vízügyi Igazgatóság és a Nemzeti Park engedélyével helyezhetők el, kizárólag ideiglenes jelleggel.

(10) A vízgazdálkodási területeken kiemelt figyelemmel kell lenni a vizek védelmére. A felszíni/felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető tevékenység nem végezhető.

39. § (1) A közlekedési terület a Szabályozási terven KÖu jellel szabályozott közút céljára kijelölt és KÖk jellel szabályozott kötöttpályás közlekedési terület területfelhasználási egység, mely az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, vízi és légi közlekedés építményeinek elhelyezésére szolgál

(2) A közlekedési területen építmény elhelyezése, építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelőjének hozzájárulásával, és előírásai szerint történhet.

(3) Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványok és előírások, az OTÉK, és jelen terv előírásainak megfelelően szabad.

(4) Magánút kialakítása esetén az út- és közműépítési tervek engedélyezési eljárásába az önkormányzat mellett az érintett szakhatóságokat is be kell vonni.

(5) Az építési (szabályozási) szélességen belül közmű létesítmények, azok berendezései valamint utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás végezhető.

(6) Közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagolódását a Szabályozási terv tartalmazza:

(7) A közutak védőtávolságán belül építési engedélyt csak a közút kezelőjének hozzájárulásával szabad megadni.

(8) A külterületi utak mentén min. 8 m tőtávolsággal fasor telepítendő.

(9) A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyet fásítani kell. Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.

(10) Az vasútvonal mentén a szélső vágány tengelytől mért 50 – 50 m védőtávolságot kell biztosítani.

(11) A vasútvonal védőtávolságán belül építési engedélyt csak a MÁV hozzájárulásával szabad megadni.

40. § (1) Közterületen a közműhálózatokat, közműlétesítményeket a vonatkozó szabványoknak, ágazati előírásoknak, eseti szakhatósági, ill. üzemeltetői előírásoknak megfelelően kell elhelyezni, az adott szabályozási szélességen belül.

(2) A közműlétesítmények térszín alatti elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK, valamint a vonatkozó szabványok, jelenleg az MSz7487/2-80 „Közmű és egyéb vezetékek elrendezése közterületen” előírásait kell figyelembe venni

(3) A település belterületén bármilyen építményt igényszintjének megfelelően csak teljes közművesítéssel szabad elhelyezni. A szennyvízelvezető rendszer kiépültéig, átmeneti jelleggel a zárt rendszerben való gyűjtés-elszállítás engedélyezhető. A szennyvízcsatorna megépülte után az ingatlanok közüzemü vezetékhez történő csatlakoztatását haladéktalanul meg kell oldani

(4) A 35/1996.(XII.29.) BM rendelet IV. fejezet 49. § (1) bekezdés értelmében a területen szükséges oltóvizet föld feletti tűzcsapokról kell biztosítani. A tűzcsapok távolsága a védendő létesítménytől 100 m-nél nagyobb és 5 m-nél kisebb nem lehet.

(5) A község területén kút csak az egyéb jogszabályokban rögzített feltételek megléte esetén létesíthető.

(6) A felszíni vizek minősége védelmében a vonatkozó jogszabályban /220/2004.(VII.21.) Korm. Rendelet/, valamint a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről, az alkalmazási szabályairól szóló 9/2002. KöM-KöViM együttes rendeletben előírtakat kell figyelembe venni.

(7) Gázellátó rendszerek létesítése esetében az MSz 7048-1:1983 szabványban megfogalmazottakat be kell tartani. Nagyközépnyomású vezetékek védőtávolsága épületektől 5-5 m, középnyomású vezetékeknél ez az érték 4-4 m.

(8) A villamosművek biztonsági övezetében végezhető tevékenységeket, azok mikéntjét, a tilalmakat és korlátozásokat jelenleg a 11/1984.(VIII.22.) IpM rendelet szabályozza.

(9) A közterületek megvilágítását kategóriába sorolásuknak megfelelő módon kell biztosítani.

(10) A távközlési létesítmények elhelyezési területét a 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet 26. § (1) bek. szabályozza, további műszaki iránymutatást az MSz7487 ad, míg az elhelyezés engedélyezésének feltételeit a 29/1999.(X.6.) KHVM rendelet határozza meg.

(11) Hírközlési létesítmények közül önálló antennatartó szerkezet (torony), 4 m2-nél nagyobb alapterületű távközlési létesítmények, szekrények csak a vonatkozó rendeletek betartásával, építési engedély alapján helyezhetők el.

(12) Az új beépítések vezetékes távközlési hálózata lehetőség földkábeles kiépítettségű legyen.

(13) Amennyiben olyan terület beépítésére kerül sor, amelyen a csapadékvizek elvezetése még nem megoldott, úgy a beépítés előtt a területek vízelvezetésére - Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől – vízjogi engedélyt kell kérni. A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet előírásai az irányadóak.

(14) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvényt, mely 28. § /1/ szerint, vízjogi engedély szükséges – jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve – vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély kell).

41. § (1) A település területének rendezése során a következő sajátos jogintézmények alkalmazhatók:

42. § (1) E rendelet a kihirdetéstől számított 30. nap lép hatályba.

(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.