Vásárosbéc Községi Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület) Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alapján, figyelemmel Magyarország önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXXIX. tv. 53. §‑ában foglaltakra szervezetére és működésének szabályaira a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

Az önkormányzat és jelképei

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Vásárosbéc Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 7926 Vásárosbéc, Kossuth u. 16.

(3) Működési területe: Vásárosbéc község közigazgatási területe

(4) A képviselőtestület hivatalának neve: Mozsgói Közös Önkormányzat Hivatal

2. § (1) Az önkormányzat jelképei:

a) a címer,

b) a zászló,

c) a pecsét.

(2) Az önkormányzat jelképeinek használatát önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. § A helyi kitüntetések és elismerő címek alapítását és adományozásának rendjét önkormányzati rendelet állapítja meg.

4. § A képviselőtestület hazai, vagy külföldi településsel, illetve szervezettel való kapcsolatát külön határozattal állapítja meg.  A döntés a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozik, amit minősített többséggel hoz meg.

5. § (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselőtestületet a polgármester képviseli.

(2) Az önkormányzati feladatokat a képviselőtestület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző és a társulások látják el.

(3) A képviselőtestület egyes hatásköreit a polgármesterre, bizottságaira, jegyzőre, valamint törvényben meghatározottak szerinti társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, valamint a hatáskört visszavonhatja.

II. Fejezet

A helyi önkormányzat feladat-és hatásköre, együttműködés a más önkormányzattal

6. § (1) A képviselőtestület hatáskörét az Alaptörvényben és törvényben meghatározott módon gyakorolja.

(2) A képviselőtestület helyi közügyek körébe tartozó alapvető feladat-és hatáskörét az Alaptörvény 32. cikke határozza meg.

7. § (1) A képviselőtestület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában együttműködik más önkormányzatokkal és civil szervezetekkel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködés megvalósításáért a polgármester felelős. A községet érintő Baranya megyei  önkormányzati koncepció, terv kidolgozásában részt vesz, egyeztetést folytat.

RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

III. Fejezet

Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete

8. § (1) Az önkormányzat feladatait a közszolgáltatások körében különösen Magyarország  helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

(2) Azokat a feladatokat, amelyek ellátásáról a község önkormányzata köteles gondoskodni, Magyarország a helyi önkormányzatairól szóló törvény, valamint más törvények tartalmazzák.

9. § (1) A képviselőtestület szabadon vállalhatja közfeladat ellátását Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2) Az önként vállalt feladatról hozott képviselőtestületi döntést megelőzően állandó bizottság vizsgálja a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrás, tárgyi, személyi, technikai feltételek rendelkezésre állását.

(3) Az önkormányzat önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Az önként vállalt feladatokról általában az éves költségvetésben – a fedezet biztosításával egyidejűleg – kell dönteni.

(4) A közfeladat önkéntes vállalásához, illetve ellátásának megszüntetéséhez a képviselő-testület minősített többséggel hozott döntése szükséges.

10. § (1) A képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetek kivételével a hatáskör átruházására a képviselőtestület rendeletet alkot.

(3) Az átruházott hatáskör gyakorlója átruházott hatáskörében hozott döntéseiről évente egy alkalommal beszámol a képviselőtestület munkatervében meghatározott időpontban.

IV. Fejezet

A képviselőtestület működése

A képviselőtestület összehívása

11. § (1) A képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő, a polgármesterből és 4 képviselőből áll. A képviselőtestület tagjainak névsorát a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.

(2) A képviselőtestület alakuló, rendes és rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.

(3) Az alakuló ülést a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott időpontra a megválasztott polgármester hívja össze.

(4) A képviselőtestület szükség szerint, de évente legalább hat rendes ülést tart. Az ülést a polgármester hívja össze a képviselőtestület éves munkatervében foglaltak szerint.

12. § (1) A képviselőtestület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a korelnök akadályoztatása esetén a képviselőtestület ülését az ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke hívja össze.

13. § (1) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülést megelőzően legalább 5 nappal megkapják.

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján és más helyi sajtótermékben közzé kell tenni a képviselőtestületi, a bizottsági ülés időpontját, helyét és napirendjét.

(3) A képviselőtestület ülésére meg kell hívni

a) a képviselőtestület tagját,

b) a jegyzőt,

c) azt, aki a napirendi pont tárgyalásában érintett,

d) akit a polgármester, a képviselőtestület, a bizottság szükségesnek tart

e) helyi önszerveződő közösségek képviselőit.

(4) A képviselőtestület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.

(5) A képviselőtestület ülésén tanácskozási jog illeti meg a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon kívül

a) azt, aki a napirendi pont tárgyalásában érintett,

b) akinek meghívását a polgármester, a képviselőtestület, a bizottság szükségesnek tartja,

c) az önszerveződő közösség képviselőjét.

(6) A képviselőtestület ülésén a jegyző köteles a jogszabálysértő működést jelezni.

14. § (1) A polgármester a képviselőtestület ülését összehívja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben.

(2) Rendkívüli testületi ülést hív össze a polgármester sürgős, halasztást nem tűrő esetben.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a képviselőtestület ülése telefonon is összehívható. Az ülés napirendjén csak a rendkívüli ülés összehívásának alapjául szolgáló előterjesztés szerepelhet. A napirend kiegészítésére vonatkozó előterjesztést a polgármester tehet.

15. § A közmeghallgatás időpontját, helyét, előterjesztésének témáját a képviselőtestület éves munkaterve tartalmazza. A közmeghallgatás időpontját, helyét, előterjesztésének témáját legalább 5 nappal a közmeghallgatás előtt a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján és más helyi sajtótermékben közzé kell tenni.

Gazdasági program, fejlesztési terv, munkaterv

16. § A gazdasági program előkészítéséről és a képviselőtestület alakuló ülését követő hat hónapon belül történő előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A gazdasági program, fejlesztési terv a képviselőtestület megbízatásának időtartamára szól. Tartalmazza különösen az egyes közszolgáltatások biztosítására, színvonalának javítására vonatkozó fejlesztési elképzeléseket.

17. § (1) A képviselőtestület éves munkaterv alapján működik.

(2) A munkaterv tervezetét a beérkezett javaslatok alapján minden év november 30-ig a polgármester a képviselőtestület elé terjeszti elfogadásra.

(3) A munkatervre javaslatot tehet

a) a polgármester, alpolgármester

b) a települési képviselő,

c) a jegyző,

d) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

e) a településen működő nemzetiségi önkormányzat,

f) a település önszerveződő közössége.

(4) A munkatervi javaslat előterjesztésekor a polgármester tájékoztatást ad a tervezet összeállításánál figyelmen kívül hagyott javaslatokról, azok indokáról.

18. § (1) A munkaterv főbb tartalmi eleme

a) a képviselőtestületi ülések tervezett időpontjai, napirendjei

b) a napirend előterjesztőjének megjelölése, az előterjesztés elkészítésében, véleményezésében közreműködő személy, szervezet,

c) a közmeghallgatás időpontja, helye, témája.

(2) A képviselőtestület munkatervét közzé kell tenni a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján, az önkormányzat honlapján és az önkormányzat hivatalos lapjában.

Az ülésvezetés szabályai

19. § (1) A képviselőtestület zárt ülést tart Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben.

(2) A zárt ülésen Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben felsoroltak vesznek részt.

(3) képviselőtestület ülését a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, tartós akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.

(4) Az (3) bekezdésben foglaltakon túl a korelnök akadályoztatása esetén a képviselőtestület ülését az ügyrendi és összeférhetetlenségi bizottság elnöke vezeti.

(5) A polgármester a képviselőtestület ülésének vezetése során:

a) megállapítja, hogy a képviselőtestület ülésének az összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt-e;

b) megállapítja és az ülés folyamán figyelemmel kíséri a testület határozatképességét;

c) számba veszi az igazoltan vagy igazolatlanul távolmaradókat;

d) amennyiben az ülés határozatképtelen, a képviselőtestület ülését 3 napon belüli időpontra változatlan napirenddel újra összehívja;

e) megnyitja és berekeszti az ülést;

f) javaslatot tesz a napirend elfogadására, azok összevont tárgyalására, sorrendjének cseréjére, illetve ha szükséges, bejelenti a zárt ülés tartását;

g) a megállapított napirendek sorrendjében levezeti a vitát, megadja a szót a kérdésre, hozzászólásra, kiegészítésre;

h) a hosszúra nyúlt vita mielőbbi lezárása érdekében indítványozza a hozzászólások időtartamának korlátozását vagy a vita lezárását;

i) figyelmezteti a hozzászólót, ha mondanivalója eltér a tárgyalt témától, vagy ha ismétli az általa korábban már elmondottakat; a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót;

j) fenntartja a rendet a tanácskozás alatt;

k) ügyel a módosító indítványok és határozati javaslatok precíz megfogalmazására, szavazásra bocsátásuk előtt felolvassa azok szövegét, összefoglalja a vitát;

l) napirendi pontonként szavazásra bocsátja először a módosító, kiegészítő indítványokat, majd a határozati javaslatokat;

m) megállapítja a szavazás eredményét;

n) kihirdeti a képviselőtestület döntését;

o) biztosítja a képviselők interpellációs és kérdezési jogának gyakorlását;

p) tárgyalási szünetet rendelhet el a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény fennforgásakor, valamint az ülést félbeszakíthatja vagy berekesztheti.

(6) A képviselőtestület a napirendről vita nélkül határoz.

A tanácskozás rendje, szavazás

20. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

b) az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó válaszol.

(2) A vita során felszólalásra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.

(3) A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(4) A bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – állásfoglalást nyújthat be a képviselőtestülethez.

(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.

21. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet. Erről a képviselőtestület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője a hozzászólásokkal összefüggésben ismerteti álláspontját.

(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(3) Bármelyik képviselő a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét, a döntéshozatal elhalasztását. A javaslatról a képviselőtestület vita nélkül dönt.

22. § (1) A polgármester először a módosító indítványokat bocsátja szavazásra, a benyújtás, majd az elhangzás sorrendjében, ezt követően bocsátja szavazásra a rendelet-tervezetet, határozati javaslatot.

(2) A képviselőtestület döntéshozatalából kizárás eseteit és eljárási rendjét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

(3) Szavazategyenlőség esetén a vita tovább folytatható és a javaslat ismét szavazásra bocsátható. Ismételt szavazategyenlőség esetén az előterjesztő javaslata a következő rendes ülésre terjeszthető elő.

(4) Minősített többség szükséges Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetekben a döntés meghozatalához.

23. § (1) A képviselőtestület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.

(2) Név szerinti szavazás Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott esetben rendelhető el.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a név szerinti szavazást tart a képviselőtestület

a) a polgármester,

b) a települési képviselők negyede indítványára.

(4) Ügyrendi kérdésében nem lehet név szerinti szavazást tartani.

(5) Név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a képviselőtestület tagjainak nevét ABC sorrendben, a jelen lévő tagok szóban “igen”-nel vagy “nem”-mel fejezik ki álláspontjukat.

(6) A név szerinti szavazás tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a szavazás eredményét.

(7) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, a polgármester a szavazást megismételtetheti.

24. § (1) Titkos szavazás tartásának eseteit Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

(2) A titkos szavazás megtartását bármelyik képviselő kezdeményezheti.

(3) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik.

(4) Titkos szavazásnál 3 tagú, ideiglenes szavazatszámláló bizottság jár el.

(5) A bizottság tagjaira a képviselőtestületi ülést vezető személy tesz javaslatot.

(6) Az ideiglenes szavazatszámláló bizottság tagjait és elnökét a testület minősített többséggel választja, megbízatásuk a szavazás eredményének ismertetéséig tart.

(7) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

b) az ideiglenes szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket.

(8) A titkos szavazás eredményét az ideiglenes szavazatszámláló bizottság állapítja meg és a polgármester hirdeti ki.

(9) A titkos szavazásról készült jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvhöz.

Az ülés rendjének fenntartása

25. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról, a képviselőtestületi ülés méltóságának megőrzéséről a polgármester gondoskodik. Ennek során

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő kifejezéseket használ,

b) ismételt figyelmeztetést követően megvonhatja a szót a hozzászólótól,

c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a képviselőtestület tagjához méltatlan magatartást tanúsít.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

(4) A képviselő és a polgármester köteles a képviselőtestület ülésén olyan magatartást tanúsítani, amellyel

a) megőrizhető az ülés méltósága, tekintélye;

b) az esküjében foglaltakat és a közjót maradéktalanul szem előtt tartja;

c) a képviselőtestület ülését vezető személynek a képviselőtestület méltóságának megőrzése érdekében tett intézkedését tiszteletben tartja.

A képviselőtestület döntései

26. § (1) A képviselőtestület a törvényben meghatározott esetben határozatot hoz, rendeletet alkot.

(2) A képviselőtestület határozata tartalmazza

a) a testület döntését,

b) a döntés végrehajtásának határidejét

c) a végrehajtásért felelős személy nevét, szerv elnevezését,

d) a határozatról értesítendők körét.

(3) A képviselőtestület határozatának megjelölésére a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelölésről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A képviselőtestület döntéseiről a Közös Önkormányzati Hivatal betűrendes és határidő-nyilvántartást vezet.

(5) A döntést a jegyzőkönyv aláírását követően haladéktalanul el kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek és szervnek.

(6) Amennyiben a képviselőtestület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester a következő ügyekben hozhat döntést, azzal, hogy a döntésről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja:

a) ivóvízellátás,

b) önkormányzati út felújítása.

(7) A polgármester a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett, a következő, a képviselőtestület hatáskörébe tartozó a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan önkormányzati ügyekben dönthet:

a) közvilágításról való gondoskodás,

b) a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása,

c) környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálómentesítés),

d) szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások,

e) lakás- és helyiséggazdálkodás,

f) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás,

g) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás,

h) gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok,

i) sport, ifjúsági ügyek,

j) település közbiztonsága.

Az önkormányzati rendeletalkotás

27 . § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti

a) a települési képviselő

b) a bizottság,

c) a polgármester,

d) az alpolgármester,

e) a jegyző,

f) a településen működő nemzetiségi önkormányzat,

g) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője,

h) a település önszerveződő közössége.

(2) A rendelet-tervezet előkészítéséhez a képviselőtestület elveket, szempontokat állapíthat meg.

(3) A rendelet-tervezet előkészítését a Közös Önkormányzati Hivatal végzi. Megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő. A Közös Önkormányzati Hivatal részt vesz a kodifikációs munkában, abban az esetben is, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.

28. § (1) Az önkormányzati rendelet előkészítése során előzetes hatásvizsgálatot kell végezni. Az előzetes hatásvizsgálat kiterjed a tervezett önkormányzati rendelet valamennyi jelentősnek ítélt hatásának vizsgálatára, különösen társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásaira, környezeti és egészségi következményeire, adminisztratív terheket befolyásoló hatásaira, valamint az önkormányzati rendelet megalkotásának szükségességére, a jogalkotás elmaradásának várható következményeire, és az önkormányzati rendelet alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételekre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott előzetes hatásvizsgálati elemzés eredményét a rendelet előterjesztésében az előterjesztő ismerteti.

(3) A képviselőtestület dönt a közmeghallgatás, a közvélemény kutatás szükségességéről.

(4) A lakosság széles körének jogait, kötelességeit érintő önkormányzati rendelet tervezetét legalább 5 napra el kell helyezni a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat honlapján. A településen lakó választópolgárok a tervezettel kapcsolatos véleményt írásban juttatják el a polgármesterhez a közzétételben megjelölt időpontig.

29. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester vagy a jegyző terjeszti a képviselőtestület elé.

(2) A rendelet-tervezet indokolás csatolásával terjeszthető elő . Az előterjesztő tájékoztatja a képviselőtestületet az előkészítés és a véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő javaslatokról is, utalva a mellőzés indokaira.

(3) A rendelet hiteles, kihirdetésre kerülő szövegét a jegyző állapítja meg. A rendelet aláírásának rendjét Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg.

(4) Az önkormányzati rendelet megjelölésére a jogszabály kihirdetése során történő megjelöléséről szóló jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) Az önkormányzati rendelet az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel  történő közzététellel kerül kihirdetésre. A Közös Önkormányzati Hivatalban az önkormányzati rendelet egy példányát el kell helyezni. Az önkormányzat honlapján az önkormányzati rendeletet az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint hozzáférhetővé kell tenni.

(6) A jegyző a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezeti.

30. § Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek évente, a munkatervben meghatározott időpontban tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás legfontosabb tapasztalatairól.

Az előterjesztés

31. § (1) Előterjesztésnek minősül a munkatervbe felvett, a képviselőtestület, a képviselőtestület bizottsága vagy a képviselő által előzetesen javasolt rendelet- és határozat-tervezet, beszámoló és tájékoztató.

(2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.

(3) Az előterjesztés tartalmazza

a) az előterjesztés előzményit, így a korábbi testületi megállapodásokat, a témában hozott korábbi határozatokat, azok végrehajtásának eredményeit,

b) a jogszabályi környezetet,

c) az előkészítésben résztvevők véleményét,

d) mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést és a döntést indokolják,

e) az előterjesztés költségvetésre gyakorolt hatását,

f) döntési alternatívát.

A sürgősségi indítvány

32. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában előterjesztések között nem szerepel.

(2) A képviselőtestület a napirend tárgyalása során dönt az előterjesztés napirendre vételéről.

(3) Sürgősségi indítvány a sürgősség tényének indokolásával legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtható be a polgármesternél.

(4) Sürgősségi indítványt nyújthat be

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselő

d) a jegyző.

Kérdés, interpelláció

33. § (1) Kérdésnek minősül az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű tudakozódás.

(2) Interpellációnak minősül a magyarázatadási kötelezettség az interpellált személy feladatkörébe tartozó valamennyi ügyben.

(3) A kérdésre a képviselőtestület ülésén válaszol az, akihez a kérdést intézték.

(4) A képviselő a képviselőtestület ülésén interpellációt intézhet

a) a polgármesterhez,

b) az alpolgármesterhez,

c) a bizottság elnökéhez,

d) a jegyzőhöz.

(5) Az interpellációra az ülésen, ennek hiányában 15 napon belül írásban érdemi választ ad az, akihez az interpellációt intézték.

(6) Ha a képviselő az interpellációra adott választ nem fogadja el, úgy a képviselőtestület dönt az elfogadásról. Elfogadás hiányában a képviselőtestület eseti bizottságot hoz létre az interpelláció tárgyát képező téma vizsgálatára, vagy a kivizsgálással bizottságát bízza meg. A vizsgálat eredményéről a soron következő rendes ülésen a képviselőtestületet tájékoztatni kell.

A jegyzőkönyv

34. § (1) A képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyv elkészítésére, tartalmára és a megyei kormányhivatalnak történő megküldésére Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései vonatkoznak.

(2) A testületi ülésről készült jegyzőkönyvet a jegyző kezeli.

(3) A képviselőtestület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet, a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz vagy kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben.

(4) A jegyzőkönyv tartalmazza

a) az ülés jellegét

aa) alakuló ülés

ab) rendes ülés,

ac) rendkívüli ülés,

ad) közmeghallgatás,

b) azt, hogy az ülés nyilvános, vagy zárt,

c) a testületi ülés helyét,

d) időpontját,

d) a megjelent és a távolmaradt önkormányzati képviselők nevét,

e) a meghívottak nevét és megjelenésük tényét,

f) az ülésen tanácskozási joggal megjelentek nevét,

g) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

h) az előterjesztéseket;

i) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

j) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

k) a döntéshozatalban résztvevők számát;

l) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát;

m) a szavazás számszerű eredményét

n) a hozott döntés szövegét,

o) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

p) a polgármester ülésvezetés során hozott intézkedését,

q) az elhangzott kérdést, interpellációt, az azokra adott választ

(5) Az ülés megjelölt szakaszáról szó szerinti jegyzőkönyvet kell készíteni, ha azt az indítványozó kéri.

35. § (1) A képviselőtestület ülése jegyzőkönyve aláírására vonatkozó rendelkezéseket Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

(2) A képviselőtestület ülése jegyzőkönyvének évente történő beköttetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) A képviselőtestület üléséről készült jegyzőkönyvbe való betekintésre vonatkozó szabályokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

V. Fejezet

Az önkormányzat szervezete

A helyi önkormányzati képviselő

36. § (1) A képviselőt törvényben és önkormányzati rendeletben meghatározott jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

(2) A képviselő eskütételére vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) Az önkormányzati képviselő jogai:

a) részt vehet a képviselőtestület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében;

b) a képviselőtestület ülésén – az SZMSZ-ben meghatározott módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

c) a képviselőtestület ülésén a polgármestertől, az alpolgármestertől, a jegyzőtől hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen vagy legkésőbb 15 napon belül írásban érdemi választ kell adni;

d) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetve kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

e) kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését

f) tanácskozási joggal részt vehet a képviselőtestület bármely bizottságának ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására az önkormányzati képviselőt meg kell hívni;

g) megbízás alapján képviselheti a képviselőtestületet (a megbízás szólhat pl. rendezvényeken való képviseletre, ügyek intézésére, tájékozódásra);

h) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül érdemi választ kell adni;

i) a Közös Önkormányzati Hivataltól a jegyző útján igényelheti a képviselő munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést, kivéve az adatvédelmi törvény és a titkos ügykezelés hatálya alá tartozó iratokba való betekintést;

j) közérdekű ügyben kezdeményezheti a Közös Önkormányzati Hivatal intézkedését, amelyre a hivatal tizenöt napon belül érdemi választ köteles adni;

k) a képviselőtestület rendeletében meghatározott módon, a törvény keretei között, tiszteletdíjra, természetbeni juttatásra lehet jogosult;

l) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselőtestület téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselőtestület átalányt is megállapíthat;

m) a képviselőtestület és a képviselőtestület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv, valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi költségét az önkormányzat biztosítja.

(4) Az önkormányzati képviselő főbb kötelezettségei, feladatai:

a) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi őt a közéleti tevékenységre és a választók bizalmára;

b) tevékeny részvétel a képviselőtestület munkájában, a döntéshozatali eljárásban;

c) felkérés alapján részvétel a testületi előterjesztések és döntések előkészítésében, a különböző vizsgálatokban;

d) a tudomására jutott állami, szolgálati és magántitok megőrzése (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

e) a személyes érintettség bejelentése;

f) kapcsolattartás a választópolgárokkal, illetve azok évente legalább egy alkalommal tájékoztatása az önkormányzat tevékenységéről, saját képviselői munkájáról;

g) vagyonnyilatkozattételi kötelezettség teljesítése;

h) a képviselőtestületi és a bizottsági üléseken való megjelenés, illetve távollétének az ülés megkezdése előtt szóban vagy írásban, személyesen vagy telefonon  a polgármesternek való bejelentése (igazolt távollét);

i) előzetes bejelentése annak, hogy egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van;

j) eskütételét követően három hónapon belül a kormányhivatal által szervezett képzésen való részvétel.

A képviselőtestület bizottsága

37. § (1) A képviselőtestület bizottságának létrehozására, összetételére és működésére vonatkozó szabályokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

(2) A képviselőtestület Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot hoz létre, mely tagjainak száma: 3 fő.

(3) A bizottság feladatait és hatásköreit a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

(4) A képviselőtestület bizottsága tagjainak nevét a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(5) A bizottság a belső működési szabályait Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és a rendelet előírásai alapján maga állapítja meg.

(6) A képviselőtestület meghatározott feladat ellátására eseti bizottságot hozhat létre. A létrehozó határozat tartalmazza a bizottság feladatait. Az eseti bizottság megbízatása a tevékenységéről szóló jelentés elfogadásáig tart.

A bizottsági működés főbb szabályai

38. § (1) A képviselőtestület a munkatervében meghatározza azt az előterjesztést, amelyet bizottság nyújthat be, illetve azokat, amelyek csak a bizottság állásfoglalásával nyújthatók be a képviselőtestülethez.

(2) A bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti.

(3) Bármely képviselő javaslatot tehet valamely, a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyekre köteles meghívja az indítványozó képviselőt.

(4) A bizottság döntéshozatalából való kizárásra vonatkozó szabályokat a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabályozza.

(5) A bizottság döntéseiről a bizottság elnöke ad tájékoztatást.

39. § (1) A bizottsági ülésről készült jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyző írja alá.

(2) A bizottság a tevékenységéről évente a munkatervben meghatározott időpontban beszámol a képviselőtestületnek.

A polgármester

40. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.

(2) A polgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

(3) A képviselőtestület által a polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Az alpolgármester

41. § (1) A képviselőtestület egy alpolgármestert választ saját tagjai közül.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester jogállására és feladataira vonatkozó szabályokat törvény határozza meg.

A jegyző

42. § (1) A jegyző jogállására és főbb feladataira vonatkozó rendelkezéseket törvény határozza meg.

(2) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetére – legfeljebb hat hónap időtartamra – a Közös Önkormányzati Hivatal megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőjét kell kinevezi a jegyzői feladatok ellátására.

 (3) Amennyiben a Közös Önkormányzati Hivatalban nincs megfelelő képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő jelölt, legfeljebb hat hónapra történő helyettesítésére egy másik jegyzőt kell kinevezni.

A Közös Önkormányzati Hivatal

43. § (1) Mozsgó-, Almáskeresztúr-, Csertő-, Magyarlukafa-, Somogyhárságy-, Szulimán- és  Vásárosbéc községek képviselőtestületei egységes hivatalt hoznak létre Mozsgói Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel

(2) A Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodást a rendelet 3. számú függeléke tartalmazza.

(3) A Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 7932 Mozsgó, Batthyány u. 15.

(4) A polgármesterek évente, a költségvetés tervezésekor előkészítik a Közös Önkormányzati Hivatal fenntartási költségeinek megállapodás-tervezetét, melyet az érintett képviselőtestületek együttes ülésükön tárgyalnak meg és fogadnak el.

(5) A Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti felépítését, az általa ellátandó feladatokat a Közös Önkormányzati Hivatal Ügyrendje határozza meg. Az Ügyrend naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

VI. Fejezet

Az együttes képviselőtestületi ülésre vonatkozó szabályok

44. § (1) Az együttes ülés megtartását a napirend megjelölésével kezdeményezheti

a) Mozsgói Közös Önkormányzati Hivatal illetékességébe tartozó polgármester

b)  Mozsgói Közös Önkormányzati Hivatal illetékességébe tartozó képviselőtestület képviselőinek 1/4-e.

 (2) Együttes ülés megtartására kerülhet sor

a) a képviselőtestületek által meghatározott témában,

b) a Közös Önkormányzati Hivatal költségvetésével kapcsolatos döntés ügyében,

c) a Közös Önkormányzati Hivatal éves beszámolójának elfogadásakor,

d) a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozására vonatkozó megállapodás módosítása, illetőleg megszüntetése tárgyában,

e) társulás létrehozása, működése, megszüntetése,

f) társulást érintő költségvetéssel kapcsolatos döntés.

45. § (1) Az együttes ülést a polgármesterek együtt hívják össze.

(2) Az együttes ülést össze kell hívni

a) az indítvány, kezdeményezés megtételétől számított 8 napon belül,

b) rendkívüli esetben 3 napon belül.

(3) Az együttes ülés meghívója tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendi pontokat és azok előterjesztőit.

(4) Az együttes ülés meghívóját legalább 5 nappal az ülés előtt meg kell küldeni az érintett települések képviselőinek, valamint a meghívottaknak.

(5) Rendkívüli ülés összehívása rövid úton, telefonon is történhet.

(6) Az együttes ülés időpontját és helyét a képviselőtestület ülésének közzétételére vonatkozó szabályok szerint közzé kell tenni.

46. § Az együttes ülésre meghívást kapnak

a) a képviselőtestületek tagjai,

b) a jegyző,

c) az intézményvezető,

d) a napirendi pont tárgyalásában érintett,

e) a nemzetiségi önkormányzat elnöke,

f) az önszerveződő közösség képviselője

47. § (1) Az együttes ülést a Közös Önkormányzati Hivatal székhely településének polgármestere, akadályoztatása esetén Vásárosbéc község polgármestere vezeti.

(2) Az együttes ülés határozatképes, ha a képviselőtestületek külön-külön határozatképesek.

48. § Az együttes ülés nyilvánosságára és a zárt ülés elrendelésére, a kizárásra vonatkozó szabályokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

49. § (1) A polgármester feladatai az ülésvezetés során

a) külön-külön megállapítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a képviselőtestületek határozatképességét,

b) vitát nyit az egyes előterjesztések felett, összefoglalja a vitában elhangzottakat,

c) a vita lezárása után először a módosító javaslatokat, majd az eredeti javaslatot teszi fel külön-külön szavazásra, majd külön-külön megállapítja a szavazás eredményét.

(2) Az ülést vezető polgármester

a) megadja a szót,

b) biztosítja az ülés zavartalan lefolyását,

c) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér az adott témától,

d) rendreutasítja azt, aki a képviselőtestülethez méltatlan magatartást tanúsít az ülésen,

e) ismétlődő rendzavarás esetén figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a települési képviselők kivételével a rendbontót,

50. § (1) Az írásbeli előterjesztést szóban az előterjesztő kiegészítheti.

(2) A napirendi pontokkal kapcsolatban a képviselőtestületek tagjai, valamint az ülésen tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel az előterjesztőhöz. Az előterjesztő a kérdésekre válaszol.

(3) Az észrevételekkel, hozzászólásokkal összefüggésben az előterjesztő kifejtheti álláspontját.

51. § Az együttes ülés döntéseit a képviselőtestületek külön-külön, nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozzák.

52. § (1) Az együttes ülésről jegyzőkönyv készül.

(2) A jegyzőkönyv tartalmára vonatkozó szabályokat Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény tartalmazza.

(3) Az együttes ülés jegyzőkönyvének előkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az együttes ülés jegyzőkönyvéhez csatolásra kerül

a) a jelenléti ív,

b) a meghívó,

c) az előterjesztés.

(5) Az együttes ülés jegyzőkönyvét a jegyző településenként 1 példányban készíti.

VII. Fejezet

Helyi népszavazás, lakossági fórumok

53. § (1) A helyi népszavazást a polgármesternél kezdeményezheti:

a) a települési képviselők legalább egynegyede,

b) a képviselőtestület bizottsága,

c) a helyi társadalmi szervezet vezető testülete,

d) a választópolgárok legalább 10%-a.

(2) A képviselőtestület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a választópolgárok legalább 20%-a kezdeményezte.

Közmeghallgatás, lakossági fórum

54. § (1) A képviselőtestület által tartott közmeghallgatásra a képviselőtestület ülésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A közmeghallgatáson az állampolgárok és a településen működő önszerveződő közösségek képviselői közérdekű ügyben a képviselőtestülethez, az egyes települési képviselőhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.

(3) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a lakosságot a községháza hirdetőtábláján, valamint a helyi újság útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 5 nappal,

Falugyűlés

55. § (1) Falugyűlést lehet tartani, a település életét, lakosságát átfogóan érintő kérdésekben.

(2) A falugyűlés összehívását kezdeményezheti

a) a polgármester

b) a választópolgárok jelzése alapján legalább a képviselők 1/4-e.

(3) A falugyűlés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

VIII. Fejezet

Az önkormányzat vagyona és költségvetése

56. § (1) Az önkormányzat vagyonára és a vagyongazdálkodásra vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendelet határozza meg. Ebben a rendeletben kell megállapítani a forgalomképtelen vagyontárgyak körét, a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait és azokat a feltételeket, amelyekre figyelemmel kell lenni a vagyontárgyakról való rendelkezés során. Az önkormányzati törzsvagyont (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon), valamint az üzleti vagyon körébe tartozó vagyontárgyak jegyzékét a külön rendelet melléklete tartalmazza.

(2)       A helyi önkormányzat - saját felelősségére - vállalkozási tevékenységet folytathat, ennek megfelelően:

a) maga is közvetlenül részt vehet vállalkozásban,

b) a helyi önkormányzati politikával, illetve annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.

57. § (1) A képviselőtestület évente a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a finanszírozási rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet elfogadása két fordulóban történik.

(3) Az első fordulóban a képviselőtestület a költségvetési irányelvek, az önkormányzat kötelezően előírt, és szabadon vállalt feladatainak alapos elemzése, helyzetfelmérése alapján tervezetet kell összeállítani, melynek keretében:

a) számításba kell venni a bevételi forrásokat, a források bővítésének lehetőségeit,

b) meg kell határozni a kiadási szükségleteket, azok gazdaságos, célszerű megoldásait, a kielégítések alternatíváit,

c) egyeztetni szükséges az igényeket, a célkitűzéseket a lehetőségekkel, megfogalmazható a szükségletek kielégítésének sorrendje.

(4) A második fordulóban a költségvetési törvény által előírt részletezésben a költségvetési rendelet tervezetét tárgyalja a testület.

(5) A tervezet elsőként a kötelező önkormányzati feladatok megoldását dolgozza ki, ezek után a további még vállalható önkormányzati feladatokat.

(6) A költségvetés a bevételeit a források, a kiadásokat a célok szerint tartalmazza.

(7) A polgármester a tárgyévet követően zárszámadási rendelettervezetet terjeszt a képviselőtestület elé.

58. § Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el. E körben különösen:

a) elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót,

b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) leigényli a központi és egyéb támogatásokat,

d) gondoskodik az önkormányzat és az intézmények pénzellátásáról,

e) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

f) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz,

g) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményi működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.

59. § (1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) Az önkormányzat a saját intézményei pénzügyi ellenőrzését és belső ellenőrzési feladatait a Szigetvár - Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás útján, belső ellenőrökkel látja el a belsőellenőrzési ütemtervben foglaltaknak megfelelően.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

60. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a képviselőtestület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 8/2011.(VIII.15.) rendelet.

(3) A rendelet melléklete:

a) 1. számú melléklet: Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság feladat és hatásköri jegyzéke

b) 2. számú melléklet: A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzéke

 (4) A rendelet függeléke:

a) 1. számú függelék a képviselőtestület tagjainak névsora

b) 2. számú függelék az Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottság névsora

c) 3. számú függeléke a Közös Önkormányzati Hivatal létrehozásáról szóló megállapodás