Okorvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019 (IV.25.) önkormányzati rendelete
Okorvölgy Község településképi védelméről
Hatályos: 2024. 02. 01Okorvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019 (IV.25.) önkormányzati rendelete
Okorvölgy Község településképi védelméről
Okorvölgy Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter, a Baranya Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Járási Hivatala és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Okorvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének a településfejlesztési és településrendezési dokumentumok, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézmények partnerségi egyeztetésének szabályairól szóló 10/2017. (XI.10.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Értelmező rendelkezések
1. § (1) Épületszélesség:
a) Négyszög alaprajz esetén a rövidebb alaprajzi méret.
b) Épületszárnyakkal tagolt (L, T stb.) alaprajz esetén az épületszárnyak szélességi mérete.
(2) Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).
(3) Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.
(4) Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.
(5) Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop.
(6) Utcai épület: az építési telek előkerttel meghatározott utcafrontján álló, vagy oda tervezett, az adott terület-felhasználási egységben az építési övezeti előírások szerinti fő funkciójú épület.
(7) Utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott építmény.
(8) Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott, a 3. mellékletben és a 26. § (5) bekezdésében meghatározott kialakítású berendezések.
A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai
2. § (1) A helyi védelem feladata a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,
(2) A helyi védelem feladata a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának elősegítése, károsodásának megelőzése.
3. § A helyi védelem a Korm. rendelet 23/C. §-ban meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.
4. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Képviselő-testület önkormányzati rendelettel rendeli el.
(2) A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Képviselőtestület is élhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:
a) helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén
aa) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
ab) a védendő érték megnevezését,
ac) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,
ad) a védendő érték rövid leírását,
ae) a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,
af) a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.
b) helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén
ba) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,
bb) a védett érték megnevezését,
bc) a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,
bd) a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,
be) a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes indokolását,
bf) a 6. § (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő bg) és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.
(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.
5. § (1) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:
a) a védendő érték megnevezése,
b) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,
c) a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,
d) a védendő érték részletes leírása, pontos körülhatárolása.
(2) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:
a) a kezdeményezőt,
b) a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát,
c) a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,
d) az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt.
(3) A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.
6. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védett érték megsemmisült vagy
b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.
(2) A (b) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.
(3) Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik.
7. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet.
(2) A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:
a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
b) a védelem típusát,
c) a védett érték helymeghatározásának adatait,
d) területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,
e) a védelem rövid indoklását
A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek
8. § (1) A helyi területi védelem a Korm. rendelet 23/C. § (3) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.
(2) A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 23/C. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.
(3) A helyi egyedi és területi védelem alatt álló értékeket az 1. mellékletben található táblázat tartalmazza.
A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha
a) a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és
b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.
(3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.
(6) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.
A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása
10. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.
(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 1 000 000 forint, amely bruttó összeg-ként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.
(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.
(4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.
(5) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.
11. § (1) A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését a támogatásról.
(2) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.
12. § (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.
(2) Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.
(3) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.
A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása
13. § A Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 2. melléklet jelöli ki.
14. § A településképi szempontból meghatározó területek:
a) Ófalu településrész,
b) Temetők
c) Gazdasági településrész,
d) Természetközeli területek.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények
15. § (1) Területi építészeti követelmények:
A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.
(2) Egyedi építészeti követelmények:
A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.
(3) Növénytelepítésre vonatkozó követelmények:
A településképi szempontból meghatározó területeken a 5. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése lehetséges.
A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények
16. § (1) Az Ófalu településrészre vonatkozó területi építészeti követelmények:
a) Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe illeszkedően kell megválasztani. Amennyiben az előkert mérete az utcaképben egyértelműen meghatározható jellemző, és annak mérete az utcakép kialakításában meghatározó, az épületet erre az építési határvonalra kell telepíteni.
b) Az új épület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül helyezhető el.
(2) Az Ófalu településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) Tömegformálás:
aa) A településrészen kizárólag magastetős épületek helyezhetők el.
ab) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.
ac) Lapostető kizárólag földdel borított pince esetében létesíthető legalább 30 cm-es termőréteggel zöldtetőként kialakítva.
ad) Magastető 15o-nál kisebb és 45o –nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.
ae) Az egyes övezetekben előírtak szerinti magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.
af) Az épület utcafronti szélessége a telek homlokvonalának 2/3-át nem haladja meg.
ag) Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez. Illeszkedés során, az 5-5 szomszédos, és 5, az utcában szemben álló ingatlan adottságait kell vizsgálni.
b) Homlokzati kialakítás:
ba) Nyílás nélküli utcai homlokzat nem létesíthető.
bb) Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
bc) Az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
bd) Épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.
be) Antenna felépítmény, klíma-berendezés kültéri egysége és egyéb gépészeti berendezés a tetőfelületen és utcai homlokzaton nem helyezhető el, továbbá erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul nem helyezhető el.
c) Anyag és színhasználat:
ca) Új tetőzet az épület környezetétől eltérő s anyaghasználattal nem alakítható ki.
cb) Nyílászárók körül nem alkalmazható díszítő elemként csempe.
cc) Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
17. § A Temetők településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
Tömegformálás:
- A településrészen magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők.
- Új tetőzet az épület környezetétől eltérő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki.
- A magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel is kialakíthatók.
- Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a ravatalozó épületéhez, illetve a síremlékekhez.
Homlokzati kialakítás:
- Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
- Az épületek nyílásai és a nyílászárók osztásrendje a homlokzat összhangjától eltérően nem változtatható meg. Egyedi nyílászáró csere esetében a nyílásmagasságának mérete és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől.
- Épület homlokzatainak részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet.
Anyag és színhasználat:
- Új épület anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
18. § (1) A Gazdasági területekre vonatkozó területi építészeti követelmények:
Az épületek telepítését az építési helyen belül az utcaképbe és az adott telephelyen belül lévő épületekhez és a táj építési hagyományaihoz is illeszkedően kell megválasztani.
(2) A Gazdasági településrészre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A területen a közterület felől élősövénnyel takart kerítés, élősövény, vagy a településen hagyományos építőanyagok, formák és díszítések felhasználásával készült kerítés létesíthető.
b) Az építési telek az építési szabályzatban külön nem jelölt telekhatárai mellett, attól minimum 1,5 m távolságra legalább 1 sor háromszintes őshonos, vagy honos fajokból álló növényzet telepítendő. Az építési telkek belső növényesítése kertépítészeti terv alapján történhet. A belső zöldfelületek legalább 40%-át őshonos, vagy honos fafajokkal fásítani kell.
c) Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a területen kialakult épületek megjelenéséhez.
d) Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, magastető alkalmazása esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.
19. § A Természetközeli területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
- A területen lapostető nem létesíthető.
- A vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet.
- 50 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.
- Növénytelepítési előírások: Fásítás, fasor kialakítása, a pótlásra előírt faj kiválasztása során helyben honos fajokat kell alkalmazni. Fasoroknál a minimális telepítési tőtávolság, és az épülethomlokzatoktól való minimális telepítési távolság 4,0 m. Ezen túlmenően épületek homlokzata előtt a benapozás biztosítására is figyelemmel kell lenni.
- Az épületek tömegarányai, anyaghasználata és színezése a táj építési hagyományait kövesse
A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények
20. § (1) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.
(2) Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.
(3) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.
(4) Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható
a) tetőfelületén
aa) antenna felépítmény,
ab) klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
ac) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
ad) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
b) homlokzatán
ba) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett,
bb) a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,
bc) napelem, napkollektor,
bd) új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
be) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
bf) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet
nem helyezhető el.
21. § A helyi védett területen álló építmény épület, épületszárny, illetve a ráépített tető szélessége a 7 m-t, legmagasabb pontja a 8,0 m-t nem haladhatja meg.
A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
22. §1 Okorvölgy Község illetékességi területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: településképi törvény), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint létesíthető reklámhordozó, valamint reklámot, reklámhordozó berendezést a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. §-ában és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X.21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon lehet elhelyezni.
23. § (1)2
(2)3 Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan 1,2x1,8 m reklámfelület alakítható ki.
(3) A közművelődési célú hirdetőoszlop egyedi tervezésű vagy típusszerkezet is lehet.
(4)4 Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet.
24. § A Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, sétányon, forgalomcsillapított utcában és téren.
Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
25. § Településképi szempontból meghatározó területen álló épület:
- használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1–1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,
- közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,
- homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
- közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető nem helyezhető el.
- Légkondicionáló berendezés kültéri egysége a közterületről feltáruló homlokzaton kizárólag az országos településrendezési építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) 92. § (2) figyelembe vételével helyezhető el,
- közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat,
- közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,
- közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.
Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai
26. § (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:
a) a belterületeken
aa) az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat az országos vagy, helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül, földkábelbe kell fektetni,
ab) ezeken a területeke a hálózati rekonstrukció során földkábelre kell áttérni,
ac) elosztószekrények elhelyezését az a) pontban leírt területen ––süllyesztett megoldással, vagy a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
b) a külterületeken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett vezethetők. A villamos energia és a távközlési hálózatokat közös, egyoldali oszlopsorra kell helyezni. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető,
c) a transzformátorok helyét a beépítéssel összehangoltan kell kijelölni. A település belterületén az új házas transzformátorokat a környezetbe illesztve kell megoldani, alkalmazhatók kis helyigényű kompakt transzformátorok is. Föld feletti hálózatok esetén oszloptranszformátor is elhelyezhető.
(2) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.
a) településkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a belterületen
aa) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni, amennyiben a meglévő légvezetékes villamos energia hálózatokkal a közös oszlopsoron történő elhelyezés nem megoldható,
ab) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
ac) földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve takartan kell megoldani,
b) azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni,
c) a mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó.
(3) A teljes település ellátását biztosító új felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak (beleértve az új antennákat, antennatartó szerkezeteket, átjátszókat is) valamint új vezeték nélküli hírközlési, internetszolgáltatási, antennák, antennatartó szerkezetetek, adók, átjátszók elhelyezésére alkalmas területek a település külterületi részei.
(4) Átjátszó állomás elhelyezése külterületeken meglévő adótorony vagy egyéb építmény igénybevételével, illetve kilátó létesítésével valósítható meg.
(5) Új bázisállomás csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.
(6) Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.
(7) Új antennát, amennyiben 300 m-es körzetben már meglevő antenna már áll, azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.
A szakmai konzultáció
27. § A településképi követelmények egyeztetése céljából az építtető, illetve az általa megbízott tervező szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban szakmai konzultáció) kezdeményezhet. A szakmai konzultáció az Önkormányzati főépítész, illetve amennyiben Önkormányzati főépítész foglalkoztatására nem kerül sor, a Polgármester feladata.
28. § A szakmai konzultáció keretében lehetőség van a településképi követelmények egyeztetésére, valamint a tervezés során felmerült megoldások értékelésére. A szakmai konzultáció a hatályos településrendezési eszközben foglalt előírásokra is kiterjedhet.
29. § (1) A szakmai konzultációt a 3. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a megértéshez szükséges tartalmú tervdokumentációt pdf
30. § (1) A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet, az építtető vagy kérelmező részére elektronikus úton jelzett időpontban és helyszínen.
(2) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Polgármester az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.
31. § (1) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben
a) a kérelem nem tartalmazza a megértéshez szükséges tartalmú tervi munkarészeket, vagy
b) az építtető vagy kérelmező nem adott meg olyan elérhetőséget, amelyen elektronikus úton vagy távbeszélőn értesíthető, vagy
c) a szakmai konzultációra a részére jelzett időpontban nem jelenik meg.
(2) A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Polgármester az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.
A településképi véleményezési eljárás
32. § Okorvölgy Község területén településképi véleményezési eljárás nem alkalmazandó.
A településképi bejelentési eljárás
33. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 26/B. §-a és 26/C. §-a szerint a reklám- és reklámhordozó-elhelyezések esetében.
34. § (1) A bejelentési eljárást a 4. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel és digitális adathordozó melléklettel kell kezdeményezni.
(2) A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet kell benyújtani:
a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,
b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,
c) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,
d) az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,
e) az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,
f) utcaképi vázlat, színterv és látványterv.
(3) A munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.
35. § A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.
A településképi kötelezés
36. § (1) A Polgármester a településképi követelmények megsértése esetén a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerint jár el.
(2) A Polgármester az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte, esetén a településképi törvény 11. § (2) bekezdése szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén településképi kötelezést bocsát ki.
A településkép-védelmi bírság
37. § (1) A Polgármester a településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonossal szemben településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el az alábbi esetekben:
a) településképi követelmények be nem tartása esetén
b) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén
c)településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltak megszegése esetén.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege településképi követelmények megsértése:
a) magánszemély esetén legalább 100.000 forint, legfeljebb
b) 200.000 forint,
c) nem magánszemély esetén legalább 200.000 forint, legfeljebb 400.000 forint.
(3) A településképi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
b) a jogsértő állapot időtartamát.
(4) Amennyiben a kötelezett a bírságot határidőre nem fizeti meg, úgy a tartozást adók módjára kell végrehajtani.
38. § (1) Hatályát veszti Okorvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi építési szabályzatról szóló 10/2004. (X.28.) rendeletének
a) 4. § (2) bekezdése,
b) 6. § (1) bekezdésében a „helyi értékvédelmi terület kivételével a” szövegrésze,
d) 19. § (5), (6) és (7) bekezdései,
e) 21. § (1), (2), (3) és (4) bekezdései,
f) 24. § (1) bekezdése.
g)1. és 2. melléklete.
(2) Okorvölgy Község Önkormányzat Képviselő-testületének a reklámelhelyezésekről szóló 11/2017. (XI.10.) rendelete.
39. § E rendelet 2019. április 26-án lép hatályba.
A 22. § az Okorvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdését az Okorvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 23. § (2) bekezdése az Okorvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. § b) pontja szerint módosított szöveg.
A 23. § (4) bekezdése az Okorvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének 1/2024. (I. 31.) önkormányzati rendelete 2. § c) pontja szerint módosított szöveg.