Szőkéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (II. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 5/2005.(III.21.) sz. rendelet módosításáról
Hatályos: 2007. 02. 15- 2007. 02. 15
Szőkéd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2007. (II. 15.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról szóló 5/2005.(III.21.) sz. rendelet módosításáról1
2007.02.15.
Szőkéd község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVlll. törvény 6. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a község helyi építési szabályzatáról szóló 5/2005.(lll.21.) sz. rendeletét a következők szerint módosítja:
1. § A rendelet 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek (V-1 jelű 1:10.000 m.a., V-1-M jelű 1:4000 m.a., valamint V-2 jelű 1:2000 m.a. tervlapok) együttes alkalmazhatóságával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(lll.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.”
2. § A rendelet 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a)a szabályozási vonalat és a szabályozási szélességet,
b)az építési övezeti és övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c)a védőterületeket,
d)az egyes területek felhasználásának módját és határát,
e)az építési vonalat,
f)az építési helyet,
g)a közigazgatási és a belterületi határvonalat.”
3. § A rendelet 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Természeti értéket képviselő területen tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget szakhatóságként be kell vonni.”
4. § A rendelet 6. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
b)különleges terület
temető területe,
idegenforgalmi célra szolgáló terület,
szennyvízürítő hely területe.”
5. § A rendelet 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
[Jóváhagyáskor: Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél a levegő védelmével kapcsolatosan kiadott és többször módosított
21/2001. (II.14.) Korm. rendelet és a végrehajtására kiadásra kerülő jogszabályok szabályait kell alkalmazni. A légszennyezettségi határértékeket, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeit a szintén többször módosított
14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet tartalmazza. Az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról a 10/2001. (IV.19.) KöM, a 140 kW
th és az ennél nagyobb, de 50 MW
th-nál kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről a
23/2001. (XI.13.) KöM rendelet rendelkezik.]
b)Élővízbe bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket, küszöbértékeket be kell tartani.
[Jóváhagyáskor: A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló, módosított 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló
28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet szerint.]
c)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
[Jóváhagyáskor: Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység létesíthetésének, illetve üzemeltetésének zajkibocsátási, zajterhelési határértékeit, a zajtól védendő területeken a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza, mely a kibocsátási határérték megállapításának az alapja.] d)Meglévő közlekedési útvonalak melletti, új telekalakítású és tervezésű, vagy megváltozott övezeti besorolású területeken, megfelelő beépítési távolság meghatározásával, az épületek védett homlokzatainak megfelelő tájolással, illetve műszaki intézkedésekkel kell biztosítani az előírt zajterhelési határértékek teljesülését.
e)Új út létesítésének, a forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
f)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
6. § A rendelet 8. § (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„a)Az Lf-K jelű építési övezet
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
telekalakítás |
nyeles telek nem alakítható ki |
lakásszám |
max.2 db építési telkenként |
legkisebb telekterület |
kialakult és beépített 250 m2 ,
kialakult, újonnan beépíthető 800 m2 ,
újonnan kialakítható és beépíthető 900 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult és beépített 9 m ,
kialakult, újonnan beépíthető 14 m ,
újonnan kialakítható 16 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló, hagyományoshoz igazodó fésűs beépítés |
legnagyobb beépítettség |
250- 400 m2 telekterület esetén 50%,
de legfeljebb 160 m2 ,
401- 799 m2 telekterület esetén 40%,
de legfeljebb 320 m2 ,
800 m2-t elérő telekterület esetén
30%, de legfeljebb 500 m2 . |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
utcai épület esetében 4,00 m / 5,00 m
udvari esetében
2,00 m / 5,00 m
(ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon) |
előkert |
a kialakult beépítéshez igazodjon, vagy szabályozási terv szerint |
oldalkert |
OTÉK szerint
(ld. jelen rendelet 4. § (4) bekezdést is) |
hátsókert |
90 m-t meghaladó telekmélység esetén az utcafronttól számított 80 m építhető be,
50- 90 m telekmélység esetén legalább 6 m ,
50 m-t el nem érő telekmélység esetén a kialakult állapothoz igazodva |
zöldfelületi mutató |
250- 400 m2 telekterület esetén 30%,
401- 799 m2 telekterület esetén 35%,
800 m2-t elérő telekterület esetén 40% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
tetőidom és hajlásszög |
magastető 30-45 fok hajlásszöggel, a tetőidom formája és a tetőgerinc iránya a kialakult utcaképhez igazodjon |
tetőhéjalás |
hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
homlokzatszínezés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni |
épületszélesség |
legfeljebb 8,5 m |
utcai kerítés |
épített jellegű, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, kovácsoltvas), formák (téglapillérek közötti tömör, mintázattal áttört, vagy kovácsoltvas mezők), és díszítések felhasználásával” |
7. § A rendelet 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4)A Kid jelű különleges terület nagy zöldfelület-igényű, idegenforgalmi és ökoturisztikai célokat szolgáló létesítmény számára fenntartott terület, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
legkisebb telekterület |
8.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
20% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
2,00 m / 5,00 m
|
előkert |
szabályozási terv szerint |
oldalkert |
szabályozási terv szerint |
hátsókert |
szabályozási terv szerint |
zöldfelületi mutató |
min. 60% |
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
tetőidom és hajlásszög |
magastető 30-45 fok hajlásszöggel |
tetőhéjalás |
a táj építési hagyományait követő tetőfedő anyag hagyományos színezéssel |
homlokzatszínezés |
a homlokzatokon a településen hagyományos színezést kell alkalmazni” |
8. § A rendelet 10. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11)Nem vonalas jellegű közmű- (pl. szennyvíz-átemelő, vízmű kút, gázfogadó állomás, transzformátorállomás, víz nyomásfokozó berendezés stb.), vagy közlekedési létesítmény (pl. autóbusz megálló) az illetékes szakhatóságok beleegyező véleménye alapján, a külön jogszabályokban rögzített védőtávolságok betartása mellett bárhol elhelyezhető, azok számára a technológiai előírásoknak megfelelő, az adott építési övezeti, illetve övezeti előírásokban rögzített minimális telekterületnél kisebb telek kialakítható.”
9. § A rendelet 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3)Tájképvédelmi területen található mezőgazdasági területen törekedni kell a művelési ágak kialakult arányának megtartására. A művelési ág megváltoztatása, illetve más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű építése érdekében engedélyezhető. Egyebekben művelési ág váltási igény esetén ld. jelen rendelet 2. § előírásait.”
10. § A rendelet 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7)Az Má-5 jelű övezet a termelő jellegű halastavak területe (halgazdasági terület). A tavak kialakítása vízjogi engedély-köteles tevékenység. Az övezetben a vízkárelhárítási, valamint a fő funkcióhoz köthető kiszolgáló létesítmények építményei helyezhetők el a következő előírások betartásával:
b1)szabadonálló beépítési mód
b2)legfeljebb 600 m2 beépítettség
b3)épületenként legfeljebb 200 m2 beépített alapterület
b4)legalább 2,5 m , de legfeljebb 4,5 m építménymagasság
b5)Az épületek tömege, fedése, szín- és formavilága a táj építési hagyományait kövesse.
b6)legalább 3 m-es elő-, OTÉK szerinti oldal- és 3 m-es hátsókert”
11. § A rendelet 19. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
„d)Tájképvédelmi övezetbe tartozó területen a vonatkozó övezeti előírások szerint kell eljárni (ld. 13. §-t).”
12. § A rendelet 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1)Általános követelmények
a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b)Újabb területek belterületbe vonása, a termőföldön történő beruházások a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit nem ronthatják, nem csökkenthetik a meglévő talajvédelmi létesítmények működőképességét. A beruházások megvalósítása és üzemeltetése során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
c)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet, a szakhatóságok előírása szerint.
[Jóváhagyáskor: a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Kormányrendelet, vagy a “telepengedély” alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységeket a 80/1999. (VI.11.) Korm. rendelet határozza meg.] d)Az újonnan kijelölt építési övezetek területei beépítésének előfeltétele a szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő), melynek betervezése és kivitelezése kötelező.
e)A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell. A vízfolyásba csak az első fokon eljáró vízügyi hatóság hozzájárulásával és feltételeinek betartásával szabad csapadékvizet bevezetni.
[Jóváhagyáskor: A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet szerint kell eljárni.] f)A nagyvízi medrek, a parti sávok, vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásokról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint az előírásoknak megfelelő védősáv fennmaradását biztosítani kell.
[Jóváhagyáskor: A vízügyi követelményeket a 21/2006. (I.31.) Kormányrendelet tartalmazza.]
g)A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a jogszabályi előírásokat érvényesíteni kell.
[Jóváhagyáskor: A követelményeket a 120/1999. (VIII.6.) Kormányrendelet tartalmazza.]
h)Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
i)Új jelentős levegőterhelést okozó vagy bűzös tevékenység esetén az engedélyezési eljárás során védelmi övezetet kell meghatározni.
j)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes tevékenységeket.
(2) Speciális eljárási szabályok
a)A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások során állapítja meg a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság az elérhető legjobb technikán alapuló intézkedéseket.
b)Szőkéd a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területen helyezkedik el. A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése tilos, illetve a létesítési engedélyezés során megállapított feltételek szerint – engedély alapján - történhet.
[Jóváhagyáskor: a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetésének engedélyezése a felszín alatti vizek védelméről szóló, a 367/2004. (XII.26.) Korm. rendelettel módosított 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet és a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen levő települések besorolásáról szóló, a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet előírásai szerint történhet.] c)Erdőterületeket érintő beruházások során az erdő védelméről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
d)A telephelyengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
e)Az üzletek és kereskedelmi egységek, vendéglátó üzletek a lakosság jogos érdekeit, nyugalmát sértő tevékenysége, működése esetén (pl. zavaró, határértéket meghaladó zajterhelés) a jegyző korlátozó intézkedéseket érvényesít.
[Jóváhagyáskor: az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló többször módosított 4/1997. (I.22.) Kormányrendelet 17. § (4) bekezdése és 18. §-a.]
f)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
g)A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében érvényesíteni kell az előírásokat és a “helyes mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
h)Szőkéd településen az állattartásra vonatkozó önkormányzati rendelet szerinti volumenben és az építmények közötti legkisebb távolságok megtartásával építhetők állattartó létesítmények.
i)A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
[Jóváhagyáskor: a hulladékok elhelyezésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységek végzése során a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni és betartani, illetve a hulladékgazdálkodási törvény végrehajtására hatályba kerülő jogszabályokat. A hulladékok jegyzékét a többször módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.] j)Az engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési és bontási hulladékok kezelésére, a keletkezett hulladékok mennyiségének tervezésére és elszámolására, azaz építési és bontási hulladékokkal kapcsolatos tevékenységre vonatkozó tervlapokat.
13. § (1) Ez a rendelet 2007. február 15-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) Ez a rendelet az építtető kérésére a hatálybalépés napján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható.