Bosta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XI. 14.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Hatályos: 2021. 12. 22- 2021. 12. 22Bosta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2021. (XI. 14.) önkormányzati rendelete
a szociális ellátásokról
Bosta Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. § - ában, 32. § (3) bekezdésében 45. §-ban, 62. § (2) bekezdésében és 132. § (4) bekezdés g) pontjában valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8a. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli:
1. § (1) Ezen rendelet hatálya a Bosta Önkormányzat közigazgatási területén lakcímmel rendelkező, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 3. § (1)–(3) bekezdése szerinti, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 4. § (1) - (3) bekezdés szerinti jogosultakra terjed ki.
(2) A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai irányadóak.
2. § (1) A képviselő-testület dönt
a) a rendkívüli települési támogatás,
b) a lakásfenntartási települési támogatás,
c) a halálesetre tekintettel szociális kölcsön megállapításáról.
(2) A képviselő-testület átruházott hatáskörében a polgármester dönt
a) rendkívüli települési gyógyszer támogatás,
b) a szülési támogatás,
c) a temetési támogatás,
d) óvoda- iskolakezdési támogatás,
e) településen élők évi kétszeri települési támogatás megállapításáról.
3. § (1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli és természetbeni szociális támogatás nyújtható.
(2) Az önkormányzat szociális rászorultság esetén a jogosult számára
a) pénzbeli ellátásként
aa) rendkívüli települési támogatást,
ab) halálesetre tekintettel szociális kölcsön támogatást,
ac) szülési támogatást,
ad) a temetési támogatást,
ae) óvoda- iskolakezdési támogatást,
af) településen élők évi kétszeri települési támogatását
b) természetbeni ellátásként
ba) lakásfenntartási települési támogatást,
bb) rendkívüli települési támogatást,
bc) településen élők évi kétszeri települési támogatását,
bd) rendkívüli települési gyógyszer támogatást állapít meg külön jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
4. § (1) E rendeletet a Szoctv.-vel, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Vhr.), az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Korm. rendelettel, a Gyvt.-vel, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénnyel (továbbiakban: Ákr.) együtt kell alkalmazni.
(2) A szociális támogatások megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem – ha e rendelet eltérő szabályt nem állapít meg – egész évben folyamatosan benyújtható postai küldeményként vagy személyesen a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Eljáró hatóság).
5. § (1) A kérelem elbírálásához az Eljáró hatóság köteles bekérni a Szoctv.-ben, a Vhr.-ben, valamint a jelen rendeletben meghatározott iratokat.
(2) A szociális támogatások megállapításakor a jövedelem számításánál irányadó időszakra a Szoctv. 10. § (2)–(5) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.
(3) A kérelmező által benyújtott kérelemhez minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat.
(4) A jövedelmet az alábbi módon kell igazolni:
a) a munkabérről, munkáltató által fizetett táppénzről a munkáltató által kiállított nettó jövedelemigazolással vagy munkabér jegyzékkel,
b) vállalkozó vagy őstermelő esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző, adóbevallással lezárt évben szerzett jövedelemről a Nemzeti Adó és Vámhivatal igazolásával és a tárgyévben elért jövedelemről nyilatkozattal
c) álláskeresési támogatás esetén a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztály (a továbbiakban: Munkaügyi Központ) megállapító határozatával és a kérelem benyújtását megelőző havi ellátás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,
d) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátás és árvaellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző havi igazolószelvénnyel (nyugdíjösszesítő), bankszámlakivonattal,
e) a gyermekgondozási támogatások esetében a kérelem benyújtását megelőző havi összegről szóló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal,
f) a gyermektartásdíj esetén a kérelem benyújtását megelőző havi postai feladóvevénnyel vagy bankszámlakivonattal vagy az összeg átadásáról szóló és büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozattal,
g) a magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot igazoló szakorvosi igazolással,
h) a házasság felbontását, gyermekelhelyezést megállapító bírósági végzéssel, vagy a gyermekelhelyezésről és gyermektartásdíjról szóló szülői egyezségről kiállított irattal,
i) állam által megelőlegezett gyermektartásdíj esetén Baranya Megyei Kormányhivatala Gyámhivatalának határozatával,
j) ösztöndíj és egyéb juttatások esetén az oktatási intézmény által kiállított igazolással,
k) nem havi rendszerességgel szerzett jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett egyhavi átlagról szóló nyilatkozattal,
l) amennyiben a kérelmező, nagykorú közeli hozzátartozója vagy a háztartásában életvitelszerűen vele együtt lakó nagykorú más személy rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az erről szóló nyilatkozattal és a Munkaügyi Központ igazolása arról, hogy regisztrált álláskereső és ellátásban nem részesül,
m) egyéb jövedelmek esetén a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal (a továbbiakban együtt: jövedelemigazolás).
6. § (1) Nincs szükség igazolásra, ha az adatok az Eljáró hatóság nyilvántartásában fellelhetőek.
(2) Az Eljáró hatóság a döntését a benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján hozza meg. Szükség esetén környezettanulmányt kell beszerezni.
(3) Amennyiben a kérelmező a döntéshez szükséges igazolásokat, iratokat felszólítás ellenére – a felszólításban meghatározott időpontig – nem bocsátja az Eljáró hatóság rendelkezésére, vagy a környezettanulmány elkészítését nem teszi lehetővé, az eljárást az Eljáró hatóság megszünteti vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
7. § E rendeletben foglalt fogalmak értelmezésére a Szoctv. 4. §-ában és a Gyvt. 5. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
8. § (1) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás megtérítésével kapcsolatban a Szoctv. 17. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelező határozatát a kötelezett kérelmére a képviselő-testület egy ízben méltányosságból módosíthatja oly módon, hogy a visszafizetendő összeg mértékét csökkentheti, elengedheti, vagy részletfizetést engedélyezhet, feltéve, hogy az igénybevételtől egy év még nem telt el és a visszafizetés olyan helyzetet eredményezne, amely az adós vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna. A részletfizetés időtartama nem lehet hosszabb 12 hónapnál.
9. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint lakásfenntartási települési támogatást nyújt a szociálisan rászorult személyeknek és családoknak az általuk életvitelszerűen lakott lakás fenntartásával összefüggő rendszeres kiadásaikhoz.
(2) Lakásfenntartási települési támogatást ugyanazon lakás vonatkozásában csak egy jogosult részére állapítható meg függetlenül a lakásban élő személyek számától.
10. § (1) A lakásfenntartási települési támogatás igényelhető:
a) vezetékes gázfogyasztás, tüzelőanyag,
b) áramszolgáltatás,
c) víz- és csatornahasználat,
d) szemétszállítási díjak,
költségeihez.
(2) A lakásfenntartási települési támogatást azon rendszeres kiadáshoz kell nyújtani, ami a kérelmező lakhatását leginkább veszélyezteti.
(3) A lakásfenntartási települési támogatást kizárólag természetbeni ellátásként kell folyósítani az (1) bekezdésben megjelölt költségekhez a szolgáltató részére történő átutalással.
(4) A lakásfenntartási települési támogatást az 1. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, melyhez csatolni kell a fogyasztási hely azonosítást igazoló iratot.
11. § (1) Lakásfenntartási települési támogatás állapítható meg annak a személynek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250 %-át.
(2) A lakásfenntartási települési támogatás összege havonta,
a) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250 %-át, 6.000 Ft
b) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, 8.000 Ft
c) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 160 %-át, 10.000 Ft
d) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 120 %-át, 12.000 Ft
(3) A lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtásának hónapjától az adott év december 31-ig állapítható meg.
(4) Ha a lakásfenntartási támogatásban részesülő személy lakcíme a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, vagy a jogosult meghal, a változás, illetve a haláleset hónapjára járó támogatást teljes összegben kell folyósítani, de a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.
(5) Nem nyújtható lakásfenntartási települési támogatás annak, akinek családja olyan ingó-, vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani. A vagyonra vonatkozóan az Sztv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.
(6) A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró települési lakásfenntartási támogatásra való jogosultság időtartama meghosszabbodik a veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig.
12. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete kérelemre rendkívüli települési támogatást állapít meg annak,
a) aki a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került (betegség, elemi kár, haláleset, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében, iskoláztatás biztosítása érdekében, gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások miatt, vagy aki a gyermek/ek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak)
b) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.
(2) A 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. Az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az (1) bekezdésben meghatározott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladhatja meg.
(3) Rendkívüli méltánylást érdemlő esetben (pl.: elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset) hivatalból vagy kérelemre is megállapítható, ha a család egy főre eső jövedelme nem haladja meg családos esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének hatszorosát, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét. Ebben az esetben a rendkívüli települési támogatás összege egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra a rendkívüli méltánylást érdemlő körülmény egyedi értékelését követően.
(4) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összege minimum 5.000 Ft, maximum 100.000 Ft.
(5) Nem nyújtható rendkívüli települési támogatás annak, akinek családja olyan ingó-, vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani. A vagyonra vonatkozóan az Szotv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.
13. § (1) Rendkívüli települési gyógyszertámogatás nyújtható azon személyek gyógyszer kiadásának csökkentésére, akik nem rendszeres jelleggel, de esetenként egy-egy betegség miatt jelentkező magas gyógyszerkiadást jövedelmi helyzetük miatt nem képesek megfizetni, és közgyógyellátásra nem jogosultak. Az eseti gyógyszertámogatás elbírálására a polgármester jogosult.
(2) A természetben nyújtott támogatás évente maximum 2 alkalommal adható, melynek egyszeri összege minimum 5.000 Ft, maximum 20.000 Ft értékű.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott gyógyszertámogatás feltétele, hogy a család egy főre számított havi családi jövedelemhatára nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét, és a gyógyszerköltsége a család egy főre számított havi családi jövedelemhatára 20%-át meghaladja. A 3. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.
14. § Egy naptári éven belül ugyanaz a család legfeljebb két alkalommal részesülhet rendkívüli települési támogatásban,
15. § (1) A képviselő-testület egyszeri szülési támogatásban részesíti a községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen ott lakó szülő nőt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj minimum összegének tízszeresét.
(2) A támogatás összege 30.000 Ft, a 4. melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell az eredeti születési anyakönyvi kivonatot.
(3) A szülési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.
16. § (1) A képviselő-testület a községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő lakosai részére, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem családos esetén nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének hatszorosát, egyedülálló esetén mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének tízszeresét, évente kétszer támogatást nyújt pénzben vagy természetben.
(2) A támogatás mértékéről a képviselőt-testület külön határoz a költségvetési rendeletben tervezett keretből, melynek minimum összege 5.000 Ft, maximum összege: 30.000 Ft.
(3) A támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.
17. § (1) A képviselő-testület egyszeri temetési támogatást nyújt az eltemettetés költségeihez a településen lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen ott élő lakosai részére, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének tízszeresét.
(2) A temetési támogatásra irányuló 5. melléklet szerinti kérelemhez csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről a támogatást kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.
(3) A támogatás összege 30.000 Ft
(4) A temetési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.
18. § (1) A képviselő-testület a községben lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő óvodáskorú, nappali tagozaton általános iskolai, középiskolai, egyetemi tanulmányokat folytató diákok részére egyszeri óvoda, illetve iskolakezdési támogatást nyújt annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének hatszorosát. A támogatás a 23. évüket be nem töltött diákokat illeti meg.
(2) Az óvoda-, iskolakezdési támogatáshoz be kell nyújtani a óvoda-, iskolalátogatási igazolást.
(3) Az óvoda-iskolakezdési támogatás évente egy alkalommal adható, amelynek összege
a) óvodások esetében 10.000 Ft/fő,
b) általános iskolások esetében 20.000 Ft/fő,
c) középiskolások esetében 30.000 Ft/fő,
d) egyetemisták esetében 40.000 Ft/fő
(4) Az óvoda-iskolakezdési támogatás megállapítása a polgármester hatáskörébe tartozik.
19. § (1) Szociális kölcsön nyújtható
a) halálesetre tekintettel lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő kérelmezőnek, aki a temetési költségekre tekintettel létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.
b) maradandó fogyatékosság megállapítása esetén lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő kérelmezőnek, a lakhatás céljára szolgáló épület, épületrész akadálymentesítése, komfort fokozatának növelése érdekében, amennyiben a kérelmező az ingatlan tulajdonosa.
(2) A halálesetre tekintettel szociális kölcsönre irányuló kérelemhez a kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonatot, a temetés költségeiről a támogatást kérő, vagy az egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát.
(3) Egy személy naptári évenként egy alkalommal részesíthető szociális kölcsönben az egy alkalommal nyújtható szociális kölcsön felső határa 100.000 Ft. A 6. melléklet szerinti formanyomtatványon nyújtható be.
(4) Nem részesíthető szociális kölcsönben az:
a) aki korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza,
b) aki a kölcsön visszafizetése rendszeres havi jövedelem hiányában nem biztosított, nem rendelkezik olyan jövedelemforrással, amely garanciát jelent a kölcsön visszafizetésére.
c) akinek családja olyan ingó-, vagy ingatlan vagyonnal rendelkezik, melynek hasznosításából vagy értékesítéséből szociális gondjait maga is képes lenne megoldani. A vagyonra vonatkozóan az Szotv. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell figyelembe venni.
(5) A kölcsön maximum egy évre adható, melyet havonta egyenlő részletekben kell visszafizetni.
(6) A szociális kölcsönben részesülőkkel a polgármester szerződést köt, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes fizetése esetén a behajtás módját, a biztosítékot.
(7) A szociális kölcsön behajthatatlansága esetén a képviselő-testület dönt a kölcsön vissza nem térítendő támogatássá történő átváltoztatásáról.
20. § (1) A települési támogatást a megállapító határozat jogerőre emelkedését követő öt munkanapon belül kell átutalni vagy a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal pénztárában a jogosult részére kifizetni.
(2) A rendszeres pénzbeli támogatásokat minden hónap 5. napjáig kell átutalni vagy a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal pénztárában a jogosult részére kifizetni.
21. § A rendkívüli települési támogatás egészben vagy részben természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás: az élelmiszer, a tüzelő segély.
22. § (1) A képviselő-testület a község intézmény hiányából eredő hátrányainak enyhítése az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapellátásokhoz való hozzájutás biztosítása, továbbá az egyéni közösségi szintű szükségletek teljesítésének segítése érdekében falugondnoki szolgálatot működtet.
(2) A képviselő-testület a szolgáltatás által ellátandó alapellátási feladatok körét az egyéb szolgáltatási feladatokat, valamint azok mértékét külön rendeletben állapítja meg.
(3) A falugondnoki szolgálat működési engedély alapján végzi tevékenységét.
23. § (1) Az alapszolgáltatások megszervezésével az önkormányzat segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi állapotukból vagy más okból származó problémák megoldásában.
(2) Az étkeztetés keretében kérelemre, azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni - térítés ellenében - akik azt önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(3) Szociálisan rászorultnak tekinthető az a személy, akinek
a) tartásra képes vagy köteles hozzátartozója nincs vagy tartási kötelezettségét nem teljesíti, valamint
b) eltartási, öröklési, gondozási szerződéssel nem rendelkezik, és
c) kora vagy egészségi állapota vagy fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége vagy hajléktalansága alapján étkezését önmaga más módon nem képes megoldani. Kora tekintetében rászorult a rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltő személy.
(4) A kérelmező egészségi állapota miatti rászorultsága esetében szükséges a háziorvos javaslata.
(5) Szociálisan rászorult az a személy is,
a) aki munkanélküli járadékban
b) gyed, gyes ellátásban részesül
c) aktív korú ellátott .
(6) Az étkeztetés történhet
a) helyben fogyasztással
b) a házi segítségnyújtás keretében házhoz szállítással
c) a jogosult általi elvitellel.
(7) A szociális étkeztetést az önkormányzat szerződés szerint biztosítja.
24. § A házi segítségnyújtást az önkormányzat a Pécs és Környéke Szociális Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban: PSZAK) útján biztosítja az Szoctv. 63. § alapján rászorulók részére.
25. § A képviselő-testület a családsegítést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata útján a várossal kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja az Esztergár Lajos Család- és Gyermekjóléti Szolgálat és Központ közreműködésével. A családsegítésért térítési díjat nem kell fizetni.
26. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért fizetendő személyi térítési díjat az ellátást igénybe vevő fizeti meg. Ha az étkeztetésben vagy a házi segítségnyújtásban részesülő cselekvőképtelen, vagy korlátozottan cselekvőképes, a térítési díj megfizetéséről a törvényes képviselő gondoskodik.
(2) Az intézményi térítési díjakat a PSZAK-ot fenntartó Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás társulási megállapodásában kijelölt települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.
(3) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások intézményi térítési díjáról a jegyző tájékoztatja a lakosságot helyben szokásos módon.
27. § Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 1/2020. (I.24.) önkormányzati rendelet.
28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
29. § Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.
1. melléklet