Ózdfalu  Község Önkormányzat képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja.

I. Fejezet

                                                                           Általános rendelkezések

1. A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy Ózdfalu  Község  Önkormányzata a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, az illetékességi területén meghatározza a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtható ellátások, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formáit, azok igénybe vételének feltételeit és rendjét.

2. A rendelet hatálya

2. §

(1)        A rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel - kiterjed Ózdfalu  község  közigazgatási területén élő, bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:

1. magyar állampolgárokra,
2. bevándoroltakra és letelepedettekre,
3. hontalanokra,
4. a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre.

2. Az Szt. 7. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében (önkormányzati segély,étkezés, szállás biztosítása, ha annak hiánya a rászoruló életét, testi épségét veszélyezteti) a rendelet   hatálya   kiterjed   az   Európai   Szociális   Kartát   megerősítő   országoknak   az Önkormányzat illetékességi területén jogszerűen tartózkodó állampolgáraira is.
3. A rendelet hatálya kiterjed a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007.évi I. törvény (a továbbiakban:  Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik az Önkormányzat illetékességi területén.

(4) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében a rendelet hatálya az Ózdfalu Község Önkormányzata által fenntartott, személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményekre és az azok által nyújtott ellátásokra terjed ki.

3. Hatásköri  és eljárási szabályok

3. §

(1) Az  Önkormányzat Képviselő-testülete által e rendeletben foglalt szabályok szerint biztosított  pénzbeli és természetbeni ellátások:

a.) aktív korúak ellátása ( rendszeres szociális segély, foglalkoztatást helyettesítő támogatás)

b.) méltányossági ápolási díj,

c.) önkormányzati segély,

d.) normatív lakásfenntartási támogatás,

e.) köztemetés,

f.) méltányossági  közgyógyellátás,

g.) családi gazdálkodás  támogatása

h.) szociális tűzifa támogatás

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete által e rendeletben foglalt szabályok szerint, szociális alapszolgáltatás körében  biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások:

a.) családsegítés,

b.) étkeztetés,

c.) házi segítségnyújtás

d.) falugondnoki szolgáltatás. 

(3) A Képviselő-testület az (1) bekezdés f.) -g.) pontja szerinti ellátás, valamint a (2) bekezdés a.) –d.) .) pontja szerinti támogatással kapcsolatos feladat és hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át.                                  

(4) A polgármester  döntésével szemben a határozat kézhezvételétől
számított 15 napon belül jogorvoslati kérelmet lehet előterjeszteni Ózdfalu  Község  Önkormányzat  Képviselő-testületéhez.   

(5)A jogorvoslati kérelmet a polgármester az első fokú eljárásban keletkezett iratokkal együtt
köteles a Képviselő-testület következő ülése elé terjeszteni, kivéve ha az első fokú határozatot
hozó a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi
CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.)114. §-a alapján jár el.

(6) A Képviselő-testület döntése jogerős, a határozat ellen jogszabálysértésre hivatkozással a közléstől számított 30 napon belül keresettel lehet fordulni az illetékes bírósághoz.

(7)A szociális rászorultság alapján nyújtható pénzbeli és természetbeni ellátások közül a
jegyző hatásköre - a jogosultsági feltételek fennállása esetén - az aktív korúak ellátásához
kapcsolódó rendszeres szociális segély és foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a normatív
lakásfenntartási támogatás  megállapítása.

4. §

(1)   Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetben nyújtható szociális ellátások
megállapítása iránti kérelmet Ózdfalu   Község Önkormányzat Közös Önkormányzati Hivatalában  lehet előterjeszteni.

(2 ) A szociális tárgyú önkormányzati hatósági ügyekben eljárási cselekmények elektronikus úton nem gyakorolhatók.

 (3)  A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Közös
Önkormányzati Hivatal megkeresheti:

1. a nemzeti adóhatósságot
2. a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet_;
3. az igazolást kiállító szervet, 
4. a munkáltatót,
5. Járási Hivatalt

(4) A Közös Önkormányzati Hivatal a döntés előkészítése során tájékozódik a kérelmező
szociális helyzetéről az egyes szociális ellátási forma odaítéléséhez szükséges szempontok
szerint, valamint környezettanulmányt készíthet a kérelmező lakásán.

(5) A környezettanulmányként felhasználható a szociálpolitikával, illetve gyermek-, ifjúság-és
családvédelemmel foglalkozó  szerv vagy  személy, vagy  a nevelési-oktatási intézmény
gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó munkatársának a környezettanulmány tartalmi
elemeivel rendelkező feljegyzése, illetve a Közös Önkormányzati Hivatal által korábban
készített környezettanulmány, feltéve, ha a feljegyzés, illetve a környezettanulmány hat
hónapnál nem régebben tapasztalt tényeken alapul.  .          

(6) Amennyiben a Közös Önkormányzati Hivatal az elvégzett környezettanulmány alapján a
kérelmező  életkörülményeire  tekintettel  a jövedelemnyilatkozatban  foglaltakat  vitatja,
felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve saját és vele közös háztartásban élő
közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok
benyújtására.

              5.§

1. A rendszeres. szociális ellátásokra való jogosultságot évente felül kell vizsgálni.
2. Az ellátott köteles az ellátás alapjául szolgáló feltételek módosulásáról - a módosulást
   követő naptól számított 15 napon belül - a változást bejelenteni. Nem nyújtható szociális
   ellátás annak, aki körülményeivel kapcsolatban valótlan tényt vagy adatot közöl.
3. A rendszeres és a nem rendszeres ellátások folyósítása a tárgyhónapot követő hónap 5-ig
   történik, a főszabály szerint folyószámlára utalással, vagy lakcímre utalással, amennyiben ez
   nem lehetséges, pénztári kifizetéssel.
4.  A pénzbeli szociális ellátások folyósítása a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormányrendelet előírásai szerint történik.
   

4. Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

6.§

(1) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás Szt. szabályai szerinti megtérítése esetében a szociális hatáskört gyakorló szerv a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét

1. méltányosságból elengedheti
2. 50%-kal csökkentheti, illetve
   
3. legfeljebb 12 havi részletfizetési kedvezményt biztosíthat,

amennyiben a visszafizetésre kötelezett személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének két és félszeresét.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

1. Aktív korúak ellátása

7. §

(1)  Az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételrendszere, az ellátás összege, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy segély folyósításának időtartama alatti együttműködési kötelezettség szabályozása az Szt.-ben foglaltakkal megegyező.

(2)    Az aktív korú, a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként
köteles a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti  Szolgálatával együttműködni, a Családsegítő Szolgálat által kidolgozott beilleszkedést segítő programokban (3)Az együttműködésre kötelezett személy köteles: részt venni.

1. a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon
   belül a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni,
2. nyilvántartásba vetetni magát,
3. a beilleszkedését segítő programról írásban megállapodni a Családsegítő Szolgálattal, és
4. teljesíteni a beilleszkedési programban foglaltakat.

(4) Az együttműködésre kötelezett személy jogosult a Családsegítő Szolgálattól írásban kérni:

a)   indokolással alátámasztva más program kidolgozását, ha a Családsegítő Szolgálat által
elkészített javaslattal nem ért egyet,     .

b) kezdeményezheti  a  programja  megváltoztatását, módosítását,  amennyiben   szociális
körülményeiben, egészségi állapotában változás áll be.

(5)  A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális
helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbiakra terjedhet ki:

a) egyéni képességet fejlesztő program,

b). életmódot formáló program,                        .

3. konfliktust kezelő program,
4. tanácsadás,
5. munkavégzésre történő felkészítési program;
6. képzési, továbbképzési program.

(6) Nem  állapítható  meg  a rendszeres  szociális  segély  annak  a  személynek,   aki az együttműködési kötelezettséget nem vállalja.

(7) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha

1. a segélyben részesülő személy a (3) bekezdés a) pontja szerinti határidőben nem keresi fel a
   Családsegítő Szolgálatot, vagy
2. az együttműködési megállapodást nem írja alá, vagy
3. az előírt időpontban legalább két alkalommal nem jelenik meg, vagy
4. a beilleszkedési programban előírt kötelezettségeit két hónapig nem teljesíti.

(8) Az együttműködésre kötelezett a megjelenési kötelezettség elmulasztását kizárólag orvosi  igazolással igazolhatja.

(9)   Amennyiben   az   együttműködésre   kötelezett   személy   az   előírt   kötelezettségeinek önhibájából nem tesz eleget együtt nem működőnek minősül.

(10) Az együttműködési kötelezettség teljesítését a Családsegítő Szolgálat vezetője igazolja, annak megszegését 15 napon belül írásban jelzi a Közös Önkormányzati Hivatalnak.

8. §

(1)       Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának feltétele a lakókörnyezet – a jogosult által lakott lakás – ház és a hozzá tartozó udvar,kert,illetve a jogosult közvetlen lakókörnyezete - rendezettségének biztosítása az Szt. 33. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseken túl az alábbiak szerint:

a) A lakás, ház akkor rendben tartott, ha állagánál fogva rendeltetésszerűen használhatósága biztosított, helyiségei tisztán tartottak.

b.) Az udvar akkor rendben tartott, ha tiszta, illetve füves udvar esetén rendszeresen, legalább havonta egy alkalommal, kaszált, gyommentesített is.

c.) A kert akkor rendben tartott, ha az mezőgazdasági művelésben volt, s ott az időszerű mezőgazdasági műveletek megtörténtek, illetve ha mezőgazdasági művelés alól kivont terület  gyommentesítés megtörténik.

(2)       A rendezett lakókörnyezet vizsgálatának eljárási szabályai:

a)  A rendezett lakókörnyezet biztosítása hatósági ellenőrzés útján kerül vizsgálatra.

b) Ha a helyszíni ellenőrzés az Szt. 33. § (7) bekezdésében foglaltak teljesítése
vonatkozásában hiányosságot vagy szabálytalanságot állapít meg, úgy az eljáró szociális hatáskört gyakorló szerv legfeljebb öt napos határidő tűzésével a kérelmezőt vagy jogosultat a hiányosság pótlására, a szabálytalanság megszüntetésére hívja fel.

c)  A helyszíni ellenőrzés során feltárt hiányosságok pótlását, szabálytalanság megszüntetését a megadott határidő leteltekor utóellenőrzéssel kell vizsgálni.

d)   A rendezett lakókörnyezet folyamatos biztosításának ellenőrzése érdekében legalább negyedévente, illetve szükség szerint utóellenőrzés megtartása szükséges.

(3)  Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki a felszólítás ellenére sem tesz eleget az előírt kötelezettségeinek.

(4)Az önkormányzat az aktív korúak ellátásában részesülő személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása érdekében közfoglalkoztatást szervez. A foglalkoztatás megszervezéséről és bonyolításáról az Önkormányzat a mindenkori pályázati kiírásoknak megfelelően gondoskodik.

2. Ápolási díj

9. §

1. A képviselőtestület méltányosságból  ápolási díjat állapíthat  meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy ápolását végzi, ha az ápoló családjában az 1 főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haladja meg és

            a.) a beteg hozzátartozó ápolása címén munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot

                  kénytelen igénybe venni ,vagy

            b.)  a beteg ellátását más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja biztosítani.

(2) Ápolási díjban családonként egy személy részesülhet.

(3)Nem állapítható meg ápolási díj_s ha a kérelmező az ápolt személlyel tartási, vagy
életjáradéki szerződést kötött.

4. Az ápolási díj iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező köteles az Szt. 43. §
   (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő orvosi igazolást  az egy háztartásban élők
   jövedelméről szóló igazolást,valamint a fizetés nélküli szabadságot megállapító döntés igazolását benyújtani.
5. Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott
   alapösszeg 80%-a
6. Az ápolási díj azon eseteiben, ahol az ápoló a (5) bekezdésben szereplő összeget el nem érő rendszeres pénzellátásban részesül, az ápolási díj összege a (5) bekezdésben szereplő összeg és a rendszeres pénzellátás összegének a különbözete, de legalább 1000.-Ft.
   

10. §

(1)   Az ápolási  díjra való jogosultság megállapításával ápolási kötelezettség keletkezik,
melynek   teljesítését   a Közös Önkormányzati Hivatal szociális igazgatási feladatait ellátó    munkatársa félévente ellenőrzi környezettanulmány készítésével az ápolt tartózkodási helyén.

Amennyiben az ellenőrzés során az ápolás nem megfelelő voltát, vagy nem teljesítését tapasztalják, az ápolási díj soron kívüli felülvizsgálatára kerül sor.

(2) Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettséget nem teljesíti, ha:

a)    a   szükséges   lakhatási,   ápolási   feltételeket   nem   biztosítja   (az   ápolt    személy
lakókörnyezetének tisztán tartásáról, a szükséges élelmiszerekről, gyógyszerekről, és az
ápolási eszközökről nem gondoskodik,

2. az ápolt felügyeletét a szükséges mértékben nem látja el, illetve akadályoztatása esetén
   arról nem gondoskodik (az ápoló az ápolt lakásában háromszori megkeresés után nem
   található),
3. az ápolási kötelezettség teljesítésének ellenőrzését nem teszi lehetővé,
4. a háziorvos az ápolt állapotának az ápolás nem megfelelő voltával összefüggő romlását
   állapítja meg.
   

3. Önkormányzati segély

11.§

(1)Az önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati segélyre való jogosultságot állapít meg azon személyek részére, akik önmaguk, családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(2)  Az önkormányzati segély formái:

a) eseti önkormányzati segély,

aa) általános eseti önkormányzati segély,

ab) születésre  tekintettel megállapított önkormányzati segély,

ac) temetési költségekre tekintettel megállapított önkormányzati segély;

b) rendszeres önkormányzati segély.

c) kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély.

Általános eseti önkormányzati segély

12.§

 (1) Általános eseti önkormányzati segélyre jogosult a 11. §-ban meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150 % -át  nem haladja meg.

(2) Általános eseti önkormányzati segélyt egyazon kérelmező illetőleg egyazon  háztartás részére  egy naptári évben maximum két alkalommal lehet adni.

(3) Az egy alkalommal kifizetett általános eseti önkormányzati segély összege nem lehet  kevesebb 2.000.-Ft-nál, s nem lehet több, mint a mindenkori öregségi nyugdíjminimum  összege.

 (4) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell az általános eseti önkormányzati segélyre való rászorultságát.

(5) Elemi kár, baleset esetén, szükséghelyzetben, egyéb rendkívüli, előre nem látható ok bekövetkeztekor, minden körülmény figyelembevételével, egy család   részére egy évben legfeljebb egyszer, jövedelemre tekintet nélkül adható általános  eseti önkormányzati  segély,    melynek összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötszörösét.

 Szülési támogatás

13. §

(1) A kérelmére a szülőanyát vagy házastársát, élettársát, szülési támogatásban kell részesíteni,  amennyiben a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori    legkisebb öregségi nyugdíj 400 %-át.

(2) Az ellátás iránti kérelemhez mellékelni kell a gyermek születési anyakönyvi kivonatát,

amelyet a segély kifizetésének feljegyzése után a kérelmezőnek vissza kell adni.

(3) A kérelmet, a szülést követő 60 napon belül lehet benyújtani.

(4) A szülési támogatás mértéke gyermekenként 10.000.-Ft.

(5) A születési támogatásra való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

 Temetési támogatás

14.§

(1) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre jogosult a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása mellett az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(2)  A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

 (3) A kérelmezőnek a kérelméhez  csatolnia kell a saját maga vagy a vele azonos lakcímen élő közeli hozzátartozója nevére – kiállított számla eredeti példányát, valamint a halotti anyakönyvi kivonatot és a kérelmező családjának jövedelemigazolásait.

(4) Temetési támogatás nem állapítható meg annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. TV. 16. § alapján temetési hozzájárulásban részesül,

(5) A temetési költségekre tekintettel önkormányzati segélyre való jogosultságról az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

 (6) A temetési támogatás  nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb osztályú temetés  20 %-ánál, amely 30.000.-Ft.

Rendszeres önkormányzati segély  

15.§

 (1) Rendszeres önkormányzati segélyre jogosult az a személy, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének  150 %-át nem haladja meg, és tartós létfenntartási problémákkal küzd, vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) A létfenntartási problémák tényét a kérelemben ismertetni és igazolni kell.

 (3) Az rendszeres önkormányzat segély kifizetése minden érintett hónap 5. napjáig utólagosan, utalással történik.

(4) A rendszeres önkormányzati segélyről szóló döntésnél figyelembe kell venni a 62/2003. (III. 27.) Korm. rendelet 31. § (1) bekezdésében foglaltakat.

 (5) A rendszeres önkormányzat segélyekről a képviselő-testület dönt.

Kamatmentes kölcsön

16. §

 (1) Önkormányzati segélyt kamatmentes kölcsön formájában annak a személynek lehet nyújtani, akinek

a) családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

     összegének 130 %-át , egyedül élő esetén a 150 %-át nem haladja meg, és

b) tartós létfenntartási problémával kell megküzdenie

ba) temetési költségek finanszírozása ,

bb) éves áramdíj végelszámolásakor áramdíj tartozás egyösszegű kiegyenlítése,

bc) a családjában bekövetkezett rendkívüli, súlyos egészségromlás, tartós betegség miatt.

2. Egy azon személy, illetőleg család  évente 1 alkalommal részesülhet kamatmentes kölcsönben.
3. A kölcsön összege nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum ötszörösét, visszafizetésének futamideje az (1) bekezdés bb) pontja szerinti esetben legfeljebb 3 hónap, egyéb esetben legfeljebb  1 év lehet.
   

(4) A kölcsön törlesztését az egyösszegű folyósítás hónapját követő második hónapban kell megkezdeni. Az egy havi törlesztő részlet a kölcsön összegének a futamidőre arányosított része. A visszafizetés megkezdésének határideje az érintett hónap 10. napja.

(5) Amennyiben a kérelmező a kölcsön visszafizetési kötelezettségének a fizetési határidőben nem tesz eleget, a futamidő közben 3 egymást követő hónapban nem fizet, vagy a futamidő lejártát követő 3 hónapon belül tartozását nem egyenlíti ki, a fennálló hátralékot azonnal, egy összegben vissza kell fizetnie, ellenkező esetben az önkormányzat végrehajtás útján szerez érvényt követelésének.

(6) A kérelmező személy ,család részére kamatmentes szociális kölcsön akkor állapítható meg, ha a kérelmező rendelkezik az Szt. szerinti jövedelemmel, vagy rendszeres pénzellátással.

(7) Az önkormányzat képviselő-testülete az (1) bekezdés bb) és bc) pontja szerinti kamatmentes kölcsönre folyamatos, 200 ezer forintos, forgótőke jellegű keretösszeget biztosít. E keret terhére jogosultságot csak abban az esetben állapít meg, ha az éves keretösszegen belül felhasználható pénzeszközzel rendelkezik.

4. Normatív lakásfenntartási támogatás

17. §

 A normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultak körét, a jogosultság megállapításának egyéb feltételeit, valamint a támogatás mértékét az Szt. 38. § (2)-(4) valamint (6)-(8) bekezdései határozzák meg.

III. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

5. Köztemetés

18.§

(1) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani.

(2) A köztemetéssel kapcsolatos ügyekben a polgármester az Szt. 48. §-ában foglaltak szerint járt el.

6. Közgyógyellátás méltányossági alapon

19.§

(1)  Az Szt. 50. § (1)–(2) bekezdésében foglaltakon kívül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy akinek a családjában az 1 főre jutó jövedelem nem  haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 220 %-át, egyedül élő esetén 250%-át és az igazolt havi  rendszeres gyógyszerköltsége eléri, vagy meghaladja a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 15%-át.

(2) A képviselő-testület az Szt. 50. § (10) bekezdésében meghatározott döntési határidő betartása érdekében a méltányossági közgyógyellátási ügyekben a döntési jogot a polgármesterre ruházza.

7. Családi gazdálkodás támogatása

20. §

(1) A képviselőtestület támogatást nyújthat ahhoz, hogy a rászoruló családok meglévő

      eszközeik és munkaerejük felhasználásával megélhetésüket szolgáló családi gazdaságot

      építhessenek fel, családi szükségleteik kielégítésére.

(2) Gazdálkodást segítő támogatásnak minősül különösen

1. földhasználati lehetőség
2. mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások
3. munkaeszközök és munkavégzéshez szükséges forgóeszközök,
4. szaktanácsadás, szakképzés biztosítása.

3. A családi gazdálkodás támogatás szempontjából rászorultnak az a család tekintendő, amelynek bármely tagja:
   1. pályakezdő
   2. nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres pénzellátásban részesül,
   3. munkanélküli és ellátásban nem részesülő
   4. munkanélküli és munkanélküli ellátásban részesülő
   5. munkanélküli és aktív korúak ellátásában részesülő
   6. egyéb rendszeres pénzellátásban részesülő, és

a háztartásban az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj

150 %-át nem haladja meg.

4. A képviselő-testület a (2) bekezdésbe foglalt támogatásokat a mindenkori éves költségvetési lehetőségeinek függvényében biztosítja. A szociális földprogram működésének szabályzatát a jegyző készíti el.
   

21. §

(1) A 20. § (2) bekezdés a.) pontja szerinti földhasználati lehetőség ingyenes földhasználat,

     háztartásonként legfeljebb 1 ha területnagyságra, s 2 év bérleti időre, mely utóbbi

     ismételten meghosszabbítható.

(2) A 20. § (2) bekezdés b.) pontja szerinti mezőgazdasági szolgáltatások és juttatások:

1. mezőgazdasági erőgéppel és munkagépekkel nyújtott szolgáltatások:

Szántás 2000 m2 területnagyság felett : 13.000.-Ft/ha

Szántás 2000 m2 területnagyságig :               3.000.-Ft/alkalom

                        Tárcsázás                                                           6.000.-Ft/ha

Ásóboronázás:                                                 6.000.-Ft/ha

Műtrágyaszórás               5.000.-Ft/ha

Vegyszerezés                                      6.000.-Ft/ha

Szárzúzás               6.000.-Ft/ha

Kukoricavetés                                       6.000.-Ft/ha

Simítózás:                                                        4.000.-Ft/ha

Közúti szállítás               2.500.-Ft/óra

A szállítási szolgáltatás díjának megállapításakor minden megkezdett óra egésznek számít azzal, hogy a 30 percet el nem érő szolgáltatási idő esetén a díjtétel 1.250.-Ft/óra.

 (3 ) A 20.§ (2) bekezdés c.)  pontja szerinti munkaeszközök és munkavégzéshez szükséges forgóeszközök tartalma :  egyszeri pénzbeli támogatás mezőgazdasági eszközök vásárlására.

(4) A 20.§ (2) bekezdés d.)pontja szerinti mezőgazdasági szaktanácsadástartalma: szaktanácsadás nyújtása ,szervezése agrármérnök, falugazdász közreműködésével .

(5) A 20.§ (2) bekezdés d.)pontja szerinti mezőgazdasági elméleti és gyakorlati szakképzés tartalma:

a.) mezőgazdasági,növénytermesztési elméleti oktatás nyújtása, szervezése agrármérnök közreműködésével,

b.) mezőgazdasági,növénytermesztési gyakorlati oktatás nyújtása, szervezése agrármérnök közreműködésével, önkormányzati szántóföldön.

22. §

(1) A családi gazdálkodás támogatását kérelmezni kell.

2. A támogatás megítélése, hasznosulásának figyelemmel kísérése a polgármester feladata, aki ezen feladatának ellátásához egy-egy adott esetben az állatorvos, a falugazdász, a jegyző, a képviselőtestület e feladattal megbízott tagja, illetve más szakértő segítségét kérheti.
3. A támogatás iránti kérelmet – a családra vonatkozó jövedelemigazolások csatolása mellett  

• a közös önkormányzati hivatalban  kell benyújtani, az e rendeletbe foglalt kapcsolódó szabályok  betartásával. A kérelem intézése során a közigazgatási eljárási szabályok szerint kell eljárni.

4. A támogatás iránti kérelemhez csatolandó mellékletek:

• a 20. § (3) bekezdés a.), c.), e.), f.) pontokban foglalt állapot igazolására személyes nyilatkozat, 
• a 20. § (3) bekezdés b.), d.) pontokban foglalt állapot igazolására az ellátás folyósítását bizonyító dokumentum (nyugdíjszelvény, GYES igazoló szelvény, bankszámla kivonat),  
  
• mezőgazdasági szolgáltatás igénylése esetén további kitétel,hogy a művelni kívánt saját tulajdonban lévő területről helyrajzi szám megjelölésével nyilatkoznia kell a tulajdonosnak, haszonbérlet címén használt terület esetén az érvényes bérleti szerződés másolatát kell csatolni.

5. A támogatottakról a polgármester támogatási szerződést köt. Az egyedi szerződések tartalmát a mindenkori cél s a képviselő- testület családi gazdálkodás támogatására vonatkozó irányelvei figyelembevételével a polgármester határozza meg, a képviselő- testülettel egyetértésében. A szerződés- tervezeteket a jegyző készíti el.
6. A szociális földprogram keretében a családi gazdálkodás támogatásának bármely formájában az a kérelmező/család részesülhet, akinek az önkormányzattal szemben fennálló köztartozása nincs, és kötelezettséget vállal arra, hogy a településen lévő saját ingatlanát és az ingatlana előtti közterületet is- a külön jogszabályokban foglaltak szerint- rendben tartja. 
7. A támogatottakról a közös önkormányzati hivatal  nyilvántartást vezet.
   

23. §

(1) A családi támogatást a jogosult a vonatkozó megállapodásban foglaltak szerint

      használhatja fel.

2. Visszaél a támogatással az, aki

1. a támogatást a rendeltetéstől eltérő célra fordítja,
2. a kapott, vagy a támogatásból kapott vetőmagot nem veti el, a növényi kultúrát nem

– vagy nem szakszerűen- gondozza, nem műveli

1. a polgármestert a program bonyolításához kapcsolódó tevékenységében – a program hasznosulásának ellenőrzésében, a megállapodás megkötésében, az információáramlás teljesítésében - akadályozza.

 (3) Az a személy, család, aki visszaél a támogatással, továbbá a támogatott tevékenységében részt vett családtagja,

1. a pénzbeli támogatást vagy a természetbeli támogatást pénzbeli egyenértékét – amit a támogatás megítélésénél összegszerűen meg kell határozni – köteles a mindenkori  jegybanki alapkamattal terhelten, egy összegben visszafizetni a visszaélést követő 30 napon belül, és
2. a családi gazdálkodás támogatásának azonos jellegű formájából kizárható, a visszaélés megállapítását követő 2 év időtartamra.
   

8. Önkormányzati segély természetbeni formában

24.§

(1) Az önkormányzati segélyt megállapító határozat kimondhatja, hogy a segélyt természetben kell biztosítani. A határozatnak rögzítenie kell a természetbeni nyújtott ellátás konkrét formáját.

(2) A természetbeni ellátás formái a következők lehetnek:

a) gyermekintézmények térítési díjának kifizetése,

b) tankönyv - és tanszervásárlás,

c) Erzsébet utalvány,

d) tüzelő kifizetése.

(3) A (2) bekezdés a),  és d) pontjában meghatározott természetbeni ellátást közvetlenül az ellátó intézménynek, illetve a forgalmazónak kell biztosítani.

IV. Fejezet

Szociális alapszolgáltatások

10. Családsegítés

26. §

Az önkormányzat a családsegítés körébe tartozó feladatait a Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás keretében működő Sellyei Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat közreműködésével látja el.

11. Étkeztetés

27.§

1. Az étkeztetés keretében azoknak a szociális rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaiknak időszakosan vagy tartósan nem képesek akár koruk, vagy egészségi állapotuk miatt biztosítani.
2. Az (1) bekezdés szempontjából rászorultnak kell tekinteni:
   1. Az egészségkárosodott
   2. a fogyatékos
   3. pszichiátriai beteg
   4. szenvedélybeteg
   5. hajléktalan kérelmezőt,
3. Ezen ellátási forma szempontjából szociális rászorultnak tekintendő az az igénylő, akinek a háztartásában az egy főre jutó jövedelem a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj

150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.

4. Az étkeztetés térítési díját külön rendelet szabályozza.
   
5. Kérelemre – egyedi elbírálás alapján – a jövedelmi viszony okát, és minden egyéb körülményt figyelembe véve a térítési díj korlátlanul mérsékelhető. Nem mérsékelhető a térítési díj, ha a kérelmező háztartásában az egy főre eső jövedelem több, mint a mindenkori öregségi nyugdíjminimum100 %-a, egyedülálló esetében a 150 %-a.
   

12. Házi segítségnyújtás

28.§

(1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2)Házi segítségnyújtás keretében kell gondoskodni

1. azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és róluk nem gondoskodnak,
2. azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek.
3. azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak.
4. Azokról a személyekről, akik a rehabilitációt követően a saját lakókörnyezetükbe történő visszailleszkedés céljából támogatást igényelnek önálló életvitelük fenntartásához.

Házi segítségnyújtás kezdeményezésekor az Sztv, szabályai szerint gondozási szükséglet vizsgálatot kell végezni, s a házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelően, de legfeljebb napi 4órában kell biztosítani.

29. §

(1) A házi segítségnyújtást az önkormányzat egy  fő főfoglalkozású, teljes munkaidőben   foglalkoztatott házi gondozó útján biztosítja.

(2) Az ellátás iránti igényeket a település polgármesteréhez kell írásban benyújtani.

(3) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díja 5 .-Ft/óra

 (4) Mentes  a személyi térítési díj megfizetése alól  az   az ellátást igénylő személy, akinek a rendszeres havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg.

13. Falugondnoki szolgáltatás

30. §

A falugondnoki szolgáltatás helyi rendszerét a képviselőtestület önálló helyi rendeletben szabályozta.

V. Fejezet

Záró rendelkezések

31.§

(1) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Szt., valamint a végrehajtására kiadott kormányrendeletek és más felsőbb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)  E rendelet 2014. év február  hó 1. napján lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát  veszti az egyes szociális ellátási formák megállapításának helyi szabályairól szóló  5//2006. ( V.11.) önkormányzati rendelet.

Kelt: Ózdfalu , 2014. január 29.

                         Bogdán József                                               Takácsné Jauk Ibolya

                          polgármester                                                         jegyző

Záradék:

A rendeletet a mai napon, az önkormányzat SZMSZ-ében foglaltak szerint kihirdettem.

Kelt:Bogádmindszent, 2014.január 30.

                                                                                                    Takácsné Jauk Ibolya

                                                                                                              jegyző