1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kiskassa Község Önkormányzata (továbbiakban: önkormányzat). Működési területe: Kiskassa község közigazgatási területe

(2) Az önkormányzat székhelye: 7767. Kiskassa, Petőfi u.80. Telephelye: 7767. Kiskassa, Petőfi u.10.

(3) A képviselő-testület hivatalának megnevezése és címe: Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal)7766. Újpetre, Kossuth L.u.113.

(4) Az önkormányzat iratkezelési feladatait az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal látja el, az azzal összefüggő tevékenységekre vonatkozó feladat- és hatásköröket a Hivatal jóváhagyott Iratkezelési Szabályzata tartalmazza. A képviselő-testület az iratkezelés felügyeletével a jegyzőt bízza meg.

2. § (1) A Képviselő-testület és a polgármester hivatalos iratokon a Magyar Köztársaság címerével ellátott bélyegzőt használja, nem hivatalos iratokon pedig a község címerével ellátott bélyegzőt.

(2) A címe és a zászló használatának rendjét, a 4/2001.(III.26.) önkormányzati rendelet szabályozza.

3. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő- testületet illetik meg. A képviselő-testület hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja.

(2) A képviselő-testület az alábbi feladat- és hatáskörét átruházza a polgármesterre:

• a) lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatásának megállapítása
• b) gyógyszertámogatás megállapítása
• c) rendkívüli települési támogatás biztosítása
• d) temetési segély megállapítása
• e) szociális étkeztetés biztosítása.

4. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma a polgármesterrel együtt 5 fő. A polgármester és a képviselők nevét a szervezeti és működési szabályzat 2.számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselő-testület kéthavonta ülésezik. Rendkívüli ülés a rendes ülésen kívül bármikor összehívható. A közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit a képviselő-testület a hivatalban tartja, de kihelyezett ülést, ünnepi ülést vagy együttes ülést más helyiségekben vagy más településen is tarthat.

(3) A képviselő-testület ülése nyilvános. A lakosságot az ülés időpontjáról a meghívónak a az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell értesíteni.

(4) A képviselő-testület zárt ülés tart a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben szabályozott esetekben. (továbbiakban: Mötv.) A zárt ülésen hozott határozatok – kivéve az önkormányzati hatósági ügyben hozott határozatokat – a nyílt ülésről készült jegyzőkönyvben közzé kell tenni.

(5) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester jogosult összehívni. A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti az ülést. Tartós akadályoztatásnak minősül a 3 hónapot meghaladó olyan távollét vagy elérhetetlenség, melynek során a polgármesterrel és az alpolgármesterrel nem létesíthető személyes kapcsolat vagy azok intézkedésre képtelenek betegség, távollét vagy érdektelenség miatt.

(6) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés írásbeli meghívó nélkül, az ülés előtt 24 órával szóban, telefonon is összehívható. Az ülésről a meghívónak a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell a lakosságot értesíteni.

5. § (1) A testületi ülésre meghívható tanácskozási jog nélkül:

6. § (1) A képviselő-testület ülése akkor határozatképes, ha a települési képviselők több mint fele jelen van. Határozatképtelenség esetén az ülést – az eredeti napirendi pontokkal – 3 nappal későbbi időpontra újból össze kell hívni.

(2) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

• a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,
• b) megállapítja az ülés határozatképességét,
• c) előterjeszti az ülés napirendjét.

(3) A képviselő-testület a napirend elfogadásáról külön szavazással, egyszerű szótöbbséggel határoz. A meghívóban nem szereplő napirendi javaslat megtárgyalására bármely képviselő, polgármester, jegyző tehet javaslatot.

(4) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.

7. § (1) A képviselő-testületi ülés előterjesztései lehetnek:

• a) rendelet tervezet(ek),
• b) határozati javaslat(ok),
• c) beszámoló,
• d) kérelem,
• e) tájékoztató.

(2) Előterjesztő lehet:

• a) polgármester,
• b) bizottsági elnök, illetve helyettese,
• c) képviselő,
• d) jegyző
• e) intézményvezető.

(3) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Az írásban vagy szóban érkezett beadványt, amennyiben nem tud dönteni a testület, elnapolja.

(4) Az előterjesztés főbb elemei:

• a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket.
• b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők megjelölésével.

(5) A képviselő-testület egyebek napirendi pontban nem tárgyalhat kinevezés, megbízás, felmentés tárgyú előterjesztést.

8. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. Az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid, maximum 3 perces választ adni.

(2) A vita után a polgármester (ülés vezető) összefoglalja az elhangzottakat, majd a képviselő-testület először a módosító indítványokról határoz, majd az elfogadott indítványokkal módosított eredeti javaslatról dönt.

(3) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszolhat a hozzászólásokra.

(4) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) Határozathozatalnál a szavazategyenlőség elutasító döntést jelent. A szavazástól való tartózkodás a határozati javaslat elutasításának, nem szavazatnak minősíthető.

9. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás során a polgármester szavazásra teszi fel a határozati javaslatot, melyről a képviselő-testület tagjai kézfelemeléssel szavaznak.

(2) Minősített többségű szavazást igénylő ügyek a Mötv.-ben nevesített eseteken túl:

• a) hitelfelvétel
• b) kötvénykibocsátás
• c) kölcsönfelvétel vagy más adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás.

(3) A képviselő-testület név szerinti szavazást rendel el az alábbi ügyekben:

• a) települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati

10. § (1) A képviselő-testület határozatokat külön-külön – a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: Kiskassa Község Önkormányzata ..../20....(......hó....nap) sz. határozata.

(2) A határozatokról készült kivonatot a jegyzőkönyv elkészítését követő 15 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

11. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik. Ennek során:

• a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
• b) Rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
• c) Tartós rendzavarás, állandó lárma, vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében a polgármester - ha ismételt figyelmeztetései sem jártak eredménnyel - felfüggesztheti az ülést.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A napirend megtárgyalása után, ahhoz kapcsolódóan a polgármester max. 3 perc erejéig szót adhat az állampolgárnak. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

12. § (1) A képviselő-testület üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

13. § (1) A képviselőt a Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik illetve terhelik.

(2) A képviselő amennyiben nem jelenti be személyes érintettségét a szavazásnál, kéthavi tiszteletdíjának megvonásában részesül.

(3) A képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

14. § (1) Rendeletalkotást kezdeményezhet:

• a) települési képviselő,
• b) a polgármester, az alpolgármester, a jegyző,
• c) a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezeteinek vezetői.

(2) A rendeletalkotáshoz kötelező az írásos előterjesztés.

(3) A polgármester egyes rendelet-tervezeteket - az érdemi vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.

(4) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni, valamint a kihirdetés dátumával a következők szerint: Kiskassa Község Önkormányzata Képviselő-testületének ..../20...(.....hó....nap) önkormányzati rendelete “a rendelet címe”.

15. § Az önkormányzati rendelet kihirdetésének napja a polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára való kifüggesztés napja. Az önkormányzat a rendeletét a honlapján is közzéteheti. A hivatal a hatályos rendeletekről naprakész nyilvántartást vezet.

16. § (1) A képviselő-testület legalább évente egy esetben előre meghirdetett közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a község hirdetőtábláján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok vonatkoznak. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.

17. § (1) A képviselő-testület az általa meghatározott témában bármikor falugyűlést hívhat össze a lakosság véleményének megismerése, illetve tájékoztatás céljából, döntések előkészítésébe való bevonásról.

(2) A falugyűlés időpontját, helyét és témáját a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel közzé kell tenni. A falugyűlésről jegyzőkönyv készül.

19. § A polgármester feladatát társadalmi megbízatásban látja el.

20. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség miatt vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat az alábbi ügyekben:

• a) képviselő-testület hatáskörébe tartozó szociális ügyek esetében,
• b) társulás működésével kapcsolatos döntések meghozatala – kivéve a Möv. 42. § 5. pontjában szereplő ügyek,
• c) hivatal működésével kapcsolatos döntések meghozatala – kivéve a hivatal társulási megállapodásában kizárólag a képviselő-testület döntésébe utal ügyek.

(2) A képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a polgármester dönthet két ülés között felmerülő halaszthatatlan önkormányzati ügyekben – a Mötv. 42. §-ban meghatározott ügyek kivételével. Ezek az ügyek az alábbiak:

• a) szociális ügyek
• b) vis-maior illetve katasztrófa helyzet esetén szükséges intézkedések meghozatala.

21. § A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) A polgármester megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított harminc napon belül a Mötv. 2. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A polgármester saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének (együtt: hozzátartozó) a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.

22. § (1) Az önkormányzat közös hivatalt tart fenn Vokány, Kistótfalu, Palkonya, Újpetre, Peterd, Pécsdevecser és Ivánbattyán Önkormányzatokkal közösen.

(2) A hivatal székhelye: 7766. Újpetre, Kossuth L.u.113.

(2) A hivatal telephelye: Vokányi Kirendeltség 7768. Vokány, Kossuth L.u.104.

23. § (1) A hivatalt a jegyző vezeti. A Vokányi Kirendeltség vezetője az aljegyző.

(2) A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatok hivatalnak a jegyzői képesítési előírásokra vonatkozó képesítéssel rendelkező köztisztviselője látja el.

24. § A hivatal működésének szabályait a fenntartására irányuló megállapodás tartalmazza.

25. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha a döntésük, működősük jogszabálysértő.

26. § (1) A képviselő-testület - döntéseik előkészítésére, meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.

(2) A képviselő-testület összeférhetetlenséggel, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos ügyekre létrehozza az Összeférhetetlenségi, a vagyonnyilatkozatok kezelésével és ellenőrzésével foglalkozó Bizottságot.

(3) A Bizottság elnökét és 2 tagját a képviselő- testület nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel válassza meg.

(4) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottságot össze kell hívni a polgármester indítványára.

(5) A bizottság határozatképességére, határozathozatalára a képviselő-testület működésének leírt szabályok az irányadóak.

(6) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és egy tag ír alá.

(7) A vagyonnyilatkozatok nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó eljárásrendet az 1.sz melléklet tartalmazza.

27. § A képviselő-testület az alábbi társulásokban vesz részt:

28. § (1) Az önkormányzat a Kiskassai Német Önkormányzat részére térítésmentesen irodahelyiséget bocsát rendelkezésére a Kiskassa, Petőfi u.80. szám alatti épület 68 m² ún. „teleház” részében, melyet a német önkormányzat újított fel. A helyiségben található berendezések, és tárgyak a nemzetiségi önkormányzat korábbi beszerzéséből, pályázatából származnak, így azok a nemzetiségi önkormányzat tulajdonát képezik. A helyi önkormányzat viseli az irodahelyiség, továbbá az irodahelyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsi- és fenntartási költségeket.

(2) A települési önkormányzat a hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzat működéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a hivatala ellátja:

• a) a nemzetiségi önkormányzat testületi ülésének előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),
• b) a testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,
• c) a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat.
• d) szakmai segítségnyújtás.

(3) A (2) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket – a testületi tagok és tisztségviselők telefonhasználata kivételével – a települési önkormányzat viseli.

29. § A képviselő-testület megbízatásának időtartamára vagy azt meghaladó időszakra gazdasági programot fogad el. A gazdasági program helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják.

30. § (1) A képviselő-testület költségvetését évente önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) Az önkormányzat az közfeladatait és szakmai alaptevékenységét az 1. sz. függelékben szereplő kormányzati funkciók szerint látja el.

31. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.

32. § Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről külső, vállalkozó belső ellenőrrel kötött szerződés útján gondoskodik.

33. § E rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba, ezzel egyidejűleg a szervezeti és működési szabályzatról szóló 9/2014.(XII.1.) önkormányzati rendelet a hatályát veszti.