10. [I]szerinti véleményezési eljárását.
11. A helyi védetté nyilvánítás tényéről, vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a települési főépítész tájékoztatja a döntést követő 15 napon belül. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. Amíg a jogi jelleg bejegyzése nem történik meg, a helyi védett ingatlanra vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírások nem érvényesíthetők. A bejegyzéshez az illetékes földhivatalt a jegyző keresi meg. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.
12. Helyi védelem alatt álló épület, utca felé eső homlokzatán a helyi védelem tényéről való tájékoztató tábla elhelyezhető. A tábla megjelenését, tartalmát a Képviselő-testület állapítja meg, a település egészére vonatkozóan, egységes megjelenést biztosítva. A tábla elkészíttetéséről, majd elhelyezéséről - a tulajdonossal egyeztetett időpontban - a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) gondoskodik. A tulajdonos köteles az elhelyezést tűrni, az elhelyezéshez szükséges bejutást biztosítani, a megkereséstől számított 30 napon belül. A tábla fenntartása a tulajdonos feladata.
13. A helyi védelem megszüntetése kizárólag a védelem tárgyának megszűnése, vagy állagának jelentős megromlása esetén kezdeményezhető. Az állagának jelentős megromlása abban az esetben áll fenn, ha az épület állapota a rendeltetésszerű használatot nem teszi lehetővé, tartószerkezetében olyan mértékű károsodás keletkezett, amely nem helyreállítható, vagy a helyreállítás költsége nincs arányban az épület kulturális értékével, vagy az épület bontásáról hatósági kötelezés rendelkezik

4. §(1)A települési főépítész a helyi védelem alatt álló értékekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás formája a helyi értékeket részletesen bemutató 7. melléklet (értékleltár).

3. Az egyedi védelem meghatározása

5. §(1)A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát, a védett építmény rendeltetését meghatározó jegyzéket, valamint településen belüli elhelyezkedését jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

2. A helyi egyedi védelem alá tartozó ingatlanok fényképét, leírását, korrekciós javaslatát a helyi értékeket részletesen bemutató 7. melléklet (értékleltár) tartalmazza.

4. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

6. §(1)A helyi védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat. A tulajdonos köteles a helyi védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni és a védett érték állapotát időszakonként felülvizsgálni.

2. A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott érték használata.
3. Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani.
4. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
5. A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását esetleg bővítését, a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő használatát. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek megtartásával kell megoldani.

5. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó ösztönző rendszer

7. §(1)A helyi védettséggel kapcsolatos szakmai segítséget és szakmai támogatást az Önkormányzat a települési főépítész útján látja el.

2. A helyi védettségből eredő, a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségek megtérítése érdekében nyújtandó támogatás eszköze a település éves költségvetésében külön erre elkülönített, egyösszegű támogatás.
3. A támogatott tevékenységek körét, a támogatás mértékét, a megítélés szempontjait, a támogatás megítéléséhez szükséges, benyújtandó, csatolandó dokumentumokat a 6. melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. §(1)Településképi szempontból meghatározó területek Bosta község területén:

1. Történeti településrész;
2. Beépítésre nem szánt külterület.
2. A településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános építészeti követelmények

9. §(1)Általános területi építészeti követelmények, amennyiben az egyes területekre vonatkozóan eltérő követelmény nincs előírva:

1. A településképet meghatározó beépítés telepítési módja:
   1. Új épületet úgy kell elhelyezni, hogy az beépítésének telepítési módjával, az építmények anyaghasználatával, tömegformálásával, homlokzati megjelenésével környezete kialakult adottságaihoz illeszkedjen. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
   2. Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
   3. Állattartó épületet és trágyatárolót lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni.
2. Terepalakítás:
   1. Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, elkerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
3. Az eredeti terepszinttől mért 1,5 méternél magasabb támfal az alábbiaktól eltérően módon nem alakítható ki:
   1. a támfal csak lépcsőzetesen, maximum 1,0 méteres egységenként teraszolva,
   2. minimum 1 méter széles, növényültetésre alkalmas sávként alakítható ki.
   3. Építési helyen kívül a természetes terepadottságokat csak az ingatlan gépjárművel való megközelítése céljából lehet megváltoztatni.
2. Általános egyedi építészeti követelmények a településképi szempontból meghatározó területekre, amennyiben az egyes területekre vonatkozóan eltérő követelmény nincs előírva.
   1. Tömegformálás:
      1. Az épületek tömegformálását a településképi, táji adottságoktól eltérő módon nem alakítható ki, az épületek bonyolult tömegalakítása kerülendő az egységes, összehangolt megjelenés biztosítása érdekében.
      2. A Gazdasági jellegű településrészek kivételével lapostető nem létesíthető.
      3. A melléképületek, és 20m² vízszintes felületet meg nem haladó méretű előtető, kerti építmény esetében, az egyes településképileg meghatározó területek előírásaiban megfogalmazott tetőhajlástól eltérő hajlású tető is építhető
   2. Homlokzati kialakítás:
      1. Az épületek minden, közterület felé néző homlokzata beleértve a tetőhajlást és tetőformát is, utcaképbe nem illeszkedően módon nem alakítható ki. Nyílás nélküli homlokzat nem létesíthető.
      2. A nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat.
   3. Anyag- és színhasználat:
      1. Magastetős épületek fedésére az agyagcserép, betoncserép, sík fémlemez, üvegfedési módoktól eltérő tetőfedés nem megengedett.
      2. Kék, piros, zöld, illetve egyéb élénk, a környezetétől elütő színű (papagályszínek) tetőfedő anyag alkalmazása nem megengedett,
      3. Homlokzatkialakításnál, a környezetébe nem illeszkedő anyagok, a bonyolult homlokzat és színváltások alkalmazása, erős tónusú, hivalkodó, környezetétől elütő színek alkalmazása nem megengedett.
      4. Melléképületek fedésére bitumenes zsindely is megengedett.
      5. A melléképületet a telken álló főépület építészeti kialakításától, anyaghasználatától (kivéve a fedés anyagát) eltérő módon nem lehet kialakítani.
   4. A zöldfelületek kialakítási módjára vonatkozó általános követelmények
      1. A helyi építési szabályzat szerint a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület – amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli – az alábbiaktól eltérő módon nem alakítható ki:

aa)          ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 150 m²-e után legalább 1 db környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.

ab)          Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelületet legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.

2. A fás szárú növények ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:
   1. 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 1,00 méter,
   2. 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetében 3,00 méter,
   3. 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetében 5,00 méter,
   4. nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetében 0,5 méter.
3. A 2. pont a) alpontjában meghatározott ültetési távolság nem lehet nagyobb azon cserje, bokor esetében sem, amely természetes növekedésében a 3,00 métert meghaladja.
4. Az ingatlanok zöldfelületeinek minden megkezdett 150 m²-e után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronát növelő fát kell telepíteni.
5. Az ingatlanra a helyi építési szabályzatban előírt minimális zöldfelületet legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
6. A zöldfelületek kialakítási során az 5. mellékletben felsorolt fajoktól eltérni nem lehet, a 8. mellékletben jelölt invazív fajok nem telepíthetők.
7. A 16 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni legalább 8 méter tőtávolsággal.
8. A 10 gépjárműnél nagyobb befogadóképességű felszíni parkolóhelyet fásítani kell. Minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.
5. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó általános követelmények:
   1. Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb műszaki berendezés az utcai tetőfelületen és az utcai homlokzaton, illetve az attól számított 5 méteren belül nem helyezhető el.
   2. Tilos utcai homlokzaton szerelt kémény építése vagy gáznemű égéstermék utcai homlokzati kivezetése.
   3. A megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés az alábbiaktól eltérő módon nem telepíthető:
      1. A berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton látszó módon nem helyezhetők el.
      2. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat tetőkontyon, kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet.
      3. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat magastetős épületeken a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, egyirányú (álló vagy fekvő) téglalap körvonalú elrendezéssel. A te­tőfelület szélein legalább 0,6 méter széles be nem fedett, az eredeti tetőhéjalást tartalmazó sávnak kell megmaradnia.
      4. Síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a berendezések legmagasabb pontja a 2,0 m-t nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani.
6. Kerítéskialakítás:
   1. Az utcai kerítést, ideiglenes kerítést nád, fólia, műanyag háló, fémlemez vagy egyéb anyagú takarása nélkül kell kialakítani.

8. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

10. §(1)A Történeti településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények

1. A településképet meghatározó beépítés telepítési módja:
   1. A beépítés telepítési módja tekintetében illeszkedni kell a környező és jellemző oldalhatáron álló beépítési módon belüli telepítési módhoz.
   2. Amennyiben a helyi építési szabályzat másként nem rendelkezik az építési telken belül az utcai telekhatárhoz legközelebbi főépítmény és a telek homlokvonala közti távolság az utcában kialakult távolság.
   3. Gépjárműtároló oldalhatáron álló utcai főépület esetén azzal azonos oldalhatárra, egy építészeti egységet és tömeget alkotva építendő, legfeljebb azzal megegyező magassággal.
   4. Önálló udvari melléképület - gépjárműtároló kivételével - a főépület tömegét és gerincmagasságát meg nem haladó módon az utcafronttól számított legalább 15 méteres távolságra helyezhető el.
2. Az épület legmagasabb pontja:
   1. A településrészen emeletszint a tetőtér beépítés kivételével nem alakítható ki. Épület legmagasabb pontja legfeljebb 11 méter lehet.

11. §(1)A Történeti településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények.

1. Tömegformálás:
   1. Az épületek tömegformálása, homlokzati- és tetőkialakítása, anyaghasználata, színezése a településképi adottságoktól eltérően nem alakítható ki.
   2. A telek homlokvonalára merőleges tetőgerincű épületek homlokzatának legnagyobb utcafronti szélessége 9 méternél nagyobb nem lehet.
   3. Épület a telek homlokvonalától számított 60 méteren túl nem helyezhető el.
   4. Új építés esetén a félnyeregtetős, sátortetős, lapostetős tetőidom és tetőforma nem alakítható ki.
   5. A magastető tetőhajlásszöge 37 foknál kisebb és 45 foknál nagyobb nem lehet.
2. Homlokzati kialakítás:
   1. Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető. Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe vagy hasított kőburkolat.
   2. A rendelet hatálya alá tartozó területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése műemléki környezetbe tartozó épületek és a helyi egyedi védelem alatt álló épületek közterületről feltáruló homlokzatain, tilos.
3. Anyag- és színhasználat:
   1. Homlokzat színezés során a homlokzatokon a kézikönyvben bemutatott, településen hagyományos színezéstől eltérni nem lehet, ennek során homlokzatokon a hagyományos fehér, tört fehér és földszínek árnyalatai, a nyílászáróknál az okkersárga, méregzöld, kék árnyalatai használhatók fel.
   2. A homlokzat részleges felújítása során eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.
   3. Főépület tetőhéjalása égetett natúr, terrakotta, grafit színű agyag vagy beton cseréptől, műemléki palától eltérő megoldással nem alakítható ki.
   4. Kerítés a kézikönyvben jelzett, településre jellemző hagyományos kerítésektől eltérő módon (építőanyagok, forma, díszítés tekintetében) nem alakítható ki. Utcai kerítést náddal, fóliával, műanyag fóliával, hálóval, fémlemezzel vagy egyéb anyaggal nem takarható.
   5. Udvari melléképületek, kerti építmények (kiülő, nyári konyha, tároló stb.) az alábbi előírásoktól eltérő módon nem alakítható ki:
      1. az utca felől feltáruló melléképületek fa-, vagy falazott szerkezettel készülhetnek,
      2. az építmények felületképzése kizárólag a főépület színével és felületképzésével megegyező módú, vagy ahhoz illeszkedő tégla, kő architektúrával vagy vakolattal készülhet,
      3. az építmények fedése natúr égetett agyag árnyalatú égetett, grafit agyagcserép, vagy ahhoz hasonló színezetű betoncserép fedés lehet,
      4. A főépülettől alacsonyabb hajlásszög esetén nem fényes, szürkés árnyalatú korcolt lemezfedés használandó.
4. Kerítés kialakítás:
   1. A telek meglévő vagy szabályozási terven tervezett közterülettel határos vonalán legfeljebb 1,8 méter magas, kerítés létesíthető

ba)  utcavonalas beépítésnél tömör vagy részben áttört jelleggel,

bb) előkertes beépítésnél áttört vagy részben áttört jelleggel.

2. Az új kerítésnek harmonizálnia kell a meglévő főépülettel anyag és színhasználat tekintetében, továbbá megjelenésükben illeszkedniük kell a településképi kézikönyvében jó példaként bemutatott kerítésekhez.

12. §(1)A Gazdasági településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. A kerítés színe zöld, barna vagy szürke színárnyalattól eltérő nem lehet.
2. 50 méternél hosszabb épületek nem létesíthetők, kivéve, ha technológiai indokok szükségessé teszik. Ebben az esetben az épület homlokzatát tagolni, vagy növényzettel részben takarni szükséges.
3. A területen lapostetős és magastetős épületek is elhelyezhetők.
4. A magastetős épületek tetőhajlásszöge - az igazgatási épületeket kivéve - 35 foknál nagyobb nem lehet.
5. A helyi építési szabályzat szerint a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület – amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli a környezetterhelésre rezisztens fajok elemeiből alakítandók ki.
6. Homlokzat színezés során a tört fehér és földszínek árnyalatai használhatók fel.
7. A telek meglévő vagy szabályozási terven tervezett közterülettel határos homlokvonalán legfeljebb 2 méter magasságú, áttört kerítés építhető.

13. §(1)A Beépítésre nem szánt külterületre vonatkozó területi építészeti követelmények:

1. Új építmény a helyi hagyományoknak megfelelő léptékben, formavilágban, szín és anyaghasználattal létesíthető.
2. Az új épületeket, építményeket a terepadottságokhoz illeszkedően, annak maximális figyelembe vételével kell elhelyezni. Ennek érdekében egy tagban 1,0 m-nél nagyobb feltöltések, ill. bevágások, valamint 30 foknál nagyobb hajlásszögű rézsűk nem alakíthatók ki. 1,0 m-nél magasabb szintkülönbségek esetén a rézsűt lépcsőzve (több tagban) kell kialakítani. Az egyes rézsűk között, legalább 1,0 m széles zöldfelület, növényekkel beültetett sáv alakítandó ki. Támfal magassága legfeljebb 0,5 méteres lehet.

14. §(1)A Beépítésre nem szánt külterületre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. Az új épület szélessége az 6,0 m-t nem haladhatja meg, a tető hajlásszöge legfeljebb 45 fokos lehet, tetőtérbeépítést, csak a tető kuntúrján belül, oromfali megnyitással lehet kialakítani.
2. Az övezetekben építeni csak a táj képébe illeszkedő hagyományos kő, tégla, beton, fa anyagokból lehetséges, fém és táblás fautánzatú anyagok, táblás tetőfedések nem alkalmazhatók.
3. Zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során honos, a termőhelyi adottságoktól eltérő növényfajok nem telepíthetők.
4. A meglévő, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületeket, építményeket növényzet telepítésével takarni kell.
5. A területen parabolaantenna a fő homlokzaton, klímaberendezés kültéri egysége látható módon nem helyezhető el.
6. A területen legfeljebb 1,5 méter magas, áttört fa anyagú kerítés létesíthető vagy vadháló építhető, mögötte élősövény, vagy futónövény telepítéssel, legfeljebb 20 cm magas, vakolt felületű beton, tégla vagy kő anyagú lábazattal.

9. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

15. §(1)A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat.

2. A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a védett értékeiket nem megváltoztató módon bővíthetők.
3. A védett épületet úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, tömegével, szerkezetével, anyag- és színhasználatával összhangban álljon.
4. Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.
5. Az helyi egyedi védelem alatt álló épület eredeti tetőformája felújítás és bontás után is visszaépítendő.
6. Az eredeti nyílászárók cseréje során csak az eredetivel azonos anyagú, színezésű és osztású nyílászáró építendő vissza.
7. Cégér, üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés során nem alkalmazható LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológia.
8. Közmű szerelvények (villanyóra szekrény, gázmérő) valamint bármilyen, az épület eredeti megjelenését zavaró létesítmény, berendezés csak a közterületről nem látható épületrészen vagy takart kialakítással helyezhető el.
9. A helyi védelem alatt álló épületek, épületrészek eredeti külső megjelenését:
   1. egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
   2. eredeti homlokzati elemeket
   3. eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
   4. ha az értékvizsgálat alapján ismert eredeti homlokzati színezést, ha nem ismert, az e rendeletben meghatározott homlokzati színezést,
   5. eredeti épülettartozékait és felszereléseit az értékvizsgálattól függően
   6. az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.

10. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

16. §(1)A teljes település ellátását biztosító új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (beleértve az új antennákat, antennatartó szerkezeteket, átjátszókat is) valamint új vezeték nélküli hírközlési, internetszolgáltatási, antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók elhelyezésére alkalmas területek az 5. mellékleteben szereplő Beépítésre nem szánt külterület.

2. Átjátszó állomás elhelyezése az 5. mellékletben meghatározott területeken meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
3. Új bázisállomás csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el. Az illeszkedés szempontjai és elvárásai a településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kertében kerül rögzítésre.
4. Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
5. Új antennát, amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna már áll, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni

17. §(1)Belterületen, újonnan kialakuló közterületen az elektromos és az elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

2. A már beépített területen, ahol a hálózatok földalatti elhelyezéssel üzemelnek új vezetékes hírközlési hálózatokat, meglevő rekonstrukcióját földalatti elhelyezéssel kell építeni.
3. A már beépített területeken, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot földalatti elhelyezéssel lehet csak kivitelezni.
4. Külterületen új elektronikus hírközlési hálózatokat területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni.

18. §(1)A szennyvízátemelők, vízmű kutak növényzettel történő eltakarása szükséges.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

19. §(1)A településkép védelme szempontjából a település közterületen reklámhordozó és reklám a településkép védelméről törvényben[II] és annak a reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló Korm. rendelet (továbbiakban a reklámról szóló Korm. rendelet)[III] alapján helyezhető el.

20. §(1)A reklámról szóló Korm. rendelet meghatározottak szerint a településen 50 db reklámhordozó létesíthető.

2. Reklámot, reklámhordozó berendezést történeti és gazdasági településrészen, közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon
   1. településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő, a reklámról szóló Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott utcabútorokon,
   2. a közúti közlekedésről szóló törvény[IV] 12. §-ában és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló Korm. rendeletben[V] foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon

lehet elhelyezni.

3. Reklámhordozó és reklámhordozó berendezésként alkalmazandó utcabútor elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
4. Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 2 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezés alakítható ki.
5. A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdetőberendezések alakíthatók ki.
6. Az információs vagy más célú berendezés reklámcélra használható felületének a 2/3-részén és az 3. melléklet 2. pontjában ábrázolt felületén helyezhető el reklám.  A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.
7. A (3)-(7) bekezdésben meghatározott reklámhordozók elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

21. §(1)A 20. § és a reklámról szóló Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók helyezhetők el ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán.

(2)    Az (1) bekezdésben meghatározott esetben alkalmazható eszközök a következők lehetnek, melyeknél a villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható:

1. legfeljebb 1 m² alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes tájékoztatóeszköz, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
2. közterület fölé kifeszített molinó, figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseire,
3. az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül.

12. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények.

22. §(1)A Történeti és Gazdasági településrészen álló épületen cégér, cégtábla és cégfelirat a következők szerint helyezhető el.

1. A közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzat függőleges és vízszintes tagozataihoz, a nyílásrendhez illeszkedő, a homlokzat síkjából legfeljebb 15cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként, és homlokzatonként 1–1 db, legfeljebb 2 m²-es üzletfelirat, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.
2. Üvegfelületen, kirakaton az 1. pontban foglaltakon túl, további 2 db cégjelzés, cégfelirat elhelyezhető, melyek mérete egyenként a 0,7 m²-t nem haladhatja meg, az üvegfelület legfeljebb 1/3-ára terjedhet ki. Ezen túlmenően üvegfelületre kizárólag fényáteresztő fóliázás, ragasztás megengedett, mely az ragasztott cégjelzéssel, együtt sem haladhatja meg az üvegfelület 1/3-át. 
3. Egy épületen a cégjelzések elhelyezésének, a cégjelzést tartó berendezéseknek egymással, és az épület megjelenéséve összhangban kell lennie.
4. Közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használó a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,5 m² méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,
5. Épületek homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően, az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként, vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival, az alkalmazott betűtípusokkal összehangolt nagyságú és kialakítású, de legfeljebb 0,7 m² felületű kétoldalas, legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként, vagy futófénnyel üzemelő technológiát. Ezen cégérek minimális elhelyezési magassága a 2,5 m.
6. Kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, melyek mérete egyenként az 1. m²-t nem haladhatja meg.
3. Gazdasági településrészen 2000 m²-nél nagyobb telkek esetén 1 db pilon helyezhető el. 2000m² –nél kisebb telek esetén pilon nem helyezhető el.
2. Amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló törvényben[VI] meghatározott középületnek minősül, a közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell.
3. 3,0 méternél magasabb, cégjelzést, zászlót tartalmazó zászlótartó oszlop kizárólag a Történeti és Gazdasági településrészen helyezhető el. Ingatlanonként legfeljebb 1 db. A 6 métert meghaladó antenna, zászlótartó oszlop, cégjelzés csak tájképvédelmi szakvélemény alapján helyezhető el.
4. Épületek homlokzatán az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni.
5. A település közterületein útbaigazító, tájékoztató tábla, a meglévőkkel megegyező kialakítással elhelyezhető. Egy utcavonal mentén két útbaigazító, tájékoztató tábla közötti minimális távolság 20,0 m.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

13. Településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

23. §(1)A települési főépítész kérelemre, a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít, amennyiben a tulajdonos, tervező, azt írásban kezdeményezi.

2. Az (1) bekezdésen túlmenően kötelező a szakmai konzultáció az alábbi esetekben az építési tevékenység megkezdését megelőzően legalább 30 nappal:
   1. egyszerű bejelentéshez kötött lakóház építési engedélyezési eljárás esetén,
   2. helyi védelem alatt álló épületet tartalmazó, vagy azzal közvetlenül határos ingatlanon végzett tevékenység esetén,
   3. az építési tevékenység a 3. melléklet szerinti Állattartó telepen történik, és az új épület, vagy a bővítés alapterülete az 500 m²-t meghaladja,
   4. reklám/reklámhordozó és egyéb tájékoztatási eszköz közterületen történő elhelyezése, amennyiben az elhelyező nem Bosta Község Önkormányzata,
   5. cégér, cégtábla elhelyezése, amennyiben a 0,5m²-t meghaladja, és nem tartozik a településképi véleményezés hatálya alá,
   6. pilon elhelyezése esetén,
   7. kettőnél több rendeltetési egység elhelyezése tervezett, vagy a tervezett bruttó beépített terület a 200m²-t várhatóan meghaladja.
3. A szakmai konzultáció iránti kérelmet írásban Hivatalhoz, a települési főépítésznek kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, telefonos elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység címét (utca, házszám, hrsz), valamint a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervdokumentációt.
4. A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a települési főépítész az építtető, vagy a kérelmező részére, a kérelemben megadott címre a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.

14. A településképi véleményezési eljárás

24. §(1)A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le mindazon hatósági engedéllyel építhető építmények építészeti-műszaki terveivel kapcsolatban, melyek

1. A Történeti településrészen találhatók vagy
2. Helyi egyedi védettség alatt állnak.

25. §(1)A polgármester településképi véleményezési eljárást a Korm. rendelet 26.§-a és 26.§/A-a szerinti eljárásrend alapján folytatja le.

1. A polgármester a véleményét a települési főépítész szakmai álláspontjára alapozva alakítja ki.
2. A véleményezési eljárás a 3. melléklet szerinti kérelemmel kezdeményezhető.
3. A kérelemhez a Kormányrendeletben meghatározottakon kívül M = 1:100 léptékű alaprajzok és a megértéshez szükséges számú metszet is benyújtandó. A beadott dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést be kell mutatni.
4. A véleményezési eljárás során vizsgálni kell
   1. a településképi követelményeknek való megfelelést,
   2. az utcaképbe, településképbe, tájképbe való illeszkedést,
   3. az épület kialakításának módját és feltételeit, anyaghasználatát,
   4. közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

26. §(1)A településképi véleményezési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő, és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.

2. A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

16. A településképi bejelentési eljárás

27. §(1)A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építési engedélyhez nem kötött építési tevékenységek esetén az alábbi esetekben:

1. amennyiben kettőnél több rendeltetési egység kialakítását tartalmazza;
2. a Történeti településrészen belül meglévő épület utólagos hőszigetelése, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása, tetőhéjalás cseréje, kivéve a homlokzatfelület meglévővel azonos színnel történő újrafestése és a meglévő héjazat visszaépítése;
3. a Történeti településrészen belül meglévő épület utcai homlokzatán, utcai telekhatártól mért 10 méteren belüli egyéb homlokzatán, tetőzetén nyílászáró méretének, anyagának, osztásának megváltoztatása; nyílászáró beépítése; előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása, bővítése;
4. építménynek minősülő árnyékoló közterületre néző homlokzaton történő elhelyezése esetén;
5. meglévő, helyi védelem alatt álló épületen nyílászáró cseréje;
6. a településképi szempontból meghatározó területek területén a reklámról szóló Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott utcabútor elhelyezése;
7. Új vezeték nélküli távközlési, hírközlési adó, antenna, antenna tartó szerkezet, egyéb létesítmény a terepszinttől mért 4,0 m-es magasságot meghaladó építése, elhelyezése esetén;
8. reklám és reklámhordozó elhelyezése
9. a Történeti településrészen belül cégér, cégtábla elhelyezése; és
10. a közterülettel határos kerítés építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása

esetében.

28. §(1)A polgármester településképi bejelentési eljárást a Korm. rendelet 26/B §-a, 26/C §-a és 26/D §-a szerinti eljárásrend alapján folytatja le.

2. A településképi bejelentési eljárás a polgármesterhez benyújtott, papíralapú vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben[VII] meghatározott elektronikus úton benyújtott 4. melléklet szerinti kérelemmel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni.
3. A bejelentési dokumentációt a megértéshez szükséges méretarányban, a főbb alaprajzi és magassági méretek feltüntetésével kell készíteni.
4. A bejelentési dokumentációban a településképi követelményeknek való megfelelést igazolni kell.
5. Egy ingatlant érintő, több bejelentés köteles munka esetén a bejelentések összevonhatók.
6. A településképi bejelentési eljárás során a polgármester vizsgálja, hogy a bejelentési dokumentáció formai követelményei teljesülnek-e.
7. A településképi bejelentési eljárás során a polgármester kikérheti a települési főépítész szakmai véleményét.
8. A településképi bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a bejelentés tárgya
   1. megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek;
   2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
   3. alkalmazkodik-e a környezet léptékéhez, formanyelvéhez, tömegalakításához;
   4. az anyaghasználat alkalmazkodik-e a környezet karakteréhez, funkciójához, a környezetben alkalmazott anyagokhoz, illetve látványukhoz;
   5. a látvány színvilága illeszkedik-e a környezethez, azzal megfelelően harmonizál-e;
   6. védett épületen vagy területen a beavatkozás nem ellentétes-e a védelem céljával, szolgálja-e a védelem látványban is jelentkező szempontjait;
   7. a reklámhordozó elhelyezése megfelel-e a reklámok közzétételével kapcsolatos Kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelményeknek.
9. A településképi bejelentéshez kötött tevékenység a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozat birtokában – az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
10. A településképi bejelentési kötelezettség teljesítése, illetve tudomásul vétele polgárjogi igényt nem dönt el, és nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt hatósági engedélyek megszerzése alól.
11. A Polgármester a településképi bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
12. A településképi bejelentés tudomásulvételéről szóló határozat a közléstől számított egy évig érvényes.

18. A településképi kötelezési eljárás

29. §(1)A polgármester a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében – a (8) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – vagy a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény[VIII] szabályai alapján - hivatalból vagy kérelemre - kötelezési eljárást folytathat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

2. A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul.
3. Településképi kötelezettség megszegése esetén a polgármester az ingatlan tulajdonosával, önkormányzati tulajdon esetén a bérlővel szemben településképi kötelezési eljárást folytat le az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályai szerint.
4. Amennyiben a földrészlet és a felépítmény tulajdonosa nem azonos, a településképi kötelezési eljárást a felépítmény tulajdonosával szemben kell lefolytatni, kivéve, ha a felépítmény tulajdonosának személye nem állapítható meg.
5. A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást lehet lefolytatni:
   1. utcaképet vagy tájképet rontó építmény,
   2. településképi követelmények megsértése,
   3. helyi védett érték rongálása továbbá jókarbantartásának elmulasztása,
   4. településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció elmulasztása
   5. településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
   6. a településképet rontó cégérek, információs célú berendezés, érdekében, ha azok

fa) elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

fb) műszaki állapota nem megfelelő,

fc) tartalma idejét múlt vagy aktualitását vesztette,

fd) elhelyezése, mérete, formája, anyaga, vagy. színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,

fe) megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a jellemző településképi látványba,

ff) elhelyezésére a jelen rendelet hatályba lépését követően -bejelentés nélkül került sor, valamint ha

fg) a bejelentő a polgármester által ·kiadott határozatban foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette,

7. helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény - vagy annak az értékvédelemmel összefüggő, a településképi látványban megjelenő része.

fa) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, ·homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak; sérültek,

fb) rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

fc) felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát,

8. építési munkákkal, rendeltetés-módosításokkal kapcsolatban, amennyiben azok megvalósítása.

fa) a Településképi védelemről szóló rendelet hatályba lépését követően az előírt bejelentést az arra kötelezett elmulasztotta,

fb) a polgármesternek a bejelentést tudomásul vételét megtagadó döntése ellenére, vagy

fc) a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélkül vagy csak részleges teljesítésével történt meg.

6. A Polgármester a kötelezési eljárásban előzetesen – határidő tűzésével – felhívja az érintetteket a kötelezés tárgyát képező tevékenyég elvégzésére.
7. A településképi kötelezésről a polgármester önkormányzati hatósági döntést hoz településképi kötelezettségről szóló határozat formájában, ebben az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.
8. Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a reklámról szóló Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.
9. A Polgármester településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Bosta Községi Önkormányzat Képviselőtestülete bírálja el.

19. A településkép-védelmi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

30. §(1)A településképi követelmények településképi kötelezésben megállapított határidőre nem teljesítése esetén az ingatlan tulajdonosával szemben a képviselő-testület a településkép védelméről szóló törvény [IX]11.§ (3) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek összege

1. a településkép védelmi tájékoztatás elmulasztása esetén 50.000,- forint,
2. a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 80.000,- forint,
3. a településképi bejelentési eljárásban a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén
   1. természetes személyek esetén legalább 100.000,- forint, legfeljebb 200.000,- forint,
   2. jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén minimum 200.000,- forint, legfeljebb 1.000.000,- forint.
4. a bejelentési dokumentációban vagy a döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetében az eltérés mértékétől függően
   1. természetes személyek esetén legalább 50.000,- forint, legfeljebb 200.000,- forint,
   2. jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 80.000,- forint, legfeljebb 500.000,- forint,
5. a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként
   1. természetes személyek esetén legfeljebb 200.000.- forint,
   2. jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 100.000,- legfeljebb 1.000.000,- forint.
6. a településképi követelmények, illetve a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően
   1. természetes személyek esetén legfeljebb 200.000,- forint
   2. jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 100.000,- forint, legfeljebb 1.000.000,- forint.

31. §(1)A bírságot első alkalommal a megállapított minimum összeggel kell kiszabni, amennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, vagy a kötelezésben foglaltak nem teljesülnek, a minimális érték dupláját kell kiszabni, mennyiben a tevékenység ezt követően is folytatódik, a kötelezésben foglaltak nem teljesítése mellett, a maximális bírságot kell kiszabni.

32. §(1)A bírság – határidőig meg nem fizetése esetén –adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

X. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. §             E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti

a) Bosta Község Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi építészeti értékek védelméről szóló …Ök.  rendelete,

b) Bosta Község Önkormányzata Képviselő-testületének Bosta Község Helyi Építési Szabályzatáról szóló …Ök. rendeletének

1. 6.§ (7) és (8) bekezdései,
2. 8.§ (4) bekezdése,
3. 15.§ (5) bekezdése,
4. 15.§ (8) bekezdése,
5. 16.§ (12) bekezdése,
6. 17.§ (3) bekezdése,
7. 17.§ (8) bekezdése,
8. 18.- 20.§-ai,
9. 22. §-a,
10. 23.§ (15) bekezdése,
11. az 1. melléklet j) pontja,
12. a 2. melléklete,
13. a 3. melléklete.

34. §             Ez a rendelet 2018. október 15-én lép hatályba.

Bosta, 2018. szeptember 5.

                Nádoriné dr. Rohi Éva                      Németh Tamás s.k.

                            jegyző                                            polgármester

1. melléklet a 7/2018. (IX.7.) önkormányzati rendelethez

a) Helyi védelem alatt álló művi értékek jegyzéke

b) Helyi védelem alatt álló művi értékek és a nyilvántartott régészeti lelőhelyek elhelyezkedésének térképi bemutatása

2. melléklet a 7/2018. (IX.7.) önkormányzati rendelethez

Településkép szempontból meghatározó területek

3. melléklet a 7/2018. (IX.7.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM

Bosta Község Polgármestere településképi véleményezési eljárásához,

valamint építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység szakmai konzultációjához

_______________________________________

Kérelmező aláírása                   

* A megfelelő sor jelölendő.

4. melléklet a 7/2018. (IX.7.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM

Bosta Község Polgármestere településképi bejelentési eljárásához, valamint építési engedély nélkül és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenység szakmai konzultációjához

_____________________________________

                                                          Bejelentő/kérelmező aláírása   

* A megfelelő sor jelölendő.

5. melléklet a 7/2018. (IX.7.) önkormányzati rendelethez

Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek

6. melléklet a 7/2018. (IX.7.) önkormányzati rendelethez

Helyi védelem alatt álló építészeti értékek támogatásának szabályai

A támogatás célkitűzése:

A támogatás célja, hogy a község történeti folytonosságát bizonyító építészeti értékeket magában hordozó épületek és építményeket eredeti állapotában őrizzük meg. Mivel a legtöbb helyileg védetté nyilvánított épület vagy építmény állapota, állaga rossz vagy nem megfelelő, és ezek átalakítása, felújítása jelentős költségekbe kerül, ezért jelen támogatás segíthet ezen költségek támogatásában.

A kitűzött cél megvalósítására a támogatás az alábbi célokra igényelhető:

Épületek és építmények, illetve azok egyes részei megőrzése érdekében történő felújítására, karbantartására, és átalakítására.

Támogatást igényelhetnek:

Azok az ingatlanok tulajdonosok, amely ingatlanokat a helyi védettség az ingatlan nyilvántartásba bejegyezésre került, érvényes építésügyi hatósági engedéllyel rendelkeznek, illetve amennyiben a felújítás vagy átalakítás nem építési engedély köteles, akkor a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozattal rendelkeznek.

A támogatás jellege és mértéke:

A támogatás jellege: vissza nem térítendő támogatás.

A támogatás mértéke: egy pályázó a felújítási, átalakítási, karbantartási számlával bizonyítható költségeinek 50%-át, de maximum 500.000 Ft-ot igényelhet.

A rendelkezésre álló összeg mértéke és forrása:

A támogatásra rendelkezésre álló keretösszeget Bosta Község Önkormányzat Képviselő-testületének éves költségvetésében megállapított összeg.

Az elbírálás szempontjai:

Előnyt élveznek azok a tulajdonosok, akiknél az épület vagy építmény állapota, az állékonyságot, az élet, egészséget és vagyonbiztonságot veszélyezteti vagy a kötelező jó karbantartás körét meghaladó felújítás a településkép kedvezőbb alakítása érdekében szükséges.

A támogatás a beérkezési határidőt követő 45 napon belül kerül elbírálásra.

A támogatottakat postai úton kerülnek értesítésre.

A támogatás ingatlanonként csak egyszer vehető igénybe – függetlenül az időközbeni tulajdonváltástól.

A támogatási kérelem benyújtása:

A kérelmeket a „támogatási kérelem” szerint összeállított adatlapokon, az ott megjelölt mellékletekkel együtt, egy eredeti és egy másolati példányban kell benyújtani, egy borítékban kizárólag postai útón, ajánlott küldeményként a követkő címre: Bosta Község Polgármesteri Hivatal (…) A borítékon szerepelnie kell: „Helyi építészeti értékek védelme”.

Kérjük, hogy a kérelmet a mellékletekkel együtt folyamatos oldalszámozással lássák el, és igazodjanak a fejezet sorrendjéhez.

Felhívjuk a kérelmezők figyelmét, hogy az aláírás vagy a pecsét hiánya, valamint bármelyik nyilatkozat hiánya formai hibának számít. A formai hibás igények érdemi elbírálásra nem kerülnek.

A támogatási kérelem benyújtásának díja nincs!

A támogatás odaítélése:

A benyújtott igényeket Bosta Község Önkormányzat Képviselő-testülete értékeli, és javaslata alapján a döntést a Képviselő-testület hozza meg. A támogatási igényt a Képviselő-testület a benyújtástól határidőtől számított legfeljebb 60 napon belül bírálja el, és a döntésről a pályázókat a döntést követő 15 napon belül írásban tájékoztatja.

A támogatás 50%-a kifizethető, ha a felújítás, átalakítás legalább az 50%-os készültségi fokot eléri, a támogatás teljes összege csak 100%-os készültségi fok esetén fizethető ki. A munka elkészültéről írásban kell nyilatkozni, melyet egy erre a célra alakított bizottság vizsgál meg.

TÁMOGATÁSI KÉRELEM

A HELYI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME

IGÉNYLŐ NEVE:

ÉRINTETT INGATLAN CÍME:

Támogatási kérelem sorszáma: ............................

1. AZ ÉRINTETT INGATLAN CÍME:.........................................................................

2. AZ IGÉNYLŐ ADATAI:

Név: ....................................................................................................................

Lakcím: ..............................................................................................................

Adószám: ...........................................................................................................

Telefonszám: ......................................................................................................

E-mail cím: .........................................................................................................

Számlavezető bank neve: ...................................................................................

Számlaszám: .......................................................................................................

3. TEVÉKENYSÉG HELYSZÍNE (utca, házszám, helyrajziszám):

...............................................................................................

...............................................................................................

4. AZ IGÉNYELT TÁMOGATÁSSAL KAPCSOLATOS ADATOK:

Az igényelt támogatás összege: ...............................................................................................

A program rövid elírása:............................................................................................

...............................................................................................

............................................................................................... ...............................................................................................

A munkálatok részletezése*:

...............................................................................................

...............................................................................................

...............................................................................................

...............................................................................................

...............................................................................................

...............................................................................................

...............................................................................................

          *Kérjük, itt részletezzék az épületet vagy az építményt érintő munkálatokat.

5. A PROGRAM RÉSZLETES KÖLTÉSGVETÉSE:

6. A TÁMOGATÁSI PROGRAM, TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA (indokoltsága, a tevékenység időbeni ütemezése, elképzelések, várt eredmények) (max. 1 oldal)

Kelt: .............................................................., ...................................

                                                                       ................................................................

                                                                                                     aláírás

7. A KÉRELEM KÖTELEZŐ MELLÉKLETEI

Kérjük, minden kötelező mellékletet nyújtsanak be, mert ezek hiánya a támogatás érvénytelenségét vonja maga után.

     1. A támogatási kérelemhez mellékelt nyilatkozatot.

          2. Pénzügyi bizonylatok.

NYILATKOZAT

Alulírott pályázó

1. kijelentem, hogy a támogatási kérelemben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljes körűek, valósak és hitelesek

2. tudomásul veszem, hogy a benyújtott, illetve nyertes támogatási kérelem adatai nyilvánosságra hozhatók (név, támogatás típusa, célja, mértéke)

3. hozzájárulok ahhoz, hogy a támogatási kérelemben szereplő adatokat és információkat a támogatást biztosító nyilvántartásában szerepeltesse, és azon belül a hatályos jogszabályoknak megfelelően szabadon kezelje.

Kelt: .............................................................., ...................................

                                                                                 ................................................................

                                                                                                     aláírás

7. melléklet a 7/2017. (IX.7.)) önkormányzati rendelethez

Értékleltár

8. melléklet a 7/2017. (IX.7.) önkormányzati rendelethez

Telepítése nem javasolt, idegenhonos inváziós fajok

Függelék a 7/2017. (IX.7.) önkormányzati rendelethez