1. § (1) A rendelet célja a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében, figyelemmel az önkormányzat teherbíró képességére, az egyes szociális ellátások formáinak, az ellátásokra való jogosultság feltételeinek, valamint érvényesítésének helyi szabályozása.

(2) A képviselő-testület az ellátások biztosításával a szociálisan rászorult egyének és családok életminőségén kíván javítani, ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni, mivel az egyének, a családok, a helyi közösség aktivitása elengedhetetlen feltétel a szociális biztonság megteremtése céljából.

2. § (1) A rendelet hatálya a település közigazgatási területére, valamint az Szt. 3. § (1), (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya kiterjed az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybe vételekor nyilatkozatában a település közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(3) Az e rendeletben meghatározott hatásköröket az önkormányzat képviselő-testületének felhatalmazása alapján, átruházott hatáskörben a polgármester gyakorolja.

(4) Az önkormányzat pénzbeli támogatásokat vagy természetbeni támogatásokat állapít meg.

3. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása és a szociális alapszolgáltatások igénybe vétele iránti kérelmet a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. A megállapítás iránti kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személynek az Szt. 18. §-ában szereplő adatait, valamint az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat. Nincs szükség külön igazolásra olyan adatok esetében, amelyek a Hivatal hivatalos nyilvántartásában fellelhetők, valamint ha a Ket. 36. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint az adat vagy igazolás beszerezhető.

(2) A kérelmet az Szt.-ben, a végrehajtására kiadott rendeletben, illetve az e rendeletben meghatározott dokumentumokkal, igazolásokkal, vagyonnyilatkozattal együtt kell benyújtani.

(3) A kérelem benyújtásakor - amennyiben a jogosultság vagy a térítési díj megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges - a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról. A nem forintban megszerzett jövedelmet a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell átszámítani, és a jogosultságot az így átszámított jövedelem figyelembe vételével kell elbírálni

(4) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához kérelmező köteles maga vagy a jogszabályban meghatározott körben családja vagyoni, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, illetve azokat igazolni. A jövedelem igazolásához csatolni kell:

(5) Gyermekhez fűződő kérelemhez be kell csatolni a gyermek iskolalátogatási igazolását, vagy az óvodai, iskolai felvételről szóló igazolást. Várandósság esetén a várandósságot igazoló szakorvosi igazolást, illetve a már megszületett gyermek születési anyakönyvi kivonatát.

(6) A szociális ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozását a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatalban.

4. § (1) A szociális ellátást igénylő család vagy háztartás szociális helyzetéről indokolt esetben, a tényállás tisztázása céljából környezettanulmányt készíthet, indokolt esetben önkormányzati intézmények (pl. óvoda, Szociális Szolgáltató Központ) bevonásával.

(2) Nem kell környezettanulmányt készíteni, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal közszolgálati tisztviselője bármely más ügy kapcsán vagy korábban megállapított ellátás miatt részletes információkkal rendelkezik és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta lényeges változás nem következett be.

5. § (1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, kifizetése minden hónap 5-éig, a nem rendszeres ellátások kifizetése az egyedi határozatban meghatározott időpontig történik.

(2) Az ellátások kifizetése történhet készpénzben pénztári kifizetéssel, külön kérelem esetén lakossági folyószámlára való utalással vagy postautalványon, közüzemi gazdasági társaságokhoz, intézményekhez történő utalással, természetben.

(3) A házipénztárból történő, döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(4) A természetbeni települési támogatás juttatásának helyéről és annak időpontjáról az egyedi határozat rendelkezik.

(5) Valamennyi pénzbeli ellátást és természetbeni juttatást kizárólag akkor lehet megállapítani, ha arra a költségvetésben fedezet van biztosítva.

6. § (1) A polgármesterre átruházott döntések ellen a határozat közlésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

(2) A fellebbezést a polgármester a jegyző közreműködésével és a döntéshez szükséges iratok csatolásával a képviselő-testület soron következő rendes ülése elé terjeszti. A képviselő-testület köteles napirendre tűzni és elbírálni a fellebbezést.

7. § (1) Az önkormányzat a költségvetésében az alábbi pénzbeli ellátások fedezetét biztosíthatja:

(2) A polgármester dönt az eseti és rendszeres települési támogatásokról.

(3) A Bursa Hungarica Ösztöndíjpályázatok elbírálása külön szabályzat szerint történik.

8. § (1) Települési létfenntartási támogatás nyújtható annak, aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon nem tud gondoskodni és akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át (42.750,- Ft), egyedül élő esetén annak 200 %-át (57.000,- Ft) nem haladja meg és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyonnal.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia kell a települési létfenntartási támogatásra való rászorultságát. A létfenntartását veszélyeztető élethelyzet kapcsolódhat a gyermekneveléshez is (pl. a gyermek iskoláztatásához, óvodáztatásához vagy válsághelyzetben lévő várandós anya részére vagy a gyermek fogadásának előkészítéséhez).

(3) A települési létfenntartási támogatás nyújtható eseti vagy rendszeres települési támogatás formájában, évente legfeljebb három alkalommal.

(4) Az egy alkalommal megállapított eseti települési létfenntartási támogatás legkisebb összege 5.000,- (Ötezer) Ft, legmagasabb összege 15.000,- (Tízenötezer) Ft lehet.

(5) A rendszeres települési létfenntartási támogatás összegét havonként azonos, illetve különböző mértékben is meg lehet állapítani.

(6) Rendszeres települési létfenntartási támogatást egy naptári éven belül, havi rendszerességgel legfeljebb 3 hónapra lehet megállapítani.

(7) Az egy hónapra megállapított rendszeres települési létfenntartási támogatás legkisebb összege 1000,- (Ezer) forint, legmagasabb összege 5.000,- (Ötezer) Ft.

9. § (1) A temetési költségekre tekintettel települési temetési támogatás állapítható meg az eltemettető részére, amennyiben a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti, függetlenül attól, hogy a meghalt személy eltemettetésére köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt-e vagy sem.

(2)

(3) A települési temetési támogatást a temetési költségek utólagos megtérítéséhez való hozzájárulásként, a temetés napját követő 60 napon belül lehet kérelmezni.

(4) A temetési támogatás maximális összege 30.000,-(Harmincezer) Ft.

(5) A kérelemhez csatolnia kell a kérelmező nevére kiállított számla eredeti példányát, a halotti anyakönyvi kivonatot és a kérelmező családjának jövedelmét bizonyító jövedelemigazolásokat. A megállapított temetési támogatás összegét vagy a kérelem elutasításának tényét az eredeti temetési számlára rá kell vezetni a visszaélések elkerülése érdekében.

10. § (1) Rendkívüli települési létfenntartási támogatás nyújtható annak, aki létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került és akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át (42.750,- Ft), egyedül élő esetén annak 200 %-át (57.000,- Ft) nem haladja meg és nem rendelkezik az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyonnal.

(2) A kérelmezőnek a kérelmében indokolnia és bizonyítania kell a rendkívüli élethelyzet fennállását. Rendkívüli élethelyzetnek minősül a bekövetkezett elemi kár miatt létfenntartását veszélyeztető állapot, az elemi kár bekövetkezte tűz, a robbanás, a vihar, a viharon kívüli egyéb elemi kár, a földcsuszamlás, a talajsüllyedés, a földrengés, az árvíz miatt bekövetkezett kár. Nem jogosult a támogatásra az, aki a kárt önhibájából saját maga okozta. Rendkívüli élethelyzetnek minősül továbbá a súlyos baleset, kórházi műtét.

(3) A rendkívüli támogatás évente 1 alkalommal adható.

(4) A rendkívüli támogatás mértéke legfeljebb 20.000,-(Húszezer) Ft.

(5) A polgármester által kijelölt hivatali dolgozó a kérelem beérkezésekor haladéktalanul a kérelemmel érintett ingatlanon helyszíni szemlét tart. A kérelmező köteles a helyszíni szemlén közreműködni. Az együttműködés hiányában a kérelmet el kell utasítani.

(6) A támogatást megítélő határozatban legfeljebb 30 napos határidő megadásával a polgármester a jogosultat kötelezni arra, hogy támogatási összeg cél szerinti felhasználásáról – a nevére, vagy a családja valamely tagjának nevére szóló számlával elszámoljon. Amennyiben a jogosult a támogatást részben vagy egészben nem a támogatási cél szerint használta fel; a közös hivatalt a kár oka tekintetében megtévesztette vagy az elszámolási kötelezettségének határidőben nem tett eleget, köteles a támogatást visszafizetni.

11. § (1) Települési lakásfenntartási támogatás állapítható meg azon szociálisan rászoruló személynek vagy háztartásnak az általuk lakott lakás fenntartási költségei viseléséhez.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szociálisan rászoruló az a háztartás ahol a háztartásban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 180 %-át (51.300,- Ft) és a háztartás tagjai egyikének sincs az Szt. 4. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű vagyona.

(3) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege maximum 5.000,- Ft, legkisebb összege 3.000,- Ft.

(4) A kérelmezőnek a kérelemhez csatolva számlával igazolnia kell a havi lakásfenntartási kiadásait. A kérelem elbírálásakor figyelembe vehető lakásfenntartási kiadások: a villanyáram, a víz- és a gázfogyasztás, a csatornahasználat díja, a szemétszállítási díj, a lakbér, az albérleti díj és a tüzelőanyag ára.

(5) A rendszeresen nyújtott települési lakásfenntartási támogatás a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kell megállapítani.

(6) A települési lakásfenntartási támogatást havi rendszerességgel egy évben legfeljebb 12 hónapra lehet megállapítani.

(7) Települési lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

12. § (1) A természetben nyújtott szociális ellátások körében az önkormányzat a következő ellátásokat nyújthatja:

(2) A természetben nyújtott ellátás konkrét formáját az egyedi határozatban kell rögzíteni.

13. § (1) A gyógyszerkiadásokra tekintettel települési gyógyszertámogatásra válhat jogosulttá az a személy, aki közgyógyellátási igazolvánnyal nem rendelkezik és a gyógyszerkiadások, illetve betegséghez kapcsolódó kiadások miatt időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd.

(2) A települési gyógyszertámogatás eseti települési támogatás formájában nyújtható.

(3) A kérelemhez csatolni kell a kezelőorvos vagy szakorvos és a gyógyszertár igazolását az igénylő havi rendszeres, illetve akut megbetegedésének kezeléséhez szükséges gyógyszerszükségletéről és annak költségéről, vagy a gyógyászati segédeszköz szükségességéről és annak várható költségéről.

(4) Eseti települési gyógyszertámogatást gyógyszerre egy naptári évben maximum két alkalommal, gyógyászati segédeszközre egy naptári évben maximum egy alkalommal lehet megállapítani.

(5) Eseti települési gyógyszertámogatásra a kérelmező akkor válhat jogosulttá, ha

(6) Az eseti települési gyógyszertámogatás felhasználását számlával kell igazolni.

(7) Az eseti települési gyógyszertámogatás összege legfeljebb 10.000,-(Tízezer) Ft, gyógyászati segédeszköz esetén legfeljebb 50.000,-(Ötvenezer) Ft.

14. § (1) A települési önkormányzat különös méltányosságból az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól részben vagy egészben mentesítheti az eltemettetésre köteles személyt, amennyiben az érintett személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori mértékét, egyedül élő esetén annak 150 %-át (42.750,-Ft), és az érintett személy vagyonnal nem rendelkezik.

(2) A köztemetés költségét nem lehet a helyben szokásos legolcsóbb temetési költségnél magasabb összegben megállapítani. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség: 150.000 Ft .

15. § (1) Iskolakezdési támogatásban részesíthető az a tanuló, aki:

(2) Az 1. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő gyermeket, fiatalkorút, fiatal felnőttet évente egyszeri alkalommal iskolakezdési támogatás illeti meg.

(3) A települési beiskolázási támogatás mértéke legfeljebb 10.000 Ft/fő.

(4) Az iskolakezdési támogatás igénybe vételét megelőzően a kérelmet benyújtó szülőnek vagy hallgatónak írásban nyilatkoznia kell a jogosultsági feltételek fennállásáról, a kérelemben nyilatkozik. A tanulói, hallgatói jogviszony fennállását iskolalátogatási igazolással bizonyítani kell.

(5) Az iskolakezdési támogatás felhasználását utólag számlákkal igazolni kell.

(6) Aki a támogatást jogosulatlanul vette igénybe, azt a támogatás késedelmi kamatokkal növelt összegének visszafizetésére kell kötelezni.

15/A. § (1) Bármely természetes személy vagy gazdálkodó szervezet részéről ingyenesen, szociális támogatás céljára nyújtott élelmiszer szétosztásáról a polgármester dönt.

(2) A közfoglalkoztatás keretében megtermelt élelmiszer, termény (pl. burgonya, répa, mezőgazdasági haszonnövény: kukorica, búza, árpa stb.) szétosztásáról a polgármester dönt.

(3) A polgármester az egyedi döntéshozatal során figyelembe veszi a Család- és Gyermekjóléti Központ, illetve a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal szociális igazgatási előadójának szóbeli előterjesztését.

(4) Települési élelmiszertámogatás nyújtható annak a szociálisan rászoruló személynek:

15/B. § (1) Karácsonyi támogatás nyújtható annak a kacsótai lakosnak, aki

(2) A karácsonyi támogatást az Önkormányzat minden év decemberében természetbeni ellátás formájában (tartós élelmiszer) nyújthatja.

(3) A karácsonyi támogatás háztartásonként egy személy részére állapítható meg.

15/C. §

16. § (1) Az Szt. 17. §-ában szabályozottaknak megfelelően a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátást az igénybe vevőnek vissza kell fizetni. A visszafizetésről szóló határozatot a polgármester kiadmányozza.

(2) Indokolt és méltányolható esetben, amennyiben a visszafizetés a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti, a polgármester a visszafizetésre kötelezett összeget méltányosságból elengedheti vagy részletekben történő megfizetését engedélyezheti.

17. § (1) A rendelet 2016. december 6-ával lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 9/2015.(VI.10.) önkormányzati rendelet.