Patapoklosi Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2019. (II.19.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Patapoklosi Községi Önkormányzat Képviselő- testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 1. § (2) bekezdésében, 10. § (1) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §- ában, a 32. § (3) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 62. § (2) bekezdésében, a 132. § (4) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat által nyújtott szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja:

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza  a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. Törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény (a továbbiakban: Gyvt.) És a végrehajtásukra kiadott jogszabályok alapján  Patapoklosi Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátások formáit, az ellátásokra való eljárási és jogosultsági feltételeket, igénybevételének rendjét, valamint érvényesítésének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed Patapoklosi község közigazgatási területén állandó bejelentett lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Szt. 3. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdés a) pontjában, a Gyvt. 4. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott személyekre.

 (2) a rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Patapoklosi község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) A rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat által nyújtott pénzbeli és természetbeni, valamint a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokra.

II. FEJEZET

Eljárási rendelkezések

Hatáskörök

3.§

A képviselő-testület az alábbi ellátásokkal kapcsolatos feladat- és hatáskörét átruházza a polgármesterre:

a) lakhatási támogatás

b) gyógyszertámogatás

c) családban történt halálesetre biztosított rendkívüli támogatás

d) eltemettetésre szolgáló szociális kölcsön

e) tanulmányi eredményt ösztönző támogatás

f) mezőgazdasági termény támogatás

g) köztemetés.

A kérelem benyújtása

4. §

(1)A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybevétele iránti kérelmet a kérelmező lakcíme szerinti illetékes polgármesteri hivatalban vagy a Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Somogyapáti Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatokat, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell nyilatkozatot

a) a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyekről ( család)

b) a lakhatási támogatás esetén a lakásban együtt lakó - oda bejelentett -, az Szt. 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személyekről ( háztartás )

 (3) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

1. a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;
2. nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátások esetén az utolsó havi nyugdíjszelvény,
3. a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;
4. a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;
5. a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;
6. gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai szelvény, bankszámlakivonat, átvételi elismervény, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
7. egyéb jövedelmek esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás, a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata,
8. amennyiben a kérelmezőjövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés és a kérelmező büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozata.

(4) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembe vételével kell elbírálni

 (5) A jövedelemszámításnál az Szt. 4. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint az Szt. 10. §-ában foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A vagyoni helyzet vizsgálatakor az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal megkeresheti:

a) az állami adóhatóságot,

b) a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,

c) az igazolást kiállító szervet,

d) a munkáltatót,

e) elrendelheti környezettanulmány készítését, illetve elfogadható a kiskorú gyermeket nevelő családoknál a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapnál nem régebbi környezettanulmány is.

Környezettanulmány

5. §

(1) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. 

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán részletes információval rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

Az ellátások folyósítása

6. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül történik

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

Az ellátások felülvizsgálata

7. §

(1) Az ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül köteles értesíteni a Hivatalt.

(2) A jogosulatlanul, illetve a rosszhiszeműen igénybe vett ellátások megtérítésére az Szt. 17. § (1) – (3) és (5) bekezdései irányadók.

(3) Ha az eset összes körülményei alapján megállapítható, hogy a pénzbeli támogatást a jogosult nem a rendeltetésének megfelelően használja fel, akkor azt a határozat alapján a szociális gondozó vagy a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat gondozója részére kell kifizetni, amely személy jogosult a felvett készpénzsegélyen a jogosult részére élelmiszert, ruhaneműt, tisztítószereket, a háztartás viteléhez szükséges egyéb dolgokat, tüzelőt vásárolni vagy kifizetni a közüzemi díjakat. A felvett összeg felhasználásáról 15 (tizenöt) napon belül számlákkal köteles elszámolni az önkormányzat felé.

III. FEJEZET

RENDSZERES TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

Lakhatási támogatás

8. §

(1) A lakhatási támogatás a szociálisan rászorult személy részére a lakásfenntartás kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

(2) Lakhatási támogatásra jogosult az a személy:

1. akinek a háztartásában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona és
2. a lakásfenntartás havi költségének a háztartás havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 5 %-át elérő költséghányad.

(3) A lakhatási támogatást  egy évre kell megállapítani.

(4) A kérelmezőt a lakhatási támogatás iránti kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(5) A  lakhatási díj támogatás egy hónapra jutó havi összege:

       a) ha a háztartásban egy személy lakik: 3.000,-Ft

       b) ha a háztartásban két személy lakik:  4.000,-Ft

       c) ha a háztartásban három vagy több személy lakik: 5.000,-Ft

(6) A lakhatási támogatás ugyanazon lakás esetén csak egy jogosult részére állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. Külön lakásnak kell tekinteni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megállapított lakás lakrészeit.

 (7) A lakhatási támogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 4.§ (2) bekezdés b) pontjában foglaltakon felül:

a) a lakásfenntartási költségek igazolására szolgáló utolsó befizetési időszakra vonatkozó közüzemi számlákat; albérletben élő esetén a bérleti szerződést és az albérleti díj befizetését igazoló bizonylatot; pénzintézeti hiteltartozás esetén a kölcsönszerződést és az utolsó befizetés bizonylatát.

b) annak a szolgáltatónak az utolsó havi teljes számlamásolatát, amelyre a kérelmező a lakhatási támogatás utalását kéri.

(8) A lakhatási támogatás megállapításánál figyelembe vehető költségek a lakbér vagy albérleti díj, a lakáscélú pénzintézeti kölcsön törlesztő részlete, a szennyvíz elhelyezési díj, a szemétszállítás költsége, a villanyáram, a víz- és gázfogyasztás költsége, valamint a tüzelőanyag költség.

(9) A lakhatási támogatás folyósítása havonta a kérelmező részére vagy a kérelmező által megjelölt szolgáltató részére történik a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig.

(10) A lakhatási támogatás megszűnik:

a) a támogatásra jogosult kérelmére,

b) a támogatásra jogosult halálával,

c) a kérelmező a lakást részben vagy egészben nem lakás céljára használja,

d) a kérelmező a lakás használatát másnak átengedi, vagy a lakásban nem él életvitelszerűen,

e) amennyiben a támogatásra jogosult személy a jogosultsági feltételeiben bekövetkezett változást a bekövetkezés napjától számított 15 napon belül nem jelenti be a Hivatalnak. Ebben az esetben a jogosulatlanul felvett támogatást köteles visszafizetni.

(11) A (10) bekezdés e) pontja alapján előírt visszafizetési kötelezettség esetén a polgármester, amennyiben az egyösszegű visszafizetés a kérelmező megélhetését veszélyezteti, részletfizetési kedvezményt engedélyezhet.

(12) Amennyiben a lakhatási támogatás folyósítása a (10) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján kerül megszüntetésre, úgy a támogatás ugyanarra a lakásra a megszűntetést követő 1 éven belül ismételten nem állapítható meg.

Gyógyszertámogatás

9. §

(1) A gyógyszertámogatás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított támogatás.

 (2) Gyógyszertámogatásra jogosult az a személy,

1.  akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg és a család tagjai egyikének sincs vagyona, és
2. akinek számlával igazolt gyógyszerköltsége a család havi összjövedelméhez viszonyított aránya a jövedelem legalább 10 %-át elérő költséghányad.

(3) Gyógyszertámogatás ugyanazon személynek évente négy alkalommal állapítható meg.

(4) A gyógyszertámogatás összege alkalmanként 5.000,- Ft.

(5) Nem jogosult gyógyszertámogatásra, aki az Szt. alapján érvényes közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik.

(6) A gyógyszertámogatás megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a 4.§ (2) bekezdés a) pontjában foglaltakon felül a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásától számított 30 napnál nem régebbi, gyógyszertár által kiállított számlát.

IV. FEJEZET

RENDKÍVÜLI PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

Rendkívüli támogatás

10. §

(1) Rendkívüli támogatásban azt a személyt indokolt részesíteni, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, és emiatt önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadás miatt anyagi segítség szorul.

(2) Létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzet különösen:

a) betegség, vagy ha a család egyik tagja 5 napot meghaladóan kórházi kezelésben részesül,

b) baleset,

c) tartós táppénzes állomány,

d) családot ért elemi kár,

e) közüzemi díjtartozás miatti szolgáltatás korlátozása, vagy megszűntetése,

f) a családban történt haláleset,

g) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,

h) a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése,

i) a gyermek és fiatal felnőtt iskoláztatásával, a gyermek óvodai nevelésével, bölcsődei elhelyezésével kapcsolatos egyszeri kiadás, vagy a védőnői szolgálat, illetve egészségügyi intézmény által javasolt szolgáltatások, ellátások igénybevétele.

(3) A rendkívüli támogatás iránti kérelemhez csatolni kell az elbíráláshoz szükséges jövedelemigazolásokat, továbbá a családot ért elemi kár kivételével – a támogatás alapját képező létfenntartást veszélyeztető vagy rendkívüli élethelyzettől függően –

a) az érintett egészségügyi intézmény igazolását,

b) a közüzemi szolgáltatást korlátozó vagy megszűntető döntést tartalmazó iratot,

c) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát és a kérelmező nevére kiállított temetési számla eredeti példányát,

d) a várandóságot igazoló orvosi igazolást vagy terhességi kiskönyvet,

e) gyámhatósági határozatot,

f) az iskolalátogatási igazolást a tanulói jogviszonyról 16 éven felüli gyermek esetében,

g) az óvodai nevelést igazoló, az óvoda által kiadott igazolást

h) a bölcsődei elhelyezést igazoló, a bölcsőde által kiadott igazolást.

(4) A rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi nettó családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-a, egyedül élő esetén annak 250 %-a.

(5) A (2) bekezdés a)-e), valamint az g)-i) pontjaira tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás évente legfeljebb kettő alkalommal állapítható meg. A rendkívüli támogatás összege legalább 5.000,-Ft legfeljebb 20.000,-Ft lehet, egy családból ugyanazon alkalommal csak egy személy részesíthető támogatásban.^[1]

 (6) A (2) bekezdés  f) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi nettó jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 800%-a.

(7) A (2) bekezdés f) pontjában foglaltakra tekintettel nyújtott rendkívüli támogatás összege 30.000,- Ft.

(8) A (2) bekezdés  f) pontjában meghatározott rendkívüli támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkeztétől számított 60 (hatvan) napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál.

(9) Családban történt halálesetre tekintettel megállapított rendkívüli támogatás összege, valamint a támogatás odaítéléséről szóló határozat száma az eredeti temetési számlára kerül rávezetésre.

 (10) Sürgős szükség esetén (pl. elemi csapás, hosszabb kórházi ápolással járó, tartós táppénzes állomány, baleset), ha az igénylő életkörülményei indokolják az azonnali segítséget, a rendkívüli támogatás bizonyítási eljárás nélkül, az igénylő nyilatkozata alapján is kiutalható.

Karácsonyi támogatás

11. §

(1) Karácsonyi támogatásra jogosult jövedelemtől függetlenül  az a személy, aki a településen állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és életvitelszerűen ott él.      

(2) A képviselő-testület évente hivatalból dönthet a segély folyósításáról, és annak összegéről.

Szociális kölcsön

12.§

(1) Kamatmentes szociális kölcsönben részesíthető évente egy alkalommal legfeljebb 30.000,- forint összeg erejéig az a rászoruló személy,

a)  akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét eléri, de annak 200 %-át nem haladja meg.

b)  Rendelkezik olyan jövedelemforrással, amelyből a szociális kölcsön törlesztése esetleges nem fizetés esetén levonható.

(2) Nem részesíthető kölcsönben, aki a feltételeknek egyébként megfelelő személy, ha:

a) önhibájából került nehéz anyagi helyzetbe,

b) korábban igénybe vett kölcsönét nem, vagy késedelmesen fizette vissza.

(3) A szociális kölcsön speciális esete a helyben szokásos temetés 150.000,- forint érték erejéig az eltemetés megfizetésére szolgáló kölcsön, melyre egyéb iránt a szociális kölcsön szabályai vonatkoznak.

(4) A szociális kölcsönt a kölcsön felvételét követő hónap 15. napjától 6 hónap alatt kell visszafizetni.

 A temetésre tekintettel biztosított kölcsönt havi 10.000,-Ft összegben kell visszafizetni.

 (5) A kölcsön törlesztő részlete minimum 5.000,-Ft/hó, melytől a képviselőtestület különös méltánylást érdemlő esetben eltérhet.

(6) A kölcsön folyósításáról szóló határozatban rögzíteni kell a kölcsön folyósítás célját, összegét a visszafizetés feltételeit és a kölcsön késedelmes megfizetése esetén a behajtás módját.

(7) A kölcsön folyósítása nem veszélyeztetheti az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatainak ellátását, így csak abban az esetben adható, ha az önkormányzat saját bevételéből az összege rendelkezésre áll.

(8)A szociális kölcsön iránti kérelmekről a képviselő-testület dönt, a temetési költségekre igényelt kölcsön kivételével.

12/A.§

Jövedelempótlási célú települési támogatás^[2]

12/A.§ (1) Jövedelempótlási célú települési támogatásban részesíthető az, aki Patapoklosi Községi Önkormányzattal közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, és a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300 %-át nem haladja meg.

(2) A jövedelempótlási célú települési támogatás havi összege legalább 5.000 Ft, legfeljebb 28.500 Ft lehet.

(3) A jövedelempótlási célú települési támogatás a közfoglalkoztatási jogviszony időtartama alatt legfeljebb 12 hónapra állapítható meg

Tanévkezdési támogatás

13.§

(1) A családok tanévkezdési gondjainak enyhítése érdekében a képviselő-testület rászorultságra tekintet nélkül, minden óvodás, általános iskolás és nappali tagozaton középfokú tanulmányokat folytató gyermek részére egyszeri tanévkezdési támogatást állapít meg.

(2) A képviselő-testület évente hivatalból dönt a támogatás folyósításáról, és annak összegéről.^[3]

(3) A támogatások kifizetésére minden év augusztus hó 20. napjáig kerül sor.

Gyermektáborozás támogatása

13/A§ 

  (1) A képviselő-testület költségvetési forrásaitól függően évente egyszeri alkalommal gyermektáborozáshoz támogatást nyújthat jövedelem vizsgálat nélkül, gyermekenkét maximum 25.000,-Ft összegben.

(2) A támogatásban részesülőkről és a támogatás összegéről a képviselő-testület dönt.

Tanulmányi eredményt ösztönző támogatás

14. §

(1) Tanulmányi eredményt ösztönző támogatásra jogosult minden olyan, a szociális rendelet hatálya alá tartozó általános iskola 7-8. osztályába járó tanuló, valamint nappali tagozatos középiskolás, akinek a tanévben félévi vagy év végi tanulmányi átlaga legalább 4,00^[4].

(2) A támogatás iránti kérelmet a gyermek törvényes képviselőjének a Hivatalban az erre rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtania. A kérelemhez csatolni szükséges a tanulmányi eredményt igazoló félévi vagy év végi tanulmányi eredményt tartalmazó bizonyítvány másolatát.

(3) A támogatás mértéke félévi vagy év végi tanulmányi eredmény esetén 10.000,-forint. Amennyiben a tanuló félévi és év végi eredménye egyaránt 4,00, úgy összesen 20.000,-Forint-ra jogosult az adott tanévben.

(4) A támogatásra nem jogosult:

a) az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő és az önkormányzattól pénzbeli támogatásban részesülő tanuló,

b) az évismétlő középiskolás.

Természetben nyújtott szociális ellátások

15. §

(1) Az önkormányzat természetbeni szociális ellátásként az alábbi ellátásokat nyújthatja:

a) rendkívüli támogatás keretében élelmiszer, tankönyv és tanszer, gyermekek táboroztatása.

b) karácsonyi támogatás keretében élelmiszer csomag

c) szociális célú tűzifa

d) mezőgazdasági termény támogatás.

(2) A 12. § (2) bekezdés a)-g) és i)-l) pontjaiban szabályozott rendkívüli támogatás természetbeni szociális ellátásként is nyújtható. A képviselő-testület az alábbi természetbeni ellátásokat állapítja meg: Erzsébet-utalvány, élelmiszer, tüzelősegély, tankönyv- és tanszervásárlás támogatása, tandíj, közüzemi díjak, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, gyógyszerköltség megtérítése.

(3) A természetbeni ellátások formájáról, mértékéről a határozatban rendelkezni kell.

(4) A természetbeni ellátás ellenértékét a határozat alapján közvetlenül az adott intézménynek (pl. iskola, óvoda) kell utalni, vagy egyéb természetbeni juttatás esetén (pl. tanszer) az önkormányzat nevére kiállított számlával lehet a támogatásban részesülőnek elszámolni.

(5) A természetben nyújtott támogatások egy háztartásban nem haladhatják meg az 50.000,-Ft-ot.

Szociális célú tűzifa

16. §

(1) A szociális tűzifa támogatásra jogosultak körét a képviselő-testület határozattal állapítja meg.  

 (2)A képviselő testület elsősorban azokat a személyeket részesíti szociális célú tűzifában, akik:

            a) aktív korúak ellátásában

            b) időskorúak járadékában

            c) rendszeres települési támogatásban (lakhatási támogatás, gyógyszertámogatás)

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelnek

e) rokkantsági ellátásban részesülnek,

f) az a)-e) pontokban nem nevesített egyéb pénzbeli és természetbeni szociális ellátásban részesülnek.^[5]

(3) Szociális célú tűzifában részesíthető az a háztartás is, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 450%-át.^[6]

(4) Szociális tűzifaként háztartásonként minimum 1m³, de legfeljebb  5 m³ tűzifa osztható ki.

(5) Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőktől ellenszolgáltatást nem kér.

(6) Tűzifa támogatásban csak az a személy részesíthető, aki életvitelszerűen a településen él. Tűzifa támogatás ugyanazon lakott ingatlanra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és a háztartások számától.

(7) A tűzifában részesülő személy a tűzifát nem értékesítheti, nem adhatja át másnak, csak saját használatra használhatja fel. Aki az előző rendelkezéseket megszegi, a következő három évben szociális tűzifa támogatásban nem részesülhet.

Mezőgazdasági termék-támogatás

17.§

(1) Azt a személyt indokolt mezőgazdasági termék-támogatásban részesíteni, aki

a) lakhatási támogatásra jogosult,

b) aktív korúak ellátására jogosult,

c) időskorúak járadékára jogosult,

d) közgyógyellátásra jogosult,

e) ápolási díjra jogosult,

f) közfoglalkoztatásban vesz részt,

g) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő család tagja,

h) háztartásában kiskorú gyermeket nevel, vagy

i) nyugdíjas vagy nyugdíjszerű (pl. rokkantsági járadék, átmeneti járadék, háztartási pótlék, rehabilitációs járadék) ellátásban részesül.

(2) A mezőgazdasági termék-támogatás biztosításáról nem kell egyedi határozatot hozni.

(3) A támogatás átadás-átvétele e rendelet 1. számú melléklete szerinti nyomtatvány kitöltésével történik.

(4) A képviselő-testület a mezőgazdasági termék-támogatással kapcsolatos hatáskör gyakorlását átruházza a polgármesterre.

Köztemetés

18. §

A települési önkormányzat a köztemetés jogszabályban meghatározott megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt. Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, ha az eltemettetésre köteles személy vagyonnal nem rendelkezik, rendszeres jövedelme nincs vagy a hagyaték csak hagyatéki teherből áll.

V. Fejezet

Közfoglalkoztatás

19. §

A közfoglalkoztatás keretében végezhető közcélú munkák köre különösen:

1. környezetvédelmi, kommunális munka (pl. hulladék gyűjtése, kaszálás, parlagfű irtása, ároktisztítás, sövénynyírás, gallyazás, közterület fenntartás, közterületek és önkormányzati tulajdonú ingatlanok őrzése, kőműves munkák, lakatos munkák, gépjavítás, festés, mázolás, burkolás);
2. az önkormányzat hivatalánál és intézményeinél végezhető tevékenység (pl. takarítás, kézbesítés, könyvtári kisegítés, konyhai kisegítő munka, gyermekkísérés buszon, szerelés, festés, mázolás, egyéb adminisztratív munka).

VI. FEJEZET

SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK ÉS

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

Szociális alapszolgáltatások

20. §

(1) Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat nyújtja:

1. étkeztetés;
2. házi segítségnyújtás;
3. családsegítés,
4. falugondnoki szolgálat.

A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybe vétele önkéntes.

(2) A falugondnoki szolgáltatás részletes szabályait Patapoklosi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a falugondnoki szolgálatról szóló önkormányzati rendelete tartalmazza.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások iránti kérelmet az ellátást igénylő, illetve törvényes képviselője az ellátást biztosító intézménynél, a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működő dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézménynél nyújthatja be.

(4) A kérelem döntésre való előkészítése az intézmény feladata, elbírálása pedig az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A kérelmek nyilvántartását, elintézési módját az intézményvezető köteles szabályozni.

Étkeztetés

21. §

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkeztetéséről kell gondoskodni, akik az önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) koruk

b) egészségi állapotuk, vagy

c) fogyatékosságuk, vagy                                        

d) pszichiátriai vagy szenvedélybeteg vagy

e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Az önkormányzat a településen állandó lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen élő 65. életévét betöltött kérelmezők részére munkanapokon biztosítja a napi egyszeri meleg ebédet 50 %-os térítési díj fizetési kedvezménnyel.

 (3) Az étkezők részére az ebédet a somogyapáti Játékország Óvoda és Konyha konyhájáról biztosítja az önkormányzat a településre történő kiszállítással. Az étel szállítására alkalmas edényről és csere edényről, valamint azok tisztántartásáról a jogosult köteles gondoskodni.

 (4) A kérelmekről a polgármester átruházott hatáskörben dönt. Az önkormányzat a térítési díj 50%-át az étkezést biztosító konyha által kiállított számla alapján tárgyhót követő hónap 15-éig utalja át az intézmény részére, a jogosultak az intézmény részére kötelesek a térítési díj fennmaradó 50%-át befizetni. 

Házi segítségnyújtás

22. §

(1) A házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásával való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve elhárításában való segítségnyújtást.

(3) Házi segítségnyújtás térítésmentes.

Családsegítés

23. §

(1) A képviselőtestület a családsegítés alapellátást a Szigetvári Család-és Gyermekjóléti Központ ( a továbbiakban: Szolgálat ) útján biztosítja.

(2) A családsegítő szolgáltatás célja az Önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

(3) A Szolgálat megelőző tevékenysége körében:

a) Figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentális helyzetét, feltárja az egyén és a család életében jelentkező problémák okait, és tájékoztatja a kompetens hatóságokat és szolgáltatókat e problémákról.

b) Olyan monitoring-rendszert működtet, mely elősegíti más szervek és magánszemélyek részvételét a veszélyeztetettség és krízishelyzet megelőzésében.

(4) A szolgálat feladata továbbá:

a) szociális információs szolgáltatás,

b) közösségi ellátás keretében elősegíti a pszichiátriai betegek lakókörnyezetükben történő gondozását, rehabilitációját,

c) kábítószer, drogfogyasztás megelőzésének elősegítése,

d) jövedelem nélküli személyek felkutatása és nyilvántartásba vétele,

e) ágyban fekvő, ellátatlan betegekről való gondoskodás megszervezése

f) amennyiben az alapellátást keretében a szociális ellátást igénylő nem kaphatja meg az állapotának megfelelő segítséget, úgy gondoskodni kell arról, hogy a szakosított ellátáshoz hozzájussanak.

(5) A családsegítés alapellátást végző szerv munkatársa évente beszámol a képviselőtestület előtt az elvégzett munkáról.

Személyes gondoskodást nyújtó alapellátások

24.§

(1) Az önkormányzat az alábbi személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátásokat biztosítja:

a) gyermekjóléti szolgáltatás

b) gyermekek napközbeni ellátása.

(2) Az önkormányzat a gyermekjóléti alapellátásokat a Szigetvári Család- és Gyermekjóléti Központ útján, illetve a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartásában lévő Somogyapáti Általános Iskola és a Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás által fenntartott Játékország Óvoda és Konyha közreműködésével biztosítja.

(3) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását a Gyvt. 41. §-ában meghatározottak szerint a Somogyapáti községben található általános iskola és óvoda keretében szervezi meg.

(4) A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben az alapellátások körébe tatozó étkeztetésért fizetendő térítési díjról az önkormányzat rendeletet alkot.

(5) A személyes gondoskodás igénybevétele a Gyvt. 31. §-ában meghatározott módon, az ellátást igénylő kérelmére történik.

(6) A kérelmező a személyes gondoskodás körébe tartozó ellátás igénybevételére irányuló kérelmét a családsegítő és gyermekjóléti szolgálathoz, valamint az iskola vagy az óvoda vezetőjéhez nyújthatja be. A kérelem elbírálásáról a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, az iskola vagy az óvoda vezetője dönt.

Záró rendelkezések

25. §

(1) A rendelet a 2019. február 20. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Patapoklosi Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete hatályát veszti.

Patapoklosi, 2019. február 19.

Károlyiné Vári Szilvia  sk.                                                                                Dr. Ratkovics Ágnes  sk.

         polgármester                                                                                              aljegyző