Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2014. 12. 15- 2015. 02. 27Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2013. (XII. 30.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
Basal Község Önkormányzat Képviselőtestülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 26. §-ában, 32. § (3) bekezdésében, 38. § (9) bekezdésében, 43/B. § (1) és (3) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében, 47. § (2a) bekezdésében, 50. § (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében adott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza az önkormányzat által biztosított szociális ellátások formáit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, azok igénybevételének és érvényességének módját, feltételeit, ellenőrzésének és a jogosulatlanul igénybevett ellátások megtérítésének szabályait, az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttműködési kötelezettségeinek szabályait.
A rendelet hatálya
2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Basal község közigazgatási területén élő lakóhellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki. A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Basal község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.
(3) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra.
Általános rendelkezések
3. § (1) E rendelet az Szt.-vel és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Kormány rendelettel (továbbiakban: Korm. rendelet) együtt kell alkalmazni.
(2) A szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltoztatásáról 15 napon belül köteles értesíteni a megállapító szervet.
(4) Az e rendelet alapján adható pénzbeli és természetbeni szociális ellátások iránti kérelmet a Közös Önkormányzati Hivatalnál lehet előterjeszteni. A Közös Önkormányzati Hivatalban az elektronikus ügyintézés feltételeinek hiányában elektronikus úton kérelem nem nyújtható be.
(5) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre a figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak, az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.
(6) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5.-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül történik.
4. § (1) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.
(2) A jövedelem számításakor a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó – jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját megelőző hónap jövedelmét, a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból vagy őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagát kell figyelembe venni.
(3) A kérelmező által benyújtott jövedelemnyilatkozathoz minden esetben csatolni kell a jövedelem valódiságát igazoló iratokat. Ezek különösen a következők lehetnek: a munkáltató által kiadott keresetigazolás, rendszeres pénzellátásoknál az azt megalapozó határozat vagy a kifizetésről szóló igazolószelvény (nyugdíjszelvény) egyéb jövedelmeknél az azokat megalapozó határozat, kifizetési bizonylat, igazolás, szerződés stb.
(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, melyek az önkormányzat nyilvántartásaiban fellelhetők.
(5) A Korm. rendelet által említett ellátások tekintetében a kérelemhez az ott felsorolt bizonyítékokat kell csatolni. Az egyéb ellátások tekintetében a Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő vagyon-nyilatkozatot kell alkalmazni.
(6) Mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már részesült olyan ellátásban, amelyhez a jövedelmi- és vagyoni helyzetét igazolta, és vélelmezhető, hogy helyzetében nem történt a jogosultságot érintő változás. Erről a kérelmező írásban köteles nyilatkozni.
5. § (1) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei valamint indokolt esetben környezettanulmány alapján köteles meghozni.
(2) Mellőzni kell a környezettanulmány felvételét, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül már valamilyen ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben nem állt elő változás.
A kérelem benyújtása
6. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránt előterjesztett kérelmet a kérelmező lakcíme szerint illetékes Somogyapáti Közös Önkormányzati Hivatal szociális igazgatási előadójánál kell benyújtani az erre rendszeresített szükséges formanyomtatványon az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, illetve nyilatkozatok becsatolásával egyidejűleg.
(2) A kérelem benyújtásakor – amennyiben a jogosultság megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges – a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembevételével kell elbírálni.
(3) A jövedelem igazolása céljából az alábbi dokumentumokat kell csatolni:
a) a havonta rendszeresen járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelméről szóló munkáltatói igazolást;
b) a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, továbbá az illetékes NAV igazolását a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról,
c) az álláskeresési támogatásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt vagy az utolsó havi bankszámla kivonatot, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
d) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot;
e) egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet szerinti formában tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.
Környezettanulmány
7. § (1) Amennyiben a tényállás tisztázása érdekében szükséges a hivatal ügyintézője az aktív korúak ellátására, az ápolási díj megállapítására, a lakásfenntartási támogatásra, valamint az önkormányzati segélyre irányuló kérelem elbírálása céljából környezettanulmányt készít.
Az ellátások folyósítása
8. § (1) Az aktív korúak ellátását (foglalkoztatást helyettesítő támogatás, rendszeres szociális segély); az ápolási díjat; a havi rendszerességgel nyújtott lakásfenntartási támogatást; továbbá a meghatározott időszakra szóló, havi rendszerességgel megállapított önkormányzati segélyt utólag, minden hónap 5. napjáig kell folyósítani. A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 (tizenöt) napon belül banki átutalással vagy a hivatal házipénztárában való készpénzkifizetéssel történik.
(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, az erre irányuló kifejezett kérelem esetén lakossági folyószámlára történő utalás útján, továbbá közvetlenül a támogatást érvényesítő közüzemi szolgáltatóhoz címzett utalás formájában.
Az ellátások felülvizsgálata
9. § A rendszeres pénzbeli ellátások jogosultságát a jogszabályi előírásoknak megfelelően felül kell vizsgálni. Ha a felülvizsgálat eredményeképp megállapítást nyer, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben kell továbbfolyósítani.
Fellebbezés
10. § (1) A polgármesterre átruházott döntések ellen a közléstől számított 15 (tizenöt) napon belül Somogyviszló Község Önkormányzat Képviselőtestületéhez lehet fellebbezni.
(2) A fellebbezést az iratok csatolásával a képviselőtestület soron következő ülésén kell előterjeszti. A képviselő-testület köteles a fellebbezést elbírálni.
AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL NYÚJTOTT
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK
Általános szabályok
11. § Az Önkormányzat az ellátások megállapítása szempontjából szociálisan rászorultnak azt a kérelmezőt tekinti, aki ön maga és családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, és a közös háztartásban élők egy főre eső havi jövedelme, valamint az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme az egyes ellátásoknál meghatározott jövedelemhatárt nem haladja meg.
Aktív korúak ellátása
12. § (1) A jegyző az aktív korúak ellátására vonatkozó jogosultság, a rendelkezésre állási támogatás és a rendszeres szociális segély megállapítására az Szt. rendelkezéseit alkalmazza.
Az aktív korúak ellátásának eljárási szabályai
13. § (1) Az Szt. 37/B § (1) bekezdés b)-d) pontja szerint jogosult a rendszeres szociális segély megállapításának, folyósításának feltételeként a SZOCEG NONPROFIT KFT Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Családsegítő Szolgálatával ( továbbiakban: Szolgálat) köteles együttműködni.
(2) A jogosultat az együttműködési kötelezettsége keretében az alábbiak terhelik
a) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül köteles felkeresni a központot nyilvántartásba vétel végett,
b) részt kell vennie a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában és amennyiben szükséges annak módosításában,
c) megállapodást kell aláírnia a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
d) eleget kell tennie a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásba foglaltaknak,
e) meg kell jelennie legalább három havonta a Szolgálatnál,
f) folyamatosan kapcsolatot kell tartani a Szolgálattal,
g) ha együttműködési kötelezettsége teljesítésében akadályozott, köteles a Szolgálatot annak okáról haladéktalanul értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 8 napon belül hitelt érdemlően (pl. orvosi igazolással) igazolni.
(3) A rendelkezési támogatásban részesülő személy, aki háziorvosa igazolása szerint tartósan beteg és emiatt közfoglalkoztatás keretében szakképzettségének, iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségének megfelelő munkakörben történő foglalkoztatásra egészségügyileg alkalmatlanná nyilvánították, egészségi és mentális állapotukra tekintettel mentesülnek az Szt 35. §-ának (1) bekezdésében foglaltak teljesítése alól.
14. § (1) A Hivatal és a Szolgálat kölcsönösen tájékoztatják egymást, különösen az alábbi területeken:
a) A Hivatal a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedését követően megküldi a Szolgálatnak.
b) A Szolgálat a beilleszkedési program elkészültéről tájékoztatja a Hivatalt.
(2) A Szolgálat az Szt. 37/D. §-a szerinti együttműködés megvalósítása érdekében:
a) nyilvántartásba veszi a megjelent jogosult személyt,
b) figyelemmel kíséri a rendszeres szociális segélyről hozott határozatban foglalt határidő betartását, annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát,
c) tájékoztatja a jogosultat a beilleszkedési program típusairól és elkészítésének menetéről, az együttműködés eljárási szabályairól,
d) nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a jogosult bevonásával kidogozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, erről a jogosulttal írásban megállapodást köt,
e) folyamatosan kapcsolatot tart a jogosulttal és legalább három havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
f) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a jogosult bevonásával- módosítja a programot,
g) jelzi a jegyzőnek, ha a jogosult együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
h) az éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
i) a jogosult személlyel történő kapcsolattartásról a külön jogszabályokban meghatározattak szerint esetnaplót vezet.
(3) A jegyző tájékoztatja a Szolgálatot:
a) az aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetéséről,
b) a rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeinek megszűnéséről és az Szt. 37/C §-ának (1) bekezdése szerinti együttműködési kötelezettség előírásairól,
c) a rendszeres szociális segélyre jogosult személy az Szt 37/C §-ának (4) bekezdése alapján kötött hatósági szerződésről.
15. § (1) A jogosult beilleszkedését segítő program az együttműködésre köteles személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva az alábbi területekre terjed ki:
a) a Szolgálattal való kapcsolattartásra,
b) a jogosult számára előirt, az egyéni képességeket fejlesztő, vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre,
c) a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképzettség megszerzésére,
(2) A beilleszkedési program a rendszeres szociális segélyre jogosult számára együttműködési kötelezettségként egy időben csak egy programban való részvétel irható elő.
(3) A Szolgálat által szervezett beilleszkedést segítő programok típusai a következők:
a) egyéni foglalkozások, képességfejlesztés, szocializációs hátrányok leküzdését szolgáló programok, családfenntartó szerep erősítésére irányuló tevékenység,
b) tanácsadások, egészségügyi, egyéni életvezetési, életmódformáló, jogi, mentális, munkaügyi, pedagógiai pszichológiai, rehabilitációs.
16. § (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a jogosult:
a) a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem keresi fel a Szolgálatot nyilvántartásba vétele végett, illetőleg akadályoztatása esetén akadályoztatásának okát 8 napon belül nem igazolja hitelt érdemlően,
b) nem vesz részt a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő program kidolgozásában,
c) nem írja alá a megállapodást a beilleszkedést segítő program megvalósítására, a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül,
d) a személyében rejlő ok miatt nem tesz eleget a beilleszkedést segítő programra kötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak,
e) nem jelenik meg legalább három havonta a Szolgálatnál,
f) Az előre egyeztetett időpontban nem tartja a kapcsolatot a Szolgálattal,
g) a rendszeres szociális segély két évenkénti felülvizsgálata során csak felszólítást követően működik együtt a Hivatallal,
h) az Szt 9 §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségének az előirt határidőn belül ismételten sem tett eleget.
(2) Az együttműködési kötelezettség megszegésének észlelése esetén a Szolgálat a jelzést 8 napon belül írásban teszi meg.
(3) Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a jogosult személynek, aki a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt a Szolgálattal fennálló együttműködési kötelezettségét két éven belül ismételten megszegi.
Ápolási díj
17. § (1) A képviselőtestület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi, és akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél, egyedül élő vagy egyedülálló esetén annak 150 %-ánál nem magasabb.
(2) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-a.
(3) Az ápolási díj havi összege a más rendszeres pénzellátásban részesülő jogosult esetén a (3) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ápolási díjat kell megállapítani.
(4) Nem részesülhet ápolási díjban az a hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását végzi, ha az Szt. 4. §-ának (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.
(3) A megállapított ápolási díjat meg kell szüntetni, ha az ápolási díjra jogosult ápolási kötelezettségét nem teljesíti.
(4) Az ápoló nem teljesíti ápolási kötelezettségét különösen,
a) ha az ápolt lakókörnyezetét nem tartja rendben,
Lakásfenntartási támogatás
18. § (1) A képviselőtestület az Szt. 38. § (2) bekezdésében szabályozott normatív lakásfenntartási nyújt annak a személynek, akinek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona.
(2) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a) a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át,
b) a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja, de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az alábbi kiadások teljes költségét kell figyelembe venni:
Önkormányzati segély
19. § (1) A Képviselőtestület az e rendeletben meghatározottak szerint önkormányzati segélyt nyújt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére elsősorban az Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben.
(2) Az Szt. 45. §-ban foglaltakon túl rendkívüli élethelyzetnek kell tekinteni, ha a kérelmező
a) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul;
b) az első nyugellátás kifizetése valamely okból késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása stb.)
(3) Önkormányzati segély – a 13. §-ban foglalt kivétellel - annak a személynek állapítható meg, aki az (1) – (2) bekezdésben foglalt rendkívüli élethelyzetbe került vagy létfenntartási gonddal küzd és a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetén annak 200 %-át nem haladja meg.
(4) A családban az egy főre jutó jövedelemre való tekintet nélkül nem részesíthető önkormányzati segélyben az, aki az Szt. 4. § (1) b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.
(5) Az önkormányzati segély iránti kérelmet az e rendelet 1. számú mellékletét képező formanyomtatványon kell benyújtani írásban a Somogyapáti Közös Önkormányzati Hivatalhoz címzett küldemény formájában vagy személyesen eljárva a Hivatal ügyfélfogadási idejében a szociális igazgatási előadójánál. A kérelemhez csatolni kell a formanyomtatványon szereplő, szükséges igazolásokat.
(6) Az önkormányzati segély összege – a 12. §-ban foglalt kivétellel – alkalmanként legalább 2.000,- (kétezer) Ft, legfeljebb 10.000,- (tízezer) Ft lehet.
(7) Az eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segélyt – a 12. §-ban foglalt kivétellel - egy naptári éven belül legfeljebb három alkalommal lehet megállapítani ugyanazon kérelmező javára.
(8) Amennyiben ugyanazon kérelmező egy naptári éven belül legalább egy alkalommal eseti jelleggel nyújtott önkormányzati segélyben részesült, a meghatározott időszakra szóló, havi rendszerességgel nyújtott önkormányzati segély iránti kérelmét ugyanazon naptári éven belül el kell utasítani.
(9) A meghatározott időszakra, havi rendszerességgel nyújtott önkormányzati segély egy naptári éven belül legfeljebb három hónap időszakra nyújtható ugyanazon kérelmező javára azzal, hogy ugyanazon családon belül egyidejűleg egy személy lehet jogosult az önkormányzati segély folyósítására.
(10) Amennyiben ugyanazon kérelmező egy naptári éven belül három hónapon keresztül, rendszeresen nyújtott önkormányzati segélyben részesült, eseti jellegű segély iránti kérelmét ugyanazon naptári éven belül el kell utasítani.
(11) Az e szakaszban szabályozott önkormányzati segély természetbeni szociális ellátásként is nyújtható, elsősorban élelmiszersegély, tüzelősegély, közüzemi szolgáltatási díjhátralék kiegyenlítése, valamint gyógyszertámogatás céljából.
(12) A megállapított önkormányzati segély folyósítása készpénzben, utalással vagy a (11) bekezdésben foglalt természetbeni ellátás formájában történhet. A segélyezési forma megválasztása egyedileg és célszerűségi okokból vizsgálandó.
(13) A készpénzben megállapított önkormányzati segélyt a jogosult a határozat kézhezvételét követően Somogyapáti Közös Önkormányzati Hivatal a pénztárban veheti fel.
(14) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás céljából igényelt önkormányzati segély akkor nyújtható, ha a kérelmező családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.
(15) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás céljából igényelt önkormányzati segély megállapítása iránti kérelemhez - az (5) bekezdésben előírt dokumentumok mellett - csatolni kell a temetés költségeiről szóló, az eltemettető kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát és a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.
(16) Az e célból igényelt önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség mértékének 20 %-a, de legfeljebb 20.000,- (húszezer) Ft.
(17) Az eltemettető az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás céljából igényelt önkormányzati segély iránti kérelmét az elhalálozás napjától számított 60 napon belül terjesztheti elő.
(18) Szociális tűzifa juttatásban részesíthető az a helyi lakos jövedelemtől függetlenül aki:
a) vagy lakásfenntartási támogatásban, vagy
b) ápolási díjban, vagy
c) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, vagy
d) rokkantsági ellátásban részesül,továbbá az egyedül álló személy, akinek az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj 2,5X összegét (azaz 28.500,-Ft X 2,5 = 71.250,-Ft).
e) Szociális tűzifaként családonként minimum 1m³ tűzifa osztható ki.
Szociális kölcsön
20. § 1) A Képviselőtestület kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb 30.000,-Ft összeg erejéig azt a rászoruló személyt,
a) akinek a családjában az egy főre jutó nettó jövedelem az öregségi nyugdíj
22. § 1) A kölcsönt, ha annak összege az öregségi nyugdíj minimumot nem haladja meg három hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum kétszeresét nem haladja meg hat hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum háromszorosát nem haladja meg kilenc hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben havonta.
Karácsonyi segély
23. §
Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj támogatás
24. § 1) A képviselőtestület a Bursa Hungarica ösztöndíj rendszerhez való csatlakozás esetén a pályázatok elbírálását követően a költségvetési rendeletében biztosítja a szociálisan rászorult tanulók támogatásának fedezetét.
Méltányossági közgyógyellátás
25. §
Személyes gondoskodást nyújtó ellátások, szociális szolgáltatások, alapellátások
26. § (1) Az Szt. értelmében az önkormányzat - -az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
Étkeztetés
27. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen
a) koruk
b) egészségi állapotuk, vagy
c) fogyatékosságuk, vagy
d) pszichiátriai vagy szenvedélybeteg vagy
e) hajléktalanságuk
miatt
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot nem teszi lehetővé a napi egyszeri étkezés biztosítását annak, aki krónikus betegségben szenved, vagy három hónapot meghaladóan gondozásra szorul, melyet a háziorvos igazol.
(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fogyatékossága miatt nem tudja önmagát illetve eltartottját ellátni az, aki fogyatékossági támogatásban részesül. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet.
a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal,
b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.
(4) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az ellátás igénybe vételének jogosultságát háziorvos/ szakorvos igazolhatja. A pszichiátriai betegséget pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményének bemutatásával kell igazolni.
(5) Az életkort az érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal; a hajléktalanságot pedig lakcímkártyával, illetve a hajléktalan szállón kiállított igazolvánnyal kell bizonyítani.
6. Az étkeztetés intézményi térítési díját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
Házi segítségnyújtás
28. § (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.
(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell
a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásával való közreműködést,
c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában való segítségnyújtást.
(3) Házi segítségnyújtás térítésmentes.
Családsegítés
29. § (1) A Képviselőtestület a családsegítés alapellátást a Szolgálat működtetésével biztosítja.
(2) A családsegítő szolgáltatás célja az Önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.
30. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az ellátást biztosító intézménynél a SZOCEG NONPROFIT KFT Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézményénél nyújthatja be.
(2) A kérelem döntésre való előkészítése – az intézmény feladata, elbírálása pedig az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A kérelmek nyilvántartását, elintézési módját az intézményvezető köteles szabályozni.
31. § 1).Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.