1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzati vagyonra.

(2) E rendelet szempontjából önkormányzati vagyon:

2. § A rendelet hatálya – jogszabály alapján – nem terjed ki a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére.

3. § Az önkormányzati vagyon áll:

4. § (1) Az önkormányzat vagyona forgalomképesség alapján lehet:

(2) A forgalomképtelennek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész nem elidegeníthető, nem megterhelhető, vállalkozásba, gazdasági társaságba nem vihető. A forgalomképtelen besorolást kapott vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződés semmis.

(3) A korlátozottan forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgyak esetében a vagyon elidegenítés, megterhelés, vállalkozásba, gazdasági társaságba vitel, egyéb hasznosítás (bérbe adás) feltételeit törvény, vagy e rendelet határozza meg.

(4) A forgalomképesnek besorolt önkormányzati vagyontárgy, illetve vagyonrész elidegenítése, megterhelése vállalkozásba, gazdasági társaságba vitele, illetve egyéb hasznosítása, azaz a tulajdonosi jogok gyakorlása az e rendeletben meghatározottak szerint történhet.

5. § Az önkormányzat törzsvagyona forgalomképtelen, illetve korlátozottan fogalomképes lehet. A forgalomképtelen törzsvagyont az 1. sz. melléklet, a korlátozottan forgalomképes vagyont a 2. sz. melléklet tartalmazza.

6. § Az önkormányzat egyéb vagyona körébe a forgalomképes vagyonelemek tartoznak. Az egyéb, azaz üzleti vagyont a 3. sz. melléklet tartalmazza.

7. § Az önkormányzat törzsvagyonába azok a vagyonelemek tartoznak, amelyek közvetlenül kötelező önkormányzati feladat- és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálják.

8. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát az alábbi vagyonelemek jelentik:

9. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonát az alábbi vagyonelemek jelentik : törvények alapján:

(2) A korlátozottan forgalomképesség tartalma az egyes vagyonelemek vonatkozásában az alábbiakat jelöli:

10. § Az önkormányzat egyéb vagyonát jelenti mindazon vagyon, amely nem tartozik az önkormányzat törzsvagyonába.

11. § Az önkormányzat egyéb vagyona forgalomképes.

12. § (1) A helyi önkormányzatot – a jogszabályban meghatározott eltérésekkel – megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve megterhelik.

(2) A helyi önkormányzat jogi személy. Az önkormányzatot megillető tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.

(3) A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(4) A képviselő-testület a (2) bekezdésben megjelölt hatásköreit a

(5) A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatok és hatáskörök pontos meghatározását a 13-43. §-ok tartalmazzák.

12. § (1) Vagyont értékesíteni, a vagyonrendelkezés jogát, a vagyon használatát illetve a hasznosítás jogát átengedni 25.000 e Ft értékhatár felett csak nyilvános (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik a rendelkezés:

(2) Nem lehet értékesíteni az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(3) Feltételekkel lehet értékesíteni a 9. § (2) bekezdésben meghatározottak szerint az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyont.

(4) Az egyéb vagyon az alábbiak szerint értékesíthető: A képviselő-testület 2.000 e Ft és a feletti értéket képviselő vagyon értékesítéséről a megyei lapban való hirdetéssel, a legjobb ajánlattevő javára dönt, 2.000 e Ft alatti értékhatárnál a helyben szokásos módon kell a vételi ajánlattétel jogát meghirdetni, s a képviselő-testület ez esetben is a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(5) Az önkormányzat pénzeszközei felhasználásával, önkormányzati vagyonnal történő gazdálkodással összefüggő – a nettó ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékű – árubeszerzésre, építési beruházásra, szolgáltatás megrendelésére, vagyonértékesítésre, vagyonhasznosításra, vagyon vagy vagyoni értékű jog átadására, valamint koncesszióba adásra vonatkozó szerződések megnevezését (típusát) tárgyát, a szerződést kötő felek nevét, a szerződés értékét, határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamát, valamint az említett adatok változásait közzé kell tenni a szerződés létrejöttét követő hatvan napon belül.

14. § (1) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni az e rendeletben meghatározottak szerint lehet.

(2) A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.

(3) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyont ingyenesen átruházni nem lehet.

(4) Az önkormányzat egyéb vagyonába tartozó vagyon ingyenes átruházásáról a képviselő-testület dönt.

15. § A önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona nem megterhelhető.

16. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona a 9. § (2) bekezdésében rögzítettek alapján, valamint az önkormányzat képviselő-testülete döntése alapján nem terhelhető meg.

17. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona megterhelhető. A vagyon megterhelése értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

18. § (1) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozási tevékenységet folytathat. A képviselő-testület az erre vonatkozó döntését minősített többséggel hozza meg. A vállalkozás folytatására az önkormányzat vonatkozásában kizárólag a költségvetési alapokmány szerint kerülhet sor.

(2) Az önkormányzat vállalkozása a kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

(3) Az önkormányzat olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg vagyoni hozzájárulásának mértékét.

19. § Az önkormányzat forgalomképtelen vagyona a vállalkozásba nem vihető be.

20. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona a 9. § (2) bekezdésében, valamint az alábbiakban meghatározott feltételek betartása mellett vihető be vállalkozásba:

21. § Az önkormányzat egyéb vagyona vállalkozásba vihető.

22. § Az önkormányzat vagyonának vállalkozásba való beviteléről értékhatártól függetlenül az önkormányzat képviselő-testülete dönt.

23. § (1) Az önkormányzat a vagyonátadási törvények alapján vagyonával a közműveket – beleértve a gyógyszertári központokat is – működtető gazdasági társaságok tagjává vált.

(2) Az önkormányzat vagyona megjelenik részvény, üzletrész, esetleg vagyoni betét formájában.

24. § Az önkormányzat a kötelező feladatainak ellátására gazdasági társaságban részt vehet. Betéti társaságnak csak kültagja lehet.

25. § A vállalkozással kapcsolatos minden jogosítványt, beleértve a részesedésekkel (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) kapcsolatos döntéseket a képviselő-testület hozza meg.

26. § Az önkormányzati vagyon használatának, hasznosításának joga a képviselő-testületet illeti meg.

27. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet ingyenesen, illetve vissz-teher mellett.

28. § A használat és a hasznosítási jog átadása történhet az adott vagyon koncessziós szerződéssel való üzemeltetésével, illetve más egyéb bérleti jogviszonnyal. A koncessziós szerződés kötésére a képviselő-testület jogosult.

29. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát átengedni csak az alábbi módon és esetekben lehet:

30. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának használat, illetve hasznosítási jogát a 9. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek megtartása mellett lehet átengedni:

31. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyonának használat, illetve hasznosítási jogát – ideiglenesen – át lehet engedni:

32. § (1) A képviselő-testület a helyben szokásos módon hirdeti ki a használat, illetve hasznosítási jogra való ajánlattétel jogát. A képviselő-testület a legjobb ajánlattevő javára dönt.

(2) A képviselő-testület dönt értékhatár nélkül az 1 évet meghaladó használat, illetve hasznosítási jog átengedéséről.

33. § (1) A polgármester dönt 100 ezer Ft értékhatárt el nem érő használat és hasznosítási jog átengedéséről, ha a használat az 1 évet nem haladja meg.

(2) A polgármester a döntéséről a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatja.

34. § Az önkormányzati vagyon használat, illetve hasznosítási jog ingyenes átengedése – az átengedés időtartamától függetlenül – értékhatár nélkül a képviselő-testület joga.

35. § (1) Az önkormányzat vagyona társulásba bevihető.

(2) Az önkormányzat társulásba – Intézményirányító társulásba, illetve közös képviselő-testületbe – bevitt vagyonát a társuló helyi önkormányzat vagyonaként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társult helyi önkormányzatok közös vagyona és arra a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyona felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületének döntése alapján történik.

36. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

37. § Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyona körébe sorolt vagyonelemek közül az alábbiak vihetőek társulásba: intézmények épületei, középületek.

38. § Az önkormányzat forgalomképes egyéb vagyona társulásba vihető.

39. § (1) Az önkormányzat az ideiglenesen feleslegessé vált pénzeszközeiből értékpapírt vásárolhat.

(2) A képviselő-testület dönt arról, hogy milyen megnevezésű, címletezésű és lejáratú értékpapír kerüljön megvásárlásra.

(3) A képviselő-testület a meglévő értékpapírok értékesítéséről, az értékesítés módjáról, feltételeiről dönt.

40. § Az önkormányzat a kötelező és a vállalt feladatinak ellátására intézményt alapíthat. Az alapított intézmény vagyona az önkormányzat vagyona, amit az önkormányzat az alapított intézmény használatába ad. A használat és használati jog – vagyonkezelési jog – átadása ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti. Az önkormányzati vagyon használója azonban köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint tulajdonost terhelő fizetési kötelezettségeket.

41. § Az intézmény a használatába kapott ingatlanokat és ingókat – az alapfeladata sérelme nélkül – bevételei növelésére fordíthatja.

42. § A képviselő-testület felhatalmazza – a gazdálkodásának megszervezése tekintettel – az önállóan gazdálkodó költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőjét az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

43. § A közös alapítású és fenntartású intézmény vagyona feletti rendelkezési jogokat az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás rendezi.

44. § Az önkormányzat vagyonállapotát a vagyonállapotot mutató leltárban kell kimutatni az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan. A leltár adott év december 31. fordulónappal készül.

45. § Az önkormányzat a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni.

46. § (1) A vagyonleltárnak külön kell tartalmaznia a törzsvagyont (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes bontásban), valamint az önkormányzat egyéb vagyonát és a kötelezettségeket. A vagyonleltárnak a törzsvagyon tekintetében követnie kell az e rendeletben meghatározott vagyontípusokat. Ki kell emelni a befektetett eszközök csoportjaiban a részesedéseket, valamint az értékpapírokat.

(2) A vagyonleltárt határozattal kell elfogadni.

47. § A leltár összeállításáért az önkormányzati hivatal vezetője tartozik felelősséggel.

48. § (1) A vagyon értékének meghatározásakor általában az adott vagyonnak az önkormányzat könyvviteli nyilvántartásában szereplő értékét kell alapul venni.

(2) A vagyon értékesítésekor (beleértve az értékpapírokat is) vagyon piaci értékének meghatározása érdekében szakértő bevonása szükséges. Amennyiben a szakértő által meghatározott vagyoni érték magasabb, mint a könyvviteli nyilvántartásokban kimutatott érték, úgy az előbbi értéket kell alapul venni az értékesítéssel kapcsolatos jogok gyakorlásakor.

(3) Apport gazdasági társaságba való bevitelekor a vagyon piaci értékét szakértő bevonásával kell megállapítani és a piaci értéken kell a vállalkozásba vinni.

49. § E rendelet a kihirdetés napját követő nap lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról szóló 9/2001.( XII.12.) számú rendelet hatályát veszti.