Szava Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) –a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva –a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 32. § (3) bekezdésében, valamint 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 131. § (1) bekezdésében (továbbiakban: Gytv.) kapott felhatalmazással élve az alábbi rendeletet alkotja.

A rendelet célja, alapelvei

1.§.

(1) A rendelet célja, hogy a Képviselő-testület eleget tegyen az Sztv. által előírt szabályozási kötelezettségnek a felnőtt és gyermekkorúakra vonatkozó szociális gondoskodás hatáskörébe tartozó feladatait tekintve megállapítsa az egyes ellátásokra való jogosultság feltételeit, az eljárás és az ellenőrzés rendjét.

(2) Az önkormányzat kinyilvánítja, hogy az általa biztosított és megszervezett szociális gondoskodás célja és rendeltetése, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik életkoruk, egészségi állapotuk, jövedelmi és vagyoni helyzetük folytán problémáik megoldására önerőből nem képesek. Az ellátást igénylők kötelesek arra, hogy helyzetük javítása érdekében a tőlük elvárható módon mindent megtegyenek, amennyiben pedig a támogatásra szoruló élethelyzet nekik felróható okból következett be, életmódjuk, életvezetésük megváltoztatásával kötelesek elősegíteni helyzetük javítását. A szociális ellátásokat a családi segélyezés elvének érvényesítésével kell biztosítani. A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni.

A rendelet hatálya

2.§.

(1) Ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, hatálya –az Sztv. 3. §-ában foglaltak alapján- kiterjed:

            a) az önkormányzat illetékességi területén lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra;

            b) az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvány birtokában a település közigazgatási területén élő bevándorolt személyekre;

            c) a magyar hatóságok által menekültként elismert, a település közigazgatási területén élő személyekre;

            d) letelepedési engedéllyel a település közigazgatási területén élő személyekre;

            e) arra a hajléktalan személyre, aki az ellátás igénybevételekor úgy nyilatkozott, hogy tartózkodási helye a település közigazgatási területén van;

            f) az Sztv. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is

            g) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyibe az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

            h) Az Sztv. 32/B. § (1) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

(2) [1]Az önkormányzat hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül köteles az arra rászorulóknak –ide értve az Szt. 3. §. (2) bekezdésében foglalt személyeket is- önkormányzati segélyt, étkezést, illetve szállást biztosítani, ha ennek hiánya az arra rászoruló személy életét, testi épségét veszélyezteti.

(3) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátás kizárólag azoknak a Szava lakóhellyel rendelkező kérelmezőknek nyújtható, akik az önkormányzat illetékességi területén életvitelszerűen tartózkodnak.

Hatásköri és eljárási rendelkezések

3. §.

(1) E rendeletet az Sztv-vel és a vonatkozó jogszabályokkal együtt kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben meghatározott egyes szociális feladat és hatásköröket

            a.) a Képviselő-testület, átruházott hatáskörében

                        - a Polgármester;

            b.) valamint a Jegyző gyakorolja.

(3) Ha e rendelet eltérő szabályt ne állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban lehet előterjeszteni, elsősorban a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.

(4) A kérelemhez csatolni kell a jelen rendeletben, illetve a vonatkozó jogszabályokban előírt igazolásokat és mellékleteket.

(5) A Polgármesteri Hivatal szociális igazgatással foglalkozó köztisztviselője az eljárás során köteles a kérelmezők részére a szükséges tájékoztatást megadni, jogaikra és kötelezettségeikre a figyelmet felhívni, különös tekintettel e rendelet 9. és 17. §-ában foglaltakra.

(6) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a kérelme elutasításáról szóló határozatban a figyelmét fel kell hívni.

(7) Eltérő szabály hiányában az e rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi viszonyairól igazolást csatolni. Ha jövedelmi viszonyai más szerv által történő igazolására nincs mód, vagy jövedelme nem mérhető, akkor adóköteles jövedelmére vonatkozóan köteles büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni.

(9) A jövedelemszámításnál irányadó időszak –ha a törvény másképpen nem rendelkezik- az Szt. 10. §-ának (2)-(5) bekezdése szerint kerül megállapításra.

(10) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (pl.: nyugdíjszelvény), egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés, stb.

(11) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek a Polgármesteri Hivatal nyilvántartásaiban fellelhetőek.

(12) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint –amennyiben az szükséges- környezettanulmány alapján köteles meghozni. A környezettanulmány elvégzéséről –a személyes gondoskodást nyújtó ellátások kivételével- az önkormányzat a polgármesteri hivatal útján gondoskodik. A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a környezettanulmány elvégzéséről a szolgáltatást nyújtó intézmény vezetője intézkedik.

(13) Amennyiben a környezettanulmány eredményeként, vagy más okból vélelmezhető, hogy a kérelmező jövedelmi-és vagyoni helyzetére vonatkozóan valótlan adatot közölt, az Sztv. 10. § (3) bekezdés szerint az állami adóhatóság illetékes igazgatásától kérni kell a személyi jövedelemadó-alap közlését.

(14) Az e rendelet alapján szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(15) A szociális rendeletben meghatározott jövedelmi viszonyoktól különleges méltányolás érdemlő esetben el lehet térni. Ez alól kivételt képez a törvény által meghatározott értékhatár.

A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

4. §.

(1) Az Sztv.-ben, valamint e rendeletben meghatározott feltételek hiányában, vagy az Sztv. illetve e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell a Sztv. 17. §-a szerint az ellátás megtérítésére.

(2) Az Sztv. 17. §-ába foglaltak szerint jogosulatlanul igénybevett ellátás és annak kamatai megtérítésének elrendelése esetén a megtérítés méltányosságból részben vagy egészben akkor engedhető el, ha az olyan helyzetet eredményezne, amely a kérelmező vagy családja megélhetését veszélyeztetné, vagy amelyben ismételten szociális gondoskodásra szorulna.

(3) Kérelemre a megtérítés részletfizetés is engedélyezhető, a részletfizetés időtartama azonban nem lehet hosszabb, mint az ellátás jogosulatlan igénybevételének időtartama.

A szociális gondoskodás rendszere

5. §.

Az önkormányzat a szociális gondoskodásra vonatkozó kötelezettségeinek teljesítését

            a) pénzbeli-ellátások nyújtásával

            b) természetbeni ellátások nyújtásával

            c) személyes gondoskodást biztosító ellátások nyújtásával valósítja meg.

Pénzbeli ellátások

Időskorúak járadéka

6. §.[1]

7. §.

Aktív korúak ellátása

(1) Az önkormányzat jegyzője az Sztv. 33-37/C. §-ban szabályozott aktív korúak ellátását állapít meg az arra jogosult személynek.

(2) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították –az Sztv. 37/B. §-ban foglaltak szerint rendszeres szociális segélyre jogosult kivételével-az állami foglalkoztatási szervnél kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és teljesíti az elhelyezkedése érdekében megkötött álláskeresési megállapodásban foglaltakat, illetőleg közfoglalkoztatásban vesz részt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő személyt arra az időtartamra, amikor

a) közfoglalkoztatásban neki fel nem róható okból nem vesz részt és táppénzben vagy távolléti díjban nem részesül, vagy

b) olyan képzésben vesz részt, amelyhez az Flt. szerinti keresetpótló juttatást részére nem állapították meg, bérpótló juttatás illeti meg, amennyiben az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, továbbá a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására irányuló kötelezettségét teljesíti.

(4) Az Önkormányzat a közfoglalkoztatás hatékony megvalósítása és az álláskeresési megállapodásban foglaltakkal való összhang biztosítása céljából az Sztv. 37/A. §-ban foglaltaknak megfelelően egyéves időtartamra közfoglalkoztatási tervet készít.

(5) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján

a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy

b) az 55. életévét betöltötte, vagy

c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel –feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben –és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani,

rendszeres szociális segélyre jogosult.

(6)  A (5) bekezdés b)-c) pontja szerinti személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködésre köteles, amelynek keretében

a) az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásba veteti magát,

b) a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel,

c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.

8. §.

Az együttműködési kötelezettség

(1) A rendszeres szociális segély folyósításának feltétele az önkormányzattal, valamint az együttműködésre kijelölt szervvel –a Siklós Kistérségi Szociális Központtal- történő együttműködés.

(2) Az önkormányzattal való együttműködés keretében rendszeres szociális segélyre jogosult személy köteles

- a polgármesteri hivatal igazgatási osztályánál adatait és adatainak megváltozását 15 napon belül bejelenteni;

- a segélyre való jogosultság fennállásának felülvizsgálatát elősegíteni;

(3) Az Önkormányzat a rendszeres szociális segélyezéssel kapcsolatban az együttműködés intézményi feltételeiről a Siklós Kistérségi Szociális Központ nevű, a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott intézmény –a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv- útján gondoskodik.

(4) A Polgármesteri Hivatal a kérelmező a kérelem benyújtásakor tájékoztatja a kérelmezőt az együttműködésre kijelölt szerv megnevezéséről, elérhetőségéről.

(5) A segélyezett köteles a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül személyesen megkeresni az együttműködésre kijelölt szervet azért, hogy ott nyilvántartásba vetesse magát.

(6) Az együttműködésre kijelölt szerv számára a Polgármesteri Hivatal a rendszeres szociális segély megítéléséről szóló határozatot a határozat kiadásáról számított 10 munkanapon belül megküldi.

(7) Az együttműködésre kijelölt szerv ellenőrzi, hogy a hivatal által megküldött, rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogosultja a (5) bekezdésbe meghatározott határidőre nyilvántartásba vetette-e magát. Ha a segélyezett nem tesz eleget a (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének, az együttműködésre kijelölt szerv a (5) bekezdésbe meghatározott határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásban felszólítja a segélyezettet a nyilvántartásba vételi kötelezettsége teljesítésére, illetve vizsgálja a határidő mulasztás okát. Ha a segélyezett a nyilvántartásba vételi kötelezettségének a felszólítás kézhezvételétől számított újabb 10 napon belül nem tesz eleget, az együttműködésre kijelölt szerv tájékoztatja a Hivatalt arról, hogy a segélyezett az együttműködési kötelezettségének nem tett eleget.

(8) Az együttműködésre kijelölt szerv

1.- a megjelent kérelmezőt nyilvántartásba veszi,

2.- nyilvántartásba vételt követően tájékoztatja:

            - a beilleszkedést segítő programok típusairól,

            - az együttműködési szabályokról való megállapodási kötelezettségről,

3.- kidolgozza a segélyben részesülő személy szociális helyzetének és mentális állapotának megismeréséhez szükséges megbeszélés, tájékozódás alapján az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot,

4.- a beilleszkedési programról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

5.- folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását,

6.- legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges –a nem foglalkoztatott személy bevonásával- módosítja a programot.

(9) Az együttműködésre kijelölt szerv

            - jelzi a jegyzőnek, ha nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

            - megküldi a jegyzőnek a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról szóló értékelését, ezzel tájékoztatja a program végrehajtásáról,

            - felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatosan kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják,

            - köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.:

                        - a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,

                        - a munkaügyi központ képzéseiről stb.

(10) A beilleszkedést segítő programok típusai lehetnek:

            a.) kapcsolattartás az együttműködésre kijelölt szervvel,

            b.) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

            c.) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,

                        - az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:

                                   - egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és

                                   - csoportos foglalkozások.

(11) Az együttműködésre köteles szervek egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.

(12) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:

            - a program tartalmát,

            - a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),

            - azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

(13) A segélyezett megszegi az együttműködési kötelezettségét akkor, ha

- nem veteti nyilvántartásba magát az együttműködésre kijelölt szervnél, nem működik közre az együttműködésre kijelölt szerv feladatainak végrehajtásában,

- a segélyezett a beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásban meghatározottakat a megállapodásban rögzítettek szerint nem teljesíti.

(14) A kérelmezőt –kérelme elbírálását megelőzően- tájékoztatni kell az együttműködési kötelezettségről, annak tartalmáról, formáiról, és írásban kell arról, hogy kérelme kedvező elbírálása esetén az együttműködési kötelezettségnek eleget tesz. Amennyiben az együttműködést nem vállalja, részére a rendszeres szociális segély nem állapítható meg.

9. §.[1]

Lakásfenntartási támogatás

Az ellátás feltételei

(1) A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás, vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) Szava Község Önkormányzata normatív lakásfenntartási támogatást nyújt az Sztv. 38. §-ának (1)-(8) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak és helyi lakásfenntartási támogatást nyújt a jelen rendelet 9. §-ában meghatározott feltételek szerinti jogosultaknak

(3) Szava Község Önkormányzata helyi lakásfenntartási támogatást állapít meg önálló ellátásként annak a személynek vagy családnak, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 255 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.

(4) A támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában kell nyújtani, annak a közüzemi díjnak a szolgáltatóhoz történő utalásával, amely megfizetésének elmaradása, a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(5) A helyi lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(6) Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrészeit.

(7) A helyi lakásfenntartási támogatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata.

(8) Az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség az Sztv. 38. § (3) bekezdésében meghatározott költség. A helyben elismert lakásnagyság megegyezik az Sztv. 38. § (4) bekezdésében meghatározott elismerhető lakásnagysággal.

(9) A helyi lakásfenntartási támogatás az Sztv. 38. § (6) bekezdése b) pontja alapján számított összeg, amelynek az egy hónapra jutó, 100,-Ft-ra kerekített összege nem lehet kevesebb 2.500,-Ft-nál és nem lehet magasabb 3.000,-Ft-nál.

(10)A lakásfenntartási támogatás iránti kérelem az év során bármikor benyújtható. A támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg. A támogatást 1 évre kell megállapítani.

(11) A kérelemhez a háztartásban lakó személyek jövedelemigazolását, valamint vagyonnyilatkozatot is csatolni kell.

(12) A kérelmezőnek a támogatás igénylésekor nyilatkoznia kell a lakáshasználat jogcíméről, a kérelmezővel közös háztartásban élők számáról, arról, hogy a háztartásban előrefizetéses gáz- vagy áramfogyasztást mérő készülék felszerelésre került-e, szükséges továbbá a lakás nagyságának (m² szerint) hitelt érdemlő igazolása.

Ápolási díj[1]

10. §.

(1) Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó (Ptk. 685.§ b) pontja, a jegyes kivételével) részére biztosított anyagi hozzájárulás. Az ápolási díj – e rendeletben nem szabályozott - feltételeit az Sztv. 40-44.§-ai tartalmazzák.

(2) Sztv. 43/B. § (1) bekezdése alapján e rendeletben szabályozott ápolási díjra jogosult a hozzátartozó, aki a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, ha a családban élők egy havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és az Sztv. 4.§ (1) bek. b.) pontjában meghatározott olyan vagyonnal nem rendelkezik az ápoló és családja, amely nem indokolja a szociális rászorultság alapján biztosítható ápolási díj meghatározását.

(3) Az Sztv. 43/B.  §. (1) bekezdése alapján e rendeletben szabályozott ápolási díjat a Polgármester állapítja meg.

(4) Az ápolási díj iránti kérelmet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatalnál kell előterjeszteni, az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(5) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos igazolását és szakvéleményét, melyet az e célra rendszeresített formanyomtatványon kell beszerezni

(6) Az ápolás, gondozás tényének vizsgálata céljából a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztálya környezettanulmányt készíthet.  Kétség esetén az Igazgatási Osztály felülvizsgálati lehetőséggel él.

(7) Abban az esetben, ha az ápoló az ápolási díj folyósításának időtartama alatt jövedelemszerzéssel járó munkaviszonyt létesít, köteles ezt a tényt 15 napon belül bejelenteni a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályának.

(8) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg legalább 80 %-a.

(9) Az ápolási díjra való jogosultságot minden év február 15. napjáig felül kell vizsgálni.

Önkormányzati segély[1]

11. §.[2]

(1) Önkormányzati segélyben részesülhetnek azok a személyek, akik létfenntartásukat veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerültek, és időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdenek, amennyiben a kérelmező vagyoni, jövedelmi és egyéb körülményeinek ismeretében vélelmezhető, hogy problémáját más módon megoldani nem tudja.

(2) Önkormányzati segély állapítható meg annak a vagyontalan

1. személynek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-a, továbbá
2. annak az egyedülálló, vagy gyermekét egyedül nevelő személynek, akinek jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 150 %-a.”

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben (pl.: haláleset, betegség, stb.) a polgármester eltekinthet az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól, amennyiben a kérelmező megélhetését veszélyeztetné a váratlan kiadás.

(3) Az önkormányzati segély fajtái az (1) bekezdésben foglalt feltételek esetén a következők lehetnek:

a.) létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került család esetén egyszeri támogatás,

b.) időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő család esetén meghatározott időre szóló (időszaki) támogatás,

(4) Egy személy, illetve egy család részére évente

            - a (3) bekezdés a.)-b.) pontjai alkalmazása esetén legfeljebb 3 alkalommal, alkalmanként rászorultságtól függően 5.000-15.000 Ft között állapítható meg önkormányzati segély.

(5) Az önkormányzati segély egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható (élelmiszer, élelmiszervásárlási utalvány, tüzelővásárlási utalvány, tankönyv, tanszer, gyermekintézményi étkezési térítési díjkedvezmény, tüzelő, ruhanemű, vásárlási utalvány, utazási bérlet, gyógyszer, illetve egészségbiztosító által nem, vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjának kiegyenlítése, stb.)

(6) A kiutalt önkormányzati segély felhasználásáról a Képviselő-testület (polgármester) döntése alapján indokolt esetben (különösen, ha feltételezhető a nem rendeltetésszerű felhasználás) a jogosultnak számlával, vagy azt helyettesítő más okirattal el kell számolnia.

Nem nyújtható a kiutalástól számított 6 hónapig segély annak, aki azt nem a rendeltetésének megfelelő célra, vagy a segély kézhezvételét közvetlenül követően keletkezett jövedelmét indokolatlanul nem létfenntartási gondjainak megoldására használta fel.

(7) Az önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell e rendelet 3. §. (10) bekezdésében meghatározott jövedelemnyilatkozatot és jövedelemigazolásokat.

(8) Az önkormányzati segély iránti kérelmet a Harkányi Közös Önkormányzati Hivatal Igazgatási Osztályánál kell előterjeszteni az arra rendszeresített formanyomtatványon.

(9) Az önkormányzati segély iránti kérelem ügyében a polgármester dönt. A másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

12. §.[1]

(1) A polgármester az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély nem állapítható meg annak:

a.) akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén eléri vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át,

b.) aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. §-a alapján temetési hozzájárulásban részesült.

(3) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül nyújthatja be.

(4) A kérelemhez csatolni kell a jövedelemigazolások mellett a temetés költségeiről a segélyt kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított eredeti számlát és amennyiben a haláleset helye nem Szava község közigazgatási területe, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát is. Az igazgatási osztály ügyintézője a temetési költségeket igazoló számlára rávezeti az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás összegét és a határozat számát, majd az eredeti számlát a kérelmező részére (másolat készítése után) kiadja.

(5) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítható a temetés költségeit igazoló számla hiányában is –ha a segélyt megítélő határozatban rendelkeznek a folyósított összeggel kapcsolatos utólagos elszámolási kötelezettségről.

(6) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10 %-ánál, de nem lehet több a költség 50%-nál.

(7) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély összegének megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költséget kell figyelembe venni.

(8) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt önkormányzati segély megállapítására első fokon a polgármester jogosult, a másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

12/A. §.[1]

 (1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély (a továbbiakban: támogatás) adható annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl.: gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása), illetve egyedülálló szülő gyermeke vagy fiatal felnőtt esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a család (fiatal felnőtt) időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli helyzetbe került (pl.: gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülő munkanélkülivé válása).

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások –különösen a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásnak, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség vagy iskoláztatás –miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) Fiatal felnőtt részére az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak abban az esetben állapítható meg a támogatás, ha közép-vagy felsőfokú oktatási intézmény tagozatán tanul.

(4) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély a tárgyév folyamán legfeljebb 3 alkalommal állapítható meg. Összege családonként 10.000 Ft-25.000 Ft, gyermekét egyedül nevelő igénylő esetén maximum 50.000 Ft lehet.

(5) A támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható.

(5) A támogatás megállapítására első fokon a polgármester jogosult, a másodfokú döntés a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

Temetési hozzájárulás

13. §.

(1) A Képviselő-testület döntése alapján Szavai állandó lakóhellyel rendelkező személy halála esetén az eltemettetőnek is szavai lakosnak kell lenni aki szociális rászorultságtól függetlenül egyszeri 10.000-Ft. összegű temetkezési hozzájárulásban részesül.

Szülési támogatás

14. §.

(1) A Képviselő-testület döntése alapján szavai állandó lakóhellyel, vagy bejelentett tartózkodási hellyel rendelkező édesanya gyermeke születésekor –szociális rászorultságtól függetlenül- gyermekenként egyszeri 10.000 Ft. szülési támogatásban részesül.

(2) A támogatás megállapításához be kell szerezni a gyermek születési anyakönyvi kivonat másolatát.

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

15. §.[1]

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

16. §.[1]

Óvodáztatási támogatás

17. §.[1]

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

18. §.[1]

Gyermekek napközbeni ellátása

19. §.[1]

Bursa Hungarica

20. §.

(1) A Képviselő-testület a Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíjban részesíti a pályázókat a mindenkor érvényes pályázati szabályzat szerint.

(2) A pályázat elbírálása során előnyben részesül az a pályázó, aki:

            - árva, vagy félárva

            - családjában lévő eltartottak száma három, vagy annál több

            - gyermeket nevel

            - egyedül neveli gyermekét

            - valamilyen betegségben szenved, rokkant, vagy a családban folyamatos ellátást                igénylő beteg, vagy rokkant van

            - eltartója munkanélküli, vagy öregségi nyugdíjban részesül

            - lakóhelyén kívüli intézményben tanul

            - nem részesül kollégiumi ellátásban.

(3) Az ösztöndíj összege 5.000 Ft/hó.

(4) Az ösztöndíj megállapításának feltétele, hogy a pályázó családjában az egy főre jutó jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

(5) A pályázatokat a Képviselő-testület bírálja el, döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.

Természetben nyújtott szociális ellátások

21. §.

(1) Az adott pénzbeli ellátás tekintetében hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatóak.

(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás.

(3) [1]Az önkormányzat a következő természetben nyújtott szociális ellátásokat állapítja meg:

            a) pénzbeli ellátások, melyek természetben is nyújthatóak:

            - lakásfenntartási támogatás,

            - önkormányzati segély;

            b) jellegükből fakadóan természetbeni ellátások:

            - közgyógyellátás,

            - élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a           gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek   kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatások,

            - köztemetés;

A képviselő-testület döntése alapján egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható:

a) a lakásfenntartási támogatás,

b) az önkormányzati segély.

Köztemetés

22. §.

(1) A haláleset helye szerint illetékes önkormányzat polgármestere jogosult a köztemetés elrendelésére, amennyiben az Szt. 48. §. (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

(2) A köztemetéssel kapcsolatos eljárási szabályokra az Szt. 48. §. további rendelkezései az irányadók.

Közgyógyellátás

23. §.

(1) Közgyógyellátásra jogosult az a személy, aki megfelel az Sztv. 50. §. (1) bekezdésében, vagy az 50. §. (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. Közgyógyellátásra jogosult továbbá az a személy is, aki megfelel az Sztv. 50. §. (3) bekezdésére tekintettel jelen rendeletben szabályozott feltételeknek.

(2) Az Sztv. 50. §. (3) bekezdésére tekintettel közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek

a) a családjában az egy főre jutó jövedelem legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, vagy

b) egyedül élő, illetőleg gyermekét egyedül nevelő kérelmező esetében jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének legfeljebb 200 %-a és

c) havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke legalább az öregségi nyugdíjminimum mindenkori legkisebb összegének 25 %-a, és

d) egészségi állapota alapján vélelmezhető, hogy a c) pontban említett gyógyszerköltség tartósan, legalább 6 hónapig fennáll valamint

e) nincs vagyona.

(3) Amennyiben a felmerülő gyógyszerköltség a (2) bekezdés c) pont szerinti mértéket eléri, de nem tekinthető tartósnak, a kérelmező támogatásról közgyógyellátás helyett gyógyszertámogatás céljára megállapított átmeneti segély formájában kell gondoskodni.

(3) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos igazolja. A MEP az általa elismert gyógyító ellátási szükséglet alapján szakhatósági állásfoglalást ad a jegyzőnek a rendszeres gyógyító ellátások havi költségéről.

(4)[1] A méltányossági közgyógyellátásra való jogosultság megállapítását a képviselő-testület a polgármester hatáskörébe utalja.

(5) A közgyógyellátásra való jogosultság az Sztv. 50. §. (1) bekezdés szerinti jogosult esetében 2 évre, az Sztv. 50. §. (2) és (3) bekezdés szerinti jogosult esetében 1 évre kerül megállapításra.

(6) A közgyógyellátásra való jogosultság iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatalban az arra rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni.

(7) A kérelemhez csatolni kell e rendelet 3. §. (8) bekezdésében meghatározott jövedelemnyilatkozatot, jövedelemigazolásokat továbbá az orvos igazolását a gyógyító ellátási szükségletről.

Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

24. §.

(1) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szabályait az Szt. 54. §-a tartalmazza.

Egyéb természetbeni ellátások

25. §.

(1) A pénzbeli ellátások különöse a következő természetbeni ellátási formákban is nyújtható:

            - élelmiszer kifizetése,

            - tankönyv kifizetése,

            - tüzelő kifizetése, biztosítása,

            - közüzemi díjak átvállalása, kifizetése,

            - gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.

(2) A pénzbeli ellátások természetbeni ellátási formaként való nyújtása tényéről és indokáról az érintett az ellátást megállapító határozatban tájékoztatni kell.

(3) A természetben nyújtott ellátás konkrét formájáról, módjáról a döntésre jogosult szerv, vagy személy a határozatában dönt.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

26. §.

(1) Az Önkormányzat a szociálisan rászoruló személyek részére társulás keretén belül biztosítja a személyes gondoskodást nyújtó Szt-ben szabályozott szociális alapellátási formákat.

(2) A Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás végzi az Sztv. 63. §-a szerinti házi segítségnyújtás, valamint az Szt. 57. §. (1) bekezdésében meghatározott alapszolgáltatások közül a nappali ellátás közös ellátását, ennek keretében intézményt tart fenn, szervező tevékenységével segíti a Siklósi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül működő szociális alapszolgáltatási mikro-társulások tevékenységét, továbbá ellátási szerződéssel gondoskodik a feladat ellátásáról.

(3) A szociális étkeztetést, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, a házi segítségnyújtást az önkormányzat a Siklósi Szociális Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.

Étkeztetés

27. §.

(1) A szociális étkeztetést az önkormányzat a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás keretén belül működő Szociális Alapszolgáltató Központ útján biztosítja. Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) Étkeztetésben kell részesíteni azt az igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.

(3) A települési önkormányzat szociális étkeztetésre való jogosultságot állapíthat meg azon szociálisan rászorultaknak, ha az egy főre számított havi családi jövedelem a minimum nyugdíj összegének:

            a.) nem egyedülálló kérelmező esetén a 150 %-át

            b.) egyedülálló kérelmező esetén 250 %-át nem haladja meg.

(4) A képviselő-testület az étkeztetést a Szociális Alapszolgáltató Központ útján biztosítja: az ételt a jogosult éthordóban lakására kiszállítva kapja.

(5) Az ellátás iránti kérelmet az önkormányzathoz kell benyújtani.

(6) A Szociális Alapszolgáltató Központ vezetője külön eljárás nélkül is köteles az étkeztetés azonnali lehetőségét felkínálni, annak elfogadása esetén az étkeztetést biztosítani azoknak, akik az (1)-(3) bekezdésben írtaknak megfelelő helyzetben vannak, s rászorultságukról a háziorvos, ápolónő és a családsegítő szolgálat vezetője tesz bejelentést.

(7)[1]

(8) Szava Község Képviselő-testülete a szociális étkeztetés térítési díját a következők szerint határozza meg: 42.000,-Ft jövedelem határig 200,-Ft/adag, 42.000,-Ft jövedelem határ fölött 330,-Ft/adag.

Házi segítségnyújtás

29. §.

(1) Házi segítségnyújtás megállapítására és szabályaira az Szt. 63. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

Családsegítés

30. §.

(1) A családsegítés a szociális vagy mentálhigiéniás problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítséget igénylő személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás, melyre az Szt. 64. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Siklósi Gyermekvédelmi Családsegítő Szolgálat útján látja el.

(3) A családsegítő szolgálat az egyén és család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

Hatályba léptető rendelkezések

31. §.

1. E rendelet kihirdetésével lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 5/2007. (VIII. 30.) számú rendelet és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 7/2007. (VIII. 28.) számú rendelet.
   A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
   

Szava, 2011. augusztus 18.

            ……………………………..                                    ……………………………...           

                Palotásné Vörös Julianna                                        Dr. Bognár Bernadett

                         polgármester                                                 jegyző helyett aláírásra jogosult

Kihirdetve: 2011. augusztus 19.

                                                                                              ……………………………..

                                                                                                    Dr. Bognár Bernadett

                                                                                               jegyző helyett aláírásra jogosult

Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. január 08.

                                                                                                                                                                                                                                           ………………………………….

                                                                                                      Dr. Bíró Károly

                                                                                                     címzetes főjegyző