Pécsdevecser Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003. (IX. 15.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és ellátásról
Hatályos: 2003. 09. 15- 2015. 02. 16Pécsdevecser Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003. (IX. 15.) önkormányzati rendelete
a szociális igazgatásról és ellátásról
2003.09.15.
A Pécsdevecseri Német Nemzetiségi Önkormányzat Képviselőtestülete az Ötv. 16. §.(1.) bekezdése valamint az 1991. évi XX. tv. 135. §.-ában, valamint a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (Sztv.) 25. §. (3.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:
1. § .1,2
A rendelet hatálya
A rendeletet alkalmazni kell Pécsdevecser község Önkormányzata közigazgatási területén élő
a.) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,
b.) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre,
c.) hontalanokra
d. ) állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltakra,
e.) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre,
f.) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre
g.) az Sztv. 7. §.-ának (1.) bekezdésében meghatározott szociális ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 1993. évi LXXXVI. Törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is
(2.) A 32/B. §.(1.) bekezdésében meghatározott időskorúak járadéka tekintetében a szociális
biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásiról szóló 1408/71/EGK tanácsi
rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyekre, amennyiben az ellátás
igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz
és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Újpetre
község közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
(3.) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad
mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáróról szóló törvény szerint Pécsdevecser közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.
2. § .3
E rendelet alkalmazásában az Szt.4. §-ában foglalt meghatározások az irányadóak.
3. § .
Eljárási rendelkezések
(1.) 4 A szociális ellátásra jogosultak érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre (a továbbiakban: szociális igazgatási eljárás): a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (továbbiakban: Ket) rendelkezéseit e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2.) Hajléktalan személyek ügyében szociális igazgatási eljárásra az a szociális hatáskört gyakorló szerv illetékes, amelynek illetékességi területét a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában tartózkodási helyeként megjelölte.
(3.) A szociális hatáskört gyakorló szerv vezetője az eljárási határidőt – indokolt esetben – egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja.
(4.) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásából 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.
(5.) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozzék, illetve azokat igazolja. Az ellátásoknál a nyilatkozat és az igazolás tartalmának, illetve benyújtásának részletes szabályait e rendelet szabályozza.
(6.) Nem jogosult az e rendeletben foglalt szociális ellátásokra az az igénylő,
a./ aki önhibájából nem folytat kereső tevékenységet, azzal, hogy az illetékes munkaügyi központ igazolja, hogy részére az Flt. alapján megfelelő munkahelyet biztosítani nem tudott,
b./ aki az őt megillető tartásdíjról önként lemond.
4. §
.
(1) 5 E rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatásokat igénybevételei iránti kérelmet a közös hivatalban lehet szóban van írásban előterjeszteni. Amennyiben az e rendeletben szabályozott speciális alapszolgáltatások biztosítása a Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás által fenntartott intézmény (továbbiakban: intézmény) útján történik, az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet a központ vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni. Az önkormányzat az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.
(2.)6 A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek
adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra
vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.
A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,
- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
A jogosultság megállapításakor
- a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap
jövedelmét,
- a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a körjegyzőség
nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3)
bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.
(3) 7 A hivatal a beadott kérelmeket gyűjti, kezeli, döntésre előkészíti, majd azokat javaslatával a hatáskörrel rendelkező szervnek úgy továbbítja, hogy az lehetőleg a kérelmek beérkezésétől számított 30 napon önkormányzati segély esetén 15 napon belül elbírálhassa.
(4.) A hivatal a döntés előkészítés során a kérelmező által benyújtott igazolásokat és
nyilatkozatokat szükség szerint ellenőrizheti, a kérelmező életkörülményeiről, szociális helyzetéről környezettanulmányt készít.
(5.) Nem kell új környezettanulmányt készíteni, ha egy éven belül szociális ügyben már
készült, és nem valószínűsíthető, hogy a körülményekben lényeges változás állt be.
(6.)Pécsdevecser község területén a rendeletben leírt szociális ellátások ügyében az ellátási
formáknál szabályozottak szerinti szerv jár el.
(7.) A polgármester döntése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez lehet fellebbezni. A fellebbezést a hivatalnál kell benyújtani. A hivatal a fellebbezést a szükséges iratok becsatolásával a képviselőtestület soron következő ülése elé terjeszti.
(8.) 8 A képviselőtestület döntése ellen a kézhezvételtől számított 30 napon belül a Baranya Megyei Bírósághoz címzett, de a hivatalnál benyújtott illetékmentes felülvizsgálati kérelemnek van helye. A pert az önkormányzat ellen kell indítani.
(9.) A szociális ellátást megállapító határozat jogerőre emelkedését követően az átmeneti szociális ellátást a hivatal pénztára a hivatalos pénztári időben fizeti ki a jogosultnak illetve meghatalmazottjának. A rendszeres ellátásokat postai utalványozással teljesíti.
5. §
.
Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
(1.) Az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével nyújtott szociális ellátást meg kell szüntetni, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevőt pedig kötelezni kell
a) a pénzbeli szociális ellátás visszafizetésére;
a) természetben nyújtott szociális ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatására vagy a szolgáltatásnak megfelelő pénzegyenérték megfizetésére;
b) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás esetében az intézményi térítési díj teljes összegének megfizetésére [a továbbiakban: a)-c) pont alattiak együtt: megtérítés].
(2.) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
meghatározott kamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális
ellátás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés
közötti időtartamra számítható fel.
(3.) A szociális hatáskört gyakorló szerv a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését az igénybevételről való tudomásszerzésétől számított három hónapon belül rendelheti el. Nem lehet a megtérítést elrendelni, ha az igénybevételtől, illetőleg folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől egy év már eltelt.
(4.)9 Ha a helyi önkormányzat képviselőtestülete hatáskörébe tartozó szociális ellátás
megtérítését rendeli el, a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat
összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan
veszélyeztetné – méltányosságból
a.) elengedheti,
b.) csökkentheti,
c.) részletekben fizettetheti meg.
(5.)10 Ha a jegyző hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el, a megtérítés
összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét – amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné – méltányosságból
a.) csökkentheti vagy elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy családjának
egy főre jutó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszerését ,
b.) részletekben fizettetheti meg.
6. §
.
Adatkezelés
(1.) A jegyző a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása, fenntartása és megszüntetése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza:
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;
b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt vagy menekült jogállását;
c) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helyét;
d) a jogosult tartására köteles személy alapvető személyazonosító adatait;
e) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;
f) a szociális ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;
g) a jogosultság és a térítési díj megállapításához szükséges jövedelmi adatokat;
h) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).
(2.) A nyilvántartásból csak a szociális hatáskört gyakorló szervek, a gyámügyi feladatokat ellátó szervek, a társadalombiztosítási igazgatási szervek, az igazságszolgáltatási szervek, a katonai igazgatási szervek, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények (a továbbiakban: adatigénylésre jogosult szervek) részére eseti megkeresésük alapján szolgáltathatók adatok.
(3.) Az, akire az (1.) bekezdésben szabályozott nyilvántartás adatot tartalmaz, a személyére vonatkozó adatok tekintetében a betekintése, a helyesbítési vagy törlési jogának érvényesítése mellett kérheti a jogai gyakorlásához szükséges adatainak közlését a nyilvántartást kezelő szervtől.
Ha a törvény másként nem rendelkezik, az (1.) bekezdés szerinti nyilvántartásból a szociális ellátásra való jogosultság megszűnésétől számított 5 év elteltével – a szolgálati időre jogosító ellátások kivételével – törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.
(4.) Az e rendelet és az Sztv. felhatalmazása alapján a nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.
(5.) A szociális igazgatási eljárás során a szociális hatáskört gyakorló szerv adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől, a szociális ellátásra való jogosultság megállapítása céljából.
7. §
.
7. §11
Pénzbeli ellátások
Önkormányzati segély
(1) Pécsdevecser Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére önkormányzati segélyt nyújt.
(2) Önkormányzati segély pénzügyi szolgáltatási tevékenységnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható.
(3) Önkormányzati segély adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel.
(4) A képviselő-testület elsősorban azokat a személyeket részesíti önkormányzati segélyben, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.
(5) Önkormányzati segélyben részesülhetnek azok, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 130 %-át, egyedülállóknál és gyermeküket egyedül nevelő szülőknél a nyugdíjminimum 150 %-át.
(6) Az önkormányzati segély egyszeri összegét a rászorultsághoz igazodóan maximum 10.000,-Ft összegig lehet megállapítani, és naptári éven belül legfeljebb 6 alkalommal.
(7) Amennyiben az egy határozattal megállapított összegeket részletenként kell kifizetni, a határozatban fel kell sorolni a későbbi kifizetések időpontját és a kifizetendő összeget. Az ilyen kifizetések egy alkalomnak számítanak a (6) bekezdés alkalmazása szempontjából.
(8) A kifizetés naptári évében egy család részére kifizetett önkormányzati segély összege nem haladhatja meg a 20.000,-Ft-ot.
(9) A megállapított segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalványban vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával valósulhat meg. Amennyiben az ügy összeg körülményeire tekintettel feltételezhető, hogy a kérelmező a készpénz-segélyt nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, a segélyt részben vagy egészben utalvány, illetve közvetlen számlakiegyenlítés formájában kell adni. Az utalvány élvezeti cikkek, alkohol vásárlására felhasználni tilos!
(10) Önkormányzati segély kérelemre vagy hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság, továbbá más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.
(11) Az önkormányzati segély kifizetése házipénztár útján történik.
7/A. § .,1213
(1.) A képviselőtestület gyermekszületés címén 25.000,-Ft támogatásban részesesíti azt a Pécsdevecseren életvitelszerűen tartózkodó szülőt, akinek gyermeke született, és a kérelmét a gyermek születésétől számított 3 hónapon belül benyújtja.
(2.) A kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát is.
(3.) A támogatás ügyében döntési jogkörrel a polgármester rendelkezik.
Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély
7/B. §14 (1) A polgármester temetési segélyt nyújthat annak a helybeli lakosnak, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodik.
(2) Temetési segély nem állapítható meg annak a személynek, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. Tv. alapján temetési hozzájárulásban részesül.
(3) A temetési segély összege 30.000,-Ft.
8. § .,,151617
Aktív korúak ellátása
Rendszeres szociális segély
Együttműködés eljárási szabályai
8. § .
(1.) Az együttműködésre kötelezett személy köteles
a.) a határozatban megjelölt időn belül a c.) pontban együttműködésre kijelölt intézménynél jelentkezni,
b.) együttműködni a beilleszkedési program kidolgozásában a megállapodásban foglaltak szerint,
c.) a Siklós Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartásra.
(2.) A családsegítő szolgálattal való együttműködési kötelezettség magában foglalja:
a.) a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történő megjelenést,
b.) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról,
c.) az írásos megállapodásban foglalt időpontokban történő megjelenést,
d.) az együttműködésre kötelezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó speciális segítő egyéni és / vagy csoportos programon való részvételt.
A beilleszkedést segítő program típusai
8/A. § .18
a.) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,
b.) szociális életvezetési tanácsadás,
c.) mentálhigiénés tanácsadás,
d.) pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás,
e.) munkavállalási tanácsadás,
f.) közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel,
g.) az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó, az egyént és családját érintő személyes megbeszélés, csoportos foglalkozás
h.) pszichológiai tanácsadás
i.) egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetve munkavégzésre felkészítő programban való részvétel.
Az együttműködési kötelezettség megszegésének esetei
9. § .19
Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha:
a.) a megállapított határidőn belül nem köt írásos megállapodást a családsegítő szolgálattal,
b.) a vállalt programot 2 hónapon keresztül önhibájából nem teljesíti,
c.) a megjelenési kötelezettségének elmulasztását a családsegítő szolgálat felé nem, vagy nem
hitelt érdemlően igazolja, egészségügyi ok esetén háziorvos (szakorvos) által kiállított
igazolást nem nyújtja be.
10. § .,2021
10/A. § .,2223
11/A. § .,2425
11/B. § .,2627
11. § .28
12. § .29
12/A. § .,3031
13. § .32
14. §
.
Természetben nyújtott szociális ellátások
(1) 33 Egyes pénzbeli ellátások egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújthatók. Természetbeni szociális ellátásként nyújtható
a) önkormányzati segély
b) lakásfenntartási támogatás
(2) Természetbeni ellátás különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése.
(3) 34 Az önkormányzat tüzelőtámogatásban részesíti azt az aktív korúak ellátásában,
időskorúak járadékában, adósságkezelési támogatáshoz kapcsolódó adósságcsökkentő
támogatásban, lakásfenntartási támogatásban részesülő személyt, valamint azt a
halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családot, akinek
családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum
150 %-át.
(4) 35 Az kérelmet 2014. február 10-ig lehet benyújtani az önkormányzati hivatalánál.
A kérelemről a képviselőtestület dönt.
(5) 36 Tüzelőtámogatásként egy háztartásban maximum 5 m3 fa adható.
15. §
.
Köztemetés
(1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha
a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy
b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.
(2) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó
lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni.
(3) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat
a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy
b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.
(3.) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (3) bekezdés szerint jár el.
16. §
.
Közgyógyellátás
(1.) A szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapot megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentésére közgyógyellátási igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) állítható ki. Az alanyi jogon járó közgyógyellátás szabályait az Sztv. 49. §. és 50. §. (1). bekezdése tartalmazza.
(2.) 37Az (1.) bekezdésben foglaltakon kívül az a szociálisan rászorult személy is jogosult közgyógyellátásra
a.) 38akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori nyugdíjmimimum a 300 %-át nem haladja meg, továbbá
b.) 39a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öregségi nyugdijminimum 25 %-át.
(3.) 40A közgyógyellátásra való jogosultságról a jegyző dönt. A jogosultság egy
évre kerül megállapításra.
(4.)41A jogosult számára kizárólag személyes szükségletének kielégítéséhez
szükséges gyógyító ellátás rendelhető.
(5.)42 A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos igazolja.
16/A. §43
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások
A személyes gondoskodás keretében tartozó szociális alapellátási formák a következők:
- szociális étkeztetés
- házi segítségnyújtás
- családsegítés
- jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
16/B. §44
Az ellátások igénybevétele
(1) E rendeletben felsorolt személyes gondoskodást nyújtó alapellátások keretében az ellátást biztosító intézménybe történő felvétel, valamint az ellátások igénybevétele iránti kérelmet a közös hivatalhoz, illetve az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani a 9/1999.(XI.24.) SzCsM. rendelet 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon.
(2) Külön eljárás nélkül akkor biztosítható ellátás, ha indokolt az igénylő azonnali ellátása. Az írásos kérelmet és a jövedelemigazolást ebben az esetben is mellékelni kell.
(3) Az intézményvezető illetve a polgármester külön eljárás nélkül ellátásban részesíti azt, aki a 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 15. §.(1.) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel.
16/C. § .45
Házi segítségnyújtás
(1.) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2.) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.
(3.) Az ellátás iránti kérelmet az intézmény vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről az intézmény vezetője dönt.
(4.) Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető
intézkedése alapján az Sztv. 93. §.- 94/A. §. rendelkezéseinek megfelelően történik.
16/D. § .46
Az intézményvezető és az ellátást igénybevevő között kötendő megállapodás
(1) Az intézményvezető az intézményi ellátás igénybevételekor írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. 94/B. és 94/D. §-ában foglaltakon túl az alábbiakra is:
a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;
b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;
c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;
d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;
e) az ellátás megkezdésének időpontjára
f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre
g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.
16/E. § .47
Az intézményi jogviszony megszűnése
(1.) Az intézményi ellátás megszűnik az Szt. 100. § és 101. §-ában foglalt esetekben és módon.
(2.) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:
a.) a térítési díjat 3 hónapon keresztül nem fizeti ki, kivéve, ha ingyenes ellátásban kell részesíteni,
b.) a szolgáltatást 2 hónapon keresztül nem veszi igénybe,
c.) elhalálozik,
d.) kéri az ellátás megszüntetését.
(3.) Az alapellátás megszüntetése az intézményvezető hatásköre. Az ellátás megszűnéséről az intézményvezető írásban értesíti az ellátásban részesülőt.
(4.) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.
16/F. § .48
A fizetendő térítési díjakat a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
16/G. §49
Étkeztetés
(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk,
b) egészségi állapotuk,
c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
d) szenvedélybetegségük, vagy
e) hajléktalanságuk
miatt.
(2) Kora miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki az 60. életévét betöltötte.
Ezt a tényt a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból szolgáltatott adat igazolja. Egészségi állapota miatt jogosult a szociális étkeztetés igénybevételére az, aki ezt a tényt 2 évnél nem régebbi szakorvosi vagy háziorvosi véleménnyel igazolja. A fogyatékosságot, pszichiátriai betegséget, szenvedélybetegséget a kiállító szerv határozatával, okiratával, szakvéleményével kell igazolni.
(3) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmező lakóhelye szerinti települési önkormányzathoz
lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.
(4) Ha az igényt az intézmény legalább az igénybejelentést követő hó első munkanapjától nem teljesíti a bejelentés elfogadása és a befizetés teljesítése ellenére, vagy a bejelentést nem fogadja el, a kérelmet ennek feltüntetésével a hivatalnál kell benyújtani, és a képviselőtestület dönt a kérdésben.
17. §
.
Családsegítés
(1.) A személyes gondoskodás keretébe tartozó szociális alapellátási forma a családsegítés.
(2.) A családsegítés az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok, illetve
személyek szociális és mentálhigiénés ellátása.
(3.) A családsegítő szolgálat tevékenysége körében
a.) közreműködik az igénylő
- családi gondjainak rendezésében,
- életvitelét hátrányosan befolyásoló okok feltárásában, illetve megszüntetésében,
- mentális problémáinak megoldásában,
b.) az igénylő kérelmére, problémáinak rendezése érdekében életvezetési és egyéb tanácsokat ad, segítséget nyújt,
c.) folyamatosan figyelemmel kíséri a működési területén élő lakosság szociális helyzetét,
d.) kezdeményezi a települési önkormányzatnál
- önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás helyben történő megszervezését,
- új szociális ellátások bevezetését,
- egyes szociálisan rászoruló csoportok, személyek e törvényben meghatározott vagy más speciális ellátását.
(4) 50 A családsegítést az önkormányzat a Beremendi Szociális Alapszolgáltatási Társulás keretében látja el.
18. §
.
Záró rendelkezések
(1.) E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2.) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3.) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(4.) A rendelet kihirdetésével egyidejűleg a Pécsdevecseri Német Nemzetiségi Önkormányzatnak a szociális igazgatásokról és ellátásról szóló módosított 5/1997.(XI.27.) Ök.sz. rendelete hatályát veszti.
1. melléklet
1. Bentlakásos ellátás (Idősek Otthona)
Normál ellátás esetén: havi 60.000,-Ft napi 2000,-Ft
Demens ellátás esetén: havi 60.000,-Ft napi 2000,-Ft
Emelt szintű ellátás esetén: havi 66.000,-Ft napi 2200,-Ft
Idősek Átmeneti Otthona:
(Gondozóház) havi 60.000,-Ft napi 2000,-Ft
Emelt szintű elhelyezés esetén egyszeri hozzájárulás: 1,5 millió Ft
1. Idősek nappali ellátása
Normál ellátás: 0 Ft/hó
Demens személyek ellátása: 0 Ft/hó
Nappali ellátás ebéddel: 250,-Ft/nap
3. Házi segítségnyújtás: 0 Ft/óra
4. Családsegítés: térítési díj nélküli ellátás
5. Gyermekjóléti szolgálat: térítési díj nélküli ellátás
6. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás
Szociális rászorultság esetén: 900,-Ft/hó/készülék napi 30,-Ft
Törvényileg nem rászorult: 3000,-Ft/hó/készülék napi 100,-Ft
1
módosította az 9/2004.(IX.15.)számú rendelet 1.§.-a, hatályba lépett 2004. szeptember 15.
2
Módosította a 2/2009.(III.1.) sz. rendelet 1.§.-a.
3
Módosította a 8/2005.(X.1.) sz. rendelet 1.§-a, hatályba lépett 2005.október 1.
4
Módosította a 8/2005.(X.1.) sz. rendelet 2.§.-a, hatályba lépett 2005.november 1.
5
Módosította a 15/2013.(X.31.) önkormányzati rendelet 1.§.-a. Hatályba lép 2013. november 1-én.
6
Módosította a 4/2008.(IV.15.) sz. rendelet 2.§.-a
7
Módosította a 15/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép 2013. november 1-én.
8
Módosította a 8/2005.(X.1.) sz. rendelet 4.§-,a hatályba lépett 2005.november 1.
9
Módosította a 4/2008.(IV.15.) sz. rendelet 3.§.-a.
10
Beillesztette a 4/2008.(IV.15.) sz. rendelet 3.§.-a.
11
Módosította a 15/2013.(X.31.) önkormányzati rendelet 2.§.-a. Hatályba lép 2014. január 1-én.
12
Beillesztette a 6/2009.(V.1.) sz. rendelet 1.§-a. Hatályos 2009. május 1-től.
13
Módosította a 13/2013.(IX.15.) önkormányzatai rendelet. Hatályos 2013. szeptember 16-tól.
14
Beillesztette a 16/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelet 1.§-a. Hatályba lép 2014. január 1-én.
15
Módosította a 8/2005.(X.1.) sz. rendelet 5.§-a, hatályba lépett 2005.szeptember 1.
16
a 2/2007.(II.15.) sz. rendelet 1.§-a, hatályos 2007. január 1-től.
17
Beillesztette a 2/2009.(III.1.) sz. rendelet 2.§.-a.
18
Beillesztette a 2/2009.(III.1.) sz.rendelet 2.§.-a.
19
Beillesztette a 2/2009.(III.1.): sz. rendelet 2.§.-a.
20
Beillesztette a 2/2009.(III.1.) sz. rendelet 2.§.-a.
21
Hatályon kívül helyezte a 9/2011.(VI.15.) önkormányzati rendelet 1.§.-a.
22
Beillesztette a 3/2010.(II.15.) sz. rendelet 1.§.-a.
23
Hatályon kívül helyezte a 3/2012.(II.15.) önkormányzati rendelet 1.§-a
24
Beillesztette a 9/2004.(IX.15.) sz. rendelet 2.§-a. Hatályba lépett 2004.szeptember 15.
25
Hatályon kívül helyezte a 3/2012.(II.15.) önkormányzati rendelet 2.§-a.
26
Beillesztette a 9/2004.(IX.15.) sz. rendelet 2.§-a. Hatályba lépett 2004.szeptember 15.
27
Hatályon kívül helyezte a 3/2012.(II.15.) önkormányzati rendelet 3.§-a.
28
Törölte a 16/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelet 2.§.-a. Hatályos 2014. január 1-től.
29
Törölte a 16/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelet 2.§.-a. Hatályos 2014. január 1-től.
30
Beillesztette a 8/2005.(X.1.) sz. rendelet 9.§-a, hatályba lépett 2005.szeptember 1-én.
31
Törölte a 2/2007.(II.15.) sz. rendelet 1.§.-a, hatályos 2007. január 1-től.
32
Törölte 16/2013.(XII.10.) önkormányzati rendelet 2.§.-a.Hatályos 2014. január 1-től.
33
Módosította a 15/2013. (X.31.) önkormányzati rendelet 3. §-a. Hatályba lép 2014. január 1-én.
34
Módosította a 15/2013.(X.31.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép 2013. november 1-én.
35
Módosította a 15/2013.(X.31.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép 2013. november 1-én.
36
Módosította a 15/2013.(X.31.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályba lép 2013. november 1-én.
37
Módosította a 10/2006.)VII.01.) sz. rendelet 1.§.-a, hatályos 2006. július 1-től.
38
Módosította az 5/2009.(IV.1.) sz. rendelet 1.§-a, hatályos 2009. április 1-től.
39
Módosította a 11/2006.(VIII.15.) sz. rendelet 1.§.-a, hatályos 2006.augusztus 15-től.
40
Módosította a 10/2006.)VII.01.) sz. rendelet 1.§.-a, hatályos 2006. július 1-től.
41
Módosította a 10/2006.)VII.01.) sz. rendelet 1.§.-a, hatályos 2006. július 1-től.
42
Módosította a 10/2006.)VII.01.) sz. rendelet 1.§.-a, hatályos 2006. július 1-től.
43
Módosította a 9/2013.(VI.27.) önkormányzati rendelet 1.§.-a. Hatályos 2013. július 1-től.
44
Módosította a 9/2013.(VI.27.) önkormányzati rendelet 2.§.-a. Hatályos 2013. július 1-től.
45
Beillesztette a 4/2008.(IV.15.) sz. rendelet 6.§.-a.
46
Beillesztette a 4/2008.(IV.15.) sz. rendelet 7.§.-a.
47
Beillesztette a 4/2008.(IV.15.) sz. rendelet 8.§.-a.
48
Beillesztette a 3/2010.(II.15.) sz. rendelet 2.§.-a.
49
Beszúrta a 9/2013. (VI.27.) önkormányzati rendelet 3.§-a. Hatályos 2013. július 1-től.
50
Módosította a 15/2013.(X.31.) önkormányzati rendelet 4.§.-a. Hatályba lép 2013. november 1-én.