Kacsóta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

9/2019 (V.20.) önkormányzati rendelete

Kacsóta Községi Önkormányzat vagyonáról és a vagyontárgyak feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól

Kacsóta Községi Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 138. § (1) bekezdés j) pontjában és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésben, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 109. § (4) bekezdésben, a 143. § (4) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában biztosított hatáskörében eljárva a következőket rendeli el:

I.

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet tárgyi hatálya Kacsóta Községi Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő

1. ingatlan és ingó vagyonra,
2. immateriális javakra,
3. az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra,
4. értékpapírokra,
5. követelésekre,
6. gazdasági társaságban az Önkormányzatot megillető társasági részesedésekre hasznosítására, elidegenítésére, megterhelésére, vagyonkezelésbe adására, gazdasági társaságba, nonprofit gazdasági társaságba történő apportálására terjed ki.

II.

Értelmező rendelkezések

2. §

A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati lakások és helyiségek bérletét és elidegenítését szabályozó önkormányzati rendelet hatálya alá tartozó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére, elidegenítésére.

E rendelet alkalmazásában:

1. Bruttó érték: a vagyontárgy forgalmi adóval növelt értéke;
2. Értékpapír: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5.§ (1) bekezdésében felsorolt értelmező rendelkezések alkalmazásával valamennyi önkormányzati vagyoni jogot vagy követelést megtestesítő papír, tekintet nélkül annak fizikai alakjára. Így különösen: a váltó, a kötvény, a részvény, a kincstárjegy, a letéti jegy, a vagyonjegy, a közraktárjegy, a kárpótlási jegy, a befektetési jegy, a szövetkezeti üzletrész;
3. Forgalmi érték: e rendelet szempontjából a forgalmi érték nettó módon (ÁFA nélkül) értendő;
4. Forgalmi értékbecslés: ingatlan esetében értékhatártól függően ingatlanforgalmi szakértői, vagy ingatlan értékbecslői vélemény, ingó esetében tárgyszakértői vélemény;
5. Forgalomképesség: vagyonnak, vagyontárgynak olyan jogi jellege, ami polgári jogi jogügylet szabad tárgya lehet;
6. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet;
7. Ingatlan vagyon: az ingatlan-nyilvántartásáról szóló 1997. évi CXLI. tv. 11.§, 12.§, 13.§.-okban meghatározottak;
8. Ingó vagyon: mindaz a vagyon, ami nem minősül ingatlannak;
9. Kedvezményes átruházás, elidegenítés: a vagyon olyan értéken történő átruházása, amely egyébként a polgári jogi szabályok szerint a szerződés feltűnő értékaránytalanság címén történő megtámadását tenné lehetővé;
10. Korlátozottan forgalomképes vagyon: a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (továbbiakban: nemzeti vagyontörvény)  1.§ (2) bekezdés a) pontja hatálya alá és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonba nem tartozó azon nemzeti vagyon, amelyről törvényben, vagy a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni;
11. Meghatalmazott: olyan természetes, illetve jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet, amely a jogosult által kiállított, a Ptk. 6:15 - 6:17. §-ban leírt feltételeknek megfelelő meghatalmazással rendelkezik;
12. Tagsági részesedést megtestesítő vagyoni értékű jog: a közhasznú társasági üzletrész, korlátolt felelősségű társasági üzletrész;
13. Törzsvagyon: a nemzeti vagyontörvény 5.§ (2) bekezdésében meghatározott fogalom szerint;
14. Üzleti vagyon: a nemzeti vagyon azon része, amely nem tartozik az önkormányzati törzsvagyonba;
15. Vagyon egyéb módon történő hasznosítása: a nemzeti vagyon bármely – a tulajdonjog átruházását nem eredményező – módon, jogcímen történő átadása, átengedése, a vagyonkezelésbe adást, valamint a haszonélvezeti jog alapítást ide nem értve. A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés csak természetes személlyel, vagy átlátható szervezettel köthető;
16. Vagyonhasznosítás: a vagyontárgy használatba, bérbe, haszonbérbe adása, értékesítése, vállalkozásba történő bevitele, vagyonkezelésbe adása;
17. Vagyoni értékű jog: minden olyan jog, ami pénzben kifejezhető vagyoni értékkel bír, és önálló forgalom tárgya lehet, beleértve a 2. pontban foglaltakat is;
18. Vagyonleltár: az Önkormányzat tulajdonában a költségvetési év zárónapján meglevő vagyon állapota szerinti kimutatása. Célja az önkormányzati vagyon számbavétele értékben és mennyiségben;

II.

Az Önkormányzati vagyon elemei

3. §

Az Önkormányzat vagyona:

1. az 1. mellékletben meghatározott forgalomképtelen, kizárólag nemzeti vagyonba tartozó vagyon,
2. Az önkormányzat törzsvagyona

ba. a 2. mellékletben meghatározott korlátozottan forgalomképesnek minősített vagyon,

bb. a 3. mellékletben meghatározott forgalomképes, üzleti vagyon

III.

Vagyongazdálkodási terv

4. §

1. Az Önkormányzat közép és hosszú távú vagyongazdálkodási terve tartalmazza a vagyon kezelésére, hasznosítására, fejlesztésre, gyarapítására vonatkozó célkitűzéseket és feladatokat, ezek végrehajtásának eszközeit, módjait, időbeli ütemezését.

2. A vagyongazdálkodási tervet a polgármester terjeszti be a képviselő-testület elé és 2 évenként felül kell vizsgálni.

1. amennyiben az elvégezni kívánt munkálatok nem építési engedély-kötelesek.
2. Ingatlanra bejegyzett jelzálog, vagy elidegenítési és terhelési tilalom Önkormányzatot megillető jogainak a gyakorlása, a törlés kivételével.
3. Az önkormányzati követeléseket engedményezéssel, vagy tartozásátvállalással kapcsolatos jognyilatkozatok megtétele 100 ezer Ft értékhatárig.
4. Az Önkormányzat tényleges vagy várományos vagyonát érintő perbeli vagy peren kívüli egyezség megkötése, 100 ezer Ft értékhatárig.
5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján a hitelezői igényt nem csökkentő hitelezői jognyilatkozatok megtételéről;
6. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény alapján a hitelezői igényt csökkentő hitelezői jognyilatkozatok megtétele, 50 ezer Ft értékhatárig.
7. Az önkormányzati tulajdonú ingatlannal kapcsolatos hatósági eljárásban - amennyiben a rendelet szerint az ingatlan hasznosításáról a Képviselő-testület hoz döntést, ezen testület határozatában foglalt felhatalmazás alapján - tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról.
8. Ingatlan-nyilvántartásba a képviselő-testület döntése alapján történő bejegyzéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételéről.

6. §

A jegyző átruházott hatáskörben dönt az önkormányzati követelések behajtása során részlefizetés engedélyezéséről legfeljebb 1 év időtartamig.

V.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

6. §

1. Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyon elidegenítésére, hasznosítására, vagyonkezelésére, haszonbérletbe adására, megterhelésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy értékét meg kell határozni.
2. A vagyontárgy értéke megállapításának módjai
   1. ingóság esetén a vagyontárggyal azonos, vagy jellemző tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára, de legalább a könyv szerinti értéke;
   2. 5 millió Ft nettó könyvszerinti érték feletti értékű ingatlanok értékesítése, vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján.
   3. 5 millió Ft nettó könyvszerinti érték alatti értékű ingatlanok értékesítése, vagy ingatlanok megterhelése esetében a vagyonnyilvántartás alapján könyvszerinti érték.

3. Ingatlanok értékesítése, megterhelése esetében forgalmi értékbecslésben meghatározott értéknél alacsonyabb nem lehet a vételár.

7. §

A vagyontárgy feletti rendelkezési jog gyakorlóját az adott vagyontárgy értékétől függően, illetve - ha a hasznosítás csak a vagyontárgy egy részére vonatkozik - a vagyonrész értéke alapján kell megállapítani.

8. §

Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

VI.

A vagyontárgy forgalomképességének változása átminősítéssel

9. §

Ha a vagyontárgy rendeltetési célja megváltozik és a törzsvagyoni minősítés fenntartása az adott vagyontárgy esetében a továbbiakban nem indokolt, a Képviselő-testület a vagyontárgy törzsvagyoni minősítését megváltoztathatja.

VII.

Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása

10. §

4. Az önkormányzati vagyon elidegenítése a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével versenyeztetési eljárás útján a legmagasabb összegű ajánlat értékelési szempontja alapján történik, vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja alapján történik.

5. Mellőzhető a versenyeztetés amennyiben

1. az ingatlanvagyon egyedi forgalmi értéke nem éri el a nettó 5 millió Ft-ot,
2. ingó vagyon egyedi forgalmi értéke nem éri el a nettó 2 millió Ft-ot,
3. mezőgazdasági termények, termékek szaporulat együttes forgalmi értéke nem éri el a nettó 5 millió Ft-ot,
4. a telek-kiegészítésként történő ingatlanértékesítés esetén, amennyiben a telekrészlet kizárólag egy önálló ingatlanhoz csatolható, a telekrész egyedi forgalmi értéke nem éri el a nettó 5 millió Ft-ot, és annak nagysága nem haladja meg az egész ingatlan területének 20%-át.

11. §

1. Az önkormányzati vagyon hasznosítása a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével versenyeztetési eljárás útján a legmagasabb összegű ellenszolgáltatás, vagy összességében a legelőnyösebb ajánlat értékelési szempontja alapján történik.

2. Mellőzhető a versenyeztetés, amennyiben
1. Ingatlan esetében, ha az ingatlan értéke az 500 ezer forintot nem haladja meg;
2. Ingóság esetében, ha az ingóság forgalmi értéke a 100 ezer forintot nem haladja meg;
3. a vagyonelemek hasznosítása szerződésenként nettó 120 ezer Ft/év bérleti díj értékhatárig, és a hasznosítás időtartama nem haladja meg az 1 évet,
4. termőföldek haszonbérletbe adása esetén, a haszonbérleti jogviszony azonos feltételek melletti meghosszabbításánál, ha a módosítás időtartama nem      haladja meg az 5 évet;
5. kizárólagos vagy többségi önkormányzati befolyás alatt álló gazdasági társaság részre ingatlan vagy ingó vagyon hasznosítása.

3. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény rendelkezési szerinti használat átengedésének nem minősülő, földhasználati jogosultságnak az önkormányzat a többségi befolyása alatt álló mezőgazdasági termelőszervezet javára történő átengedése esetében.

VIII.

 Az önkormányzati vagyonkezelők jogállása

12. §

1. A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyonra a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és az Nvtv. rendelkezései szerint az önkormányzati közfeladat átadásához kapcsolódva vagyonkezelői jogot létesíthet közfeladatainak ellátáshoz szükséges önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgyra, kivéve, ha jogszabály alapján az adott vagyontárgy nem lehet vagyonkezelés tárgya. A vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel történő létrehozása esetén az arról rendelkező törvény szerint jön létre a vagyonkezelői jog és kerül sor a vagyonkezelési szerződés megkötésére. A vagyonkezelői jog megszerzésének feltétele, hogy a vagyonkezelő a feladatellátással összefüggő jogokat, kötelezettségeket átvegye.
2. Az önkormányzati vagyonkezelő a használatában lévő önkormányzati vagyonnal közfeladatai ellátásának sérelme nélkül a törvények és e rendelet korlátai között önállóan gazdálkodik.
3. Az önkormányzati vagyonkezelőt illető használat joga a (3) bekezdésben foglaltak kivételével ingyenes, az önkormányzat a használat ellenértékét nem követelheti, de az önkormányzati vagyonkezelő köteles teljesíteni az önkormányzatot, mint a tulajdonost a vagyontárgy után terhelő pénzügyi kötelezettségeket.
4. Gazdasági Társaság, közhasznú társaság vagyonkezelésében lévő közmű utáni használati jogért díjat kell fizetni.
5. Önkormányzati vagyonkezelő a Képviselő-testület engedélyével alapíthat gazdasági társaságot, szerezhet gazdasági társaságban érdekeltséget, teljesíthet alapítványi hozzájárulást.

13. §

Az önkormányzat vagyonkezelő szervei jogosultak:

1. A kezelésükben lévő vagyontárgyak birtoklására, használatára, hasznának szedésére, a birtokvédelemre.
2. A közszolgáltatásban nélkülözhető vagyontárgyak meghatározott időre történő bérbeadására, egyéb hasznosítására.
3. A kezelésükben lévő ingó vagyontárgyak e rendeletben szabályozott módon történő elidegenítésére.
4. A vagyontárgyak megterheléséhez a képviselő- testület engedélye kell.
5. A vagyonkezelő szervezetek kötelesek a kezelésükben lévő vagyontárgyak fenntartásával, üzemelésével, karbantartásával, felújításával kapcsolatos feladatokat normatív bevételeikből, hasznosításból és a felmerülő támogatásokból származó bevételek terhére ellátni.
6. A vagyonkezelő szervek vezetői a vagyonkezeléssel kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az éves zárszámadás keretében kötelesek számot adni.
7. A polgármester és a Pénzügyi, Gazdasági, Turisztikai, Ellenőrző és Közbeszerzési Bizottság (a továbbiakban: pénzügyi bizottság) a vagyonkezeléssel megbízott szervek vezetőit e feladatuk ellátásáról rendszeresen, külön is beszámoltathatják.

14. §

1. Az önkormányzat a vagyonkezelői jogot visszterhes vagyonkezelői szerződéssel adja át a vagyon kezelőjének.

2. A vagyonkezelési szerződés kötelező tartalmi elemeit az Nvtv., az Mötv., az önkormányzati közfeladatot szabályozó külön törvény, a vagyonkezelői jog törvényi kijelöléssel való létrehozása esetén a kijelölésről szóló törvény és jelen rendelet határozza meg.

1. A vagyonkezelési szerződésnek - figyelemmel az átadott önkormányzati közfeladatra és az ahhoz kapcsolódó önkormányzati vagyon sajátos jellegére - tartalmazni kell
   1. a szerződés időtartamát,
   2. a vagyonkezelői jog megszerzésének ellenértékét vagy az ingyenesség tényét, a vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésének módját és formáját,
   3. a vagyonkezelő által kötelezően ellátandó önkormányzati közfeladat és az ellátható egyéb tevékenységek meghatározását, kikötve, hogy a vagyonkezelő a közfeladaton kívüli egyéb tevékenységet csak olyan módon és mértékben láthat el, hogy az ne veszélyeztesse az átadott közfeladat ellátását,
   4. vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak tételes felsorolását, azoknak szerződés megkötésekor fennálló nyilvántartási értékét.

3. A vagyonkezelési szerződés megszűnik:
   1.  a szerződésben megállapított idő elteltével,
   2. a szerződésben meghatározott feltétel bekövetkeztével,
   3. az Nvtv. szerinti esetben, ha a vagyonkezelő tulajdonosi szerkezete nem felel meg a törvényi rendelkezéseknek,
   4. a vagyonkezelésbe adott vagyontárgy megsemmisülésével vagy az önkormányzat tulajdonából való kikerülésével, vagy
   5. a vagyonkezelő jogutód nélküli megszűnésével.
   6. A vagyonkezelési szerződés közös megegyezéssel, írásban, bármely esetben és időpontban megszüntethető.
   7. A felek a határozatlan időre kötött vagyonkezelési szerződést írásban, indokolás nélkül rendes felmondással is megszüntethetik. Amennyiben a felek ettől eltérően nem állapodtak meg, a felmondási idő kilencven nap. A felmondási idő alatt a feleknek el kell számolniuk egymással.
   8. Az Mötv.-ben meghatározott esetekben a vagyonkezelési szerződést rendkívüli felmondással meg kell szüntetni.

4. A vagyonkezelő a kezeléséből kivont vagyon önkormányzat részére való birtokba adására köteles, azt nem tagadhatja meg, feltételhez nem kötheti. A vagyonkezelő által a feladatai ellátásához közreműködők igénybevételére, a vagyonkezelésbe adott vagyon birtoklására, használatára vonatkozó rendelkezéseket, épületre vagy építményre is kiterjedő vagyonkezelés esetén a vagyonbiztosításra vonatkozó kötelezettséget, a kezelt vagyon pótlására, bővítésére, felújítására való jogokat és kötelezettségeket.

15.§

A vagyonkezelői jog ellenértékét a Képviselő-testület egyedi döntésével határozza meg.

16. §

A vagyonkezelői jog ellenértékének meghatározása során figyelembe kell venni a vagyonkezelésbe adott vagyon rendeltetését, az önkormányzati feladat jellegét, a működtetés költségeit, a vagyon értékét, műszaki állapotát, a vagyonhoz kapcsolódó, valamint az abból következő kötelezettségeket, illetve jogszabály vagy megállapodás alapján előírt, önkormányzatot terhelő más kötelezettséget.

IX.

Vagyonkezelési jog megszerzésének és gyakorlásának feltételei

17. §

A vagyonkezelési jog akkor adható át, ha a vagyonkezelői jog jogosultja vállalja, hogy:

1. a vagyonelemet közfeladat ellátására vagy a közfeladat ellátásához kapcsolódó tevékenységhez használja,
2. a vagyonelem értékcsökkenésével arányos mértékű állagmegóvási, karbantartási munkák elvégzését,
3. a vagyonkezelésbe vett vagyonelemhez kapcsolódó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítését,
4. a szerződés teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségeket és egyéb biztosítékokat,
5. a vagyonkezelői jog megszerzéséhez kapcsolódó költségek viselését,
6. viseli a vagyonelemhez kapcsolódó terheket és kötelezettségeket

X.

Vagyonkezelői jog ellenőrzésére vonatkozó szabályok

18. §

A vagyonkezelőt megillető jogok gyakorlását, annak szabályszerűségét, célszerűségét, a kötelezettségek teljesítését az Önkormányzat a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatalon keresztül ellenőrzi.

19. §

1. A Szentlőrinci Közös Önkormányzati hivatal köztisztviselője jogosult:
   1. a vagyonkezelő kezelésében álló önkormányzati tulajdonú ingatlan területére belépni,
   2. az ellenőrzés tárgyához kapcsolódó közérdekből nyilvános adat megismerésére és okiratba betekintésre,

2. A vagyonkezelő jogosult:
   1. az ellenőrzési cselekményeknél jelen lenni,
   2. az ellenőrzés megállapításait megismerni, a jelentéstervezetre észrevételt tenni.

3. A vagyonkezelő köteles:
   1. az ellenőrzés végrehajtását elősegíteni, abban együttműködni,
   2. az ellenőrzést végző részére szóban vagy írásban kért tájékoztatást, felvilágosítást, nyilatkozatot megadni, a dokumentációkba a betekintést biztosítani,
   3. az ellenőrzést végző kérésére, a rendelkezésre bocsátott dokumentum teljességéről nyilatkozni,
   4.  az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni,
   5. az ellenőrzés megállapításai, javaslatai alapján tett intézkedéseiről az önkormányzatot 30 napon belül tájékoztatni.

4. A pénzügyi bizottság az ellenőrzés megállapításairól készített összefoglaló jelentést köteles a soron következő Képviselő - testületi ülésre beterjeszteni.

XI.

Önkormányzati intézmények működéséhez biztosított vagyon használata

20. §

1. Az Önkormányzat intézményei használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére, és kötelesek a használatukban lévő vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartására és adatszolgáltatásra.

2. Az Önkormányzat intézményeinek joga a használatukban lévő ingatlanok, ingók és egyéb javak hasznosításával – az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag az intézmény bevételeit növelő - bevételszerző tevékenységet folytatni.
3. Az Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlant az intézmény vezetője egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe vagy használatba adni. Egy éven túli bérbe vagy használatba adáshoz a Képviselő-testület hozzájárulása szükséges.
4. A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért az Önkormányzat intézményének vezetője felel.

XII.

Önkormányzati vagyon ingyenes átengedése

21. §

Az Önkormányzat a tulajdonában lévő vagyontárgyakat a Képviselő-testület döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján adhatja ingyenes használatba.

22. §

3. Az ingyenes használatra vonatkozóan használati szerződést kell kötni.

4. Az ingyenes használónak az ingatlan fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatban felmerülő tényleges költségek, a használt területtel arányos részét meg kell térítenie.

5. A használót az ingatlan rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan az alábbi főköltségek terhelik:

1. az általa használt helyiségek rendeltetésszerű használata, állagának megóvása, belső felújítása és karbantartása;
2. a közös használatú helyiségek közüzemi díjainak megfizetése a használó és a használatba adó között létrejött - megállapodás alapján;
3. A Képviselő-testület az ingyenes használatba adásról hozott döntésében az előző pontokban meghatározottakon felül további költségek viselését is előírhatja a használó részére.

XIII.

A versenyeztetési eljárás

23. §

A versenyeztetési eljárást az Önkormányzat versenyeztetési szabályzatban leírtak szerint kell lefolytatni.

XIV.

Záró rendelkezések

24. §

1. A rendelet 1. számú melléklete Kacsóta Községi Önkormányzat forgalomképtelen, kizárólag nemzeti vagyonba tartozó vagyonelemeit tartalmazza.

2. A rendelet 2. számú melléklete Kacsóta Községi Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonelemeit tartalmazza.

3. A rendelet 3. számú melléklete Kacsóta Községi Önkormányzat forgalomképes, üzleti vagyonelemeit tartalmazza.

4. A rendelet 4. számú melléklete Kacsóta Községi Önkormányzat részvényeinek nyilvántartását tartalmazza.

5. A rendelet 1. számú függeléke az önkormányzati vagyon versenyeztetés útján történő értékesítésének szabályait tartalmazza.

25. §

1. Ez a rendelet 2019. május 21-én lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követő ügyekben kell alkalmazni.

2. Hatályát veszti Kacsóta Községi Önkormányzat Képviselő-testületének Kacsóta Községi Önkormányzat Önkormányzatának az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 6/2012.(II.14.) számú önkormányzati rendelete.

Záradék

1. A rendelet  2019. május 20. napján 08.00 órakor került kihirdetésre.

Kelt, 2019. május 17.

1. melléklet a 9/2019. (V.20.) önkormányzati rendelethez

Kacsóta Községi Önkormányzat forgalomképtelen, kizárólag nemzeti vagyonba tartozó vagyonának elemei

2. melléklet a 9/2019. (V.20.) önkormányzati rendelethez

Kacsóta Községi Önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyonának elemei

3. melléklet a 9/2019. (V.20.) önkormányzati rendelethez

Kacsóta Községi Önkormányzat forgalomképes üzleti vagyonának elemei

4. melléklet a 9/2019. (V.20.) önkormányzati rendelethez

Kacsóta Községi Önkormányzat részvényei

1. függelék  a 9/2019. (V.20.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati vagyon versenyeztetés útján történő értékesítésének szabályairól

I. Szabályzat célja:

1. meghatározza a mindenkori költségvetési törvényben, önkormányzati rendeletben meghatározott bruttó forgalmi értéket meghaladó üzleti önkormányzati vagyon értékesítése, a vagyon feletti vagyonkezelési jog, a vagyon használatának, vagy hasznosítási jogának átengedése esetén alkalmazandó szabályokat.
2. szabályozza a Versenytárgyalás előkészítéséhez és lebonyolításához kapcsolódó feladatokat,
3. juttassa érvényre a nyilvánosság és az esélyegyenlőség elvét.

II. A szabályzat alkalmazásában:

1. kiíró (ajánlat kérő): Kacsóta Községi Önkormányzat
2. ajánlattevő: aki az ajánlati felhívás alapján ajánlatot tesz
4. nyilvános eljárás: az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, vagy a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert
5. zártkörű (meghívásos) eljárás: ha a kiíró az érdekelteket megfelelő határidő kitűzésével kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be ajánlatot
6. egyfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelynek kiírása során a kiíró az összes eljárási feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését
7. többfordulós eljárás: az olyan eljárás, amelyet a kiíró több fordulóban hirdet meg, az ajánlati dokumentációban az összes eljárási feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett résztvevők közül a kiíró képviselője – az előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – kiválasztja a következő forduló résztvevőit és felhívja őket ajánlataik módosítására

III. A versenytárgyalás típusa

1. A versenytárgyalás nyilvános, vagy zártkörű. Az eljárás típusáról a kiíró dönt.
2. Az eljárások főszabályként nyilvánosak, csak kivételesen - rendkívül indokolt esetben (önkormányzati érdek) - kerülhet sor zártkörű eljárás kiírására. Zártkörű versenytárgyalás esetén a kiíró köteles egyidejűleg és azonos módon a versenytárgyalási felhívás megküldésével legalább három érdekeltet írásban felhívni az ajánlattételre. A zártkörű versenytárgyalásra – ha e szabályzat másként nem rendelkezik – a nyilvános versenytárgyalásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
3. A versenytárgyalási eljárást kettő, vagy annál több fordulóban is meg lehet hirdetni. Ebben az esetben második, vagy azt követő fordulóban – a kiíró által előre meghatározott és közzétett szempontok alapján – az első forduló eredményeképpen kiválasztott ajánlattevők vehetnek részt.

IV. A versenytárgyalás meghirdetése

1. A versenytárgyalást Kacsóta Község hivatalos honlapján a Szentlőrinci közös Önkormányzati Hivatal hivatalos honlapján és az Önkormányzat és a Szentlőrinci közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján kell meghirdetni.
2. A Versenytárgyalási pályázati felhívás közzétételéért a lebonyolító a felelős.

V. A versenytárgyalási felhívás tartalma

A versenytárgyalási felhívásnak tartalmaznia kell különösen:

1. a kiíró szerv megnevezését, székhelyét,
2. lebonyolító megnevezését, székhelyét,
3. a felhívás célját, jellegét, több forduló esetén a fordulók számát,
4. az eljárás tárgyaként értékesítésre, hasznosításra szánt vagyon megjelölését,
5. ingatlan esetén az értékesítendő üzleti, vagy üzleti vagyonná nyilvánítható önkormányzati vagyon ingatlan-nyilvántartási adatait, közműellátottságát,
6. a versenytárgyalási ajánlat(ok) beadásának helyét és idejét,
7. az ajánlati kötöttség időtartamát,
8. a versenytárgyalással kapcsolatban tájékoztatást adó személy nevét és telefonszámát,
9. a benyújtott ajánlatok bontási eljárásának helyét, módját és időpontját,
10. ajánlati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját,
11. a kiíró azon jogának fenntartását, hogy az eljárást eredménytelennek nyilváníthatja,
12. a kiíró a kiírásban előírhatja, hogy az ajánlatok benyújtásakor az ajánlattevő ajánlati garanciát és szerződéstervezetet is csatoljon, vagy a kiíró által megküldött szerződéstervezet elfogadásáról nyilatkozzon,
13. kiíró azon jogának fenntartását, hogy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a versenytárgyalási eljárás soron következő helyezettjével kössön szerződést.

VI. A versenytárgyalási felhívás visszavonása

1. Az Önkormányzat a versenytárgyalási felhívást az ajánlatok benyújtására megjelölt határidőig indokolás nélkül visszavonhatja.
2. A versenytárgyalási felhívás visszavonását a versenytárgyalás meghirdetésével azonos módon kell közzétenni.

VII. Az ajánlati biztosíték

1. Az eljárásban való részvétel ajánlati biztosíték (pályázati biztosíték) adásához köthető, melyet a kiíró által a dokumentációban meghatározott időpontig és módon kell a kiíró rendelkezésére bocsátani.
2. A biztosítékot a felhívás visszavonása vagy az ajánlatok érvénytelenségének megállapításának esetén vagy, ha a szerződéskötés a kiírónak felróható okból hiúsult meg, vissza kell adni.
3. Nem jár vissza a biztosíték, ha a kiírás szerint megkötött szerződést biztosító mellék kötelezettséggé alakul át, továbbá akkor sem, ha az ajánlattevő az ajánlati kötöttség időtartama alatt ajánlatát visszavonta, vagy a szerződés megkötése neki felróható vagy az ő érdekkörében felmerült más okból hiúsult meg.
4. A nyertes ajánlattevő esetében a befizetett biztosítás a vételárba (bérleti díjba) beszámításra kerül, azonban ha a szerződéskötés neki felróható vagy érdekkörében felmerült más okból hiúsul meg, a biztosítékot elveszti. Az elveszett biztosíték az Önkormányzat költségvetését illeti meg.
5. A kiíró az ajánlati biztosíték után kamatot nem fizet.

VIII. A versenytárgyalási ajánlat, ajánlati kötöttség

1. Az ajánlatnak tartalmaznia kell különösen: a. ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát a versenytárgyalási felhívás feltételeinek elfogadására, b. a bruttó ajánlati árat, c. szerződéstervezetet (amennyiben a versenytárgyalási felhívás szerint ez csatolandó), d. amennyiben az ajánlattevő gazdálkodó szervezet, 30 napnál nem régebbi eredeti cégkivonatot, a képviseletre jogosult aláírási címpéldányát, e. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely része üzleti titok, f. annak meghatározását, hogy az ajánlat mely információi közölhetők a többi ajánlattevővel, g. annak meghatározását, hogy ajánlattevő hozzájárul-e a többi ajánlattevővel való együttes tárgyaláshoz.
2. Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban, minimum két példányban (egy eredeti és egy másolati példány) kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontban és helyen, az adott eljárásra utaló jelzéssel, személyesen vagy postai úton benyújtani.
3. Ha a felhívás biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a felhívásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon a kiíró rendelkezésére bocsátotta.
4. Az ajánlattevő ajánlati kötöttsége, ha a kiírás másként nem rendelkezik, akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt. 5. Az ajánlattevő ajánlatához a kiírásban meghatározott időpontig, de legalább a benyújtási határidő lejártától számított 60 napig kötve van, kivéve, ha a kiíró ezen időponton belül a nyertes ajánlattevővel szerződést köt, vagy az ajánlattevőkkel írásban közli, hogy az eljárást eredménytelennek minősíti. 6. Az ajánlattevő nem tilthatja meg az alábbi adatok, tények nyilvánosságra hozatalát: a. név (cégnév), b. lakóhely (székhely), c. olyan tény vagy információ, amely az ajánlat elbírálásánál értékelésre kerül.

IX. A versenytárgyalási ajánlat(ok) benyújtási határideje A versenytárgyalási felhívásban az ajánlat(ok) benyújtásának határidejét a versenytárgyalás tárgyára tekintettel úgy kell meghatározni, hogy az elegendő legyen az ajánlat(ok) megfelelő elkészítésére és benyújtására.

X. A versenytárgyalási ajánlatok érkeztetése, bontása és ismertetése

1. Az ajánlatok beérkezése során az ajánlatot tartalmazó borítékra rá kell vezetni az átvétel pontos időpontját.
2. Beérkezett ajánlatok felbontása zártkörűen vagy nyilvánosan történhet. a. zártkörű a bontás, ha csak a kiíró és lebonyolító képviselői vannak jelen b. nyilvános a bontás akkor, ha kiíró és a lebonyolító képviselőin kívül más meghívott személyek, valamint az ajánlattevők, vagy meghatalmazottaik is jelen lehetnek

4. Az ajánlat(ok) nyilvános felbontásánál ismertetésre kerül: a. ajánlattevő(k) neve, cégneve, b. ajánlattevő(k) lakóhelye, székhelye, c. az ajánlat lényeges eleme: (pl: ár)
5. A kiíró az ajánlatok felbontása után köteles megállapítani, hogy az ajánlatok közül melyek érvénytelenek.
6. Érvénytelen az ajánlat, ha: a. azt az ajánlat benyújtására meghatározott határidő eltelte után nyújtották be, b. az nem felel meg a versenytárgyalási felhívás feltételeinek.
7. Az érvénytelen ajánlatot tevők a versenytárgyalás további szakaszában nem vehetnek részt.
8. Eredménytelennek nyilvánítható a versenytárgyalás:
   1. Ha egyik ajánlattevő sem tesz a Képviselő-testület által a versenytárgyalás alapjául meghatározott feltételeknek megfelelő ajánlatot.
   2. Ha nem nyújtottak be ajánlatot, vagy ha a benyújtott ajánlatok mindegyike érvénytelen.

XI. A versenytárgyalás lebonyolítása

3. A versenytárgyalás lebonyolítását a polgármester Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal adminisztratív közreműködésével végzi.
4. Több ajánlat benyújtása esetén együttes versenytárgyalásra akkor kerülhet sor, ha ehhez valamennyi ajánlattevő hozzájárul. Ellenkező esetben az ajánlattevőkkel külön-külön kell tárgyalni.
5. A versenytárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni és 10 munkanapon belül valamennyi ajánlattevő részére meg kell küldeni. A jegyzőkönyv elkészítése és az érintettek részére történő megküldése a Szentlőrinci Közös Önkormányzati Hivatal Hivatal feladata.
6. Az ajánlattevő(k) a tárgyalások során korábbi ajánlatukhoz képest csak ugyanolyan, vagy az Önkormányzat részére kedvezőbb ajánlatot tehetnek.

XII. A Versenytárgyalási Bizottság, az ajánlatok értékelése

1. A Versenytárgyalási Bizottság elnökből és 2 tagból áll. 
2. A bizottság elnöke: a Polgármestere, akit távollétében az alpolgármester helyettesít.
3. Tagjai: jegyző és a Képviselő-testület által delegált képviselő.
7. A versenytárgyalás lebonyolításához a elnök (vagy az alpolgármester) és a Bizottság legalább 1 tagjának együttes jelenléte szükséges. A tárgyalást a Bizottság elnöke vezeti.
8. A Versenytárgyalási Bizottság munkájához kapcsolódó adminisztratív feladatokat a Szentlőrinci közös Önkormányzati Hivatal látja el.
9. Versenytárgyalási Bizottság véleményezi a benyújtott ajánlatokat és javaslatot tesz a Képviselő-testület felé.

XIII. Az ajánlatok elbírálása

Az ajánlatok közül az összességében legkedvezőbb feltételeket tartalmazó, megalapozott ajánlat mellett kell dönteni. Ha az ajánlat(ok) elbírálása során bizonyos kérdések tisztázása szükséges, az Önkormányzat az ajánlattevőktől felvilágosítást kérhet. A tárgyalások lezárását követően az ajánlatok elbírálásáról, a versenytárgyalás eredményességéről vagy eredménytelenségéről a Képviselő-testület dönt. A Képviselő-testület döntéséről az ajánlattevőket írásban 5 munkanapon belül értesíti.

 XIV. Összeférhetetlenségi szabály

A versenytárgyalás lebonyolításánál be kell tartani az összeférhetetlenségi szabályokat, azaz a lebonyolításában, vagy a Bizottság munkájában nem járhat el aki az ajánlatot tevő természetes személy közeli hozzátartozója vagy az ajánlatot tevő gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, annak vezető tisztségviselője, vagy felügyelő bizottságának tagja, vagy aki az ajánlattevő gazdasági szervezetében tulajdonnal rendelkezik, vagy ezen személyek közeli hozzátartozója. (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont).

Kelt: Kacsóta, 2019. május 17.