Bosta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében,  10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. § - ában,  32. § (3) bekezdésében 45. §-ban, 62. § (2) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés  8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § (1) Ezen rendelet hatálya a Bosta Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)–(3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) - (3) bekezdés szerinti jogosultakra terjed ki.

(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.

2. Hatásköri szabályok

2. § (1) A képviselő-testület dönt

• a rendkívüli települési támogatás
• a lakásfenntartási települési támogatás
• a halálesetre tekintettel szociális kölcsön

megállapításáról.

(2) A képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester dönt

• rendkívüli települési gyógyszertámogatás
• a szülési támogatás
• a temetési támogatás
• óvoda- iskolakezdési támogatás

megállapításáról.

3. Az ellátások formái

3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális támogatás nyújtható.

(2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára

a)   pénzbeli ellátásként

aa) rendkívüli települési támogatást,

ab) rendkívüli települési gyógyszertámogatást

ac) halálesetre tekintettel szociális kölcsön támogatást

b) természetbeni ellátásként

ba) lakásfenntartási településéi támogatást

bb) rendkívüli települési támogatást

 állapít meg külön jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.

(3) Az önkormányzat szociális rászorultságtól függően a jogosult számára

• szülési támogatást
• településen élők évi egyszeri települési támogatását
• a temetési támogatást
• óvoda- iskolakezdési támogatást

állapít meg az e rendeletben meghatározott feltételek szerint, valamint

• a bölcsődei ellátás 50 % át az Önkormányzat átvállalja,

• az iskolások étkeztetésének költségeit az Önkormányzat 100 %-ban átvállalja, amennyiben a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 3,5-szeresét.

4. Eljárási rendelkezések

4. § (1) E rendeletet a Szoctv.-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a Gyvt.-vel, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel (továbbiakban: Ákr.) együtt kell alkalmazni.

(2) A szociális támogatások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Eljáró hatóság).

5. § (1) A kérelem elbírálásához az Eljáró hatóság köteles bekérni a Szoctv.-ben, a Vhr.-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.

(2) A szociális támogatások megállapításakor a jövedelem számításánál irányadó időszakra a Szoctv. 10. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat.

(4) A jövedelmet az alábbi módon kell igazolni:

a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított nettó jövedelemigazolással vagy munkabér jegyzékkel,

b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző, adóbevallással lezárt évben szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolásával és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozattal

c) álláskeresési támogatás esetén a Baranya Megyei Kormányhivatala Munkaügyi Központja Pécsi Járási Munkaügyi Kirendeltsége (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozatával és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,

d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvénnyel (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonattal,

e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,

f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevénnyel vagy bankszámlakivonattal vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal,

g) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló szakorvosi igazolással,

h) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzéssel, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irattal,

i) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén Baranya Megyei Kormányhivatala Gyámhivatalának határozatával,

j) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással,

k) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozattal,

l) amennyiben a kérelmező, nagykorú közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozattal és a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,

m) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal (a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás).

(5) A temetési támogatásra és a halálesetre tekintettel szociális kölcsönre irányuló kérelemhez a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről a támogatást kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.

(6) A szülési támogatás kifizetésére irányuló kérelemhez csatolni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(7) Az óvoda- iskolakezdési támogatási támogatás megállapításához a jogosultnak csatolni kell az iskolalátogatási igazolást.

6. § (1) Nincs szükség igazolásra, ha az adatok az Eljáró hatóság nyilvántartásában fellelhetőek.

(2) Az Eljáró hatóság a döntését a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján hozza meg. Szükség esetén környezettanulmányt kell beszerezni.

(3) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja az Eljáró hatóság rendelkezésére, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

7. § (1) Nem nyújtható pénzbeli és természetbeni települési támogatás annak, akinek családja olyan ingó-, vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani. A vagyonra vonatkozóan az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) E rendeletben foglalt fogalmak értelmezésére a Szoctv. 4. §-ában és a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

5. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítése

8. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítésével kapcsolatban a Szoctv. 17. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.

 (2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelező határozatát a kötelezett kérelmére a képviselő-testület egy ízben méltányosságból módosíthatja oly módon, hogy a visszafizetendő összeg mértékét csökkentheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, feltéve, hogy az igénybevételtől egy év még nem telt el és a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely az adós vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. A részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb 12 hónapnál.

II. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

6. Lakásfenntartási települési támogatás

9. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint lakásfenntartási települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek és családoknak az általuk életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával összefüggő rendszeres kiadásaikhoz.

(2) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakás vonatkozásában csak egy jogosult részére állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.

10. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás igényelhető:

a) vezetékes gázfogyasztás, tüzelőanyag,

b) áramszolgáltatás,

c) víz- és csatornahasználat,

d) szemétszállítási díjak,

költségeihez.

(2) A lakásfenntartási települési támogatást azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, ami a kérelmező lakhatását leginkább veszélyezteti.

(3) A lakásfenntartási települési támogatást kizárólag természetbeni ellátásként kell folyósítani az (1) bekezdésben megjelölt költségekhez a szolgáltató részére történő átutalással.

11. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.

(2) A lakásfenntartási települési támogatás összege havonta,

a) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250 %-át, 6.000 Ft

b) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, 8.000 Ft

c) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 160 %-át, 10.000 Ft

d) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át, 12.000 Ft

 (3) A lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtásának hónapjától az adott év december 31-ig állapítható meg.

(4) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

7. Rendkívüli települési támogatás

12. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete kérelemre rendkívüli települési támogatást állapít meg annak,

• aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (betegség, elemi kár, haláleset, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, iskoláztatás biztosítása érdekében, gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt, vagy aki a gyermek/ek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak)
• időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd és minden tőle elvárhatót megtesz, hogy élethelyzetének megfelelő jövedelemhez jusson.

 (2) Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az (1) bekezdésben meghatározott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladhatja meg.

 (3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset) hivatalból vagy kérelemre évente legfeljebb egy alkalommal jövedelemre való tekintet nélkül is megállapítható. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően.

(4) Az e rendelet hatálybalépésekor fennálló és a veszélyhelyzet ideje alatt lejáró települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság időtartama meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig.

8. Rendkívüli települési gyógyszertámogatás

13.§ (1) Rendkívüli települési gyógyszertámogatás nyújtható azon személyek gyógyszerkiadásának csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, és közgyógyellátásra nem jogosultak. Az eseti gyógyszertámogatás elbírálására a polgármester jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszertámogatás feltétele, hogy a család egy főre számított havi családi jövedelemhatára nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, és a gyógyszerköltsége a család egy főre számított havi családi jövedelemhatára 20%-át meghaladja.

9. A rendkívüli települési támogatás és a rendkívüli települési gyógyszertámogatás összege

14. § (1) A rendkívüli települési és rendkívüli települési gyógyszertámogatás egyszeri összege minimum 5.000 Ft.

(2) Egy naptári éven belül ugyanaz a család legfeljebb két alkalommal részesülhet rendkívüli települési támogatásban.

10. Szülési támogatás

15. § (1) A képviselő-testület egyszeri szülési támogatásban részesíti a községben állandó lakással rendelkező és életvitelszerűen ott lakó szülő nőt.

(2) A támogatás összege 20.000 Ft, melyet eredeti születési anyakönyvi kivonat benyújtása alapján külön eljárás nélkül kérelemre kell kifizetni.

(3) A szülési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi.

11. Településen élők évi egyszeri települési támogatása

16. § (1) A képviselő-testület a községben állandó lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő lakosai részére, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének hatszorosát, évente egyszer támogatást nyújt”

(2) A támogatás mértékéről a képviselőt-testület külön határoz a költségvetési rendeletben tervezett keretből.

(3)A támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi.

12. Temetési támogatás

17. § (1) A képviselő-testület egyszeri temetési támogatást nyújt az eltemettetés költségeihez a településen életvitelszerűen élő lakosai részére, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének hatszorosát.

(2) A támogatás feltétele, hogy az eltemettető a haláleset időpontjában a település állandó lakója legyen.

(3) A támogatás összege 20.000 Ft

(4) A temetési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi.

13. Óvoda és iskolakezdési támogatás

18. § (1) A képviselő-testület a községben állandó lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő óvodáskorú, nappali tagozaton általános iskolai és nappali tagozaton középiskolai tanulmányokat folytató diákok részére egyszeri óvoda, illetve iskolakezdési támogatást nyújt annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének hatszorosát. A támogatás a 23. évüket be nem töltött diákokat illeti meg.

(2) Az óvoda-iskolakezdési támogatás évente egy alkalommal adható, amelynek összege óvodások esetében 10.000 Ft/fő, iskolások esetében 20.000 Ft/fő.”

(3) Az óvoda-iskolakezdési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik, aki az ügyben a határozathozatalt mellőzi.

14. Szociális kölcsön

19. § (1) Halálesetre tekintettel visszatérítendő, legfeljebb 100.000 Ft összegű kamatmentes kölcsön nyújtható annak a településen állandó bejelentett lakcímmel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő kérelmezőnek, aki a temetési költségekre tekintettel létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.

(2) Egy személy naptári évenként egy alkalommal részesíthető támogatásban az egy alkalommal nyújtható támogatás felső határa a mindenkori minimálbér háromszoros összege.

 (3) Nem részesíthető támogatásban az, aki:

• korábban igénybevett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza,
• a kölcsön visszafizetése rendszeres havi jövedelem hiányában nem biztosított.

(4) A kölcsön maximum egy évre adható, melyet havonta egyenlő részletekben kell visszafizetni.

(5) A támogatásban részesülőkkel a polgármester szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes fizetése esetén a behajtás módját, a biztosítékot.

(6) A támogatás behajthatatlansága esetén a képviselő-testület dönt a kölcsön vissza nem térítendő támogatássá történő átváltoztatásáról. A kifizetett támogatásokról nyilvántartást kell vezetni.

(7) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a jogosult személyi és lakcím adatait, a támogatás összegét, a visszafizetés módját, idejét, a kölcsön késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját és biztosítékát.

15. Pénzbeli támogatások kifizetésének, folyósításának szabályai

20. § (1) A települési támogatást a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül kell átutalni vagy a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal pénztárában a jogosult részére kifizetni.

(2) A rendszeres pénzbeli támogatásokat minden hónap 5. napjáig kell átutalni vagy a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal pénztárában a jogosult részére kifizetni.

16. Természetbeni ellátások

21. § A rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás: az élelmiszer, a tüzelő segély.

III. Fejezet

Alapszolgáltatások

17. Falugondnoki szolgálat

22.  § (1) A képviselő-testület a község intézmény hiányából eredő hátrányainak enyhítése az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése érdekében falugondnoki szolgálatot működtet.

(2) A képviselő-testület a szolgáltatás által ellátandó alapellátási feladatok körét az egyéb szolgáltatási feladatokat, valamint azok mértékét külön rendeletben állapítja meg.

(3) A falugondnoki szolgálat működési engedély alapján végzi tevékenységét.

18. Étkeztetés

23. § (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában.

(2) Az étkeztetés keretében kérelemre, azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni - térítés ellenében - akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(3) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek

a) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint

b) eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és

c) kora vagy egészségi állapota vagy fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani. Kora tekintetében rászorult a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltő személy.

(4) A kérelmező egészségi állapota miatti rászorultsága esetében szükséges a háziorvos javaslata.

(5) Szociálisan rászorult az a személy is,

• aki munkanélküli járadékban
• gyed, gyes ellátásban részesül
• aktív korú ellátott .

(6) Az étkeztetés történhet

• helyben fogyasztással
• a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással
• a jogosult általi elvitellel.

(7) A szociális étkeztetést az önkormányzat szerződés szerint biztosítja.

19. Házi segítségnyújtás

24. § A házi segítségnyújtást az önkormányzat a PSZAK útján biztosítja az Szt. 63. § alapján rászorulók részére.

20. Családsegítés

25. § A képviselő-testület a családsegítést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata útján a várossal kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja az Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ közreműködésével. A családsegítésért térítési díjat nem kell fizetni.

21. Térítési díj

26. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő fizeti meg. Ha az étkeztetésben vagy a házi segítségnyújtásban részesülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, a térítési díj megfizetéséről a törvényes képviselő gondoskodik.

(2) Az intézményi térítési díjakat a PSZAK-ot fenntartó Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás társulási megállapodásában kijelölt települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.

(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díjáról a jegyző tájékoztatja a lakosságot helyben szokásos módon.

Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) Az e rendeletben foglalt szociális ügyek elektronikus úton nem intézhetők.

(3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a szociális ellátásokról szóló 2/2019. (I. 29.) és az azt módosító 7/2019.(VI.18.), 8/2019.(VIII.23.), rendelet hatályát veszti.

Nádoriné dr. Rohi Éva                                                  Németh Tamás

             jegyző                                                                  polgármester

Kihirdetve: 2020. január 24.

Nádoriné dr. Rohi Éva

jegyző