Kiskassa Község Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2003.(Vll.01.) Ök. rendelete

a

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL

(módosítással egységes szerkezetben)

Kiskassa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:

A rendelet hatálya

1.§

(1)A rendelet hatálya Kiskassa teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2)A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0118 jelzőszámú, 1:10.000 m.a. V-1 jelű, és 1:2000 m.a. VK-2 jelű) szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.

(3)A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

A szabályozási elemek értelmezése

2.§

(1)A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:

a)a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,

b)az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,

c)a védőterületek határát,

d)az egyes területek felhasználásának módját és határát,

e)a közigazgatási és a belterületi határvonalat,

f)a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.

(2)Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.

(3)A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.

(4)

(5)Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:

a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.

(6)Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:

a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.

b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.        

(7)

l. Fejezet

Építési engedélyezés általános szabályai

3.§

4.§

Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai

5.§

ll. Fejezet

Településszerkezet, terület-felhasználás

6.§

(1)A belterületi határvonalat a V-1 és VK-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül ütemezve, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan kell végrehajtani.

(2)Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek

a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,

b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,

c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,

d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.

(3)

(4)Kiskassa község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:

a)lakóterület

            falusias lakóterület,

b)gazdasági terület

            ipari terület,

c)különleges terület

            temető területe,

sportpálya területe,

pincesor területe.

(5)A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:

a)közlekedési és közműterület,

b)zöldterület,

c)erdőterület,

d)mezőgazdasági terület,

e)vízgazdálkodási terület.

(6)A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és VK-2 jelű szabályozási tervlapok mutatják be.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Általános előírások

7.§

(1)A közművesítettség mértéke

a)A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.

(2)Környezetterhelési határértékek

a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.

b)Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.

c)A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani.

d)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.

e)A forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.

f)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű

használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen

belől vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő

együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.

(3)A terepszint alatti építmények

a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.

b)Löszfalba vájt pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.

c)Új pince csak béleléssel ellátva építhető.

d)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.

Falusias lakóterület

8.§

(1)A község összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2)A területen az OTÉK 14.§ (2) bekezdése szerinti építmények helyezhetők el.

(3)A terület az „Lf-K”  jelű építési övezetbe tartozik. Az építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

(4)Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:

a)Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

b)Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.

c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető.

d) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása

d1)Kialakult épületek átépítése

A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők.

d2)Új épületek elhelyezésének feltételei

-legalább 20 m telekszélesség

-oldalhatáron álló beépítés

-legalább 20 m előkert

-OTÉK szerinti oldalkert

e)Lakóépülettel szembeni melléképületek szabályozása

e1)Kialakult épületek átépítése

A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők.

(5)

(6)A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.

Gazdasági terület

Ipari gazdasági terület

9.§

(1)A terület a 040/4 hrsz. ingatlanon található major területe, amely olyan gazdasági célú egyéb ipari és mezőgazdasági feldolgozó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.

(2)A területen („Gip”) betartandó építési előírások a következők:

(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra a jelen rendelet 25.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló, többszintes védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.

(4)

Különleges területek

10.§

(1)A különleges területek lehatárolását a VK-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.

(2)A „Kte” jelű különleges területek a település temetői (167 hrsz.).

A területen betartandó építési előírások a következők:

-A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (amelyet harangláb, harangtorony legfeljebb 3 m-rel meghaladhat) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.

-A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.

-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.

-A területet legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel körül kell keríteni.

(3)A „Ksp” jelű különleges terület (08 hrsz.) sportolási célokat szolgál, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:

(4)A „Kpi” jelű különleges terület a pincesor területe (lehatárolást ld. VK-2 szabályozási terven), ahol a hagyományos zöldség- és gyümölcstároláshoz, feldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági funkciók építményei (pince, présház) helyezhetők el a következő előírások szerint:

A pincesorokat övező területeket (31 és 37 hrsz.) kialakult használatuk szerint gyepfelületként kell hasznosítani és fenntartani.

A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési és közműterület

11.§

(1)A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és VK-2 jelű szabályozási tervek tüntetik fel:

(2)A közlekedési területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(3)Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.

(4)A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.

(5)

(6)Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.

(7)Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.

(8)

(9)A település területén új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:

Adótorony a település belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők) nem helyezhető el.

(10)

Zöldterület

12.§

(1)A település zöldterületeinek lehatárolását a VK-2 szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27.§-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:

a)A „Z-1” jelű övezet a településen található közpark (93/5 hrsz.) területe.

(2)

Erdőterület

13.§

(1)A településen található erdőterületek (a földnyilvántartásban erdő művelési ágúnak jelölt ingatlanok) az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” jelű, és védelmi (védő) rendeltetésű - „Ev” jelű  erdők.

(2)Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen

a)Az „Eg” jelű övezet

Az övezetben bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten helyezhető el a következő előírások szerint:

a1)

a2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

a3)A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.

a4)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 0-10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és legalább 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

a5)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

a6)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.

a7)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

a8)Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

(3)

(4)

(5)

(6)

Mezőgazdasági terület

14.§

(1)A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29 §. (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.

(2)

(3)A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza.

Kertes mezőgazdasági terület

15.§

(1)A kertes mezőgazdasági területek lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 szabályozási terv tartalmazza. Az „Mk” jelű övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:

a)Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 14 m legyen. Telekösszevonás eredményeként legfeljebb 10.000 m2 telekterület alakítható ki.

b)Az övezetben az OTÉK 29.§ (3) bekezdésének figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén (OTÉK 29.§ (4) bekezdés) lakóépület építhető a következő előírások szerint:

b1)

 b2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

b3)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 0-10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és legalább 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b4)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

b5)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.

b6)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

b7)Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.

-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

c)Az övezet területén birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdésében felsorolt feltételek teljesülése esetén, az előző pontban szereplő b1)-b7) alpontok betartásával alakítható ki.

d)Terepszint alatti létesítmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.

Általános mezőgazdasági terület

16.§

(1)Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a V-1 szabályozási terv tartalmazza.

(2)Az  „Má-1”  jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.

a)Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.

b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 10.000 m2-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29.§ (4) szerinti beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:

b1)

b2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.

b3)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.

b4)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos, vagy ahhoz hasonló felületet adó építőanyagokat,  és a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.

b5)Gazdasági épület kialakításának feltételei:

-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.

b6)Lakóépület kialakításának feltételei:

-Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lehet.

-Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 32-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. Keresztszárny építhető.

-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.

(3)Az  „Má-2”  jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.

a)

b)Az övezet természeti értéket képviselő földrészletein (természeti terület) építmény nem helyezhető el.

c)Az övezet természeti értéket nem képviselő földrészletein építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.

(4)Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:

a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29.§ (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 17.§ (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.

b)A birtokközpont határai mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra a jelen rendelet 25.§-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.

(4)Az „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.

a)

b)Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.

(5)Az „Má-4” jelű övezet – nagykiterjedésű szőlőültetvények területe

a)

b)Az övezetben építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.

Vízgazdálkodási terület

17.§

(1)A „V” jelű vízgazdálkodási terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál (folyó- és állóvizek, jelentősebb árkok területe).

(2)A terület lehatárolását a V-1 és VK-2 szabályozási terv ábrázolja.

(3)A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el.

Közterületek kialakítása és használata

18.§

(1)A Kiskassa igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.

(2)A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.

(3)

(4)A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:

a)Belterületen lévő közterületeken

-hirdető (reklám) berendezés,

-árusítópavilon,

-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,

-szobor, díszkút, pihenőpad,

-távbeszélő fülke,

-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,

-építőanyag-tárolás.

b)Külterületen lévő közterületeken

-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,

-szobor,

-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.

(5)A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:

a)Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.

b)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.

c)Zöldterületen épület nem helyezhető el.

lll. Fejezet

Kulturális örökségvédelem

19.§

1. Országos védelem alatt álló építmények

R.k.templom  – Fő utca – 168 hrsz - M 264

1. Az országosan védett építmények műemléki környezetét a VK-2 szabályozási terv tünteti fel.

 (3)

(4)A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények (H1 - az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó védelem) és részletek (H2 – az építmény egyes részleteire – pl. tömegarányok, anyaghasználat, szerkezet, színezés, egyes díszítőelemek – vonatkozó védelem) helyi egyedi védelemben részesülnek:

Helyi védettségű építmények (H1) és részletek (H2)

H1 védettség

• Petőfi u. 41.112 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 64.147 hrsz.gazdasági épület
• Petőfi u. 45. 116 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 56.137 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 55.136 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 70. előttikápolna
• Petőfi u. 70.154 hrsz.lakóépület és kerítés
• Petőfi u.101 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 77.163 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 25.90 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 23.87 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 84.6 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 22.86 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 88.10 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 95.19 hrsz.lakóépület és kerítésmaradvány
• Petőfi u. 15.77 hrsz.lakóépület
• Petőfi u. 4.66 hrsz.lakóépület és kerítés
• Petőfi u. 19.83 hrsz.lakó- és gazdasági épület

H2 védettség

• Petőfi u.160-161 hrsz.kerítés
• Petőfi u. 28.96 hrsz.tömeg, utcai homlokzat
• Petőfi u. 16.79 hrsz.tornác, tömeg, kerítés
• Petőfi u. 97 hrsz. előttikerítésmaradvány

(5)Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:

a)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.

b)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.

Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.

c)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

d)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.

(6) A település különböző fokú régészeti védettségű területeit a V-1 szabályozási terv tünteti fel.

            a) Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete a 0136 hrsz. ingatlan északi

            vége.

b) Régészetileg érintett terület (pontosan nem lokalizálható, illetve feltételezett

lelőhely) a 035/1-10, 046/2, 403, 404, 408 hrsz. ingatlanok területe.

lV. Fejezet

Az élővilág, a táj és a természet védelme

20.§

(1)

 (2)A település területén található védett természeti értékeket a V-1 és VK-2 szabályozási terv tünteti fel.

a)Természeti értékként figyelembe veendő területek (természeti terület) a következők:         

• 0104/3 hrsz. gyep.

A terület évenkénti háromszori kaszálásáról, szakszerű fenntartásáról a tulajdonosoknak gondoskodniuk kell.

b)A templomhoz vezető, téglával burkolt út, és az utat szegélyező vadgesztenye fasor egyedi tájérték.

A környezet védelme

21.§

(1)Általános követelmények

a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.

b)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet.

c) A meglévő területeken a szennyvíz-csatorna megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.

d) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.

e) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.

f)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.

(2)Speciális eljárási szabályok

a) Kiskassa a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „C” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el.

b)A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell.

c)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

d) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes

hulladékokra - gondoskodni kell.

Tűzvédelmi rendelkezések

22.§

Ásványvagyon gazdálkodási követelmények

23.§

• Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere

24.§

(1)

(2)A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha

a)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,

b)közérdeket nem sért,

c)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.

A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések

25.§

(1)Településrendezési kötelezések

a)Beültetési kötelezettség

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

• Minden meglévő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.

A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:

• Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.

A beültetési kötelezettség az érintett ingatlanok mindenkori tulajdonosát terheli.

b)

Vl. Fejezet

Záró rendelkezések

25.§

Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

Kiskassa, 2003. június 25.

                       Zöld Gyula                                                 Spánné Csalos Beáta

                      polgármester                                                             jegyző

                              s.k.                                                                           s.k.

Záradék:

A rendelet 2003. július 1.-én kihirdetésre került.

Kiskassa, 2003. július 1.

                                                                                   Spánné Csalos Beáta

                                                                                                 jegyző

                                                                                                    s.k.