Ózdfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014(VIII.29.) rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Hatályos: 2019. 11. 14- 2021. 12. 08Ózdfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2014(VIII.29.) rendelete
az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról
Ózdfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés a) pontjának felhatalmazása alapján, a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Ózdfalu Község Önkormányzatára és az önkormányzat szerveire, tisztségviselőire.
(2) A rendelet hatálya kiterjed az (1) bekezdésben említett szervek és személyek feladat- és hatáskörére, továbbá a Képviselő-testület és szervei – bizottságok, polgármester,közös önkormányzati hivatal,jegyző,társulás – működési rendjére.
(3) Az önkormányzat illetékességi területe: Ózdfalu község közigazgatási területe.
2. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Ózdfalu Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 7836 Ózdfalu, Petőfi utca 14.
(3) A polgármesteri hivatal hivatalos megnevezése: Baksai Közös Önkormányzati Hivatal. (a továbbiakban: Hivatal).
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) a
címerének és zászlajának leírására, valamint az azok használatának rendjére
vonatkozó szabályokat külön rendeletben állapítja meg.
4. § A Képviselő-testület által adományozható díjakat és kitüntetéseket külön rendelet tartalmazza.
5. § (1) Az önkormányzat és szervei által használt hivatalos kör alakú pecsét közepén a
Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:
Ózdfalu Község Polgármestere – Baranya megye
Ózdfalu Község Képviselő-testülete – Baranya megye
Baksai Közös Önkormányzati Hivatal – Baranya megye
(2) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
– a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,
– a képviselő-testület által adományozott oklevelekben,
– az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
6. § Az önkormányzatnak hivatalos lapja nincs .
AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADAT ÉS HATÁSKÖRE
7. § Ózdfalu Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját.
8. § Az önkormányzat a következő önként vállalt feladatokat látja el
a) falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
b) helyi közösségi tér biztosítása
c) a sport támogatása
9. § (1) A képviselő-testület hatáskör átruházásának lehetőségét az átruházás alapvető szabályait az Mötv. 41. § (4)–(5) bekezdése tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a hatáskörét átruházza a polgármesterre
a) falugondnoki szolgáltatás,
b) házi segítségnyújtás,
c) családi gazdálkodás támogatása,
d) települési gyógyszer támogatás,
f) települési temetési támogatás ügyekben
10. § Az Mötv.42. §-ában felsoroltakon kívül a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik
a) a helyi közügy megoldásának vállalása, vagy az arról történő lemondás,
b) gazdasági társaságba való belépés, kilépés, ezek alapítása, megszüntetése.
A KÉPVISELŐ TESTÜLET MŰKÖDÉSE
A képviselő-testület ülései, az ülések összehívásának rendje
11. § A képviselő-testület létszáma a polgármesterrel együtt öt fő.
12. § A képviselő-testület alakuló,rendes és szükség szerint rendkívüli ülést tart.
13. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választás eredményének jogerősség válását követő tizenöt napon belül tartja meg.
(2) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.
(3) Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek.
(4) A Képviselő-testület dönt:
1. a polgármester javaslata alapján titkos szavazással az alpolgármester megválasztásáról;
2. 2.az alakuló – vagy legkésőbb az alakuló ülést követő –ülésen a bizottságok megválasztásáról;
3. a polgármester vagy bármely képviselő javaslata alapján tanácsnok választásáról.
(5) Ha az alpolgármester vagy a bizottságok megválasztásánál nincs meg a szükséges többség, a soron következő ülésen újabb szavazást kell tartani.
(6) A bizottsági tagság megszűnése esetén a kiesett tag helyére a legközelebbi rendes képviselő-testületi ülésen új tagot kell választani.
14. § (1) A képviselő-testület rendes ülést havonta, illetve szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal, rendkívüli ülést rendkívüli ok felmerülésekor, szükség szerint, és évente legalább egy közmeghallgatást tart. A képviselő-testület a rendes üléseit éves munkatervben ütemezi.
(2) Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni. A Képviselő-testület a rendes ülését az éves munkatervtől eltérő időpontban is tarthatja, azonban rendes üléseinek száma évente akkor sem lehet kevesebb hat ülésnél..
(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot figyelembe véve – állít össze.
(4) A munkaterv tartalmazza
a) az ülések időpontját,
b) az adott ülésen tárgyalandó témákat,
c) az előterjesztő megnevezését,
d) az előterjesztésben közreműködőket,
e) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget,
f) szükség szerint az előterjesztéssel kapcsolatos tartalmi követelményeket.
15. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester az elfogadott éves munkatervben meghatározottak szerint, vagy rendkívüli ülés esetén hívja össze és vezeti. A polgármester akadályoztatása ,vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén e hatáskörét az alpolgármester,mindkettejük akadályoztatása vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök gyakorolja.
(2) A képviselő-testület ülését az önkormányzat székhelyére kell összehívni.
Amennyiben a döntéshez több képviselő-testület egybehangzó állásfoglalására van szükség, s az érintettek együttes képviselő-testületi ülésről határoznak - és minden más esetben, ha az önkormányzat székhelyén való ülésezéstől bármely ok miatt el kíván térni a képviselő-testület - annak helyét úgy kell megállapítani, hogy az ülés helyszíne a választópolgárok számára jelentősebb megterhelés nélkül is elérhető legyen.
(3) A polgármester – a tisztségéről való lemondása esetén – az írásbeli lemondó nyilatkozatát –alpolgármester hiányában – a képviselő-testület korelnökének adja át, részére juttatja el.
16. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása írásos meghívó kiküldésével történik.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
a) az ülés helyét,
b) az ülés időpontját,
c) a tervezett napirendeket,
d) a napirendek előadóit,
e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.
(3) A meghívóhoz mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket.
(4) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.
(5) A meghívót és az előterjesztéseket a képviselő-testületi ülés időpontja előtt 3 nappal ki kell küldeni. A jegyző a hivatal útján gondoskodik valamennyi anyag postázásáról, érintettekhez való eljuttatásáról.
(6) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni
a) a képviselőknek,
b) a jegyzőnek,
c) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökének,
d) a nem állandó meghívottaknak
da) az előterjesztőknek és
db) akiket az ülés összehívója megjelöl.
e) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek
(7) A (6) bekezdés d) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.
17. § (1) Rendkívüli ülést kell összehívni
a) a települési képviselők egynegyedének,a képviselő-testület bizottságának,valamint a kormányhivatal vezetőjének a testületi ülés összehívásának indokát is tartalmazó indítványára,tizenöt napon belüli időpontra,
b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,
c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.
(2) Rendkívüli ülést lehet összehívni, ha a polgármester megítélése szerint az (1) bekezdésen kívüli esetben a képviselő-testület összehívására van szükség.
18. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó előterjesztések csatolása mellett történik.
(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására
a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,
b) elektronikus levélben (e-mailben),
c) egyéb szóbeli meghívással.
(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 16. § (5) bekezdés szerinti határidőtől.
19. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.
(2) A meghívottak közül a nem állandó meghívottakat azoknak a napirendeknek a vonatkozásában illeti meg tanácskozási jog mely napirendekre a meghívásuk szól.
(3) Az önkormányzat területén bejegyzett székhellyel rendelkező, bíróság által nyilvántartott egyesület, alapítvány –- képviselőit a tevékenységi körükben illeti meg tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein.
20. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás a meghívó önkormányzati hirdetőtáblára történő kifüggesztésével történik.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást a meghívók közlésével egy időben meg kell tenni.
A képviselő-testület ülésének vezetése
21. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során jelentkező feladatok:
a) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása,
b) jegyzőkönyv-hitelesítők választása,
c) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,
d) az ülés jellegének (nyílt/zárt) megítélése, a zárt ülés tényének bejelentése,
e) napirendenként
ea) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,
eb) a vita összefoglalása,
ec) az indítványok szavazásra való feltevése,
ed) a határozati javaslatok szavaztatása,
ee) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,
ef) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,
f) a rend fenntartása,
g) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,
h) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,
i) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,
j) az ülés bezárása,
k) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.
22. § (1) A képviselő-testület határozatképes, ha tagjai közül az ülésen legalább a képviselőknek több mint a fele, azaz 3 fő jelen van.
(2) Ha az (1) bekezdésben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen. A határozatképtelen ülést 8 napon belül ugyanazon napirendek tárgyalására újra össze kell hívni. Ez esetben az előterjesztéseket nem kell mellékelni.
23. § (1) Egy jegyzőkönyv-hitelesítő kijelölése kötelező. A jegyzőkönyv hitelesítő személyéről – mindenkori ülésen – a polgármester javaslatára a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel határoz .
(2) A hitelesítő feladata az elkészült jegyzőkönyv aláírással történő hitelesítése.
24. § (1) Az ülés vezetője előterjeszti a napirendi pontokat. A képviselő joga, hogy javaslatot tegyen a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére, az előterjesztett egyes napirendi pontok törlésére.
(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.
25. § (1) A Képviselő-testület ülése – a zárt ülések kivételével – nyilvános, azon bárki részt vehet és – e rendeletben és az ülésvezető által engedélyezett felszólalási rendben – szót kaphat.
(2) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.
(3) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.
(5) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.
26. § (1) A zárt ülés anyaga kizárólag a következő személyeknek adható át:
a) a polgármesternek;
b) az alpolgármesternek;
c) a képviselőknek;
d) a jegyzőnek;
e) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;
f) a Kormányhivatal vezetőjének.
(2) A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
A zárt ülésen hozott döntést – az adatvédelmi okból kivételt képező egyes hatósági döntések kivételével – a képviselő-testület nyilvános ülésének jegyzőkönyvében ki kell hirdetni.
Előterjesztések
27. § (1) Előterjesztés nélkül napirendi pontot nem lehet tárgyalni.
(2) Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.
(3) Az előterjesztés írásos vagy szóbeli lehet. Az írásos előterjesztést a meghívóval együtt meg kell küldeni az érintetteknek. Szóbeli előterjesztés és sürgősségi indítvány nem terjeszthető elő a 38. § ( 3 ) bekezdés a),b),c),d),e),f),g),h),j),k),l),o),p),q),r),t),u), és v) pontjai esetében.
28. § Az írásos előterjesztéseket a jegyzőhöz kell leadni a Képviselő-testület ülését megelőző nyolcadik napig.
29. § (1) Az előterjesztések tartalmi elemei
a) az előterjesztés témájának, tárgyának meghatározása,
b) a témával kapcsolatos előzmények, korábban hozott képviselő-testületi döntések,
azok végrehajtásával kapcsolatos információk,
c) a téma ismertetése,
d) a jogszabályi háttér bemutatása,
e) érvek és ellenérvek az adott témával kapcsolatban,
f) döntést igénylő témánál különböző változatok bemutatása, azok következményeinek
ismertetése,
g) anyagi kihatású döntésnél az önkormányzat és szervei költségvetésére gyakorolt
hatás bemutatása,
h) egyéb körülmények, összefüggések, adatok, amelyek segítik a döntéshozatalt,
i) határozati javaslat, vagy határozati javaslatok,
j) rendelettervezet, rendelettervezet indoklása,
k) rendelet tervezetnél a hatástanulmány.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelmények közül a polgármester határozza meg az adott előterjesztésnél alkalmazandó kötelező tartalmi elemeket.
(3) A sürgősségi indítvánnyal benyújtott előterjesztésnek is meg kell felelnie az (1)-(2) bekezdésében előírt követelményeknek.
30. § (1) Előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a Képviselő-testület bizottságai nevében a bizottságok elnökei;
d) a képviselők;
e) a jegyző;
f) az önkormányzat költségvetési szerveinek vezetői (intézményvezetők) az általuk vezetett intézményt érintő ügyekben;
g) a nemzetiségi önkormányzat elnöke a nemzetségi önkormányzat feladatkörét érintő ügyekben;
h) a Képviselő-testület vagy a polgármester által felkért személy vagy szerv vezetője.
(2) Amennyiben a benyújtandó előterjesztés témája bizottsági feladatkörbe tartozik, az csak az érintett bizottság előterjesztésében vagy véleményével ellátva kerülhet a Képviselő-testület elé.
31. § A Képviselő-testület üléseire készült előterjesztések és az ülések jegyzőkönyvei, továbbá a zárt ülések anyagainak közérdekű és közérdekből nyilvános adatai és a zárt üléseken hozott döntések nyilvánosságát a polgármester vagy a jegyző biztosítani köteles.
Sűrgösségi indítvány
32. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül az olyan – az ülés meghívójában nem szereplő – írásos előterjesztés, melyet annak előterjesztője a 30. §-ban meghatározott időpontot követően, de az ülést megelőző nap 10:00 óráig ad le a jegyző részére.
(2) Sürgősségi indítványt nyújthat be a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei (bizottsági előterjesztés és bizottsági határozat alapján), a képviselők, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat(ok) elnöke(i).
(3) A sürgősségi indítvány napirendre vételéről a Képviselő-testület a napirendek megszavazása előtt, vita nélkül, minősített többséggel dönt.
A vita
33. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön nyit vitát.
(2) Az írásos előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz.
(3) Az előterjesztéshez a Képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólhatnak és az előterjesztőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyekre válaszolni kell.
(4) Az ülésen megjelent állampolgárok részére – a napirendhez tartozó kérdéseik esetén – az ülésvezető szót adhat.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(6) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a Képviselő-testület vita nélkül határoz.
(7) A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra. Ezt követően további hozzászólásra nincs lehetőség.
34. § (1) Az előterjesztésben szereplő javaslathoz módosító és kiegészítő javaslat tehető.
(2) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító, kiegészítő, majd – azok elfogadásának hiányában – az előterjesztésben szereplő javaslat felett kell dönteni.
35. § Ügyrendi javaslat legfeljebb egy perc időtartamban tehető, amely az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő – de döntést igénylő – eljárási kérdésre vonatkozó javaslat. Ügyrendi javaslat esetében a polgármester soron kívül szót ad, az ügyrendi javaslat megtételét követően a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.
36. § A jegyző jelzi a képviselő-testületnek és a képviselő-testület szerveinek, ha döntésük, működésük jogszabálysértő
A tanácskozás rendje
37. § (1) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének a fenntartásáról. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt napirendtől, valamint a tanácskozáshoz nem illő, sértő módon nyilatkozik;
b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;
c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót;
d) ismételt és súlyos rendzavarás esetén a rendbontó eltávolításához a rendőrség segítségét veszi igénybe.
(2) Az (1) bekezdés c), d) pontjában felsorolt intézkedések a Képviselő-testület tagjával szemben nem alkalmazhatóak.
Döntéshozatal
38. § (1) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen az Mötv. 47. § (2) bekezdése szerinti egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint felének „igen” szavazata szükséges (egyszerű többség).
(3) Minősített többség – a megválasztott képviselők több mint felének „igen” szavazata – szükséges a következő ügyekben:
a) rendeletalkotás;
b) a Képviselő-testület és szervei szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által a Képviselő-testület hatáskörébe utalt választás, kinevezés, vezetői megbízás;
c) önkormányzati társulás létrehozása, megszűntetése, abból történő kiválás, a társulási megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
d) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;
e) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;
f) fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi eljárás során hozott határozat;
g) a polgármester elleni kereset benyújtása;
h) hitelfelvétel;
i) a képviselő döntéshozatalból való kizárása;
j) képviselői összeférhetetlenség megállapítása;
k) a képviselő méltatlanságának megállapítása;
l) a polgármester, alpolgármester, képviselő személyét érintő kérdések;
m) az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerinti zárt ülés elrendelése;
n) szóbeli előterjesztés, sürgősségi indítvány napirendre vétele;
o) az önkormányzat törzsvagyonával, egyéb ingatlanvagyonával való rendelkezés;
p) önkormányzati vagyon tulajdonjogának, vagyonkezelői jogának ingyenes vagy kedvezményes átruházása, önkormányzati követelésről egészben vagy részben történő lemondás;
q) kitüntetés, díszpolgári cím adományozása;
r) településrészi önkormányzat létrehozása;
t) titkos szavazás elrendelése;
t) a településnek a területével határos másik megyéhez való átcsatolása kezdeményezése;
u) helyi népszavazás elrendelése;
v) a Képviselő-testület feloszlásának kimondása;
w) az Mötv. 68. § (1) bekezdése szerinti megismételt tárgyaláson hozott döntés.
Szavazás
39. § (1) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A szavazás - az igen , a nem vagy a tartózkodom döntés jelzése – kézfelemeléssel történik.
(2) A Képviselő-testület titkos szavazással dönt mindazon esetekben, amikor azt jogszabály kötelezően előírja.
(3) A Képviselő-testület minősített többséggel titkos szavazást rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben.
(4a) A titkos szavazás során a képviselők az önkormányzat pecsétjével ellátott szavazólapon, az igen, a nem vagy a tartózkodom válasz elé tett „X” jelöléssel adják le szavazatukat az ülés vezetője által feltett kérdésre. Érvénytelen a szavazólap amelyen a képviselő nulla vagy egynél több választ jelölt meg.
(4) A titkos szavazás lebonyolításáról a képviselő-testület tagjaiból esetenként megválasztott választott 3 fős munkacsoport gondoskodik. A munkacsoport létrehozása külön határozat nélkül történik, megbízatása csak az adott alkalomra vonatkozik.
(5) A titkos szavazás eredményéről a 3 fős munkacsoport külön jegyzőkönyvet készít, mely tartalmazza legalább az ülés napját, helyszínét, a napirendi pontot, azt, hogy a szavazás melyik javaslatra vonatkozott, és hogy mi lett a szavazás számszaki eredménye (mennyi az igen, a nem és tartózkodom szavazat). A szavazólapokat a szavazást követően a munkacsoport megsemmisíti. A munkacsoport tagjai által aláírt jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.
(6) A polgármester, illetve bármely képviselő indítványozhatja név szerinti szavazástartását, amelyről a Képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt.
(7) Név szerinti szavazást kell elrendelni:
a) ha azt törvény írja elő;
b) bizottság határozatában indítványozza;
c) az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén.
(8) A név szerinti szavazásnál a jegyző betűrendben felolvassa a Képviselő-testület
tagjainak nevét, akik nevük felolvasásakor „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom”
kijelentéssel szavaznak.
A szavazás személyenkénti eredményét a jegyző - a szavazás tárgyának megjelölését is tartalmazó - összesítő nyilvántartáson rögzíti, melyet a döntést hozók aláírását követően, a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez
kell csatolni.
40. § Érvényes döntéssel lezárt napirend ismételt tárgyalásának – az Mötv. 68. § (1) bekezdésének esetét kivéve – csak abban az esetben van helye, ha a döntés során nem ismert körülmények felmerülése az önkormányzat érdekében a megismételt tárgyalást indokolja.
Önkormányzati rendelet
41. § (1) A képviselő-testület a célkitűzései figyelembe vételével félévente, az adott félév első képviselő-testületi ülésén határozattal állapítja meg a féléves helyi jogalkotási tervét ,melyről a Hivatal hirdetőtábláján tájékoztatót tesz közzé.
A tájékoztató tartalmazza az előkészítendő jogszabálytervezet címét, a szabályozás rövid tartalmi összefoglalását és a jogszabálytervezet közzétételének tervezett időpontját.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester;
c) a képviselő;
d) a Képviselő-testület bizottsága;
e) a jegyző;
f) a helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete.
(3) A rendelet tervezet előkészítése és képviselő-testületi elfogadása az alábbiak szerint történik:
a) a képviselő-testület – a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél – elveket, szempontokat állapíthat meg, előzetes hatásvizsgálattal felmérheti a szabályozás
várható következményeit,
b) a rendelet tervezetet a hivatal tárgy szerint érintett munkatársa, szervezeti egysége készíti elő.
c) a jegyző – a polgármester és a bizottság egyetértése esetén – a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti;
d) a testületet tájékoztatni kell az előkészítés és véleményezés során javasolt, de a tervezetbe
be nem épített javaslatokról, utalva a mellőzés indokaira is.
(4) A rendelet tervezetet - az önkormányzat költségvetéséről és az önkormányzat költségvetésének végrehajtásáról szóló rendelet tervezet kivételével - , annak indokolásával együtt , az előkészítő eljárásban társadalmi egyeztetésre kell bocsátani.
(5) Nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani a rendelet tervezetet, ha annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik.
(6) A társadalmi egyeztetésre bocsátásért, annak lefolytatásáért, a beérkezett vélemények feldolgozásáért a jegyző tartozik felelősséggel.
42. § (1) A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelet tervezetről bármely ózdfalui lakóhelyű választópolgár , ózdfalui székhelyű vagy telephelyű társadalmi és egyéb szervezet véleményt nyilváníthat.
(2) A véleményt név és lakcím illetőleg név, székhely, telephely megjelölésével, írásban kell eljuttatni a Hivatalba. A vélemények érkeztetéséről visszaigazolást kell küldeni. Ezen írásos egyeztetési formán kívül a jogszabály előkészítője más formákat is igénybe vehet az egyeztetés lefolytatásához.
(3) A rendelet tervezetekre vonatkozó véleményezési határidőt a képviselő-testület a helyi jogalkotási tervében állapítja meg.
(4) A társadalmi egyeztetés lefolytatásáról évenkénti nyilvántartást kell vezetni, mely tartalmazza:
a.) az egyeztetésre kerülő jogszabály tervezet cím szerinti megjelölését,
b.) a véleményezési határidőt,
c.) a beérkezett vélemény érkeztetési idejét, a véleményező nevét, címét,
d.) az érkeztetett véleményt és annak visszaigazolását.
(5) A nyilvántartást a tárgyév lejártával meg kell semmisíteni.
43. § (1) A jogszabály előkészítője mérlegeli a beérkezett véleményeket, s azokról tipizált összefoglalót készít, melyet a véleményezők listájával és a rendelet tervezettel együtt a képviselő-testület elé terjeszt.
(2) A tipizált összefoglalót és a véleményezők listáját a Hivatal hirdetőtábláján közzé kell tenni. A jogszabály előkészítőjét az egyes vélemények értékelése vonatkozásában egyedi válaszadási kötelezettség nem terheli.
(3) Az Önkormányzat rendeleteit naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve a rendelet kihirdetésének hónapját és napját valamint a rendelet tárgykörének megnevezését a következők szerint:Ózdfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének
………/……… (…../….. ) önkormányzati rendelete a ……………-ról”
(4) A rendeletet a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetett rendeletet legalább tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.
(5) A jegyző – a Hivatal közreműködésével – gondoskodik a rendeletek elektronikus rögzítéséről és nyilvántartásáról.
Képviselő-testületi határozat
44. § (1) A Képviselő-testület határozatait naptári évenként külön-külön, folyamatos, 1-től kezdődő sorszámmal és évszámmal kell ellátni, megjelölve az elfogadás hónapját és napját valamint a döntés tárgyát a következők szerint:
Ózdfalu Község Önkormányzata Képviselő-testületének
…./..…. (……..,……) önkormányzati határozata a ……..-ról ”
(2) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban,a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.
(3) A határozat nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik. A határozatot a jegyzőkönyv elkészítését követő három napon belül meg kell küldeni azoknak, a személyeknek, szervezeteknek, akikre a döntés vonatkozik, valamint azoknak,akik a határozat végrehajtásáért felelősek.
(4) A képviselő-testület és szervei normatív határozatát a döntést követően, legalább 15 napig, kifüggesztéssel kell közzétenni a Hivatal hirdetőtábláján.
Felvilágosítás kérés
45. § (1) A képviselő a Képviselő-testület ülésén, az „Egyebek” napirend keretében felvilágosítást kérhet
(2) Felvilágosítás-kérésnek az a kérdés- és problémafelvetés minősül, amely szoros kapcsolatban áll az önkormányzat által ellátott feladatokkal, vagy valamely irányítása alatt álló szervezet tevékenységi körével.
(3) A felvilágosítás-kérést a polgármesternél az ülés előtt nyolc nappal írásban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülésén nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 15 napon belül, írásban kell válaszolni. A válasz elfogadásáról a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.
(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását.
A KÖZMEGHALLGATÁS ÉS A HELYI FÓRUMOK
Közmeghallgatás
46. § (1) A Képviselő-testület a munkatervében meghatározottak szerint tart közmeghallgatást, melyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek.
(2) A közmeghallgatás időpontjáról, helyéről és napirendjéről a lakosságot legalább tizenöt nappal előbb az erről szóló hirdetménynek a Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztésével és a település több pontján való kihirdetésével tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatás összehívására, az ülés vezetésére, a döntéshozatalra – az (1)-(2) bekezdésben foglaltak kivételével – a képviselő-testület rendes ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül.
Egyéb fórumok
47. § (1) A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot
( falugyűlés ) is összehívhat.
(2) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(3) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(4) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
Jegyzőkönyv
48. § (1) A Képviselő-testület nyílt és zárt üléséről ülésenként jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
a) a testületi ülés helyét;
b) az ülés időpontját;
c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét;
d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;
e) a határozatképességre történő utalást;
f) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;
g) az előterjesztéseket;
h) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;
i) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;
j) a döntéshozatalban résztvevők számát;
k) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;
l) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;
m) a szavazás számszerű eredményét;
n) a hozott döntéseket;
o) az aláírásokat, pecsétet.
p) a jegyzőkönyv hitelesítő kijelölését.
(2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv-vezető által leírtak alapján egy eredeti és egy másolati példányban kell elkészíteni.
(3) Zárt ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell, hogy a meghívottak milyen minőségben vannak jelen.
(4) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, az előterjesztések egy-egy példányát, a bizottságok javaslatait, véleményét, valamint az elfogadott, a polgármester és a jegyző sajátkezű aláírásával ellátott rendeletet.
(5) A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá és a jegyzőkönyv-hitelesítő hitelesíti.
49. § (1) A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékleteikkel együtt, a nyilvános és a zárt ülések jegyzőkönyveit egymástól elkülönítve , zárt helyen a Hivatal kezeli.
(2) A jegyzőkönyv egy példányát el kell helyezni a helyi önkormányzati könyvtárban.
(3) A jegyzőkönyvet és mellékleteit az önkormányzat működése felett törvényességi felügyeletet gyakorló Kormányhivatalnak az ülést követő 15 napon belül elektronikus úton meg kell küldeni.
A települési képviselő
A képviselők jogai és kötelezettségei, a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályok
50. § (1) Az önkormányzati képviselők jogai és kötelezettségei azonosak.
(2) A képviselő:
a) a Képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen – vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban – érdemi választ kell adni;
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén.
d) javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni;
e) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek – a Képviselő-testület által átruházott – önkormányzati ügyben hozott döntését;
f) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet
g) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást;
h) közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre harminc napon belül érdemi választ kell adni;
i) kezdeményezheti – az e rendeletben az előterjesztésekre meghatározott szabályok betartásával – rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát.
j) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a Képviselő-testület téríti meg, melynek alapján társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A Képviselő-testület átalányt is megállapíthat;
k) a Képviselő-testület és a Képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.
(3) A képviselő:
a) a)előzetesen bejelenti a polgármesternek, ha a Képviselő-testület vagy annak bizottsága ülésén való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;
b) b)a Képviselő-testület, annak bizottsága vagy a polgármester megbízása alapján részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint különböző vizsgálatokban;
c) c)a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;
d) d)a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a megválasztásától vagy az összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított harminc napon belül köteles megszűntetni;
e) e)köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali eljárásában részt venni;
f) f)a megválasztásától, majd minden év január 1-jétőlszámított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;
g) köteles bejelenteni, ha a képviselő-testület által megtárgyalt ügy önmagát vagy közeli hozzátartozóját személyesen érinti;
köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.
(4) Ha a képviselő az adott napirendi ügyben a személyes érintettségét nem jelenti be, a képviselő-testület a mulasztó képviselőt figyelmeztetésben részesíti.
51. § A képviselők és nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, természetbeni juttatását külön rendelet tartalmazza.
AZ ÖNKORMÁNYZAT SZEVEI, AZOK JOGÁLLÁSA ÉS FELADATAI
52. § A képviselő-testület szervei:
a) a polgármester
b) a képviselő-testület bizottsága,
c) a jegyző,
d) a közös önkormányzati hivatal,
e) a társulás.
Polgármester
53. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
(2) A polgármester a Képviselő-testület elnöke, felelős az önkormányzat egészének működéséért.
A polgármester hétfői napokon 9.00-10.00 óráig fogadóórát tart a helyi polgármesteri hivatalban.
(3) A polgármester főbb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése;
b) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;
d) az önkormányzat gazdálkodása feltételeinek megteremtése;
e) a demokratikus helyi közhatalom-gyakorlás érvényesülésének biztosítása;
f) a nyilvánosság megteremtése, helyi fórumok szervezése;
g) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;
h) kapcsolattartás a pártok, társadalmi szervezetek helyi képviselőivel;
i) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;
j) az alpolgármester munkájának az irányítása;
k) a Hivatal irányítása;
l) a jogszabályok szerinti munkáltatói jogkörök gyakorlása;
m) ellátja – maga vagy az általa megbízott személy útján – az önkormányzat törvényes képviseletét, illetve a Képviselő-testület képviseletét;
n) a Képviselő-testület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése;
o) a Képviselő-testület tagjai és bizottságai munkájának segítése;
p) a Képviselő-testület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;
q) a Képviselő-testület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.
(4) A polgármester hétfői napokon 9.00 – 10.00 óráig fogadóórát tart a helyi polgármesteri hivatalban.
(5) A polgármester részletes feladat- és hatáskörét a jogszabályok és a Képviselő-testület döntései határozzák meg. A Képviselő-testület által a polgármesterre átruházott feladat- és hatásköröket 9. §(2) bekezdés tartalmazza
(6) A polgármesterre megfelelően alkalmazni kell a törvényben és e rendeletben az önkormányzati képviselőkre meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat, továbbá a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó feladat- és hatásköri szabályokat.
(7) A polgármester tisztségének megszűnése esetén , a tisztség megszűnését követő nyolc munkanapon belül, írásba foglaltan átadja a munkakörét az új polgármesternek,ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve az alpolgármesteri tisztség betöltetlensége ,vagy az alpolgármester tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testület korelnökének.
54. § (1) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiány
miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a
polgármester szociális és gyermekvédelmi ügyben döntést hozhat. E döntéséről a
polgármester a következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(2) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázatok benyújtása esetén, ha a pályázati határidő a következő ülésig lejár,
b) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet, és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha az elhárítása miatti intézkedést kell hozni.
Alpolgármester
55. § (1) A képviselő-testület – a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait.
(3) Az alpolgármester tisztségét társadalmi megbízatásban tölti be.
(4) Az alpolgármester csütörtöki napokon 14.30 – 15.30 óráig fogadóórát tart a helyi polgármesteri hivatalban.
A képviselő-testület bizottsága
56. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület a következő állandó bizottságot hozza létre:
- Vagyonügyi és Ügyrendi Bizottság, létszáma: 3 fő;
(3)
(4) A bizottságok feladatkörének módosítását szükség esetén a képviselő-testület bármely tagja írásban indítványozhatja.
(5) A képviselő-testület – meghatározott szakmai feladat ellátására, illetve időtartamra – ideiglenes bizottságot alakíthat.
(6) A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a
bizottság megalakításakor dönt, e döntés módosítását szükség esetén bármelyik képviselő
írásban indítványozhatja.
(7) Az ideiglenes bizottság a képviselő-testület által meghatározott feladat elvégzését,
illetve mandátuma lejártát követően megszűnik.
57. § (1) Az állandó és ideiglenes bizottság (a továbbiakban: bizottság) elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. A polgármester
nem lehet a bizottság elnöke, vagy tagja.
(2) A bizottság elnökét, valamint képviselő és nem képviselő (külső szakértő) tagjait a
polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. A bizottság alelnököt választ
az elnök helyettesítésére.
(3) A bizottságok képviselő és nem képviselő tagjainak jogai és kötelezettségei a
bizottsági működéssel összefüggésben azonosak.
(4) A képviselő több bizottság tagjának is megválasztható.
(5) A képviselő-testület bizottságának nem képviselő tagja- a képviselő-testület tagjára vonatkozó szabályok szerint – vagyonnyilatkozat tételre köteles.
58. § A Vagyonügyi és Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre:
1. nyilvántartja, kezeli és őrzi a képviselő-testület tagjai , és bizottsági tagja vagyonnyilatkozatait,
2. lefolytatja a vagyonnyilatkozat ellenőrzési eljárást,
3. a vagyonnyilatkozat ellenőrző eljárás eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet,
4. az Mötv.37. §(1)bekezdés szerinti esetben átveszi a képviselő összeférhetetlenségével összefüggő nyilatkozatát , lefolytatja az összeférhetetlenségi eljárást
5. döntést hoz a képviselő-testület által a bizottságra eseti jelleggel átruházott hatáskörben,
6. a polgármester és alpolgármester díjazásának emelésére vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
7. a polgármester és alpolgármester jutalmazására vonatkozó javaslat kidolgozása és benyújtása a képviselő-testület elé,
8. tevékenységéről évente beszámolót készít, és azt a képviselő-testület elé terjeszti.
59. § (1) A Vagyonügyi és Ügyrendi Bizottságnak állandó, visszavonásig érvényes átruházott hatáskörei nincsenek.
(2) A képviselő-testület elé a Vagyonügyi és Ügyrendi Bizottság állásfoglalásával benyújtható előterjesztések nincsenek.
60. § (1) A bizottságok működésének szabályaira az Mötv. 60. §-át kell alkalmazni.
(2) A bizottságok a létrehozásukat követően 30 napon belül ülést tartanak, ahol - az (1) bekezdésben meghatározottak figyelembe vételével - határozattal elfogadják a bizottság részletes működési szabályait tartalmazó bizottsági ügyrendet.
(3) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
Jegyző
61. § (1) A jegyző jogállására az Mötv. 81. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(2) A jegyző részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok, a polgármester és a Képviselő-testület döntései határozzák meg.
(3) A Képviselő-testület a jegyzőre feladat- és hatásköröket nem ruház át.
(4) A jegyző az Mötv. 81. § (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai
a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a képviselő-testület hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
b) tájékoztatást nyújt a bizottságnak a bizottság hatáskörét érintő jogszabályokról, azok változásairól,
c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,
d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését.
e) a képviselő-testület döntéseiről nyilvántartást vezet határozat-nyilvántartás, illetve rendelet-nyilvántartás formájában,
f) a bizottság döntéseiről határozat-nyilvántartást vezet,
g) rendszeresen áttekinti az képviselő-testületi rendeletek felsőbbrendű jogszabályokkal való harmonizálását, ha jogszabálysértést tapasztal, írásban tájékoztatja a polgármestert,
h) gondoskodik a módosított képviselő-testületi rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.
62. § A 61. § (4) bekezdés d) pontja alapján a jegyző gondoskodik a rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről.
63. § (1) A jegyző kinevezése az Mötv. 83. § b) pontja alapján történik. A jegyző felett az egyéb munkáltatói jogkört a Közös Önkormányzati Hivatal székhelye szerinti település polgármestere gyakorolja.
(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén, a tisztség betöltetlensége, illetve akadályoztatása kezdő időpontjától számított legfeljebb hat hónap időtartamra a jegyzői feladatok ellátására a polgármester a Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintézői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőjét bízza meg.
64. § A polgármester a jegyző javaslatára – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint – aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására.
65. §
A Közös Önkormányzati Hivatal
66. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 84. § (1) bekezdése alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Baksai Közös Önkormányzati Hivatal.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal alapvető feladatait az Mötv. 84. § (1) bekezdése, további feladatokat az Mötv. 67. § b) pontja alapján polgármester is meghatároz. A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselője részére jogszabály feladatot és hatáskört állapít meg. A Közös Önkormányzati Hivatal által ellátott feladat- és hatásköröket a Hivatal szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
(4) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munkarendjében, valamint ügyfélfogadási rendjét - az Mötv. 67. § d) pontja és a 85. § (6), (9) bekezdése pontja figyelembe vételével - a Képviselő-testületek határozattal fogadják el.
Társulás
67. § (1) A képviselő-testület a székhelyén jogi személyiséggel rendelkező társulást nem működtet.
(2) A képviselő-testület az alábbi jogi személyiséggel rendelkező társulások tagja:
a) Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás
b) Sellyei Kistérségi Többcélú Társulás
c) Vajszlói Aprófalva Óvoda Intézményfenntartó Társulás
(3) Az (2) bekezdés a) pontjában meghatározott társulás feladat- és hatásköre:
- önkormányzatok hulladékkezelési, hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása,
(4) A (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott társulás feladat és hatásköre : családsegítés, gyermekjóléti szolgáltatás.
(5) a (2)bekezdés c)pontjában meghatározott társulás feladat-és hatásköre: óvodás gyermekek óvodai nevelése,napközbeni ellátása
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
Az önkormányzat költségvetése
68. § (1) A Képviselő-testület a költségvetését rendelettel állapítja meg.
Ebben dönt, hogy az adott költségvetési évben a kötelező feladatain túl milyen önként vállalt feladatot és azt milyen mértékben és módon lát el.
(2) A költségvetési rendeletet a jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően kell előkészíteni és megalkotni.
69. § (1) A költségvetési rendelet tárgyalását megelőzően a törvényben meghatározott költségvetési koncepciót kell elfogadni, melynek előkészítése során az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése szükséges.
(2) A költségvetési koncepciót megalapozó elemzés és helyzetfelmérés során számításba kell venni a bevételi forrásokat és azok bővítésének lehetőségeit, a kiadási szükségleteket és azok gazdaságos, célszerű megoldásait az igények és célkitűzések egyeztetésével, a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározásával, a várható döntések hatásainak előzetes felmérésével.
(3) Az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt feladatot elláthat más szervekkel, személyekkel kötött megállapodás alapján is, illetve a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások céljából önkormányzati intézményt, gazdálkodó szervezetet (továbbiakban: intézmény) alapíthat, önkormányzati társulást hozhat létre, illetve ahhoz csatlakozhat Ezekben az esetekben a konkrét feladatot, a feladat ellátásának mértékét és módját a felek között kötött megállapodás, illetve az intézmény alapító okirata tartalmazza.
70. § A költségvetési előirányzatok, a költségvetési létszámkeretek közötti átcsoportosítás és a tartalékkal való rendelkezés átruházásának jogát és annak kereteit a mindenkori költségvetési rendelet tartalmazza.
Az önkormányzat vagyona
71. § (1) Az önkormányzat törzsvagyonát – ezen belül a forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes törzsvagyont –, továbbá a törzsvagyon körébe nem tartozó üzleti (forgalomképes) vagyont és az azokkal való rendelkezés alapvető szabályait külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(2) Az önkormányzat a vagyonáról folyamatosan köteles elszámolni és arról nyilvántartást vezetni.
A polgármester a közmeghallgatás egyik napirendjeként évente tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.
Az önkormányzat gazdálkodásának egyéb szabályai
72. § (1) A képviselő-testület megbízatásának időtartama alatt gazdasági program alapján működik.
(2) A gazdasági program elkészítéséről valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
73. § (1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat – a Hivatalon kivül, amely önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv – önállóan működő vagy önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervet nem tart fenn.
74. § (1) Az önkormányzat költségvetési szerveinek kétévente, december 31-i fordulónappal, az azt megelőző két költségvetési évről készített könyvviteli mérlegben kimutatott eszközöket és forrásokat – ideértve az aktív és passzív pénzügyi elszámolásokat is – leltározniuk kell.
(2) A kétévenkénti leltározás célja, hogy a tulajdon védelme megfelelően biztosított és ellenőrzött legyen, valamint a költségvetési intézmények az eszközökről és az azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletező nyilvántartást vezessenek mennyiségben és értékben.
75. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzésére a jogszabályokban meghatározottak az irányadók.
HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
76. § A helyi népszavazás és népi kezdeményezés eljárási rendjét külön önkormányzati rendelet tartalmazza.
HELYI NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZAT
77. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete – a törvény keretei között – saját hatáskörében határozza meg szervezeti és működési rendjét.
(2) Az önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat az együttműködésükre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá az önkormányzat által a nemzetiségi önkormányzat részére biztosított – a nemzetiségi önkormányzat testületi működéséhez szükséges – feltételeket külön megállapodásban rögzítik.
(3) A települési önkormányzat rendszeresen és folyamatosan segíti a helyi nemzetiségi önkormányzat munkáját. Ennek keretében a nemzetiségi önkormányzat részére havonta,időkorlátozás nélkül a Bogádmindszent, Kossuth utca 18.szám alatti irodaépületben , vagy igény és a polgármesterrel történő előzetes időpont egyeztetés esetén az Ózdfalu,Petőfi utca 14. szám alatti iroda helyiségben biztosít térítés mentesen iroda helyiség használatot, azzal, hogy a használat során a testületi tagok és tisztségviselők által képzett telefon használati költségek a nemzetiségi önkormányzatot terhelik.
(4) A települési önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat egyéb feladatellátáshoz – közmeghallgatás, rendezvények – a nemzetiségi önkormányzat igénye szerinti gyakorisággal, de a polgármesterrel egyeztetett időbeosztás mellett, biztosít térítésmentes teremhasználati lehetőséget a helyi Művelődési Házban.
(5) A települési önkormányzat az önkormányzati hivatalán keresztül szakmai segítségnyújtással támogatja a helyi nemzetiségi önkormányzat feladatellátását. A hivatal munkarendje szerinti időbeosztásban – biztosítja a nemzetiségi testületi, tisztségviselői döntések előkészítéséhez, végrehajtásához kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, gépelési, postázási és kézbesítési feladatok ellátását, a nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatok ellátását, testületi ülések előkészítéséhez kapcsolódóan meghívók, előterjesztések,hivatalos levelezések előkészítését, postázását, a testületi ülések jegyzőkönyveinek gépelését, postázását , jelnyelv és speciális kommunikációs rendszer használatát , s viseli az ezzel járó költségeket .
(6) A helyi nemzetiségi önkormányzat a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvényben (a továbbiakban: Njt.) meghatározott kezdeményezést, javaslatot,
tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njt-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
(7) A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njt-ben rögzített egyetértési és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
78. § (1) Ez a rendelet 2014.szeptember 1-én lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Ózdfalu Község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011.(IV.12.) önkormányzati rendelet .
(3)
(4)
Ózdfalu , 2014.augusztus 28.