Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének

4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL ÉS A GYERMEKVÉDELEM HELYI RENDSZERÉRŐL

Basal Község Önkormányzatának Képviselő- testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §- ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által nyújtott szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza  a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján  Basal Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, az ellátásokra való eljárási és jogosultsági feltételeket, igénybevételének rendjét, valamint érvényesítésének garanciáit.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Basal község közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában, a Gyvt. 4. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott személyekre.

 (2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybe vételekor nyilatkozatában Basal község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra.

III. FEJEZET

A SZOCIÁLIS IGAZGATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Eljárási rendelkezések

3.§

(1) A szociális igazgatási eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. Eljárási cselekmények elektronikus úton nem végezhetők.

(2) A szociális igazgatási eljárás költség- és illetékmentes.

(3) E rendelet eltérő rendelkezései hiányában a vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

A kérelem benyújtása

4. §

1. A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybe vétele iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerinti illetékes polgármesteri hivatalban vagy a Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Somogyapáti Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők, valamint ha a Ket. 36.§ (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint az adat vagy igazolás beszerezhető.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

a) a közös háztartásban élő, a Gyvt. 19. § (4) bekezdésében meghatározott személyekről,

b) az egyéb szociális támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről,

c) a közüzemi díj támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyekről

(3) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembe vételével kell elbírálni

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

1. a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;
2. nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az utolsó havi nyugdíjszelvény,
3. családtámogatási ellátások esetében a kifizető szerv által kiállított igazolás, vagy a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló bankszámlakivonat,
4. a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
5. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;
6. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
7. gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
8. egyéb jövedelmek esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
9. amennyiben a kérelmezőjövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés és a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata.

(5) A jövedelemszámításnál az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az Szt. 10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A vagyoni helyzet vizsgálatakor az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:

a) az állami adóhatóságot,

b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) az igazolást kiállító szervet,

d) a munkáltatót,

e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál nem régebbi környezettanulmány is.

Környezettanulmány

5. §

(1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. 

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

(3) Amennyiben az elvégzett környezettanulmány alapján a kérelmező életkörülményeire tekintettel a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat az eljáró hatóság vitatja, felhívhatja a kérelmezőt az általa lakott lakás, illetve a saját és vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozója tulajdonában álló vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

Az ellátások folyósítása

6. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül történik

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

Az ellátások felülvizsgálata

7. §

(1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) és (5) bekezdései irányadók.

(3) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.

Fellebbezés

8. §

(1) A polgármesterre átruházott döntések ellen a határozat közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezést a polgármester a jegyző közreműködésével és a döntéshez szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti. A képviselő-testület köteles elbírálni a fellebbezést.

IV. FEJEZET

RENDSZERES PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI

TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

Közüzemi díj támogatás

9. §

(1) A közüzemi díj támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Közüzemi díj támogatásra jogosult az a személy:

1. akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és
2. a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 5 %-át elérő költséghányad.

(3) Közüzemi díj támogatást 1 (egy) évre kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a közüzemi díj támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A közüzemi díj támogatás egy hónapra jutó havi összege

a) ha a háztartásban egy személy lakik: 2000,- (Kétezer) forint,

b) ha a háztartásban két személy lakik: 2500,- (Kétezer-ötszáz) forint,

c) ha a háztartásban három személy lakik: 3000,- (Háromezer) forint.

d) ha a háztartásban négy személy lakik: 3500,- Háromezer-ötszáz) forint,

e) ha négy személynél több lakik a háztartásban: 4000,- (Négyezer) forint,

(6) A közüzemi díj támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.

(7) Nem jogosult közüzemi díj támogatásra, aki

a) lakásfenntartási támogatásban részesül.

b) közüzemi díj támogatásban részesül.

(8) Hatályon kívül.

(9) A közüzemi díj támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a közös háztartásban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,

b) a lakásfenntartási költségek igazolására szolgáló utolsó befizetési időszakra vonatkozó közüzemi számlákat; albérletben élő esetén a bérleti szerződést és az albérleti díj befizetését igazoló bizonylatot; pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát.

(10) A közüzemi díj támogatás megállapításánál figyelembe vehető költségek a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, valamint a tüzelőanyag költség.

(11) A közüzemi díj támogatás folyósítása havonta a kérelmező részére történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig.

(12) A közüzemi díj támogatás megszűnik:

a) a támogatásra jogosult kérelmére,

b) a támogatásra jogosult halálával,

c) a 7. § c)-g) pontokba foglalt kötelezettség nem teljesítésével,

d) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,

e) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,

f) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(13) A (12) bekezdés f) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(14) Amennyiben a közüzemi díj támogatás folyósítása a (12) bekezdés f) pontjában foglaltak alapján kerül megszüntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 1 éven belül ismételten nem állapítható meg.

 (15) A közüzemi díj támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Gyógyszertámogatás

10. §

(1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

 (2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy,

1.  akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és
2. akinek számlával igazolt gyógyszerköltsége a család havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 10 %-át elérő költséghányad.

(3) Gyógyszertámogatás ugyanazon személynek évente legfeljebb két alkalommal állapítható meg.

(4) A gyógyszertámogatás összege alkalmanként 3000,- (Háromezer) Ft.

(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki az Szt. alapján érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik.

(6) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a családban élő személyek jövedelemigazolását és vagyonnyilatkozatát,

b) a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásától számított 30 napnál nem régebbi, gyógyszertár által kiállított számlát,

(7) A gyógyszertámogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.

Bursa Hungarica felsőoktatási ösztöndíj támogatás

11. §

A képviselő-testület a Bursa Hungarica ösztöndíj rendszerhez való csatlakozás esetén a pályázatok elbírálását követően a költségvetési rendeletében biztosítja a szociálisan rászorult tanulók támogatásának fedezetét.

V. FEJEZET

RENDKÍVÜLI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

Rendkívüli támogatás

12. §

(1) A képviselő-testület rendkívüli támogatásban részesíti azt a személyt, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítség szorul.

(2) Létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet különösen:

a) betegség, ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül,

b) baleset,

c) tartós táppénzes állomány,

d) családot ért elemi kár,

e) az előre nem tervezett, váratlan kiadás,

f) bűncselekmény sértettjeként anyagi segítségre szorul,

g) az első nyugellátás kifizetése valamely okból késik (nyugdíjazás elhúzódása, rokkantsági fok megállapítása stb.)

h) a családban történt haláleset,

i) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

j) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

k) a gyermek hátrányos helyzete miatt a család anyagi segítségre szorul,

l) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadás, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelmet a Hivatalnál kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat, továbbá a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően –

a) az érintett egészségügyi intézmény igazolását,

b) a váratlan költségekről szóló igazolást,

c) az egészségügyi szolgáltatás igénybevételéről szóló, az érintett egészségügyi szolgáltató igazolását,

d) gázfűtés esetén a fűtési szolgáltató igazolását vagy számláját, egyéb fűtési mód esetén a tüzelőanyagot forgalmazó által kibocsátott, a tüzelőanyag kifizetését igazoló számlát,

e) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát,

f) a várandósságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,

g) a gyámhivatal határozatát,

h) az egészségügyi szolgáltatások, ellátások szükségességét igazoló, a védőnői szolgálat, illetve az egészségügyi intézmény által kiállított javaslatot, az egészségügyi intézmény által kiállított igazolást,

i) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról,

j) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást és számlát,

k) a bölcsődei elhelyezést igazoló, a bölcsőde által kiadott igazolást és számlát.

(4) A (2) bekezdés  a)-g) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-a, egyedül élő esetén annak 200 %-a.

(5) A (2) bekezdés  a)-g) pontokra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg. A rendkívüli támogatás összege legalább 1.000,- (Egyezer) forint, legfeljebb 10.000,- (Tízezer) forint.

(6) A (2) bekezdés  a)-g) pontokra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatásban nem részesíthető az, aki az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal rendelkezik.

(7) A (2) bekezdés  h) pontjában meghatározott rendkívüli támogatásra jogosult, aki a település közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott él.

(8) A (2) bekezdés  h) pontjában foglaltakra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás összege 20.000,- (Húszezer) Ft.

(9) A (2) bekezdés  h) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 (hatvan) napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál.

(10) Családban történt halálesetre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

(11) A (2) bekezdés  i)-l) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-a.

(12) A (2) bekezdés  i)-l) pontjában foglaltakra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás évente legfeljebb kettő alkalommal állapítható meg. A rendkívüli támogatás összege legalább 3.000,- (Háromezer) Ft, legfeljebb 10.000,- (Tízezer) Ft.

(13) Sürgős szükség esetén (pl. elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset), ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget, a rendkívüli támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is kiutalható.

Karácsonyi támogatás

13. §

(1) Karácsonyi támogatást minden 18 életévét be nem töltött kiskorú, 55 életévét betöltött nő továbbá 60 életévét betöltött férfi kaphat, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át.      

(2) A képviselő-testület évente hivatalból dönthet a segély folyósításáról, és annak összegéről.

Szociális kölcsön

14.§

(1) A képviselő-testület kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb 30.000,-Ft  összeg erejéig azt a rászoruló  személyt,

a)  akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50%-át eléri, de annak 200 %-át nem haladja meg.

b)  Rendelkezik olyan jövedelemforrással, amelyből a szociális kölcsön törlesztése esetleges nem fizetés esetén levonható.

(2) Nem részesíthető kölcsönben az a feltételeknek egyébként megfelelő személy, aki:

a) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,

b) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(3) A szociális kölcsön speciális esete a helyben szokásos temetés 130.000,- forint  érték erejéig az eltemetés megfizetésére szolgáló kölcsön, melyre egyéb iránt a szociális kölcsön szabályai vonatkoznak.

(4) A szociális kölcsönt, ha annak összege az öregségi nyugdíj minimumot nem haladja meg három hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum kétszeresét nem haladja meg hat hónap, ha az öregségi nyugdíj minimum háromszorosát nem haladja meg kilenc hónap alatt kell visszafizetni, az előre meghatározott részletekben havonta. A (3) bekezdés esetén a szociális kölcsönt a folyósítástól számított 1 (egy) éven belül kell visszafizetni.

(5) Az első részletet a kölcsön felvételét követő 15. napjáig kell visszafizetni. A kölcsön törlesztő részlete minimum 5.000,-Ft/hó, melytől a képviselőtestület különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet.

(6) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(7) A kölcsön folyósítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását, így csak abban az esetben adható, ha az önkormányzat saját bevételéből az összege rendelkezésre áll.

Első lakáshoz jutók támogatása

15.§

(1) A képviselő-testület egyszeri  50.000,- (Ötvenezer) forint összegű támogatást állapít meg annak a személynek (családnak), aki első ízben jut saját tulajdonú lakáshoz, ennek keretében új családi házat épít vagy lakóházat vásárol és legalább egy éve a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezik, feltéve ha az együttköltöző családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át nem haladja meg és a család egyik tagjának sincs vagyona.

(2) A támogatás abban az esetben nyújtható, ha az építendő vagy megvásárolandó lakás a kérelmező lakásgondját tartósan megoldja, alapterülete a 150 m2-t nem haladja meg, és a település közigazgatási határán belül található.

(3) A lakás alapterületének meghatározásánál csak a földszinten lévő garázs, kazánház és tároló hagyható figyelmen kívül.

(4) A kérelemhez a jövedelemigazolás és vagyonnyilatkozat mellett csatolni kell – az 1 évnél nem régebbi - jogerős építési engedély vagy az adásvételi szerződés másolatát, továbbá igazolni kell, hogy kérelmező egy éve állandó lakosként a településen lakóhelyet létesített.

(5) Nem részesíthető támogatásban az,

a) aki a támogatás elnyerésére irányuló eljárás során olyan valótlan nyilatkozatot tesz, adatot közöl, amely számára jogtalan előnyt biztosítana,  

b) aki olyan tartási, életjáradéki, öröklési szerződést kötött – illetve a támogatás megvonandó, ha a futamidő alatt ilyet köt – amelyből reális várományosi helyzetbe kerül saját tulajdonú, állandó használatú lakóház megszerzésére,

c) aki felszólítás ellenére nem csatolja a kérelemhez a (4) bekezdésben felsorolt iratokat.

(6) A támogatás odaítéléséről a képviselő-testület dönt. A jóváhagyott támogatás kifizetéséről a polgármester 30 napon belül gondoskodik.

Gázbekötési támogatás

16. §

Az önkormányzat 70.000,- (Hetvenezer) forint összegű gázbekötési támogatást ad annak a helybeli családnak, aki a lakótelkére bekötteti a gázcsonkot, és akinek a családban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér négyszeresét. Az eljárás a gázszolgáltatóval kötött szerződésnek a Hivatalban való benyújtásával kezdődik. A döntést a képviselőtestület a helyi ismeret alapján hozza meg. A támogatás kifizetése a gázszolgáltatónak való utalással valósul meg.

Vízbekötési támogatás

17. §

Az önkormányzat 30.000,-Ft vissza nem térítendő támogatást nyújt annak a  családnak aki a lakótelkére bekötteti a vizet és akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó  jövedelem nem haladja meg a mindenkori minimálbér négyszeresét. Az eljárás a Baranya-Víz Zrt-vel kötött szerződésnek a Hivatalban való benyújtásával kezdődik. A döntést a képviselőtestület helyi ismerete alapján hozza meg. A támogatás kifizetése a Baranya-Víz Zrt-nek való utalással valósul meg.

Természetben nyújtott szociális ellátások

18. §

(1) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként az alábbi ellátásokat nyújthatja:

a) rendkívüli támogatás;

b) karácsonyi támogatás;

c) szociális célú tűzifa.

(2) A 12. § (2) bekezdés a)-g) és i)-l) pontjaiban szabályozott rendkívüli támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható. A képviselő-testület az alábbi természetbeni ellátásokat állapítja meg: Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, gyógyszerköltség megtérítése.

(3) A természetbeni ellátások formájáról, mértékéről a határozatban rendelkezni kell.

(4) A természetbeni ellátás ellenértékét a határozat alapján közvetlenül az adott intézménynek (pl. iskola, óvoda) kell utalni, vagy egyéb természetbeni juttatás esetén (pl. tanszer) az önkormányzat nevére kiállított számlával lehet a támogatásban részesülőnek elszámolni.

Szociális célú tűzifa

19. §

1. A szociális tűzifára jogosultak körét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

2. Azokat a személyeket indokolt szociális célú tűzifában részesíteni, akik lakásfenntartási támogatásra, aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára jogosultak, ápolási díjban, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rokkantsági ellátásban részesülnek, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.

(3) Szociális célú tűzifában részesíthető az az egyedül álló személy is, akinek az egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.

(4) Szociális tűzifaként családonként minimum 1m³ tűzifa osztható ki.

5. Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

6. A szociális célú tűzifa szétosztásról a polgármester gondoskodik.

Köztemetés

20. §

A települési önkormányzat a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

VI. FEJEZET

KÖZFOGLALKOZTATÁS

Közfoglalkoztatás

21. §

A közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

1. környezetvédelmi, kommunális munka (pl. hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás, sövénynyírás, gallyazás, közterület fenntartás, közterületek és önkormányzati tulajdonú ingatlanok őrzése, kőműves munkák, lakatos munkák, gépjavítás, festés, mázolás, burkolás);
2. az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető tevékenység (pl. takarítás, kézbesítés, könyvtári kisegítés, konyhai kisegítő munka, gyermekkísérés buszon, szerelés, festés, mázolás, egyéb adminisztratív munka).

VII. FEJEZET

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK ÉS

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

Szociális alapszolgáltatások

22. §

(1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

1. étkeztetés;
2. házi segítségnyújtás;
3. családsegítés.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybe vétele önkéntes.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az ellátást biztosító intézménynél, a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézménynél nyújthatja be.

(3) A kérelem döntésre való előkészítése az intézmény feladata, elbírálása pedig az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A kérelmek nyilvántartását, elintézési módját az intézményvezető köteles szabályozni.

Étkeztetés

23. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk

b) egészségi állapotuk, vagy

c) fogyatékosságuk, vagy                                        

d) pszichiátriai vagy szenvedélybeteg vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot nem teszi lehetővé a napi egyszeri étkezés biztosítását annak, aki krónikus betegségben szenved, vagy három hónapot meghaladóan gondozásra szorul, melyet a háziorvos igazol.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fogyatékossága miatt nem tudja önmagát illetve eltartottját ellátni az, aki fogyatékossági támogatásban részesül. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet.

a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az ellátás igénybe vételének jogosultságát háziorvos/szakorvos igazolhatja. A pszichiátriai betegséget pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményének bemutatásával kell igazolni.

(5) Az életkort az érvényes személyazonosításra alkalmas okmánnyal; a hajléktalanságot pedig lakcímkártyával, illetve a hajléktalan szállón kiállított igazolvánnyal kell bizonyítani.

Házi segítségnyújtás

24. §

(1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásával való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás térítésmentes.

Családsegítés

25. §

(1) A képviselőtestület a családsegítés alapellátást a Szolgálat működtetésével biztosítja.

(2) A családsegítő szolgáltatás célja az Önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

3) A Szolgálat megelőző tevékenysége körében:

a) Figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentális helyzetét, feltárja az egyén és a család életében jelentkező problémák okait, és tájékoztatja a kompetens hatóságokat és szolgáltatókat e problémákról.

b) Olyan monitoring-rendszert működtet, mely elősegíti más szervek és magánszemélyek részvételét a veszélyeztetettség és krízishelyzet megelőzésében.

(4) A szolgálat feladata továbbá:

a) szociális információs szolgáltatás,

b) közösségi ellátás keretében elősegíti a pszichiátriai betegek lakókörnyezetükben történő gondozását, rehabilitációját,

c) kábítószer, drogfogyasztás megelőzésének elősegítése,

d) jövedelem nélküli személyek felkutatása és nyilvántartásba vétele,

e) ágyban fekvő, ellátatlan betegekről való gondoskodás megszervezése

f) amennyiben az alapellátást keretében a szociális ellátást igénylő nem kaphatja meg az állapotának megfelelő segítséget, úgy gondoskodni kell arról, hogy a szakosított ellátáshoz hozzájussanak.

(5) A családsegítés alapellátást végző szerv munkatársa évente beszámol a képviselőtestület előtt az elvégzett munkáról.

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

26.§

(1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgáltatás

b) gyermekek napközbeni ellátása.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátásokat megállapodás alapján a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény útján, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő somogyapáti általános iskola és a Nagydobsza-Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Dobsza-Apáti Szivárvány Óvoda és Konyha közreműködésével biztosítja.

(3) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint a Somogyapáti községben található általános iskola és óvoda keretében szervezi meg.

(4) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tatozó étkeztetésért fizetendő térítési díjról a Nagydobsza-Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás társulási megállapodásában erre kijelölt települési önkormányzat alkot rendeletet.

(5) A személyes gondoskodás igénybevétele a Gyvt. 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik.

(6) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz, valamint az iskola vagy az óvoda vezetőjéhez nyújthatja be. A kérelem elbírálásáról a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskola vagy az óvoda vezetője dönt.

VIII. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Átmeneti rendelkezések

27. §

A rendelet előírásait a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Záró rendelkezések

28. §

(1) A rendelet a 2015. március 1. napján lép hatályba.

(3) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 10/2013. (I.02.) önkormányzati rendelete és a módosításairól szóló 7/2014. (XII.15.) önkormányzati rendelete hatályon kívül helyezve.

Basal, 2015. február 26.

  Detrik László                                                                                                     dr. Borsos Kinga

   polgármester                                                                                                             jegyző

Záradék:

Basal Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendeletét 2015. február 27-én a helyben szokásos módon kihirdettem.

                                                                                                                      dr. Borsos Kinga

                                                                                                                              jegyző