Kiskassa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
a helyi építési szabályzatról
Hatályos: 2003. 09. 01
Kiskassa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003. (VII. 1.) önkormányzati rendelete
2003.09.01.
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
Kiskassa Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az
1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVlll. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében - a település önkormányzatának az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel, a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan - az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg:
1. § (1) A rendelet hatálya Kiskassa teljes közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, építményt, építményrészt, épületet tervezni, kivitelezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, használni vagy elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások megtartása mellett csak és kizárólag e rendelet és a mellékleteként szereplő TT-0118 jelzőszámú, 1:10.000 m.a. V-1 jelű, és 1:2000 m.a. VK-2 jelű) szabályozási tervek együttes alkalmazásával szabad. A rendeletben nem szabályozott esetekben a 36/2002.(III.7.) Korm. rendelettel módosított 253/1997.(Xll.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai szerint kell eljárni.
(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.
A szabályozási elemek értelmezése
2. § (1) A szabályozási terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani:
a)a szabályozási vonalat és szabályozási szélességet,
b)az övezeti besorolást, lehatárolást és az övezeti jellemzőket,
c)a védőterületek határát,
d)az egyes területek felhasználásának módját és határát,
e)a közigazgatási és a belterületi határvonalat,
f)a beépítésre szánt - nem szánt területek határát.
(2) Bontásból eredő új építéseknél a kötelező erejű utcai építési vonal a lebontott épület utcai homlokvonalával azonos, ha a terv másképp nem rendelkezik.
(3) A kötelező elemektől való eltérés csak e rendelet, ill. a szabályozási terv módosításával történhet.
(4) Önálló önkormányzati rendelet megalkotásával, a településrendezési terv módosítása nélkül változtatható szabályozási elemek
a) A helyi védettségű épületek törlése, vagy újabbak védetté nyilvánítása jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a TErületi Főépítész szakvéleménye alapján.
b) A sajátos jogintézmények törlése, vagy újabbak bevezetése jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek módosítása nélkül, önálló önkormányzati rendelettel történhet.
c) A szabályozási tervlapokon beépítésre szánt területként jelölt területek jelen rendelet módosítása nélkül belterületbe vonhatók.
(5) Az építési hely értelmezése oldalhatáron álló beépítési mód esetén:
a)Észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek esetén az építési hely a telek északi oldalhatárára tapadjon, ha a szabályozási terv nem jelöli másként.
(6) Az övezeti előírásokban szereplő épületszélesség fogalom értelmezése:
a)Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b)Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(7) Az övezeti előírásokban szereplő homlokzatmagasság fogalom értelmezése:
a) A homlokzatmagasság az építmény terepcsatlakozása feletti vetületének átlagos magassága, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni
a1) a kémények, szellőzőkürtök, tetőszerelvények magasságát,
a2) a vizsgálat homlokzatfelülettől 12 m-nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket,
a3) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3 m magasságú
- tetőépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak stb.
- a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát,
a4) a magastető és oromfalainak 6 m-t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények homlokzatmagasságát, ha az a
- 12 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében,
- 12 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6 m-rel csökkentett értékben kell meghatározni.
Építési engedélyezés általános szabályai
3. § Engedélyhez kötött építési munkák
(1) A képviselő-testület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét bővíti, és az alábbi építési munkákat is az engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:
a) Műemléki környezetben és helyi védettségű építményen közterületről látható helyen bármilyen reklám, hirdetés elhelyezése,
b) helyi védettségű építmények végzett bármilyen külső felújítási és korszerűsítési munka akkor is, ha a teherhordó szerkezetet, illetve a homlokzati megjelenést nem befolyásolja.
(2) Gazdasági területen több épület vagy telken való elhelyezési igénye esetén az építési engedély csak kétlépcsős engedélyezési eljárás lefolytatása után adható ki (1. lépcső: a telek beépítésével kapcsolatos követelményeket, az építészeti követelményeket tisztázó elvi építési engedélyezési terv, 2. lépcső: építési engedélyezési terv).
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
(2) Az e rendelet
3. §-ában elvi építési illetve építési engedélyhez kötött építési munkák esetében kétlépcsős engedélyezési eljárás esetén az elvi építési, egylépcsős engedélyezési eljárás esetén az építési engedélykérelmekhez a
45/1997.(XII.29.) KTM rendelet szerinti tartalmi követelményeken túlmenően a következő műszaki munkarészeket kell csatolni:
a) Hírközlési magaslétesítmény (adótorony) elhelyezésének engedélyezési kérelméhez csatolandó munkarészek, állásfoglalások:
- Tájrendezési szakági alátámasztó munkarész a tájbailleszthetőség igazolására
b) Lakóterületi új építkezéseknél az építési engedélyezési tervnek az utcai kerítés terveit is tartalmaznia kell.
(3) A
(2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően helyi egyedi védelem alatt álló építmény esetében az építési hatósági engedélyezés során az építési ügyi hatóság alárendelhető
a) az építmény(ek) építéstörténeti kutatását,
b) az Önkormányzati Főépítész, ennek hiányában a Területi Főépítész eseti véleményének megkérését,
c) az építménye(ek)en még meglévő, illetve rontott homlokzat estén az eredeti homlokzati tagozatok, részletek, valamint az eredeti arányú nyílászárók visszaállását
d) meghatározhatja az építmény homlokzati burkolatát, színezését.
(4) Lakóterületen a történetileg kialakult, 14 m-nél keskenyebb, már beépült vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel épülő "D-E" tűzveszélyességi osztályba sorolható bővítmények, illetve új épületek esetében a kialakult oldalkertméretek tarthatók, de az alkalmazható szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
(5) A Baranya Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat
a) szakhatóságként működik közre:
Termőföldön történő beruházások megvalósításának és üzemeltetésének engedélyezéséhez, valamint a más célra időlegesen hasznosításra kerülő vagy hasznosított termőföld újrahasznosítására készített tervhez az 1994. évi LV. tv. 70. § (2) bek. értelmében.
b) engedélyező hatóságként működik közre:
Bármilyen külterületi mezőgazdasági művelési ágba tartozó földrészleten történő tereprendezés esetén az 1994. évi LV. tv. 62. §(4) bek.
b) pontjában, valamint az 69. § (1). bek.
a) pontja értelmében.
(6) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-Dunántúli Területi Hivatalát az építési engedélyezési eljárásba a következő esetekben kell bevonni.
a) 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezés esetén(feltöltés, bevágás)
b) 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,ú
c) meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
d) a felsoroltakon túlmenően azon eseteken, amikor a lakosság, a tervező, vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(7) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve a nem kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(8) Természeti értéket képviselő területen tervezett építmények építési hatósági ügyeibe a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságot szakhatóságként be kell vonni.
(9) A műemléki környezetben és bármilyen fokú régészeti védelem alatt álló területen lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kultúrális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(10) Erdőterületen lévő építmények építési hatósági ügyeibe az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságát véleményező szakhatóságként be kell vonni.
(12) Közlekedési terület fásítása legalább kertépítészeti engedélyezési terv alapján történhet.
Építési engedélykérelmek elbírálásának szabályai
(2) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés és telekalakítás csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(3) A
(2) bekezdésben foglaltaktól eltérően építés, illetve telekalakítás a szabályozási tervvel nem egyező terület-felhasználás esetén akkor is engedélyezhető, ha:
a) az építés a legszükségesebb (élet-, vagyon-, vagy közbiztonság, esetleg egészségi szempontok miatt elengedhetetlen) munkálatok elvégzésére irányul
b) a terv szerinti terület-felhasználás távlatban (legalább tíz év) válik esedékesség, és végrehajtását a kérelmezett állapot nem akadályozza és nem teszi költségesebbé,
c) a terv szerint terület-felhasználás nagyobb távlatban (legalább tíz év) válik szükségessé, és végrehajtását a kérelmezett állapot költségesebbé teszi ugyan, de az építtető meghatározott időre vállalja a kártalanítás nélküli elbontás kötelezettségét és ezt az ingatlan-nyilvántartásba be is jegyzik.
(4) Azokon a beépítésre szánt területeken, melyeken az építés feltételi (terület-előkészítés, közművesítés hiánya miatt) nem biztosítottak, építési engedély nem adható, elvi építési engedély esetén az építési engedély feltételeit a határozatban közölni kell.
(5) Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy önálló helyrajzi számmal rendelkező magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.
(6) Minden beépítésre szánt területen az építmények, önálló rendeltetési egységek, terültek rendeltetésszerű használatához a 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (OTÉK) 42. §-ában meghatározott mértékű járműtárolót, parkolóhelyet és rendszeres teherszállítás esetén rakodóhelyet saját telken belül kell biztosítani.
Településszerkezet, terület-felhasználás
6. § (1) A belterületi határvonalat a V-1 és VK-2 jelű (szabályozási) tervlapok tüntetik fel. A település fejlesztéssel érintett, jelen rendelet hatálybalépésekor külterületi földrészleteinek belterületbe vonását a szabályozási tervlapokon ábrázolt belterületi határvonalon belül ütemezve, a konkrét építési igények függvényében szakaszosan kell végrehajtani.
(2) Jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek
a)a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területre, ezeken belül pedig különböző terület-felhasználási egységekre osztja fel,
b)a beépítésre szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző építési övezetekbe,
c)a beépítésre nem szánt területbe tartozó terület-felhasználási egységek területeit különböző övezetekbe sorolja,
d)az építési övezeteket, illetőleg övezeteket közterületekre és közterületnek nem minősülő területekre osztja.
(4) Kiskassa község igazgatási területének beépítésre szánt területei a következő terület-felhasználási kategóriákba sorolhatók:
a)lakóterület
falusias lakóterület,
b)gazdasági terület
ipari terület,
c)különleges terület
temető területe,
sportpálya területe,
pincesor területe.
(5) A település igazgatási területének beépítésre nem szánt területei a következők:
a)közlekedési és közműterület,
b)zöldterület,
c)erdőterület,
d)mezőgazdasági terület,
e)vízgazdálkodási terület.
(6) A terület-felhasználási egységeket, határaikat és jelkulcsukat a V-1 és VK-2 jelű szabályozási tervlapok mutatják be.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
7. § (1) A közművesítettség mértéke
a)A település beépítésre szánt területein az építési telkek teljes közművesítettség esetén építhetők be. A szennyvízcsatorna kiépítéséig korszerű közműpótlóként zárt szennyvíztároló alkalmazandó.
(2) Környezetterhelési határértékek
a)Az új létesítmény kialakításánál, a meglévő, illetve új technológiák üzemeltetésénél teljesíteni kell a környezeti levegőtisztasági követelményeket és a levegőtisztaság-védelmi előírásokat, valamint határértékeket.
b)Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó határértékeket be kell tartani.
c)A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani.
d)Zajt kibocsátó berendezés, telephely, tevékenység úgy létesíthető, illetve üzemeltethető, hogy zajkibocsátása nem haladhatja meg az előírt zajterhelési határértéket a zajtól védendő területeken.
e)A forgalmi viszonyok lényeges és tartós megváltozását eredményező felújítás, korszerűsítés tervezésekor a zajterhelési határértékeket érvényesíteni kell. Ennek érdekében a hosszú távra tervezett forgalom figyelembe vételével zajcsökkentő létesítmények, berendezések alkalmazását kell szükség esetén előírni.
f)Épületek zajtól védendő helyiségeiben az épület rendeltetésszerű használatát biztosító különböző technikai berendezésektől és az épületen belül vagy azzal szomszédos épületben folytatott tevékenységből eredő
együttes zaj nem haladhatja meg az előírt határértékeket.
(3) A terepszint alatti építmények
a)Beépítésre szánt területen terepszint alatti építmény a megfelelő műszaki megoldások alkalmazásával bárhol létesíthető.
b)Löszfalba vájt pince csak geotechnikai munkarésszel kiegészített talajmechanikai szakvélemény alapján létesíthető.
c)Új pince csak béleléssel ellátva építhető.
d)Terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.
e)Terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak a szomszédos ingatlanok alá.
8. § (1) A község összes lakóterülete falusias lakóterület, amely lakóépületek, mezőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.
(3) A terület az „Lf-K” jelű építési övezetbe tartozik. Az építési övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
lakásszám |
max.2 db |
legkisebb telekterület |
800 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
kialakult 12 m, újonnan kialakítható 16 m |
beépítési mód |
oldalhatáron álló (fésűs beépítés) |
legnagyobb beépítettség |
30%, de legfeljebb 500 m2 |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
kialakult (3,50 m –5,00 m) tartandó
ezen belül az utcai homlokzat magassága a történetileg kialakult utcaképhez igazodjon |
előkert |
a kialakult utcaképhez igazodóan |
oldalkert |
OTÉK szerint* |
hátsókert |
utcafronttól számított 80 m építhető be, de legalább 6 m |
zöldfelületi mutató |
min. 40% |
* ld.
4. § (4) bekezdés
t
|
Épületekre vonatkozó megkötések |
tetőidom és hajlásszög |
nyeregtető 35-42 fok hajlásszöggel, oromfalas utcai lezárással, fő tetőgerinc az utcára merőleges legyen |
tetőhéjalás |
elsősorban égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag |
utcai homlokzat |
az utcai homlokzaton garázskapu, illetve loggia nem jelenhet meg |
épületszélesség |
legfeljebb 8,5 m |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, legfeljebb 1,8 m magas kerítés a településen hagyományos építőanyagok (tégla, fa, kovácsoltvas), formaelemek és díszítések felhasználásával |
(4) Az elsődleges funkciót kiegészítő (gazdasági épület, garázs) épületek elhelyezése:
a)Oldalhatáron álló lakóépület esetén a lakóépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Az olyan saroktelkek esetében, ahol a lakóépület az utca felé néző oldalhatáron áll, gazdasági épület, garázs a másik oldalhatárra építendő, a szomszéd telken létesítendő hasonló funkcióval ikresítve. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
b)Szabadonálló lakóépület esetén a lakóépület takarásában, azzal építészeti egységet alkotva építendő. Gerincmagassága a lakóépületét nem haladhatja meg.
c) Újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem telepíthető, ezért amennyiben megépítésükre a lakóépületét megelőzően kerül sör, az építési engedélykérelemben szereplő helyszínrajzon a lakóépület későbbi elhelyezhetőségének biztosítása érdekében annak várható helyét is jelölni kell.
d) Az oldalhatárra merőlegesen beforduló gazdasági épületek (keresztcsűrök, istállók, górék) szabályozása
d1)Kialakult épületek átépítése
A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult oldalkert-méretek (min. 0,5 m) tarthatók,d e az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi szakhatóságot be kell vonni.
d2)Új épületek elhelyezésének feltételei
-legalább 20 m telekszélesség
-oldalhatáron álló beépítés
-legalább 20 m előkert
-OTÉK szerinti oldalkert
e)Lakóépülettel szembeni melléképületek szabályozása
e1)Kialakult épületek átépítése
A történetileg kialakult épületek az eredetit meg nem haladó építménymagassággal és épületszélességgel eredeti helyükön átépíthetők, a kialakult oldalkert-méretek (min.0,5 m) tarthatók, de az alkalmazandó szerkezeti elemek meghatározására az építési engedélyezési eljárásba az illetékes tűzvédelmi hatóságot be kell vonni.
e2) Új épületek elhelyezése
Nem engedélyezhető.
(5) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a műemléki környezetbe tartozó, illetve a helyi egyedi védelem alatt álló épületek kivételével a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
(6) A területen parabola-antenna, valamint klímaberendezés kültéri egysége utcai homlokzaton nem helyezhető el.
9. § (1) A terület a 040/4 hrsz. ingatlanon található major területe, amely olyan gazdasági célú egyéb ipari és mezőgazdasági feldolgozó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A területen („Gip”) betartandó építési előírások a következők:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
2500 m2 |
legkisebb utcai telekszélesség |
30 m |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
40% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,00 m / 6,50 m
Az építménymagasság számításakor a funkcióhoz elengedhetetlenül szükséges technológiai jellegű építmény figyelmen kívül hagyható. |
előkert |
min. 10 m |
oldalkert |
min. 6 m |
hátsókert |
min. 10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 30% |
utcai kerítés |
épített jellegű, áttört, 1,8-2,0 m magas kerítés |
(3) Az építési telkek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól min. 1,5 m-es távolságra a jelen rendelet
25. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján legalább 1 sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló, többszintes védőfásítás telepítendő és tartandó fenn.
(4) A területen a gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése a mindenkor érvényben lévő országos szabványok betartásával engedélyezhető.
10. § (1) A különleges területek lehatárolását a VK-2 jelű szabályozási terv tünteti fel.
a) A területen betartandó építési előírások a következők:
-A területen szabadonállóan, legalább 10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert megtartásával, legfeljebb 300 m2 telekterület beépítésével, legfeljebb 4,0 m-es építménymagassággal (amelyet harangláb, harangtorony legfeljebb 3 m-rel meghaladhat) a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna) helyezhető el.
-A terület zöldfelületi mutatója min. 40%.
-A terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását kertészeti tervek alapján el kell végezni.
-A területet legfeljebb 2,0 m magas élősövénnyel körül kell keríteni.
- A temető bővítési területén a módosított OTÉK
11. §- szerinti védőterületet ki kell alakítani.
b) Ötven évnél régebbi síremlék lebontásához, vagy áthelyezéséhez a Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági hozzájárulása szükséges.
(3) A „Ksp” jelű különleges terület (08 hrsz.) sportolási célokat szolgál, ahol a következő építési előírásokat kell betartani:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
legkisebb telekterület |
8.000 m2 |
beépítési mód |
szabadonálló |
legnagyobb beépítettség |
2% |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m / 5,00 m |
előkert |
min.10 m |
oldalkert |
min. 10 m |
hátsókert |
min. 10 m |
zöldfelületi mutató |
min. 80% |
(4) A „Kpi” jelű különleges terület a pincesor területe (lehatárolást ld. VK-2 szabályozási terven), ahol a hagyományos zöldség- és gyümölcstároláshoz, feldolgozáshoz kapcsolódó gazdasági funkciók építményei (pince, présház) helyezhetők el a következő előírások szerint:
Az építési telek kialakítására és beépítésére vonatkozó paraméterek |
telekalakítás |
A kialakult telekstruktúra alapvetően megtartandó, de a kialakult úszótelkek a telekalakításról szóló
85/2000.(XII.8.) FVM rendelet 4. §
(5) bek. alapján bővítendők. Új úszótelek csak meglévő pince előtt, a telekalakításról szóló rendelet szabályai szerint alakíthatók ki |
beépítés lehetősége |
Új épület csak meglévő pince elé építhető. |
legkisebb telekméret |
min. 30 m2 |
beépítési mód |
zártsorú |
legnagyobb beépítettség |
100 % |
legkisebb/legnagyobb építménymagasság |
3,50 m /4,50 m |
előkert |
min. 0 m |
oldalkert |
"D-E" tűzveszélyességi osztályba sorolt szomszédos épületek bármekkora távolságra megközelíthetik egymást a következő feltételek betartása mellett:
- Ha a szomszédos épületek az utcával párhuzamos gerincűek, az épület egyik végfala tűzfal, de legalább olyan nyílás nélküli tűzgátló oromfal legen, amelyen éghető anyagú tetőszerkezeti elem nem nyúlik túl.
- Ha a szomszédos épületek közül az egyik az utcára merőleges gerincű, fenti megkötéseket az utcával párhuzamos gerincű épület mindkét végfalán alkalmazni kell. |
hátsókert |
min. 0 m |
zöldfelületi mutató |
min, 0% |
Épületekre vonatkozó megkötések |
épületszám |
telkenként 1db |
épületszélesség |
kialakult, új építés esetén max. 8 m |
tetőidom |
nyeregtető oromfalas kialakítással (kontyolás nem megengedett), az oromfali tetőtúlnyúlás legfeljebb fél cserépnyi lehet |
tetőgerinc |
A jóváhagyás időpontjáig be nem épült telekre csak az utcával párhuzamos gerincű épület építhető.
A meglévő, utcára merőleges gerincű épületek megtarthatók, átépíthetők |
tető hajlásszöge |
37-45 fok |
tetőhéjalás |
Égetett agyagcserép, vagy hódfarkú betoncserép vörös-barna színárnyalatokban |
tetőtérbeépítés lehetősége |
Meglévő, utcával párhuzamos gerincű, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolt épület esetén a tetőtér beépíthető, ha az épület egyik végfala olyan tűzgátló oromfal, amelyen égethető anyagú tetőszerkezeti elem nyúli túl. A tetőtérben éghető anyagú térelhatároló szerkezetek nem alkalmazhatók. Meglévő, utcára merőleges gerincű, „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolt épület esetén a tetőtér beépítése egyedi elbírálás alapján, Siklós Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság bevonásával történhet. Újonnan tervezett „D-E” tűzveszélyességi osztályba sorolt épület tetőterének beépítése egyedi elbírálás alapján ,Siklós Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság bevonásával történhet. |
kerítés |
nem létesíthető |
támfal |
Támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet |
nyílászárók |
tömör, mázolt faajtó, zsalugáteres ablak
Tetőtérbeépítés esetén a tetőfelület csak tetősíkablakokkal nyitható meg. |
homlokzatképzés |
sima vakolaton meszelés |
A pincesorokat övező területeket (31 és 37 hrsz.) kialakult használatuk szerint gyepfelületként kell hasznosítani és fenntartani.
A BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közlekedési és közműterület
11. § (1) A közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 és VK-2 jelű szabályozási tervek tüntetik fel:
Út |
Közlekedési terület jele |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
|
|
jelenleg |
távlatban |
|
57127. sz. út
93/3 hrsz út |
KÖu-2
KÖu-5 |
külterületi mellékút, bekötő út
(K.VI.B.)
belterületi mellékút, gyűjtőút
(B.V.c.C.) |
külterületi mellékút, bekötő út
(K.VI.B.)
belterületi mellékút, gyűjtőút
(B.V.c.C.) |
meglévő
(14-16 m)
meglévő
(16-36 m) |
Mezőgazdasági és külterületi egyéb utak |
KÖu-3
|
külterületi mellékút, egyéb út
(K.VIII.B.) |
külterületi mellékút, egyéb út
(K.VIII.B.) |
meglévő
(8,5 – 22 m)
|
Meglévő kiszolgáló utak |
KÖu-6 |
(B.VI.d.B.-D.) |
(B.VI.d.B.-D.) |
meglévő
(6-10 m) |
Önálló gyalogút |
KÖu-7 |
(B.X.) |
(B.X.) |
meglévő
(4 m) |
(2) A közlekedési területen az OTÉK 26. § (3) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(3) Országos közutak melletti telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhető el.
(4) A 20 m közterületi szélességet elérő közlekedési területeken legalább egyoldali (K-Ny irányú úttengely esetén a déli, É-D irányú úttengely esetén a nyugati oldalon) fásított sávot kell létesíteni.
(5) Közlekedési terület fásításához, új fasor létesítéséhez legalább kertépítészeti engedélyezési tervet kell készíteni, amelyet az illetékes építésügyi hatósághoz kell engedélyeztetésre benyújtani. A tervet a területen illetékes közműszolgáltatókkal egyeztetni kell. Az egyeztetésről szóló emlékeztető, vagy jegyzőkönyv a tervezési dokumentációhoz csatolandó.
(6) Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során a nemesített faiskolai cserje- és fafajok mellett a termőhelyi adottságoknak megfelelő, helyben honos fajokat is alkalmazni kell.
(7) Közlekedési nyomvonalak mellé legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg kétszer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
(8) Személygépkocsi parkolók kizárólag fás-cserjés zöldsávokkal tagolt kialakításban létesíthetők. A parkolókban 3-6 gépkocsi-állásonként 1 db közepes termetű fa ültetése kötelező.
(9) A település területén új távközlési, illetve hírközlési magasépítmény (adótorony) helyének kijelölése a
9/2000.(V.19.) KHVM rendelettel módosított, a távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló
29/1999.(X.6.) KHVM rendelet és a vonatkozó szabványok előírásain túlmenően az alábbi feltételekkel történhet:
a) Adótorony a település belterületén, illetve külterületi, természeti értéket képviselő földrészletein (gyepek, rétek, legelők) nem helyezhető el.
(10) A település területét érintő közművezetékek hatályos jogszabályok, illetve a tulajdoni lapra bejegyzett szolgalmi sáv szerinti védőtávolságait meg kell tartani.
12. § (1) A település zöldterületeinek lehatárolását a VK-2 szabályozási terv tünteti fel. A területen az OTÉK 27. §-ban foglaltakon túlmenően a következő előírásokat kell megtartani:
a)A „Z-1” jelű övezet a településen található közpark (93/5 hrsz.) területe.
- A meglévő közparkot legalább kertépítészeti engedélyezési terv alapján fel kell újítani.
(2) A közpark folyamatos fenntartásáról a települési önkormányzat gondoskodik.
13. § (1) A településen található erdőterületek (a földnyilvántartásban erdő művelési ágúnak jelölt ingatlanok) az erdő rendeltetése szerint gazdasági rendeltetésű – „Eg” jelű, és védelmi (védő) rendeltetésű - „Ev” jelű erdők.
(2) Építési lehetőségek gazdasági rendeltetésű erdőterületen
a)Az „Eg” jelű övezet
Az övezetben bármilyen építmény csak az erdő rendeltetésének megfelelő funkcióval, 100.000 m2-t meghaladó területű földrészleten, az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatóságának bevonásával helyezhető el a következő előírások szerint:
a1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
a2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
a3)A megengedett legnagyobb beépítettség 0,5%.
a4)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 0-10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és legalább 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
a5)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
a6)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.
a7)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
a8)Lakó-, vagy egyéb szállásjellegű épület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
(3) A védelmi rendeltetésű erdők kialakítása az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága engedélyével, őshonos, lobhullató fafajok alkalmazásával, erdőtelepítési terv alapján történhet. Védelmi rendeltetésű erdőben épület nem helyezhető el.
(4) A táj biológiai diverzitásának megtartása érdekében a meglévő erdőtömbök a jövőben is megtartandók.
14. § (1) A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés céljára szolgáló része, ahol az OTÉK 29 §. (1) bekezdés szerinti építmények helyezhetők el.
(2) A területen a termőföld és a természeti értékek megóvása érdekében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény vonatkozó rendelkezéseit figyelembe kell venni.
(3) A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételét ne akadályozza. A beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 70. §-ban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
Kertes mezőgazdasági terület
15. § (1) A kertes mezőgazdasági területek lehatárolását és övezeti tagozódását a V-1 szabályozási terv tartalmazza. Az „Mk” jelű övezetben betartandó telekalakítási és építési előírások a következők:
a)Az övezetben kialakítható új földrészletek területe legalább 720 m2, szélessége legalább 14 m legyen. Telekösszevonás eredményeként legfeljebb 10.000 m2 telekterület alakítható ki.
b)Az övezetben az OTÉK 29. § (3) bekezdésének figyelembevételével gazdasági épület, megfelelő művelési ág és telekterület esetén (OTÉK 29. § (4) bekezdés) lakóépület építhető a következő előírások szerint:
b1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3)A beépítési mód szabadonálló, az épületeket 0-10 m-es előkert, OTÉK szerinti oldalkert, és legalább 6 m-es hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos építőanyagokat, valamint a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
b5)Az épületek a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 30-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakításúak legyenek. Keresztszárny építhető.
b6)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
b7)Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legfeljebb 5,0 m építménymagasságú lehet.
-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
c)Az övezet területén birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdésében felsorolt feltételek teljesülése esetén, az előző pontban szereplő b1)-b7) alpontok betartásával alakítható ki.
d)Terepszint alatti létesítmények közterület, vagy idegen telek alá nem nyúlhatnak, azokat, és a meglévő építményeket hatásterületükkel nem érinthetik.
Általános mezőgazdasági terület
16. § (1) Az általános mezőgazdasági területek („Má”) lehatárolását és övezeti besorolását a V-1 szabályozási terv tartalmazza.
(2) Az „Má-1” jelű övezetbe a szántóföldek területe tartozik.
a)Az övezet művelési ágának megfelelően hasznosítandó.
b)Az övezetben bármilyen építmény csak az ingatlan művelési ágához kötődő funkcióval, 10.000 m2-t meghaladó területű telken, az OTÉK 29. § (4) szerinti beépítettséggel helyezhető el a következő előírások szerint:
b1)Gazdasági épület elhelyezése esetén az ingatlan gépjárművel történő megközelítése köz-, vagy magánútról, lakóépület elhelyezése esetén ezen túlmenően a vízellátás közművezetékről, vagy a közegészségügyi szakhatóság által igazolt vízminőséget biztosító helyi ellátással, valamint a villamosenergia ellátás az engedélyezés idejére biztosított legyen.
b2)A keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére egyedi közműpótló létesítmény (zárt tározó, vagy szennyvíztisztító berendezés) alakítandó ki.
b3)Az épületeket szabadonállóan, legalább 10-10 m-es elő-, oldal-, és hátsókert szabadon hagyásával kell elhelyezni.
b4)Az épületek külső megjelenítéséhez hagyományos, vagy ahhoz hasonló felületet adó építőanyagokat, és a táj építési hagyományait követő színezést kell használni.
b5)Gazdasági épület kialakításának feltételei:
-Az épület földszintes, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú lehet.
b6)Lakóépület kialakításának feltételei:
-Az épület legalább 4,0 m, de legfeljebb 5,5 m építménymagasságú lehet.
-Az épület a táj építési hagyományainak megfelelően egyszerű tömegű, 32-45 fok hajlásszögű, szimmetrikus nyeregtetővel fedett kialakítású legyen. Keresztszárny építhető.
-Az épület szélességi mérete a 8,5 m-t nem haladhatja meg.
(3) Az „Má-2” jelű övezet a gyepfelületek (rét, legelő, kaszáló) területe.
a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés, a vegetációs időszakban a rendszeres kaszálás.
b)Az övezet természeti értéket képviselő földrészletein (természeti terület) építmény nem helyezhető el.
c)Az övezet természeti értéket nem képviselő földrészletein építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.
(4) Birtokközpont, vagy a birtokközponthoz tartozó kiegészítő központ kialakításának feltételei:
a)Birtokközpont, illetve a hozzá tartozó kiegészítő központ az OTÉK 29. § (5)-(8) bekezdése, valamint jelen rendelet 17. § (2) bekezdés b) pont b1)-b6) alpontja előírásai szerint alakítható ki.
b)A birtokközpont határai mentén, azoktól legalább 1,5 m távolságra a jelen rendelet
25. §-ban részletezett beültetési kötelezettség alapján kertépítész szaktervező által kiválasztott, őshonos fajokból álló, legalább 10 m széles többszintes növényállomány telepítendő és tartandó fenn.
(4) Az „Má-3” jelű övezet a mocsarak területe.
a) Az övezetben a jelenlegi művelési ág megváltoztatása tilos.
b)Az övezetben semmiféle építmény nem helyezhető el.
(5) Az „Má-4” jelű övezet – nagykiterjedésű szőlőültetvények területe
a) Az övezetben kötelező a művelési ágnak megfelelő használat és kezelés.
b)Az övezetben építmény a (2) bekezdés b) pontja szerint helyezhető el.
17. § (1) A „V” jelű vízgazdálkodási terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, összefüggő területek elhelyezésére szolgál (folyó- és állóvizek, jelentősebb árkok területe).
(2) A terület lehatárolását a V-1 és VK-2 szabályozási terv ábrázolja.
(3) A területen csak a vízügyi jogszabályokban megengedett vízkárelhárítási létesítmények helyezhetők el. Az övezetben a hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vízek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999.(III.18.) Korm. rendelet előírásait be kell tartani.
Közterületek kialakítása és használata
18. § (1) A Kiskassa igazgatási területén található közterületek az önkormányzat nyilvántartása szerinti közutak, utak és parkok, amelyeket rendeltetésüknek megfelelő célra bárki szabadon használhat, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához a tulajdonos önkormányzat hozzájárulása szükséges.
(3) Amennyiben az eltérő használat építési tevékenységgel is összefügg, a tulajdonosi hozzájáruláson túl az építési hatóság engedélyét is be kell szerezni.
(4) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a)Belterületen lévő közterületeken
-hirdető (reklám) berendezés,
-árusítópavilon,
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak,
-szobor, díszkút, pihenőpad,
-távbeszélő fülke,
-építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok) elhelyezése,
-építőanyag-tárolás.
b)Külterületen lévő közterületeken
-közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek,
-szobor,
-köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezése.
(5) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a)Árusítópavilon legfeljebb 6,0 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, magastetős kialakítással, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthető.
b)A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak legyenek, az építmények legfeljebb 15 m2 alapterülettel, legfeljebb 3,0 m-es építménymagassággal, hagyományos építőanyagok felhasználásával létesíthetők.
c)Zöldterületen épület nem helyezhető el.
Lll. Fejezet
Kulturális örökségvédelem
19. § (1) Országos védelem alatt álló építmények
R.k.templom – Fő utca – 168 hrsz - M 264
építési hatósági ügyeiben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni.
(2) A kulturális örökség védelméről szóló
2001. évi LXIV. törvény értelmében z országosan védett építmények műemléki környezetét a VK-2 szabályozási terv tünteti fel. A műemléki környezetben lévő építmények építési hatósági ügyeibe a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szakhatóságként be kell vonni
(4) A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények (H1 - az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó védelem) és részletek (H2 – az építmény egyes részleteire – pl. tömegarányok, anyaghasználat, szerkezet, színezés, egyes díszítőelemek – vonatkozó védelem) helyi egyedi védelemben részesülnek:
Helyi védettségű építmények (H1) és részletek (H2)
H1 védettség
· Petőfi u. 41. 112 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 64. 147 hrsz. gazdasági épület
· Petőfi u. 45. 116 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 56. 137 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 55. 136 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 70. előtti kápolna
· Petőfi u. 70. 154 hrsz. lakóépület és kerítés
· Petőfi u. 101 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 77. 163 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 25. 90 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 23. 87 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 84. 6 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 22. 86 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 88. 10 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 95. 19 hrsz. lakóépület és kerítésmaradvány
· Petőfi u. 15. 77 hrsz. lakóépület
· Petőfi u. 4. 66 hrsz. lakóépület és kerítés
· Petőfi u. 19. 83 hrsz. lakó- és gazdasági épület
· Petőfi u. 160-161 hrsz. kerítés
· Petőfi u. 28. 96 hrsz. tömeg, utcai homlokzat
· Petőfi u. 16. 79 hrsz. tornác, tömeg, kerítés
· Petőfi u. 97 hrsz. előtti kerítésmaradvány
(5) Helyi védettségű épületekkel és építményekkel kapcsolatos bárminemű építési munka esetén a következő előírásokat kell betartani:
a)Helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők.
b)Helyi védettségű épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje.
Az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető.
c)A belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.
d)Helyi védettségű épület bontására csak a műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.A bontási engedélykérelemhez csatolni kell az épület felmérési és fotódokumentációját.
(6) A település különböző fokú régészeti védettségű területeit a V-1 szabályozási terv tünteti fel.
a) Nyilvántartott régészeti lelőhely és környezete a 0136 hrsz. ingatlan északi
vége.
- A területen minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításához a KÖH előzetes engedélye szükséges. (2001. évi LXIV: tv. 63. § (4)a), 65. § (1))
- A beruházás feltételeként előírt régészeti feltárás költségei a beruházót terhelik.
- A kialakult használat folytatható, de attól a lelőhely nem károsodhat.
- Lelet, vagy jelenség előkerülésekor a végzett tevékenységet fel kell függeszteni, és a KÖH nyilatkozatát kell kérni a további teendőkről.
b) Régészetileg érintett terület (pontosan nem lokalizálható, illetve feltételezett
lelőhely) a 035/1-10, 046/2, 403, 404, 408 hrsz. ingatlanok területe.
- Jelenlegi művelési ág megváltoztatása csak a KÖH engedélyével történhet.
- A területen a beruházásokhoz szükséges engedélyeket a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal (KÖH) véleményeztetni kell.
- A munka megkezdéséről a KÖH-t tájékoztatni kell.
LV. Fejezet
Az élővilág, a táj és a természet védelme
20. § (1) A természeti terültek és értékek megóvása érdekében a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, az erdők védelmében az 1996. évi LIV. törvény rendelkezéseit, továbbá a természetvédelemmel összefüggő, előző törvényekben nem szabályozott kérdésekben a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A település területén található védett természeti értékeket a V-1 és VK-2 szabályozási terv tünteti fel.
a)Természeti értékként figyelembe veendő területek (természeti terület) a következők:
· 0104/3 hrsz. gyep.
A terület évenkénti háromszori kaszálásáról, szakszerű fenntartásáról a tulajdonosoknak gondoskodniuk kell. A területen lakóépület nem helyezhető el. A művelési ág megváltoztatásához a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság hozzájárulása szükséges.
b)A templomhoz vezető, téglával burkolt út, és az utat szegélyező vadgesztenye fasor egyedi tájérték.
21. § (1) Általános követelmények
a)A beruházások nem okozhatnak olyan hatásokat, melyek a környező területek tervezett használati módját lehetetlenné teszik.
b)A beruházások megvalósítása, meglévő tevékenységek folytatása, rendeltetési mód változtatás(-ok), valamint a telepengedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenység csak a környezetvédelmi kölcsönhatások ellenőrzése, a környezetvédelmi előírások és határértékek betartása alapján történhet.
c) A meglévő területeken a szennyvíz-csatorna megvalósításáig szakszerű közműpótló (zárt gyűjtő) betervezése és kivitelezése kötelező.
d) A csapadékvíz elvezetéséről vagy a szennyezetlen vizek elszikkasztásáról minden telek tulajdonosának, használójának gondoskodnia kell.
e) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében irányadó jelleggel be kell tartani a „jó mezőgazdasági gyakorlat” szabályait.
f)A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.
g) A település fejlesztése során előnyben kell részesíteni a hulladékszegély technológiák alkalmazását és a kevésbé vízigényes technológiákat.
(2) Speciális eljárási szabályok
a) Az egyes tevékenységek környezetet terhelő kibocsátásainak megelőzőse érdekében a környezeti elemeket terhelő kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezők csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányuló, az elérhető legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.
b) A "környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek"-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni.
c) Kiskassa a felszín alatti vizek minőségi védelmét szolgáló besorolás szerint „C” kevésbé érzékeny felszín alatti vízminőségi területen helyezkedik el.A felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a kockázatos anyagok elhelyezése, továbbá a felszín alatti vízbe történő közvetlen és közvetett bevezetése engedély alapján történhet.
d)A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló vízügyi követelményeket be kell tartani, valamint a szabályozási tervlapon szerepeltetett védősáv fennmaradását biztosítani kell.
e)Beruházások megvalósítása során a termőföldről szóló jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.
f) A telephely-engedély alapján gyakorolható ipari és szolgáltató tevékenységek engedélyezése a környezeti kölcsönhatások ellenőrzése alapján történhet a szakhatóságok előírásai szerint.
d) A hulladékok elhelyezéséről - különös tekintettel a termelési és veszélyes hulladékokra - gondoskodni kell. Veszélyes hulladékok keletkezésével járó tevékenységek engedélyezése során a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a hulladékok megfelelő elhelyezéséről, ártalmatlanításáról.
(1) Az 1996. évi XXXI. tv. 18. § (2) bek. a) pontja szerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, a jogi és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek az oltóvíz biztosításáról gondoskodniuk kell. A gazdálkodó tevékenységet nem folytató magánszemélyek részére az oltóvíznyerési lehetőség biztosítása az önkormányzat feladata. Az oltóvízet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (továbbiakban OTSZ) szerint kell biztosítani.
(2) A településen a mértékadó tűzszakasz területe az OTSZ 46. §-a szerint nem lehet nagyobb, mint amit a terület tűzoltó vízforrásaiból biztosítható oltóvíz- intenzitás megenged.
(3) Az újonnan építendő, illetve meglévő, de felújítandó közlekedési utak esetén figyelemmel kell lenni a mód. 35/1996.(XII.29.) BM. sz. rendelet 1. sz. mellékletét képező OTSZ 22. § (1) bekezdésére (szélesség, teherbírás, fordulási sugarak stb.).
Ásványvagyon gazdálkodási követelmények
23. § (1) A Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges az ásványi nyersanyag - a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3. § e) bek. meghatározott talaj kivételével - kitermelésével járó építési, tereprendezési és vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintet területen deponolásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(2) A felhasználni kívánt ásványi nyersanyagokat (homok, kavics, agyag stb.) érvényes hatósági engedéllyel rendelkező kitermelőhelyről (bányából) kell beszerezni.
V. Fejezet
Egyes sajátos jogintézmények követelményrendszere
24. § (1) A település beépítésre szánt területein épület csak építési telken helyezhető el.
(2) A település beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévő építményt átalakítani, bővíteni, rendeltetését, vagy használati módját megváltoztatni csak akkor szabad, ha
a)a terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b)közérdeket nem sért,
c)az építmények csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszik igénybe és biztosított, hogy az építmények a telek területe nélkül nem idegeníthetők el.
A település területét érintő tilalmak, korlátozások, kötelezések
25. § (1) Településrendezési kötelezések
a)Beültetési kötelezettség
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen jelen rendelet jóváhagyásától számított 2 éven belül elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
· Minden meglévő ipari gazdasági területen fekvő ingatlanon.
A helyi építési szabályzat a közérdekű környezetalakítás céljából az alábbi ingatlanokon az övezeti előírásokban meghatározott módon és telekrészen a használatbavételi engedély megadásának feltételeként elvégzendő beültetési kötelezettséget ír elő:
· Birtokközpont, valamint a hozzá tartozó kiegészítő központ területén.
A beültetési kötelezettség az érintett ingatlanok mindenkori tulajdonosát terheli.
Vl. Fejezet
Záró rendelkezések
25. § Ez a rendelet a kihirdetésétől számított második hónap 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.