Kiskassa község Önkormányzata Képviselő-testületének  6/2018.(IX.24.)  számú önkormányzati rendelete a településkép védelméről

Kiskassa község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ban és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság véleményének, valamint a 7/2017. (VI.11) Önkormányzati rendeletben felsorolt partnerek véleményeinek kikérésével az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

• FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya

l.§

1. Kiskassa község településkép védelméről szóló rendeletének (továbbiakban: rendelet) célja a község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

• a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;
• a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;
• a településképi követelmények meghatározásával;
• a településképi szakmai konzultációval;
• a településképi követelmények megvalósítását biztosító sajátos jogintézmények (településképi véleményezési eljárás, településképi bejelentési eljárás, településképi követelmények: területi és egyedi építészeti követelmények) rögzítésével;
• a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,
• a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

1. A helyi védelem célja Kiskassa község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
2. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a közös nemzeti kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek. Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település sajátos, egyedi adottságokkal rendelkező, a település múltját őrző valamely építészeti karakter, elem, terület megjelölése, és megóvása, valamint ezek fejlesztése során alkalmazandó szabályok megállapítása. Továbbá célja a település adottságaiból, szerkezetéből, területhasználatából, funkciójából fakadóan a település karakter, településkép alakítása, fejlesztése szempontjából a jövőben meghatározóvá váló területek esetében a településkép jövőbeni alakítását befolyásoló elvárások megfogalmazása.
4. A rendelet területi hatálya Kiskassa község teljes közigazgatási területe.
5. A rendelet előírásait az önkormányzat képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.

1. Értelmező rendelkezések

2.§

1. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
2. Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy(ek), szervezet(ek) által készített, esztétikai, műszaki, történeti és természeti vizsgálatot tartalmazó munkarész, melynek minimális tartalma:

• cím;
• helyrajzi szám;
• védelemre javasolt elem megnevezése, funkciója;
• védelemre javasolt elem történeti, műszaki bemutatása;
• védelem alá helyezés indoklása, védelmi kategória megnevezése;
• fénykép(ek);
• alaptérképi kivágat a védelemre javasolt elem elhelyezkedésének bejelölésével;

1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 70 %-t nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-t, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 60 cm-t.
2. Épületszélesség: Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret. Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
3. Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
4. Udvari épület: az utcai épület mögött, esetenként mellett álló, vagy oda tervezett, az adott területhasználat fő funkcióját kiegészítő, kiszolgáló funkciójú (gazdasági épület, garázs) épület.
5. Pasztell szín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.
6. Földszín: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai. Természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei
7. Információs célú berendezés: olyan berendezés, mely a helyi közügyekkel, kulturális eseményekkel kapcsolatos információk közzétételére szolgál, azaz önkormányzati hirdetőtábla, önkormányzati faliújság, információs vitrin, útbaigazító hirdetmény, közérdekű molinó.
8. Reklám: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXTV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklám.
9. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló2016. évi LXXIV. törvény értelmező rendelkezései szerinti reklámhordozó.
10. Építési reklámháló: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet értelmező rendelkezései szerinti építési reklámháló.
11. Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
12. Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületéi, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.
13. Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.
14. Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

1. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

3.§

1. Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.
2. Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

• környezetéhez igazodik;
• a település építészeti karakterét megőrzi;
• a meglévő formakultúrát megtartja;
• léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
• a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

• FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

4. §

1. A helyi védelem feladatkörébe tartozik a védelmet igénylő építészeti örökség:

• meghatározása, dokumentálása;
• védetté nyilvánítása, nyilvántartása;
• megőrzése, megőriztetése és
• a lakossággal történő megismertetése.

1. Védelem alá helyezést, illetve a védelem megszűntetését a Partnerségi rendeletben nevesített partner, az Önkormányzat, valamint államigazgatási szerv kezdeményezhet.
2. Védelem alá helyezés iránti kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:

• az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés),
• a javasolt helyi védelem jellege (területi, egyedi),
• a kezdeményezés rövid indoklása (pl.: eredete, története, hozzá kapcsolható esemény, stb.),
• a védendő elem értékvizsgálata (értékvizsgálat elkészítése Önkormányzat feladata) és
• a kezdeményező adatai.

1. Helyi védelem megszűntetésére kizárólag az alábbi előírások együttes betartása mellett kerülhet sor:

• a megszűntetés hatására a települési arculat nem változik kedvezőtlen irányba,
• műszaki indokok alapján, (a védelem tárgyának megszűnése, vagy állagának jelentős megromlása) vagy
• életveszély-elhárítása miatt, vagy
• a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt.
• Helyi védelem megszüntetéséhez a települési főépítész szakmai véleményét mellékelni kell.

1. Helyi védelem megszűntetése iránti kezdeményezés minimális tartalma az alábbi:

• az érintett elem értékleltár szerinti sorszáma
• az érintett elem beazonosításra alkalmas adatai (hrsz., cím, térképi feltűntetés)
• a kezdeményezés rövid indoklása
• a helyi védett elem teljes körű műszaki felmérése (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás) és
• a kezdeményező adatai.

1. A kezdeményezések beadásának módja

• a polgármesternek, vagy a települési főépítésznek címezve elektronikusan, vagy postai úton;
• a kezdeményező elérhetőségével, valamint aláírásával.

1. Helyi védelem alá helyezésről, vagy helyi védelem megszűntetéséről kizárólag az Önkormányzat Képviselő-testülete hozhat - e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében - döntést.
2. E rendelet módosítására, vagy felülvizsgálatára az eljárásrendi szabályoknak megfelelően, nyilvánosság biztosítása mellett kerülhet sor a kezdeményezés hiánytalan benyújtásának napjától számított 60 napon belül, vagy a soron következő képviselő-testületi ülés alkalmával.
3. A helyi védelem nyilvántartása - sorszám, cím, helyrajzi szám és a védelem tárgya megjelölésével, a védelem jellege szerinti megkülönböztetéssel - a településképi rendelet 1. sz. mellékletében szerepel. A nyilvántartás naprakész vezetéséről a települési főépítész szakmai iránymutatása mellett, az Önkormányzat jegyzője gondoskodik.
4. A helyi védelem alá helyezés vagy a helyi védettség megszüntetése iránti eljárás megindításáról a tárgyi érték tulajdonosát írásban értesíteni kell. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
5. Helyi védelem megállapításáról, vagy megszüntetéséről írásban értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosát, az illetékes építési hatóságot. Az értesítésről a jegyző gondoskodik.
6. E rendelet hatálya alá tartozó helyi építészeti örökség részét képező értékek feltárása, számbavétele körében a helyi védettség alá helyezés lehetőségét az önkormányzat folyamatosan vizsgálja.
7. Helyi védettség alatt álló egyedi érték (a továbbiakban: helyi védettségű egyedi érték) műemléki védettség alá helyezése esetén, a helyi védettség megszüntetése iránt kell intézkedni.
8. Helyi építészeti örökség részét képező egyedi érték műemléki védettsége megszűnése esetén, az önkormányzat köteles megvizsgálni annak helyi védelem alá helyezésének lehetőségét.
9. A helyi védettségű egyedi érték részét képező építmények korszerűsíthetők, bővíthetők, átépíthetők, rendeltetésük megváltozhat, a teljes felújításuk lehetséges, azonban a helyi védettségre okot adó értékeik nem csökkenhetnek.
10. A helyi védettségű egyedi érték részét képező építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet elbontani.
11. Az e rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt egyedi helyi építészeti örökségi elemek védetté nyilvánítása (a továbbiakban: helyi védelem) e rendelet kihirdetésével történik.

1. A területi védelem meghatározása

5.§

1. A helyi területi védelem a település hagyományos telekszerkezetének, beépítési módjának, a településkép jellegzetes elemeinek védelmére terjed ki, mely terület e rendelet 1. sz. mellékletben érintett ingatlanokra terjed ki.

1. Az egyedi védelem meghatározása

6. §

1. Kiskassa község egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökségének nyilvántartását, térképi megjelöléssel, e rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.
2. Egyedi védelem az alábbi elem(ek)re terjedhet ki:

• építmény egészére,
• építmény részletére,
• alkalmazott anyaghasználatra,
• tömegformálásra,
• homlokzati kialakításra,
• táj- és kertépítészeti alkotásra,
• egyedi táj értékre,
• növényzetre,
• szoborra, képzőművészeti alkotásra,
• utcabútorra.

1. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7. §

1. Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:

• a védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;
• a védett elem/elemrészlet jókarbantartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;
• a védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.
• a védett elem bontására kizárólag a védettség alóli kivételt követően kerülhet sor.

e)    a helyi védettségű egyedi érték károsodása esetén a tulajdonost helyrehozatali kötelezettség terheli, különös tekintettel a helyi védelem alá helyezést megalapozó építészeti értékekre vonatkozóan.

f)    a karbantartási, helyrehozatali, állapot megóvási kötelezettség elmulasztása esetén a védett elem tulajdonosával szemben a jelen rendelet 19. § szerinti településképi kötelezési eljárás kezdeményezhető.

• FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

1. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

8. §

1. Kiskassa község településképi szempontból meghatározó területei a település jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó vagy meghatározó jellemzőkkel bíró lehatárolható településrészek. Lehatárolását e rendelet 3. melléklete tartalmazza.
2. Településképi szempontból meghatározó területek:

• Történeti falu
• Templom és temető területe
• Pincesor
• Ipari és gazdasági terület
• Sportpálya

• FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

1. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

9. §

1. A helyi védelemmel nem érintett területeken az építmények anyaghasználatára, színezésére - amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg - az alábbi 2)-4) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni.
2. Homlokzatképzésnél - amely magában foglalja a tetőfelület kialakítását is - nem alkalmazhatók:

• erős, élénk, hivalkodó, környezetétől elütő, kontrasztos - kivéve a fehér és ettől elütő szín - színű anyagok használata,
• a település történelmi anyaghasználatától idegen (pl. fém, műanyag) homlokzati anyag használata,

1. Tetőszerkezet héjalásánál nem alkalmazható:

• hullámpala, pala,
• rozsdásodó bádog,

• bevonatos acél cserepes- és trapézlemez, acél fegyverzetű szendvicspanel,
• bitumenes zsindely,
• műanyag hullámlemez.

1. Nyílászáróknál nem alkalmazhatók:

• egymással nem harmonizáló anyagok,

1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

• a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)   amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az utcai épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni,

ab)   észak-déli, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek és oldalhatáron álló építési hely esetén az északi telekhatárra telepített utcai épület elhelyezést kell alkalmazni,

ac)   kelet-nyugati, vagy ahhoz közelítő irányú közterületre fűzött építési telkek és oldalhatáron álló építési hely esetén, az utcasoron kialakult állapothoz igazodva, ennek hiányában a nyugati telekhatárra telepített utcai épület elhelyezést kell alkalmazni,

ad)   főépület beforduló keresztszárnya utcára néző homlokzati síktól legalább 5,0 m-rel visszahúzva építhető,

ae)   udvari épület oldalhatáron álló utcai épület esetén azzal összhangban, azonos telekhatáron helyezhető el, az utcai épülettel azonos építészeti egységet alkotva építendő,

af)   újonnan épülő gazdasági épület és a lakóépülettől különálló garázs az utcafrontra nem építhető,

• a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:

ba)   földszintes, legfeljebb tetőtér beépítéssel,

• a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ca) a táji látványt nem zavaró,

eb)   a növényzettel harmonikus,

• természetes anyagokból készülő,

cd)   az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el,

ce)   trágyatároló az állattartó épülettel egységben épülhet zárt, fedett, szivárgásmentes, szigetelt kivitelben.

• kerítéskialakítás tekintetében:

da)   áttört kerítést kell létesíteni,

db)   a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

1. legfeljebb 1,80 m magasság,
2. településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítő elemek felhasználása,
3. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása,
4. időtálló, minőségi anyagok használata,
5. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása,
6. elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa) használata,
7. kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

de)   síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,

dd)   kerítésen ingatlanonként egy cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el 80x30 cm maximális mérettel,

de)   műemléki környezetben lévő telek utcai kerítésén reklám- és hirdetőtábla, berendezés nem helyezhető el.

• közterület alakítási terv tekintetében:

ea)   közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó terület legalább utcaszakaszonkénti, annak két oldalát magába foglaló lehatárolásával kell készíteni, a Képviselő-testület mindenkori döntésében szereplő területre, a szükséges forgalomtechnikai és műszaki szempontok tekintetében a településképi szempontból meghatározó teljes terület figyelembevételével,

eb)   a közterület-alakítási tervben, legalább utcaszakaszonként egységes megjelenést biztosító faj összetételű fasorokat kell alkalmazni,

ec)    közterületeken a meglévő fák megtartandók, szükség esetén a pótlandók, a közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni keli,

ed)   növénytelepítés, fapótlás e rendelet 6. mellékletében meghatározott telepítési távolságokkal, szabályokkal, fajokkal lehetséges.

1. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

     a)    Történeti falu    

          aa)  az övezetben az épületek (fő- és melléképület) csak magastetővel - az illeszkedés szabályainak           figyelembevételével -  35-45° közötti tetőhajlásszöggel és hagyományos anyagú és színezésű égetett agyagcserép vagy azzal azonos megjelenésű betoncserép héjalással építhetők,

ab)   a területen könnyűszerkezetes karakterű (megjelenésű) építmény nem építhető,

ac)   az építmények homlokzatain csak hagyományos illetve kéregvakolat alkalmazható. Egyéb burkolat csak lábazat és díszítés kialakítása céljából készülhet, kizárólag természetes (vagy ezzel teljes mértékben azonos megjelenésű) alapanyagokból,

ad)   tömegformálás tekintetében építészeti minőséget tükröző, funkciójával összhangot mutató, logikus tömegformálás használható, arányos legfeljebb 8,5 m épületszélességgel,

ae)   síktáblás napelemeket, napkollektorokat a tető síkjában (azzal megegyező dőlésszögben) kell elhelyezni úgy, hogy a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alul nem lóghat ki, egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet,utca felé eső, utcával párhuzamos tetősíkon, valamint utcára merőleges tetősík esetén, az épület utcai homlokvonalától számított 5,0 méteren belül nem helyezhetők el,

af)   épületgépészeti és egyéb berendezések, tartozékaik, a légkondicionáló kültéri egységeinek településképi látványt zavaró elhelyezését, valamint közterület felőli homlokzatra és szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületre rögzítését el kell kerülni,

ag)   kontyolt tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el, a tetőidom utcai lezárása oromfalas legyen, legfeljebb egy cserépnyi tetőtúlnyúlással,

af)   az utcai homlokzaton garázskapu illetve loggia vagy erkély nem helyezhető el.

     b)    Templom és temető területe

          ba)  a területen a fő funkcióhoz kapcsolódó magastetős kialakítású, hagyományos építőanyagok          felhasználásával tervezett építmény (pl. ravatalozó, kápolna és harangtorony) helyezhető el,

          bb)  az övezetben a tetőhéjalás 35-45° közötti tetőhajlásszöggel és hagyományos anyagú és     színezésű égetett agyagcseréppel készülhet,

          bc)  a terület még fel nem használt részein az előfásítást, az utak, parcellák előzetes kialakítását           kertészeti tervek alapján lehet elvégezni,

          bd)  területet legfeljebb legfeljebb 2 m magas  élősövénnyel körül kell keríteni.

     c)    Pincesor

          ca)  a területen a hagyományos zöldség- és gyümölcstároláshoz, feldolgozáshoz kapcsolódó    gazdasági funkciók építményei (pince, présház) helyezhetők el,

          cb) az övezetben az épületek csak magastetővel - az illeszkedés szabályainak             figyelembevételével -  35-45° közötti tetőhajlásszöggel és hagyományos anyagú és színezésű       égetett agyagcserép vagy hódfarkú betoncserép héjalással építhetők,

          cc) tömegformálás tekintetében építészeti minőséget tükröző, funkciójával összhangot            mutató, logikus tömegformálás használható, arányos legfeljebb 8,0 m épületszélességgel,

          cd) tetőidom nyeregtető oromfalas kialakítással (kontyolás nem megengedett), az oromfal       túlnyúlása legfeljebb fél cserépnyi lehet,

          ce)  a be nem épített telkekre csak az utcával párhuzamos gerincű épület építhető, a meglévő   utcára merőleges gerincű épületek megtarthatók, átépíthetők,

          cf)   kerítés nem létesíthető, támfal csak hagyományos építőanyagból (terméskő, tégla) készülhet,

          cg) nyílászárók tömör mázolt fa ajtó és zsalugáteres ablak lehet. Tetőtérbeépítés esetén a        tetőfelület csak tetősík ablakokkal nyitható meg,

          ah) az építmények homlokzatain csak hagyományos meszelt vakolat alkalmazható. Egyéb      burkolat csak lábazat és díszítés kialakítása céljából készülhet, kizárólag természetes (vagy ezzel     teljes mértékben azonos megjelenésű) alapanyagokból,

     d)    Ipari és gazdasági terület

          da)  a terület a 040/4 hrsz-ú ingatlanon található major területe, amely olyan gazdasági célú egyéb       ipari és mezőgazdasági feldolgozó építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre          szánt területen nem helyezhetők el,

          db)  kerítés az OTÉK vonatkozó előírásai szerint létesíthető,

          dc)  az építési telek oldalsó és hátsó telekhatára mellett, attól minimum 1,5 méteres távolságra             legalább egy sor, szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló, többszintes védőfásítás         telepítendő és tartandó fenn,

     e)    Sportpálya

          ea)  a területet sportolási célokra lehet igénybe venni,

          eb)  a terület telekhatárai mellett, attól minimum 1,5 méteres távolságra legalább egy sor,        szaktervező által kiválasztott, őshonos fafajokból álló védőfásítás telepítendő és tartandó fenn,

1. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

1) A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

• a beépítés telepítési módjának tekintetében:

aa)   védett épületet tartalmazó ingatlanon további épület, építmény elhelyezése csak a védett érték telepítéséhez illeszkedően, annak elsődlegességét tiszteletben tartóan helyezhető el,

ab)   terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből,

ac)   terepszint alatti építmény földalatti részei sem nyúlhatnak túl az építési helyen,

ad)   utcáról nyíló garázs nem létesíthető,

• a beépítés jellemző szintszámának tekintetében:

ba)   legfeljebb tetőtér beépítéses,

• a kerti építmények, műtárgyak tekintetében:

ca) a táji látványt nem zavaró,

eb) a növényzettel harmonikus,

• természetes anyagokból készülő,

cd) az épületek, építmények összhangjára ügyelő kerti építmények, műtárgyak helyezhetők el.

• kerítéskialakítás tekintetében:

da)   védett kerítés esetén annak felújításakor a védettség alapját jelentő értékét képező eredeti külső megjelenését, egészének és részleteinek külső geometriai formáit, eredeti anyaghatását, díszítettségét, meg kell őrizni illetve helyre kell állítani,

db)   védett épületet tartalmazó ingatlanon az utcaképhez illeszkedő, a településrészen hagyományos épített jellegű épített tömör vagy áttört kerítést kell létesíteni,

de)     síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,

dd)   kerítésen ingatlanonként egy, saroktelek esetében kettő cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el 0,50 m²-s maximális mérettel,

de)   a kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve fenntartani:

1. legfeljebb 1,80 m magasság
2. településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítő elemek felhasználása,
3. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;
4. időtálló, minőségi anyagok használata;
5. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;
6. elsősorban természetes anyagok (pl. kő, tégla, fa, kovácsoltvas) használata;
7. kerítés műszaki állapotának folyamatos karbantartása.

1. A helyi védelemben részesülő értékekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

• az anyaghasználat tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő anyag használható:

aa)   időtálló,

ab)   minőséget képviselő,

ac)    természetes (pl. kő, tégla, fa),

ad)   nyílászáró cseréje esetén fa nyílászárót kell beépíteni az eredeti arányok, osztások megtartása mellett,

ae)    nem telített és környezetétől nem elütő színű;

af)    terepszint alatti építmény, pince csak épített szerkezettel alakítható ki.

• a tömegformálás tekintetében:

ba)   a helyi védettségű épületen végzett bármilyen építési munka esetén a hagyományos homlokzati és tömegarányok, párkány- és gerincmagasságok, nyílásrendek, a nyílások osztása, a homlokzati tagozatok megőrzendők,

bb)   védett épület bővítése, a telken új épület építése esetén magastetőt kell kialakítani, melynek hajlásszöge a védett érték tető hajlásszögéhez igazodó kell, hogy legyen,

be) védett épület úgy bővíthető, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerepe ne változzon, illetve gondosan mérlegelt kompromisszum árán a legkisebb kárt szenvedje,

bd)   az épület bővítése az épület mögött, fésűs beépítés esetén az oldalhatár mentén hosszirányban, illetve ha a telekszélesség lehetővé teszi, utcával párhuzamos telepítésű épület esetében, udvari keresztszárnnyal is lehetséges az utcai homlokzattól legalább 5 m-rel hátrahúzva. A keresztszárny szélessége a főépület szélességét nem haladhatja meg, és csak azzal azonos hajlásszögű és anyagú, szimmetrikus nyeregtetővel fedhető,

be)    a belső átalakításokat az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani,

bf)    a védett részérték az új épületbe visszaépítendő, védett kerítés megtartandó,

bg)   védett épület tetőfelületén összesen 1 db padlásablak helyezhető el, az épület homlokzati rendszeréhez illeszkedő kiosztásban,

bh)   védett épület tetőfelületén megújuló energia hasznosításának berendezései, parabolaantenna, a légkondicionáló kültéri egységei nem helyezhetők el,

bi)    a védett épület magassága kizárólag a felújítás során felmerülő szerkezeti, technológiai okból változhat.

• a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható:

ca) védett épület homlokzati anyagának és színének, tetőfedés anyagának, nyílászárói

anyagának, utcai ablakok meglévő osztásának megváltoztatása csak az eredeti állapot

visszaállítása vagy egységesebb kép kialakítása érdekében megengedett, új nyílás létesítése

esetén, az épület, a homlokzat nyílásrendjéhez, és megjelenéséhez kell alkalmazkodni,

cb) az épület dokumentált eredeti színezését, ennek hiányában a településen hagyományos

színezést kell alkalmazni, elsősorban fehér festés, meszelés,

cc) egyéb színek alkalmazása estén földszínek, pasztellszínek alkalmazhatóak,

cd) a hideg és erős színek használatát kerülni kell,

ce)  bővítés, új építés esetén az új épületrészek anyaghasználatának, a védett értékhez illeszkedőnek, annak megjelenését és értékét megtartónak, hangsúlyozónak kell lennie,

cf)  védett épület homlokzatán megújuló energia hasznosításának berendezései, parabolaantenna, a légkondicionáló kültéri egységei nem helyezhetők el,

cg) állattartásra szolgáló építménynek a telekhatáron, vagy attól számított 3 m-en belül álló homlokzatán nyílás nem létesíthető,

eh) szerelt kémény (a tetősíkból kiállók kivételével) utcai homlokzaton nem építhető, ci) gáznemű égéstermékek homlokzati kivezetése az utcai épületek összes homlokzatán tilos, ej) napelemek, napkollektorok a telken a védett érték tiszteletben tartása, érvényesülése mellett helyezhetők el,

ck)  síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságokhoz igazítottan kell elhelyezni, a berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Hatnál több berendezés telepítését az utca felől legalább cserjeszinten zárt növényzettel takartan kell kialakítani,

• cégtábla, üzletfelirat, cégér a tevékenységnek helyt adó épület megjelenésével, anyaghasználatával, színével összhangban helyezhető el,

cm)  az épületen üzletenként, irodánként 1 db cégtábla, üzletfelirat, cégér helyezhető el, mindezek megjelenésüket tekintve egységet képezve,

cn)   épületen üzletenként 1 db önálló kirakatszekrény helyezhető el a homlokzat kialakításával, a nyílásrenddel összhangban,

co)   a szolgáltatást, kereskedelmi, vendéglátóipari szolgáltatást végző épület nyílászárója felületének legfeljebb 30%-án tartalmazhat üzletfeliratot, reklámot, hirdetést,

cp)   fal síkjára merőlegesen elhelyezett cégjelzés, a gyalogos közlekedési űrszelvény rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja, a gyalogosok közlekedését nem zavarhatja, biztonságát nem veszélyeztetheti, elhelyezése — ha van- a földszinti osztópárkány alatt, de minimum 2,50 méteres magasságban lehetséges,

cr)  cégér még részben sem takarhatja az épület, épületegyüttes nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját, és egyéb meghatározó építészeti elemét,

cs)   épületen, önálló szerkezeten elhelyezett cégtábla, üzletfelirat, cégér, egyéb reklámfelirat maximális mérete 0,50 m² lehet,

ct)   világítást is tartalmazó felirat kizárólag a cégér, céglogó, cég arculat színeiben készülhet, kivéve a nyitva / zárva felirat, mely lehet fehér, piros, és zöld színű is. Villogó, futó szöveget tartalmazó felirat, cégér, lógó nem helyezhető el,

1. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

1. A település alábbi területei alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

• beépítésre nem szánt területen

aa)   erdőterületek,

ab)   mezőgazdasági területek,

ac)    vízgazdálkodási területek,

ad)   közlekedési területek,

ae)    közműterületek.

1. A település alábbi területei nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére:

• beépítésre szánt területek,
• védett természeti területek,
• tájképvédelmi területek.

1. A sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések anyaghasználatánál az alábbi követelményeket kell alkalmazni:

• időtálló,
• minőségi, minőséget képviselő,
• környezetében alkalmazott anyagokhoz illeszkedő,
• élénk színeket kerülő,
• állagát hosszútávon megőrző,
• a település karakterével összhangban lévő,
• nem telített és környezetétől nem elütő színű.

1. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

13. §

1. Reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés a település közigazgatási területén belül, kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
2. A település területén a kihelyezés időtartama alatt az időjárásnak ellenálló technológiával készült egymást nem eltakaró reklám, reklámhordozó elhelyezés alkalmazható.
3. A település területén reklámhordozó 10 méteres körzetében újabb reklámhordozó nem helyezhető el.
4. A település területén nem rozsdásodó, állékony, könnyen karbantartható, élénk színeket nem használó, a reklám megjelenését nem befolyásoló kialakítású reklámhordozók helyezhetőek el.
5. Utcabútor a település közigazgatási területén belül, kizárólag a meglévő környezethez illeszkedő, egységes kialakítású, azonos megjelenésű lehet.
6. Utcabútor, reklámhordozó, épület előtt az épület utcai homlokzatához legjobban illeszkedő helyen helyezhető el úgy, hogy az épület megjelenését, megközelítését ne akadályozza, az épület bejáratáról a figyelmet ne vonja el.
7. Utcabútor, reklámhordozó az épület homlokzatán nem helyezhető el, kivéve az információs célú berendezést.
8. Utas váró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 4 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelületű hirdető berendezés alakítható ki úgy, hogy az utas váró átláthatóságának fenntartása érdekében a hirdető berendezések között legalább 1,2 m távolságot kell tartani. A hirdető berendezések háttérvilágítással elláthatók, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.
9. A közigazgatási területen a településen üzemelő közművelődési intézményekkel megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a 12,0 m²-t nem haladhatja meg.
10. Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

• az önkormányzat működés körébe tartozó információk,
• a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,
• a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,
• idegenforgalmi és közlekedési információk,
• a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

1. Az információs célú berendezés felületének legfeljebb 2/3-a vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább 1/3-a
2. bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
3. Reklám a közterületi reklámhordozón:

• horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön,
• plexi vagy biztonsági üveg mögött,
• hátsó fényforrás által megvilágított eszközben, helyezhető el.

1. Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdető berendezés helyezhető el.
2. Legfeljebb évente 12 naptári hét időtartamában az Önkormányzat, az Önkormányzat intézménye vagy állami intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók a közterületen, járdán vagy téren, egyéb közintézményen elhelyezhetők. Az alkalmazható hirdető berendezések a következők lehetnek:

• legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes reklámtotem, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
• az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami közintézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdető berendezés méretkorlátozás nélkül.

1. A település területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó,reklámrendeletben rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

• saját tevékenységet hirdető építési reklámháló kihelyezése, kizárólag építési tevékenység időtartamára, bármely települési területen megengedett, abban az esetben, ha az érintett építésinapló-bejegyzéssel igazolja a felújítás megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy vállalja ennek vezetését, és ezzel igazolja a felújítás megkezdését,
• a nyilvánosság biztosítására szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.

1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

1. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó formai követelmények tekintetében:

• a technikailag szükséges legkisebb tömeget közelítő,
• arányos,
• a funkciót tükröző
• a településképet kedvezőtlenül nem érintő,
• a közterületről nem látható elrendezést alkalmazó, például látványát növényzettel eltakaró kialakítás alkalmazható.

1. az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó anyaghasználati követelmények az alábbiak:

• nem rozsdásodó,
• minőséget képviselő,
• könnyen karbantartható,
• élénk színeket nem használó,
• az épület/építmény megjelenését kedvezőtlenül nem befolyásoló kialakítás alkalmazható.

1. Amennyiben az Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül, a közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell.
2. Épület közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni.

• FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

1. Rendelkezés a szakmai konzultációról 15. §

1. A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden olyan építési tevékenység esetén, mely a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet hatálya alá esik és az építési tevékenységgel érintett ingatlan helyi védett, vagy településképi szempontból meghatározó területen található.
2. A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység esetén, melyet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. melléklete tartalmaz.
3. A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérhető minden építési engedéllyel végezhető építési tevékenység esetén.
4. A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció a települési főépítész, annak hiányában a polgármester feladata
5. A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultációt előzetes időpont egyeztetéssel, a polgármester vagy főépítész fogadóórájának idején a kérelem benyújtását követő 8 napon belül, de legalább 15 nappal az építési tevékenység megkezdése előtt le kell folytatni.
6. A szakmai konzultáció általános szabályai:

• A szakmai konzultáció kérelmét a tulajdonos, a beruházó, vagy a tervező papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 4. melléklet szerinti formanyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell az alábbi tartalmú tervdokumentációt 2 példányban:

aa)   tervezett tevékenység területi beazonosítása (hrsz., cím),

ab)   tervezett tevékenység rövid leírása,

ac)    fotók a közterület felőli arculati megjelenés bemutatásához,

ad)   tervi-, látványtervi vázlatokat településképi illeszkedés bemutatásához.

• A szakmai konzultációról emlékeztető készül, amely mindkét félre nézve kötelező és melyben az alábbiak kerülnek rögzítésre:

ba)   a tervezett tevékenység helyszínét érintő - településképi rendeletben szereplő - településképi követelmények,

bb)   felvetett javaslatok,

be) a települési főépítész, vagy a polgármester lényegi nyilatkozata.

1. A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció díjmentes.

• FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

                                      16. §

1) E rendelet keretében településképi véleményezési eljárás nem kerül meg határozásra

  

VII.FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

1. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetés változások köre

                                        17. §

1) A polgármester Korm. rendelet 26/B.§ (1) bekezdésben meghatározottak szerint figyelembe véve a kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 496/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet 48.

§ (1) g) pontját településképi bejelentési eljárást folytat le a településképi szempontból kiemelt Lf jelű övezetben, az alábbi esetekben:

• Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,
• Az épület közterületről látható homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása,
• Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
• Közterületről látható vendéglátó kerthelyiség kialakítása,
• Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése,
• Cégér, cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés létesítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása,
• Közterületi kerítés, valamint közterületről látható kerti építmény építése, átalakítása.
• Napenergia, kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító- berendezés, áru- és pénzautomata elhelyezése.
• Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló elhelyezése.

1. A polgármester Korm., rendelet 26/B.§ (la) bekezdésben meghatározottak szerint településképi bejelentési eljárást folytat le a település teljes közigazgatási területén az alábbi esetekben:

       a) Reklámok és reklámhordozók elhelyezése.

17. A bejelentési eljárás részletes szabályai

18. §

1. A Polgármester a településképi bejelentési eljárást Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
2. Az eljárásért a kérelmezőnek 3.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. A díjat Kiskassa község bankszámlájára kell befizetni - a „Településképi bejelentés: Ikt.sz.” közlemény megadásával. A díj befizetését igazoló bizonylatot (visszaigazolt banki átutalási megbízást, vagy készpénzátutalást igazoló szelvényt) bejelentési eljárás kérelméhez - a kérelem beadását követő 1 munkanapon belül - mellékelni kell.
3. Az eljárás lefolytatására vonatkozó kérelmét az építési tevékenység végzésére jogosult papír alapon vagy elektronikusan nyújtja be a polgármesternek az erre a célra rendszeresített 5. melléklet szerinti formanyomtatványon legalább az építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal. A kérelemhez 2 példány tervdokumentációt kell mellékelni.
4. A bejelentéshez a kérelem tárgyának megfelelően a következő munkarészeket tartalmazó, az elbíráláshoz szükséges léptékű, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti ­műszaki tervet kell benyújtani:

• építési tevékenység esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített

aa)   rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a homlokzatok anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával

ab)  helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

ac)   (szükség szerint) alaprajzot,

ad)  (szükség szerint) homlokzatot, valamint

ae)   (amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik) - utcaképi vázlatot,

• reklám, reklámhordozó, cégér, cégtábla, üzletfelirat és egyéb a vállalkozást népszerűsítő felirat elhelyezések esetében - megfelelő jogosultsággal rendelkező tervező által készített,

ba)   rövid műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról, a rögzítés módjáról, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. anyag- és színhasználatáról, a településképi követelményeknek való megfelelőség bemutatásával,

bb)   helyszínrajzot a szomszédos építmények feltüntetésével,

bc) a reklámhordozó, cégér, stb. kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,

bd)  az elhelyezendő reklám, reklámhordozó, cégér, stb. településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja annak méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,

be)   az elhelyezéssel érintett építmény az elhelyezendő reklámot, reklámhordozót, cégért, stb. is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény településképi szempontból meghatározó homlokzati felületén tervezett,

bf)   látványtervet vagy fotómontázst.

1. Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete nem felel meg 4) bekezdésben előírt tartalmi követelményeknek, a polgármester 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a kérelmezőt. A hiánypótlás ideje nem számít bele a bejelentési eljárási határidőbe.
2. Amennyiben a benyújtott kérelem és melléklete a hiánypótlást követően sem felel meg a Korm. rendelet és e rendelet előírásainak a polgármester megtiltja a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megkezdését és - a megtiltás indokainak ismertetése mellett - figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire.
3. A településképi bejelentési eljárásban a tevékenység - feltétel meghatározásával vagy anélkül - tudomásulvételéről vagy megtiltásáról szóló döntés kialakítása során - különösen - az alábbi szempontokat kell figyelembe venni,

• helyi és magasabb rendű építési jogszabályok,
• kialakult településszerkezet (telek-szerkezet),
• a védendő (megtartandó) adottságok,
• a tervezett, távlati területfejlesztési célok,
• településképi illeszkedés,
• településképi követelményeknek való megfelelőség,
• terület-felhasználás megfelelősége,
• az egyéb reklám-elhelyezéssel összefüggő rendeletekben foglalt elhelyezési követelmények,
• épület, építmény homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálni kell, hogy a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, a szomszédos homlokzatokkal, valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek, a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület külső gépészeti és egyéb külső berendezései, tartozékai elhelyezésére.

1. Amennyiben a tevékenység megfelel a 7) bekezdésben felsorolt szempontoknak, a polgármester a tervezett építési tevékenység, reklám, reklámhordozó, cégér, stb. elhelyezés tudomásul vételéről igazolást állít ki, melynek érvényességi ideje, ha az igazolás másképpen nem rendelkezik:

• állandó építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 5 év,
• legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén a kérelem szerinti, de legfeljebb 180 nap,
• reklám és reklámhordozó esetén 1 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja
• cégér, cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja,
• útbaigazító hirdetmény esetén 5 év, de legfeljebb aktualitása megszűnésének időpontja.

1. A településképi bejelentésről szóló döntés a települési főépítész szakmai álláspontján alapul.

1. A döntést postai úton kell közölni a kérelmezővel, tudomásul vételről szóló igazolás kiállítása esetén mellékelni kell a kérelemhez benyújtott tervdokumentáció 1 példányát, melyet a települési főépítész vagy a polgármester záradékolt.
2. Amennyiben a polgármester a kérelmezett tevékenységet nem tiltja meg és tudomásul vételről szóló igazolást nem állít ki 15 napon belül, azt megadottnak kell tekinteni az 8) bekezdés szerinti érvényességi időtartamra vonatkozóan.
3. A polgármester döntésével szemben a települési Kiskassa Község Önkormányzat Képviselő- testületéhez lehet fellebbezéssel élni. A fellebbezés elbírálása legkésőbb a fellebbezés beérkezését követő soron következő rendes képviselő-testületi ülés alkalmával történik.

• FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

1) A településképi követelmények megszegésének jogkövetkezményei:

• településképi kötelezés, valamint
• településképi bírság.

18. A településképi kötelezési eljárás

19.§

1) A magasabb szintű jogszabályok keretei között településképi kötelezési eljárást kell lefolytatni:

• utcaképet vagy tájképet rontó építmény,
• helyi védett érték rongálása továbbá jókarbantartásának elmulasztása,
• településképi követelmények megsértése,
• településképi bejelentési eljárás elmulasztása,
• településképi bejelentési eljárásban megtiltott tevékenység folytatása,
• településképi bejelentési eljárásban tudomásul vett tevékenység eltérő végrehajtása.
• településképi bejelentési eljárásban kiadott igazolásban foglalt kikötések teljesítése nélküli vagy csak részleges teljesítésével végrehajtott tevékenység.
• a településképet rontó reklámok, cégérek, hirdetés funkciójú objektumok, hirdető berendezések felújítása, átalakítása, áthelyezése vagy megszüntetése és eltávolítása érdekében, ha azok

ha)   elhelyezése nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek,

hb)   műszaki állapota nem megfelelő,

hc)   tartalma idejét múlt vagy aktualitását vesztette,

hd)   elhelyezése, mérete, formája, anyaga vagy színezése nem illeszkedik az épület homlokzatának, portáljának, tetőzetének adottságaihoz,

he)   megjelenése nem illeszkedik a településképbe, a jellemző településképi látványba,

hf)    elhelyezésére a jelen rendelet hatályba lépését követően -bejelentés nélkül került sor, valamint ha

hg)   a bejelentő a polgármester által kiadott igazolásban foglalt kikötéseket nem vagy csak részben teljesítette.

• helyi építészeti értékek védelme érdekében, ha az építmény - vagy annak az érték védelemmel összefüggő, a városképi látványban megjelenő része

fa) műszaki állapota nem megfelelő, balesetveszélyes, homlokzati burkolatai vagy díszítő elemei hiányosak, sérültek,

fb)   rendeltetéstől eltérő használata veszélyezteti a védett értékek megőrzését,

fc)   felületképzése, színezése idegen az épület karakterétől és ezzel kedvezőtlenül befolyásolja annak megjelenését, településképi látványát.

1. A településképi kötelezési eljárás megindítható bejelentésre vagy hivatalból.
2. A bejelentés írásban történhet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben.
3. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

• a bejelentő nevét, lakcímét és aláírását,
• a bejelenteni kívánt szabálysértés helyét, rövid leírását,
• fényképeket a bejelentéssel érintett építési tevékenységről, reklám és reklámhordozó elhelyezésről vagy a rendeltetésváltozással érintett épületről.

1. A polgármester határidő kitűzésével felhívja az ingatlan tulajdonosát a kötelezés tárgyát képező tevékenység elvégzésére és annak végre nem hajtása esetén a várható jogkövetkezményekre.
2. A kötelezés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez címzett fellebbezéssel lehet élni.

19. A településképi bírság kiszabásának esetkörei és mértéke

20. §

1. A településképi kötelezettség megszegése, valamint a településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén a polgármester településképi bírságot szab ki, amelynek összege

• településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50.000.- forint,
• a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200.000.- forint,
• a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 500.000. forint,
• településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 50.000.- legfeljebb 500.000.- forint,
• településképi követelmények, illetve a településképi konzultációban foglaltak be nem tartása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 50.000.- forint, legfeljebb 500.000. forint.

1. A településképi bírság kiszabásánál különösen az alábbi szempontokat kell mérlegelni:

• a jogsértéssel létrejött állapot településképre gyakorolt hatása,
• a jogsértéssel létrejött állapot visszafordíthatósága,
• a jogsértő állapot időtartama,
• a jogsértő magatartás ismétlődése és gyakorisága
• jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartása.

20. A településképi bírság kiszabásának és behajtásának módja

21.§

1. A településképi bírságot határozatban kell kiszabni, és tértivevényes levél útján kell kézbesíteni a bírsággal sújtott érintettnek.
2. A településképi bírság megfizetésének módja:

• közvetlenül az Önkormányzat erre a célra szolgáló bankszámlájára történő befizetéssel.

b) az a) pontban szereplő megfizetési mód elmaradása esetén - a 2011. évi CXCV. törvény 42.§ (3) bekezdése értelmében — a meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

• FEJEZET

ÖNKORMÁNYZA TI TÁMOGA TÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

21. Az utcaképet javító karbantartásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó ösztönző rendszer

22.§

1. Vissza nem térítendő támogatásra jogosult az az Önkormányzattal szemben adótartozással nem rendelkező személy, aki Kiskassa község közigazgatási területén belül lakóházon, építményen olyan karbantartási, felújítási munkát végzett vagy végeztetett a tárgyévben, amely az utcakép javulását eredményezi.
2. A támogatás mértékének megállapítása - az igazolt költségek képviselő-testület elé terjesztése esetén - a képviselő-testület egyedi döntése alapján történik, de nem haladhatja meg a beruházás bruttó bekerülési költségének 50%-át és maximum 100.000 Ft/ingatlan összeget. A támogatás fedezetéül szolgáló összeget a képviselőtestület évente a költségvetésében határozza meg.
3. A támogatás iránti kérelmet az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani minden év november 15.-ig. A kérelemhez csatolni kell az elvégzendő munka leírását, a munka elvégzésével megbízott vállalkozó nevét, címét a befejezési határidőt.
4. A támogatási kérelmekről a képviselőtestület dönt tárgyév december 15.-ig.
5. A megállapított támogatást a munka elvégzését követő 15 napon belül kell számla ellenében az ingatlan tulajdonosa vagy a munka elvégzésével megbízott vállalkozó részére kifizetni.
6. Ugyanarra az ingatlanra két naptári éven belül csak egyszer nyújtható támogatás. Egy naptári éven belül ugyanazon ingatlantulajdonos két különböző ingatlanára vonatkozóan csak az egyik ingatlanra nyújtható támogatás. Ebben az esetben az ingatlantulajdonosnak döntenie kell, hogy melyik ingatlanra kéri a támogatást.
7. Amennyiben a költségvetésben elkülönített keret nem elegendő a benyújtott igények kielégítésére, a kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni azt a kérelmezőt, aki rosszabb állagú ingatlant kíván felújítani, illetve nagyobb munkát kíván elvégezni, közülük pedig a rosszabb anyagi körülmények között élő kérelmezőt.
8. Akik jogosultságuk ellenére - a kellő fedezet hiányában - nem részesülnek támogatásban, a következő évben a kielégítési sorrend elejére kerülnek.
9. E rendelet alkalmazásában faluképet, utcaképet javító karbantartási, felújítási munkák különösen a következők: tetőszerkezet, héjazat cseréje, javítása, az épületutcafrontjának, illetőleg az utcafrontról jól látható részének javítása, felújítása, festése, mázolása, nyílászárók cseréje, homlokzat javítása, felújítása, esőcsatorna felújítása, cseréje, kerítés építés vagy felújítás, falvizesedések megszüntetése.

• FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK
23. §

1. A rendelet 2018. október 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a reklámelhelyezésről szóló 10/2017. (X.31.) számú önkormányzati rendelet, valamint a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésével kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 11/2017. (X.31.) számú önkormányzati rendelet, továbbá az utcaképet javító karbantartások, felújítások támogatásáról szóló 8/2011. (IV.15.) számú önkormányzati rendelet.
2. E rendelet hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben, kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére, alkalmazhatók e Rendelet előírásai.

Veszprémi Istvánné                                                Csalos Beáta

polgármester                                                         jegyző

A rendeletet a képviselő-testület a 2018. szeptember 12-i ülésén fogadta el. Kihirdetésre került 2018. szeptember 24-én.

                                                                                   Csalos Beáta

                                                                                   jegyző

1. melléklet

A település területi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke

MŰEMLÉK, MŰEMLÉKI KÖRNYEZET

Azonosító: 1447, Törzsszám: 264,    Fő utca.        168 hrsz.           Római katolikus templom

Környezet: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 163, 164, 165, 166, 167

VÉDETT ÉS NYÍLVÁNTARTOTT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK

1,         Kiskassa                        Lelőhely azonosító:    28783       Hrsz.: 0136, 012/2, 0135, 03

2,         M6-os út nyomvonala     Lelőhely azonosító:    30815       Hrsz.: 012/2, 03

4,         Téglagyár                      Lelőhely azonosító:    24777       Hrsz.: 093/1, 401, 407, 406, 402/2, 404,                                       403, 016/4, 405, 408,

5,         Devecser felé                Lelőhely azonosító:    52354       Hrsz.: 0111, 0116/4, 0108/20,

6,         Fetőfi utca 18.               Lelőhely azonosító:    52356       Hrsz.: 82, 0106, 81, 83, 80, 84, 85,

7,         Téglaház                       Lelőhely azonosító:    52357       Hrsz.: 094, 093/2, 095, 405, 430, 432,                                         433, 426, 425, 427, 431, 429, 458, 424,                                                   413, 419, 420, 410, 409, 414, 415, 418,                                                   416, 412, 411, 423, 421, 422, 417,

8,         Ivánszőlő                      Lelőhely azonosító:    52358       Hrsz.: 032,

9,         Széngödör                     Lelőhely azonosító:    52359       Hrsz.: 019/2,

10,       Futbalpálya                   Lelőhely azonosító:    54902       Hrsz.: 0136, 012/2, 03, 012/1

1.1 fejezet  Területi védelem alatt álló ingatlanok térképi bemutatása

Külön tervlapon.

1. melléklet

A település helyi egyedi védelem alatt álló ingatlanok jegyzéke

A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az alábbi építmények (H1 - az építmény, vagy együttes egészére vonatkozó védelem) és részletek (H2 az építmény egyes részleteire - pl. tömegarányok, anyaghasználat, szerkezet, színezés, egyes díszítőelemek - vonatkozó védelem) helyi egyedi védelemben részesülnek:

H1 védettség

Petőfi utca 41.             112 hrsz.                                  lakóépület

Petőfi utca 64.             147 hrsz.                                  gazdasági épület

Petőfi utca 45.             116 hrsz.                                  lakóépület

Petőfi utca 56.             137 hrsz.                                  lakóépület

Petőfi utca 55.             136 hrsz.                                  lakóépület

Petőfi utca 70.             154 hrsz.                                  lakóépület, kerítés és kápolna

Petőfi utca                  101 hrsz.                                  lakóépület

Petőfi utca 77.             163 hrsz.                                  lakóépület

Petőfi utca 25.             90 hrsz.                                    lakóépület

Petőfi utca 23.             87 hrsz.                                    lakóépület

Petőfi utca 84.             6 hrsz.                                      lakóépület

Petőfi utca 88.             10 hrsz.                                    lakóépület

Petőfi utca 95.             19 hrsz.                                    lakóépület

Petőfi utca 15.             77 hrsz.                                    lakóépület

Petőfi utca 4.              66 hrsz.                                    lakóépület és kerítés

Petőfi utca 94.             18 hrsz.                                    kápolna

H2 védettség

Petőfi utca                  160-161 hrsz.                            kerítés

Petőfi utca 28.             96 hrsz.                                    tömeg, utcai homlokzat

Petőfi utca 16.             79 hrsz.                                    tornác, tömeg, kerítés

Petőfi utca                  97 hrsz. előtti                            kerítés maradvány

Petőfi utca                  polgármesteri hivatal előtt           kőkereszt

Petőfi utca 105. előtt                                                   kőkereszt

2.1 fejezet Helyi védett épületek térképi bemutatása

Külön tervlapon.

1. melléklet

A településképi szempontból meghatározó területek jegyzéke

A településképi szempontból meghatározó területek elnevezése és lehatárolása

1. Történeti falu: Az egyutcás falu történeti szerkezeti gerince kétoldalt a lakóházakkal, elszórtan a minimális intézményi résszel, felette a templom a temetővel. Jellegzetessége a megörökölt szerkezeti telekosztás és a fésűs, fűrészfogas beépítés. A telkek 14-30 m szélesek és 100-150 m hosszúak

1. Templom és temető területe: A településnek nagyjából a tengelyében áll a templom a temetővel, ami már messziről uralja azt, magára vonzza a figyelmet. A tőle két irányban elterülő falucska látképe az utcarészek váltakozó lejtési viszonyai miatt érzékelhető vertikális rétegződés miatt festőien illeszkedik a természeti zöld háttérbe.

1. A település délkeleti oldalán, már a történeti térképek által is jelzett helyen kialakult pincesor. A pincék és a hozzá tartozó présházak jelentős része már eltűnt vagy felhagyott állapotban a pusztulás határán van.

1. Ipari és gazdasági terület: Az oltványüzem területe. A település ipari gazdasági zónája.

1. Sportpálya: A település északkeleti oldalán jól elhatároltan kijelölt sportpálya területe. Fejlesztése megkezdődött, de félbemaradt.

3.1 fejezet A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának térképi bemutatása

Külön tervlapon

4. melléklet

A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelme

KÉRELEM

Kiskassa Község Önkormányzat polgármesteréhez településképi követelményekről való szakmai

tájékoztatásról és szakmai konzultációról

Kérelmező	neve:
	értesítési címe/székhely címe:
	telefon/fax száma:
	e-mail címe:

Tervező	neve:
	kamarai jogosultsági száma:

Érintett ingatlan adatai	címe:
	helyrajzi száma:
	jellege (közterület/magánterület):
	a tulajdonos neve:
	értesítési címe:
	telefon/fax száma:
	e-mail címe:

A településképi követelményekről való szakmai tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelmezett témája	megjelölése:
	rövid leírása:
Előzmények
Mellékletek	A rendeletben meghatározott dokumentáció

Kérelmező aláírása