Kacsóta Község Önkormányzat Képviselő-testületének

 9/2015. (VI.10.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Kacsóta Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 132. § (4) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a pénzbeli és természetbeni települési támogatásokról a következőket rendeli el:

A rendelet célja

1.§

(1)            A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, figyelemmel az önkormányzat teherbíró képességére, az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.

(2)            A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociálisan rászorult egyének és családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok, a helyi közösség aktivitása elengedhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése céljából.

Általános rendelkezések

2. §

(1) A rendelet hatálya a település közigazgatási területére, valamint az Szt. 3. § (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybe vételekor nyilatkozatában a település közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(4) Az önkormányzat pénzbeli támogatásokat vagy természetbeni támogatásokat állapít meg.

Eljárási rendelkezések

3. §

(1)               A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybe vétele iránti kérelmet a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatait, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők, valamint ha a Ket. 36.§ (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint az adat vagy igazolás beszerezhető.

(2) A kérelmet az Szt.-ben, a végrehajtására kiadott rendeletben, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal, igazolásokkal, vagyonnyilatkozattal együtt kell benyújtani.

(3) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembe vételével kell elbírálni

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

a)      a havi rendszerességgel járó, nem vállalkozásból, illetve őstermelői tevékenységből származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről (átlagkeresetéről) szóló munkáltatói igazolást;

b)      a munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást;

c)      a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényét, ennek hiányában az utolsó havi bankszámla kivonatot vagy az ellátást megállapító határozatot;

d)     a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző tizenkét hónap alatt szerzett jövedelem egyhavi átlagáról szóló nyilatkozatot, NAV igazolást a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról;

e)      egyéb jövedelmek esetében a kérelmező büntetőjogi felelőssége mellett tett nyilatkozatát a havi átlagos nettó jövedelméről.

(5) Gyermekhez fűződő kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az óvodai,  iskolai felvételről szóló igazolást. Várandósság esetén a várandósságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(6) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatalban.

Környezettanulmány

4. §

(1) A szociális ellátást igénylő család vagy háztartás szociális helyzetéről indokolt esetben, a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthet, indokolt esetben önkormányzati intézmények (pl. óvoda, Szociális Szolgáltató Központ) bevonásával.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán vagy korábban megállapított ellátás miatt részletes információkkal rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

Az ellátások folyósítása

5. §

(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése az egyedi határozatban meghatározott időpontig történik.

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

 (4) A természetbeni települési támogatás juttatásának helyéről és annak időpontjáról az egyedi határozat rendelkezik.

(5) Valamennyi pénzbeli ellátást és természetbeni juttatást kizárólag akkor lehet megállapítani, ha arra a költségvetésben fedezet van biztosítva.

Fellebbezés

6. §

(1) A polgármesterre átruházott döntések ellen a határozat közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezést a polgármester a jegyző közreműködésével és a döntéshez szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő rendes ülése elé terjeszti. A képviselő-testület köteles napirendre tűzni és elbírálni a fellebbezést.

Pénzbeli települési támogatási formák

7. §

(1) Az önkormányzat a költségvetésében az alábbi pénzbeli ellátások fedezetét biztosíthatja:

Eseti települési támogatás:

aa) települési létfenntartási támogatás,

ab) települési temetési támogatás;

ac) rendkívüli települési támogatás

ad) Bursa Hungarica ösztöndíj pályázati támogatás

ae) Beiskolázási támogatás.

Rendszeres települési támogatás:

b) települési lakásfenntartási támogatás

 (2) A polgármester dönt az eseti és a rendszeres települési támogatásokról.

 (3) A Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázatok elbírálása külön szabályzat szerint történik.

(4) A beiskolázási támogatás eseti mértékéről és a benyújtási feltételekről a képviselő-testület határozatot hoz az önkormányzat költségvetési helyzetétől függően.

Települési létfenntartási támogatás

8. §

(1) Települési létfenntartási támogatás nyújtható annak, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén annak 120 %-át nem haladja meg és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyonnal.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát. A létfenntartását veszélyeztető élethelyzet kapcsolódhat a gyermekneveléshez is (pl. a gyermek iskoláztatásához, óvodáztatásához vagy válsághelyzetben lévő várandós anya részére vagy a gyermek fogadásának előkészítéséhez).

(3) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti települési támogatás formájában.

(4)  Az eseti települési létfenntartási támogatásra való jogosultságról a polgármester dönt.

(5) Eseti települési létfenntartási támogatást egy naptári évben maximum két alkalommal lehet nyújtani.

(6) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás legkisebb összege 3.000 Ft, legmagasabb összege 10.000 Ft lehet.

Települési temetési támogatás

9. §

(1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatás állapítható meg az eltemettető részére, amennyiben a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2) Az (1) bekezdés szerint a temetési költség viselése az eltemettetést vállaló kérelmező létfenntartást akkor veszélyezteti, ha a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400 %-át nem haladja meg.

(3) A települési temetési támogatást a temetési költségek utólagos megtérítéséhez való hozzájárulásként, a temetés napját követő 60 napon belül lehet kérelmezni.

(4) A temetési támogatás maximális összege 15.000,-(Tizenötezer) Ft.

(5) A kérelemhez csatolnia kell a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonatot és a kérelmező családjának jövedelmét bizonyító jövedelemigazolásokat. A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az eredeti temetési számlára rá kell vezetni a visszaélések elkerülése érdekében.

(6) A települési temetési támogatás megítéléséről átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

Települési lakásfenntartási támogatás

10. §

 (1) Települési lakásfenntartási támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló személynek vagy háztartásnak az általuk lakott lakás fenntartási költségei viseléséhez.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászoruló az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120 %-át és a háztartás tagjai egyikének sincs az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyona.

(3) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege maximum 2.500,- Ft, legkisebb összege 1000,- Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolva számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait. A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj és a tüzelőanyag ára.

(5)  A rendszeresen nyújtott települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(6) A települési lakásfenntartási támogatást havi rendszerességgel egy évben legfeljebb 6 hónapra lehet megállapítani.

(7) Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

Rendkívüli települési támogatás

11. §

(1) Rendkívüli települési létfenntartási támogatás nyújtható annak, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100 %-át, egyedül élő esetén annak 120 %-át nem haladja meg és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyonnal.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia és bizonyítania kell a rendkívüli élethelyzet fennállását. Rendkívüli élethelyzetnek minősül a bekövetkezett elemi kár miatt létfenntartását veszélyeztető állapot, az elemi kár bekövetkezte tűz, a robbanás, a vihar, a viharon kívüli egyéb elemi kár, a földcsuszamlás, a talajsüllyedés, a földrengés, az árvíz miatt bekövetkezett kár. Nem jogosult a támogatásra az, aki a kárt önhibájából saját maga okozta. Rendkívüli élethelyzetnek minősül továbbá a súlyos baleset, kórházi műtét.

(3) A rendkívüli támogatás évente 1 alkalommal adható.

(4) A rendkívüli támogatás mértéke legfeljebb 20.000,-(Húszezer) Ft.

(5) A polgármester által kijelölt hivatali dolgozó a kérelem beérkezésekor haladéktalanul a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiányában a kérelmet el kell utasítani.

(6) A támogatást megítélő határozatban legfeljebb 30 napos határidő megadásával a polgármester a jogosultat kötelezni arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról - a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával  elszámoljon. Amennyiben a jogosult a támogatást részben vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel; a közös hivatalt a kár oka tekintetében megtévesztette vagy az elszámolási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, köteles a támogatást visszafizetni.

(7) A rendkívüli települési támogatásra való jogosultságról a polgármester dönt.

Köztemetés

12. §

(1) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori mértékét, egyedül élő esetén annak 150 %-át, és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 150.000 Ft.

(3) A köztemetésről a polgármester dönt.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

13. §

(1) Az Szt. 17. §-ában szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az igénybe vevőnek vissza kell fizetni. A visszafizetésről szóló határozatot a polgármester kiadmányozza.

(2) Indokolt és méltányolható esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti, a polgármester a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból elengedheti vagy részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

Átmeneti és záró rendelkezések

14. §

(1) A rendelet 2015. június 11-ével lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 7/2015.(IV.1.) önkormányzati rendelet.

                        Papp Zoltán                                                               dr. Faragó Ágnes

                       polgármester                                                                       jegyző

Záradék:

Elfogadva: 2015. június 9.

Kihirdetve: 2015. június 10.

                                                                                                          dr. Faragó Ágnes

                                                                                                                   jegyző