1. § (1) A rendelet hatálya Kisherend község közigazgatási területén lévő jogi személyekre, jogi személyiségekkel nem rendelkező gazdasági társaságokra és természetes személyekre, a természetes és az emberi tevékenység által alakított környezetre, az azt érintő tevékenységekre valamint azokra a személyekre, akik a környezettel kapcsolatos jogokkal rendelkeznek illetve kötelezettség terheli őket terjed ki.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya a köztisztaság fenntartásával kapcsolatos feladatokra, a veszélyes hulladékokra, a települési szilárd és folyékony hulladékokra, és az azokkal összefüggő tevékenységre.

2. § (1) A környezetvédelmi rendelet a térségfejlesztéssel, területrendezéssel, a terület- és környezethasználatokkal összefüggő, Kisherend község közigazgatási területére kiterjedő beavatkozások, intézkedések szakmai kereteit rögzíti. Ezen belül megadja

3. § (1) A környezetvédelmi rendelet területi alkalmazásánál a község rendezési tervében elfogadott településszerkezeti és szabályozási terv, valamint a helyi építési szabályzat előírásait kell figyelembe venni. Ez rögzíti a község közigazgatási területén belüli terület-felhasználási egységek, övezetek rendszerét, valamint a terület- és környezethasználattal összefüggő fejlesztési és védelmi feladatokat, előírásokat is.

(2) A különböző területhasználati egységbe sorolt területeken a funkciók környezettudatos kialakítására, a tevékenységek környezeti, természet- és tájvédelmi, környezet-egészségügyi szempontoknak is eleget tévő megvalósítására, folytatására kell törekedni.

(3) A területek használatát és az azzal együtt járó környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

4. § (1) A község és környezete mindennemű fejlesztésénél, a beruházásoknál, a beavatkozásoknál a környezet-, táj- és természetvédelem szempontjait, igényeit fokozottan érvényre kell juttatni a döntés-előkészítési, tervezési, megvalósítási folyamat lépcsőiben.

(2) A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környezetükben fekvő területek jelenlegi és tervezett használati módját korlátozzák, vagy lehetetlenné teszik.

(3) A beépítésre szánt gazdasági területeken csak olyan létesítményeket szabad elhelyezni, melyek

5. § (1) A területigényes községfejlesztési elhatározásoknál, létesítmények elhelyezésénél a termőterületek művelés alóli kivonását, más irányú felhasználását a lehető legkisebbre, indokoltan csak a legszükségesebbre kell csökkenteni.

(2) Az erózió elleni védelem érdekében az erdőterületeken a folyamatos borítottságot biztosító fakitermelést kell folyatni.

(3) A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területek hasznosításánál az erdőtelepítést kell előtérbe helyezni.

6. § (1) A község közigazgatási területén a felszíni és felszínalatti vízkészletek védelme, minőségük javítása biztosítandó.

(2) A felszíni vizek minőségvédelmét biztosítani kell, környezetükben a műtrágyázás és növényvédőszer felhasználás csak engedélyezett és ellenőrzött módon történhet.

(3) A felszínalatti vizeket, kutakat minden szennyezéstől óvni kell, védelmüket a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet figyelembe vételével kell megtervezni és biztosítani.

(4)

7. § (1) Levegőtisztaság-védelmi szempontból a beruházások és tevékenységek tervezése, engedélyezése és az üzemeltetése során a magasabb szintű jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

(2) Az új létesítmények telepítésénél, technológiák módosításánál a kibocsátási határértékek betartását fokozottan meg kell követelni.

(3) A község átszellőzésében, klímájának javításában meghatározó, aktív szerepet betöltő zöldfelületi, zöldterületi fejlesztéseket kiemelt feladatként kell kezelni, melynek megvalósítását az önkormányzatnak biztosítania kell, új beruházások kapcsán pedig meg kell követelnie.

(4) Az új terület-felhasználásoknál, beépítéseknél, a rekonstrukciós feladatoknál meg kell követelni a telken belüli védőfásítások, védő-zöldsávok kialakítását, a zöldfelületi/beépítési arányok optimalizálása érdekében.

(5) Az úthálózat tervezett korszerűsítésénél nem csak a műszaki, de a levegőtisztaság-védelmi követelményeket is ki kell elégíteni. Ezért

8. § (1) A települési környezet védelme, az itt élők egészségvédelme, életfeltételeik javítása érdekében a különféle eredetű, tartósságú és veszélyességű környezeti hatások megszüntetendők vagy az előírások szerinti értékekre csökkentendők. Ez összefügg a kibocsátások mérséklésével, a közműves ellátással (ivóvízhálózat, gáz- és távhő hálózat), a rendszeres szemétszállítás igénybevételével, a zaj- és rezgésszintek csökkentésével, a zöldfelületi ellátottság növelésével és a kedvezőbb közlekedési, szállítási kapcsolatok, valamint a jobb lakó- és pihenési feltételek megteremtésével.

(2) A fejlesztéseknél, helykijelöléseknél, beruházások engedélyezésénél az OTÉK és a vonatkozó jogszabályok szerinti, építmények közötti legkisebb megengedett távolságot meg kell tartani. Ennek csökkentése csak az alkalmazott műszaki védelem hatékonyságának mértékével engedélyezhető, amit előzetesen környezeti kölcsönhatás és környezetterhelés vizsgálaton alapuló szakértői véleményben kell dokumentálni. Meg kell akadályozni azt is, hogy a jelentősen terhelő telephelyek védelmet igénylő létesítményekkel épüljenek körbe.

(3) A község beépítési, klíma- és levegőminőségi viszonyai elengedhetetlenné teszik a tervezett zöldfelületi, zöldterületi fejlesztések megvalósítását. Ezért a beépítési tervek készítésénél a környezetvédelmi és zöldfelületi szempontok kiemelten kezelendők (utak fásítása, átszellőzés biztosítása, védőfásítások megvalósítása).

(4) A környezetterhelő források környezeti hatásainak (víz- és légszennyezés, hulladékkeletkezés, zaj- és rezgéskeltés) csökkentése, a kibocsátási normák betartása és folyamatos ellenőrzése szükséges.

(5) A területigénnyel járó fejlesztések, átépítések során megsemmisülő zöldterületeknek és a létesítmények kertjeinek megfelelő, azaz hatásfok-arányos pótlása az engedélyezés alapja kell, hogy legyen.

(6) A község beépítésre szánt területein az állattartás környezet-egészségügyi, környezetvédelmi szempontú szabályozása érdekében állattartási rendeletet kell alkotni. Ebben - az építési övezetekkel összhangban – meg kell határozni az állattartás feltételeit, figyelemmel a felszíni szennyezés-érzékenységre, a községfejlesztési, községrendezési elhatározásokra.

9. § (1) Zaj- és rezgésvédelmi szempontból a beruházások és tevékenységek tervezése, engedélyezése és az üzemeltetése során a magasabb szintű jogszabályoknak megfelelően kell eljárni.

(2) Az úthálózat és a beépítésre szánt területek fejlesztésénél a zaj elleni védelmet, a határértékek tarthatóságát megfelelő nyomvonalvezetéssel és létesítmény elhelyezéssel, városrendezési, forgalom-szervezési és műszaki védelmi eszközök igénybe vételével is biztosítani kell.

(3) Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladja meg az előírt zajterhelési határértéket (jelenleg a 8/2002. (IV.22.)KÖM- EüM rendeletben foglaltakat].

(4) Új létesítmény tervezésénél meglévő bővítésénél a határértékek teljesülését az engedélyezési eljárásokban szakvéleménnyel igazolni, az engedélyező hatóságnak ellenőrizni kell.

(5) Új út létesítésénél, a meglévő felújításánál (mely a forgalom jelentős és tartós megváltozását eredményezi) megfelelő beépítési távolság biztosításával, illetve műszaki intézkedésekkel, vagy passzív akusztikai védelemmel kell biztosítani a zajvédelmi követelmények teljesülését, melyet a hatóságoknak ellenőrizni kell.

10. § (1) A táji és természeti értékek megóvásának szempontjait figyelembe kell venni az erdőgazdálkodási tevékenység minden szakaszában.

(2) A rendezési tervben tervezett zöldfelületek, zöldövezeti gyűrű kialakítását, fenntartását elő kell segíteni és az erdőgazdálkodási terveknél (körzeti erdőterv, erdőgazdálkodási üzemterv) az egészségügyi-szociális, turisztikai és az oktatás-kutatási funkciót előnyben kell részesíteni.

11. § (1) A parlagfű (ambrosia elatior L.) és egyéb gyomnövények okozta allergiás megbetegedések csökkentése, a levegőtisztaság védelme érdekében ezen növények elterjedését folyamatos gondozással , írtással meg kell akadályozni.

(2) Kisherend község közigazgatási területén az ingatlan tulajdonosa (kezelője, bérlője, használója) köteles az ingatlan területét - különösen belterületen - a virágzó parlagfűtől mentesen tartani.

(3) A parlagfű és más allergén gyomok írtásáról - virágzás előtt - az időjárástól függően szükséges gyakorisággal kell gondoskodni.

(4) A parlagfű és egyéb gyomnövények irtását nem teljesítő ingatlan-tulajdonosokkal szemben – a növényvédelmi törvény előírásai alapján – belterületen a körjegyző, külterületen a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat növényvédelmi bírságot állapíthat meg.

13. § E rendelet a kihirdetéssel lép hatályba.