Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2022. 09. 27- 2023. 06. 06Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (IV. 21.) önkormányzati rendelete
a képviselőtestület szervezeti és működési szabályzatáról
Szilvás Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a 23. § tekintetében a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2003. évi CCXXXVIII. törvény 92. §-ában kapott felhatalmazás alapján, népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2003. évi CCXXXVIII. törvény 34. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat megnevezése: Szilvás Községi Önkormányzat (továbbiakban. Önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 7811 SZILVÁS Attila utca 35.
(3) Az önkormányzat működési területe: Szilvás község közigazgatási területére teljed ki.
(4) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő. A képviselő-testületet a polgármester vezeti.
2. A képviselő-testület feladat- és hatásköre
2. § (1) Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a jegyző, a Közös Önkormányzati Hivatal és a Társulás látja el.
(2) A képviselő-testület egyes hatásköreit rendeletében az Mötv. 41. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint átruházhatja. E hatáskört eseti jelleggel visszavonhatja. Az átruházott hatáskörök felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
(4) Az önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül a falugondnoki szolgáltatást a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 60. §-a és a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000.(1.7.) SzCsM rendelet 39. §-a értelmében biztosítja 1 fő falugondnok alkalmazásával.
3. A képviselő-testület ülése
3. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.
(2)1 A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 12 rendes ülést tart.
(3) Rendkívüli ülést kell összehívni az Mötv. 44. §-ában szabályozott eseteken kívül, ha az ülés összehívását halaszthatatlan körülmény indokolja, vagy ha a képviselő-testület döntésének hiányában az önkormányzatot súlyos hátrány vagy kár érné.
(4)2 A képviselő-testület elnöke a polgármester, aki összehívja és vezeti a képviselőtestület ülését. A polgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését az általános hatáskörrel rendelkező helyettes alpolgármester hívja össze. A polgármester és az általános hatáskörrel rendelkező helyettes alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a képviselő-testület ülését a nem általános hatáskörrel rendelkező alpolgármester, az ő akadályoztatása esetén a korban legidősebb képviselő hívja össze.
(5) Az együttes képviselő-testületi ülést Bosta, Szilvás, Pogány, Szalánta, polgármesterei együtt hívják össze.
3/A. §3 (1) Amennyiben a képviselő a testületi, illetve bizottsági ülésen igazolatlanul nem vesz részt, a következő havi tiszteletdíját 50%-al mérsékelni kell.
(2) Újabb igazolatlan távollét esetén a tiszteletdíjat meg kell vonni és annyi ideig szüneteltetni kell a folyósítást, ahány ülésről a képviselő hiányzik.
(3)4 A tiszteletdíj megvonásáról a polgármester előterjesztésére – a polgármester kötelezettségszegése esetében az általános hatáskörrel rendelkező alpolgármester – a képviselő-testület a hiányzást követő ülésen dönt.
(4)5 Az ülés(ek)ről való távolmaradás akkor tekinthető igazoltnak, ha azt a képviselő az ülést megelőzően, alapos indokkal a polgármesternek – a polgármester távol maradása esetében az általános hatáskörrel rendelkező alpolgármesternek –, vagy a bizottsági ülés esetén a bizottság elnöknek írásban bejelenti.
(5) Alapos indoknak kell tekinteni, ha a hiányzásra:
a) méltányolható magánérdek (betegség, közeli hozzátartozó halála, stb.)
b) képviselői tisztségéből eredő elfoglaltság (kiküldetés, rendezvény, stb.)
c) állampolgári kötelezettség teljesítése
d) objektív körülmény akadályozása (baleset, árvíz, stb.)
miatt kerül sor. (6) a távollét igazolása a képviselő-testületi ülésről készült jegyzőkönyvben a „Távol (igazoltan/igazolatlanul)” szöveggel történik.
4. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester írásbeli meghívóval hívja össze. írásbeli meghívónak tekintendő a papír alapon küldött levélen kívül az elektronikus levélben továbbított meghívó is.
(2) A meghívót a tervezett napirendek írásos anyagaival együtt úgy kell kézbesíteni, hogy azt a képviselők és az egyéb meghívottak az ülés előtt legalább 5 - rendkívüli ülés esetén 2 - munkanappal korábban megkapják.
(3) A polgármester a meghívóval egyidejűleg köteles kézbesíteni azokat az egyéni képviselői előterjesztéseket, amelyeknek a napirendre vételét javasolja, és azokat is, amelyeknek a napirendre vételét nem javasolja.
(4) A meghívónak tartalmaznia kell az ülés időpontját, helyét, a kezdés időpontját, a tervezett napirendek címét, az előterjesztőt és a napirendhez tanácskozási joggal meghívottak körét, továbbá utalást arra, hogy az rendes vagy rendkívüli ülés.
(5) A testületi ülés összehívásáról, annak időpontjáról és napirendjéről a település lakosságát az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.
(6) A képviselő-testület nyilvános üléseire a községben működő civil szervezetek vezetőit meg kell hívni. Ha a szervezetet érintő kérdés van napirenden, akkor a napirend tárgyalásához tanácskozási joggal.
5. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános, azokon bárki részt vehet, de az ülés menetét nem zavarhatja, és a napirend tárgyalásakor csak abban az esetben szólalhat fel, ha erre az ülésvezetö engedélyt ad.
(2) A képviselő-testület zárt ülést tart vagy zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint.
(3) Zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésében felsoroltak vehetnek részt.
(4) A zárt ülésre kötelező az érintett meghívása törvényben meghatározott esetben.
6. § (1) A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot.
(2) A napirend elfogadásáról a testület egyszerű többséggel határoz.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az őt helyettesítő alpolgármester, vagy a korban legidősebb képviselő, mint az ülés elnöke vezeti, akinek a munkáját a jegyző segíti.
(4) Az ülést az ülés elnöke nyitja meg, megállapítja a jelen lévő képviselők számát és az ülés határozatképességét.
(5) Az ülés elnöke gondoskodik a képviselő-testület ülése rendjének fenntartásáról.
(6) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés elnöke:
a) a tárgytól eltérő, a felszólalásra megengedett időt túllépő, továbbá az e rendelet szabályait megsértő vagy az ülést egyéb módon zavaró felszólalót figyelmezteti, súlyos esetben megvonja tőle a szót. Ha a rendzavarás a tanácskozás folytatását súlyosan nehezíti vagy lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja vagy felszólíthatja a rendzavarót - a képviselő kivételével - az ülésterem elhagyására,
b) rendre utasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ vagy magatartást tanúsít; súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesítheti.
(7) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy azokkal vitába szállni nem lehet.
(8) Az ülés elnöke szünetet rendelhet el, a szünet elrendelésével egyidejűleg meghatározza az ülés folytatásának időpontját.
(9) A megjelent hallgatóságot a tanácskozás rendjének bármilyen módon történő megzavarása esetén az ülés elnöke rendreutasíthatja, ismétlődő rendzavarás esetén felszólíthatja a rendzavarokat az ülésterem elhagyására.
4. A döntéshozatal szabályai
7. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint a fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több, mint a felének igen szavazata szükséges.
(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §-ában foglalt döntések meghozatalához.
(3) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás a levezető elnök által elrendeltek szerint kézfelemeléssel vagy név szerint történik.
(4) Ha a szavazás kézfelemeléssel történt, az elnök köteles a szavazatokat megszámláltatni. Kétség esetén a szavazást kézfelemeléssel meg kell ismételni.
(5) A szavazatok összeszámlálása után az elnök megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(6) Bármely képviselő javaslatot tehet név szerinti szavazásra. A kérdésben a képviselő- testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(7) A név szerinti szavazás esetén a képviselők névsorát ábécé sorrendben kell felolvasni. A képviselők helyükön , igen", , nem", , tartózkodom" nyilatkozattal szavaznak. A jegyző a szavazást a névsoron feltünteti, a szavazatokat összeszámolja, és a szavazás eredményét - névsorral együtt - átadja az ülés elnökének. A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki. A szavazási névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(8) Nem lehet név szerinti szavazást tartani, ha jogszabály titkos szavazást ír elő.
(9) Ha jogszabály kötelezővé teszi, a név szerinti szavazást el kell rendelni
8. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt esetekben titkos szavazást tarthat.
(2) A titkos szavazás lebonyolítására a képviselő-testület három tagú szavazatszámláló bizottságot választ a képviselők közül.
(3) A titkos szavazás szavazólappal történik. A szavazás lebonyolításának technikai feltételeit a Közös Önkormányzati Hivatal biztosítja.
(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, összesíti a szavazás eredményét, és a szavazásról jegyzőkönyvet készít.
(5) A szavazatszámláló bizottság jegyzőkönyve tartalmazza:
a) a szavazás helyét és napját,
b) a szavazás kezdetét és végét,
c) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás során tett megállapításokat és a hozott határozatokat és
fi a szavazás eredményét.
(6) A szavazásról készült jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyv vezetője írják alá.
(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.
9. § (1) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra vonatkozó szabályokat az Mötv. 49. §-a határozza meg.
(2) A képviselő köteles a szavazást megelőzően jelezni, ha vele szemben jogszabályban meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. Közbeszerzési eljárást érintő döntés meghozatalában nem vehet részt, akivel szemben a közbeszerezésekre vonatkozó jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi ok áll fenn.
(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettségének bejelentését elmulasztja, ezt a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
5. A képviselő-testület határozata
10. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szilvás Község Önkormányzata .../..... (év).(....hó.. .nap) határozata.
(2) A testületi határozatokról a Közös Önkormányzati Hivatal nyilvántartást vezet.
(3) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.
(4) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
6. Az önkormányzati rendeletalkotás
11. § (1) A képviselő-testület törvényi felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(2)6 Önkormányzati rendeletet kezdeményezhetnek a helyi képviselők, a polgármester, az általános hatáskörrel rendelkező alpolgármester, a jegyző.
(3) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írják alá.
(5) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Szilvás Községi Önkormányzat Képviselő-testületének ....................... /........ év (....... ) önkormányzati rendelete.
(6) A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekröl.
(7) Az önkormányzat rendeletéit a községi hirdetőtáblára (Szilvás, Attila u. 16.) kihelyezéssel hirdeti ki.
7. A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
12. § (1) A képviselő-testület ülésén elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(2) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében előírtakon túl tartalmazza:
a) az ülésen tanácskozási joggal részt vevők nevét,
b) az elnök esetleges intézkedéseit,
c) az ülésén történt fontosabb eseményeket.
(3) A jegyzőkönyv egy példányát a Közös Önkormányzati Hivatal irattárában kell elhelyezni.
(4) A jegyzőkönyv mellékletei:
a) a meghívó,
b) az írásos előterjesztések,
c) a jelenléti ív,
d) titkos szavazás esetén a jegyzőkönyv egy példánya,
e) az írásban benyújtott hozzászólás, határozati javaslat, valamint kérés alapján rögzített vélemény,
fi a név szerinti szavazásról készült névsor.
(5) A választópolgárok részére az Mötv. 52. § (3) bekezdésében biztosított jegyzőkönyvbe való betekintés feltételeit a Szalántai Közös Önkormányzati Hivatalban kell biztosítani.
8. Közmeghallgatás
13. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás időpontját legalább 15 nappal korábban a helyben szokásos módon közzé kell tenni.
(3) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre lehetőleg azonnal válaszolni kell.
(4) Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat az ülésen nem válaszolható meg vagy nem dönthető el, a meg nem válaszolt közérdekű kérdést és javaslatot a polgármesternek a jegyző közreműködésével meg kell vizsgálnia.
(5) A kérdést a polgármester vagy (a polgármester egyidejű tájékoztatása mellett) a jegyző 15 napon belül megválaszolja a kérdezőnek. A válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.
(6) A közmeghallgatás összehívására, a meghívottak körére a képviselő-testület ülésére vonatkozó általános szabályok az irányadóak, azzal, hogy a meghívottak köre bővíthető.
9. A képviselő
14. § (1) A képviselőt az Mötv. 32. §-ában, az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.
(2) A képviselő közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármesternél a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, de a képviselő utasítást a Hivatal dolgozóinak nem adhat.
(3) A képviselő a törvényben foglaltakon túl köteles:
a) írásban vagy szóban előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselőtestület ülésén való részvételben akadályoztatva van,
b) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot megőrizni és
c) egyedi képviseleti megbízása esetén tevékenységéről beszámolni a képviselőtestületnek.
d) olyan magatartást tanúsítani, amely nem összeférhetetlen a képviselői megbízatással.
e)7 a testületi illetve bizottsági ülésekről igazolatlanul távol marad
(4) Ha a képviselő az Mötv. 32. §-ában és jelen szakaszban felsorolt kötelezettségeit megszegi, a képviselő-testület dönthet a külön rendelet alapján a képviselő részére megállapított tiszteletdíj csökkentéséről vagy megvonásáról.
10. A képviselő-testület bizottsága
15. § (1) A képviselőtestület az összeférhetetlenség megállapítására, a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésére 3 tagú bizottságot hoz létre. A bizottság tagjai önkormányzati képviselők.
(2) A bizottság a polgármesternél kezdeményezett összeférhetetlenséget kivizsgálja és 30 napon belül határozattal, dönt az összeférhetetlenségről.
(3) A bizottság nyilvántartja és ellenőrzi a polgármester és a képviselők, valamint a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát.
11.8 A polgármester, az alpolgármesterek
16. § (1) Szilvás Községi Önkormányzat Polgármestere a munkáját társadalmi megbízatásban látja el.
(2) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő.
(3)9 A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az általános hatáskörrel rendelkező alpolgármesternek, akadályoztatása esetén a nem általános hatáskörrel rendelkező alpolgármesternek, az ő akadályoztatása esetén a korelnöknek. A munkakör-átadási jegyzőkönyvet az előző és az új polgármester, a jegyző, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője írja alá.
17. § (1)10 A képviselő-testület - saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2)11 Az alpolgármesterek a polgármester irányításával látják el feladataikat.
(3)12 Az alpolgármesterek tevékenységükért tiszteletdíjat kapnak
12. Közös önkormányzati hivatal, a jegyző
18. § (1) Szalánta, Bosta, Pogány és Szilvás községek képviselö-testületei közös önkormányzati hivatalt tartanak fenn Szalánta székhellyel.
(2) A közös önkormányzati hivatal elnevezése: Szalántai Közös Önkormányzati Hivatal. Székhelye: 7811 Szalánta, Hunyadi út 63. Kirendeltsége: 7666 Pogány, Széchenyi utca 12.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése határozza meg.
19. § (1) A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében az Mötv. 81. §-ában felsoroltakon kívül:
a) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket,
b) ellátja a képviselő-testület szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat,
c) a képviselő-testület ülésén az előterjesztés vitájában, a szavazás előtt bármely javaslatot érintően törvényességi észrevételt tehet és
d) köteles jelezni a képviselő-testületnek és a polgármesternek ha döntésüknél, működésüknél jogszabály sértést észlel.
(2) A jegyző rendszeresen ügyfélfogadást tart.
(3) A jegyzői tisztség betöltetlensége vagy tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a jegyző által írásban megbízott köztisztviselő látja el.
13. Az önkormányzat társulásai
20. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldására szabadon társulhat.
(2) A társulás nem sértheti a résztvevő önkormányzatok jogait.
(3) A társulás létrehozatalára, működésére és megszűnésére az Mötv. 87-95 §-ai irányadók.
14. Helyi népszavazás
21. § A helyi népszavazásra a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény rendelkezései irányadók.
22. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:
a) a települési képviselők legalább egynegyede,
b) a képviselőtestület bizottsága,
c) a választópolgárok 25 %-a.
(2) A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 25 %-a kezdeményezte.
15. Az önkormányzat gazdasági alapjai, az önkormányzat vagyona, tervezés
23. § (1) Az önkormányzat közszolgáltatásokat nyújt. Saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik.
(2) Az önkormányzat költségvetése az államháztartás része, ahhoz teljes pénzforgalmával kapcsolódik. Az önkormányzati költségvetés a központi költségvetéstől elkülönül, ahhoz központi költségvetési támogatásokkal kapcsolódik.
24. § (1) Az önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatokat megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati célok megvalósítását szolgálják.
(2) Az önkormányzati vagyon birtoklására, használatára, hasznai szedésére, fenntartására, üzemeltetésére, létesítésére, fejlesztésére, felújítására az Mötv., a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, és az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 5/2004. (V.28.) rendelet szabályai irányadók.
25. § (1) Az önkormányzat meghatározza gazdasági programját, fejlesztési tervét és költségvetését.
(2) A gazdasági program a képviselő-testület megbízatásának időtartamára, vagy azt meghaladó időszakra szól. A gazdasági program helyi szinten meghatározza
mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.
(3) A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
16. Az önkormányzat gazdasági alapjainak ellenőrzése
26. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
(2) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről társulásban történő megállapodás alapján gondoskodik.
17. Záró rendelkezések
1. melléklet
1. A Polgármester dönt:
2. Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról
3. A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak három évet meg nem haladó időtartam esetén a hasznosítására irányuló bérleti szerződések megkötésekor:
4. Ha többszemélyes gazdasági társaságban, közhasznú társaságban az önkormányzati tulajdonrész 25 % vagy az alatti, úgy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági jogokat a polgármester gyakorolja
2. melléklet
1. függelék a 7/2015. (IV.21.) önkormányzati rendelethez
A 3. § (2) bekezdése a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (4) bekezdése a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 3/A. §-t a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 2. §-a iktatta be.
A 3/A. § (3) bekezdése a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3/A. § (4) bekezdése a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 11. § (2) bekezdése a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdés e) pontját a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2022. (VII. 12.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 11. alcím címe a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 16. § (3) bekezdése a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (1) bekezdése a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (2) bekezdése a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.
A 17. § (3) bekezdése a Szilvás Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2022. (IX. 26.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg.