1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Bosta Községi Önkormányzat (továbbiakban. Önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 7811 BOSTA Kodály Zoltán u. 34/a

(3) Az önkormányzat működési területe: Bosta község közigazgatási területére terjed ki.

(4) A képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testületet a polgármester vezeti.

2. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal és a Társulás látja el.

(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében az Mötv. 41. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskört eseti jelleggel visszavonhatja. Az átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4)¹ Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül a falugondnoki szolgáltatást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 60. §-a és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 39. §-a értelmében biztosítja 1 fő falugondnok alkalmazásával.

3. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart.

(3) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.

(4) A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korban legidősebb képviselő hívja össze.

(5) Az együttes képviselő-testületi ülést Bosta, Pogány, Szalánta, Szilvás polgármesterei együtt hívják össze.

4. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapon küldött levélen kívül az elektronikus levélben továbbított meghívó is.

(2) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 5 - rendkívüli ülés esetén 2 - munkanappal korábban megkapják.

(3) A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket, amelyeknek a napirendre vételét javasolja, és azokat is, amelyeknek a napirendre vételét nem javasolja.

(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztőt és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét, továbbá utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.

(5) A testületi ülés összehívásáról, annak időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.

(6) A képviselő-testület nyilvános üléseire a községben működő civil szervezetek vezetőit meg kell hívni, ha a szervezetet érintő kérdés van napirenden, és a napirend tárgyalásához tanácskozási jogot kell biztosítani számukra.

(7)² A képviselő-testület nyilvános üléseire a községben működő civil szervezetek vezetőit a szervezetet érintő napirend tárgyalására tanácskozási joggal meg kell hívni.

5. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.

(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.

(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.

(4) A zárt ülésre kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.

6. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot.

(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű többséggel határoz.

(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az őt helyettesítő alpolgármester, vagy a korban legidősebb képviselő, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.

(4) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.

(5) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.

(6) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:

(7) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

(8) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.

(9) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására.

7. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt döntések meghozatalához.

(3) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendeltek szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik.

(4) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(7) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők helyükön „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(8) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.

(9) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

8. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást tarthat.

(2) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület háromtagú szavazatszámláló bizottságot választ a képviselők közül.

(3) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összesíti a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.

(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.

(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

9. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.

(2) A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.

(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, ezt a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

10. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Bosta Község Önkormányzata …/…..(év).(….hó…nap) határozata.

(2) A testületi határozatokról a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.

(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

11. § (1) A képviselő-testület törvényi felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.

(2) Önkormányzati rendeletet kezdeményezhetnek a helyi képviselők, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.

(3) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.

(5) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Bosta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének .../... .(...............) önkormányzati rendelete

(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.

(7) Az önkormányzat rendeleteit a községi hirdetőtáblára (Bosta, Buszváró) kihelyezéssel hirdeti ki.

12. § (1) A képviselő-testület ülésén elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:

(3) A jegyzőkönyv egy példányát a Közös Önkormányzati Hivatal irattárában kell elhelyezni.

(4) A jegyzőkönyv mellékletei:

(5) A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított jegyzőkönyvbe való betekintés feltételeit a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatalban kell biztosítani.

13. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer - a munkaterv szerint - előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.

(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.

(5) A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

(6) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

14. § (1) A képviselőt az Mötv. 32. §-ában, az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesternél a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, de a képviselő utasítást a Hivatal dolgozóinak nem adhat.

(3) A képviselő a törvényben foglaltakon túl köteles:

(4) Ha a képviselő az Mötv. 32. §-ában és jelen szakaszban felsorolt kötelezettségeit megszegi, a képviselő-testület dönthet a külön rendelet alapján a képviselő részére megállapított tiszteletdíj csökkentéséről vagy megvonásáról.

15. § (1) A képviselő-testület az összeférhetetlenség megállapítására, a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére 3 tagú bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai önkormányzati képviselők.

(2) A bizottság a polgármesternél kezdeményezett összeférhetetlenséget kivizsgálja és 30 napon belül határozattal, dönt az összeférhetetlenségről.

(3) A bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát.

16. § (1) Bosta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a nemzetiségi ügyek ellátása körében biztosítja a nemzetiségi jogok érvényesülését, ennek keretében együttműködik a Bostai Roma Nemzetiségi Önkormányzattal.

(2) A képviselő-testület a települési nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete kezdeményezésére - a nemzetiségek jogairól szóló törvény értelmében - a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó bizottságot hoz létre, vagy a feladattal megbízza valamelyik bizottságát.

(3) A képviselő-testület elősegíti a nemzetiségi önkormányzatok törvényben biztosított (pl. kezdeményezési- vagy egyetértési ) jogainak jogszerű gyakorlását.

(4) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testülete saját hatáskörben határozza meg szervezeti és működési rendjét.

(5) A helyi önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat részére – annak székhelyén – biztosítja az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról. A végrehajtásról az önkormányzati hivatal gondoskodik.

(6) A helyi önkormányzat a lehetőségei és költségvetési helyzetének figyelembevétele mellett a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő előzetes egyeztetést követően az adott évi költségvetési rendeletében – egyes feladatellátáshoz – pénzügyi támogatást biztosít.

(7) A helyi önkormányzat a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat pályázati lehetőségeinek a feltárását és azok elkészítését.

(8) A helyi önkormányzat jegyzője önkormányzati megbízottat (továbbiakban: megbízott) jelöl ki a helyi nemzetiségi önkormányzattal történő kapcsolattartásra, melyről az elnököt írásban értesíti.

(9) A helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében a jegyző /vagy/ jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja részt vesz a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel.

(10) Az oktatás területén kiemelt figyelemmel kísérik a roma nemzetiségű gyerekek továbbtanulásának lehetőségeit, annak segítése érdekében a tehetséges tanulók a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat döntése alapján támogatásban részesülnek.

(11) A helyi önkormányzat a településen működő helyi nemzetiségi önkormányzat feladatellátásához – térítésmentesen – külön helységet biztosít a Bostai Polgármesteri Hivatal épületében a testületi ülések céljára. A helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségeket és fenntartási költségeket a helyi önkormányzat viseli.

(12) A helyi önkormányzat a Művelődési Házat (7811 Bosta, Kodály Z u. 11.) rendezvények céljára előzetes megegyezés alapján biztosítja.

(13)³ A bostai önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, szakmai segítséget nyújt, melynek keretében a hivatal ellátja:

(14) A helyi önkormányzat tárgyi eszközt a nemzetiségi önkormányzat tulajdonába nem ad át.

(15) A Roma Nemzetiségi Önkormányzat az általa internet szolgáltatásra kötött szerződésben szereplő szolgáltatási díjat saját költségvetéséből fedezi.

(16) A helyi önkormányzat segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat kulturális, művészeti hagyományőrző rendezvényeinek megszervezését és lebonyolítását. Ezen kívül közös rendezvények szervezésével népszerűsítik és mutatják be a települést és annak értékeit.

(17) A helyi önkormányzat támogatja a településen működő hagyományőrző együttesek, klubok, civil szervezetek működését.

17. § (1) Bosta Községi Önkormányzat Polgármestere a munkáját főállásban látja el.

(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, akadályoztatása esetén a korelnöknek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője írja alá.

18. § (1) A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester tevékenységéért tiszteletdíjat kap.

19. § (1) Szalánta, Bosta, Pogány és Szilvás községek képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn Szalánta székhellyel.

(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal, Székhelye: 7811 Szalánta, Hunyadi út 63., Kirendeltsége: 7666 Pogány, Széchenyi utca 12.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

20. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:

(2) A jegyző rendszeresen ügyfélfogadást tart.

(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el.

21. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.

(2) A társulás nem sértheti a résztvevő önkormányzatok jogait.

(3) A társulás létrehozatalára, működésére és megszűnésére az Mötv. 87-95 §-ai irányadók.

22. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései irányadók.

23. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.

25. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.

(2) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

26. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2) Az önkormányzati vagyon birtoklására, használatára, hasznai szedésére, fenntartására, üzemeltetésére, létesítésére, fejlesztésére, felújítására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, és az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2004. (V.28.) rendelet szabályai irányadók.

27. § (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, fejlesztési tervét és költségvetését.

(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

28. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulásban történő megállapodás alapján gondoskodik.

29. § Ez a rendelet kihirdetést követő napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 7/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelet.