KISLIPPÓ KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

8/2018. (XII.12.)

önkormányzati rendelete

A településkép védelméről

Kislippó község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Kormány rendelet 43/A. §-ban biztosított véleményezési jogkörében az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal,a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, az illetékes nemzeti park igazgatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter valamint a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 3/2017. (VII. 28.) számú önkormányzati rendeletben partnerségi egyeztetésre megjelölt partnerek véleményének kikérésével Kislippó község a településfejlesztési, településrendezési és településképi feladataival összefüggően a településkép védelméről a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja

1. §A község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

1. helyi építészeti, természeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
2. településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
3. településképi követelmények meghatározásával;
4. településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

2. A rendelet hatálya és alkalmazása

2.§(1)E rendelet területi hatálya Kislippó község teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)E rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által a településre elfogadott – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) szerinti – településrendezési eszközökkel, továbbá a településkép védelmével kapcsolatban meghatározott szabályokkal, valamint az azokban említett törvények végrehajtásra kiadott központi jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3.§ A településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

1. az építési tevékenységgel érintett építményekre – ide értve a sajátos építményfajtákra is,
2. a helyi területi és egyedi örökség védelmére, védetté nyilvánítására, a védettség megszüntetésére,
3. a reklámok és reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére, alkalmazására, illetve tilalmára vonatkozóan.

4. Értelmező rendelkezések

4. § (1)A rendeletben használt fogalmak tekintetében elsődlegesen a Tktv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban megállapított fogalmakat, míg azt követő sorrendben az Étv.-ben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban – különösen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) megállapított fogalmakat kell irányadónak tekinteni, míg azok hiányában a más jogszabályok rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2)E rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata:

1. Áttört kerítés:olyan kerítés, amely maximum 1/3 hosszban tömör a további 2/3 hosszban kerítésoszlopok között elhelyezett áttört betétekkel kialakított kivitelű.
2. Bolti reklámhordozó: épületen vagy kerítésen elhelyezhető cégjelzés, üzletjelzés.
3. Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, helyiség együttes)nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat;
4. Címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
5. Egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitvatartásiról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről utcáiról ad információt;
6. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot, vagy egy olyan későbbi állapot,melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
7. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész.
8. Épületszélesség: Négyszög alaprajz esetén a rövidebb, tetővel fedett alaprajzi méret, épületszárnyakkal tagolt (L, T alaprajzi forma stb.) alaprajz esetén a tetővel fedett épületszárnyak szélességi mérete.
9. Földszínek: (más néven terra színek) a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét szürkével tört, meleg árnyalatai.
10. Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezetek, településkép, település karakter, épületegyüttesek, építmények, épületek és épületrészek, utcaképek és látványok, műtárgyak, utcabútorzat, szobrok, emlékművek, síremlékek, növényzet összessége.
11. Információs kiegészítő elemek: cégér, cégtábla, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla
12. Illeszkedés: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
13. Közművelődési célú hirdetőoszlop:a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti közművelődési célú hirdetőoszlop.
14. Egyéb reklámcélú berendezés: reklámfelületet is tartalmazó pad, kerékpárállvány, hulladékgyűjtő, telefonfülke, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát.
15. Mozgatható hirdető berendezés / Megállító tábla: üzlet elé kihelyezett, olyan lábon álló A1-es - 594*841 cm - maximális méretű - talajhoz nem rögzített - egy vagy kétoldalas hirdetmény, amely az üzletben folyó tevékenységre, akciókra hívja fel a figyelmet.
16. Óriásplakát: változó tartalmú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, egy oldalán 2,0 m²-nél nagyobb felületű reklámberendezés. Óriásplakátnak minősül a 2,0 m²-t meghaladó felületen több külön álló részből összefüggő képet alkotó reklám is
17. Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat.
18. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.
19. Reklámhordozót tartó berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozót tartó berendezés.
20. Üzletfelirat:kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés.

5. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

5.§ (1)Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.

(2)Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

1. környezetéhez igazodik,
2. a település építészeti karakterét megőrzi,
3. a meglévő formakultúrát megtartja,
4. léptékhelyes épülettömeget eredményez, továbbá
5. a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

6. A helyi védelem célja

6.§ (1)A település településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti és természeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2)A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

7. A helyi védelem feladata

7.§ (1)A védett értékek körének számbavétele és nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal való megismertetése.

(2)A védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

8. A helyi védelem fajtái

8. §(1)A helyi területi védelem:

1. a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal,

településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet)

2. a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),
3. a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),
4. településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.

(2)A helyi egyedi védelem

1. az építmény vagy együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),
2. az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,
3. szobor, képzőművészeti alkotás,utcabútor, emlékmű védelmére,
4. egyedi tájérték védelmére terjedhet ki.

9. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai

9.§ Az épített vagy természeti környezet eleme  akkor helyezhető helyi védelem alá, ha

1. a helyi védelem alá helyezés közérdekű célt szolgál,
2. a helyi védelem alá helyezés időszakában fennálló formájában
   27. a település történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
   28. kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül
   29. sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a sérülések helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változást, amely a védendő értéken a kortörténeti jelleget megszüntetné,
   30. fenntartható használata biztosítható, továbbá
   31. az értékvizsgálat elkészült.

10.§ (1)A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését a helyi Önkormányzat Képviselő-testülete, illetve bármely magánszemély vagy ott tevékenykedő jogi személy, civil szervezet kezdeményezheti.

(2) A helyi védetté nyilvánítás kezdeményezése vagy annak megszüntetése a polgármesternek címzett írásos kérelem benyújtásával kezdeményezhető.

(3)A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 10.§ szerinti értékvizsgálatot.

11. §A helyi védelem alá helyezést megelőzően az érintett értékre vonatkozó, kormányrendeletben meghatározott tartalmú értékvizsgálatot kell elkészíttetni.

12. §(1)A hivatalból indult helyi védelem alá helyezés folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről a jegyző értesíti a védendő érték tulajdonosát.

(2)A védendő érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védendő érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és elkészítteti a 10.§ szerinti értékvizsgálatot.

13. § (1) A helyi védelem megszüntetésének folyamata a védett érték tulajdonosának papír alapú kérelmére vagy hivatalból indul.

(2)A tulajdonosi kérelemnek tartalmaznia kell a tulajdonos nevét, címét, a védett érték megnevezését, leírását, fotódokumentációját és a védelem megszüntetésének indokolását.

(3)A beérkezett kérelmet az Önkormányzat képviselő-testülete 60 napon belül bírálja el, melyről értesítést küld a kérelmezőnek. Támogató döntés esetén a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

(4) Az építményt a kezdeményezéstől a testületi döntésig terjedő időszakban is védettnek kell tekinteni és arra a helyi védelemre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

14. § (1) A hivatalból indult helyi védelem megszüntetésének folyamata az erre vonatkozó képviselő-testületi döntéssel indul, melyről értesíteni kell a védett érték tulajdonosát.

(2)A védett érték tulajdonosa az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tehet, véleményt nyilváníthat. Amennyiben a védett érték tulajdonosa a megadott határidőn belül írásban nem reagál, úgy egyetértőnek kell tekinteni.

(3)Az egyetértő észrevétel, vélemény alapján a polgármester lefolytatja e rendelet módosításának a vonatkozó jogszabály szerinti véleményezési eljárását és amennyiben a védett érték műszaki állapota lehetővé teszi, szaktervezővel elkészítteti a védett érték felmérési- és fotódokumentációját.

15. §A helyi egyedi védelem megállapítása után, a hatálybalépéstől számított tizenöt napon belül az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegeként való feljegyzését.

10. Helyi védelem és az országos védelem összefüggései

16. § (1) Ha egy helyi védettség alatt álló értéket műemléki védettség alá helyeznek, annak helyi védettsége automatikusan megszűnik.

(2) Ha a védett érték műemléki védettsége megszűnik, az önkormányzat hivatala köteles megvizsgálni a helyi védettség alá helyezés lehetőségét.

11. A védett értékek nyilvántartása

17. §(1)A helyi védelem alatt álló értékről nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell: 

1. az érték megnevezését,
2. védelmi nyilvántartási számát,
3. helyszínrajzot,
4. a védelem szakszerű, rövid indokolását,
5. építészeti örökség esetén az eredeti tervdokumentáció másolatát vagy felmérési terveit (amennyiben rendelkezésre állnak),
6. fotódokumentációt,
7. a helyi védelem védettségi típusát,
8.  a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
9. építészeti örökség esetén a védett érték rendeltetését és használatának módját.

(2)A nyilvántartás vezetéséről és a törzslap készítéséről a jegyző gondoskodik.

12. Az egyedi és területi védelemhez kapcsolódó korlátozások,tulajdonosi kötelezettségek

18. § (1) Az építészeti örökség esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az eredeti alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító, állagjavító konzerváló eljárásokat, a restaurálást, valamint a hagyományos építészeti-műszaki megoldásokat.

(2)Az építészeti örökség védett értékeit - az (1) bekezdésben meghatározottakon túl - anyagi és eszmei értékei összefüggéseire tekintettel hitelesen és meghatározó módon érvényre kell juttatni.

(3)A műszaki, gazdaságossági és funkcionális szempontból egyenértékű beavatkozások közül előnyben kell részesíteni az építészeti örökség fennmaradását szolgáló és visszafordítható megoldásokat.

(4)Az építészeti örökség jó karbantartása keretében a védett érték fizikai sérülésével, roncsolásával, továbbá a védett érték megjelenésének megváltoztatásával nem járó tevékenységeket előnyben kell részesíteni.

(5)Az építészeti örökséghez történő hozzáépítés, vagy az építészeti örökség telkén új építmény, építményrész építése a védett érték fennmaradását, érvényesülését, hitelességét nem sértheti, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán csak a legkisebb kárt szenvedheti.

(6)Az építészeti örökségen végzett építési tevékenység esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása a homlokzati tagozatok megőrzendők, illetve amennyiben az eredeti utcai homlokzati kialakítás fotók, tervek alapján ismert, úgy az visszaállítandó.

(7)Az építészeti örökség bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, az építészeti örökség felmérési- és fotódokumentációjának elkészítését, valamint a védettség megszüntetését követően. A felmérési- és fotódokumentáció a védettséget megszüntető döntés melléklete.

III. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

19. § A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását e rendelet1. melléklete szerint:

1. belterület –lakó területi - karakter,
2. gazdasági terület,
3. külterület – mezőgazdasági karakter,

IV. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

13.Építmények, épületek anyaghasználatára vonatkozó általános egyedi építészeti követelmények

20. § (1) Új épületek külső megjelenésében és látványában domináns anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát a korszerű igények és a környezet arculatához való illeszkedés együttes figyelembevételével kell meghatározni, a kialakult arculattól lényegesen eltérő, nem illeszkedő anyagok és színek nem alkalmazhatók.

(2) Meglevő épületek átalakítása, bővítése, felújítása során az épület jellegéhez, építészeti megjelenéséhez illeszkedő, annak látványát előnyösen befolyásoló szempontok alapján kell az alkalmazott anyagok fajtáját, minőségét, színvilágát meghatározni, attól eltérő, ahhoz nem illeszkedő anyag és színhasználat nem alkalmazható.

(3) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor nem alkalmazható nagy felületeken megjelenő, rikító, a településképben bántóan harsányan megjelenő - tükröződő, csillogó felületű - építészeti- - színezési megoldás.

(4) Közterületi zöldfelületek kialakításánál nem alkalmazható:

1. a termőhelyi adottságoknak megfelelő fajoktól eltérő,
2. fasortelepítésnél, fasor kiegészítésnél, előnevelt, többször iskolázott, "útsorfa" minőségű, allergén pollent nem termelő lombos fától eltérő,
3.  Légvezetékek alatt alacsony növekedésű, gömb alakú koronát nevelő faegyedektől eltérő,

növények telepítése.

14. A belterületi– lakóterületi –karakterterületére vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

21. § (1)A területi építészeti követelmények a következők:

1. A területen kialakítandó előkert minimális mértéke az építési tevékenységgel érintett építési telek helyeszerinti utcaszakaszon (azaz legfeljebb 2-2 azonos oldali szomszédos telket tekintve) a meglévő legkisebb méret ennek hiányában 2,0 m.
2. Az utca, közterület felőli kerítés a környezetre jellemző, hagyományos megjelenéssel és anyaghasználattal, legfeljebb 180 cm-es átlagos magassággal készülhetnek, telekhatáron elhelyezve.
3. Gazdálkodás és járműtárolás céljára elsősorban a meglévő gazdasági épületeket kell felhasználni. A telkek beépítésének hagyományai szerint a gazdálkodás, illetve járműtárolás célját szolgáló épület a gazdasági udvar végén keresztbefordítottan is elhelyezhető a hátsókerti átjárás biztosításával.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

1. Az főépület homlokzatának színezése a faluban hagyományos színezés fenntartása érdekében az alábbi színek és anyagok alkalmazásával lehet:
   1. vakolt falfelületen fehér illetve annak sárgával, szürkével tört árnyalatai és a földszínek világosabb árnyalatai alkalmazhatók;
   2. a természetes építőanyagok (kő, tégla, beton, fa) alkalmazása esetén azok természetes színe alkalmazható.
2. Az építési telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához, igazodnia kell a környezetében lévő

ba) tetőidomokhoz, azok formáihoz, az épület főgerinc irányához;

bc) tetőfelépítmények jellegéhez, arányaihoz;

bd) homlokzati arányokhoz, tömegarányokhoz.

3. Kiegészítő épület egyéb illeszkedési előírás hiányában a fő rendeltetés szerinti épülethez illeszkedő anyaghasználattal alakítandó ki.
4. A magas tetős épület tetejének hajlásszöge:

da)legalább 35° és legfeljebb 50° lehet,

db)kialakult beépítés esetén ± 5^o eltérés a közvetlen szomszédos épületek átlagához képest megengedett.

dc)manzárdtető továbbá lapos tető alkalmazása nem megengedett.

5. Az érintett tetősíkfelület legfeljebb 20%-a bontható meg tetősík-ablakkal vagy tetőfelépítménnyel.
6. A főépület épületszélessége a 10,0 m-t nem haladhatja meg.
7. Az utcai építési vonaltól minimálisan 5 méteres távolságban az épülettömeg befordítható.
8. Az épületeket – az állattartó épület kivételével - a telek homlokvonalától számított 100 méteren belül lehet elhelyezni.
9. A karakterben az épületre szerelt műszaki berendezéseket (szerelt kémény, légkondicionáló berendezés, mérőóra, parabola antenna) az oldalkertre vagy a hátsókertre néző homlokzaton lehet elhelyezni. Az előkert felé néző homlokzaton nem lehet elhelyezni.

15. A gazdasági területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

22. § (1)A területi építészeti követelmények a következők:

1. Az épületet, vagy épületeket telken belül úgy kell elhelyezni, hogy azok a közterületek felé ne alárendelt homlokzattal jelenjenek meg.
2. Több épületből álló beépítés esetében a nagyobb tömegű technológiai épületek a telek belseje felé kerüljenek elhelyezésre, a tevékenységhez esetleg szükséges toronyszerű építmények utcaképi elemet ne képezzenek.
3. A településképet meghatározó kerítéskialakítása az utcafronton tömör lábazatos, áttört kialakítású lehet. Élő sövény alkalmazása megengedett.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

1. Az épületek anyaghasználatánál fénylő felületek nem használhatóak.
2. Harsány színű fedés és az élénk, erős homlokzati színezés nem megengedett, kivéve az építményeken megjelenő céglogókat.
3. Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása magas tetős kialakítása az elsődleges.
4. A területen a telkek előkertjében, valamint az egyéb telekhatárok mentén minimum egy sor fa telepítése számára területet kell biztosítani, amennyiben a szabályozási terv azt másképp nem jelöli.

16. Külterület - mezőgazdasági karakterű területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

23. § (1)A területi építészeti követelmények a következők:

1. A táji, természetvédelmi értékeknek megfelelő beépítési mód biztosítása érdekében az épületek, építmények szabadon álló építési módban, telepszerűen helyezendők el.
2. A telepszerű elhelyezésen belüli épület összeépítés csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(2) Az egyedi építészeti követelmények a következők:

1. Építmények tájba illesztésének biztosítása érdekében:

aa) az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és állattartó épületek magas tetősen kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

ab)Az épületek homlokzatai világos földszínek, lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a harsány színezések.

ac) Az épületek csak természetes építőanyagokból építhetők (kő, tégla, vályog, fa). A homlokzatképzésnél kerámiaburkolat, drótüveg, mű-anyag hullámlemez, műpala nem alkalmazható.

ad)Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.

17. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási

és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

24. §(1)A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és nyomvonalas elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az elosztó szekrény, erősítő berendezés és azok földalatti vezetékei kivételével - elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(2) Újvezeték nélküli elektronikus hírközlés szolgáltatás antennáinak telepítése - a már meglévő antenna tartószerkezetek kivételével - nem megengedett az alábbi területeken:

1. A belterület,
2. Az országos és helyi védelemmel érintett elemek és területek.

(3)A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.

(4)Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(5) Transzformátor állomás, kábel csatlakozó szekrény csak takartan, látványában kedvező megjelenéssel helyezhetők el.

(6) A helyi védelemmel érintett területeken a sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

1. időtálló,
2. minőségi, minőséget képviselő,
3. környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
4. élénk színeket kerülő,
5. állagát hosszútávon megőrző,
6. a település karakterével összhangban lévő.

V. FEJEZET

HELYI VÉDELEMRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

18. A helyi védelemben részesülő területekre és egyedi elemekre vonatkozó általános követelmények

25. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet. 3. melléklete tartalmazza.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt a rendelet3. mellékletből törölni kell.

(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az örökség jellegéhez igazodó műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell, az épület és a külső térhasználat (udvar) esetén is.

19.A helyi védelemben részesülő területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmény

26. § (1)Helyi védett épület esetén:

1. A helyi egyedi védett épület, építmény felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni vagy helyre kell állítani az épület eredeti

aa)tömegformáját, tömegarányait,

ab)tetőformáját, tetőfelépítményeit,

ac)homlokzati tagozatait,

ad)homlokzati díszítőelemeit,

ae)nyílásrendjét, nyílásosztását és nyílásméreteit,

af)nyílászáróinak, falfelületének, lábazatának, tetőfedésének anyaghasználatát.

2. Az eredeti épülettartozékok (pl. rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés) helyettesíthetők.
3. A helyi védett épület, építmény homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Kerülni kell a harsány színeket és a túlzott kontrasztokat.
4. A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épületformájával, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.
5. A helyi egyedi védett épületeket belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló szabályok betartása mellett megengedett.
6. A helyi egyedi védett épületek, építmények közterületről látható homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően helyezhető el.

VI. FEJEZET

REKLÁMOKRA, REKLÁMHORDOZÓKRA

ÉS EGYÉB MŰSZAKI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ

TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

20. Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

27. §(1)Reklámhordozó és reklám – jelen rendeletben foglalt kivételekkel – az országos érvényű jogszabályok szerint helyezhető el.

(2)Reklámhordozó és egyéb reklámcélú berendezés csak úgy helyezhető el, hogy az megfeleljen a településképi követelményeknek illetve a közlekedésbiztonsági előírásoknak.

(3)A bolti reklámhordozók összes felülete nem haladhatja meg az érintett homlokzat felületének 10%-át, de egyenként legfeljebb 1 m² lehet.

(4) Közvilágítási berendezésen, hirdetőoszlopon reklám célú felület, max. A1-es méretet – 594*841 mm - meg nem haladó méretben helyezhető el.

(5)A0-ás méretet - 841x1189 mm -, illetve ezt meghaladó ívméretű óriásplakát, illetve reklámhordozó a település közigazgatási területén nem helyezhető el.

(6)Reklámok és reklámhordozókra, reklámhordozót tartó berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

1. nem rozsdásodó,
2. könnyen karbantartható,
3. élénk színeket nem használó,

kialakítás alkalmazható.

21. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

28.§ (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évenként tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.

(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

22. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

29.§ (1) Kislippó közigazgatási területén valamennyi állami vagy önkormányzati fenntartású közművelődési intézmény közművelődési hirdetőoszlop használatára jogosult.

(2)Valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti egy darab közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

23. Műszaki berendezésekre, információs kiegészítő elemekre vonatkozó településképi

követelmények

30.§(1) Az épületek homlokzatain kizárólag az ott található tevékenységhez szorosan kapcsolódó, tartósan rögzített cégér, cég- és címtábla illetve üzlet felirat helyezhető el, amely a 1,0 m² nem haladhatja meg.

(2)Tetőfelületre cégtábla, üzletfelirat nem helyezhető el.

31.§ (1)Mozgatható hirdető berendezés közterületen csak:

1. kereskedelmi és szolgáltató üzletek előtt, kizárólag az üzlet nyitvatartási ideje alatt, az üzlet kirakatától számított 1,5 méterre állhat és az adott tevékenység hirdetésére,
2. alkalmi rendezvények esetén a szükség szerinti helyeken a rendezvény 300 m-es körzetén belül,

helyezhető el úgy, hogy az ne zavarja a közlekedést, a közterület tisztaságát és rendjét.

(2) Mozgatható hirdető berendezések minden oldalának esztétikusnak kell lennie.

32.§ (1)Magas tetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy

a)  azok a tető széleinek, gerincének szélső 60 cm-es sávján ne nyúljanak túl,

b) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz,

c)  legfeljebb az adott tetősík 30 %-át fedheti le,

d) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.

(2)Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.

(3)Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.

(4)Gázmérő az épület közterületi homlokzatán nem helyezhető el.

VII. FEJEZET

Településkép-érvényesítési eszközök

24. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

33.§ (1) A polgármester a településképi követelményekről e rendelet eljárási szabályai szerint szakmai konzultációt biztosít.

(2)A szakmai konzultáció kiterjedhet

1. a településképi követelmények egyeztetésére,
2. a tervezés során felmerült megoldások értékelésére.

esetén.

34.§ (1) A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció általános szabályai:

1. A szakmai konzultáció a tulajdonos, használó vagy az általa megbízott tervező (továbbiakban: kérelmező) papír alapon vagy elektronikusan, hiánytalanul a polgármesternek benyújtott erre a célra rendszeresített 8. melléklet szerinti formanyomtatvány beérkezésével indul. Szakmai konzultáció esetén a kérelemhez mellékelni kell az alábbi tartalmú tervdokumentációt 2 példányban:

aa) helyszínrajzot a tervezett és a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ab) (szükség szerint) alaprajzot,

ac) (szükség szerint) homlokzatot, valamint

ad) utcaképi vázlatot,

ae) fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

af) tervi-, látványtervi vázlatok a településképi illeszkedés bemutatásához.

2. A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatásról és a szakmai konzultációról emlékeztető készül amelyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

ba) a tervezett tevékenység helyszínét érintő – településképi rendeletben szereplő – településképi követelmények,

bb) felvetett javaslatok,

bc) a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.

3. Az emlékeztető egy példányát meg kell küldeni a kérelmező részére.
4. Az önkormányzati főépítészt és a polgármestert az emlékeztetőben rögzített véleménye köti a további eljárások során.

25. A településkép véleményezési eljárás szabályai

35. § E rendelet a település közigazgatási területén nem állapít meg településképi véleményezési eljárásra vonatkozó szabályokat.

26. A településképi bejelentési eljárás

36.§(1)A polgármester a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében jelen rendeletben foglalt különös településképi követelmények, valamint a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános követelmények érvényesítése érdekében bejelentési eljárást folytat le.

(2) Amennyiben a reklám-, illetve hirdető-berendezések elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó hatósági döntés (határozat) alapján, és az abban meghatározott feltételek figyelembevételével kerülhet sor.

27. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai

37.§(1) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.

(2) Az eljárásért a kérelmezőnek 3.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat a község bankszámlájára kell befizetni – a „Településképi bejelentés: Ikt.sz” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot (visszaigazolt banki átutalási megbízást, vagy készpénzátutalást igazoló szelvényt) bejelentési eljárás kérelméhez – a kérelem beadását követő 1 munkanapon belül – mellékelni kell.

(3) Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmét az építési tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 9. melléklet szerinti formanyomtatványon legalább az építési tevékenység megkezdése, a reklám és reklámhordozó elhelyezése előtt 30 nappal. A kérelemhez 2 példány tervdokumentációt kell mellékelni.

(4) A bejelentéshez a kérelem tárgyának megfelelően a következő munkarészeket tartalmazó, az elbíráláshoz szükséges léptékű, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti műszaki tervet kell benyújtani:

a) rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a rögzítés módjáról, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával,

b) helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,

c) a reklámhordozó,cégér, stb. kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel bd) az elhelyezendő reklám, reklámhordozó,cégér, stb. településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja annak méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is

d) az elhelyezéssel érintett építmény az elhelyezendő reklámot, reklámhordozót, cégért, stb. is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény településképi szempontból meghatározó homlokzati felületén tervezett

e) látványtervet vagy fotómontázst.

(5) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete nem felel meg 4) bekezdésben előírt tartalmi követelményeknek, a polgármester 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás ideje nem számít bele a bejelentési eljárási határidőbe.

(6) Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete a hiánypótlást követően sem felel meg a Korm. rendelet és e rendelet előírásainak a polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.

(7) A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység - feltétel meghatározásával vagy anélkül, tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az ·alábbi szempontokat kell figyelembe venni,

a) helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,

b) kialakult településszerkezet(telek-szerkezet),

c) a védendő (megtartandó) adottságok,

d) a tervezett, távlati területfejlesztési célok,

e) településképi illeszkedés,

f) településképi követelményeknek való megfelelőség,

g) terület-felhasználás megfelelősége,

h) az egyéb reklám-elhelyezéssel összefüggő rendeletekben foglalt elhelyezési követelmények,

i)helyi értékvédelem alatt álló épület, építmény homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálni kell, hogy a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület sajátosságaival, valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek.

(8) Amennyiben a tevékenység megfelel a 7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett helyi értékvédelem alatt álló épületen végzett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. elhelyezés tudomásul vételéről hatósági határozatot állít ki, melynek érvényességi ideje:

a) állandó építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 5 év,

b) reklám és reklámhordozó esetén 1 év,de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja d) cégér, cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja,

c) útbaigazító hirdetmény esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja.

(9) Amennyiben a tevékenység nem felel meg a 7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett helyi értékvédelem alatt álló épületen végzett építési tevékenységet, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. elhelyezést megtiltó hatósági határozatot állít ki, melyben figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység tiltás ellenére történő elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.

(10) A döntést postai úton kell közölni a kérelmezővel, a hatósági határozathoz mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció 1 példányát, melyet a települési főépítész vagy a polgármester záradékolt.

(11) A polgármester döntésével szemben Kislippó Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés elbírálása legkésőbb a fellebbezés beérkezését követő soron következő rendes képviselő-testületi ülés alkalmával történik.

28. A településképi kötelezés

38.§ (1)A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le.

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére. A határidőnek legalább 8 napnak kell lennie.

(3) A határidő eredménytelen eltelte esetén az önkormányzat polgármestere településképi kötelezés formájában – önkormányzati hatósági döntéssel – a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására egyidejűleg az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi.

(4) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi követelmények hatósági döntésben megállapított határidőre történő nem teljesítése esetére az ingatlantulajdonossal szemben 10.000 forinttól 200.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

29. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

39.§ (1) A településkép-védelmi bírság összege:

1. a szakmai konzultáción elhangzottak, és az emlékeztetőben rögzített feltételek megszegése esetén legalább 10.000.- legfeljebb 50 000.- forint,
2. a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legalább 50.000.- legfeljebb 200.000.- forint,

(2) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál különösen az alábbi szempontokat kell mérlegelni: 

a)a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatása,

b) a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatósága, 

c) a jogsértő állapot időtartama, 

d) a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága

e) jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása.

(3)A bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

30. A településkép-védelmi bírság kiszabásának és behajtásának módja

40.§ (1) A településkép-védelmi bírság a polgármesternek a jogsértő cselekményről való tudomásszerzésétől számított fél éven belül, de legkésőbb a cselekmény elkövetésétől számított egy éven belül szabható ki.

(2) A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településkép-védelmi bírság, helyszíni bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban:Ákr.) előírásai alkalmazandók.

VIII. FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁS ÉS ÖSZTÖNTÉS

41. § E rendelet Kislippó közigazgatási területén nem állapít meg önkormányzati támogatási és ösztönző rendszerre vonatkozó szabályokat.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

42. § Jelen rendelet 2018. december 13-án lép hatályba.

43. § (1) Jelen rendelet mellékletei:

1. 1. melléklet: A településképi szempontból meghatározó karakterű területek
2. 2. melléklet: A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és nyomvonalas elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak - az elosztó szekrény, erősítő berendezés és azok földalatti vezetékei kivételével - elhelyezésére településképi szempontból elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek térképi lehatárolása
3. 3. melléklet: Helyi védelem alá helyezett értékek jegyzéke
4. 4. melléklet:Ültetési távolságok
5. 5. melléklet:Tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növényfajok jegyzéke
6. 6. melléklet:269/2007. (X. 18.) Korm. rendeletben (a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól) meghatározott növényfajok
7. 7. melléklet:Fásításra, növénytelepítésre javasolt őshonos növények jegyzéke
8. 8. melléklet: A településképi követelményekhez kapcsolódó szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelme
9. 9. melléklet: A településképi bejelentési eljárás kérelme
10. 10. melléklet: Értékleltár - A helyi védelem alatt álló építészeti elemeinek részletes bemutatása

44. § Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti:

(1)Kislippó község képviselő testületének 4/2017. (XI.07.) számú rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésével kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról,

(2)Kislippó község képviselő testületének a Helyi Építési Szabályzatról és a szabályozási tervek elfogadásáról szóló 5/2003. (XI.26.) önkormányzati rendeletének:

1. 2.§ (3) bekezdése,
2. 11.§ (2) bekezdés d) és f) pontja valamint a g) pont táblázatának az előkertre, hátsókertre, a tetőidomra az önálló terepszint alatti építményre és kerítések kialakítására vonatkozó előírások,
3. 11.§ (3) bekezdés d) pont táblázatának az előkertre, hátsókertre, a legnagyobb épületszélességre, a tetőidomra és az önálló terepszint alatti építményre kialakítására vonatkozó előírások,
4. 11.§ (4) bekezdés e) pont táblázatának az önálló terepszint alatti építmény kialakítására vonatkozó előírások,
5. 14.§ (9), (10), (12) és (13) bekezdése,
6. 17.§ (2) bekezdés d) pontja,
7. 23.§ (4) és (5) bekezdése.

Kislippó, 2018. december 11.           

             Fürdős Zoltán                                                                                       dr. Szarkándi Zita

             polgármester                                                                                                 jegyző           

Kihirdetve: 2018. december 12.       

                                                                                                                          dr. Szarkándi Zita

                                                                 jegyző