Basal Község Önkormányzata

Képviselőtestületének

Az Önkormányzat vagyonáról, a vagyonnal való gazdálkodás egyes

szabályairól szóló

10/2012. (X. 31.) önkormányzati rendelete

Basal Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alaptörvény  32. cikkének (1) bekezdése a) és e) pontjában biztosított feladatkörében eljárva az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében biztosított eredeti jogalkotói hatáskörében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján – figyelembe véve a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (12) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglaltakat – a következőket rendeli el:

1. fejezet

Az Önkormányzat vagyona

1. § (1) Basal Község Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) vagyona a tulajdonában lévő ingatlanokból, közművekből, ingóságokból, valamint pénzvagyonból, értékpapírokból, üzletrészekből és az önkormányzatot megillető egyéb vagyoni értékű jogokból áll.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyaknak a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. § (2) bekezdése szerinti besorolásáról a Képviselőtestület dönt.

(3) Az önkormányzati vagyon külön részeként kezelt törzsvagyon – forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon szerinti felosztásba – valamint az üzleti vagyon tárgyait a mindenkor hatályos jogszabályok alapján vezetett vagyonkataszter tartalmazza.

(4) E rendelet hatálya nem terjed ki az Önkormányzat, illetve az intézmények költségvetésére, kivéve az abban vállalkozói vagy alapítványi célra elkülönített vagy felhasznált vagyon részére.

(5) A költségvetés felhasználásával, továbbá az ajándékozás, öröklés útján vagy egyéb más módon szerzett tulajdont a vagyonnyilvántartásban szerepeltetni kell.

2. § Az Önkormányzat szervei, intézményei, társaságai a rájuk bízott vagyont kötelesek megőrizni, a rendes gazdálkodás szabályai szerint kezelni és gyarapítani.

2. fejezet

Az Önkormányzat vagyonának hasznosítására vonatkozó általános szabályok

3. § (1) Az Önkormányzati vagyon hasznosításának célja az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) A rendelet alkalmazásában a hasznosítás a Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontjában meghatározott fogalom.

(3) A hasznosítás az Önkormányzat kötelező feladatainak ellátását nem veszélyeztetheti.

4. § (1) Az Önkormányzat vagyonának kezelői az Önkormányzat Hivatala, költségvetési szervei (intézményei), a továbbiakban együtt: vagyonkezelő szervezet.

(2) A vagyonkezelő szervezet jogosult – e rendeletben és az alapító okiratukban foglalt korlátozásokkal

1. a kezelésében lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznainak szedésére, birtokvédelemre,
2. a közszolgáltatás ellátásához nélkülözhető vagyontárgyak bérbeadására, egyéb hasznosítására, és
3. a kezelésében lévő selejt, vagy feleslegessé váló ingó vagyontárgyak elidegenítésére nyilvános meghirdetés mellett.

(3) A vagyonkezelő szervezet köteles a kezelésében lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemeltetésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokról gondoskodni.

(4) A vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.

(5)A bevételek felhasználásáról, a Képviselőtestület a költségvetésről szóló önkormányzati rendeletben dönt.

(6)Az önkormányzati feladatok ellátásában nélkülözhető vagyonnal vállalkozás folytatható.

(7) Vagyon, vagyonrész vállalkozásba történő bevitelére csak előzetes gazdasági számítás és kockázatelemzés alapján  lehet javaslatot tenni a Képviselőtestületnek.

3. fejezet

Törzsvagyon használata, hasznosítása

5.§ (1) A törzsvagyon használati jogát azok az önkormányzati költségvetési szervek gyakorolják, amelyek az adott ingatlanban a rendelet hatálybalépésekor közszolgáltatást teljesítettek, illetve azok, amelyeket a Képviselőtestület a használatra egyéb okból feljogosít.

(2) A használati jogot gyakorló intézmény a rábízott forgalomképtelen, és korlátozottan forgalomképes vagyont határozott idejű bérbeadás útján az alapfeladatainak sérelme nélkül hasznosíthatja. A hasznosítás a köznevelési és közoktatási intézmény, valamint önkormányzati hivatal esetében a Képviselőtestület értesítése mellett történhet. Az értesítéshez a hasznosításra vonatkozó szerződést mellékelni kell. 

(3) A bérleti (használatba adási) szerződések egy példányát nyilvántartás céljából az Önkormányzat Hivatalának meg kell küldeni.

(4) Az Önkormányzat és szervei használatában lévő vagyontárgyak tekintetében az 5. § (2) bekezdése szerinti bérleti szerződés, illetve használati megállapodás megkötésére az önkormányzat nevében a polgármester, költségvetési szervesetén az intézményvezető jogosult a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével. 

6. § (1) A korlátozottan forgalomképes vagyon körébe tartozó önkormányzati ingatlanok tulajdonjogának forgalmazása, átruházása (adás-vétel, csere, más önkormányzatnak átadás), ingyenes és határidő nélküli használatba adás, megterhelése, gazdasági társaságba vagy alapítványba történő bevitele, illetve az 5. §-ban nem szereplő egyéb hasznosítása a Képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. 

(2) Korlátozottan forgalomképes vagyontárgy akkor jelölhető ki elidegenítésre, ha azt a közfeladatot, amelynek a célját szolgálja a vagyontárgy, más vagyontárggyal látja el az Önkormányzat az elidegenítést követően vagy a közfeladat ellátására más szervezettel köt megállapodást és a közfeladat ellátásához az értékesítésre kijelölt vagyontárgy nem szükséges.

7. § (1) Az Önkormányzat ingó vagyontárgyainak a rendeltetésszerű használatot meghaladó indokolt hasznosítása az alapfeladat sérelme nélkül a használó vagyonkezelő szervet illeti meg.

(2) A költségvetési szervek a használtukban lévő ingóságokat, valamint pénzvagyont (az alapfeladataik sérelme nélkül) gazdasági társaságba és alapítványba csak a Képviselőtestület előzetes engedélyével vihetik be.

(3) A költségvetési szervek a 100.000 Ft-ot meghaladó értékű eszközük értékesítését vagy selejtezését 300.000 Ft értékhatárig a polgármester előzetes hozzájárulásával, versenytárgyalás nélkül végezhetik.

(4) Amennyiben az ingó vagyontárgy átszervezés vagy feladatváltozás miatt a használó vagyonkezelő szervnél feleslegessé válik, annak hasznosításáról a képviselőtestület az Önkormányzat Hivatalának javaslatára, gondoskodik. A hasznosításból származó bevétel az önkormányzat bevétele.

8. § A költségvetési szerv hitelt nem vehet, kezességet nem vállalhat és pénzeszközeiből értékpapírt nem vásárolhat. Ezen jogokat a Képviselőtestület döntésének végrehajtásaként a Képviselőtestület megbízásából lehet gyakorolni.

4.fejezet

Önkormányzati ingatlan elidegenítése

9. § Elidegenítésre csak a törzsvagyonba nem tartozó ingatlan jelölhető ki (üzleti vagyon).

10. § (1) Az ingatlan becsült forgalmi értékét minden esetben független ingatlanszakértő bevonásával kell meghatározni.

(2) A nyilvános pályázat útján történő ingatlanértékesítés során a hirdetményt:

1. 5 millió Ft becsült érték alatt az önkormányzati hivatal honlapján, valamint az önkormányzat hirdetőtábláin,
2. 5-10 millió Ft becsült érték  között  az  a) pontban meghatározottak mellett a megyei napilapban, 
3. 100 millió Ft becsült érték felett az a) –b) pontban meghatározottak mellett országos napilapban

kell közzétenni.

(3) Zártkörű pályázati eljárás akkor folytatható le, ha az ajánlattevő részére meghatározott hasznosítási célt kíván a képviselőtestület meghatározni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a zártkörű pályázatra az esélyegyenlőség biztosítása mellett legalább három olyan szervezetet kell meghívni, amely képes a meghatározott hasznosítási célt teljesíteni.

(5) Nem kell nyilvános pályázat eljárást lefolytatni az ingatlan értékesítésére, amennyiben a forgalmi érték nem éri el a 1.000.000 Ft-ot.

5. fejezet

Jogról való lemondás

11. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről, jogról ingyenesen akkor lehet lemondani, ha a jog érvényesítéséhez szükséges költség várhatóan meghaladja a követelés, jog értékét.

(2) A joglemondásról szóló döntés

1. 100 ezer Ft-ot el nem érő követelés esetén a polgármester,
2. 100 ezer Ft-ot elérő és meghaladó követelés esetén a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

6. fejezet

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek, önkormányzati területek bérbeadása

12. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek, továbbá kereskedelmi és vendéglátó ideiglenes jellegű építmények elhelyezésére szolgáló területeket a nyilvános pályázati felhívás keretében, a legkedvezőbb bérleti díjat ajánló részére adja bérbe.

2. A bérlet időtartama határozott idejű, legfeljebb 10 évig terjed.

3. A helyiség csak olyan célra vehető igénybe, amelynek gyakorlása során:

 a) a helyiség nem rongálódik, s a célszerű használathoz szükséges átalakítási költséget az igénylő magára vállalja,

b) a helyiség környezetét nem szennyezi, a környéken lakók nyugalmát nem zavarja,

13. §. A bérlő kiválasztásáról és a bérleti díj meghatározásáról a képviselőtestület határozattal dönt.

(2) A helyiség bérleti szerződést a kijelölt bérlővel a képviselőtestület határozatának megfelelően a polgármester köti meg.

(3) A bérbeadó a bérlő házastársával bérlőtársi szerződést nem köt.

(5) A bérlő a helyiségbe más személyt csak a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

(7) A bérlő a helyiség bérleti jogát csak a bérbeadó hozzájárulásával cserélheti el, ruházhatja át másra, vagy adhatja albérletbe. A cseréhez abban az esetben lehet hozzájárulni, ha a helyiség használata illetve az abban gyakorolt tevékenység nem módosul és a szerződésben foglalt feltételek nem változnak.

13. § (1) A helyiségre kötött szerződést cserehelyiség biztosítása nélkül fel kell mondani, ha a bérlő:

1. a bérleti díjat a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, és a teljesítésre szóló írásbeli felhívásban 8 napos határidőig sem tesz eleget, vagy
2. a szerződésben vállalt, vagy jogszabályban előírt egyéb lényeges kötelezettségét a bérlő nem teljesíti, vagy
3. az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, vagy
4. a helyiséget, illetőleg területet rongálja, vagy a rendeltetésükkel ellentétesen használja vagy
5. a helyiséget a bérbeadó írásbeli hozzájárulás nélkül átruházza, illetve használatba adja

(2) Az (1) bekezdésekben foglalt esetekben cserehelyiség biztosítása nélkül 15 napos helyiség átadási határidővel mond fel írásban a bérbeadó.

6. fejezet

Vagyongazdálkodási terv

14. § (1) Az önkormányzat

a) 3 évre szóló középtávú és

b) 6 évre szóló hosszú távú

vagyongazdálkodási tervet készít.

 (2) A vagyongazdálkodási tervet az önkormányzat határozattal fogadja el.

7. Záró rendelkezések

15.§ (1) A rendelet 2012. október 31. napján lép hatályba, rendelkezései azonban nem érintik a hatálybalépés előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Basal Községi Önkormányzat Képviselőtestületének az önkormányzat vagyonáról, és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 13/2004. (X.1.) számú önkormányzati rendelete.

                     Detrik László                                                         dr. Sitkei Lukács

                     polgármester                                                                  körjegyző