Szilvás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, valamint Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

1. Az önkormányzat megnevezése: Szilvás Községi Önkormányzat (továbbiakban. Önkormányzat).
2. Az önkormányzat székhelye: 7811 SZILVÁS Attila utca 35.
3. Az önkormányzat működési területe: Szilvás község közigazgatási területére terjed ki.
4. A képviselő-testület tagjainak száma:  5 fő.

A képviselő-testületet a polgármester vezeti.

II. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

2. §

1. Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal és a Társulás látja el.
2. A képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében az Mötv. 41. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskört eseti jelleggel visszavonhatja. Az átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
3. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
4. Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül a falugondnoki szolgáltatást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 60. §-a és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(I.7.) SzCsM rendelet 39. §-a értelmében biztosítja  1 fő falugondnok  alkalmazásával.

III. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET

1. A képviselő-testület ülése

3. §

1. A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
2. A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart.
3.  Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
4. A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselő-testület ülését. A polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az alpolgármester hívja össze. A polgármester és az alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a korban legidősebb képviselő hívja össze.
5. Az együttes képviselő-testületi ülést Bosta, Szilvás, Pogány, Szalánta,  polgármesterei együtt hívják össze.

4. §

1. A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. Írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapon küldött levélen kívül az elektronikus levélben továbbított meghívó is.
2. A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 5 - rendkívüli ülés esetén 2 - munkanappal korábban megkapják.
3. A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket, amelyeknek a napirendre vételét javasolja, és azokat is, amelyeknek a napirendre vételét nem javasolja.
4. A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztőt és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét, továbbá utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.
5. A testületi ülés összehívásáról, annak időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.
6. A képviselő-testület nyilvános üléseire a községben működő civil szervezetek vezetőit meg kell hívni. Ha a szervezetet érintő kérdés van napirenden, akkor a napirend tárgyalásához tanácskozási joggal.

5. §

1. A képviselő-testület ülése nyilvános. azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezető engedélyt ad.
2. A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
3. Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.
4. A zárt ülésre kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.

6. §

1.  A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot.
2. A napirend elfogadásáról a testület egyszerű többséggel határoz.
3. A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az őt helyettesítő alpolgármester, vagy a korban legidősebb képviselő, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
4. Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.
5. Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.
6. A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:

a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, súlyos esetben megvonja tőle a szót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy felszólíthatja a rendzavarót - a képviselő kivételével - az ülésterem elhagyására,

b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít; súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti.

7. Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
8. Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.
9. A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarókat az ülésterem elhagyására.

2. A döntéshozatal szabályai

7. §

1. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.
2. Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt döntések meghozatalához.
3. A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendeltek szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik.
4. Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.
5. A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
6. Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
7. A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők helyükön „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
8. Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.
9. Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni.

8. §

1. A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást tarthat.
2. A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület három tagú szavazatszámláló bizottságot választ a képviselők közül.
3. A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.
4. A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összesíti a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
5. A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:

a) a szavazás helyét és napját,

b) a szavazás kezdetét és végét,

c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

d) a szavazás során felmerült körülményeket,

e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat és

f) a szavazás eredményét.

6. A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
7.  A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

9. §

1. A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.
2. A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
3. Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, ezt a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

3. A képviselő-testület határozata

10. §

1. A képviselő-testület határozatait külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szilvás Község Önkormányzata …/…..(év).(….hó…nap) határozata.
2. A testületi határozatokról a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.
3. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
4. A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.

4. Az önkormányzati rendeletalkotás

11. §

1. A képviselő-testület törvényi felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.
2. Önkormányzati rendeletet kezdeményezhetnek a helyi képviselők, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző.
3. Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
4. A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
5. Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szilvás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ............./.........év/.............../ rendelete
6. A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
7. Az önkormányzat rendeleteit a községi hirdetőtáblára (Szilvás, Attila u. 16.) kihelyezéssel hirdeti ki.

5. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve

12. §

1. A képviselő-testület ülésén elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
2. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:

a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,

b) az elnök esetleges intézkedéseit,

c) az ülésén történt fontosabb eseményeket.

3. A jegyzőkönyv egy példányát a Közös Önkormányzati Hivatal irattárában kell elhelyezni.
4. A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a meghívó,

b) az írásos előterjesztések,

c) a jelenléti ív,

d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya,

e) az írásban benyújtott hozzászólás, határozati javaslat, valamint kérés alapján rögzített vélemény,

f) a név szerinti szavazásról készült névsor.

5. A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított jegyzőkönyvbe való betekintés feltételeit a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatalban kell biztosítani.

6. Közmeghallgatás

13. §

1. A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
2. A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
3. A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
4. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.
5. A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.
6. A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.

IV. FEJEZET

A KÉPVISELŐ

14. §

1. A képviselőt az Mötv. 32. §-ában, az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
2. A képviselő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesternél a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, de a képviselő utasítást a Hivatal dolgozóinak nem adhat.
3. A képviselő a törvényben foglaltakon túl köteles:
   1. írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselő-testület ülésén való részvételben akadályoztatva van,
   2. a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni és
   3. egyedi képviseleti megbízása esetén tevékenységéről beszámolni a képviselő-testületnek.
   4. olyan magatartást tanúsítani, amely nem összeférhetetlen a képviselői megbízatással.
4. Ha a képviselő az Mötv. 32. §-ában és jelen szakaszban felsorolt kötelezettségeit megszegi, a képviselő-testület dönthet a külön rendelet alapján a képviselő részére megállapított tiszteletdíj csökkentéséről vagy megvonásáról.

V. FEJEZET

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA

15. §

1. A képviselőtestület az összeférhetetlenség megállapítására, a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére 3 tagú bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai önkormányzati képviselők.
2. A bizottság a polgármesternél kezdeményezett összeférhetetlenséget kivizsgálja és 30 napon belül határozattal, dönt az összeférhetetlenségről.
3. A bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát.

VI. FEJEZET

A POLGÁRMESTER

AZ ALPOLGÁRMESTER

16. §

1. Szilvás Községi Önkormányzat Polgármestere a munkáját társadalmi megbízatásban látja el.
2. A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.
3. A polgármester az Mötv. 68. § (2) és (3) bekezdésében szabályozott esetekben - az Mötv. 42. §-ban meghatározott, át nem ruházható ügyek kivételével - dönthet a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyekben. A polgármester az általa hozott döntésről a képviselő-testületet soron következő ülésen tájékoztatja.

17. §

1. A képviselő-testület – saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
2. Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
3. Az alpolgármester tevékenységéért tiszteletdíjat kap.

VII. FEJEZET

KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

A JEGYZŐ

18. §

1. Szalánta, Bosta, Pogány és Szilvás községek képviselő-testületei közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn Szalánta székhellyel.
2. A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal

            Székhelye:                  7811  Szalánta, Hunyadi út 63.

                  Kirendeltsége:                        7666  Pogány, Széchenyi utca 12.

3. A Közös Önkormányzati Hivatal feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.

19. §

1. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:
   1. előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
   2. ellátja a képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
   3. a képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet és
   4. köteles jelezni a képviselő-testületnek és a polgármesternek ha döntésüknél, működésüknél jogszabálysértést észlel.

2. A jegyző rendszeresen ügyfélfogadást tart.

3. A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el.

VIII. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI

20. §

1. Az önkormányzat képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.
2. A társulás nem sértheti a résztvevő önkormányzatok jogait.
3. A társulás létrehozatalára, működésére és megszűnésére az Mötv. 87-95 §-ai irányadók.

IX. FEJEZET

HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

21. §

1. A helyi népszavazásban és népi kezdeményezésre a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 45-51 §-ainak rendelkezései irányadók.
2. A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási szabályai tekintetében a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény rendelkezései az irányadók.

22. §

1. A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

1. a települési képviselők legalább egynegyede,
2. a képviselőtestület bizottsága,
3. a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,
4. a választópolgárok 25 %-a.

2. A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.
3. A helyi népszavazásra feltett kérdés megfogalmazásába a jogszabályszerű lebonyolításért felelős képviselő-testület tagjait, illetve a helyi választási bizottság- és a kezdeményezők által választott bizottság tagjait is be kell vonni.

23. §

A választópolgárok 10%-a a népi kezdeményezést a polgármesternek nyújthatja be. A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a népi kezdeményezést, melyet a választópolgárok 10%-a indítványozott.

X. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONA

T E R V E Z É S

24. §

1. Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
2. Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.

25. §

1. Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.

(2)Az önkormányzati vagyon birtoklására, használatára, hasznai szedésére, fenntartására, üzemeltetésére, létesítésére, fejlesztésére, felújítására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, és az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2004. (V.28.) rendelet szabályai irányadók.

26. §

1. Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, fejlesztési tervét és költségvetését.
2. A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
3. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

XI. FEJEZET

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁNAK ELLENŐRZÉSE

27. §

1. Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
2. Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulásban történő megállapodás alapján gondoskodik.

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. §

Ez a rendelet kihirdetést követő napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 13/2013.(XII.6.)  önkormányzati rendelet.

                        Nádoriné dr. Rohi Éva                                 Schaff József

                        jegyző                                                             polgármester

Kihirdetve:  2014. december 16.

                                                           Nádoriné dr. Rohi Éva         

                                                             jegyző

1. melléklet a 7/2014. (XII.16.) önkormányzati rendelethez

A Képviselő-testület által a Szervezeti és Működési Szabályzatban a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2004.(V.28.) rendelet alapján:

1. A Polgármester dönt:

• önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó fellebbezési jogról történő lemondásról,
• önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építéshez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról,
• az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési illetve terhelési tilalom feloldásáról

2. Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról

3. A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak három évet meg nem haladó időtartam esetén a hasznosítására irányuló bérleti szerződések megkötésekor:

4. Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25 % vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja.