Basal Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2019. (II.22.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Basal Községi Önkormányzat Képviselő- testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §- ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által nyújtott szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§ A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza  a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) és a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján  Basal Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, az ellátásokra való eljárási és jogosultsági feltételeket, igénybevételének rendjét, valamint érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya

2.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Basal község közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában, a Gyvt. 4. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott személyekre.

 (2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybe vételekor nyilatkozatában Basal község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra.

II. FEJEZET

Eljárási rendelkezések

Hatáskörök

3.§ A képviselő-testület az alábbi ellátásokkal kapcsolatos feladat-és hatáskörét átruházza a polgármesterre:

a) lakhatási támogatás

b) gyógyszertámogatás

c)családban történt halálesetre biztosított rendkívüli támogatás

d) eltemettetésre szolgáló szociális kölcsön

e) köztemetés.

A kérelem benyújtása

4.§(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybe vétele iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerinti illetékes polgármesteri hivatalban vagy a Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Somogyapáti Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

a) a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről, (család)

 b) lakhatási esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyekről (háztartás ).

 (3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

1. a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;
2. nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az utolsó havi nyugdíjszelvény,
3. a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
4. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;
5. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
6. gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
7. egyéb jövedelmek esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
8. amennyiben a kérelmezőjövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés és a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata.

(4) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembevételével kell elbírálni

(5) A jövedelemszámításnál az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az Szt. 10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A vagyoni helyzet vizsgálatakor az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:

a) az állami adóhatóságot,

b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) az igazolást kiállító szervet,

d) a munkáltatót,

e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál nem régebbi környezettanulmány is.

Környezettanulmány

5.§ (1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. 

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

Az ellátások folyósítása

6.§ (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül történik

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

Az ellátások felülvizsgálata

7.§ (1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) és (5) bekezdései irányadók.

(3) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.

III. FEJEZET

RENDSZERES TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

                                                                            Lakhatási támogatás

8.§ (1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy:

1. akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és
2. a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 5 %-át elérő költséghányad.

    (3) Lakhatási támogatást egy évre kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a lakhatási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A lakhatási díj támogatás egy hónapra jutó havi összege

a) ha a háztartásban egy személy lakik: 3000,- Forint,

b) ha a háztartásban két személy lakik: 4000,-Forint,

c) ha a háztartásban három vagy négy személy lakik: 5000,-Forint,

d) ha a háztartásban 4-nél több személy lakik: 6.000,-Ft.

 (6) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.

 (7) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 4.§((2) bekezdés b) pontjában foglaltakon felül a lakásfenntartási költségek igazolására szolgáló utolsó befizetési időszakra vonatkozó közüzemi számlákat; albérletben élő esetén a bérleti szerződést és az albérleti díj befizetését igazoló bizonylatot; pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát.

(8) A lakhatási támogatás megállapításánál figyelembe vehető költségek a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a csatornahasználati díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, valamint a tüzelőanyag költség.

(9) A lakhatási támogatás folyósítása havonta a kérelmező részére történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig.

(10) A lakhatási támogatás megszűnik:

a) a támogatásra jogosult kérelmére,

b) a támogatásra jogosult halálával,

c) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,

d) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,

e) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(11) A (10) bekezdés e) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(12) Amennyiben a lakhatási támogatás folyósítása a (10) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján kerül megszüntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 1 éven belül ismételten nem állapítható meg.

Gyógyszertámogatás

9.§(1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

 (2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy,

1.  akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj  250 %-át nem haladja meg és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és
2. akinek számlával igazolt gyógyszerköltsége a család havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 10 %-át elérő költséghányad.

(3) Gyógyszertámogatás ugyanazon személynek évente három alkalommal állapítható meg.

(4) A gyógyszertámogatás összege alkalmanként 5000,- Forint.

(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki az Szt. alapján érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik.

(6) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 4.§(2) bekezdés a) pontjában foglaltakon felül a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásától számított 30 napnál nem régebbi, gyógyszertár által kiállított számlát.

IV. FEJEZET

RENDKÍVÜLI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

Rendkívüli támogatás

10.§ (1) A képviselő-testület rendkívüli támogatásban részesíti azt a személyt, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítség szorul.

(2) Létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet különösen:

a) betegség, ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül,

b) baleset,

c) tartós táppénzes állomány,

d) családot ért elemi kár,

e) a családban történt haláleset,

f) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

g) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való

visszakerülésének elősegítése,

h) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei    

elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadás, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi

intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat, továbbá a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően –

a) az érintett egészségügyi intézmény igazolását,

c) a várandóságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,

d) a gyámhivatal határozatát,

f) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról,

e) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást

f) a bölcsődei elhelyezést igazoló, a bölcsőde által kiadott igazolást.

(4) A rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a, egyedül élő esetén annak 250 %-a.

(5) A rendkívüli támogatás évente legfeljebb kettő alkalommal állapítható meg. A rendkívüli támogatás összege legalább 1.000,-Forint, legfeljebb 10.000,- Forint.

(6) Sürgős szükség esetén (pl. elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset), ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget, a rendkívüli támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is kiutalható.

Temetési támogatások

11.§ (1) Rendkívüli temetési támogatásra jogosult, aki a település közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott él.

(2) A rendkívüli temetési támogatás összege 30.000,-Forint.

(3) A rendkívüli temetési támogatás kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított hatvan napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál, és csatolni kell a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a kérelmező nevére kiállított temetési számla eredeti példányát.

(4) Családban történt halálesetre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

12 §. (1) Temetési kölcsönben részesíthető, aki a település közigazgatási területén állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik és életvitelszerűen ott él, és akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 500%-át nem haladja.

(2) A temetési kölcsön legmagasabb összege 150.000,-Ft, melyet a jogosult egy év alatt, havi egyenlő részletekben köteles visszafizetni.

(3) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

Karácsonyi támogatás

13.§ (1) Karácsonyi támogatást minden 18 életévét be nem töltött kiskorú, 55 életévét betöltött nő továbbá 60 életévét betöltött férfi kaphat.      

(2) A képviselő-testület évente hivatalból dönthet a segély folyósításáról, és annak összegéről.

Szociális kölcsön

14.§ (1) A képviselő-testület kamatmentes szociális kölcsönben részesítheti évente egy alkalommal legfeljebb 30.000,-Ft összeg erejéig azt a rászoruló személyt,

a)  akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem haladja meg.

b)  Rendelkezik olyan jövedelemforrással, amelyből a szociális kölcsön törlesztése esetleges nem fizetés esetén levonható.

(2) Nem részesíthető kölcsönben az a feltételeknek egyébként megfelelő személy, aki:

a) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,

b) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(3) A szociális kölcsönt a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjától kell visszafizetni. A kölcsön törlesztő részlete minimum 5.000,-Ft/hó, melytől a képviselőtestület különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet.

(4) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(5) A kölcsön folyósítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását, így csak abban az esetben adható, ha az önkormányzat saját bevételéből az összege rendelkezésre áll.

Első lakáshoz jutók támogatása

15.§ (1) A képviselő-testület egyszeri, 50.000,- Forint összegű támogatást állapít meg annak a személynek (családnak), aki első ízben jut saját tulajdonú lakáshoz, ennek keretében új családi házat épít vagy lakóházat vásárol és a vásárlás vagy építkezést megelőző legalább egy éve a település közigazgatási területén lakóhellyel rendelkezett.

 (2) A támogatás abban az esetben nyújtható, ha az építendő vagy megvásárlandó lakás a kérelmező lakásgondját tartósan megoldja, alapterülete a 150 m2-t nem haladja meg, és a település közigazgatási határán belül található.

(3) A lakás alapterületének meghatározásánál csak a földszinten lévő garázs, kazánház és tároló hagyható figyelmen kívül.

(4) A kérelemhez a jövedelemigazolás és vagyonnyilatkozat mellett csatolni kell – az 1 évnél nem régebbi - jogerős építési engedély vagy az adásvételi szerződés másolatát, továbbá igazolni kell, hogy kérelmező az építési engedély vagy az adásvételi szerződés kelte előtt legalább egy éve állandó lakosként a településen lakóhelyet létesített.

(5) Nem részesíthető támogatásban az,

a) aki a támogatás elnyerésére irányuló eljárás során olyan valótlan nyilatkozatot tesz, adatot közöl, amely számára jogtalan előnyt biztosítana,  

b) aki olyan tartási, életjáradéki, öröklési szerződést kötött – illetve a támogatás megvonandó, ha a futamidő alatt ilyet köt – amelyből reális várományosi helyzetbe kerül saját tulajdonú, állandó használatú lakóház megszerzésére,

c) aki felszólítás ellenére nem csatolja a kérelemhez a (4) bekezdésben felsorolt iratokat.

(6) A támogatás odaítéléséről a képviselő-testület dönt. A jóváhagyott támogatás kifizetéséről a polgármester 30 napon belül gondoskodik.

Természetben nyújtott szociális ellátások

16.§ (1) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként az alábbi ellátásokat nyújthatja:

    a) rendkívüli támogatás;

 b) karácsonyi támogatás;

    c) szociális célú tűzifa

    d) gyermekétkeztetés

(2) A 10. § (2) pontjaiban szabályozott rendkívüli támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható. A képviselő-testület az alábbi természetbeni ellátásokat állapítja meg: Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, gyógyszerköltség megtérítése.

(3) A természetbeni ellátások formájáról, mértékéről a határozatban rendelkezni kell.

(4) A természetbeni ellátás ellenértékét a határozat alapján közvetlenül az adott intézménynek (pl. iskola, óvoda) kell utalni, vagy egyéb természetbeni juttatás esetén (pl. tanszer) az önkormányzat nevére kiállított számlával lehet a támogatásban részesülőnek elszámolni.

Gyermekétkeztetés

17.§ Az önkormányzat ingyenesen biztosítja Somogyapáti körzetbe tartozó Játékország Óvodába  és Somogyapáti Általános Iskolába járó azon basali állandó lakosú gyermekeknek is az intézményi étkezést, akik más jogcímen nem részesülnek ingyenes, vagy kedvezményes étkeztetésben.

Szociális célú tűzifa

18.§(1) A szociális tűzifára jogosultak körét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.

(2) Azokat a személyeket indokolt szociális célú tűzifában részesíteni, akik lakásfenntartási támogatásra, aktív korúak ellátására, időskorúak járadékára, vagy rendszeres települési támogatásra ( közüzemi díj támogatás, gyógyszertámogatás  jogosultak, ápolási díjban, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben, rokkantsági ellátásban részesülnek, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek.

(3) Szociális célú tűzifában részesíthető az az egyedül álló személy is, akinek az egy főre jutó havi

 nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át.

(4) Szociális tűzifaként háztartásonként minimum 1m³, de legfeljebb 5 m3 tűzifa osztható ki.

5. Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.
6. A szociális célú tűzifa szétosztásról a polgármester gondoskodik.

Köztemetés

19.§ A települési önkormányzat a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

 V. FEJEZET

KÖZFOGLALKOZTATÁS

Közfoglalkoztatás

20.§ A közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

       a) környezetvédelmi, kommunális munka (pl. hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása,

          ároktisztítás, sövénynyírás, gallyazás, közterület fenntartás, közterületek és önkormányzati

          tulajdonú ingatlanok őrzése, kőműves munkák, lakatos munkák, gépjavítás, festés, mázolás,  

          burkolás);

      b) az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető tevékenység (pl. takarítás, kézbesítés,

         könyvtári kisegítés, konyhai kisegítő munka, gyermekkísérés buszon, szerelés, festés, mázolás,

         egyéb adminisztratív munka).

VI. FEJEZET

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK ÉS

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

Szociális alapszolgáltatások

21.§(1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

1. étkeztetés;
2. házi segítségnyújtás;
3. családsegítés.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az ellátást biztosító intézménynél, a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézménynél nyújthatja be.

(3) A kérelem döntésre való előkészítése az intézmény feladata, elbírálása pedig az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A kérelmek nyilvántartását, elintézési módját az intézményvezető köteles szabályozni.

Étkeztetés

22.§ (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk

b) egészségi állapotuk, vagy

c) fogyatékosságuk, vagy                                        

d) pszichiátriai vagy szenvedélybeteg vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti egészségi állapot nem teszi lehetővé a napi egyszeri étkezés biztosítását annak, aki krónikus betegségben szenved, vagy három hónapot meghaladóan gondozásra szorul, melyet a háziorvos igazol.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fogyatékossága miatt nem tudja önmagát illetve eltartottját ellátni az, aki fogyatékossági támogatásban részesül. A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet.

a) az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló határozattal, vagy más okirattal,

b) az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel.

(4) Az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az ellátás igénybe vételének jogosultságát háziorvos/szakorvos igazolhatja. A pszichiátriai betegséget pszichiáter vagy neurológus szakorvos szakvéleményének bemutatásával kell igazolni.

Házi segítségnyújtás

23.§ (1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásával való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás térítésmentes.

Családsegítés

24.§ (1) A képviselőtestület a családsegítést a Szigetvári Család-és Gyermekjóléti Központ  (a továbbiakba: Szolgálat ) útján biztosítja.

(2) A családsegítő szolgáltatás célja az Önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

(3) A Szolgálat megelőző tevékenysége körében:

a) Figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentális helyzetét, feltárja az egyén és a család életében jelentkező problémák okait, és tájékoztatja a kompetens hatóságokat és szolgáltatókat e problémákról.

b) Olyan monitoring-rendszert működtet, mely elősegíti más szervek és magánszemélyek részvételét a veszélyeztetettség és krízishelyzet megelőzésében.

(4) A szolgálat feladata továbbá:

a) szociális információs szolgáltatás,

b) közösségi ellátás keretében elősegíti a pszichiátriai betegek lakókörnyezetükben történő gondozását, rehabilitációját,

c) kábítószer, drogfogyasztás megelőzésének elősegítése,

d) jövedelem nélküli személyek felkutatása és nyilvántartásba vétele,

e) ágyban fekvő, ellátatlan betegekről való gondoskodás megszervezése

f) amennyiben az alapellátást keretében a szociális ellátást igénylő nem kaphatja meg az állapotának megfelelő segítséget, úgy gondoskodni kell arról, hogy a szakosított ellátáshoz hozzájussanak.

(5) A családsegítés alapellátást végző szerv munkatársa évente beszámol a képviselőtestület előtt az elvégzett munkáról.

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

25.§ (1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgáltatás

b) gyermekek napközbeni ellátása.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátásokat a Szigetvári Család-és Gyermekjóléti  Központ útján,illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő Somogyapáti Általános Iskola és a Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Játékország Óvoda és Konyha közreműködésével biztosítja.

(3) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint a Somogyapáti községben található általános iskola és óvoda keretében szervezi meg.

(4) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tartozó étkeztetésért fizetendő térítési díjról az önkormányzat rendeletet alkot.

(5) A személyes gondoskodás igénybevétele a Gyvt. 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik.

(6) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz, valamint az iskola vagy az óvoda vezetőjéhez nyújthatja be. A kérelem elbírálásáról a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskola vagy az óvoda vezetője dönt.

Záró rendelkezések

26.§ (1) A rendelet a 2019. február 25. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Basal Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Basal, 2019. február 22.

        Detrik László                                                                                            Dr.Ratkovics Ágnes

       polgármester                                                                                                        aljegyző