1. § (1) A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében szabályozza a pénzbeli és természetbeni juttatások, valamint a szociális ellátások igénybevételének helyi szabályait, rendelkezzék a szociális támogatások igénybevételének jogosultságáról, mértékéről, igénybevételük módjáról és felhasználásuk ellenőrzéséről.

(2) A Képviselőtestület az ellátások biztosításával a szociális szempontokból rászorult családok életminőségén kíván javítani, egyidejűleg ösztönözni kívánja a kérelmezőket arra, hogy maguk is tegyenek meg minden tőlük elvárhatót annak érdekében, hogy családjuk eltartásáról elsősorban kereső tevékenységből származó jövedelemből tudjanak gondoskodni.

2. § E rendeletet személyi hatálya kiterjed a Vásárosbéc Községi Önkormányzat közigazgatási területén élő, az Szt. 3. §. (1)-(3) bekezdésében meghatározott személyekre.

3. § (1) A rendeletben meghatározott települési támogatás megállapításáról átruházott hatáskörében a polgármester dönt.

(2) Az (1) bekezdésben írt döntés ellen Vásárosbéc Községi Önkormányzat Képviselőtestületéhez lehet fellebbezni.

4. § (1) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátás iránti kérelmet az igénylésére rendszeresített nyomtatványon (kérelem) egész évben, folyamatosan lehet benyújtani a Mozsgói Közös Önkormányzati Hivatalban (a továbbiakban: Hivatal) vagy a Vásárosbéc Községi Önkormányzat hivatalos helyiségében.

(2) Ha a kérelmező a kérelemhez egyidejűleg nem mellékeli a jövedelemigazolást, azt a Hivatal megkéri.

(3) Az e rendeletben meghatározott szociális ellátással kapcsolatos hatósági ügyben elektronikus kapcsolattartásnak nincs helye, kivéve, ha ezt jogszabály valamely ügyekben, eljárási cselekményekben kötelezővé teszi.

5. § A kérelemmel benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmát a Hivatal az alábbiak szerint ellenőrizheti:

• a) megkeresheti az illetékességgel rendelkező adóhatóságot,
• b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
• c) megkeresheti a közlekedési igazgatási hatóságot,
• d) elrendelheti környezettanulmány készítését,
• e) megkeresheti az igazolást kiállító szervet, munkáltatót.

6. § A jogerősen megállapított pénzbeli ellátások folyósításáról

• a) rendszeres támogatás esetén utólag, minden hónap 5. napjáig,
• b) egyéb esetben a jogerőre emelkedést követő 5 munkanapon belül

kell gondoskodni postai úton vagy folyószámlára utalással, illetve pénztári kifizetéssel.

7. § (1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások esetében az Szt. 17. §-ában meghatározott szabályok szerint a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítését e rendelet 3. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott hatáskör gyakorlója rendeli el.

(2) Ha a hatáskör gyakorlója a szociális ellátás megtérítését rendeli el, az Szt. 17. § (5) bekezdésében meghatározottak szerint a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét - amennyiben annak megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné - méltányosságból elengedheti, csökkentheti, részletekben fizettetheti meg.

8. § A pénzbeli települési támogatás formái:

• a) eseti települési támogatás:
  • aa) települési támogatás,
  • ab) temetési támogatás;
• b) rendszeres települési támogatás:
  • ba) települési lakásfenntartási támogatás.
  • bb) települési gyógyszertámogatás,
  • bc) települési ápolási támogatás.

9. § (1) Az Önkormányzat a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást nyújt.

(2) A családban életvitelszerűen együtt élő személyek életmódját, szociális helyzetét, a rászorultságot egységben kell vizsgálni. A nyújtandó támogatást úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a család létfenntartási és lakhatását.

10. § (1) A kérelmezőnek igazolást, illetve nyilatkozatot kell csatolnia kérelméhez az alábbiakról:

• a) a tárgyévi nyugdíjáról szóló igazolást,
• b) a társadalombiztosítási ellátás esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, vagy társadalombiztosítási szerv igazolását,
• c) a szülői felügyeleti jog egyik szülő általi gyakorlása esetén az erre vonatkozó okiratot,
• d) a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,
• e) a középfokú, vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló esetében az oktatási intézmény adott félévi igazolását a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásáról,
• f) álláskereső esetén az együttműködésről, az álláskereső ellátásról, vagy a regisztrálásról a munkaügyi központ illetékes kirendeltsége által kiadott előző havi igazolást, határozatot, vagy az aktív korú ellátásra való jogosultságot megállapító határozatot,
• g) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozatot.

(2) Annak igazolására, hogy a szülő gyermekét egyedül neveli, illetve gyermektartásdíjban részesül, bontóperi vagy gyermekelhelyezésről szóló ítélet, képzelt apát megállapító határozat, gyermektartásdíjat megállapító bírói ítélet vagy ez irányú bírósági eljárás megindításáról szóló okirat szolgálhat.

11. § (1) A települési támogatás egészben vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A természetbeni szociális ellátás formájáról és módjáról az ellátást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(2) A természetbeni szociális ellátás formái különösen az étkeztetés, tüzelő ellátás, élelmiszercsomag lehet.

(3) A települési támogatás folyósítása készpénzben vagy átutalással történhet.

(4) A nem természetben megállapított települési támogatás felhasználásáról a jogosult az összeg felvételétől számított 30 napon belül elszámoltatható..

12. § (1) Települési támogatásban kell részesíteni azokat a személyeket, akik önmaguk illetve családjuk átmeneti létfenntartásáról Szt. 45. § (4) bekezdésében meghatározott, alkalmanként jelentkező többletkiadás miatt más módon nem tudnak gondoskodni és családjukban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, és nem rendelkeznek az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal.

(2) Az Önkormányzat az iskoláztatáshoz kapcsolódóan alkalmanként jelentkező többletkiadások enyhítésére települési támogatást nyújt:

• a) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tanévkezdési kiadásához,
• b) tanulói, hallgatói jogviszonyban álló gyermek vagy fiatal felnőtt tandíjának, egyéb ellátási díjának megfizetéséhez.

13. § (1) Elismert többletkiadásként felmerülő fűtési költségek enyhítése címén települési támogatásban kell részesíteni azt a személyt, aki megfelel a 12. §. (1) bekezdésében foglalt jövedelemi feltételeknek.

(2) A fűtési segély fűtési idényben egyszer igényelhető, ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

14. § (1) Temetési költségek enyhítése címén rendkívüli települési támogatásban kell részesíteni azt az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodó személyt, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) A támogatás megállapítása szempontjából a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100.000.-Ft.

(3) A támogatás a (2) bekezdésben meghatározott összeg legalább 10%-a, legfeljebb 15 %-a.

15. § (1) A települési támogatás egyszeri alkalomra vagy meghatározott időtartamra, de legfeljebb 3 hónapra szólóan és havi rendszerességgel állapítható meg.

(2) A települési támogatás összegét az alkalmanként jelentkező többletkiadás és a rászoruló személy vagy család egy főre eső jövedelmének mértékére figyelemmel kell megállapítani.

16. § (1) A települési támogatás pénzintézeti tevékenységnek nem minősülő, kamatmentes kölcsön (a továbbiakban: kölcsön) formájában is nyújtható, ha a kérelmező az elismert többletkiadások, valamint baleset, betegség, elemi kár vagy más előre nem látható ok miatt olyan rendkívüli élethelyzetbe kerül, melyben a rendkívüli települési támogatás a gyógykezeléshez, a minden napi életvitelhez szükséges eszköz beszerzéséhez vagy a károk elhárításához szükséges.

(2) A kölcsön időtartama legfeljebb 12 hónap. A kölcsön megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell a visszafizetés időtartamáról, feltételeiről.

(3) A kölcsön megállapítása esetén a jogosulttal szerződést kell kötni, amelyben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, valamint fel kell tüntetni a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit is.

(4) A kölcsön iránti kérelem ügyében a Képviselőtestület dönt.

(5) A kölcsön települési támogatásként történő megállapítása esetén a jogosulttal történő szerződéskötés a polgármester hatásköre.

17. § (1) A polgármester települési lakásfenntartási támogatást nyújthat a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez. A települési lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás.

(2) A polgármester települési lakásfenntartási támogatást

• a) a villamos energia-szolgáltatáshoz,
• b) a víziközmű-szolgáltatáshoz,
• c) a lakbérhez,
• f) az albérleti díjhoz

nyújthat az e rendeletben meghatározott feltételek szerinti jogosultnak.

(3) A települési lakásfenntartási támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének az elmaradása a kérelmező nyilatkozata alapján a lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.

(4) A települési lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 50000 forintot, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek összegének a hányadosával.

18. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol

• a) a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
• b) a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
• c) a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
• d) a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
• e) a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7,

(2) Ha a háztartás

• a) (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
• b) (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak,

a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.

(3) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő – ideértve a gyámot és a nevelőszülőt – él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik, azzal, hogy gyermeknek tekintendő az Szt. 4. § (1) bekezdés db)-dd) pontjaiban nevesített személy, feltéve, hogy a nagykorúsága betöltését megelőzően is örökbe fogadott, mostoha-, illetve nevelt gyermeke volt az őt egyedülállóként nevelő szülőjének.

19. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás esetében a lakhatás elismert havi költsége az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. A lakhatás egy négyzetméterre jutó elismert havi költsége 450 forint.

(2) A települési lakásfenntartási támogatás esetében elismert lakásnagyság

• a) ha a háztartásban egy személy lakik 35 négyzetméter,
• b) ha a háztartásban két személy lakik 45 négyzetméter,
• c) ha a háztartásban három személy lakik 55 négyzetméter,
• d) ha a háztartásban négy személy lakik 65 négyzetméter,
• e) ha négy személynél több lakik a háztartásban, a d) pontban megjelölt lakásnagyság és minden további személy után 5-5 négyzetméter,

de legfeljebb a jogosult által lakott lakás nagysága.

20. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege

• a) a lakhatás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 14250 forintot,
• b) a lakhatás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban: TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a) pont szerinti mértéket meghaladja,

de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve kell meghatározni.

(2) Ha a TM értéke nullánál nem nagyobb, a települési lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege 2500 forint.

(3) A (4) bekezdés b) pontja szerinti TM kiszámítása a következő módon történik:

21. § (1) A települési lakásfenntartási támogatás megállapítása iránti kérelmet a rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani.

(2) A települési lakásfenntartási támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 20. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül a lakásban igénybevett közüzemi szolgáltatás díjáról a kérelmező nevére kiállított, a kérelem benyújtásának a napjától számított 4 hónapnál nem régebbi számlát.

22. § (1) Gyógyszertámogatásra jogosult az a szociálisan rászorult személy, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szempontjából szociálisan rászorult az, akinek a családjában az egy főre számított havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetében 350 %-át.

(3) Létfenntartást veszélyeztetően magas a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége, ha annak havi összege meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át.

(4) A gyógyszertámogatás havi összege a rendszeres gyógyító ellátás havi költségének fele, de maximum 10.000 forint.

(5) A havi rendszeres gyógyító ellátás költségét a háziorvos igazolja.

23. § (1) A gyógyszertámogatást a kérelem benyújtása hónapjának első napjától kezdődően 12 hónapra kell megállapítani. A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani.

(2) Gyógyszertámogatás nem jár a közgyógyellátásra való jogosultság időtartama alatt. A kérelmezőnek a kérelem benyújtásakor nyilatkoznia kell, hogy a kérelem benyújtásakor közgyógyellátásra jogosult-e.

(3) A gyógyszertámogatást havonta utólag, a tárgyhót követő hónap 5. napjáig kell a támogatott részére kifizetni.

24. § Ápolási célú települési támogatás állapítható meg a Vásárosbéc közigazgatásai területén lakóhellyel rendelkező és életvitelszerűen a településen lakó nagykorú közeli hozzátartozónak az alábbi feltételek együttes fennállása esetén

• a) az igénylő
  • aa) 18. életévét betöltött tartós beteg személy gondozását, ápolását végzi;
  • ab) kora, egészségi állapota alapján alkalmas az ápolt személy gondozási és ápolási igényére tekintettel a feladat ellátására;
  • ac) regisztrált álláskereső és a munkanélküliek ellátására, társadalombiztosítási ellátására, valamint nyugellátásra nem jogosult;
  • ad) családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%- át, és vagyonnal nem rendelkeznek;
  • ae) nem jogosult az Szt. 41. §-a alapján ápolási díjra;
• b) a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háztartásában a kérelmezőn kívül ápolásra, gondozásra alkalmas más személy nincs;
• c) az ápoló és az ápolt között tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés nem áll fenn.​

25. § (1) Az ápolási támogatást a polgármester a 18. életévét betöltött tartós beteg személy háziorvosi vagy szakorvosi igazolása valamint a lakókörnyezetben végzett környezettanulmány figyelembe vételével adja meg.

(2) A környezettanulmány kiterjed arra, hogy az ápolt személy közvetlen lakó környezete mennyiben biztosítja

• a) a megfelelő lakhatását, személyi higiéniáját,
• b) a megfelelő étkeztetését, felügyeletét, gyógyszerezését,
• c) egészségi állapotának megfelelő háziorvosi, kezelőorvosi kapcsolattartást.

(3) Az ápolási célú települési támogatás folyósítás alatt az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítése bármikor ellenőrizhető.

26. § (1) Az ápolási célú települési támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80 %-a.

(2) Az ápolási támogatás legfeljebb tizenkét hónap időtartamra állapítható meg.

27. § A Képviselőtestület a személyes gondoskodás keretében az Szt-ben és más jogszabályokban meghatározott feltételek szerint működő intézményei útján:

• a) szociális étkeztetést,
• b) házi segítségnyújtást,
• c) családsegítést

biztosít.

28. § (1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

• a) koruk,
• b) egészségi állapotuk,
• c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük,
• d) szenvedélybetegségük, vagy
• e) hajléktalanságuk

miatt.

(2) Étkeztetésben részesíti az önkormányzat azt az igénylőt, illetve az általa eltartottat is, aki jövedelmétől függetlenül kora vagy egészségi állapota miatt nem képes az étkezéséről más módon gondoskodni.

(3) Az ételt a jogosult ételhordóval elviheti, vagy a házi gondozó a jogosult lakására viszi.

(4) Az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díj összegét a rendelet melléklete tartalmazza.

29. § (1) Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében kell biztosítani az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell

• a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,
• b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,
• c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3) A házi segítségnyújtás igénybevételét megelőzően – az Szt. 68/A. §. /4/ bekezdése szerinti kivétellel – vizsgálni kell a gondozási szükségletet. A szolgáltatás iránti kérelem alapján a polgármester kezdeményezi az igénylő gondozási szükségletének vizsgálatát.

(4) A gondozási szükséglet vizsgálatát külön jogszabályban megjelölt szakértői bizottság végzi, mely kötelező erejű szakvéleményt ad a napi gondozási szükséglet mértékéről.

(5) A házi segítségnyújtást a szakvéleményben meghatározott napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani.

(6) A települési önkormányzat a megállapított gondozási szükséglettel rendelkező, házi segítségnyújtást igénylő személyek ellátásáról köteles gondoskodni.

(7) A házi segítségnyújtás térítési díj összegét a rendelet melléklete tartalmazza.

30. § (1) Családsegítés keretében segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítségre szoruló személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében a képviselőtestület az Szt-ben meghatározott ellátásokat biztosítja.

(3) A családsegítést a képviselőtestület a Szigetvár – Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata útján biztosítja.

31. § (1) A képviselőtestület az étkeztetést és a házi segítségnyújtást a Szigetvár – Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás által kötött megállapodásban meghatározott Szolgáltató útján biztosítja.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátás az igénylő kérelmére történik.

32. § Az ellátás megszűnésének esetei:

33. § (1) Ez a rendelet a 2015. március 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 4/2008.(IV.01.) önkormányzati rendelet az egyes szociális ellátásokról.