1. § (1) Az önkormányzat elnevezése:

2. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

3. § (1) Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a Képviselő-testületet illetik meg. A Képviselő-testület ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat. A kötelező és önként vállalt feladatokat a XX. számú melléklet tartalmazza.

(2) A Képviselő-testület a XX számú mellékletben meghatározott hatásköreit a Polgármesterre, a XX számú mellékletben meghatározott feladatköreit a jegyzőre ruházza át.

(3) A Képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a Képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

4. § (1) A Képviselő-testület éves ülés- és munkatervet készít, amelyet a tárgy január 31. napjáig fogad el.

(2) A munkaterv tervezetét – a polgármester irányításával – a jegyző állítja össze és a polgármester terjeszti a Képviselő-testület elé. A munkatervben foglaltak végrehajtásáról a polgármester gondoskodik.

(3) A munkaterv összeállításához véleményt kell kérni:

(4) A munkaterv tartalmazza: a Képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait, főbb napirendi pontjait, azok előterjesztőit, a közmeghallgatás időpontját.

5. § A Képviselő-testület alakuló, ünnepi, megemlékező, rendes, rendkívüli ülést tart. A Képviselő-testület tárgyévben legalább 8 ülést tart. A rendes ülések, az ünnepi ülések és a közmeghallgatás tervezett időpontjait a munkaterv tartalmazza.

6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül kell összehívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik.

(2) Az alakuló ülést a korelnök (legidősebb települési képviselő) nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. Az alakuló ülésen a polgármester, a képviselők esküt tesznek és aláírják az esküokmányt.

(3) Az alakuló ülésen a helyi választási bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet a választás eredményéről, továbbá az eskütételt követően a polgármesternek és a képviselőknek átadja a megbízólevelet.

(4) Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester/ek választásáról, valamint a polgármester és az alpolgármester/ek illetményéről, tiszteletdíjáról.

7. § (1) A Képviselő-testület évfordulókon, egyéb megemlékezések alkalmából ünnepi, megemlékező ülést tarthat. Az ünnepi, megemlékező ülésen csak az ünnep, megemlékezés jellegének megfelelő napirend tárgyalható.

(2) Az ünnepi és a megemlékező ülésre az ülés meghívójának tartalmára, kézbesítésére, napirendjére, az előterjesztésekre, a tanácskozás rendjére, valamint a Képviselő-testület döntéseire vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, de a testület határozatképességét az ülés teljes időtartama alatt biztosítani kell.

8. § (1) A munkatervben szereplő ülés a rendes ülés. A rendes ülés keddi napokon – amennyiben a polgármester a meghívóban ettől eltérően nem rendelkezik – 10.00 órakor kezdődik és a napirendre felvett tárgysor megvitatásának befejezéséig tart.

(2) A Képviselő-testület az éves munkatervében meghatározott időszakban nyári szünetet tart.

(3) A polgármester – ha az önkormányzati hatáskörök gyakorlása szükségessé teszi – jogosult a munkatervben nem szereplő időpontban, nyári szünet ideje alatt is a Képviselő-testület rendkívüli ülését összehívni.

(4) Halaszthatatlan esetben a Képviselő-testület rendkívüli ülése rövid úton is összehívható, legkésőbb az írásbeli indítvány benyújtásától számított 5 napon belüli időpontra, a sürgősséggel tárgyalandó napirend megjelölésével.

(5) A rendkívüli Képviselő-testületi üléseken az indítványban, a meghívóban szereplő napirenden kívül más napirend nem tárgyalható, kérdés, interpelláció, napirend előtti felszólalás nem intézhető. Egyebekben a rendes ülés szabályait a rendkívüli ülésekre is alkalmazni kell.

9. § (1) A Képviselő-testület üléseit a Mötv. 45. §-a alapján kell összehívni. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester hívja össze a Képviselő-testület ülését. Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozó hatáskört a korelnök gyakorolja.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

(3) A polgármester a képviselők legalább 1/4-ének a napirendet is tartalmazó indítványára a Képviselő-testület ülését köteles összehívni. A polgármester sürgős, halasztást nem tűrő esetben írásbeli meghívó kiküldése nélkül, rövid úton azonnal is összehívhat testületi ülést.

(4) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirendi pont tárgyának és előterjesztőjének megjelölését tartalmazó írásbeli meghívóval kell összehívni.

(5) A rendes ülésre szóló meghívót a Képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 3 nappal korábban kell kézbesíteni.

(6) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról a község lakosságát értesíteni kell az alábbiak szerint:

10. § (1) A Képviselő-testület tanácskozásának céljára kijelölt helyiségben a nyilvános ülés tartama alatt a meghívottak, továbbá a Hivatal napirendi ponttal érintett dolgozói, az érdeklődő lakosság, valamint a sajtó képviselői tartózkodhatnak.

(2) A tanácskozás helyszínén jogosulatlanul tartózkodót az elnök távozásra hívhatja fel. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az elnök a rendzavarót, vagy ha annak személye nem állapítható meg, a teljes hallgatóságot az ülésről kiutasíthatja.

11. § (1) A zárt ülés elrendelésére vonatkozó javaslatot indokolni kell.

(2) A zárt ülésre a nyilvános ülést követően kerül sor. A zárt ülésen hozott döntést a nyilvános ülésen ki kell hirdetni.

12. § (1) Az ülésen jelen lévő képviselő köteles a jelenléti ívet aláírni, a levezető elnök a jelenléti ív alapján megállapítja a határozatképességet.

(2) A Képviselő-testület teljes időtartama alatt a határozatképességet fenn kell tartani. A betöltetlen önkormányzati képviselői helyet a határozatképesség szempontjából betöltöttnek kell tekinteni. A jegyző köteles azonnal jelezni, ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik.

(3) Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülése nem határozatképes, az ülést legfeljebb 10 percre felfüggeszti. Ha az ülés a szünet után sem határozatképes, az elnök az ülést berekeszti. A polgármester az ülésen meg nem tárgyalt napirendi pontokat a következő rendes ülés meghívójában tünteti fel.

13. § A Képviselő-testület ülését a polgármester vezeti, távollétében az alpolgármester (továbbiakban: levezető elnök).

14. § (1) A Képviselő-testület ülését levezető elnök hatásköre:

(2) A levezető elnök vitavezetéssel és döntéshozatali eljárással kapcsolatos feladatai:

15. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, illetve a Képviselő-testület, a polgármester, vagy bármely képviselő tekintélyét támadó felszólalást tesz, a levezető elnök köteles felszólítani a tárgyszerűségre. Ha a felszólaló a másodszori felszólításnak sem tesz eleget, az elnök megvonja tőle a szót.

(2) Ha a felszólaló a saját időkeretét kitöltötte, a levezető elnök a szómegvonás okának közlésével – megvonja tőle a szót.

16. § Amennyiben a Képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását a levezető elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülés félbeszakad az csak a levezető elnök összehívására folytatódhat.

17. § Az ülés rendjének fenntartásáért a levezető elnök felel. A levezető elnök rendre utasíthatja azt a képviselőt, aki a testület munkáját akadályozza.

18. § (1) A levezető elnök a napirendi pontok felett külön-külön nyit vitát. A tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.

(2) Az előterjesztés megtételét követő hozzászólásokat a képviselők, a bizottságok nevében az elnökök részére biztosított időkeretben tehetik meg. Az időkeret képviselőnként, bizottságonként 3- 3 perc, abban az esetben is, ha a Képviselő-testület egy előterjesztés keretében több rendelet-tervezetet tárgyal, a rendelkezésre álló időkeretet az előterjesztésekre vonatkozó időkeret figyelembe vételével - és nem a rendeletek száma alapján - kell meghatározni.

(3) Az előterjesztő, a levezető elnök kezdeményezheti a vita lezárását. A vita lezárása előtt hozzászólásra jelentkezők részére a levezető elnök köteles szót adni.

19. § (1) A napirendet a polgármester javaslatára egyszerű többséggel a Képviselő-testület állapítja meg. Amennyiben a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti napirendi pont megtárgyalásához zárt ülés tartása szükséges, erről a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A 9. § (4) bekezdésében meghatározott határnap után a napirend a meghívóban nem szereplő javaslattal csak rendkívül indokolt esetben egészíthető ki. A meghívóban feltüntetett napirenden nem szereplő javaslat napirendre való felvételéről a Képviselő-testület minősített többséggel, vita nélkül határoz.

(3) A Képviselő-testület rendkívüli ülésén kizárólag az a napirendi pont tárgyalható, amelyre a rendkívüli ülés tartására irányuló indítvány vonatkozott. A Képviselő-testület minősített többséggel hozott döntésével dönt arról, hogy kívánja-e tárgyalni az indítványt.

(4) A Képviselő-testület a rendes ülésén az egyeztetett napirenden felül tárgyalni köteles a polgármester, a bizottságok által benyújtott napirendi javaslatokat, valamint azokat a javaslatokat, amelyek tárgyalását legalább 4 képviselő kéri.

(5) A Képviselő-testület ülésére nem terjeszthető be az a napirend, amely tárgyalását külsős személy, szervezet kezdeményezi és a kérelem a testületi ülést megelőző 8 napon belül érkezett.

20. § (1) A meghívóval együtt írásban kiküldött, vagy a napirenden szereplő, de az ülés napján kiosztott napirendi javaslatba felvett előterjesztést – a napirendi pontok szavazásra bocsátását megelőzően – az előterjesztő kérelmére az elnök a javaslatok közül vita nélkül visszavonhatja.

(2) A napirendi pont tárgyalását az előterjesztő kérheti elnapolni, napirendről levenni. Az elnapolás és a napirendről való levétel iránti javaslatot indokolni kell. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül minősített többséggel határoz.

(3) A Képviselő-testület a polgármester, vagy bármelyik képviselő javaslatára bármelyik napirendi pontot elnapolhatja, napirendről levetetheti, vagy – az elnapolás mellett – további bizottsági tárgyalásra, további előkészítésre kiadhatja. A javaslat felől a Képviselő-testület vita nélkül határoz. Elnapolás esetén az előterjesztés automatikusan a következő ülés napirendjén szerepel.

(4) A már napirendre vett napirendi pontok sorrendjének megváltoztatásáról bármely képviselő javaslatára a Képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.

21. § (1) A Képviselő-testület napirendi pontjának előterjesztője a polgármester, a képviselő, a jegyző, az önkormányzat fenntartásában működő intézmény vezetője lehet.

(2) Rendelet-tervezetet csak a polgármester, vagy a jegyző terjeszthet elő.

22. § (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Az írásban vagy szóban érkezett beadványt, amennyiben nem tud dönteni a testület, elnapolja.

(2) A napirendi pontok fajtái:

(3) A napirendi pontok tárgyalásának sorrendje:

(4) Interpelláció, kérdés bejelentésére a napirend elfogadását megelőzően, vagy a nyilvános ülés végén kerülhet sor.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott sorrendtől a Képviselő-testület bármely képviselő javaslatára eltérhet. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.

23. § (1) Az előterjesztések írásban, kivételesen indokolt esetben szóban terjeszthetők elő. A rendelet megalkotásáról szóló előterjesztés, a rendelet-tervezet és ennek módosító indítványai, továbbá a határozati javaslata csak írásbeli lehet.

(2) Az előterjesztések lehetnek:

(3) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

(4) Egy előterjesztés több határozati javaslatot vagy rendeletet is tartalmazhat, ha azok tárgya azonos, vagy egymással szorosan összefüggő.

(5) A polgármester, illetve a képviselő - különleges szakértelmet igénylő ügyekben – szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztés megállapításainak alapjául szolgáló adatokat, kimutatásokat táblázatba kell foglalni, mely az előterjesztés mellékletét képezi.

(6) Végrehajtásért felelősként a polgármester, az alpolgármester, a bizottsági elnök, a jegyző, intézmény vezető jelölhető meg.

24. § (1) Pénzügyi tartalmú pénzügyi kiadással, elkötelezettséggel járó, valamint a bevételi oldalt csökkentő javaslatot tartalmazó előterjesztések, az előterjesztésekhez kapcsolódó határozati javaslatoknak tartalmazniuk kell, hogy az előirányzat-módosítás egyszeri vagy folyamatos elkötelezettséget jelent- e, valamint meg kell jelölni a többletkiadást ellentételező bevételi forrást is.

25. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén interpellációt intézhet a polgármesterhez, a jegyzőhöz, az interpelláció címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával, az interpellált az ülésen szóban, vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül írásban ad választ.

(2) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 8 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama a 3 percet nem haladhatja meg.

(3) Az interpelláló képviselő - a szóban vagy írásban adott – válasz elfogadásáról a Képviselő-testület ülésén viszontválaszban nyilatkozik. A válasz el nem fogadása esetén a Képviselő-testület egyszerű többséggel vita nélkül határoz.

(4) Az interpellációra 3 perc, a válaszadásra 3 perc, a viszontválaszra további 2 perc áll rendelkezésre.

(5) Kérdést – önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás - a képviselő a tisztségviselőkhöz, a jegyzőhöz, a bizottsági elnökökhöz és a tanácsnokhoz személyesen intézhet a kérdés címének, tárgyának megjelölésével, tartalmának rövid összefoglalásával. A kérdésre a megkérdezett az ülésen szóban, vagy azt követően legkésőbb 15 napon belül írásban ad választ.

(6) A kérdésfelvetésre 3 perc, a válaszadásra 3 perc áll rendelkezésre.

(7) A kérdésre adott válasz után viszontválasznak helye nincs.

26. § (1) A napirendi pontokhoz a következő indítványok nyújthatók be:

(2) Napirendi ponthoz kapcsolódó indítványt a polgármester, a jegyző és a képviselő nyújthat be.

(3) A polgármester, a jegyző és a képviselő javasolhatják a Képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgősségi tárgyalását. A javaslatot indokolni kell.

(4) A sürgősségi javaslatot az önálló indítvánnyal együtt a Képviselő-testület ülését megelőzően kell a polgármesternél benyújtani.

(5) A sürgősség kérdésében a Képviselő-testület a napirend elfogadása előtt, minősített többséggel dönt.

(6) A módosító javaslat az olyan javaslat, amely az írásban előterjesztett rendelet-tervezet és határozati javaslat érdemi részét érinti. A módosító javaslat nem irányulhat számítási és szám-, névelírási, vagy más formai pontosításokra.

(7) A rendelet-tervezetre vonatkozó módosító javaslatot az ülés előtt írásban, a határozatot érintő módosító javaslatot az ülésen szóban is elő lehet terjeszteni. A módosító javaslatot indokolni kell.

27. § (1) A felszólalások lehetnek:

(2) A polgármester a jelentkezések sorrendjében adja meg az engedélyt a felszólalásra. A nem képviselő jogállású meghívottak csak a meghívásuk szerinti napirendi pont vitájában vehetnek részt.

28. § (1) A képviselők az ülésnap nyilvános napirendi pontjainak tárgyalása előtt és a zárt ülés megkezdése előtt a napirenden nem szereplő olyan halaszthatatlan rendkívüli ügyben, amely kiemelt jelentőségű. Egyedi, továbbá hatósági ügyben nem lehet felszólalással élni.

(2) A napirend előtti felszólalás időtartama maximum 3 perc lehet.

(3) A napirend előtti felszólalásra jelentkezőnek a napirend előtti felszólalási szándékát az ülést megelőzően kell jeleznie a polgármesternél a tárgykör és a rövid tartalom megjelölésével. A címnek a napirend előtti felszólalás tárgyára egyértelműen utalnia kell.

29. § (1) Ügyrendi hozzászólás olyan, a Képviselő-testület működésének, ülésének rendjével, a tárgyalás lebonyolításával kapcsolatos, a tárgyalt napirendi pont tartalmát érdemben nem érintő intézkedést igénylő észrevétel, amelyről dönteni nem kell.

(2) Ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő soron kívül 2 percre szót kérhet és javaslatot tehet.

30. § (1) Vita közben, ha a képviselő – a személyét érintő korábbi felszólalásra kíván észrevételt tenni – soron kívül 2 perces személyes, azonnali megjegyzésre kérhet szót.

(2) A személyes megjegyzést az elnök engedélyezi. Viszontválasznak és vitának helye nincs.

31. § (1) A képviselő az Mötv. 49. § (1) bekezdésben meghatározott esetben a szavazás megkezdéséig köteles bejelenteni a személyes érintettségét, amely szerint a tárgyalt napirend őt, vagy a PTK szerinti közeli hozzátartozóját érinti. A Képviselő-testület dönthet arról, hogy a bejelentést elmulasztó képviselő tiszteletdíját 3 hónap időtartamra maximum 25%-al csökkentse.

(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen"-nel vagy „nem"-mel történhessen.

(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító indítványokat, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokat kell szavazásra bocsátani.

(4) Rendelet-tervezet, határozati javaslat egyes pontjairól bármelyik képviselő részszavazást kezdeményezhet. Az indítványról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A részszavazással elfogadott határozati pont a határozat részévé válik.

(5) A Képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet-tervezet egészéről dönt.

(6) A módosító javaslatokról a Képviselő-testület külön szavazással dönt.

(7) Egy képviselő által ugyanazon napirendhez egyidejűleg benyújtott több módosító javaslat, módosító csomag szavazása együtt, egy szavazással is történhet, kivéve, ha bármely képviselő külön szavazást kér az egyes módosító javaslatokról.

(8) A (7) bekezdésben meghatározottaktól eltérően külön szavazás nélkül dönt a Képviselő-testület a módosító indítványról abban az esetben, ha azt az előterjesztő az előterjesztés előadásával egyidejűleg maga terjeszti elő.

(9) A módosító javaslatot az előterjesztő a vita lezárásáig visszavonhatja.

32. § (1) Az egyszerű szótöbbséggel hozott határozat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) A megválasztott képviselők több mint a felének a szavazata szükséges:

33. § (1) Szavazni személyesen „igen"-nel vagy „nem"-mel, vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kifejezésével lehet.

(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.

(3) Ha a szavazás eredménye felöl kétség merül fel, bármely önkormányzati képviselő kérésére a szavazást egy alkalommal meg lehet ismételni.

(4) Szavazás közben a szavazást indokolni nem lehet.

(5) Az előterjesztés szerinti határozati javaslat elfogadásához az „igen” szavazatok előírt többségének a megléte szükséges. Ennek hiányában a javaslatot elutasítottnak kell tekinteni.

34. § (1) Titkos szavazást az Mötv. 46. § (2) bekezdése szerint zárt ülés tartásakor lehet elrendelni. A titkos szavazást a Képviselő-testület tagjaiból e célra létrehozott 3 fős eseti bizottság bonyolítja le. A bizottság tagjai közül elnököt választ.

(2) A titkos szavazás szavazólapon, urna igénybevételével történik. A titkos szavazás lebonyolítására létrehozott bizottság elnöke ismerteti a szavazás lebonyolításának módját, a szavazást követően megszámolja a szavazatokat, elkészíti a jegyzőkönyvet, és a szavazás eredményéről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) A szavazatarány alapja a leadott szavazatok száma. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

(4) Az alakuló ülésen a titkos szavazás lebonyolításához szavazatszámláló bizottságot kell létrehozni. A szavazás lebonyolításáról külön jegyzőkönyvet kell felvenni.

35. § (1) Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a Képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz.

(2) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(3) Név szerinti szavazás esetén a jegyző ABC-sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően „igen", „nem", „tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a nyilatkozatot a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámlálja és a szavazás eredményéről a polgármestert tájékoztatja. A szavazás eredményét a polgármester hirdeti ki.

36. § A Képviselő-testület a döntést igénylőügyekben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.

37. § (1) A Képviselő-testület törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

(4) A rendeletalkotáshoz kötelező az írásos előterjesztés.

(5) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.

(6) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.

(7) A képviselő-testület szükség szerint meghatározhatja a rendelet-tervezet előkészítéséhez kötelezően bevonandó személyeket, társadalmi, civil szervezeteket, tisztségviselőket, továbbá meghatározhatja az előkészítés során követendő főbb elveket, a kötelező vitafórumokat.

(8) A képviselő-testület a rendelet-tervezet előterjesztésére utasítást adhat:

(9) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal, valamint a kihirdetés dátumával kell ellátni a következők szerint: Kisherend Község Önkormányzata Képviselő-testületének ....../20....(….hó….nap) önkormányzati rendelete […a rendelet címe….].

(10) Az önkormányzati rendelet kihirdetése Kisherend Község Önkormányzatának hirdetőtábláján történik.

(11) A rendeletek kihirdetéséről és naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

38. § (1) A Közgyűlés határozatának jelölése: Kisherend Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../év...../hó..... nap számú határozata sorszám/évszám/Képviselő-testület ülésének napja.

39. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) Az írásos jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:

(3) Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

(4) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(5) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelybe csak az arra feljogosított személyek tekinthetnek be.

40. § (1) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével - betekinthetnek az előterjesztésekbe és az ülésről készült jegyzőkönyvbe.

(2) A jegyző félfogadási időben biztosítja a polgárok számára a jegyzőkönyvbe történő betekintés lehetőségét. A betekintést biztosítani kell a Képviselő-testület nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvekbe, a hatályos rendeletekbe és határozatokba, továbbá a bizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekbe.

(3) Zárt ülés tartása esetén – a hatósági és kitüntetési ügyek kivételével – a hozott határozatokat a nyilvános ülés jegyzőkönyvében kell rögzíteni.

(4) Zárt ülés tartása esetén is gondoskodni kell a közérdekű adatok nyilvánosságra hozataláról így különösen:

(5) A jegyzőkönyvbe történő betekintési eljárás a jegyzőnél előterjesztett kérelemre (igénybejelentésre) indul. Az igénynek az igény tudomásra jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül kell eleget tenni. A kérelmező a dokumentumokról költségtérítés ellenében másolatot kérhet.

41. § (1) A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.

(3) A képviselő főbb jogai:

(4) A képviselő főbb kötelezettségei:

46. § (1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat-és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoznak létre.

(2) A Képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társulásait is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.

49. § (1) A képviselő-testület helyi népszavazást köteles kiírni a következő kérdésekben:

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt esetekben a helyi népszavazásban az érintett településrész, község választópolgárai vehetnek részt. A képviselő-testület helyi népszavazást rendelhet el:

50. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezte.

51. § A népszavazás eredménye kötelező a képviselő-testületre. Eredménytelen helyi népszavazás esetén a népszavazásra bocsátott kérdésben a képviselő-testület dönthet. Ugyanabban a kérdésben helyi népszavazást egy éven belül nem lehet kitűzni, akkor sem, ha a helyi népszavazás eredménytelen volt.

52. § (1) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) A választópolgárok öt százalékának megfelelő számú választópolgár a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet így nyújtottak be.

(3) A helyi népszavazás vagy népi kezdeményezés tárgyában keletkezett beadványnak tartalmaznia kell:

(4) A népi kezdeményezést vissza kell utasítani, ha olyan ügyre vonatkozott, amiben a képviselő-testületnek nincs hatásköre vagy illetékessége. Visszautasítható akkor is, ha a kezdeményezés nem tartalmazza a kezdeményező választópolgárok nevét, lakcímét és aláírását.

54. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosításra külön rendeletet alkot.

(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

55. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

(3) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (2) pontban írt szabályok irányadók.

56. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelembevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.

(2) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a hivatal Egerági Kirendeltsége látja el.

60. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet rövid megjelölése: „SZMSZ”.

(3) A rendelet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.