Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018.(X.25.)önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Hatályos: 2021. 03. 17Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2018.(X.25.)önkormányzati rendelete
a településkép védelméről
Vokány Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CXXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészének, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóságnak, a Kulturális Örökség Védelméért Felelős Miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Pécsi Járási Hivatala, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 5/2017. (V.26.) önkormányzati rendeletében felsorolt partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. A rendelet célja, hatálya és alkalmazása
1. § E rendelet célja Vokány Község településképének, épített környezetének megőrzése érdekében a helyi építészeti értékvédelemmel, a településképi követelményekkel és a településkép-érvényesítési eszközökkel kapcsolatos szabályok megállapítása.
2. § E rendelet területi hatálya Vokány Község közigazgatási területére terjed ki.
3. § E rendelet előírásait Vokány Község Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete által elfogadott településrendezési eszközökkel együtt kell alkalmazni.
2. Értelmező rendelkezések
4. § E rendelet alkalmazásában:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 50%-nál nagyobb mértékben nem korlátozott.
2. Cégtábla: a cég nevét és székhelyét feltüntető tábla.
3. Címtábla: az intézmény, vállalkozás nevét, vagy egyéb adatait feltüntető tábla.
4. Fényreklám: tartószerkezeten elhelyezett, reklám megjelenítésére alkalmas led panel, videófal, monitor.
5. Földszínek: tört, meleg színek, melyek a barna-vörös-narancs-sárga-zöldessárga színtartomány közepesen telített árnyalatai.
6. Hirdető-berendezés: hirdetések, reklámok elhelyezésére szolgáló, fixen rögzített vagy mozgó, közterületről érzékelhető szerkezet, mely képi, illetve hang effektusok megjelenítésére, valamint információk tárolására is alkalmas.
7. Hirdetővitrin: közösségi célú hirdetések elhelyezésére szolgáló, közterületről látható, átlátszó burkolattal ellátott berendezés.
8. Illeszkedés szabályai – az illeszkedés elve: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.
9. Keresztcsűrös beépítés: a hagyományos beépítési formáknak az az esete, amikor az utcafronton oldalhatáron álló lakóépület után a gazdasági épület keresztbe fordul és legtöbb esetben telekhatártól telekhatárig ér.
10. Óriásreklám: az A0 (841x1189 mm) méretet meghaladó méretű, hirdetések elhelyezésére alkalmas közterületről látható építmény.
11. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyek között előnyben kell részesíteni a meleg árnyalatokat, mint a bézs, narancs, sárga, barna, vörös árnyalatai.
12. Rikító szín: nagy telítettségű, élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek.
13. Védett érték: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény, építményrész, egyéb elem.
A helyi védelem
3. A helyi védelem célja, feladata
5. § (1) A helyi védelem célja Vokány Község településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző építészeti örökségeinek és táji értékeinek védelme, a jövő nemzedékek számára történő megóvása.
(2) A helyi értékvédelem feladata a különleges oltalmat igénylő értékek számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, valamint a nyilvánossággal történő megismertetése.
4. A helyi védelem fajtái
6. § (1) Az építészeti értékek helyi védelme egyedi és területi lehet.
(2) Az egyedi védelem kiterjedhet:
a) az építmény egészére, építményrészletre, vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra;
b) az épület, építmény egészéhez vagy annak egy részéhez tartozó földrészletre.
(3) A területi védelem kiterjedhet:
a) az épített környezet olyan összefüggő részére, amely a jellegzetes településszerkezet történelmi folyamatosságát képviseli,
b) olyan településrészre, térre, utcára, utcaszakaszra, ahol a település, illetve a környék arculatát meghatározó építmények együttest alkotnak.
(4) A helyi védelem alatt álló értékeket e rendelet 1. melléklete tünteti fel.
5. A helyi védelem alá helyezés, valamint megszüntetés szabályai
7. § (1) A helyi védelem alá helyezés folyamata kérelemre vagy hivatalból indul.
(2) A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - írásban - a polgármesternél kezdeményezheti.
(3) A helyi védelem alá helyezésre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését,
aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem jellegével kapcsolatos javaslatot,
c) a kezdeményezés rövid indokolását,
d) a védendő érték fotódokumentációját, helyszínrajzát,
e) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét
(4) A helyi védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a védelem alatt álló érték megnevezését,
aa) egyedi védelem esetén címét, helyrajzi számát,
ab) területi védelem esetén a terület lehatárolását a helyrajzi számok megjelölésével,
b) a védelem törlésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását,
c) a védett érték felmérési és fotódokumentációját,
d) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét.
(5) A védelem megszűnik, ha
a) a védett érték helyrehozhatatlanul megsemmisül;
b) a védett érték magasabb jogszabályi védettséget kap;
c) a Képviselő-testület a helyi védelmet megszünteti.
(6) A helyi védelem alá helyezésről, annak módosításáról, vagy megszüntetéséről értesíteni kell:
a) az érintett ingatlan tulajdonosát (tulajdonosait) postai úton,
b) műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját,
c) az illetékes építésügyi hatóságot,
d) a kezdeményezőket.
8. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, vagy megszüntetéséről kizárólag a Képviselő-testület hozhat – e rendelet módosítása, vagy felülvizsgálata keretében – döntést.
(2) A helyi védelem alá helyezést elrendelő, vagy azt megszüntető önkormányzati rendelet hatályba lépésétől számított 15 napon belül a jegyző kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a védelem jogi jellegként való feljegyzését.
9. § (1) A védett érték csak egységes megjelenésű táblával jelölhető meg, amelynek a védelem tárgyának megnevezése mellett a következő szöveget kell tartalmaznia:
„Vokány Község Önkormányzata által védetté nyilvánított helyi érték - évszám”.
6. A helyi védelem alatt álló értékek nyilvántartása
10. § (1) A védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, amelybe bárki betekinthet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, pontos helyét (helység, utca, helyrajzi szám) és tulajdonosát,
b) a védelem fajtáját, a védetté nyilvánítás vagy a megszüntetés indokoltságát,
c) az értékeket bemutató térképet, terv és fotóanyagot,
d) a védetté nyilvánítást vagy megszüntetést elrendelő önkormányzati rendelet számát,
e) a védett értékhez kapcsolódó támogatásokat.
(3) A nyilvántartás naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
7. A védettséghez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
11. § (1) A védett érték karbantartása, állapotának megóvása a tulajdonos kötelezettsége.
(2) A védett érték megfelelő fenntartását és megőrzését elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.
8. A településképi önkormányzati támogatás és ösztönző rendszer
12. § (1) A védett érték tulajdonosának kérésére a szokásos jó karban tartási feladatokon túlmenő, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az önkormányzat támogatást adhat.
(2) A támogatás mértékét az önkormányzat Képviselő-testülete évente a költségvetésben határozza meg.
(3) A támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött megállapodásban kell rögzíteni.
Településképi szempontból meghatározó területek
9. Vokány Község településkép szempontjából meghatározó területei
13. § (1) Az önkormányzat a településkép szempontjából meghatározó területekként jelöli ki Vokány Község teljes közigazgatási területét:
a) Falusias karakterű terület,
b) Külterület.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Településkép védelme szempontjából kiemelt területek:
a) Táj- és természetvédelmi területek: Natura 2000 terület, országos ökológiai hálózat övezete, tájképvédelmi övezet;
b) Örökségvédelemmel érintett területek: műemlékek és műemléki környezet, valamint régészeti lelőhelyek és régészeti érdekű területek.
(4) A településkép védelme szempontjából kiemelt területeket a 3. melléklet tartalmazza.
Településképi követelmények
10. Az építmények anyaghasználatára vonatkozó építészeti követelmények
14. § (1) A község közigazgatási területén az épületek külső megjelenésében kerülendők a feltűnő, tájidegen építési elemek, a harsány, rikító színek.
(2) A homlokzatok burkoló anyaga – a gazdasági területek kivételével – nagyelemes fém és műanyag hullám- illetve trapézlemez burkolat nem lehet.
(3) A harsány színű, faluképbe nem illő tetőfedő anyag alkalmazása nem engedhető meg.
(4) Az épületek homlokzatainak, nyílászáróinak, kerítéseinek színezésére rikító színek használata településkép-védelmi szempontból nem megengedett.
11. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények
15. § A 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területeken:
a) Új lakóépületek telepítésénél a meglevő beépítéshez és építészeti kialakításhoz kell illeszkedni.
b) Az előkert mérete a környezetben kialakult állapothoz igazodó kell, hogy legyen.
c) Tetőtér csak egyszintesen építhető be.
16. § A 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területeken:
a) Épületet, építményt úgy kell elhelyezni, hogy telepítésével, műszaki megoldásaival alkalmazkodjon a természetes terepadottságokhoz.
b) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében új épület építése a tájba illesztés fokozott figyelembe vételével történhet, a kialakult tájhasználat, telekstruktúra, a hagyományos beépítési módok megőrzése mellett.
12. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
17. § (1) A 13. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott területen utcai épület esetében magastető építhető 35-45 fokos hajlásszöggel. Az épület tetőgerince nem térhet el az utcában jellemzően kialakult tetőgerinc iránytól.
(2) A lakótelken épülő gazdasági-kiszolgáló épületek lehetőleg egy tömegben, a lakóépülettel azonos, vagy azzal harmonizáló megjelenésű homlokzatképzéssel létesíthetők.
(3) A tetőhéjalás magastető esetén hagyományos színezésű égetett agyagcserép, vagy a felületében és színében ahhoz hasonló egyéb tetőfedő anyag lehet.
(4) A tetőhéjazat cseréje esetén, egy tetőfelületen többféle anyagú, színű tetőhéjazat - kivéve a gyárilag színárnyalatos kivitelűt - nem helyezhető el.
(5) A homlokzatfelújítás csak a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedően történhet.
(6) Homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, ill. pasztellszínek és földszínek alkalmazhatók.
(7) Saroktelek esetén a lakóépület mindkét utcai homlokzata az utcák felé egyenrangú homlokzatokkal alakítható ki.
(8) Előkert nélküli beépítésen elhelyezésre kerülő utcafronti épületek közterület felé néző homlokzatán a közterületre kivezető ereszcsatorna nem helyezhető el, kivéve a homlokzati falba beépítve, illetve takartan vagy a terepszint alatt az utcai vízelvezető hálózatba elvezetve helyezhető el.
(9) Kerítés kialakítása:
a) Az utcafronti kerítés magassága legfeljebb 1,80 m lehet.
b) Az oldal és hátsó telekhatáron építendő kerítés magassága nem haladhatja meg a 2,0 m-t.
c) Saroktelkek esetében a telek határain épített kerítésnek a telek sarokpontjától 2-2 m-es távolságig, a lábazat feletti teljes felületen áttört kialakítású lehet.
d) Az utcafronti kerítés épített oszlopainak tetején, kapu épített tetőszerkezetének tetején, illetve bármilyen épített kerítésépítményen, amennyiben arra térbeli díszítés kerül, díszítésként hagyományos geometriai forma (pl. gömb, kocka, gúla stb.), illetve történelmi, vallási tárgyú emlék alkalmazható.
18. § (1) A 13. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott területen elhelyezhető építmények az adott terület építési hagyományainak megfelelően tájba illően alakítható ki.
(2) Tetőfedés színeként csak természetes színek (zöld és árnyalatai, barna és árnyalatai, vörös és árnyalatai, fehér, szürke és árnyalatai) alkalmazhatók.
(3) Az épületek tetőgerince a tereplejtés irányával párhuzamos legyen.
(4) Épületcsoportnál azonos hajlászögű és héjalású tetőalakítás alkalmazható.
13. Táj- és természetvédelmi területekre vonatkozó építészeti követelmények
19. § (1) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében tájszerkezetbe illeszkedő módon, a tájra jellemző anyaghasználattal valósulhat meg az építés.
(2) A homlokzatokon csak olyan színárnyalatok alkalmazhatók, amelyek a hagyományos építőanyagok (cserép, fa, egyéb természetes anyagok) színeire jellemzők. A harsány, rikító színek használatát kerülni kell.
(3) Az országos ökológiai hálózat övezetében a természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradását, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működését biztosítani kell.
(4) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetében közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával – beleértve a felszín alatti vonalvezetést is – kell elhelyezni.
14. A közterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények
20. § (1) Gyalogos, kerékpáros és gépkocsi közlekedési nyomvonalak mellett, valamint a településképileg értékes látványok irányában, legalább 2,20 m törzsmagasságú, lehetőleg 2-szer iskolázott sorfa minőségű faiskolai anyag telepíthető.
(2) Fasoroknál a telepítési tőtávolság, és az épületek utcai homlokzatától való telepítési távolság a 20 éves korban várható lombkorona-átmérő méretének legalább a 2/3-a.
(3) Fásítás, fasor kialakítása során tájban honos fa- és cserjefajokat kell alkalmazni.
(4) Külterületi utak mentén legalább egyoldali, átlagosan 10 méter tőtávolságot meg nem haladó őshonos fajokból álló fasor telepítendő.
(5) A közművezetékek telepítésénél, az elrendezés tervezésénél az utak fásítását is figyelembe kell venni.
(6) Zöldterület (közpark) kialakításának követelményei
a) A területen belül a zöldfelületnek 75 %-ot, lombkorona fedettségnek 30 %-ot el kell érni.
b) Burkolatépítés, felújítás során a kiselemes térburkolatokat kell előnyben részesíteni, helyszíni öntött betonburkolat nem építhető.
c) A területen agresszív pollentermelő növényfajok telepítése tilos.
(7) A közterületen elhelyezhető építményekkel szembeni elvárások a következők:
a) Árusítópavilon településképbe illeszkedő módon létesíthető. Egy-egy közterületi szakaszon csak azonos formájú, anyagú és színű pavilonok állíthatók fel.
b) A közúti közlekedéssel kapcsolatos várakozóhelyek a település teljes területén egységes kialakításúak lehetnek.
15. A zöldfelület kialakításának követelményei
21. § (1) A telekre előírt zöldfelület legalább 1/3-át egybefüggően kell kialakítani.
(2) A település zöldfelületeinek védelme érdekében belterületen - mellmagasságban mért - 15 cm törzsátmérőt elérő vagy meghaladó fa kivágása - a gyümölcsfák kivételével - kizárólag építési hatósági engedéllyel történhet.
(3) A növények telekhatártól való minimális telepítési távolsága:
a) sövény, cserje esetén: 2,0 méter
b) fa esetén: kül- és belterületen a fa teljes kifejletkor várható koronaátmérőjének 2/3 része
c) erősen sarjadzó tövű cserje esetén: 2,0 méter.
(4) A településképi szempontból meghatározó területeken a telepítendő növényfajok kiválasztásakor a tájban honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni.
(5) A településképi szempontból meghatározó területeken, a tájidegen, invazív növényfajok nem alkalmazhatók.
16. Helyi védett területre vonatkozó építészeti követelmények
22. § A helyi értékvédelmi területen – a gazdasági területek kivételével - az általános érvényű szabályokon kívül még az alábbiakat kell betartani:
a) Az új épületek, vagy épületbővítések helyét, tömegét és annak arányait az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult (fésűs vagy hajlított, keresztcsűrös) beépítési formához kell igazítani, amit az engedélyezési tervben a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.
b) Az épületeket magastetővel kell ellátni, a tető lejtésszögét 37-45° között kell megválasztani. A hajlított ház utcai szárnyát kivéve, az épület, épületszárny és a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 8,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t.
c) Az épületek tetőhéjalásához hagyományos cserépfedést kell használni, a homlokzati kialakításuk simított vakolattal, telihézagolt nyerstéglával, lábazati részen kővel is történhet.
d) A homlokzat színezését a területen lévő, helyi védelem alatt álló épületekkel összhangban kell elvégezni.
e) Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.
f) A kialakult keresztcsűrös, valamint hátsókerti beépítés – a telek szélességétől függetlenül – fenntartható, felújítható és tömegén belül korszerűsíthető. Ez a beépítési rend új építés esetén is létrehozható.
g) Az utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető.
h) Könnyűszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetű épület nem létesíthető, csak a hagyományos építőanyagok alkalmazhatók.
17. Helyi egyedi védelem alá helyezett értékekre vonatkozó építészeti követelmények
23. § (1) A település jellegzetes építészeti és településképi karakterének megőrzése érdekében az 1. melléklet 1. pontjában felsorolt építmények (H1 - építmény teljes külső megjelenésére vonatkozó védelem) és részletek (H2 - építmény valamely részértékére vonatkozó védelem) helyi egyedi védelemben részesülnek.
(2) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) Az épület jellegéhez szorosan hozzátartozó építmények (kerítés, kapu, szegletkő, rács) lehetőség szerint eredeti megőrzendők.
(5) Reklámcélú építmény, reklámhordozó, reklámnak minősülő falfestés, felirat, plakát helyi egyedi védelem alatt álló épületen, illetve az előtte levő közterületen nem helyezhető el.
(6) A helyi védelem alatt álló épületen cégér, cégtábla csak az épület architektúrájához, formavilágához illeszkedő módon helyezhető el
(7) Helyi védett épület bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.
18. Helyi védelemmel érintett területeken elhelyezett sajátos építményekre, műtárgyakra vonatkozó anyaghasználati követelmények
24. § (1) Nem helyezhető el utcafronti homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés, hűtés kültéri egysége.
(2) Nem létesíthető fém kémény.
19. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó szabályok
25. § (1) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezésére nem alkalmas területek:
a) belterület,
b) országos ökológiai hálózat övezete,
c) Natura 2000 terület,
d) tájképvédelmi övezet,
e) régészeti érdekű terület, nyilvántartott régészeti terület,
f) műemléki környezet, valamint
g) e területek 50 m-es környezete.
(2) A település területén a vezeték nélküli hírközlés sajátos építményeinek, műtárgyainak elhelyezése – a környezetbe illesztés feltételeivel – elsősorban a település külterülete alkalmas.
(3) Amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna áll, új antenna elhelyezése elsősorban a meglévő antennatartó-szerkezet igénybevételével történhet.
26. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken a felszíni energiaellátási és vezetékes elektronikus hírközlési sajátos építmények a településképi és tájképvédelmi szempontok figyelembe vétele mellett helyezhetők el.
(2) Belterületen, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a villamos-energia ellátás hálózatai föld feletti vezetésűek, új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, illetve közös tartóoszlopra kell feszíteni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot lehetőleg földkábelbe fektetve kell építeni.
(3) Oszloptranszformátor nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető, műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen.
(4) Nagy- és középfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos és helyi jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.
(5) Jelentősebb energiaigény növekedés esetén a tervezett transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan a környezetbe illesztve kell kijelölni.
(6) Közművezeték, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.
27. § A fényszennyezés elkerülése érdekében szükséges az alábbi szempontok figyelembe vétele a közvilágítás és külső világító testek elhelyezése, korszerűsítése esetében:
a) kerülni kell a hideg fehér fényű világítást, amely 500 nanométernél rövidebb hullámhosszúságú fényt tartalmaz;
b) a világítótestek ernyőzése olyan legyen, hogy a fényt oda irányítsa, ahol arra szükség van;
c) az utcákat amennyire csak lehet egyenletesen, és amennyire csak lehet, alacsony intenzitással világítandók meg;
d) a kültéri világítás a tényleges használat idejéhez igazítandó, illetve 22 óra, vagy éjfél után közvilágítás fénye csökkenthető.
20. Egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
28. § (1) A tervezett lakóépületek és intézmények homlokzatára szerelt gépészeti kapcsolószekrények és a dobozok helyét és a színét, az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva lehet kiválasztani. A berendezések a közmű üzemeltetők előírásainak figyelembe vételével az épületek alárendelt homlokzatára szerelhetők, illetve építhetők a kerítésbe.
(2) Fém kémény, füstkivezető nyílás az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.
(3) Klímaberendezés kültéri egysége, elektronikus hírközlési építmények és berendezései (antennák, antennatartó szerkezetek, stb.) valamint távközlési, adatátviteli berendezés kültéri egysége lakóterületen lévő utcai homlokzaton, tetőfelületen, valamint szomszédos, beépíthető ingatlanra néző tetőfelületen nem helyezhető el kivéve műszaki szükségszerűség.
(4) A csapadékvíz-, ill. szennyvíz-elvezetés, tárolás módjának és kezelésének építményei, műtárgyai a közterületet sem műszakilag, sem településképvédelmi szempontból nem zavaró módon alakítandók ki.
21. Reklámra, reklámhordozóra, cég- és címtáblára vonatkozó általános településképi követelmények
29. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen reklámok, reklámhordozók, cég-, címtáblák és cégérek csak a jelen rendeletben előírt célra és módon, településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően helyezhető el, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. és 2. mellékletei által meghatározott területfelhasználású területen és módon.
(2) A település területén csak a környezet arculatához illeszkedő, esztétikus hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató (információs) rendszer helyezhető el.
(3) Az elhasználódott, felújítandó, aktualitását vesztett reklámhordozót, reklámtartóberendezést, hirdető-berendezést, tájékoztató (információs) rendszert, cég-, címtáblát, cégért a tulajdonosnak 30 napon belül el kell távolítania. Felújítást követően az új településképi előírások szerint helyezhetők el.
30. § Helyi népszavazás, rendezvény, vagy a település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében az esemény napját megelőző 3 naptári hét időszakban az eseményre vonatkozó tájékoztató reklámhordozó, reklám, molinó, transzparens, hirdetmény a közterületen, illetve magánterületen elhelyezhetők.
22. Cég- és címtáblára vonatkozó településképi követelmények
31. § (1) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla épületdíszítő tagozatot nem takarhat el.
(2) Új épület létesítésénél, meglévő épületek átalakításánál vagy homlokzatának felújításakor a közterülettől látható felületen cég-, címtáblát, cégért úgy lehet elhelyezni, hogy az épület architektúráját ne változtassa meg.
(3) Az épületeken elhelyezhető cégérek szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(4) Táblaszerűen kialakított cégér felülete nem haladhatja meg az 1,0 m²-t. Műemléki környezetben, műemléképületen, helyi értékvédelmi területen táblaszerűen kialakított cégér legnagyobb magassági vagy szélességi mérete nem haladhatja meg a 0,5 m-t és összfelülete nem lehet 1,0 m²-nél nagyobb.
23. Reklámra, reklámhordozóra vonatkozó településképi követelmények
32. § (1) A0-ás (841x1189 mm), illetve ezt meghaladó ívméretű óriásreklám a település közigazgatási területén nem helyezhető el.
(2) A település területén az épületek tetőzetén reklámhordozók, fényreklámok nem helyezhetők el.
(3) Épülethomlokzaton reklám, reklámhordozó felület, gépjárműforgalmat nem zavaró elhelyezéssel és mérettel helyezhető el.
(4) Plakát, falragasz az épületek közterület felé néző homlokzatain nem helyezhető el.
(5) Reklámcélú védőháló, illetve ponyva – az építés, felújítás ideje alatt, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - épületállványon elhelyezhető, amennyiben azt más jogszabály nem tiltja. A felületen továbbá az építkezésre vonatkozó tájékoztatás, épületterv, látványterv tüntethető fel.
(6) Építési reklámháló kihelyezése az építési tevékenység időtartamára településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően lehetséges
33. § (1) Az épületeken elhelyezhető reklámhordozó szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, illetve fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
(2) Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:
a) a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,
b) nem alakítható ki villogó effektussal, illetve
c) a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.
(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb egy db álló A1-es méretű kétoldalas vagy fordított „V” alakú mobil reklámtábla helyezhető el a közterületen, mely az üzlet kirakatától maximum 1,5 méterre állhat, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
(4) Belterületen 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklám, reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el, és nem engedélyezhető 1,0 m² felületet meghaladó reklámjellegű homlokzatfestés sem.
24. Információs vagy más célú berendezések elhelyezésére vonatkozó településképi követelmények
34. § (1) Legfeljebb 1,0 x 1,5 m felületű, önkormányzat által kifüggesztett hirdetéseket, információkat tartalmazó hirdető vitrin közterületen elhelyezhető.
(2) Közvilágítási oszlopokon, oszloponként 1 db, maximum A1-es ívméretű, (840x597mm), nem világító kialakítású információs berendezés elhelyezhető.
A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
35. § (1) A település főépítésze - alkalmazása hiányában a polgármester - szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.
(2) Az építtetőnek vagy meghatalmazottjának az építés megkezdése előtt szakmai konzultációt kell kérni:
a) Ha a tervezett építési tevékenység a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI.13.) a Korm. rendelet hatálya alá tartozó, egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység alapján történő új lakóépület építése, illetve meglévő épület bővítése történik.
b) Lakóépület magastetőtől (35-45°) eltérő tetőkialakítása esetén.
c) Közterületen kapubeálló, híd építése, átépítése esetén.
d) Új elektronikus hírközlési építmény elhelyezése esetén:
da) műtárgynak minősülő antenna szerkezetnél, ha annak bármelyirányú mérete a bruttó 6 m-t meghaladja,
db) antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelésénél, ha az antenna bármelyirányú mérete a 4,0 m-t meghaladja.
(3) A szakmai konzultáció iránti kérelmet a polgármesternek címezve kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az építtető vagy kérelmező nevét, címét, telefonos elérhetőségét,
b) a tervezett építési tevékenység helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),
c) az építési tevékenység rövid leírását,
d) az építési munka jellegétől függően indokolt esetben rajzi munkarészek csatolását.
(4) A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyben a felvetett javaslatokat, valamint az önkormányzati főépítész vagy a polgármester lényeges nyilatkozatait kell rögzíteni.
(5) A polgármester a kérelmezőt a konzultáció időpontjáról postai úton, vagy e-mailben értesíti.
A településképi véleményezési eljárás
25. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre
36. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az alábbi esetekben:
a) új építmény építési engedélyezési eljárását megelőzően,
b) meglévő építmény bővítésére, valamint a településképet érintő átalakítására irányuló építési, fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amelynél a településrendezési és építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet szerinti területi építészeti-műszaki tervtanácsnak nincs hatásköre, és amennyiben összevont telepítési eljárást, ezen belül telepítési hatásvizsgálati szakaszt nem kezdeményezett az építtető.
37. § (1) Településképi véleményezési eljárás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak szerint kerül lefolytatásra.
(2) A polgármester véleménye a 36. §-ban meghatározott esetekben az önkormányzati főépítész szakmai álláspontján alapul.
26. A településképi véleményezési eljárás szabályai
38. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatása iránti kérelmet az e rendelet 4. mellékletében foglalt mintának megfelelően kell benyújtani és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az az ÉTDR tárhelyére fel kell tölteni.
(2) A kérelemhez az (1) bekezdés szerinti építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni a Korm. rendeletben meghatározott tartalommal.
(3) A településképi vélemény kialakításánál a Korm. rendeletben meghatározott szempontokat és e rendelet előírásait kell figyelembe venni.
(4) A polgármester véleményében a tervezett építési tevékenységet
a) engedélyezésre – feltétel nélkül, vagy feltétel meghatározásával – javasolja, vagy
b) engedélyezésre nem javasolja, ha
ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg a (1) és (2) bekezdésben meghatározottaknak, vagy
bb) a főépítész szakmai álláspontja a tervezett építési tevékenységet nem támogatja.
(5) A polgármester a hiánytalan kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül megküldi véleményét a kérelmezőnek.
A településképi bejelentési eljárás
27. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre
39. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében felsorolt, építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül:
a) Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása esetén.
b) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.
c) Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése esetén, amennyiben közterületről látható.
d) Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése esetén.
(2) A község teljes közigazgatási területére vonatkozóan településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:
a)1 az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás) tekintetében,;
b) helyi védett épület közterületre néző homlokzatán történő színezés, új tetőhéjalás, nyílászáró csere, valamint előtető építése esetén;
c)2 a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési, és a településképi rendeletben szereplő különös településképi követelmények vagy - különös településképi követelmények meghatározásának hiányában - a reklám-elhelyezési kormányrendeletben szereplő általános elhelyezési követelmények érvényesítése érdekében;
d) településképet meghatározó területen az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített
da) kirakat kialakítása,
db) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése esetén;
e) helyi védelem alatt álló értéken cégér, üzletfelirat stb. elhelyezése tekintetében.
28. A településképi bejelentési eljárás véleményezésének szempontjai
40. § (1) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása és az építészeti-műszaki dokumentáció értékelése során a településképben harmonikusan megjelenő, településképet nem zavaró, az épített és természeti környezethez illeszkedő és annak előnyösebb megjelenését segítő megoldási szempontokat kell érvényesíteni.
(2) A településképi bejelentési eljárás lefolytatása során vizsgálni szükséges, hogy a véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki dokumentáció tartalma
a) megfelel-e a településképi rendeletben foglalt előírásoknak,
b) kidolgozása a szakmai tájékoztatás szerint történt-e,
c) a b) pont szerinti előírásoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e.
(3) Az építmény, épületrész megjelenésével, kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az épített környezethez.
(4) Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:
a) környezetéhez igazodik;
b) a település építészeti karakterét megőrzi;
c) a meglévő formakultúrát megtartja;
d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá
e) a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.
(5) A polgármester a tervezett építési tevékenységet a jogszabályban előírt határidőn belül hatósági határozatban, a Korm. rendeletben megfogalmazott követelmények teljesülésétől függően a Korm. rendeletben foglaltak szerint tudomásul veszi vagy megtiltja.
29. A településképi bejelentési eljárás részletes szabályai
41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető, illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) kérelmére indul.
(2) A kérelmet Vokány Község Polgármesteréhez a Korm. rendelet 26/B. § (2) és (3) bekezdésekben meghatározott tartalommal, a 38. § szerinti építési tevékenység megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani, az e rendelet 5. mellékletét képező kérelem benyújtásával.
(3) A településképi bejelentési eljárás során hiánypótlásra nincs lehetőség.
(4) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Korm. rendeletben meghatározottak szerint folytatja le.
(5) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntését és a döntés ellenőrzését - amennyiben a településen önkormányzati főépítész van alkalmazásában - az önkormányzati főépítész készíti elő.
(6) A bejelentés tudomásulvételéről szóló igazolás a kiadásától számított 1 évig érvényes.
(7) A polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntése ellen Vokány Község Önkormányzatának Képviselő-testületénél lehet fellebbezéssel élni.
A településképi kötelezés, a településkép-védelmi bírság
42. § (1) Településképi követelmény megszegésének minősül:
a) az e rendelet előírásainak nem megfelelő építés, az előírásoktól eltérő szín és anyaghasználat, formai kialakítás,
b) a 41. § (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása,
c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése.
(2) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.
(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén a polgármester – önkormányzati hatósági döntéssel – az ingatlantulajdonost az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, egyidejűleg 10.000 forinttól 1.000.000 forintig terjedő, közigazgatási bírságnak minősülő településkép-védelmi bírságot szabhat ki.
(4) A településkép-védelmi bírság kiszabásánál az alábbi szempontokat kell mérlegelni:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
(5) A bírság ismételten is kiszabható, a településképi követelmények teljesítéséig.
(6) A határidőre be nem fizetett településkép-védelmi bírság behajtására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai az irányadók.
Záró és átmeneti rendelkezések
30. Hatályba léptető rendelkezések
43. § (1) Ez a rendelet 2018. október 26. napján lép hatályba.
(2) E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásban kell alkalmazni.
31. Hatályon kívül helyező rendelkezések
44. § (1) Hatályát veszti Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 7/2017. (X.25.) önkormányzati rendelete.
(2) Hatályát veszti Vokány Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésével kapcsolatos településképi bejelentési eljárásról és településképi kötelezésről szóló 8/2017. (X.25.) önkormányzati rendelete.
1. melléklet
1. Helyi területi védelem
A.) A Vokány 145/1 hrsz alatt elhelyezkedő temető;
B.) A helyi értékvédelmi területbe tartozó ingatlanok helyrajzi számai:
1/1 |
33 |
63 |
90 |
111 |
138 |
161/1 |
188 |
2 |
34 |
64 |
91 |
112 |
139 |
161/3 |
189/1 |
4 |
35 |
65 |
92 |
113 |
140 |
161/5 |
189/2 |
5 |
36 |
66 |
93 |
114 |
141 |
161/6 |
191/1 |
6 |
37 |
67/1 |
94 |
115 |
142 |
162 |
191/2 |
7 |
38 |
67/2 |
95 |
116 |
143/1 |
163 |
192 |
8 |
13 |
68 |
96/1 |
117 |
143/2 |
164 |
193 |
9 |
39 |
69 |
96/2 |
118 |
143/4 |
165 |
194 |
10 |
40 |
70 |
97/1 |
119 |
144/1 |
166 |
195 |
11 |
41 |
71 |
97/1 |
120 |
144/3 |
167 |
196 |
12 |
42 |
72 |
97/2 |
121 |
144/3 |
168 |
197 |
13 |
43 |
73 |
97/2 |
122 |
145/1 |
169 |
198 |
14 |
44 |
74/1 |
97/3 |
123 |
145/2 |
170 |
199 |
16 |
45 |
74/2 |
97/3 |
124 |
146 |
171 |
200 |
17 |
46 |
75 |
97/4 |
125 |
147 |
172 |
201 |
18/1 |
47 |
76 |
97/5 |
126 |
148 |
173 |
202 |
18/2 |
48 |
77/1 |
97/6 |
127 |
149 |
174 |
203 |
19 |
49 |
77/2 |
98 |
128/1 |
150 |
175 |
204 |
20 |
50 |
78 |
99 |
128/2 |
151 |
176 |
205 |
21 |
51 |
79 |
100 |
128/3 |
152 |
177 |
206 |
22 |
52 |
80 |
101 |
128/4 |
153 |
178 |
207 |
24 |
53 |
81 |
102 |
129 |
154/1 |
179 |
208 |
25 |
54 |
82 |
103 |
130 |
154/2 |
180 |
209 |
26 |
55 |
83 |
104 |
131 |
155 |
181 |
210 |
27 |
56 |
84 |
105 |
132 |
156 |
182 |
211 |
28 |
57 |
85 |
106 |
133 |
157 |
183 |
212 |
29 |
59 |
86 |
107 |
134 |
158 |
184 |
213 |
30 |
60 |
87 |
108 |
135 |
159 |
185 |
214 |
31 |
61 |
88 |
109 |
136 |
160/1 |
186 |
216 |
32 |
62 |
89 |
110 |
137 |
160/2 |
187 |
2. Helyi egyedi védelem
Vokány helyi védelem alatt álló épületei, építményei:
A |
B |
C |
D |
E |
|
|---|---|---|---|---|---|
Utca |
Házsz. |
Hrsz |
Védendő érték |
Védelem foka |
|
1 |
Kossuth L. |
50 |
128/1 |
lakóház |
H-2 |
2 |
Kossuth L. |
61 |
114 |
lakóház |
H-1 |
3 |
Kossuth L. |
64 |
110 |
lakóház |
H-2 |
4 |
Kossuth L. |
67 |
107 |
lakóház, tömör téglakerítés |
H-2 |
5 |
Kossuth L. |
70 |
103 |
lakóház |
H-2 |
6 |
Kossuth L. |
71 |
102 |
lakóház |
H-2 |
7 |
Kossuth L. |
80 |
87 |
lakóház |
H-2 |
8 |
Kossuth L. |
87 |
73 |
lakóház, gazdasági épületek |
H-1 |
9 |
Kossuth L. |
88 |
72 |
lakóház, istálló - pajta |
H-2 |
10 |
Kossuth L. |
92 |
68 |
lakóház, gazdasági épületek |
H-1 |
11 |
Kossuth L. |
47 |
131 |
kultúrház, vendéglő |
H-2 |
12 |
Kossuth L. |
45 |
156 |
lakóház |
H-1 |
13 |
Kossuth L. |
44 |
157 |
lakóház |
H-1 |
14 |
Kossuth L. |
99 |
61 |
lakóház, gazdasági épület |
H-2 |
15 |
Kossuth L. |
107 |
51 |
lakóház, gazdasági épület |
H-2 |
16 |
Kossuth L. |
120 |
37 |
lakóház, gazdasági épület |
H-1 |
17 |
Kossuth L. |
115 |
41 |
gazdasági épület |
H-2 |
18 |
Kossuth L. |
127 |
28 |
gazdasági épület |
H-2 |
19 |
Kossuth L. |
121 |
36 |
lakóház |
H-2 |
20 |
Kossuth L. |
122 |
35 |
lakóház, gazdasági épület |
H-2 |
21 |
Kossuth L. |
23 |
183 |
lakóház, gazdasági épület |
H-2 |
22 |
Kossuth L. |
22 |
184 |
lakóház, gazdasági épület |
H-2 |
23 |
Kossuth L. |
17 |
191/1 |
lakóház |
H-2 |
24 |
Kossuth L. |
28 |
178 |
lakóház |
H-2 |
25 |
Kossuth L. |
36 |
167 |
lakóház |
H-2 |
26 |
Kossuth L. |
131 |
23 |
lakóház |
H-2 |
27 |
Kossuth L. |
133 |
20 |
lakóház, porta |
H-1 |
28 |
Kossuth L. |
6 |
206 |
lakóház |
H-2 |
29 |
Kossuth L. |
16 |
192 |
lakóház |
H-2 |
30 |
Kossuth L. |
2/b |
211 |
lakóház |
H-2 |
31 |
Jávorka |
3 |
286 |
lakóház |
H-2 |
32 |
Damjanich |
9 |
268 |
lakóház |
H-2 |
33 |
Táncsics M. |
2 |
132 |
lakóház |
H-2 |
34 |
Táncsics M. |
3 |
153 |
lakóház |
H-2 |
35 |
Táncsics M. |
8 |
135 |
lakóház |
H-2 |
36 |
Táncsics M. |
7 |
151 |
lakóház |
H-2 |
37 |
Táncsics M. |
10 |
136 |
lakóház |
H-2 |
38 |
Táncsics M. |
12 |
137 |
lakóház |
H-2 |
39 |
Táncsics M. |
20 |
142 |
lakóház |
H-2 |
40 |
Kossuth L. |
044 |
úti kereszt |
H-1 |
|
41 |
Kossuth L. |
044 |
víztorony |
H-1 |
|
42 |
Kossuth L. |
97/2 |
Szentháromság szobor |
H-1 |
|
43 |
Kossuth L. |
155 |
kereszt |
H-1 |
|
44 |
Szabaság tér |
363/7 |
kereszt |
H-1 |
2. melléklet
3. melléklet
1. Táj- és természetvédelem alatt álló területek
1. Örökségvédelemmel érintett területek
A település műemlékei és műemléki környezetéhez tartozó ingatlanok:
törzs-szám |
azonosító |
helység |
név |
védelem |
helyrajzi szám |
|---|---|---|---|---|---|
278 |
17544 |
Vokány |
Rk. templom ex lege műemléki környezete |
Műemléki környezet |
97/6, 97/5, 97/4, 97/3, 97/2, 63, 62, 57, 158, 144/1, 131, 97/1, 61, 60, 59, 157, 156, 154/2 |
278 |
2069 |
Vokány |
Rk. templom |
Műemlék |
155 |
azonosító |
település |
lelőhely-szám |
név |
védelem |
HRSZ |
|---|---|---|---|---|---|
76951 |
Nagytótfalu |
3 |
Gombás-hegy |
szakmai |
085/1, 086, 087/1, 036/4, 085/2, 048, 049/2, 049/1 |
25245 |
Vokány |
1 |
Trinitáspuszta |
fokozottan védett |
0112, 0111/14, 0111/6, 0111/2, 0111/5, 0111/1, 0111/4 |
55159 |
Vokány |
2 |
Vasúti őrház |
szakmai |
064/18, 064/19, 064/20, 064/21, 064/22, 064/26, 064/27, 064/23, 064/25, 064/16, 064/17, 064/24, 064/15, 064/29, 066, 064/43, 064/44, 065, 064/42, 064/41, 064/30, 064/28, 064/31, 064/34, 064/35, 064/36, 064/37, 064/38, 064/39, 064/33, 064/40, 068/15, 064/32 |
4. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)
________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
_______________________________________________________________________________
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
_______________________________________________________________________________
4. Az ingatlan adatai:
A telek területe: _____________________
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: ______________________________________
5. A tervezett épület bruttó beépített alapterülete:
_________________________________
6. ÉTDR azonosító:
_________________________________
7. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
_________________________________________________________________________
8. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
____________________________________________ _______________________
Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap
_____________________________
aláírás (kérelmező)
5. melléklet
1. Az építtető (tervező) neve, lakcíme:
(továbbá meg lehet adni elektronikus levélcímet és telefonos elérhetőséget)
________________________________________________________________________________
________________________________________________________________________________
2. A kérelemmel érintett ingatlan címe, helyrajzi száma:
________________________________________________________________________________
3. A tervezett építmények száma és rendeltetése:
________________________________________________________________________________
4. Az ingatlan adatai:
A telek HÉSz szerinti építési övezeti besorolása: _______________________________________
5. Az építtető(k) neve, lakcíme (amennyiben a tervező a kérelmező):
________________________________________________________________________________
6. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett szakmai vélemények, hatósági döntések (határozatok, végzések) megnevezése, iktatószáma, kelte:
____________________________________________ _______________________
7. A kérelemhez csatolt mellékletek:
Építészeti-műszaki dokumentáció ________ pld
Építészeti-műszaki dokumentáció digitális adathordozón (cd, dvd) ________ db
Egyéb szakhatósági állásfoglalás _________ pld
Egyéb okirat ____________________________________________________________________
Kelt: _________________-, ______- év ______________hó ______nap
______________________________
aláírás (kérelmező)
1. számú függelék
A |
B |
|
|---|---|---|
Magyar név |
Tudományos név |
|
1. |
fehér akác |
Robinia pseudoacacia |
2. |
mirigyes bálványfa |
Ailanthus altissima |
3. |
keskenylevelű ezüstfa |
Elaeagnus angustifolia |
4. |
zöld juhar |
Acer negundo |
5. |
amerikai kőris |
Fraxinus americana |
6. |
kései meggy |
Prunus serotina |
7. |
kanadai nyár |
Populus x canadensis |
8. |
nyugati ostorfa |
Celtis occidentalis |
9. |
cserjés gyalogakác |
Amorpha fruticosa |
10. |
kisvirágú nebáncsvirág |
Impatiens parviflora |
11. |
bíbor nebáncsvirág |
Impatiens grandiflora |
12. |
japánkeserűfű-fajok |
Fallopia spp. |
13. |
magas aranyvessző |
Solidago gigantea |
14. |
kanadai aranyvessző |
Solidago canadensis |
15. |
közönséges selyemkóró |
Solidago canadensis |
16. |
ürömlevelű parlagfű |
Ambrosia artemisiiflora |
17. |
arany ribiszke |
Ribes aureum |
18. |
adventív szőlőfajok |
Vitis-hibridek |
19. |
vadszőlőfajok |
Parthenocissus spp. |
20. |
süntök |
Echinocystis lobata |
21. |
észak-amerikai őszirózsák |
Aster spp. |
22. |
magas kúpvirág |
Rudbeckia laciniata |
23. |
vadcsicsóka |
Helianthus tuberosus s. l. |
24. |
olasz szerbtövis |
Xanthium strumaium subsp. italicum |
25. |
amerikai karmazsinbogyó/amerikai alkörmös |
Phytholacca americana |
26. |
kínai karmazsinbogyó/kínai alkörmös |
Phytholacca esculenta |
27. |
japán komló |
Humulus japonicus |
28. |
átoktüske |
Cenchrus incertus |
29. |
nem hazai tündérrózsa fajok |
|
30. |
kanadai átokhínár |
Elodea canadensis |
31. |
aprólevelű átokhínár/vékonylevelű átokhínár |
Elodea nuttallii |
32. |
moszatpáfrányfajok |
Azolla mexicana, Azolla filiculoides |
33. |
borfa/ tengerparti seprűcserje |
Baccharis halimifolia |
34. |
karolinai tündérhínár |
Cabomba caroliniana |
35. |
közönséges vízijácint |
Eichhornia crassipes |
36. |
perzsa medvetalp |
Heracleum persicum |
37. |
kaukázusi medvetalp |
Heracleum mantegazzianum |
38. |
Szosznovszkij-medvetalp |
Heracleum sosnowskyi |
39. |
hévízi gázló |
Hydrocotyle ranunculoides |
40. |
nagy fodros-átokhínár |
Lagarosiphon major |
41. |
nagyvirágú tóalma |
Ludwigia grandiflora |
42. |
sárgavirágú tóalma |
Ludwigia peploides |
43. |
sárga lápbuzogány |
Lysichiton americanus |
44. |
közönséges süllőhínár |
Myriophyllum aquaticum |
45. |
felemáslevelű süllőhínár |
Myriophyllum heterophyllum |
46. |
keserű hamisüröm |
Parthenium hysterophorus |
47. |
ördögfarok keserűfű |
Persicaria perfoliata |
48. |
kudzu nyílgyökér |
Pueraria montana |
49. |
aligátorfű |
Alternanthera philoxeroides |
50. |
óriásrebarbara |
Gunnera tinctoria |
51. |
tollborzfű |
Pennisetum setaceum |
52. |
Alternanthera philoxeroides |
Módosította a 4/2021.(III.16.) ör. 1.§-a. Hatályos 2021.III.17-től.
Módosította a 4/2021.(III.16.) ör. 2.§-a. Hatályos 2021.III.17-től.