Ózdfalu község Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed Ózdfalu Község Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) kizárólagos  tulajdonában  és  más önkormányzatokkal közös tulajdonában lévő

a) ingatlanokra, ingókra (tárgyi és forgóeszközökre), vagyoni értékű jogokra (immateriális javakra) és követelésekre,

b) a tagsági jogokat megtestesítő értékpapírokra és a pénzvagyonra,

c) a községi önkormányzatra,annak szerveire, továbbá az önkormányzat által alapított és  irányítása alatt működő költségvetési szervekre ( intézményekre ).

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadására és elidegenítésére, valamint a közterület használatára vonatkozó önkormányzati rendeletekben szabályozott, továbbá a közlekedési területek más célú igénybevételével kapcsolatos eljárásokra.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Törzsvagyon: az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladat és hatáskör

ellátását, a közhatalom gyakorlását szolgálja

2. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak az a jogi jellege, hogy polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet.

3. Korlátozott forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak azon jogi jellege, mely szerint polgári jogügylet tárgya csak törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén lehet.

4. Forgalomképtelenség: törvény vagy e rendeletben meghatározott vagyontárgyak azon tulajdonsága, hogy az ilyen vagyontárgy tulajdonjoga jogügylet útján nem ruházható át, nem terhelhető meg, nem lehet tartozás fedezete és végrehajtás alá sem vonható.

5. Értékpapír: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti üzletrész.

6. Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet.

7.  Vagyonleltár : az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglevő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben.

8.  Gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet,

a gazdasági társaság, az egyesülés, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó.

9.  Rendelkezési jog: a tulajdonost megillető az a jog, hogy a dolog birtokát, használatát vagy

hasznai szedésének jogát másnak átengedje, a dolgot biztosítékul adja, vagy más módon

megterhelje, továbbá, hogy a tulajdonjogát másra átruházza, vagy azzal felhagyjon.

10. Tulajdonosi jog: magába foglalja az ingatlanokra, az ingókra, vagyoni értékű jogokra vonatkozó rendelkezési jogot és a tagsági viszonyból eredő, illetve részvényesi jogokat, valamint a gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban és vállalatokban a tulajdonost megillető jogok gyakorlását.

11. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, továbbá az állam nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeiből adódó közérdekű feladatokat, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is.

II. Fejezet

Az önkormányzat vagyona

3. §

​

(1) Az Önkormányzat vagyona (továbbiakban: önkormányzati vagyon) az 1. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott vagyontárgyakból (továbbiakban: vagyontárgy) áll.

(2) Az önkormányzati vagyon törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(3) A törzsvagyon az a vagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja és amely

a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonban áll,

b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősül,

c) az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyonnak minősül.

(4) Üzleti vagyon mindazon  vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba.

 Az üzleti vagyontárgyak jegyzékét az 1.számú melléklet tartalmazza..

4. §

(1) Forgalomképtelen törzsvagyon:

a) az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező:

aa) a helyi közutak és műtárgyaik,

ab) az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok,

ac) az önkormányzat tulajdonában álló vizek, közcélú vízi létesítmények,

ide nem értve a vízi közműveket,  

b) az önkormányzat tulajdonában álló nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon.

(2) A forgalomképtelen vagyontárgyak jegyzékét a 2.számú melléklet tartalmazza.

5. §

(1) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak a 4. § hatálya alá nem tartozó vagyon:

a) az Önkormányzat fenntartása alatt álló kulturális, oktatási-nevelési, sport, egészségügyi, szociális, és egyéb intézmények használatában lévő ingatlanvagyon,

b) a Képviselő-testület és polgármesteri hivatal elhelyezésére szolgáló ingatlanok,

c) műemlékingatlanok,

d) kül- és belterületi védett természeti területek és természeti értékek,

e) erdők,

f) muzeális gyűjtemények és emlékek,

g) játszó-, pihenő- és sportkertek,

h) közművek, vízközművek,

i) köztemetők,

j) levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyaga,

k) önkormányzati tulajdonban lévő köztéri műalkotások (szobrok, emlékművek),

l) mindaz a vagyon, amelyet a Képviselő-testület egyedi döntéssel korlátozottan forgalomképessé nyilvánít.

(2) A korlátozottan fogalomképes vagyontárgyak jegyzékét e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

6. §

 (1) Az Önkormányzat vagyonát a Körjegyzőség tartja nyilván a számviteli törvény előírásainak megfelelően.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan vagyont és annak változásait az ingatlanvagyon kataszterben kell nyilvántartani.

(3) A kataszter elkészítéséről, folyamatos vezetéséről továbbá az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, a kataszterben való átvezetéséről a körjegyző gondoskodik.

(4) Az e rendeletben meghatározott nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnak minősül az e rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő vagyon. A szerzéssel egyidejűleg, vagy a szerzést követő képviselő-testületi ülésen kell dönteni a törzsvagyon szerinti minősítéséről.

(5) A körjegyző gondoskodik arról, hogy a törzsvagyonban és az üzleti vagyonban bekövetkezett változások az 1., és 3. mellékleten átvezetésre kerüljenek, és a közérdekű adatokhoz bárki szabadon hozzáférjen.

Az önkormányzati vagyon számbavétele, a vagyonleltár

7. §

(1) A vagyonleltár az önkormányzati vagyont:

a) törzsvagyon (ezen belül forgalomképtelen, korlátozottan forgalomképes) és

b) üzleti vagyon

bontásban tartalmazza.

(2) A vagyonleltár az egyes vagyoncsoportokon belül

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen,

b) az ingó vagyontárgyakat vagyonhasználókként összesített mérleg szerint értékben,

c) a portfolió vagyont tételesen és értéken

veszi számba.

(3) A vagyonleltár tartalmazza az Önkormányzatot terhelő kötelezettségeket és az Önkormányzatot megillető követeléseket is.

(4) A vagyonleltárt évenként kell elkészíteni és az éves költségvetési beszámolóhoz kell mellékelni.

8. §

​

Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére vagy ellenérték fejében történő hasznosítására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét

a) ingatlan vagyon esetén egy évnél nem régebbi - ingatlanforgalmi szakértő, illetve értékbecslő által készített - forgalmi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyon esetén az értékesítés idején az árutípusra kialakult piaci ár,

c) értékpapír esetén, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, az egyes értékpapír-típusok piacán az értékesítés, hasznosítás idején kialakult árfolyam alapján,

d) társasági részesedést megtestesítő és egyéb vagyoni értékű jog esetén három hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni.

Vagyongazdálkodás irányelvei

9. §

​

(1) Az önkormányzat közép- és hosszú távú Vagyongazdálkodási Tervét a polgármester készíti el és terjeszti elő a képviselő-testületnek elfogadásra.

(2) A közép- és hosszú távú Vagyongazdálkodási Terv elkészítésénél  a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény  (továbbiakban:   vagyontörvény)  7.§ (2) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével kell elkészíteni.

(3) A Vagyongazdálkodási Tervnek tartalmaznia kell az Önkormányzat teljes vagyonának kezelésére, hasznosítására, fejlesztésére és gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket, a kiemelt feladatok meghatározását és azok végrehajtásának eszközét és módját.

(4). A közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervben meghatározott feladatok végrehajtásáról a polgármester minden év március 31-ig beszámol a Képviselő-testületnek

III. Fejezet

Az önkormányzati vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlásának közös szabályai

A rendelkezési jogok gyakorlása

10. §

(1) Az Önkormányzatot megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tulajdonost megilletik, illetve terhelik.

(2) A tulajdonosi jogokat a Képviselő-testület, valamint az e rendeletben meghatározott esetekben és mértékben a Polgármester gyakorolja.

(3) A Képviselő-testület az önkormányzati vagyon tárgyait e rendelet keretei között vagyonkezelési szerződéssel az 11. § (1) bekezdésben megjelölt vagyonkezelőre vagy egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja.

(4) A megbízott – a szerződés szerint – a tulajdonos nevében eseti vagy általános meghatalmazás alapján a szerződésben meghatározott mértékben gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat és teljesíti a tulajdonos kötelezettségét.

Az Önkormányzat vagyonának használói és jogállásuk

11. §

(1) Az Önkormányzat vagyonának használói:

a) a körjegyzőség,

b) az Önkormányzat költségvetési szervei, intézményei,

c) az Önkormányzat gazdasági-, illetve közhasznú társaságai.

(2) Az önkormányzati vagyon használóját a közfeladat ellátásához szükséges mértékben illeti meg a működés feltételeként rá bízott vagyonra vonatkozóan az ingyenes használat joga.

(3) Az Önkormányzat vagyonának használója köteles a rá bízott vagyont megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint használni és gyarapítani.

(4) Az Önkormányzat vagyonának használója jogosult illetve köteles a működés feltételeként rá bízott vagyontárgyak:

a) birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, a birtokvédelemre,

b) a bérbeadásra és egyéb hasznosításra,

c) az ingó vagyontárgyak elidegenítésére,

d) a közterhek viselésére.

(5) Az (4) bekezdésben meghatározott jogokat e rendelet szabályai szerint kell gyakorolni.

(6) A vagyon használója - az (1) bekezdés c) pontjában foglalt használót kivéve - beruházást, felújítást csak a költségvetési rendeletben szabályozott módon és keretek között végezhet.

Eljárás a tulajdonos képviseletében

12. §

​

(1) Az önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban a tulajdonost megillető nyilatkozattételi jogot, továbbá a közigazgatási és bírósági eljárásban az ügyfél jogát kettőmillió forint értékig a Polgármester gyakorolja , kettőmillió forintot elérő vagy meghaladó érték esetén a Képviselő-testület dönt.  

(2) A Polgármester dönt:

a) önkormányzati tulajdonú ingatlanra vonatkozó fellebbezési jogról való lemondásról;

b) önkormányzati tulajdonú ingatlanon történő építéshez tulajdonosi hozzájárulás megadásáról;

c) az Önkormányzat által elrendelt jelzálogjog és elidegenítési illetve terhelési tilalom feloldásáról 

d) az ötvenezer forint egyedi értékhatárt meg nem haladó  jogügyletekről,

e) értékhatártól függetlenül, de a képviselő-testület véleményének kikérésével a biztosítási szerződésekről,

13. §

​

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában önkormányzati követelésről lemondani

a) 50.000 Ft és ez alatti érték esetén a Polgármester a Képviselő-testület utólagos tájékoztatásával,

b) 50.000 Ft-ot meghaladó érték esetén a Képviselő-testület jogosult, amennyiben a követelés érvényesítése nem vezetett eredményre és ez nem is várható, vagy az érvényesítés aránytalan ráfordítást eredményezne, illetve a lemondás az Önkormányzat részére a követeléssel összevethető mértékű egyéb előnnyel jár.

Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése

14. §

(1) Az Önkormányzat a törzsvagyonon kívüli vagyontárggyal támogathat

a) egyházakat,

b) alapítványokat,

c) társadalmi szervezeteket,

d) gazdálkodó szervezeteket,

e) más önkormányzatokat,

d) költségvetési szerveket,

amennyiben a támogatási igény benyújtója megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50.§ (1) – (2) bekezdésében foglalt követelményeknek.

(2) A támogatás formái:

a) ingyenes vagy kedvezményes használatba adás, amennyiben a közfeladat ellátásához szükséges,

b) közérdekű kötelezettség vállalás,

c) alapítvány javára rendelés vagy hozzájárulás,

d) pénzeszköz átadás.

(3) A támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.

(4) A Képviselő-testület az (1) bekezdésben felsoroltakat a (2) bekezdés szerinti módon abban az esetben támogathatja, ha a támogatott

a) legalább öt új munkahelyet létesít, vagy

b) önkormányzati feladat ellátását veszi át, vagy

c) a község érdekeit szolgáló oktatási, kulturális, egészségügyi, szociális és sporttevékenységet folytat, vagy

d) közbiztonsági vagy védelmi feladatot lát el, vagy

e) településfejlesztési feladatot végez.

Felajánlott vagyon elfogadása

15. §

(1) Bármely vagyontárgy (ideértve a készpénzt is) tulajdonjogának ingyenes vagy kedvezményes felajánlásának elfogadásáról a Képviselő-testület  dönt.

(2) Ha a vagyontárgy ingyenes vagy kedvezményes felajánlása a 11. § (1) bekezdésben megjelölt vagyonhasználó részére történik, a Képviselő-testület döntését megelőzően szükséges a vagyonhasználó vezetőjének a nyilatkozata arról, hogy képes-e a felajánlott vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségek teljesítésére.

(3) Nem fogadható el olyan ingyenes vagy kedvezményes felajánlás amellyel járó kötelezettségek teljesítésére a vagyonhasználó nem képes.

Az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos perbeli vagy peren kívüli egyezségkötés

16. §

(1) Az Önkormányzat vagyonát vagy követelését érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötésére ötvenezer forintot meg nem haladó perértékig a  Polgármester jogosult.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeget meghaladó perérték esetén az egyezség megkötéséről a Képviselő-testület dönt.

Az önkormányzati vagyon hasznosításának nyilvánossága

17.§

(1) Az önkormányzati vagyontárgy elidegenítése, használatba vagy bérbeadása illetve más módon történő hasznosítása a (3) bekezdésben foglaltak kivételével versenyeztetési eljárás keretében történik.

(2) A vagyontárgy elidegenítését, használatba vagy bérbeadását illetve más módon történő hasznosítását:

a) a Képviselő-testület ,

b) a Polgármester,

c) a Körjegyző,

d) az Önkormányzat vagyonhasználó szerve

kezdeményezheti.

(3) Nem kell versenyeztetési eljárást lefolytatni:

a) ha az önkormányzati vagyontárgy értéke nem éri el

- ingóvagyon esetén az egyszázezer forintot

- ingatlanvagyon esetén az egyszázezer forintot

- portfolió értékesítése vagy használatba-adása esetén a kettőszázötvenezer forintot, továbbá

b) vagyontárgynak önkormányzati alapítású gazdálkodó szervezetbe történő bevitele,

c) mezőgazdasági művelésre alkalmas földterület haszonbérbe adása,

d) bérleti idő, használati idő meghosszabbítása,

e) állami feladatot ellátó állami szerv elhelyezése,

f) határozatlan idejű bérleti szerződés esetén – tíz évet meghaladó bérleti jogviszony után – a bérlemény bérlő számára történő értékesítése,

g) kisajátításnál csereingatlan biztosítása, jogszabály szerinti kisajátítási ok fennállása esetén csereingatlan biztosítása,

h) telek kiegészítés, telekhatár rendezés esetén,

esetén.

(4) A versenyeztetés szabályait a 4.számú melléklet tartalmazza.

A szerződések nyilvántartása és közzététele

18. §

(1) Az e rendelet hatálya alá tartozó vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére és hasznosítására kötött szerződésekről a Polgármester a Körjegyzőség közreműködésével nyilvántartást készít.

(2) A szerződésekről készített nyilvántartás nyilvános, a benne foglaltak tartalmáról a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. tv. rendelkezései szerint szolgáltatható ki adat. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 15/B § szerinti jogügyleteket tartalmazó, nettó ötmillió Ft-ot elérő vagy azt meghaladó szerződések törvényben meghatározott adatait a szerződés megkötésétől számított 60 napon belül a helyben szokás módon ( a Körjegyzőség hirdetőtábláján kifüggesztve )  közzé kell tenni.

IV. Fejezet

Rendelkezés az egyes önkormányzati tulajdonú vagyontárgyakkal

A forgalomképtelen törzsvagyon feletti tulajdonosi jog gyakorlása

19. §

(1) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik a forgalomképtelenné minősítésre kerülő vagyontárgyak önkormányzati tulajdonba vétele és önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgynak forgalomképtelenné minősítése, valamint a forgalomképesség szerinti besorolás megváltoztatása.

(2) A forgalomképtelen vagyon elidegenítésére kötött szerződés semmis. A forgalomképtelen vagyon nem idegeníthető el, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

(3) Az Önkormányzat a forgalomképtelen vagyontárgyak fenntartását és működtetését e rendelet 11. § (1) bekezdésében foglalt vagyonhasználókra vagy egyéb gazdálkodó szervezetre bízhatja. A fenntartás és működtetés feltételeiről rendelkező megállapodást a Képviselő-testület hagyja jóvá.

(4) A forgalomképtelen törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak hasznosítására irányuló bérleti szerződések megkötésekor minden egyéb esetben a Képviselő-testület dönt.

(5) Az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken illetve azok alatt vagy felett lévő közművek és közcélú távközlési eszközök, egyéb vezetékes létesítmények létesítésével, bővítésével és áthelyezésével kapcsolatos megállapodás megkötése és az ellenérték megállapítása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(6) A forgalomképtelen törzsvagyont érintő koncessziós pályázat kiírásáról és elbírásáról a Képviselő-testület dönt.

A korlátozottan forgalomképes vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása

20. §

(1) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak tulajdonjogának megszerzése, elidegenítése, bérbeadása, használati jogának átengedése, megterhelése, gazdasági társaságba és alapítványba való bevitele - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

(2) Az önkormányzati intézmény használatában lévő ingatlan vagy ingatlanrész egy évet meg nem haladó időtartamú és további előjogokat nem biztosító bérbeadásáról és használatának átengedéséről az intézmény vezetője dönt.

(3) A műemlékileg védett, a természeti területek, természeti emlékek, parkerdők és erdők elidegenítéséhez, megterheléséhez, gazdasági társaságba való beviteléhez az illetékes miniszter hozzájárulása szükséges.

(4) Az önkormányzati intézmény és vállalat az alapító okiratban rábízott vagyont térítésmentesen használhatja, és ennek keretében gondoskodik annak fenntartásáról és karbantartásáról.

Az üzleti vagyon és az ingó vagyon feletti rendelkezési jogok gyakorlása

21. §

(1) Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető üzleti vagyonnal vállalkozás végezhető..

(2) Az Önkormányzat csak olyan vállalkozásban vehet részt, amelyben felelőssége nem haladja meg a vagyoni hozzájárulás mértékét.

(3) Az Önkormányzat tulajdonába kerülő ingatlan, ingó vagyon és vagyoni értékű jog megszerzéséről, az Önkormányzat tulajdonában lévő ugyanezek elidegenítéséről, bérbeadásáról egyéb módon történő hasznosításáról, megterheléséről, gazdasági társaságba történő beviteléről ötvenezer forint értékhatárig a Polgármester, az ezt meghaladó érték felett a Képviselő-testület dönt.

Tulajdonosi jogok gyakorlása gazdasági társaságokban, közhasznú társaságokban

22. §

(1) Gazdasági társaság, közhasznú társaság és vállalat alapítására – az önkormányzati tulajdonrész mértékétől függetlenül – kizárólagosan a Képviselő-testület jogosult.

(2) A gazdasági társaság legfőbb szervének (taggyűlés, közgyűlés) ülésén a tagsági, részvényesi jogokat a polgármester gyakorolja, azzal, hogy a társaság legfőbb szervének (taggyűlés,közgyűlés) hatáskörébe tartozó döntések során a képviselő-testület álláspontját képviseli. A polgármester a képviselő-testület döntésétől eltérő álláspont közvetítésére akkor jogosult, ha arra a képviselő-testülettől felhatalmazást kap.

(3) A polgármester a (2 ) bekezdésben meghatározott jogát az általa a Képviselő-testület tagjai köréből megbízott személy útján is gyakorolhatja. A megbízotti joggyakorlásra egyebekben a (2) bekezdésben  foglaltakat kell alkalmazni.

Az Önkormányzat vagyonához kapcsolódó egyéb rendelkezések

23. §

​

A Képviselő-testület dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatban:

a) kötvény kibocsátásról,

b) kezesség vállalásról,

c) alapítvány létrehozásáról, valamint alapítványhoz, társadalmi szervezethez való csatlakozásról.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

24. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló  9 /2003. ( XI.29.)  rendelet.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.

Ózdfalu,2012. július 10.

                                   /Bogdán József /                                      /Takácsné Jauk Ibolya/

                                     polgármester                                                 körjegyző

Záradék: A képviselő-testület fenti rendelete az SZMSZ-ben foglaltak szerint a mai napon

                 kihirdetésre került.

Bogádmindszent, 2012. július 11.

                                                                                              /Takácsné Jauk Ibolya /                                                                                                                                                            körjegyző