Vokány Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013.(XII.16.)önkormányzati rendelete

szociális ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 28

Vokány Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013.(XII.16.)önkormányzati rendelete

szociális ellátások helyi szabályairól

2014.01.01.

Vokány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: önkormányzat) az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a szociális igazgatásról szóló, többször módosított 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 25. § (3.) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

A rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzben, valamint természetben biztosított szociális ellátások formáit, szervezeti keretei, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendeletet alkalmazni kell az önkormányzat közigazgatási területén élő

a) lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárokra,

b) bevándoroltakra és letelepedettekre,

c) hontalanokra

d) a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre

e) az Sztv. a 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak Magyarország területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.

(2) A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint Vokány közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által szervezett és nyújtott ellátásokra.

Eljárási rendelkezések

2. § (1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmeket a polgármesteri hivatalban és az Újpetrei Közös Önkormányzati Hivatal Vokányi Kirendeltségén (továbbiakban: hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.

(2) Amennyiben az e rendeletben szabályozott szociális alapszolgáltatások biztosítása társulás keretében történik az alapszolgáltatás igénybevétele iránti kérelmet az ellátást végző intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(3) Civil szervezetek is kezdeményezhetik a hivatalból történő eljárást. Eljárás kezdeményezésük nem terjed ki intézményi ellátás igénybevételének kezdeményezésére.

(4) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van. A kérelmező lakcíme az a lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol életvitelszerűen lakik. A lakcím megállapítása szempontjából a személyiadat-és lakcímnyilvántartás adatai az irányadók.

3. § (1) A kérelmező a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg kell becsatolnia.

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:
- az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a) c) h) pontjában szereplő adatait,
- az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.
A jövedelemtől függő szociális ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(2) A jogosultság megállapításakor
a) a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét,
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(3) Jövedelem igazolható:
a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló igazolást,
b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást,
c) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot,
d) vállalkozó esetében az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.
(4) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni
a) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet,
b) a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt,
c) a közfoglalkoztatásból származó jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás legkisebb összegét meghaladó részét.
(5) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.
(6) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a közös hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

4. § (1) A havi rendszeres szociális ellátások folyósítása minden hónap 5-ig történik meg. A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet. Önkormányzati segélyre jogosult személy esetében a kifizetés a megállapítást követően azonnal, illetve a hivatal pénztári óráiban történik.

(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelemét a kérelmező igazolja.

5. § (1) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a hivatal már bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.

6. § (1) A rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás, lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A rendszeres szociális segél, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában akkor nyújtható, ha a családban a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.évi XXXI. törvény 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él.

7. § A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Korm. r. 1. sz. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

8. § A határozatlan időre megállapított ellátások esetén a jogosultság fennállását – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – az ellátás megállapítását követően naptári évenként egy alkalommal ismételten vizsgálni kell, ennek tényét – azaz a továbbfolyósíthatóságot – az ügyiratban rögzíteni kell.

9. § A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

10. § Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátást állapít meg.

1. Aktív korúak ellátása

1.1. Rendszeres szociális segély

Együttműködési eljárás szabályai

11. § (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek a folyósítás feltételeként a Beremendi Alapszolgáltatási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal kötelesek együttműködni. Ennek keretében

a) a Beremendi Alapszolgáltatási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatnál (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát

b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról

c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat, köteles a Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általuk előírt időpontban megjelenni

d) a szociális törvényben előírt kötelezettségeinek eleget tenni.

(2) A Családsegítő Szolgálat kötelezettségei:

a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását, és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján – a Szolgálatnál történő megjelenéskor – nyilvántartásba veszi,

b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,

c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

e) évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges – a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával – módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,

f) jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,

g) a kapcsolattartásról a családsegítésre meghatározott esetnaplót vezet.

(3) A jegyző kötelezettségei:

a) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy esetében (kivéve az egészségkárosodottak) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatot megküldi a Családsegítő Szolgálatnak,

b) tájékoztatja a Családsegítő Szolgálatot

- az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
- a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 37/A. § (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásáról
- a rendszeres szociális segélyre jogosult személy, ha a települési önkormányzattal kötött megállapodásban vállalja az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, és az álláskeresési megállapodás megkötését a munkaügyi központtal, az önkormányzattal kötött megállapodásról.

Beilleszkedést segítő programok

12. § (1) A beilleszkedést segítő programok típusai

a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek,

b) egyéni képességeket fejlesztő foglalkozásokon való részvétel,

c) életmód formáló foglalkozásokon való részvétel,

- az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó:
- egyént (és családját) érintő személyes megbeszélések, és
- csoportos foglalkozások,
- a különböző problémák kezelésére, feltárására megoldást bemutató előadásokon (pl.: alkoholizmus, drog, játékszenvedély stb.),
d) munkavégzésre történő felkészülési programban való részvétel,
e) munkavállalási tanácsadás,
f) szociális és életvezetési tanácsadás
g) mentálhigiénés tanácsadás
h) közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel
j) pszichológiai tanácsadás.
(2) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről pl.:
- családsegítéssel foglalkozó személy/intézmény életmód formáló foglalkozásairól,
- a szociális intézményhálózat szolgáltatásairól,
- a munkaügyi központok képzéseiről.
(3) Az együttműködésre köteles szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.
(4) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmaznia kell:
- program tartalmát,
- a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor valósul meg (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, mértékét),
- azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.

Az együttműködési kötelezettség megszegése

13. § Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, és a rendszeres szociális segély megszüntetését vonja maga után, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy számára felróható okból:

a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban meghatározott határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál és nem köt írásos megállapodást,

b) a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban nem jelenik meg és távolmaradását hitelt érdemlően (orvosi igazolás stb.) nem igazolja,

c) a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson nem vesz részt,

d) a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat nem hajtja végre

e) a rendszeres szociális segély természetben történő folyósításához szükséges nyilatkozatban valótlan adatokat közöl,

f) az ellátásra való jogosultság felülvizsgálatához szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat, igazolásokat a kért határidőre nem bocsátja rendelkezésre.

Rendszeres szociális segély megállapításának helyi szabályai

14. § (1) A település jegyzője azon aktív korúak ellátására jogosult személy részére, aki közfoglalkoztatásba családi körülményei, egészségi vagy mentális állapota miatt nem vonható be, rendszeres szociális segélyt állapít meg.

(2) A közfoglalkoztatásba történő bevonás akadálya különösen:

a. ha az aktív korúak ellátására jogosult személy legalább 2 kiskorú gyermekét egyedül neveli háztartásában, és a gyermekek napközbeni ellátását más módon megoldani nem tudja
b. ha az aktív korúak ellátására jogosult személy idült alkoholizmusban szenved, és ebből kifolyólag kialakult egészségi, fizikai állapota miatt a közfoglalkoztatásba nem vonható be
c. ha az aktív korúak ellátására jogosult személy mentális, vagy más szenvedélybetegségben szenved és az ebből kifolyólag kialakult egészségi, fizikai állapota miatt a közfoglalkoztatásba nem vonható be.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt esetekben a rendszeres szociális segélyre való jogosultságot háziorvosi,- kezelőorvosi,- ORSZI szakvéleménnyel, családgondozói szerv igazolásával, oktatási intézmény igazolásával kell alátámasztani.
(4) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit a jegyző 2 évente felülvizsgálja.

15. § A megállapodást kötő rendszeres szociális segélyezett személy ellátására, együttműködésének megszegésére az Szt. 35. § (1) bekezdése szerinti személyekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ideértve az együttműködés megszegésének a 37/B. § (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket is.

1.2. Természetben nyújtott rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás biztosításának szabályai

16. § (1) A jegyző által megállapított rendszeres szociális segély és foglalkozatást helyettesítő támogatás természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható abban az esetben, ha a segélyezett családjában a Gyvt. 68. §-a szerint védelembe vett gyermek él, és a jogosult életvitele miatt (alkoholizmus, elhanyagolás, anyagi javak beosztási nehézsége) ezen kifizetési forma célszerű. A természetbeni kifizetés megállapításáról a képviselőtestület

javaslata alapján a jegyző határozatban dönt.
(2) Természetbeni ellátás védelembe vett gyermekenként a rendszeres szociális segély és foglalkozatást helyettesítő támogatás megállapított összegének 20 %-áig, de legfeljebb 60 %-áig terjedő mértékben nyújtható.
(3) A természetbeni ellátás élelmiszer, tankönyv, tüzelővásárlás, közüzemi díjak (víz, gáz, villany) , illetve gyermekintézmények térítési díjának kifizetésére fordítható úgy, hogy a természetbeni ellátásként járó segély összegét a hivatal a megfelelő szolgáltatóhoz, intézményhez utalja. Élelmiszer és tüzelővásárlásra utalványt biztosít meghatározott beváltási hely megjelölésével.

2. Önkormányzati segély

17. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan, vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére eseti, vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel önkormányzati segélyt nyújthat.

Rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni különösen, ha a kérelmezőnek
a) tartós betegség miatt jelentős jövedelem-kiesése van,
b) elemi kár, baleset, tragikus helyzet, betegség miatt anyagi segítségre szorul,
c) körülményeihez képest jelentős beiskolázási kötelezettségek merülnek fel,
d) rendszeres pénzellátás iránti kérelme folyamatban van, és megélhetését ezen időszak alatt más jövedelemből, megtakarításból biztosítani nem tudja,
e) a család havi jövedelmét meghaladó összegű közüzemi tartozása halmozódott fel (villany, víz, gáz, végelszámolási számla).
(2) Önkormányzati segélyben részesíthetők kérelemre, vagy hivatalból azok, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező indokolt többletkiadásaik miatt anyagi segítségre szorulnak, és családjukban az egy főre eső jövedelem:
a) egyedül élő személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori összegének 150 %-át
b) család esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át
nem haladja meg.
(3) Különös méltánylást érdemlő esetben értékhatárra, jövedelemre és egyéb pénzbeli ellátásokra tekintet nélkül, - a rendkívüli körülmények figyelembevételével – önkormányzati segélyben részesíthető a kérelmező.
(4) Önkormányzati segélyt egy naptári éven belül 3 alkalommal lehet megállapítani ugyanazon családon belül, illetve egyedül élő kérelmező részére.
(5) Az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

18. § (1) Az önkormányzati segély – rászorultsághoz igazodva - összege 4.000,-Ft-nál nem lehet kevesebb.

(2) A havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segély havi összege nem lehet kevesebb 3.000 Ft-nál és magasabb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-ánál.

(3) Különös méltánylást érdemlő esetben (pl. elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, betegség, baleset, stb.) az önkormányzati segély maximális összege a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj minimum 200 %-a.

(4) Indokolt esetben a segélyben részesített személyt kötelezni lehet a segély felhasználásáról történő elszámolásra. Ebben az esetben a határozatban a felhasználás célját, és a felhasználásról történő elszámolási kötelezettséget is meg kell határozni.

(5) Önkormányzati segély iránti kérelem elbírálásakor, amennyiben

a) a kérelmező életmódja, életvitele arra enged következtetni és

b) a jegyző által készített környezettanulmány alapján bizonyosságot nyer, hogy a kérelmező a részére megállapított átmeneti segélyt nem a saját vagy családja létfenntartásához nélkülözhetetlen árucikkekre (hanem például élvezeti cikkekre) fordítaná, részére az önkormányzati segélyt természetben kell megállapítani.

(6) Az önkormányzati segély megállapítását követően a természetbeni ellátás – jogosult számára történő – biztosításáról, az ellátás megszervezéséről a jegyző gondoskodik.

19. § (1) A megállapított önkormányzati segély folyósítása készpénzben, vásárlási utalvánnyal, vagy az igénylő költségeinek közvetlen átvállalásával, utalás formájában történhet.

(2) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a jogosult a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül a közös önkormányzati hivatal pénztárában veheti fel.

(3) Vásárlási utalvány elsősorban élelmiszer, ruhanemű, tanszer, tisztálkodó szer és tüzelőanyag vásárlására adható ki.

A kitöltött utalvány az ellenőrző szelvénnyel együtt kerül átadásra a kedvezményezett részére, melyről a bizonylati rend szabályai szerint nyilvántartást kell vezetni. Az utalványok átvételét a segélyben részesülők aláírásukkal igazolják.
(6) Az utalvány a céljától eltérően nem használható fel, arra élvezeti cikket, alkoholtartalmú italt vásárolni és kiszolgálni tilos. Az utalvány értéke sem egészben, sem részben készpénzre nem váltható át, másra át nem ruházható.

20. § (1) A Képviselő-testülete az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként önkormányzati segélyt (temetési segélyt) nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott

a.) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy
b.) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti,
és akinek a családjában a saját és vele közös háztartásban élő személyek figyelembe vételével számított egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát és aki nem részesült a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV tv. alapján temetési hozzájárulásban.
(2) A temetési segély összege 15.000 Ft, azaz Tizenötezer forint.
(7) A temetési segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez a halotti anyakönyvi kivonat és a temetési számla másolatát csatolni kell.
(8) Amennyiben a kérelem elbírálásához szükséges információk rendelkezésre állnak a döntés lehetőleg azonnal meghozatalra kerül, egyébként az eljárási határidő l5 nap.
(9) A temetési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

21. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyben részesíti azt a gyermeket, akinek családja átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került, létfenntartási gondokkal küzd.

(2) Különös tekintettel arra a családra, ahol

a) az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése,

b) a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés,

c) magas beiskolázási költségek miatt,

d) szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása érdekében

átmeneti anyagi segítségre szorulnak.

(3) Tartósan beteg gyermek, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén jövedelmi viszonyokra tekintet nélkül rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható.

(4) A támogatás iránti kérelmet a szülő, vagy más törvényes képviselő a polgármesteri hivatalban, illetve a közös önkormányzati hivatalnál terjesztheti elő.

A kérelemhez mellékelni kell:
- nevelésbe vétel megszűnését megállapító határozatot
- beiskolázási költségre vonatkozó igazolást
- kapcsolattartás szabályozására vonatkozó gyámhatósági határozatot
- a gyermek egészségi állapotára vonatkozó szakorvosi igazolást.
(5) Ha a segély többszöri alkalommal kerül megállapításra egy naptávi éven belül, meg kell határozni a kifizetés időpontját és a kifizetendő összeget.
(6) A segély összegét a képviselő-testület az egyedi kérelem alapján állapítja meg.
(7) A segély összegét természetbeni juttatásként (tandíj, kollégiumi díj, étkezési térítési díj, vásárlási utalvány stb.) is megállapíthatja a testület egyéni elbírálás alapján.
(8) A segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.
III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

1. Közgyógyellátás

22. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete méltányossági közgyógyellátásról való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Szociálisan rászorult az a személy

a) aki egyedül él, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %-át,

b) családban élő személy esetén az egy főre eső jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át

nem haladja meg és a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 25 %-át eléri.

(3) A közgyógyellátás iránti iránti kérelmet formanyomtatványon a polgármesteri hivatalban, illetve a közös önkormányzati hivatalban lehet benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az Szt-ben előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.

(4) A méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört a polgármester gyakorolja.

2. Szociális tűzifa támogatás

23. § (1) Természetben nyújtott szociális tűzifa támogatást állapíthat meg a képviselő-testület annak a tűzifával fűtő vokányi lakosnak

a) aki egyedül él és jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 %-át,

b) családban él és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 100 %-át.

(2) A támogatásra való jogosultság megállapításánál a (1) bekezdésre figyelemmel előnyt

élvez
a) az a család, amely halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevel,
b) az a személy vagy az, akinek családjában élő hozzátartozója
ba) aktív korúak ellátásában
bb) időskorúak járadékában
bc) lakásfenntartási támogatásban részesül.
(3) A támogatási igényeket a szociális tűzifa vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás
felhasználására megállapított határidő lejártát megelőző 5. napig lehet benyújtani.

3. Köztemetés

24. § (1) Az önkormányzatnak kell gondoskodnia az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) Az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségeinek megtérítése alól szociális rászorultságára tekintettel sem mentesül.

(3) Az elhunyt személy elhalálozása időpontjában fennálló lakóhelye (a továbbiakban: utolsó lakóhely) szerinti települési önkormányzat a köztemetés költségét az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított egy hónapon belül kell bejelenteni.

(4) Az elhunyt személy utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzat

a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti, vagy

b)az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezi.

(5) Ha az elhunyt személynek utolsó lakóhelye nem volt, vagy az nem ismert, úgy a temetési költséget viselő önkormányzat a (4) bekezdés szerint jár el.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

25. § Az Szt. értelmében az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

- étkeztetés
- házi segítségnyújtás
- családsegítés

1. Szociális étkeztetés

26. § (1) A község képviselő-testülete szociális étkeztetést biztosít azoknak a rászorult személyeknek, akik:

a) a reájuk irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötték,

b) súlyos fogyatékosok, vagy pszichiátriai betegek,

c) szenvedélybetegek,

d) hajléktalanok,

e) egészségi állapotukból kifolyólag rászorultak,

f) aktív korú, szociális segélyezett vagy foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő, munkanélküliek

és önmaguk, illetve eltartottjaik részére az étkezést tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.

(2) A szociális étkeztetésre való rászorultság bizonyítására az alábbi dokumentumokat szükséges csatolni:

a) súlyos fogyatékosságról szóló ORSZI szakvélemény

b) pszichiátriai betegségről szóló szakorvosi igazolás

c) szenvedélybetegségről szóló szakorvosi igazolás

d) munkaképesség csökkentésről szóló ORSZI igazolás

e) munkaügyi központ igazolása (regisztrációról)

f) egészségi állapotra vonatkozó háziorvosi igazolás .

(3) Nem kell külön igazolni azokat a tényeket, amelyek a közigazgatási hatóság rendelkezésére állnak (így különösen: életkor igazolása, rendszeres szociális segély tényének igazolása).

(4) Az étkezés keretében a jogosult részére legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, lehetőleg lakó-, vagy tartózkodási helyéhez legközelebbi főzőhelyen.

(5) Az étkezés igénybevételéért személyi térítési díjat kell fizetni.

(6) Megszűnik az étkeztetés:

a) ha arról a gondozott lemond,

b) az igénybevétel feltételei már nem állnak fenn,

c) a jogosult halálával,

d) ha a jogosult személyi térítési díj fizetési kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget.

(7) Az ellátás iránti kérelemről a polgármester dönt.

3. Házi segítségnyújtás

28. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – Szt-ben foglalt kivétellel - vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján az intézményvezető kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

(5) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(6) Az ellátás iránti kérelmet a helyi házigondozón keresztül a Beremendi Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez lehet benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről a központ vezetője dönt. Az ellátás igénybevétele, valamint annak megszüntetése az intézményvezető intézkedése alapján az Szt. rendelkezéseinek megfelelően történik.

4. Családsegítés

29. § (1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében a képviselőtestület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselő-testület a Beremendi Alapszolgáltatási Központ útján biztosítja.

(4) Az ellátás iránti kérelmet a kérelmezőnek a Családsegítő Szolgálathoz kell benyújtani.

V. Fejezet

Személyes gondoskodásért fizetendő térítési díjak

1. Térítési díjak megállapítása

30. § (1) Ha az Szt. másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért személyi térítési díjat kell fizetni.

(2) A személyi térítési díjat

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeleti joggal rendelkező törvényes képviselő,

c) a jogosultnak az a házastársa, élettársa, egyeneságbeli rokona, örökbe fogadott gyermeke, örökbe fogadó szülője, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a tartási kötelezettség teljesítése mellett meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét,

d) a jogosult tartását szerződésben vállaló személy,

e) a jogosult tartására bíróság által kötelezett személy (a c)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: tartásra köteles és képes személy)

köteles megfizetni (az a)-e) pont alattiak a továbbiakban együtt: kötelezett).

(3) A fenntartó ingyenes ellátásban részesíti azt az ellátottat, aki jövedelemmel nem rendelkezik.

(4) A személyi térítési díj összege évente két alkalommal vizsgálható felül és változtatható meg, kivéve ha az ellátott jövedelme

a) olyan mértékben csökken, hogy az e törvényben meghatározott térítési díj fizetési

kötelezettségének nem tud eleget tenni;
a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át meghaladó mértékben
növekedett.

31. § (1) A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál

a) a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmét,

b) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi

jövedelmet kell figyelembe venni.

(2) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az (1) bekezdés szerinti jövedelem

a) 30 %-át étkeztetés,

b) 25%-át házi segítségnyújtás,

c) 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások intézményi térítési díját a képviselő-testület évenként kétszer állapíthatja meg.

(4) A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét.

(5) A térítési díj megállapítására, beszedésére vonatkozóan e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében az Szt. 114-119. §-ában foglaltak az irányadók.

2. A személyi térítési díjak megfizetése

32. § (1) A személyi térítési díjat utólag kell megfizetni.

(2) A befizetett és a ténylegesen fizetendő személyi térítési díj különbözetét a következő befizetés alkalmával korrigálni kell.

(3) A szolgáltatások, illetve ellátások igénybe vételének szüneteltetését az alábbiak szerint kell bejelenteni az intézményvezetőnek, illetve a polgármester felé az alábbiak szerint: a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban kell a bejelentést megtenni; (az ellátást szüneteltetni csak tartós kórházi elhelyezés, átmeneti elhelyezés, 1 hétnél hosszabb időtartamú távollét esetén lehet).

3. Alapszolgáltatások igénybevételére vonatkozó megállapodás

33. § Étkeztetés igénybevétele esetén a polgármester, házi segítségnyújtás igénybevétele esetén az intézményvezető írásban megállapodást köt a szolgáltatásban részesülő személlyel, illetve törvényes képviselőjével. A megállapodásban ki kell térni az Szt. –ben foglaltakon túl az alábbiakra is:

a) étkeztetés esetén az étkeztetés módjára;

b) házi segítségnyújtás esetén a segítségnyújtás tartamára, időpontjára;

c) a személyi térítési díj összegére és a megfizetés időpontjára, módjára;

d) az ellátástól való távolmaradás esetén (pl. betegség, kórházi ápolás, elutazás) az előzetes bejelentési kötelezettség szabályaira;

e) az ellátás megkezdésének időpontjára

f) az ellátás megszüntetésének eseteire vonatkozó figyelmeztetésre

g) a döntések elleni jogorvoslat módjára.

4. Alapellátás megszűnése

34. § (1) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylõ:

a) a térítési díjat az esedékességet követő felszólításban megjelölt határidőig nem fizeti meg,

b) a szolgáltatást 1 hónapon keresztül nem veszi igénybe,

c) elhalálozik,

d) kéri az ellátás megszüntetését

e) a havi étkezési napok 10 %-át meghaladó mértékben az étkezést nem veszi igénybe

(2) Az alapellátás megszüntetése az alapellátásra vonatkozó kérelem elbírálójának hatásköre. Az ellátás megszűnéséről írásban kell értesíteni az ellátásban részesülőt.

(3) Az intézményi térítési díjat a képviselő-testület évente egy alkalommal állapítja meg.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

35. § (1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 8/2009. (IV.22.) és a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 6/2004.(II.11.) önkormányzati rendelet.

(2) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására hozott jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.