a) Az új épületek, vagy épület bővítések helyét, tömegét és annak arányait az az épület környezetében lévő, hagyományosan kialakult (fésűs vagy hajlított, keresztcsűrös, halmazos) beépítési formához kell igazítani, amit az engedélyezési tervben a második szomszédot is bemutató utcaképpel, vagy fotómontázzsal kell igazolni.

b) Az épületeket magas tetővel kell ellátni, a tető lejtés szögét 37-45° között kell megválasztani. A hajlított ház utcai szárnyát kivéve, az épület, épületszárny és a ráépített tető szélessége nem haladhatja meg a 7,0 m-t, a gerincmagassága pedig a 8,0 m-t.

c) Az épületek tetőhéjalásához cserepet kell használni, a homlokzati kialakításuk simított vakolattal, telihézagolt nyerstéglával, lábazati részen kővel is történhet.

d) A homlokzat színezését a területen lévő, helyi védelem alatt álló épületekkel összhangban kell elvégezni.

e) Nem helyezhető el homlokzaton égéstermék kivezető, vagy mesterséges szellőzés, hűtés kültéri egysége.

f) Nem létesíthető fém kémény.

g) Nem létesíthető a tető síkjából kiugró tetőablak.

h) 20 m-t meghaladó telekszélesség esetén, nem zavaró funkciójú épület, legfeljebb 3 m építménymagassággal a lakóépülettel szemben lévő oldalhatáron elhelyezhető, illetve megtalálható az elsőfokú tűzrendészeti hatóság hozzájárulásával.

i) A kialakult keresztcsűrös, valamint a hátsókerti beépítés – a telek szélességétől függetlenül – fenntartható, felújítható és tömegében belül korszerűsíthető. Ez a beépítési rend új építés esetén is létrehozható.

j) Az utcai homlokzaton erkély, loggia, garázskapu nem létesíthető.

k) A történetileg kialakult már beépült, vagy korábbi bontás miatt megüresedett telkeken a kialakult oldalkert méretek tarthatók, illetve 4,0 méterig csökkenthetők az elsőfokú tűzrendészeti hatóság hozzájárulásával.

l) Könnyűszerkezetes, valamint acél, fa szerkezetű épület nem létesíthető, csak a hagyományos építőanyagok alkalmazhatók.

m) A területen térdfalas kialakítás nem engedélyezhető.”