Peterd Község Önkormányzata Képviselő- testületének 2/2015.(II.15.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályairól

Peterd Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92.§ (2) bekezdésében valamint a 132.§ (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

1.§ (1) A rendeletet alkalmazni kell a Peterd Község Önkormányzata közigazgatási területén

élő

a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre

e) az Szt. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1)

bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát

megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó

állampolgáraira is.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek

beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad

mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Peterd közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében Peterd Község Önkormányzata által szervezett és nyújtott ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatalban (továbbiakban: közös hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni. A kérelem formanyomtatványon vagy szabad megfogalmazású kérelem formájában nyújtható be

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében fenntartott útján történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek, nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, családvédelemmel foglalkozó intézmény, gyermek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet, illetve természetes személy is kezdeményezheti a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1.számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(5) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3.§ (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,

b) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(2) A jogosultság megállapításakor

a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.

Jövedelem igazolható:

havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolást,
munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(3) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni

a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt.
A közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb összegét meghaladó részét.

(4) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4.§ (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta, a tárgyhót követő hó 10. napjáig

folyószámlára történő utalással, szolgáltatóhoz történő utalással, postai úton történő

utalással kerül kifizetésre. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés

létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. Rendkívüli települési támogatás a megállapítást követő 3 napon belül kerül kifizetésre.

Peterd község területén a rendeletben leírt szociális ellátások ügyében az egyes ellátási formáknál szabályozottak szerinti szerv jár el.

A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselőtestület soron következő ülése elé terjeszti.

A képviselőtestület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül keresettel lehet élni az illetékes bíróságnál. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadottakat a képviselő-testület vitatja, illetve hivatalos tudomás szerint a kérelemben leírtak nem felelnek meg a valóságnak, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) A közös hivatal a kérelem benyújtásakor saját adatbázisa (adónyilvántartás, ingatlan-nyilvántartás stb.) alapján vizsgálja kérelmező és vele közös háztartásban élő személyek vagyoni helyzetét.

(3) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a közös önkormányzati hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

(4) A képviselő-testület által szabályozott támogatási formákat csak az veheti igénybe, illetve az kaphatja,

a) akinek nem áll fenn köztartozása (adótartozás) az önkormányzattal szemben

b) önhibáján kívül került rossz szociális helyzetbe

c) értékesíthető vagyontárggyal nem rendelkezik

6.§ (1) Települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8.§ A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

9.§ Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint

a) települési támogatást és

b)rendkívüli települési támogatást

állapít meg.

2. Települési támogatás

2.1. Lakhatáshoz kapcsolódó kiadások támogatása

10.§ (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személyeknek, háztartásoknak az általuk

lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik (közüzemi díjaik) viseléséhez

nyújtott hozzájárulás.

Az önkormányzat polgármestere lakhatási támogatást nyújt annak a személynek, akinek
1. egyedül élő esetén a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át
2. családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

és az Szt. szerinti vagyona nincs.

Egy háztartásban élő személynek csak azok számítanak, akik ténylegesen, életvitelszerűen az adott lakásban élnek (nemcsak oda vannak bejelentve). Külön háztartásnak számít a különálló közüzemi szolgáltatási hely.

A lakhatási támogatás egy hónapra jutó összege
1. egyedül élő esetén 2.000,-Ft
2. két fős háztartás esetén 2.000 Ft
3. három fős háztartás esetén 3.000 Ft
4. négy fős háztartás esetén 4.000 Ft
5. öt fős, vagy attól több személyből álló háztartás esetén 5.000 Ft.

A támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

A rendeletben előírt feltételek esetén a lakhatási támogatás a kérelem benyújtását követő hónaptól 6 hónapra jár.

(7 ) A lakhatási kiadások igazolásának módja:

a) lakásbérleti vagy albérleti szerződés, bérleti díj fizetésének igazolása

b) pénzintézettel kötött hitelszerződés,

közüzemi (villany, gáz, víz, szemétszállítási díj) számla

tüzelőanyag számlával történő igazolása

A lakhatási támogatás kifizetésének módja szolgáltatóhoz történő utalással történik.

Megszűnik a támogatás:

a megállapított idő elteltével,
a támogatásra okot adó körülmények megváltozásával.

Gyógyszertámogatás

11.§. (1) A képviselő-testület havi rendszerességgel a létfenntartást veszélyeztető,

rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási

gondokkal küzdő személy részére gyógyszertámogatást állapít meg,ha

egyedül élő esetén a jövedelme az öregségségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg,
családban élő esetén az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem haladja meg.

Gyógyszertámogatás összege a kiváltandó recepten(recepteken) meghatározott gyógyszerek ellenértéke, de alkalmanként legfeljebb maximum 2.000,- Ft, éves szinten maximum 24.000,-Ft lehet. A gyógyszertámogatás kifizetése az újpetrei Boróka Gyógyszertár részére, számla ellenében történik. Gyógyászati segédeszközről szóló recept/javaslat esetén a támogatás kifizetése házipénztár útján történik.

3. Rendkívüli települési támogatás

12.§ (1) A település képviselő-testülete rendkívüli települési támogatásban részesíti

a)akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 150 %-át,

b) egyedülálló esetén a 200 %-át

és a kérelmezőnek/családnak vagyona nincs.

Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek

tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,
elemi kár, baleset, tragikus helyzet miatt anyagi segítségre szorul,
körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel.
Rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja
gyermek fogadásának előkészítéséhez nem rendelkezik megtakarítással
nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz
nevelt gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez anyagi segítségre szorul
a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

Elutasítható annak a személynek rendkívüli települési támogatás iránti kérelme, aki önhibájából (alkoholizmus, munkakerülés, játékszenvedély) került nehéz anyag helyzetbe, ugyanakkor anyagi helyzetének javítására, munkavégzésre, fizikai, szellemi és lelkiállapota figyelembevételével nehézségek nélkül képes.

13.§(1) A rendkívüli települési támogatás egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan 3.000 –

5.000 Ft közötti összegben, egy naptári éven belül legfeljebb 6 alkalommal lehet

megállapítani.

(2)Rendkívül indokolt, különös méltánylást érdemlő esetben a polgármester jogosult a

támogatás megállapítására, melyről a soron következő ülésen beszámol a

képviselőtestületnek. Különös méltánylást érdemlő esetben az egyszeri kifizethető összeg

legfeljebb 30.000 Ft. A kifizetés naptári évében egy család részére kifizetett rendkívüli

települési támogatás összege ebben az esetben sem haladhatja meg a 30.000 Ft-ot.

(3)Amennyiben az egy határozattal megállapított összegeket részletenként kell kifizetni, a határozatban fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget. Az ilyen kifizetések egy alkalomnak számítanak a (3) bekezdés alkalmazása szempontjából.

(4)A megállapított segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalványban vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósulhat meg. Amennyiben az ügy összeg körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben utalvány, illetve közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni. Az utalvány élvezeti cikkek, alkohol vásárlására felhasználni tilos!

(5)A rendkívüli települési támogatás megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik

(6)Települési támogatás kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

A települési támogatás kifizetése házipénztár útján történik.

3.1. Temetési segély

14.§ (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.

(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.

A temetési segély összege 50.000,-Ft.

A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell.

Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.

3.2. Szociális kölcsön

15.§ (1) Kamatmentes szociális kölcsön támogatásban részesíthető évente egy alkalommal, maximum 50.000 Ft-ig terjedő mértékben az a rászorult személy, akinek családjában az

egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét

aki részére rendszeres ellátás megállapítása folyamatban van
igazoltan olyan rendkívüli kiadása merült fel (pl. temetés, betegség, elemi kár, saját tulajdonban lévő lakás halasztást nem tűrő felújítása stb.) amely veszélyezteti önmaga vagy családja létfenntartását,
rendelkezik olyan jövedelemforrással, vagy vagyonnal, amely garanciát jelenthet a kölcsön visszafizetésére.

Nem részesíthető kölcsönben az, aki

önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe
rendelkezik olyan értékesíthető vagyontárggyal, amellyel krízishelyzetét megoldhatja
korábban már igénybe vett szociális kölcsönét nem vagy késedelmesen fizette vissza
az önkormányzattal szemben bármilyen visszafizetési kötelezettsége áll fenn.

A kölcsönt részletekben kell visszafizetni egyedi elbírálás alapján, de legfeljebb 12 hónap alatt.

A kölcsönben részesülőkkel szerződéskötésre kerül sor, amely tartalmazza a támogatás felhasználásának célját és összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsön késedelmes visszafizetése esetén a behajtás módját.

A szociális kölcsön iránti kérelmet házasságban élők esetén mindkét házastársnak kell előterjesztenie. Az élettársi kapcsolatban élő személyeknek nyilatkozniuk kell arról, hogy élettársak és a kölcsön iránti kérelmet mindkettőjüknek alá kell írniuk.

Szociális kölcsön ügyekben a polgármester jár el.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális ellátások

4. Szociális tűzifa támogatás

16.§. (1) Az önkormányzat tüzelőtámogatásban részesíti azt az elsősorban aktív korúak

ellátásában, időskorúak járadékában, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentő támogatásban, vagy lakásfenntartási támogatásban részesülő személyt, valamint azt a halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családot, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 180 %-át, egyedülálló esetén az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át.

A kérelem elbírálásáról a képviselőtestület dönt.

Tüzelőtámogatásként egy háztartásban maximum 5 m3 fa adható.

Köztemetés

17.§ Az Szt.-ben szabályozott köztemetés biztosítása esetén a polgármester jár el.

IV. FEJEZET

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

18. § A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:

a) szociális étkeztetés

b) házi segítségnyújtás

c) családsegítés.

6. Az ellátások igénybevétele

19.§ (1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az

ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti

kérelmet a hivatalhoz illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.)

SzCsM. Rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.

A jogviszony keletkezéséről és az ellátás iránti kérelemről az étkeztetés kivételével a szolgáltató központ vezetője dönt. Szociális étkeztetési kérelemről a polgármester dönt.

Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.

Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 15.§.(1.) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.

7.Étkeztetés

20.§ (Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

koruk,
egészségi állapotuk,
fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
szenvedélybetegségük, vagy
hajléktalanságuk

miatt.

(2) Kora miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki az 60. életévét betöltötte.

Ezt a tényt a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból szolgáltatott adat igazolja. Egészségi állapota miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki ezt a tényt 2 évnél nem régebbi szakorvosi vagy háziorvosi véleménnyel igazolja. A fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget, szenvedélybetegséget a kiállító szerv határozatával, okiratával, szakvéleményével kell igazolni.

(3) Korától függetlenül szociális étkeztetésben részesülhet az a személy, aki rendkívüli

élethelyzet (pl. betegség, stb. ) miatt időlegesen önmaga vagy eltartottjai napi étkeztetését megoldani nem tudja. Ezt a tényt a családsegítő szolgálat igazolja.

(4)Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz

lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

(5) Ha az igényt az intézmény legalább az igénybejelentést követő hó első munkanapjától nem

teljesíti a bejelentés elfogadása és a befizetés teljesítése ellenére, vagy a bejelentést nem fogadja el, a kérelmet ennek feltüntetésével a hivatalnál kell benyújtani, és a képviselőtestület dönt a kérdésben.

(6)Az önkormányzat a szociális étkeztetésről Újpetre Község Önkormányzatával kötött ellátási

szerződés útján gondoskodik.

8. Házi segítségnyújtás

21.§ (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás

körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti

kérelemről az intézmény vezetője dönt.

(4) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető

intézkedése alapján az Sztv. 93.§.- 94/A.§. rendelkezéseinek megfelelően történik.

9.Családsegítés

22.§ (1) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve személyek szociális és mentálhigiénés ellátása.

(2) A családsegítő szolgálat tevékenysége körében

közreműködik az igénylőcsaládi gondjainak rendezésében,életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében,mentális problémáinak megoldásában,
az igénylő kérelmére, problémáinak rendezése érdekében életvezetési és egyéb tanácsokat ad, segítséget nyújt,
folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét,
kezdeményezi a települési önkormányzatnál az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését,új szociális ellátások bevezetését, egyes szociálisan rászoruló csoportok, személyek e törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását.

A családsegítést az önkormányzat a Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás keretében látja el.

10. Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő

között kötendő megállapodás

23. § (1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

11. Az intézményi jogviszony megszűnése

24.§ (1) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101.§-ában foglalt esetekben és módon.

(2) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,

b) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c) elhalálozik,

d) kéri az ellátás megszüntetését.

(3) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az

intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.

A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott

kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

VI. FEJEZET

Záró rendelkezések

25.§ (1) E rendelet 2015. március 1. napján lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejű-

leg a szociális igazgatásról és ellátásról szóló 7/2003.(V.1.) számú rendelet

hatályát veszti.

(2) A rendelet rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő

ügyekben is alkalmazni kell.

Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Koskáné Barka Ibolya Spánné Csalos Beáta

polgármester jegyző

A rendeletet a képviselő-testület a 2015. február 2-i ülésén fogadta el. Kihirdetésre került 2015. február 15-én.

Spánné Csalos Beáta

jegyző