Patapoklosi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 06. 02- 2025. 11. 26Patapoklosi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Patapoklosi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) Magyarország Alaptörvénye 32.cikk(2) bekezdése által meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében és az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjának, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény ( továbbiakban: Mötv. ) 53. § (1) bekezdésében foglalt feladatkörében működésének részletes szabályait a Szervezeti és Működési Szabályzatában (a továbbiakban: SZMSZ) az alábbiak szerint határozza meg:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Patapoklosi Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az önkormányzat székhelye: 7923 Patapoklosi Rákóczi utca 50.
(3) Az önkormányzat működési területe Patapoklosi község közigazgatási területére terjed ki.
(4) Az önkormányzat hivatalos honlapja a www.patapoklosi.hu. A honlap tartalmazza különösen az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott adatokat.
A képviselő-testület szervei
2. § (1) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei:
a) polgármester,
b) Ügyrendi Bizottság
c) Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal,
d) jegyző,
e) Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás
f)1 Mecsek-Dráva Önkormányzati Társulás,
g)2 Vásárosbéc-Patapoklosi Önkormányzati Szennyvízkezelési Társulás látják el.
(2) A képviselő-testület hivatalának a neve és címe: Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal, 7912 Nagypeterd, Kossuth u. 93/A. (a továbbiakban: közös hivatal)
(3) A közös hivatal kirendeltségének neve és címe: Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Somogyapáti Kirendeltsége, 7922 Somogyapáti Fő u. 81
Az önkormányzat jelképei
3. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer, zászló és a pecsét.
(2) Az önkormányzat kör alakú pecsétjeinek lenyomata:
a) középen a Magyar Köztársaság címere, a köríven pedig Patapoklosi Községi Önkormányzat;
b) középen a Magyar Köztársaság címere, a köríven pedig Patapoklosi Községi Önkormányzat Képviselő-testülete, Baranya vármegye felirat.
(3) Az önkormányzat pecsétjét kell használni:
a) a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyvek hitelesítésére;
b) önkormányzati rendeleten;
c) szerződésekre, megállapodásokra, jognyilatkozatokra;
d) önkormányzati hatósági ügyekben;
e) a testület által adományozott okleveleken;
f) az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait tükröző és rögzítő dokumentumokon.
(4) A közös hivatal székhelyének hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal. A közös hivatal kirendeltségének hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyar Köztársaság címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható: Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal Somogyapáti Kirendeltsége.
(5) Az önkormányzat címerének leírása: A címer világoskék pajzs alak közepén sárga búzaköteg, tőle balra fehér ekevas, jobbra fehér sarló, ívelt felirattal: Patapoklosi.
Részletes rendelkezések
Önkormányzati feladat és hatáskörök
4. § (1) A Képviselő-testület ellátja a törvények által kötelezően előírt, továbbá az önként vállalt feladat- és hatásköröket. A kötelező és önként vállalt feladatok felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
(2) A képviselő-testület az önként vállalt helyi közügy feladatellátásának mértékét és módját önkormányzati rendeletben vagy képviselő-testületi határozatban esetenként határozza meg. Az önként vállalt helyi közügyek finanszírozását az önkormányzat költségvetési rendelete tartalmazza.
(3) Az önkormányzati feladatokat a Mötv.II. Fejezetében meghatározottak szerint a képviselő-testület és szervei látják el.
(4) A képviselő-testület hatásköreit a Mötv. 41. § (4) bekezdése szerint átruházhatja.
(5) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A képviselő-testület tagjainak felsorolását az 1. számú függelék tartalmazza.
(2) Az Ügyrendi Bizottság tagjainak száma 3 fő.
(3) A képviselő-testület szükség szerint, általában havonta egyszer, de évente legalább hat ülést tart.
(4) A képviselő-testület alakuló, rendes, rendkívüli, együttes testületi ülést, valamint közmeghallgatást tart.
(5) A képviselő-testület az alakuló, a rendes, a rendkívüli testületi ülését és a közmeghallgatást az önkormányzat hivatali helyiségében (7923 Patapoklosi Rákóczi u. 50.) tartja.
A helyi önkormányzati képviselő
6. § (1) Az önkormányzati képviselő jogállását Magyarország Alaptörvénye, a Mötv. rendelkezései határozzák meg.
(2) A képviselő-testületi munkában, a bizottságok tevékenységében felróható okból részt nem vevő képviselő, bizottsági tag tiszteletdíját a képviselő-testület, a polgármester vagy a bizottság elnökének javaslata alapján legfeljebb 25%-kal, legfeljebb 12 havi időtartamra csökkentheti, ha a képviselő vagy nem képviselő bizottsági tag a tárgyi félév képviselő-testületi ülései, bizottsági ülései több mint egyharmadán előzetes bejelentés nélkül nem vesz részt. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(3) A képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztó képviselőt a polgármester jegyzőkönyvben rögzítetten figyelmezteti.
A képviselő-testület ülésének összehívása
7. § (1) A képviselő-testület üléseit a polgármester, annak akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk vagy tartós távollétük, valamint e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb települési képviselő (továbbiakban: korelnök) hívja össze az ülés helyének, időpontjának, tervezett napirendjeinek és azok előterjesztőinek megjelölését tartalmazó írásos meghívó útján úgy, hogy azt a képviselő-testület tagjai és az érintettek az ülés előtt legalább három nappal korábban megkapják
(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket.
(3) Rendkívüli ülés összehívására kerülhet sor sürgős, halasztást nem tűrő esetben, ilyenkor az ülés azonnal, telefonon vagy e-mailben is összehívható.
8. § (1) A polgármester a képviselő-testület üléseire a képviselőket, az állandó meghívottakat, valamint azokat a személyeket hívja meg, akiknek a meghívását jogszabály kötelezővé teszi vagy jelenlétük a döntés meghozatalához szükséges.
(2) Valamennyi testületi ülésre kötelező meghívni a jegyzőt, vagy az aljegyzőt, aki személyesen vagy az általa megbízott személy útján gondoskodik a törvényesség betartatásáról.
(3) Az érintett napirendi pontok anyagának megküldésével kell meghívni:
a) a napirendek előterjesztőit;
b) az önkormányzat intézményeinek vezetőit;
c) azt a személyt, akinek jelenléte a napirend alapos tárgyalásához szükséges;
d) mindazokat a személyeket, akiknek meghívását jogszabály kötelezővé teszi.
(4) A meghívottak közül tanácskozási joggal vesz részt a jegyző, a napirendi pont előterjesztője, az intézményvezető, illetve akit erre a képviselő-testület, a polgármester vagy a jegyző felruház. A tanácskozási joggal bíró személy szavazati joggal nem rendelkezik.
A nyilvánosság biztosítása
9. § (1) A képviselő-testület üléséről a lakosságot a helyben szokásos módon, a településen elhelyezett hirdetőtáblákon kifüggesztett meghívóval és az önkormányzat honlapján közzétett hirdetménnyel kell értesíteni.
(2) A hallgatóság az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet és a tanácskozás rendjét nem zavarhatja.
A képviselő-testület ülése
10. § (1) Ha az ülésen három képviselő nincs jelen és nem is lehet arra számítani, hogy a hiányzó képviselők megérkeznek, akkor az ülés határozatképtelen. Ebben az esetben az ülést 8 napon belül ugyanezen napirend tárgyalására újra össze kell hívni.
(2) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni.
11. § (1) A képviselő-testület a Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben zárt ülést tart.
(2) A zárt ülésen hozott határozatokat a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény előírása figyelembevételével a nyilvános ülésen ismertetni kell. A törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.
Az ülés vezetése
12. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, annak akadályoztatása vagy tartós távolléte esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk vagy tartós távollétük, valamint e két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a legidősebb települési képviselő, korelnök vezeti.
(2) Az ülés vezetőjének a jogköre:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülésének az összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt-e;
b) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a testület határozatképességét;
c) számba veszi az igazoltan vagy igazolatlanul távol maradókat;
d) amennyiben az ülés határozatképtelen, javaslatot tesz az ismételt ülés időpontjára;
e) megnyitja és berekeszti az ülést;
f) javaslatot tesz a napirend elfogadására, azok összevont tárgyalására, sorrendjének cseréjére, illetve ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását;
g) a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésre, hozzászólásra, kiegészítésre;
h) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;
i) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót;
j) fenntartja a rendet a tanácskozás alatt;
k) ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok precíz megfogalmazására, szavazásra bocsátásuk előtt felolvassa azok szövegét, összefoglalja a vitát;
l) napirendi pontonként szavazásra bocsátja először a módosító, kiegészítő indítványokat, majd a határozati javaslatokat;
m) megállapítja a szavazás eredményét;
n) kihirdeti a képviselő-testület döntését;
o) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását;
p) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény fennforgásakor, valamint az ülést félbeszakíthatja vagy berekesztheti.
Az előterjesztés
13. § (1) Előterjesztésre jogosult:
a) a polgármester vagy az alpolgármester;
b) a jegyző, aljegyző;
c) a települési képviselő;
d) akit erre a jegyző feljogosít.
(2) A testületi ülésre az előterjesztést írásban vagy szóban kell előadni. Az írásos előterjesztést a testületi ülések meghívójához mellékelni kell.
(3) Halaszthatatlan, indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek, határozati javaslatnak, rendelet-tervezetnek közvetlenül az ülés előtti vagy az ülésen történő kiosztását, ebben az esetben az előterjesztést az előterjesztő személynek részletesen ismertetni kell.
(4) Nem kell írásos előterjesztést készíteni, ha a napirend témája egyszerű és szóban előadható. Kötelező írásos előterjesztést készíteni önkormányzati beruházások, rendeletek vagy nagyobb pénzügyi kiadással járó döntések meghozatalával kapcsolatosan.
(5) A jegyző köteles vizsgálni, hogy az előterjesztések megfelelnek-e a tartalmi, formai, törvényességi követelményeknek. A határozat-tervezeteket a jegyző törvényességi szempontból felülvizsgálja.
(6) A pénzügyi vonzatú előterjesztéseket a pénzügyi előadókkal már az előkészítés időszakában is szükséges egyeztetni.
(7) A polgármester különleges szakértelmet igénylő ügyekben szakértőt is felkérhet az előterjesztés és a döntési javaslat összeállítására. Az előterjesztést törvényességi szempontból ebben az esetben is a jegyző észrevételezi.
Sürgősségi indítvány
14. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, amely nem szerepel az ülés meghívójában.
(2) Sürgősségi indítvány csak akkor kerülhet testületi ülésre, ha az indítvány tárgya olyan ügy, amelynek soron kívüli tárgyalása végett a polgármester maga is összehívná a képviselő-testület ülését.
(3) Sürgősségi indítványt terjeszthet be:
a) a polgármester vagy alpolgármester;
b) a települési képviselő;
c) a jegyző;
d) a települési nemzetiségi önkormányzat vezetője.
(4) Sürgősségi indítvány a sürgősségi tényének rövid indokolásával legkésőbb az ülést megelőző napon 12 óráig, írásban nyújtandó be a polgármesternek.
(5) A polgármester ismerteti a sürgősségi indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indoklására.
(6) A sürgősség tárgyában a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
(7) Ha a képviselő-testület helyt ad a sürgősségi indítványnak, úgy azt első napirendként tárgyalja. Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, akkor a napirend meghatározásakor dönti el, hogy mint egyszerű napirendi javaslatot melyik képviselő-testületi ülésen tűzik napirendre, illetve hányadik napirendként tárgyalják.
A tanácskozás rendje, a napirendek megtárgyalása
15. § (1) A napirendi javaslatot az ülés vezetője terjeszti elő. Beszámol azokról a javaslatokról, amelyek a napirend tervezetből hiányoznak.
(2) A napirendi pontokról és tárgyalásuk sorrendjéről a képviselő-testület határozat nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(3) Az előterjesztő vagy bármely települési képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elhalasztását. Az ülés vezetője felszólíthatja a javaslattevőt az indokolásra. Ha az indítványozó és a halasztást előterjesztő személye eltér, úgy az előterjesztőnek is lehetőséget kell adni a véleménye rövid kifejtésére.
(4) Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. A napirendi javaslattal kapcsolatos vitában a felszólalók legfeljebb egy perc időtartamban fejthetik ki véleményüket. A napirend tárgyalásának újabb időpontját a képviselő-testület határozza meg.
(5) Ezt követően a már írásban kiküldött meghívón szereplő napirendek elfogadásáról dönt a képviselő-testület, egyszerű szótöbbséggel, határozat nélkül.
16. § (1) Az írásbeli előterjesztést az előadó a napirend tárgyalásának kezdetekor szóban kiegészítheti. A szóbeli kiegészítés csak az írásos előterjesztésben nem ismertetett, új kérdésekre terjedhet ki.
(2) A szóbeli kiegészítés maximális időtartama öt perc. Az időbeli korlátozástól különösen jelentős napirendek esetén a képviselő-testület eltekinthet.
(3) Az ülés vezetője figyelmezteti az előadót, ha szóbeli kiegészítése eltér a tárgytól vagy a maximális időtartamot meghaladja, vagy az írásos anyaghoz képest szükségtelen ismétléseket tartalmaz.
(4) A szóbeli kiegészítés után az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal részt vevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(5) A kérdezők egyenként nyilatkoznak a válaszok elfogadásáról. Amennyiben a kérdező a választ nem fogadja el, akkor a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, vita nélkül dönt a válasz elfogadásáról.
17. § (1) A válaszok elhangzását követően a polgármester megnyitja a vitát, biztosítja a hozzászólást a képviselő-testület tagjai, valamint a tanácskozási joggal meghívottak részére. Rendkívül indokolt esetben a képviselő-testület az ülés vezetőjének a javaslatára, egyszerű szótöbbséggel megadhatja a felszólalási jogot olyan személynek is, akinek nincs tanácskozási joguk.
(2) A felszólalásokra a jelentkezések sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb öt perc lehet. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás a három percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az ülésen megjelent állampolgárok a napirendhez kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, hogy ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig a polgármesternek bejelentették. Hozzászólásukra a települési képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak hozzászólása után kerülhet sor.
(4) A jegyzőnek soron kívül szót kell adni, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
(5) Ügyrendi javaslatot a képviselő-testület bármely tagja tehet, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
(6) Ügyrendi javaslatnak minősül a napirendi pont felvételére, levételére tett javaslat; az ülés nyitott vagy zárt jellegére tett javaslat; a napirendi pontok tárgyalásának sorrendjére tett javaslat; az ülés felfüggesztésére, elnapolása ügyében tett javaslat; egyeztetés céljából kért szünetkérés; a szavazás módjára és menetére tett javaslat.
18. § (1) A vitát a polgármester zárja le. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(2) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja.
(3) A napirendi pont tárgyalása során bármely települési képviselő tárgyalási szünet elrendelését kérheti az ülés vezetőjétől, amely szünet időtartama legfeljebb 20 perc lehet.
(4) Bármely települési képviselő vagy a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
A döntéshozatal módja
19. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az elfogadott módosításokkal, kiegészítésekkel egységes döntési javaslatról.
(2) A testület alakszerű határozat nélkül dönt:
a) a feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztések elfogadásáról;
b) informális jelentés tudomásul vételéről;
c) interpellációra adott válasz elfogadásáról;
d) tájékoztatókról, bejelentésekről,
e) két ülés között történt eseményekkel kapcsolatos beszámolókról.
(3) A képviselő-testület döntéshozatalból történő kizárást a Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályozza.
(4) A képviselő-testület a döntéseit általában nyílt szavazással hozza, amely kézfelemeléssel történik. Először a javaslat mellett, majd ellene szavazó képviselők, s végül a döntéstől tartózkodók szavaznak.
(5) A szavazatok összeszámlálásáról az ülés vezetője gondoskodik. Amennyiben a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy valamely képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazás megismétlését elrendelni.
20. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni a Mötv-ben foglaltakon túlmenően:
a) a polgármester indítványára,
b) önkormányzati vagyon vagy tulajdonról való rendelkezés esetén (megterhelésnél, elidegenítésnél), ha az érték a 10.000.000,-Ft-ot meghaladja;
c) a települési képviselő indítványára, ha azt a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel elfogadja;
d) a település jogi státuszát érintő ügyeknél;
e) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondásához.
(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző egyenként felolvassa alfabetikus sorrendben a települési képviselők nevét, akik a nevük felolvasásakor igen, vagy nem, vagy tartózkodom nyilatkozattal szavaznak. A névsort és a szavazatokat a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell.
(3) A szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg. Ha a szavazás eredménye felől kétség merülne fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az ülést levezető elnök a szavazást köteles megismételni.
(4) Titkos szavazást kell tartani, ha azt jogszabály előírja. Titkos szavazás tartható a Mötv. 46. § (2) bekezdésében foglalt ügyekben, erről a képviselő-testület vita és határozathozatal nélkül dönt.
(5) A titkos szavazást az e célból megalakított eseti bizottság bonyolítja le. A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, a szavazás titkosságának a biztosításával történik.
(6) A bizottság összeszámlálja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és arról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, tárgyát;
b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét;
c) a szavazás eredményét, a meghozott döntést;
d) a szavazatszámláló bizottság tagjainak az aláírását.
(7) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a képviselő-testületnek a jegyzőkönyv ismertetésével jelentést tesz. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni. A titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.
21. § (1) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges az Mötv. 50. §-ában foglaltakon felül:
a) önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározásához, használatuk szabályozásához, díszpolgári cím adományozásához;
b) a képviselő-testület gazdasági programjának elfogadásához
c) a sürgősségi indítvány elfogadásához;
d) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásának kimondásához;
e) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a polgármester tisztségének megszüntetését kérő képviselő-testület keresetének benyújtásához;
f) testületi hatáskörök átadásához;
g) a számlavezető bank kiválasztásáról szóló döntéshez.
(2) Amennyiben a javaslat nem kapta meg a szükséges igen szavazatot, viszont a képviselő-testület jogszabály alapján köteles a döntéshozatalra vagy a helyi érdekek folytán köteles döntést hozni, akkor a képviselő-testület tovább tárgyal, majd dönt az alábbiak szerint:
a) Személyi ügyekben a vita után ismételten szavaznak. Ha három szavazást követően sincs érvényes döntés, a képviselő-testület pályázati úton betöltendő állások esetében új pályázatot ír ki, majd a soron következő testületi ülésen az előterjesztést ismét tárgyalja.
b) Egyéb, nem személyi ügyekben az ülést levezető elnök szünetet rendel el, majd ismételten szavaz a testület. Ha három szavazást követően sincs érvényes döntés, akkor a képviselő-testület a soron következő testületi ülésen az előterjesztést ismét tárgyalja.
(3) A szavazást a következő testületi ülésen az érvényes döntésig kell folytatni.
A tanácskozás rendjének a fenntartása
22. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés vezetője gondoskodik, aki ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy túllépi az SZMSZ-ben meghatározott időkorlátot vagy sértő kifejezést használ;
b) rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület üléséhez méltatlan magatartást tanúsít (a méltatlan magatartás kérdésében a képviselő-testület azonnal állást foglal);
c) tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozás folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében, ha az ismételt figyelmeztetések sem járnak eredménnyel, felfüggesztheti az ülést;
d) ismételt és súlyos rendbontás esetén, szükség esetén rendőri közreműködéssel eltávolíthatók azok a személyek, akik nem települési képviselőként vesznek részt az ülésen.
(2) Az ülés vezetőjének a rendfenntartás körében tett intézkedését szükség esetén a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.
(3) A testületi ülésen a mobiltelefon használatát mellőzni kell.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett, az SZMSZ-ben rögzített intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani vagy miattuk vitába szállni nem lehet.
Az önkormányzati rendelet
23. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) önkormányzati képviselő;
b) a polgármester, alpolgármester;
c) a jegyző;
d) a település társadalmi, érdek-képviseleti és más civil szervezetének vezetője
e) a nemzetiségi önkormányzatok testülete;
f) önkormányzati intézmény vezetője;
(2) A rendeletalkotásra vonatkozó kezdeményezést a polgármesternél vagy a képviselő-testületnél írásban lehet előterjeszteni.
(3) Az indítvány tárgyában a jegyző a törvényességi szempontok és a szakmai megvalósíthatóság figyelembe vételével, előzetesen állást foglal.
(4) A kezdeményezésről a polgármester a soron következő testületi ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.
(5) A képviselő-testület:
a) állást foglal a rendeletalkotás szükségességéről;
b) meghatározza a rendelet-tervezet elkészítésének főbb elveit, menetét, az egyeztetés és a vitafórumok rendjét, az esetleges lakossági közvélemény kutatást;
c) szakértőket kérhet fel az előkészítésben való részvételre.
24. § (1) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő. A rendelet-tervezet elkészítésére legalább 15 napos határidőt kell biztosítani.
(2) A tervezetet a jegyző véleményével együtt, megvitatás céljából a képviselő-testület elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más külső szakembert is meg lehet hívni.
(3) A rendelet végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(4) A rendeletet kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik. Az önkormányzati rendeletet az önkormányzat hivatalában elhelyezett hirdetőtáblán kifüggesztéssel, valamint az önkormányzat honlapján történő közzététellel kell kihirdetni.
(5) A rendeletek folyamatos felülvizsgálatáról a jegyző gondoskodik.
A képviselő-testület határozata
25. § (1) A Képviselő-testület határozata:
a) normatív határozat;
b) egyedi határozat.
(2) A határozat:
a) egyértelműen megfogalmazott rendelkező részből,
b) a végrehajtásért felelős személy, szerv megnevezéséből,
c) a határidő megjelöléséből áll.
(3) A határozatokat külön-külön, a naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal és a meghozatalának időpontjának megjelölésével kell ellátni. A sorszámot és az évszámot arab számmal, a dátum esetén a hónapot római számmal, a napot arab számmal kell jelölni.
(4) A lejárt határidejű, de végre nem hajtott határozatok esetében a polgármester javaslatot tesz a határozat hatályon kívül helyezésére vagy módosítására, vagy a végrehajtási határidő módosítására.
A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyve
26. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről, a titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül.
(2) A jegyzőkönyvkészítés szabályaira a Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) A testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell:
a) a meghívót;
b) a jelenléti ívet;
c) az írásos előterjesztéseket, az elfogadott önkormányzati rendeleteket;
d) a képviselő-testületi tag írásban is benyújtott indítványát, hozzászólását, interpellációját, ha azt külön kéri;
e) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét;
f) a titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet.
(4) A választópolgárok a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével, ügyfélfogadási időben, a Közös Hivatal Somogyapáti Kirendeltségén betekinthetnek a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvébe. A jegyzőkönyv anyagát csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni. A jegyzőkönyv másolatáért a Közös Hivatal költségei megtérítését kérheti.
A közmeghallgatás
27. § (1) A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett időpontban közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás határozatképes testületi ülés keretében történik.
(2) A közmeghallgatás időpontját, helyét és napirendjét hirdetmények útján, legalább nyolc nappal korábban közzé kell tenni.
(3) A képviselő-testület közmeghallgatást az alábbi témakörökben tart különösen:
a) a képviselő-testület gazdasági programja;
b) új helyi adók bevezetése;
c) a képviselő-testület által meghatározott esetekben.
(4) A közmeghallgatásra a képviselő-testületi ülés szabályai vonatkoznak azzal az eltéréssel, hogy a meghirdetett napirend tárgyában, majd azt követően más, közérdekű kérdésben minden választópolgár, valamint helyben érdekelt jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet képviselője helyi közügyeket érintő kérdést intézhet a képviselőkhöz vagy javaslatot tehet.
Az önkormányzat szervei
A polgármester
28. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A polgármester hivatali munkarendje szerint hetente hétfői napokon 8-12 óra között tart ügyfélfogadást az önkormányzat hivatali helyiségében.
(3) A polgármester a képviselő-testület működésével összefüggő, a Mötv.-ben meghatározott feladatain túl egyéb feladatai:
a) a település fejlődésének elősegítése, a közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos helyi feladatok szervezése;
b) kötelezettségvállalás az önkormányzat nevében a jegyző ellenjegyzésével;
c) az önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása, a gazdálkodás szabályszerűségének betartatása;
d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás és a közakarat érvényesülésének biztosítása;
e) a nyilvánosság megteremtése, kapcsolattartás a pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzat testületével;
f) a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása, helyi fórumok szervezése
g) a képviselők és a bizottságok munkájának segítése,
h) az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatainak ápolása.
(4) A polgármesterre átruházott hatásköröket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
(5) A polgármester illetményére, költségtérítésére az Mötv. 71. §-ában foglaltakat kell alkalmazni, jutalmának megállapítására bármely képviselő tehet javaslatot.
(6) Amennyiben a polgármester szabadságát az ütemezésétől eltérően, előre nem látható rendkívüli esetben vette igénybe, vagy az ütemezéstől eltérő időpontban kívánja igénybe venni, arról az alpolgármestert haladéktalanul köteles értesíteni és a következő testületi ülésen a képviselő-testületet tájékoztatnia kell.
Az alpolgármester
29. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester tiszteletdíjára, költségtérítésére a megválasztásakor a polgármester tesz javaslatot.
(3) A polgármester a szerződéskötési képviseleti jogkörét az alpolgármesterre a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatalmazással átruházhatja; az alpolgármester a megbízás teljesítéséről számot kell adnia vagy bejelentenie, ha a megbízás teljesítésében akadályoztatva van.
A jegyző
30. § (1) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról az Mötv-ben meghatározottakon túl az alábbiak szerint gondoskodik:
a) előkészíti a képviselő-testület, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket a hivatali szakapparátus bevonásával;
b) ellátja a képviselő-testület, a bizottságok szervezési, ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
c) a képviselő-testület ülésén, az előterjesztés vitája során, még a szavazás előtt törvényességi észrevételt tesz, ha bármely javaslatot érintően ez szükséges;
d) tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet, az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról;
e) szakmailag előkészíti az önkormányzati rendelet-tervezetet;
f) az elfogadott rendelet-tervezetet véglegesen megszövegezi, megszerkeszti;
g) kezdeményezheti az önkormányzati rendelet alkotását a képviselő-testületnél;
h) a hatályos önkormányzati rendeleteket folyamatosan felülvizsgálja és javaslatot tesz a módosításukra.
(2) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti. A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére a jegyzői feladatokat a közös önkormányzati hivatal képesítési feltételeknek megfelelő köztisztviselője látja el.
A Közös Önkormányzati Hivatal
31. § A közös hivatal az Mötv. 84. §-ának rendelkezései, a közös önkormányzati hivatal alakításáról és fenntartásáról szóló megállapodás, saját alapító okirata és saját szervezeti és működési szabályzata előírásai szerint működik.
A képviselő-testület bizottságai
32. § (1) A képviselő-testület 3 fős Ügyrendi Bizottságot hoz létre.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizottság tartja nyilván és ellenőrzi a vagyonnyilatkozatokat és ellátja az összeférhetetlenséggel, méltatlansággal kapcsolatos feladatokat.
(3) A bizottságnál bárki tehet bejelentést a szabályok megsértése miatt. A bejelentést követően a bizottság 30 napon belül hoz döntést az ügyben.
(4) A képviselő-testület meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentésük képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. A képviselő-testület az ideiglenes bizottság létszámáról, összetételéről, feladatköréről a bizottság megalakításakor dönt.
33. § (1) A bizottság tagjára javaslatot tehet:
a) a polgármester;
b) a képviselő-testület tagja;
(2) A képviselő-testület elé a javaslatokat a polgármester terjeszti. Ha a javasolt személyek az ülésen nem vesznek részt, előzetesen elfogadó nyilatkozatot szükséges beszerezni tőlük a tisztség elvállalásáról.
(3) A nem önkormányzati képviselő tag jogai és kötelességei a bizottság ülésén megegyeznek az önkormányzati képviselő bizottsági tag jogaival és kötelezettségeivel.
(4) A bizottság megalakulását követően elnökhelyettest választ. Az elnökhelyettes személyére az elnök tesz javaslatot.
34. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Az ülést az elnök úgy köteles összehívni, hogy a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 3 nappal kézhez kapják az érdekeltek.
(2) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni az Mötv. 52. §-a és 60 §-a alapján.
(3) A bizottság ülésére állandó meghívott a polgármester és a jegyző.
(4) A bizottság ülése nyilvános, zárt ülést a 14. §-ban meghatározott szabályok megfelelő alkalmazásával tarthat. A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott információt és személyes adatot megőrizni.
(5) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára az Mötv. és az SZMSZ szabályait kell alkalmazni.
(6) Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.
Az önkormányzat társulásai
35. § (1) Az önkormányzat kötelező feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében a 2. § (1) bekezdésében megnevezett társulásokban vesz részt. A képviselő-testület elsősorban más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat.
(2) A társulások célja és rendeltetése
a) olyan intézmények létesítése, közös fenntartása és fejlesztése, amely térségi igényeket is kielégít.
b) lakossági szükségletek kielégítésre szolgáló beruházási és területfejlesztési tervek összehangolása, a tervek gyakorlati megvalósítása;
c) a lakosság hatékony bevonása a közügyek intézésébe, a települési igények kielégítésébe;
(3) A társulás céljáról, a működés szabályairól, a résztvevők jogairól és kötelezettségeiről, képviseletéről a társulást létrehozó megállapodás rendelkezik.
(4) A képviselő-testület által a társulásra átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 2 melléklete tartalmazza.
Az önkormányzat költségvetése, vagyona
Az önkormányzat gazdálkodása
36. § (1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. § (1) bekezdésében foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.
(2) A képviselő-testület év közben szükség szerint a bevételi és kiadási előirányzatok módosításáról az Áht. 34. §-ában foglaltak szerint dönt.
(3) Az önkormányzat zárszámadásával kapcsolatosan az Áht. 91. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vehet fel, ha a feladat ellátáshoz más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(5) Az önkormányzat saját felelősségére vállalkozói tevékenységet folytathat.
Gazdasági program
37. § (1) Az önkormányzat tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza.
(2) A képviselő-testület a megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik.
(3) A gazdasági program tartalmazza különösen az Mötv. 116. § (3) bekezdésében meghatározottakat.
(4) A gazdasági program előkészítéséről és a képviselő-testület alakuló ülését követő 6 hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(5) A program elfogadásáról a képviselő-testület nyílt szavazással, minősített többséggel dönt.
A gazdálkodás ellenőrzése
38. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az arra feljogosított szervez ellenőrzik.
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. A képviselőtestület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik.
Záró rendelkezés
39. §3
40. § Ez a rendelet 2024. október 10-én lép hatályba.
1. melléklet a 8/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez
|
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 13. § (1) bekezdése alapján kötelező feladatok |
Kötelező feladat megnevezése |
Önként vállalt feladat megnevezése |
||
|
1. településfejlesztés, településrendezés; |
-Szabályozási és szerkezeti terv, továbbá helyi építési szabályzat készítése |
- Stratégiák, koncepciók, megalapozó tanulmányok, beruházási programok készítése |
||
|
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, ); |
-Köztemetők fenntartása, üzemeltetése, bővítése |
- Közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása |
||
|
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; |
- A közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése |
|||
|
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; |
- Egészségügyi alapellátás (házi- és gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás, intézményi és iskolaegészségügyi ellátás, |
|||
|
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); |
- Rágcsáló- és szúnyogirtás |
|||
|
6. óvodai ellátás; |
- Óvodai ellátás biztosítása intézményi társulás működtetésével ( Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás ) |
|||
|
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; |
- Kulturális szolgáltatások nyújtása |
|||
|
8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; |
- Gyermekjóléti és szociális szolgáltatások, ellátások biztosítása (Szigetvári Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat) |
|||
|
9. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; |
- Települési támogatás, szociálisan rászorultak részére nyújtott egyéb juttatás |
- lakásfenntartási támogatás, gyógyszertámogatás, temetési kölcsön, tanévkezdési támogatás, karácsonyi támogatás. |
||
|
10. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; |
- Vízrendezés, vízelvezetés (csatorna, vízfolyások, nyílt árok karbantartás, sürgős beavatkozások, szakági nyilvántartás) |
|||
|
11. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; |
- Közfoglalkoztatás |
|||
|
12. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; |
||||
|
13.közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; |
||||
|
14. hulladékgazdálkodás; |
- Hulladékgazdálkodás |
- Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Társulás támogatása |
||
|
15. Mötv. 41. § (2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás. |
-Nagypeterdi Közös Önkormányzati Hivatal működésének finanszírozása |
|||
2. melléklet a 8/2024. (X. 8.) önkormányzati rendelethez4
1. Az önkormányzat szociális ellátásokról és a gyermekvédelem helyi rendszeréről szóló 8/2021(VIII.23.) önkormányzati rendeletben foglaltak.
2. Baranya Vármegyei Kormányhivatal Szigetvári Járási Hivatal Foglalkoztatási Osztályával a közösségi munkavégzésre vonatkozó megállapodás megkötése, közfoglalkoztatásról szóló hatósági szerződés megkötése, a munkavégzésre irányuló keret felhasználása.
3. Engedélyezi a községi címer használatát (pl. reklámtárgyakon, rendezvényeken).
4. Az éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatokon belül 1.000.000,- (Egymillió) Ft nagyságrendig élhet az átcsoportosítás jogával.
5. Dönt a földfelajánlás elfogadásáról.
6. Véleményezi a körzeti megbízott beszámolóját, kinevezését.
7. Engedélyezi a közterület használatát, hozzájárulást ad a közterület felbontásához.
8. Részt vesz és szavaz a társulási üléseken, megteszi az önkormányzat nevében szükséges jognyilatkozatokat.
9. Dönt 500.000,- Ft értékig az önkormányzat nevében történő árubeszerzésekről, szolgáltatásokról, szerződéskötésekről és jognyilatkozatok megtételéről.
10. Megköti az önkormányzat nevében a haszonbérleti szerződéseket.
11. Dönt támogatások és egyéb bevételek elfogadásáról (pl. segélyszállítmány).
12. Dönt az önkormányzat szabad pénzeszközei lekötéséről.
13. Ellátja az önkormányzat vagyonrendeletében meghatározott feladatokat.
14. A somogyapáti óvodával kapcsolatosan a Somogyapáti és Környéke Intézményfenntartó Társulás Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök
a) az intézmény gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról való döntés;
b) az intézmény költségvetésének megállapítása, módosítása, zárszámadásának elfogadása, belső ellenőrzés és az ezzel kapcsolatos intézkedési tervek jóváhagyása;
c) intézményi pályázatok benyújtása;
d) az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról való döntés, az óvodai nyitva tartás megállapítása, iskolai és óvodai csoportok, valamint tanulói maximált létszám továbbá az óvodák és iskolák működési (felvételi) körzetének meghatározása; az osztály és a csoport átlagszámtól való eltérés engedélyezése, beiratkozás rendjének meghatározása,
e) a minőségirányítási programban meghatározottak szerinti működtetés, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenőrzi a köznevelési intézmény gazdálkodásának, működésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét a nevelési-oktatási intézményben, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység, a gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedések ellenőrzése;
f) az intézmény vezetőjének megbízása és felette a munkáltatói jogok gyakorlása, a megbízás visszavonása, a fegyelmi jogkörök gyakorlása, az összeférhetetlenség megállapítása. Az óvodavezető felett az egyéb munkáltatói jogokat a Társulási Tanács elnöke gyakorolja.
g) az intézmény szervezeti és működési szabályzatának, minőségirányítási programjának, valamint a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának, házirendjének elfogadása;
h) intézkedési tervek elfogadása
i) a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtásának, a pedagógiai-szakmai munka eredményességének értékelése;
j) a nemzetiségi nyelvén folyó nevelés engedélyezése.
15. Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzat Társulásának Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök:
a) A társulás éves ügyrendjének, munkatervének jóváhagyása,
b) A társulás éves költségvetésének és zárszámadásának elfogadása.
c) A társulás éves feladatai meghatározása.
d) A társulás éves hozzájárulása, a költségviselés arányának meghatározása.
e) A társulás térítésmentes és térítésköteles tevékenységének meghatározása.
f) A társulás SZMSZ-ének és tisztségviselők megválasztása.
16. Vásárosbéc-Patapoklosi Önkormányzati Szennyvízkezelési Társulás Társulási Tanácsára átruházott hatáskörök:
a) A társulás által ellátott feladat – és hatásköröket az Mötv. 13. § (1) bekezdése 11. pontja szerinti helyi környezet- és természetvédelem vízgazdálkodás, továbbá 21. pontja alapján ellátandó helyi önkormányzati feladathoz, mint önként vállalt feladathoz kapcsolódik.
b) A társulás önként vállalja, hogy pályázatot nyújt be a vidéki térségben működő települési önkormányzatok, önkormányzati társulások számára szennyvízkezeléshez kapcsolódó tevékenységek megvalósítása érdekében kiírt KAP- RD43-2-25 Egyedi szennyvízkezelési megoldások támogatása pályázati felhívásra (a továbbiakban: pályázat).
17. Dönt a házszám megállapításáról, a közterületek elnevezésének, elnevezésük megváltoztatására irányuló kezdeményezés és a házszám–megállapítás szabályairól szóló 4/2014.(VIII.28.) számú rendelet szabályai szerint.
18. Vezeti a nyilvános közterületnév jegyzéket.
A 2. § (1) bekezdés f) pontja a Patapoklosi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdés g) pontját a Patapoklosi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 39. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
A 2. melléklet a Patapoklosi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2025. (V. 30.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.