Nemeske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

Nemeske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021 (IX.27.)rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról

Hatályos: 2021. 09. 27

Nemeske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021. (IX. 27.) önkormányzati rendelete

Nemeske Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2021 (IX.27.)rendelete a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról

2021.09.27.

I.FEJEZET

Általános rendelkezések
A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy az önkormányzat területén megállapítsa a szociális ellátások pénzbeli, természetbeni, és a szociális ellátás személyes gondoskodásának formáit és módját, a szociális ellátás iránti kérelem benyújtásának, és egyéb eljárási szabályokat, a szociális ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényességének garanciáit.

A rendelet hatálya

2. § (1) A pénzbeli és természetbeni ellátásokra vonatkozóan a rendelet hatálya az Szt. 3. §.-ban meghatározottakra terjed ki.

(2) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások tekintetében az önkormányzat által szervezett, valamint az önkormányzat társulási megállapodás alapján biztosított ellátásokra terjed ki.

(3) Az Szt. 6. §-ában meghatározott, az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó hajléktalan személyekre, amennyiben a hajléktalan személy az ellátás igénybevételekor nyilatkozatában Nemeske község közigazgatási területét tartózkodási helyként megjelölte.

(4) Az Szt. 7,§-ának (1) bekezdésében meghatározott ellátások tekintetében a fentiekben foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is.

(5) Az Szmtv. szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a 3 hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyarország területén gyakorolja, amennyiben az ellátás időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet különösen:

- lakhatást érintő elemi kár (pl. tűz, szél-, hóvihar, belvíz, más időjárási károsító hatás, stb.) vagy meghibásodás (pl. csőtörés, gázrobbanás, elektromos meghibásodás, stb.),
- bűncselekmény sértettje, rendszeres pénzellátás megszűnése, folyósításának elhúzódása, két hónapot meghaladó, tartós jövedelemnélküliség, mely nem a Sztv. 36. § (2) bekezdés a) pontja miatt következett be, munkaviszony megszűnése a munkáltató rendes felmondása által (kivéve az azonnali hatályú felmondást),
- iskoláztatás biztosítása, lakáshasználat jogának tényleges elvesztése, hajléktalanná válás, válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítése, nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítése, gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, gyermek hátrányos helyzete, magas gyógyszerköltség, közeli hozzátartozó halála, krízishelyzet.
b) Időszakosan bekövetkező, vagy tartósan fennálló létfenntartási probléma különösen:
- gyógyintézeti kezelés díjának kiegyenlítése (pl. szanatóriumi ápolás, gyógyfürdő vagy egyéb orvosi kezelés), gyógyászati segédeszközök beszerzése, közgyógyellátásra nem jogosult személy sürgős vagy folyamatos gyógyszer szükséglete,
- adósság miatt kikapcsolt közüzemi szolgáltatás (áram, víz, gáz) újra üzembe helyezésének anyagi terhe, két hónapot meghaladó közüzemi számlatartozás.
(2) E rendelet alkalmazása során a fogalmak értelmezésére a Szt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
Eljárási rendelkezések

4. § (1) E rendeletet, az 1993. III. törvényben, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól 63/2006. (III. 27.) Kormányrendeletben, az egyes pénzbeli szociális ellátások elszámolásának szabályairól szóló 62/2006. (III. 27.) Kormányrendeletben, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Kormányrendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

(2) Ha e rendelet eltérő szabály nem állapít meg a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelmet a Nemeskei Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: hivatal) lehet előterjeszteni.

(3) Amennyiben a szociális ellátást kérő az általa kérelmezett ellátás helyett más ellátásra lenne jogosult, erre a tényre figyelmét fel kell hívni, illetőleg amennyiben a benyújtott iratok alapján annak feltételei fennállnak az ellátást részére hivatalból meg kell állapítani.

(4) Az egyes szociális pénzbeli és természetbeni, továbbá személyes gondoskodás körébe tartozó szolgáltatásokról, az ellátásokkal kapcsolatosan a hatáskört gyakorló szervnek tájékoztatási kötelezettsége van az ügyfél felé.

(5) A döntésre jogosult szerv döntését a benyújtott kérelem, annak mellékletei, illetve szükség szerint környezettanulmány alapján köteles meghozni.

(6) Nem kell környezettanulmányt készíteni, valamint mellőzni kell a jövedelem-nyilatkozatot és a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot az egy éven belüli ismételt kérelem esetén, ha a kérelmező körülményeiben köztudottan jelentős változás nem következett be.

(7) A rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt. 4. §.-ában foglaltakat kell alkalmazni.

5. § (1) A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező a kérelmében saját, valamint vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól köteles nyilatkozni, továbbá a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat a kérelem benyújtásával egyidejűleg becsatolni. A kérelemnek tartalmazni kell az Szt. 18. §. a)-l) pontjaiban szereplő adatokat.

(2) A jogosultság megállapításakor a havi rendszerességgel járó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap jövedelmét; a nem havi rendszerességgel szerzett, illetve vállalkozásból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtásának hónapját közvetlenül megelőző három havi átlagát; ha nem megállapítható akkor az előző 12 hónap alatt szerzett jövedelem egy havi átlagát kell figyelembe venni.

(3) A jövedelem igazolható

a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltatói igazolás;

b) munkanélküli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvény, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolás;

c) társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvényt, ellen hiányában az utolsó havi bankszámla kivonat;

d) vállalkozó esetén az illetékes APEH igazolását, a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról.

(4) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 36. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve az igazolás beszerezhető.

(5) A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni: a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszeres jövedelmet, a vállalkozásból származó jövedelmet, feltéve, hogy a vállalkozási tevékenység megszűnt, a közmunkából, közhasznú munkából, vagy közcélú munkából származó havi jövedelemnek a foglalkoztatást helyettesítő támogatás legkisebb összegét meghaladó részét.

6. § A hivatal a beérkezett kérelmeket döntésre előkészíti, a támogatásra való jogosultság fennállását folyamatosan figyelemmel kíséri, és szükség esetén javaslatot tesz a hatáskör gyakorlójának a támogatás megszüntetésére.

Az ellátások megállapítása

7. § (1) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos hatáskörét és a polgármesterre ruházza át. A polgármester a szociális ellátás tárgyában - átruházott hatáskörben – hozott döntéséről határozatot hoz.

(2) A polgármester által hozott határozatok ellen a kézhezvételtől számított l5 napon belül a képviselő-testülethez lehet fellebbezni, melyet a hivatalhoz kell benyújtani.

A pénzbeli, természetbeni ellátások kifizetése, folyósítása

8. § (1) A pénzbeli ellátások kifizetése a hivatal pénzügyi ügyintézőinek feladata, a döntésre jogosult határozata alapján. A megállapított támogatást bankszámlára történő utalással, illetve kérelem esetén a jogosult személyesen veheti át a hivatal házipénztárában.

(2) A házipénztárból való kifizetés a jegyző által meghatározott hivatali órákban történik

(3) Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény ( Ákr.) rendelkezéseit, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) A jogtalanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §.-ban foglaltakat kell alkalmazni.

II.FEJEZET

Szociális rászorultságtól függő ellátások

9. § A képviselő–testület a szociális rászorultság esetén a jogosult számára az Szt-ben nyújtott pénzbeli és természetbeni ellátások kiegészítéseként a rendeletében meghatározott feltételek szerint az alábbi pénzbeli ellátást állapítja meg:

a) Települési támogatás

b) Létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás,

c) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás,

d) Gyermekek érdekében nyújtott települési támogatás

e) Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás,

f) Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás,

g) Gyermekétkeztetés települési támogatása.

Települési támogatás

10. § (1) A települési támogatás megállapítására a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény 45. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén kerül sor.

(2) A települési támogatás pénzbeli és természetbeni ellátásként egyaránt nyújtható.

(3) Természetbeni ellátást kell megállapítani akkor, ha

a) a kérelem erre irányul,

b) amennyiben az ellátásban részesülő életvitele alapján az ellátás természetbeni nyújtása indokolt vagy célravezetőbb.

(4) A kérelmet a hivatalnál, vagy annak kirendeltségén. lehet benyújtani az e célra rendszeresített formanyomtatványon ( 1. melléklet).

Létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott rendkívüli települési támogatás

11. § (1) A Képviselő – testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő családok, illetve személyek részére.

(2) A települési támogatást a közös háztartásban élők közül csak az egyik családtag kérheti.

(3) A települési támogatásban elsősorban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik:

a) önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni, továbbá települési támogatás nyújtható,

b) alkalmanként jelentkező többletkiadások, különösen betegség, gyógyszerköltség, elemi kár, krízishelyzet elhárítására,

c) ellátatlan regisztrált GYES-ről visszatérő munkanélküliek támogatására, ellátatlan regisztrált korábban ápolási díjban részesülő munkanélküliek támogatására,

d) élelmiszer, ruha, téli tüzelő (fa) vásárlás céljára,

e) hulladékszállítási közszolgáltatás költségeinek támogatásához.

12. § A létfenntartási gondok enyhítéséhez nyújtott települési támogatás összege esetenként 2.000,- Ft-nál kevesebb, 200.000,- Ft-nál magasabb nem lehet. A támogatás megállapítását a képviselő-testület a Polgármesterre ruházza át.

Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás

13. § (1) A képviselő-testület települési támogatást állapíthat meg annak az Önkormányzat közigazgatási területén állandó lakcímmel rendelkező személynek, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott.

(2) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez nyújtott települési támogatás akkor nyújtható, ha a kérelmező, vagy a családja, vagy a vele közös háztartásban élők jövedelmi viszonyait figyelembe véve az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 300.000,- forintot.

(3) A támogatás iránti kérelmet legkésőbb a temetés napját követő 30 napon belül lehet benyújtani a Hivatal szociális ügyintézőjénél.

(4) A támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

a) a temetés költségeiről a támogatást kérő nevére kiállított számlák másolatát,

b) a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

(5) A támogatás összege 20.000,- forint.

(6) A támogatás megállapítását a képviselő – testület a Polgármesterre ruházza át.

Kamatmentes kölcsön formájában nyújtott települési támogatás

14. § (1) A települési támogatás pénzintézeti kölcsönnek nem minősülő kamatmentes kölcsön formájában is nyújtható annak a személynek, akinek családjában az egy főre számított családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, egyesül élő esetén 200 %-át nem haladja meg.

(2) Kamatmentes kölcsön temetési költségek viseléséhez, illetve létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet megoldásához nyújtható.

(3) A kamatmentes kölcsönt – a közös háztartásban élők közül – csak az egyik családtag kérheti. Újabb kérelem esetén a közös háztartásban élő családtag közül a másik személyt is úgy kell tekinteni, mint aki már kölcsönben részesült.

(4) A kamatmentes kölcsön összege: maximum 150.000.-Ft

(5) A kamatmentes kölcsön havi részletekben történő visszafizetésére legfeljebb egy évig terjedő időpont határozható meg.

(6) A kamatmentes kölcsön visszafizetésének feltételeit egyedi elbírálás alapján a megállapításra jogosult szerv határozza meg, melyet külön szerződésbe kell foglalni. A szerződésben rögzíteni kell a kifizetés módját, a visszafizetés módjára vonatkozó szabályokat, a visszafizetés elmulasztásának jogkövetkezményeit, a visszafizetés garanciájaként két kezes nevesítésének kötelezettségét, azt a kikötést, hogy a kölcsön összege a támogatott és a kezes bármely önkormányzat által nyújtott támogatásából levonható. A szerződést a polgármester írja alá.

(7) A kamatmentes kölcsön megállapítása a Polgármester hatáskörébe tartozik.

Gyermek érdekében nyújtott települési támogatás

15. § (1) A települési támogatás annak a gyermeket nevelő személynek adható, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 300.000,- forintot.

(2) A támogatás nyújtható

a) gyermek születéséhez,

b) gyermek betegségéhez,

c) iskoláztatáshoz,

d) gyermek nevelési költségeihez kapcsolódó többletkiadásokhoz.

(3) A gyermek érdekében nyújtott települési támogatás összege gyermekenként 2.000,- forintnál kevesebb nem lehet, és nem haladhatja meg az 50.000,- forintot.

(4) A gyermek születése esetére nyújtott támogatás összege 20.000,- forint, melyez születési anyakönyvi kivonat másolata szükséges.

(5) A támogatás természetbeni formájáról az eljárás során az összes körülményt mérlegelve kell dönteni.

(6) Amennyiben a támogatást természetbeni ellátás formájában biztosítják, úgy a támogatást az önkormányzat az illetékes intézménynek utalja át.

(7) A támogatás megállapítását a képviselő – testület a Polgármesterre ruházza át

Lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott települési támogatás

16. § (1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt települési támogatást a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez a családok, illetve személyek részére.

(2) A települési támogatást a közös háztartásban élők közül csak az egyik családtag kérheti.

(3) A települési támogatásban elsősorban azokat a bejelentett lakcímmel rendelkező személyeket indokolt részesíteni, akik az általuk életvitelszerűen használt ingatlan, lakóépület lakhatásához kapcsolódó rendszeres kiadásokat saját erőből nehezen, vagy nem tudják megfizetni.

(4) A lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások elsősorban az alábbiak: villanyszámla, fűtési költségek (gázszámla, fatüzelő vásárlás), közüzemi vízszolgáltatás számlája, hulladék közszolgáltatás számlája,

(5) A támogatás megállapítását a Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza át

A gyermekétkeztetés települési támogatása

17. § (1) Az önkormányzat a gyermekek napközbeni ellátását óvodai ellátás, illetve iskolai napközis ellátás keretében biztosítja.

(2) A képviselő-testület a szülő kérelmére étkezési térítési díjkedvezményben részesíti azokat a gyermekeket, akik nem részesülnek állami normatív kedvezményben, részükre rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot nem állapították meg és családjukban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 300.000,- forintot.

(3) Az étkezési kedvezmény a személyi térítési díj 100 %-a.

A meghatározott étkeztetési kedvezmény pénzügyi forrása az e célra is kapott állami támogatás vagy a községi önkormányzat éves költségvetésében e célra elkülönített összeg. (4) Az étkezési térítési díjkedvezmény azokat a gyermekeket illeti meg, akik a Nagydobszai Általános Iskolába illetve a Nagydobszai Óvodába járnak.
(7) A támogatás megállapítását a Képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.
III. Fejezet

Szociális szolgáltatások

Az ellátások formái

18. § (1) Az önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

étkeztetés; családsegítés; falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás
(2) Az Önkormányzat - amennyiben a településen az alapellátás keretében nem gondozható rászoruló van - más szakosított ellátás igénybevételéhez a rászorulót hozzásegíti.
Étkeztetés

19. § (1) A települési támogatás annak a személynek adható, akinek a családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a 300.000,- forintot.

(2) A támogatás megállapítását a Képviselő-testület a Polgármesterre ruházza át.

Családsegítés

20. § (1) A családsegítő szolgáltatás célja az Önkormányzat működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémák miatt veszélyeztetett, illetve krízishelyzetbe került személyek, családok életvezetési képességének megőrzése, valamint a krízishelyzet megszüntetésének elősegítése.

(2) A Szolgálat megelőző tevékenysége körében figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentális helyzetét, feltárja az egyén és a család életében jelentkező problémák okait, és tájékoztatja a kompetens hatóságokat és szolgáltatókat e problémákról. Olyan monitoring-rendszert működtet, mely elősegíti más szervek és magánszemélyek részvételét a veszélyeztetettség és krízishelyzet megelőzésében.

(3) A szolgálat feladata továbbá:szociális információs szolgáltatás, közösségi ellátás keretében elősegíti a pszichiátriai betegek lakókörnyezetükben történő gondozását, rehabilitációját, kábítószer, drogfogyasztás megelőzésének elősegítése, jövedelem nélküli személyek felkutatása és nyilvántartásba vétele, ágyban fekvő, ellátatlan betegekről való gondoskodás megszervezése amennyiben az alapellátást keretében a szociális ellátást igénylő nem kaphatja meg az állapotának megfelelő segítséget, úgy gondoskodni kell arról, hogy a szakosított ellátáshoz hozzájussanak.

21. § A családsegítés alapellátást végző szerv munkatársa évente beszámol a képviselőtestület előtt az elvégzett munkáról.

Tanyagondnoki/Falugondnoki szolgáltatás

22. § (1) Tanyagondnoki/Falugondnoki szolgáltatás keretében az önkormányzat enyhíti a település intézményhiányából eredő hátrányait, biztosítja az alapvető szükségletek kielégítését célzó szolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint az egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, valamint segíti az egyéni és a közösségi szintű szükségletek teljesítését ezen belül.

(2) Az ellátás iránti kérelmet a polgármesternek kell benyújtani, a kérelemről a Polgármester dönt.

VI. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

23. § (1) A rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével, a szociális igazgatásról és a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló többször módosított 6/2017(IX.6.) rendelet hatályát veszti.