Kacsóta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (IV. 13.) önkormányzati rendelete
Kacsóta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2014. 10. 23- 2015. 02. 11
Kacsóta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2007. (IV. 13.) önkormányzati rendelete
Kacsóta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének és szerveinek Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2014.10.23.
A Magyar Köztársaság Országgyűlése a többpártrendszerű jogállam kiépülésével egyidejűleg az önkormányzati rendszer bevezetése mellett döntött, biztosítva a helyi önkormányzatok három kiemelkedően fontos jogát:
- az autonómiához való jogot,
- a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, valamint
- az önkormányzati jogok bírósági védelmének jogát.
Az egyre erősödő önkormányzatok révén olyan önszerveződő helyi hatalomgyakorlás valósul meg, amelyben a lakosság közvetlenül, illetve választott helyi képviselői útján
- a törvények keretei között - önállóan intézheti a helyi ügyek széles körét.
A helyi önállóságot anyagilag - szervezetileg - jogilag biztosító önkormányzat-barát környezetben a helyi önkormányzatok fokozatosan képessé válhatnak arra, hogy a településen önfejlődési folyamatokat indítsanak el, s a közmegelégedésére hatékonyan igazodjanak a helyi sajátosságok és igények sokszínűségéhez, önkormányzati minőségükben és önállóságukban kapcsolódjanak az országos közfeladatok helyi érdekű megvalósításához.
A helyi önkormányzatok széles feladat - és hatáskörükben eljárva kifejezik a helyi közakaratot, megjelenítik a helyi érdekeket.
Mindezeket alapul véve és szem előtt tartva Kacsóta Községi Önkormányzat önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
Kacsóta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) a helyi önkormányzatokról szóló és módosított
1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv) 18. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a - szervezeti és működési rendjére (továbbiakban SZMSZ) - a következő rendeletet alkotja:
Az önkormányzat megnevezése és jogállása
1. § A képviselő-testület és szervei számára az Ötv-ben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskör, szervezeti és működési előírásokat az SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kacsóta Községi Önkormányzat.
(2) Az önkormányzat székhelye: Kacsóta, Kossuth Lajos u. 49.
(3) Az önkormányzat működési területe: Kacsóta község közigazgatási területe
(4) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Kacsóta Községi Önkormányzat Képviselő-testülete. A Képviselő-testületnek 5 tagja van, akiket a település lakossága közvetlenül választ meg. A Képviselő-testület tagjainak névsorát az 1. számú melléklet tartalmazza.
Az önkormányzat jelképei
3. §
Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.
4. § (1) „A helyi közügyek a lakosság közszolgáltatásának ellátásához, a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak." ( Ötv. 1. §. (2) bek.)
(2) „A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül." ( Ötv. 1. §. (3) bek.)
5. § (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő jelentős ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kedvezményezést.
(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:
a) képviselő-testülete, annak felhatalmazására;
b) a képviselő-testület bizottsága;
d) a helyi népszavazás hozhat. ( Ötv. 2. §. (2) bek.)
6. § A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom - és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal. A koordináció keretében közvetlen cél a megyei tervek, koncepciók, elképzelések kidolgozásában való közvetlen részvétel, valamint azok egyeztetése a helyi elképzelésekkel. A folyamatos és rendszeres kapcsolattartás a polgármester, illetve a jegyző feladata.
A képviselő-testület feladat- és hatásköre
7. § Az önkormányzati feladat- és hatáskörök főszabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre, a képviselő-testület állandó bizottságaira átruházhat.
8. § A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt kötelező önkormányzati feladat- és hatásköre:
(1) Az önkormányzat feladatai a közszolgáltatások körében:
a településfejlesztés és településrendezés; az épített és természeti környezet védelme; a lakásgazdálkodás;
a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés, a csatornázás; a köztemetők fenntartása;
a helyi közutak és közterületek fenntartása;
a köztisztaság és településtisztaság biztosítása;
gondoskodás a helyi tűzvédelemről és a közbiztonság helyi feladatairól; közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, az oktatásról;
gondoskodás az egészségügyi és szociális ellátásról, valamint a gyermek- és ifjúsági feladatokról;
a közösségi tér biztosítása;
a közművelődési, tudományos, művészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása;
az egészséges életmód közösségi feltételeinek az elősegítése. (Ötv. 8. § (1) bek. ) (2) Az önkormányzat köteles gondoskodni:
az egészséges ivóvízellátásról;
az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról és nevelésről; az egészségügyi és szociális alapellátásról;
a helyi közutak és köztemető fenntartásáról;
a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. (Ötv. 8. § (4) bek.) (3) „A települési önkormányzat a feladat körében támogatja a lakosság önszerveződő közösségeinek a tevékenységét, együttműködik e közösségekkel." (Ötv. 8. § (5) bek.)
9. § (1) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amennyiben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az eljárás során a képviselő-testület illetékes bizottságai véleményt nyilvánítanak. Az eljárást a testület döntésétől függően lefolytathatja a polgármester (alpolgármester) vagy az erre felkért külön bizottság.
(2) Az előkészítő eljárás eredményét összegző előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és végrehajtásának az ( l ) bekezdésében említett részletes feltételeit.
10. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatás-köreinek gyakorlását nem ruházhatja át.
(2) „A képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:
b) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás;
e) a helyi népszavazás kiírása, az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása;
d) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a képviselő-testület által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és alapítványi forrás átvétele, és átadása;
e) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás;
f) megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozás;
h) közterület elnevezése, emlékmű-állítás;
i) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;
j) a bíróságok népi ülnökeinek a megválasztása;
k) állásfoglalás megyei önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;
l) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő;
m) amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal." (Ötv. l 0. § (2) bek.)
11. § A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt az Ötv. 17. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki az önfeloszlatását.
12. § (1) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.
(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.
(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.
(4) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményeiről a soron következő - rendes - ülésen beszámol.
13. § A képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő törvényi változásokról az átruházhatóság törvényi feltételeiről a jegyző a képviselő-testületet - a napirend előtti feladatok keretén belül - írásban tájékoztatja.
III. Fejezet
A képviselő-testület működése
A képviselő-testület gazdasági programja (ciklusprogramja)
(1) A képviselő-testület tevékenységének és a település fejlesztésének irányvonalát, valamint a kiemelt célokat az önkormányzat gazdasági programja tartalmazza .
(2) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára szóló gazdasági program alapján működik.
(3) A gazdasági program tervezetének előkészítéséről és a képviselő-testületet elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.
(4) A gazdasági program alapján a Képviselő-testület, minden év elején, polgármesteri előterjesztése alapján elfogadja a munkatervét.
15. § (1) A képviselő-testület az évenként jóváhagyott munkaterv szerint végzi a munkáját.
(2) A munkatervre javaslatot tehetnek:
a) települési képviselők;
d) a képviselő-testülettel együttműködési megállapodást kötött szervek vezetői.
(3) A munkatervjavaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.
(4) A munkaterv alapján a jegyző üléstervet készít. Munkatervet figyelembe véve az üléstervet a jegyző január 31-ig, illetve július 3-ig állítja össze féléves megosztásban.
(5) Az ülésterv tartalmazza:
a képviselő-testület üléseinek tervezett időpontjait és napirendjét;
a tervezett napirendi pont előterjesztőjének nevét, akik egyben felelősek az elkészítésért is;
a tervezett napirendi ponthoz meghívandók felsorolását;
az előzetes egyeztetés szükségességére való figyelmeztetést.
(6) A munkaprogramot, továbbá a jóváhagyott üléstervet közzé kell tenni az önkormányzat hivatalos lapjában.
A képviselő-testület összehívása
(1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
(2) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.
(3) A képviselő-testület összehívását a polgármester, a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja.
(4) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a képviselőket;
az illetékes országgyűlési képviselőt; a kisebbség képviselőjét;
továbbá akit a polgármester megjelöl, valamint a helyi pártok képviselőit;
a helyi gazdálkodó szervek képviselőit, amennyiben jelenlétükre a képviselő-testület számít.
(5) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(6) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan:
a) a jegyzőt;
b) az illetékes országgyűlési képviselőt;
c) a kisebbségi önkormányzat képviselőjét;
d) akit a polgármester meghívott.
(7) Az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják. A helyben szokásos módon közzé kel l tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a Polgármesteri Hivatalban. A meghívó kifüggesztendő a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján is.
(8) A polgármester rendkívüli testületi ülést köteles összehívni a képviselők legalább 1/4-ének, vagy a Képviselő-testület bármely bizottságának a napirendet is tartalmazó indítványára. Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 4 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.
(9) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 15 nappal az ülés előtt - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni.
(10) „A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg, mely önszerveződő közösségek képviselőit, illeti meg tevékenységi körében tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein." (Ötv. 8. § (5) bek.)
17. § A képviselő-testület ülése. Az ülésvezetés szabályai.
(1) A képviselő-testület ülése nyilvános. ( Ötv. 12. § (3) bek.)
a) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás átadása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
b) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdeket sértene. ( Ötv. 12. § (4) bek. a),
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása ( Ötv. 12. § (5) bek.).
(4) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.
(S) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(6) A polgármester a testületi ülés vezetése során:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze;
b) számszerűen megállapítja az ülés határozatképességét, és azt az ülés teljes időszaka alatt figyelemmel kíséri, továbbá felolvassa a távol lévő képviselők névsorát;
e) előterjeszti az ülés napirendjét.
(7) A képviselő-testület a napirendről vita nélkül határoz.
(8) A vitát a polgármester napi rendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja .
(1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett napi rendi pontokhoz kapcsolódóan elkészült és a jogosultak, előterjesztő(k), által javasolt új napirendi pontok anyagai , továbbá a képviselő-testület vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató. Előadó az előterjesztés írásos elkészítője .
(2) Az előterjesztés írásban, vagy indokolt esetben szóban kerül benyújtásra. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor. A polgármester engedélyezheti az írásban foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását (kiosztásos anyag).
(3) Az előte1jesztés főbb elemei:
a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapításokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést, s a döntést indokolják.
b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelősök megnevezésével és a határidők (részhatáridők) megjelölésével.
(1) A képviselő-testület - a polgármester javaslatára - minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt a sürgősségi előterjesztés tárgyában.
(2) E sürgősségi ind ítványok benyújtásának feltételei:
a) Sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 14 óráig írásban nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, az alpolgármester, a bizottságok elnökei, a képviselők, a jegyző.
b) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a sürgősség kérdését - a napirend lezárása után - vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid indokolására .
e) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, hányadik napirendként tárgyalják.
(1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előterjesztő és az előadó (továbbiakban: előterjesztők) a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehetnek;
b) az előterjesztőkhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre a kérdezettek kötelesek rövid választ adni;
e) ezt követően részletes megvitatásra ad lehetőséget.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Az előterjesztők szóbeli kiegészítésének időtartama legfeljebb 5 perc.
(3) A részletes vita során legfeljebb kétszer szólhatnak hozzá a felszólaló képviselők összesen 10 percben. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonhatja a szót a felszólalótól.
(4) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet, 2 perc időtartamra.
(5) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez - az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő - ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(6) Az előterjesztők a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja.
(7) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. Ezzel kapcsolatosan a testület bármely tagja módosító javaslattal élhet. E javaslatokról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztői válaszolnak a hozzászólásokra.
(8) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kel l adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni .
(9) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat - a jegyző általi felolvasást követően - egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és a kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(10) „A javaslat elfogadásához a jelen levő települési képviselők több m int a felének igen szavazata szükséges" ( Ötv. 14. § (1) bek.).
(11) Szavazategyenlőség esetén az elnök szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.
(1) Minősített többség szükséges:
a) rendeletalkotáshoz
( Ötv. 10. § a) pont ); b) szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által a hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, megbízáshoz
( Ötv. 10. § b) pont ); e) önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz
( Ötv. 10. § elpont ); d) külföldi önkormányzattal való együttműködést rögzítő megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz
( Ötv. 10. § fi pont ); e) intézmény alapításához
( Ötv. 10. § a/ pont ); f) zárt ülés elrendeléséhez
( Ötv. 12. § (4) bek. b/ pont ); g) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatásához
(Ötv. 18. § (3) bek); h) a polgármester elleni kereset benyújtásához
( Ötv. 33/B. §
(19) bek); i) alpolgármester választásához;
j) képviselő kizárásához.
(2) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza.
( Ötv. 12. §. (6) bek.) (3) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételni. A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Kacsóta Községi Önkormányzat „..„ 120 „. („„„. hó „„„„ nap) KT-nek határozata.
(4) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:
a) azt a törvény írja elő;
b) azt a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri. Ügyrendi kérdésekben név szerinti szavazást tartani nem lehet.
(5) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelen lévő tagok pedig a nevük felolvasásakor "igen-el" vagy "nem-el" szavaznak.
(6) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(7) A testületi határozatokról a polgármesteri hivatal betűrendes és határidő-nyilvántartást vezet.
(8) A jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek a határozatokat. A képviselők a határozatokat a legközelebbi testületi ülés anyagával együtt kapják meg.
(9) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.
(1) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. A polgármester nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és az azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.
(2) Titkos szavazást kell tartani:
a) választás;
b) kinevezés;
e) felmentés;
d) vezetői megbízás átadása, visszaadása, valamint
e) fegyelmi eljárást lezáró érdemi döntés (büntetés kiszabása) esetén.
(3) Titkos szavazás eljárása: borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét;
b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét;
e) a szavazás során felmerült körülményeket.
(4) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a szavazást a képviselő-testület következő ülésén lehet megismétel ni. Újabb szavazategyenlőség esetén a szavazás azonnal megismételhető.
(1) "A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelen lévőnek kell tekinteni." (
Ötv. 14. § (2) bek.)
(2) Hozzátartozó: az egyenes ágbeli rokon és ennek házastársa, a testvér, a házastárs, az élettárs.
(3) Amennyiben a képviselő nem jelenti be személyes érintettségét akkor arról bármelyik képviselő javaslatára a testület minősített többséggel dönt.
(4) A szavazásból kizárt képviselőt a határozathozatal szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni.
24. § Az önkormányzati képviselő nem lehet:
a) központi államigazgatási szerv köztisztviselője,
b) a fővárosi, Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője, köztisztviselője, továbbá annak a területi, helyi államigazgatási szervnek a köztisztviselője, amelynek feladatkörébe az adott önkormányzatot érintő ügyek tartoznak és illetékessége az önkormányzatra kiterjed,
c) jegyző (főjegyző, körjegyző), aljegyző, továbbá ugyanannál az önkormányzatnál a képviselő testület hivatalának köztisztviselője,
d) a területileg illetékes területfejlesztési tanács munkaszervezetének munkavállalója,
e) aki, illetve akinek a személyes közreműködésével működő gazdasági társaság önkormányzati feladatot a képviselő-testülettel vagy a képviselő-testület szervével kötött vállalkozási, megbízási szerződés vagy munkaszerződés alapján lát el,
f) kuratóriumi tagság kivételével a képviselő-testület által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselője,
g) a képviselő-testület által alapított önkormányzati vállalat vezérigazgatója, vezérigazgató helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, vezető testületének tagja,
h) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság vezető tisztségviselője, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének, valamint a társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló vezetője (vezérigazgatója),
i) ) az önkormányzat tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság vezérigazgatója, vezérigazgató-helyettese, igazgatója, igazgatóhelyettese, igazgatótanácsának, igazgatóságának vagy vezető testületének tagja,
j) helyi és körzeti műsorszolgáltató, lapkiadó, lapterjesztő vezetője, vezető testületének tagja, ügyvezetője, ezek vezető állású alkalmazottja. (2000. XCVI. tv. 5. §)
25. § Az önkormányzati képviselő tiszteletdíjat, más járandóságot - a költségtérítés kivételével - nem vehet fel az önkormányzat által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért. (2000. évi XCVI. tv. 6. §)
Összeférhetetlenségi eljárás
(1) Az önkormányzati képviselő a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
(2) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését vagy annak az önkormányzati képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.
(3) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
(4) A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a Jogi és Ügyrendi Bizottságnak adja át kivizsgálásra.
(5) A bizottság, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről. (2000. évi XCVI. tv. 8.-9. §)
A tanácskozás rendjének fenntartása
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:
a) Figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ.
b) Rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.
e) Ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rend bontó képviselő tiszteletdíját csökkentse.
(2) Az a képviselő-testületi tag, aki a tanácskozás méltóságát magatartásával megsérti, alkohol, vagy kábítószer hatása alatt áll, illetve a képviselő-testület tagjait sértő kifejezésekkel illeti - ha bántó kijelentéseit rögtön vissza nem vonja, továbbá a sértetett, illetőleg a testületet meg nem követi - széksértést követ el. A széksértést elkövető települési képviselőt 1 havi tiszteletdíj megvonással sújthatja a képviselő-testület a polgármester javaslatára.
(3) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(4) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
(1) „A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik." (Ötv. 17. § (1) bek.)
(2) A testületi ülésről jegyzőkönyvet kel l készíteni. Ebből:
a) Az eredeti példányt a jegyző kezeli.
b) A második példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének
(Ötv. 17. §
(2) bek.) e) A harmadik példányát hozzáférhetővé kell tenni a képviselők és az érdeklődő állampolgárok számára, amely a polgármesternél kerül lefűzésre és tárolásra.
(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket és a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.
(4) A jegyzőkönyv tartalmazza:
a) az ülés helyét, időpontját;
b) a megjelent képviselők nevét (a távol maradt képviselők névsorát);
e) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét;
d) az ülés megnyitásának időpontját;
e) az elfogadott napirendet;
f) napirendként az előadó és a felszólalók nevét, a kérdéseket, a hozzászólások lényegét;
g) a határozathozatal módját;
h) a szavazás eredményét és a határozat szövegét, külön indítványra a kisebbség véleményét;
i) a polgármester esetleges intézkedéseit (a testületi ülésen történt fontos eseményeket);
j) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat;
k) az ülés bezárásának az időpontját.
(5) A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a képviselő véleményét, amennyiben azt a képviselő kifejezetten kéri.
(6) A képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.
(Ötv. 17. §
(2) bek.) (7) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és az ülések jegyzőkönyvébe. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kel l készíteni.
( Ötv. 17. §
(3) bek.)
IV. Fejezet
Az önkormányzati rendeletalkotás
29. § (1) A képviselő-testület - az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján - annak végrehajtására - önkormányzati rendeletet alkot.
(2) Az Ötv. értelmében rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:
a) a Szervezeti és Működési Szabályzatról (Ötv. 18. § (1) bek);
b) a települési képviselőknek, a bizottsági elnököknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni juttatás megállapításáról. ( Ötv. 20. §
e) polgármester, vagy bizottság részére történő hatósági hatáskör megállapításáról
( Ötv. d) a helyi népszavazás és népi kezdeményezés feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról
( Ötv. 50. § (2) bek.); e) a költségvetésről, és a helyi adók kivetéséről.
(3) Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok végzésére, illetve törvény által nem szabályozott helyi feladatok és társadalmi viszonyok rendezésére.
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
(1) A rendeletalkotás kezdeményezése, önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:
a) a települési képviselők;
b) az önkormányzati bizottságok elnökeinek útján;
e) a polgármester, az alpolgármester, és a jegyző;
d) társadalmi szervezetek; és
e) választópolgárok népi kezdeményezés útján.
(2) A rendelettervezet elkészítése:
a) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek elkészítésénél - elveket, szempontokat állapíthat meg.
b) A rendeletet a polgármesteri hivatal tárgy szerint érintett munkatársa(i) készíti(k) el. Megbízható azonban az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes önkormányzati bizottság, ideiglenes bizottság, sőt a külső szakértő is.
e) A polgármesteri hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(3) A tervezet véleményezése:
a) Figyelemmel kell lenni a jogszabályi környezetre, továbbá
b) az előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni.
Ennek elsőd leges forrásai:
a szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye; a lakossági közvélemény-kutatás, közmeghallgatás, fórumok.
e) A tervezetet a tárgy szerint érintett bizottság megvitatja a jegyző véleményét figyelem be véve. Ezt követően a Jogi és Ügyrendi Bizottság véleményezi a tervezetet. Erre az ülésre a jegyzőt - szükség szerint más külső szakembereket is - meg kell hívni.
d) A polgármester egyes rendelettervezeteket - az érdem i vita előtt - közmeghallgatásra bocsáthat.
(4) A tervezet képviselő-testület elő terjesztése és elfogadása:
a) Az előterjesztő az előkészítést és véleményezést követően a rendelettervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti. Egyidejűleg tájékoztatja a testületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.
b) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg . Az önkormányzati rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyző gondoskodik a kihirdetéséről.
e) Az önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
Kacsóta Községi Önkormányzat „ „„„ 120 „ ( „.„ .„.„ hó „„.„ nap) KT. Rendelete.
(5) Az önkormányzati rendelet kihirdetése és közzététele:
a) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni, azaz hirdetményben kell tudatni a lakossággal az elfogadás tényét és a hatálybalépés időpontját, továbbá azt, hogy a rendelet megtekinthető a Polgármesteri Hivatal ügyfélszolgálatán és az önkormányzat könyvtárában. A hirdetményt az önkormányzat hirdetőtábláin kell közzétenni.
b) A rendelet alkalmazása szempontjából érintett szervekhez egy példányt ugyancsak meg kell küldeni.
A jegyző gondoskodik arról, hogy az érintett szervek és személyek tudomást szerezzenek az őket érintő rendeletekről.
(6) Az önkormányzati rendeletek végrehajtása és hatályosulása:
a) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester, jegyző indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
b) Egy-egy „ágazat" képviselő-testület előtti beszámoltatásának része a szakterületet érintő rendelet végrehajtásának helyzetéről szóló jelentés is. Egyes rendeletek hatályosulásának ellenőrzését a képviselő-testület bizottság hatáskörébe utalja.
e) A jegyző 2 évenként gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról. Ennek eredményeiről előterjesztést készít a képviselő-testület számára.
d) A jegyző köteles a hatályos rendeletek jegyzékét - a szabályzat mellékleteként SZMSZ VI. számú melléklete - naprakész állapotban vezetni.
V. Fejezet
31. § A képviselőt az Ötv-ben, a Képviselők jogállásáról szóló törvényben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.
32. § „A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerinti esküt tesz." ( Ötv. 19. § (19) bek.)
33. § A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.
34. § A képviselők főbb jogai
(1) A települési képviselő:
a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;
b) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kel l mellékelni; illetőleg kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;
e) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;
d) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;
e) a képviselő-testület hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a képviselő-testület hivatalának intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;
(2) Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk meg szervezésében és el lenőrzésében.
(3) „A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjainak - törvény keretei között - rendeletében meghatározott tiszteletdíjat állapíthat meg." (Ötv. 20. §
(1) Az
Ötv. 19. §-nak
(2) bekezdésének a) pontja alapján a települési képviselő tájékozódó kérdést és felvilágosítást kérő kérdést (interpelláció) tehet fel.
(2) Egyszerű, vagy tájékozódó kérdés az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jel legű felvetés vagy tudakozódás.
(3) A kérdést a képviselő-testület ülésén kell feltenni szóban, vagy azt megelőzően írásban. A megkérdezett az írásban feltett kérdésre a testületi ülésen szóban köteles választ adni. A válaszadás maximális időtartama: 3-5 perc. A szóban feltett kérdésre a megkérdezett 8 napon belül írásban köteles válaszolni.
(4) A képviselő a képviselő-testület ülésén - lehetőleg a napirendek lezárása után:
a) a polgármestertől;
b) alpolgármestertől;
c) az önkormányzati bizottságok elnökeitől;
d) a jegyzőtől
önkormányzati ügyben írásos felvilágosítást kérhet (interpellálhat), amelyre a megkérdezett az ülésen - vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - érdemi választ ad.
(5) Ha az interpelláció benyújtására a képviselő-testület ülését megelőzően legalább 15 nappal sor került, úgy arra az ülésen kell érdemi választ adni. Ennek időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.
(6) Az interpelláció tárgyának kivizsgálásában az interpelláló képviselőt is be kel l vonni. A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Amennyiben a képviselő-testület nem fogadja el az interpellációra adott választ, részletesebb kivizsgálást is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.
(7) Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.
A képviselő főbb kötelezettségei
(1) Tevékeny részvétel a képviselő-testület és bizottságai munkájában, döntéshozatalában .
(2) Olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára. Feleljen meg a képviselői esküben foglaltaknak, magatartásával tartsa tiszteletben a jogszabályokban foglaltakat és megbízatáshoz hűen, a település javát szolgáló igyekezettel tevékenykedjen.
(3) Felkérés alapján részvétel a testületi ülések előkészítésében, a létrehozott m unkacsoportok munkájában, valamint a különböző vizsgálatokon.
(4) A tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti (és magán) titok megőrzése. Titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll, a mentesülésig.
(5) Kapcsolattartás választókörzetének polgáraival, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel.
(6) Személyes érintettség, összeférhetetlenség bejelentése.
(7) Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség.
(1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január l -jétől számított 30 napon belül az e törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.
(2) A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20. §-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
(3) A vagyon nyilatkozatot a szervezeti és működési szabályzatban erre kijelölt bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata - az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével - nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről az ellenőrző bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselö-testületet.
(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a vagyonnyilatkozatot ellenőrző bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő nyolc napon belül törölni kell.
VI. Fejezet
A Képviselő-testület bizottságai
A bizottsági feladatok és szervezet
(1) A képviselő-testület - meghatározott önkormányzati feladatok ellátására - állandó vagy ideiglenes bizottságokat választ.
(2) A képviselő-testület a következő bizottságokat hozza létre
a)
b) Jogi és Ügyrendi Bizottságot 3 fővel.
(3) A képviselő-testület állandó bizottságának elnevezését és tagjainak névsorát az SZMSZ II. számú melléklete rögzíti.
(4) A bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ III. számú melléklete
(5) A bizottság a belső működési szabályait - az
Ötv. és az SZMSZ keretei között - maga állapítja meg.
(6) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel - szakmai tanácsadó szerveként - albizottságot alakíthat. Az albizottság működésének szabályait a bizottság állapítja meg.
(7) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására - ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(8) A Képviselő-testület meghatározott feladatok összehangolására, előkészítésére, véleményezésére, illetve a testület által kijelölt ügyek kivizsgálására munkacsoportot hozhat létre a polgármester és az alpolgármester részvételével.
A bizottsági működés főbb szabályai
(1) „A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni." ( Ötv. 23. § (3) bek.)
(2) „A bizottság elnökét és tagjainak több m int a felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja." ( Ötv. 24. § (1) bek.)
(3) A képviselő-testület a munkatervében meghatározza azokat az előterjesztéseket, amelyeket bizottság nyújt be, illetve azokat, amelyeket csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselő-testülethez.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.
(5) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely - a bizottság feladatkörébe tartozó - ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívni az indítványozó képviselőt.
(6) „A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt." ( Ötv. 26. § )
(7) „A bizottság a feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület hivatalának a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját. Ha a bizottság a
hivatal tevékenységében a képviselő-testület álláspontjától, céljaitól való eltérést, az önkormányzati érdek sérelmét, vagy a szükséges intézkedés elmulasztását észleli, a polgármester intézkedését kezdeményezheti." (
Ötv. 27. §)
(8) A bizottság ülése zárt, azon részt vesznek a tagok, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselők és a meghívottak.
(9) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni .
(10) A bizottság üléséről jegyzőkönyv készül, amely az elhangzott felszólalások rövid ismertetését, a hozott döntést, valamint - külön indítványra - a kisebbség véleményét tartalmazza. A jegyzőkönyv elkészítéséről a bizottsági referens gondoskodik.
A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és az ülésen kijelölt egy tagja írja alá.
(11) A jegyzőkönyv elkészítésére, a képviselő-testület ülésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(12) A bizottság a tevékenységéről 2 évenként beszámol a képviselő-testületnek.
VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, aljegyző
(1) A polgármester a megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.
(2) „A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A polgármester a megválasztást követően esküt tesz a képviselő-testület előtt." ( Ötv. 32. §)
(3) A polgármester tekintetében a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat.
( Ötv. 33. §
) A polgármester tiszteletdíjára, tiszteletdíjának emelésére, egyéb juttatásaira és jutalmazására a Jogi- és Ügyrendi Bizottság tesz javaslatot.
(4) A polgármester az önkormányzati, valamint az államigazgatási feladatait, hatásköreit a képviselő-testület hivatalának közreműködésével látja el. (
Ötv. 35. §)
(5) A polgármester megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint. (
Ötv. 33/B. §)
(6) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt, továbbá vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztését is. (
Ötv. 33/C. § (1))
41. § A polgármester a képviselő-testület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében irányítja a hivatalt a társulási megállapodásban rögzítetteknek megfelelően. A polgármester
a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja,
b) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
42. § (1) A polgármesternek a képviselő-testület működésével összefüggő különös feladatai:
a)
b) |
segíti a képviselők m unkáját; összehívja és vezeti a testület üléseit; |
|
e)
d)
e) |
képviseli az önkormányzatot;
szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat; biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, |
a
|
közakarat
|
(2) A polgármester a jogszabályban és az SZMSZ-ben már tárgyalt hatáskörén túlmenően: véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben;
nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek;
a dolgozókkal kapcsolatos egyes munkáltatói jogok tekintetében egyetértési jogot gyakorol;
ellátja a honvédelmi törvény Hvt. 19. §-ában megfogalmazott honvédelmi és polgári védelmi feladatokat; az előző pontban meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fedezetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.
(3) A polgármesternek a bizottság működésével összefüggő főbb feladatai:
a) indítványozhatja a bizottság összehívását;
b) felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.
( Ötv. 25. § (2) bek.) e) bizottsági döntéshozatal esetén dönt a bizottsági elnök kizárásáról, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti.
(4) A polgármesteri hivatallal összefüggő főbb polgármesteri jogosítványok:
a) a képviselő-testület döntései szerint a saját önkormányzati jogkörében eljárva irányítja a hivatalt a társulási megállapodásban foglaltaknak megfelelően;
b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;
e) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja;
d) szabályozza a hatáskörébe tartozó ügyekben a kiadmányozás rendjét;
(5) A polgármester, ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
( Ötv. 36. § (3) bekezdés
) (6) A polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt a képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - keresetet nyújthat be a polgármester ellen a helyi önkormányzat székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz a polgármesteri tisztsége megszüntetése érdekében, melyben egyidejűleg kérheti a polgármesternek a tisztségből történő felfüggesztését is.
(1) „A képviselő-testület - a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére 1 fő alpolgármestert választ." (Ötv. 34. § (1) bekezdés)
(2) Az alpolgármesterek társadalmi megbízatásában a polgármester irányításával látják el feladataikat.
(3) Az alpolgármesterekre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó jogszabályok.
(4) Az alpolgármesterek feladatai - jellegüket, tartalmukat tekintve - előkészítő, összehangoló jel legűek.
a gazdasági, társadalmi és közszolgáltatást végző szervezetekkel, továbbá a lakossággal való kapcsolattartásban;
b) a kinevezési és a testület hatáskörébe tartozó választási ügyek előkészítésében.
a) a képviselő-testület ülésére kerülő előterjesztések kidolgozását;
b) a bizottságok és a képviselők munkáját.
44. § (1) A polgármester, helyettesíthetősége érdekében, tájékoztatja az általa kijelölt alpolgármestert az egy munkanapot napot meghaladó kiküldetéseiről, illetve egyéb akadályoztatásairól.
(2) A polgármester feladata meghatározni, hogy a kijelölt alpolgármester milyen esetekben, mikor és hol helyettesítse öt.
(3) Az alpolgármester a helyettesítés során köteles a polgármesteri útmutatásoknak, felhatalmazásoknak megfelelően eljárni.
Polgármester, alpolgármester helyettesítése ( Ötv. 31. §)
A polgármesteri és alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén az eljárási szabályok:
(1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.
(2) Az ülés vezetésére a 20. §-ban, a 21. § (1)-(8) bekezdésében foglalt szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:
a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat;
b) büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés;
e) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
(1) Kacsóta Községi Önkormányzat SzMSz-ének V. számú mellékletének 1. számú függelékét képező megállapodás alapján Szentlőrinc Város Önkormányzatának jegyzője látja el Kacsóta község jegyzői feladatait.
(2) A jegyző vezeti a képviselő-testület(ek) hivatalát. (
Ötv. 36. § (2) bekezdés) A jegyző gondoskodik az önkormányzat m ű ködésével kapcsolatos felad atok ellátásáról. (
Ötv. 36. § (2) bekezdés a) pont). Ebben a körben:
a) előkészíti a képviselő-testületi ülést, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket;
b) ellátja a testületek, a bizottságszervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat;
e) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottság ülésein;
d) törvényességi észrevételeket tehet a döntés-előkészítés során vagy az előterjesztés vitájában;
e) gondoskodik a testületi-ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről , azt a polgármesterrel együtt írja alá;
t) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat m unkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal m unkájáról és az ügyintézésről.
(3) A jegyző egyéb főbb feladatai:
a) „A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A kinevezéshez, vezetői megbízatáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás vissza-
vonásához, jutalmazáshoz - a polgármester által meghatározott körben - a polgármester egyetértése szükséges." ( Ötv. 36. § (2) bek. b/ pont ) b) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó állam igazgatási ügyeket;
e) ellátja a jogszabályban előírt állam igazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket,
d) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;
e) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját;
t) ellátja az állam igazgatási tevékenység egyszerűsítésével összefüggő feladatokat.
(4) Továbbá a jegyző
a) Véleményt nyilvánít (állást foglal) a polgármester, alpolgármester és bizottság elnökének kérésére jogértelmezési kérdésekben;
b) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára;
e) gondoskodik az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek naprakész állapotban tartásáról;
d) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;
e) megbízottja útján az aljegyzővel megosztva m inden szerdán fogadóórát tart.
VIII. Fejezet
(1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre - polgármesteri hivatal elnevezéssel - az önkormányzat működésével, valamint az állam igazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.
( Ötv. 38. § (1) bekezdés
) (2) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. (
Ötv. 36. § (2) bekezdés)
(3) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, m unka- és ügyfélfogadásának rendjét, valamint költségvetését, bértömegét.
(4) A hivatal a jegyző által elkészített és a polgármester által jóváhagyott Ügyrend szerint működik, amely a hivatal feladatait, valamint belső szervezeti egységek és dolgozók közötti munkamegosztását tartalmazza.
(5) A hivatali köztisztviselők jogviszonyát a Közszolgálati Szabályzat tartalmazza.
(6) A képviselő-testület által létrehozott bizottságok döntései nem terjednek ki a polgármesteri hivatal szervezeti tagozódására, munkarendjére, valamint az ügyfélfogadás rendjére.
A bizottságok nem vonhatják el és nem korlátozhatják a polgármester irányítási és a jegyző vezetői jogosítványait a hivatal lal szemben.
(7) A hivatal köteles ellátni a képviselő-testület, a bizottság működésével kapcsolatos, valamint a polgármester által meghatározott feladatokat, különös tekintettel azokban az esetekben, amikor a képviselő-testület által átruházott hatáskörben jár el a bizottság.
(8) A települési képviselők a polgármesteri hivataltól a jegyző útján igényel hetik a képviselői munkájukhoz szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködését.
Közérdekű ügyben kezdeményezheti k a képviselő-testület hivatalának az intézkedését, amelyre a hivatal 15 napon belül érdemi választ köteles adni.
(9) A polgármesteri hivatal önálló költségvetési szerv. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket.
(10) A polgármesteri hivatal belső tagozódása:
- Pénzügyi és Intézmény-felügyeleti osztály könyvelés
költségvetési csoport adó csoport
- Hatósági-Igazgatási osztály hatósági csoport szociális csoport Közterület-felügyelet Ügyfélszolgálat Okmányiroda
1. fokú Építéshatóság Műszaki osztály Gyámhivatal Titkárság
(11) Időszaki vagy célfeladatra külön szervezeti egység hozható létre.
(12) A jegyző döntése szerint a belső szervezeti egységvezetők, valamint érdem i ügyintézők kiadmányozási jogot kapnak.
(13) A polgármesteri hivatal hivatali munkarendje:
hétfő - csütörtöki munkanapokon : 7.30 órától - 16.00 óráig pénteki munkanapokon: 7.30 órától - 13.00 óráig.
hétfőn: 7.30 órától - 16.00 óráig; kedden: szünetel;
szerda: 7.30 órától - 17.00 óráig, 12.00-tól 12.30-ig ebédszünet; csütörtökön: szünetel;
pénteken 7.30 órától - 12.00 óráig tart.
(14) A polgármesteri hivatal részletes ügyrendjét, az ügyfélfogadás rendjét, idejét, a polgármester és a jegyző fogadóóráit, a Közszolgálati Szabályzatot, továbbá a kiadmányozás rendjét az SZMSZ IV. számú melléklete rögzíti. A Hivatal ügyrendjét e melléklet 1. számú függeléke, a kiadmányozás rendjéről szóló szabályzatot a 2. számú függeléke tartalmazza.
(15) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni, és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.
(16) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami szolgálati és üzleti (magán) titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvédelemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével - kiterjed az ügyfél személyiségi jogainak a védelmére is. A titoktartási kötelezettség a közhivatal betöltése után is fennáll.
A hivatali dolgozó m inden olyan adatot, információt és tényt köteles a jegyző tudomására hozni, amely az előbbi kötelezettségét befolyásolja.
IX. Fejezet
A társulásra vonatkozó átfogó szabályok
(1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vesz részt, illetve együttműködési megállapodásokat köt. A képviselő-testület elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel alakít társulásokat. Társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.
(2) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi- és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny társu lásait is (helyi önszerveződő közösségek), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(3) A társulások célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése;
b) lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek összehangolása;
e) a lakossági közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.
(4) A koordináció főbb módszerei:
a) a polgármester, alpolgármester, jegyző kölcsönös meghívása az egymást érintő napirendek megtárgyalására;
b) testületi ülések együttes tartása;
e) közös (ideiglenes) bizottságok szervezése meghatározott közös érdekű feladatok ellátására;
d) képviselő-testületi és bizottsági munkatervek kölcsönös megküldése.
(5) A társulások létrehozását, szervezeti és működési rendjét rögzítő együttműködési megállapodások az SZMSZ IV. számú mellékletét képezik.
X. Fejezet
A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés
(1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés rendjét.
(2) Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető m inden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (
Ötv. 49. § (1) bek.)
(3) A helyi önkormányzat meghatározott vagyontárgy vagy vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét, illetőleg más célú hasznosítását önkormányzati rendeletben helyi népszavazáshoz kötheti.
(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen az állam polgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. (
Ötv. 13. §) Fontosabb szabályai:
a) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz közérdekű kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek. A közérdekű kérdést, javaslatot a közmeghallgatás előtt 3 nappal be kell nyújtani.
b) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő napi rendekről a lakosságot a helyben szokásos módon kel l tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
e) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
d) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok. A jegyzőkönyv összeállításáról a jegyző gondoskodik.
(2) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében - az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása céljából lakossági fórumot hív össze.
a) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a helyben szokásos módon kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 15 nappal.
b) A gyűlést a polgármester, vagy az általa kijelölt személy vezeti. A gyűlésre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.
e) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, amelynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
XI. Fejezet
51. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére, megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására külön rendeletet alkot.
(2) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg.
Ebben a rendeletben kell megállapítani:
a) a forgalomképtelen vagyontárgyak körét;
b) a törzsvagyon korlátozottan forgalomképtelen tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során;
e) azoknak a vagyontárgyaknak, vagyoni részeknek és jogoknak a körét, amelyek elidegenítéséről, megterheléséről, vállalkozásba való beviteléről, i lletőleg más célú hasznosításáról csak helyi népszavazással lehet dönteni.
(3) Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint a forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját az SZMSZ VII. számú melléklete tartalmazza.
(4) Az önkormányzat - vagyonának növelése érdekében az
Ötv. 80. § (3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - részt vehet különböző gazdasági vállalkozásokban. E részvétel formájáról és módjáról célszerű, ha külön önkormányzati rendelet tartalmaz előírásokat.
(5) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben - az adott költségvetési évben - l millió Ft értékhatárig, esetenként legfeljebb l 00.000.-Ft összegig vállal hat kötelezettségeket, melyről utólagosan a képviselő-testületet tájékoztatja.
(6) A képvisel ő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.
(7) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.
Az önkormányzat költségvetése
(1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.
a) Az első forduló (koncepció) főbb elemei:
a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv tartalmának figyelembevétele,
az önkormányzat részére kötelezően előÍl1 és szabadon felvállalható feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése.
= azok bővítésének lehetőségei,
= a kiadási szükségletek, azok gazdaságos (törvényes keretei között mozgó célszerű megoldásainak meghatározása),
= az igények és a célkitűzések egyeztetése,
= a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása,
= a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.
b) A második forduló főbb elemei:
A képviselő-testület megtárgyalja a költségvetési rendelet tervezetét, amely több változatban is készülhet.
A költségvetési javaslat tartalmazza:
= a működési, fenntartási előirányzatokat (önálló költségvetési szervenként),
= a felújítási előirányzatokat célonként,
= a fejlesztési kiadásokat feladatonként, valamint külön tételben,
(3) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő, s a polgármester terjeszti a képviselő testület elé. Az előte1jesztést a pénzügyi bizottság előzetesen kötelezően megtárgyalja és írásbeli véleményét az előterjesztéshez csatolja.
(4) A zárszámadási rendelet tervezetének elkészítésére és előterjesztésére a (3) pontban írt szabályok irányadók.
53. § Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai ( Ötv. 90. §)
(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester a felelős.
(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért az állam i költségvetés nem tartozi k felelősséggel.
(3) Az önkormányzat fizetésképtelenné válását a hitelezők kérelmére bíróság állapítja meg.
(4) A fizetésképtelenség helyreállítása érdekében az önkormányzat köteles felfüggeszteni a hatósági és az alapvető lakossági szolgáltatások kivételével a feladatok finanszírozását.
(5) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot, a végrehajtásáról szóló beszámolóról rendelettel dönt.
(6) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről, vagy befektetéséről a jogszabályok és az SZMSZ figyelem bevételével saját hatáskörében döntsön, melyről a testületet folyamatosan tájékoztatni kell.
(7) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Polgármesteri Hivatal látja el. E körben különösen:
a) a PM által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, valamint a havi pénzforgalmi információt, s mindezeket megküldi a TÁH részére;
b) beszedi az önkormányzat saját bevételét,
e) ,,leigényli" a TÁH-tól a címzett és céltámogatásokat;
d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról;
e) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről;
t) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül kialakítja a saját, valamint az intézmények könyvvitelének számlarendjét;
g) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását;
h) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz.
(8) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények - az általános iskolák kivételével - részben önállóan gazdálkodnak , a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket azonban csak a polgármesteri hivatal által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény a kötelező térítési d íjon és a képviselő-testület által kötelezően előírt bevételi összegen felüli bevételével szabadon rendelkezik, azt - alapfeladatainak sérelme nélkül - felhasználhatja dologi kiadásokra, bért azonban nem képezhet belőle.
(9) A Polgármesteri Hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házi pénztárban kezelt ellátmányból - a házipénztárban meghatározott szabályok szerint - teljesítik.
54. § Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése
(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (Ötv 92. § (2) bek.)
(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a képviselő-testület látja el. (Ötv. 92. § (2) bek.)
(3) A képviselő-testület gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű el lenőr útján gondoskodik . (Ötv. 92. § (2) bek.)
55. § Felterjesztési jog ( Ötv. 101. §)
(1) „A képviselő-testület az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabályokkal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását." (Ötv. 101. § (1) bek. e/ pont).
(2) „A képviselő-testület az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésekben - közvetlenül vagy érdekképviseleti szervezete útján - az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állam i szerv vezetőjéhez fordulhat és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti." (Ötv. 101. § (1) bek.)
(3) A képviselő-testület felterjesztési jogának gyakorlásáról előzetesen kéri a tárgy szerint érintett önkormányzati bizottság véleményét.
XII. Fejezet
56. § (1) A szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) megalkotásáról szóló rendelet a kihirdetés napján 2007. április 13-án lép hatályba, melyet az SZMSZ eredeti példányán fel kell tüntetni.
(2) Az SZMSZ mellékleteinek és függelékeinek folyamatos vezetéséről, naprakész vezetéséről a jegyző gondoskodik.
(3) Az SZMSZ mellékleteivel és függelékeivel együtt megküldendő:
a) a települési képviselőknek,
b) a bizottság nem képviselő tagjainak,
e) a Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének,
d) a település országgyűlési képviselőjének.
(4) Az SZMSZ kihirdetéséről a helyben szokásos módon a jegyző gondoskodik.