Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 27Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelete
A szociális ellátások helyi szabályozásáról
2014-01-01-tól 2015-02-28-ig
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A rendelet célja
1.§
E rendelet célja, hogy megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő szociális rászorultságtól függő pénzbeli, természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit (a továbbiakban együtt: ellátások), az ellátások szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, a kifizetés, a folyósítás, valamint a felhasználás ellenőrzésének módját, feltételeit.
A rendelet hatálya
2.§
E rendelet hatálya kiterjed Sumony községi Önkormányzat közigazgatási területén lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező az Szt. 3.§ (1)-(4) bekezdésében meghatározott személyekre.
Eljárási rendelkezések
3.§
(1) Az e rendeletben szabályozott ellátások megállapítása iránti kérelmeket a házi segítségnyújtás, családsegítés alapszolgáltatások kivételével az önkormányzat hivatalában (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban, vagy írásban előterjeszteni.
(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátást igénylő a kérelmét „A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről” szóló 9/1999.(XI.24.) SzCsM rendelet 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.
4.§
(1) A kérelmező köteles a kérelmében nyilatkozni a saját, valamint a vele egy háztartásban élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól, továbbá becsatolni a jövedelmi adatokra vonatkozó igazolásokat. A kérelem tartalmazza az ellátást igénylő személy Szt. 18.§-ának a), b), f), h), és l) pontjában szereplő adatait, valamint az igényelt ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat és nyilatkozatokat. A jövedelemtől függő ellátások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.
(2) E rendelet alkalmazásában jövedelem az Szt. 4.§ (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem.
A jövedelem igazolható:
a) keresőtevékenységből származó jövedelem - kivéve a mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenységből származó jövedelem - esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről szóló munkáltatói igazolással, ennek hiányában bankszámla kivonattal,
b) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján folyósított pénzbeli ellátásról a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatást igazoló szelvénnyel, bankszámlakivonattal ennek hiányában a munkaügyi központ által kiállított igazolással,
c) rendszeres pénzbeli ellátások esetében a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel, ennek hiányában bankszámla kivonattal,
d) vállalkozói tevékenység esetében a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év személyi jövedelemadó alapjáról szóló illetékes NAV igazolással,
e) mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység esetén a kérelem benyújtását megelőző gazdasági év bevételéről kiállított betétlappal.
(3) E rendelet alkalmazásában nem minősül jövedelemnek az Szt. 4.§ (1a) bekezdésében meghatározottak.
(4) E rendelet alkalmazásában vagyon az Szt. 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak.
(5) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők.
5.§
(1) A rendszeres ellátások folyósítása havonta utólag, minden hónap 5-éig, nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a házi pénztárból illetve folyószámlára utalással történik. Létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében a kifizetés a döntést követően azonnal történhet a házipénztárból.
(2) Amennyiben a jövedelemszámításnál irányadó időszakban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege változik, akkor időarányosan annak az időszaknak az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével kell számolni, amelynek a nettó jövedelmét a kérelmező igazolja.
(3) Ha az ellátás iránti kérelemben előadott életkörülmények és a kérelmező életvitele között eltérés mutatkozik, a kérelem megalapozott elbírálása érdekében környezettanulmányt kell készíteni a kérelmezőnél. A környezettanulmánynak tartalmaznia kell a kérelmező és a vele egy háztartásban élő személyek életkörülményeit, jövedelmi és vagyoni helyzetüket, szociális és egészségügyi állapotukat, továbbá a kérelem elbírálásához szükséges egyéb körülményeiket.
(4) Nem kell környezettanulmányt készíteni a kérelmezőnél, ha életkörülményeit a Hivatal bármely ügyben vizsgálta és azokban lényeges változás nem feltételezhető.
6.§
(1) Lakásfenntartási támogatás, önkormányzati segély egészben, vagy részben természetbeni szociális ellátás formájában is nyújtható. A folyósítás módjáról az ellátást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(2) Az ellátásra való jogosultság elbírálása során, ha a kérelmező életvitele alapján vélelmezhető, hogy a jövedelemigazolásban feltüntetett összegen felül egyéb jövedelemmel is rendelkezik, a kérelmező kötelezhető arra, hogy a vele együtt élő közeli hozzátartozójának, vagy lakásfenntartási támogatás esetén a háztartás valamennyi tagjának vagyoni viszonyairól a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. számú melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzon.
7.§
A szociális és gyermekvédelmi tárgyú államigazgatási és önkormányzati hatósági ügyekben eljárási cselekmények elektronikus úton nem gyakorolhatók.
II. FEJEZET
SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGÖ PÉNZBELI ELLÁTÁSOK
Az ellátások formái
8.§
A képviselő-testület szociális rászorultság esetén a jogosult számára e rendeletben meghatározott feltételek szerint
a) az Szt. 43/B.§ (1) bekezdésében foglalt ápolási díjat,
b) önkormányzati segélyt,
c) természeti erők okozta kárenyhítési segélyt,
d) szülési segélyt állapít meg.
Rendszeres szociális segély
9.§
(1) Az Szt. 37.§ (1) bekezdése alapján megállapított rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában - az egészségkárosodott személyek kivételével – az együttműködésre kijelölt szerv a Szentlőrinci Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálat (a továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).
(2) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély megállapításának, folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Családsegítő Szolgálattal.
Együttműködési eljárás szabályai
10.§
(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködés keretében
a) a Családsegítő Szolgálatnál az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedéstől számított 15 napon belül nyilvántartásba veteti magát,
b) írásban megállapodik a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programról, a nyilvántartásba vételtől számított 65 napon belül,
c) teljesíti a beilleszkedést segítő programban foglaltakat,
d) köteles a Családsegítő Szolgálattal kapcsolatot tartani, az általa előírt időpontban megjelenni.
(2) A Családsegítő Szolgálat kötelezettségei:
a) figyelemmel kíséri az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozatban megállapított határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt a jogerős határozat alapján nyilvántartásba veszi,
b) tájékoztatja a rendszeres szociális segélyre jogosult személyt, a beilleszkedést segítő program elkészítésének menetéről, a programok típusairól, az együttműködés eljárási szabályairól,
c) a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a rendszeres szociális segélyre jogosult személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést segítő programot, és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,
d) folyamatosan kapcsolatot tart a rendszeres szociális segélyre jogosult személlyel és legalább háromhavonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,
e) legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról, és amennyiben szükséges - a rendszeres szociális segélyre jogosult bevonásával - módosítja a programot, illetve az éves értékelés megküldésével az évet követő március 31-ig tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról,
f) az együttműködés megszegésétől számított 8 napon belül írásban jelzi a jegyzőnek, ha a rendszeres szociális segélyre jogosult személy együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget,
g) a kapcsolattartásról a családsegítő esetnaplót vezet.
(3) A beilleszkedést segítő program az együttműködő személy szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjed
a) a Családsegítő Szolgálattal való kapcsolattartásra,
b) az együttműködő személy számára előírt – a (4) bekezdésben részletezett -, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg munkavégzésre történő felkészülést segítő programban való részvételre.
(4) A beilleszkedést segítő program tartalmi elemei:
a) a foglalkoztathatóság javítása, az álláskeresésre való felkészítés érdekében: a motiváció és készség fejlesztése, képzettség erősítése, pszicho-szociális megerősítés, egyéni tanácsadás- esetkezelésen belül személyes megerősítés, álláskeresési készségek erősítése, pályakorrekciós tanácsadás, képzésbe juttatás, kommunikációs és konfliktuskezelési készségek fejlesztése, mentálhigiénés tanácsadás, szociális problémák kezelése/esetkezelés,
b) szinten-tartás – karbantartás – társadalmi integráció erősítése: egészségügyi – szociális – mentális állapotot javító reszocializáció elősegítése, szociális esetkezelés, családgondozás, szocializációs, kapcsolatépítő csoportok, pszichológiai megerősítés, tanácsadás, kezelésbe juttatás, intézményi kapcsolódás megőrzése,
c) más ellátásba juttatás segítése: nyugdíjra, rehabilitációs járadékra, gyermeknevelési ellátásokra, ápolási díjra való jogosultság vizsgálata, társadalombiztosítási tanácsadás, ügyintézés segítése, információnyújtás az ellátásokról és munkaerő-piaci kapcsolódásokról.
Együttműködési kötelezettség megszegése
11.§
Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátásra való jogosultságot annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki
a) az aktív korúak ellátására való jogosultságot megállapító határozatban előírt határidőn belül nem jelenik meg a Családsegítő Szolgálatnál,
b) a Családsegítő Szolgálat által előírt időpontban és helyen nem jelenik meg,
c) nem vesz részt a számára előírt foglalkozáson, tanácsadáson és távolmaradását 5 napon belül nem igazolja a Családsegítő Szolgálatnál,
d) nem hajtja végre a beilleszkedést segítő programban meghatározottakat.
Foglalkoztatást helyettesítő támogatás
12.§
(1) A foglalkoztatást helyettesítő támogatás megállapításának, valamint folyósításának feltételeként a foglalkoztatást helyettesítő támogatás egyéb feltételeinek megfelelő jogosult kérelmező, vagy az ellátásban már részesülő személy köteles lakókörnyezetének rendezettségét biztosítani.
(2) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultnak a lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében az általa életvitelszerűen lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartására irányuló kötelezettségeket kell teljesítenie, függetlenül a lakáshasználat jogcímétől (tulajdonos, haszonélvező, bérlő, egyéb jogcímen ott lakó).
(3) A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy lakókörnyezetét abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha
a) a fűfélék magassága nem haladja meg a 30 cm-t,
b) a gyomnövények mennyisége a hasznosítható terület 15%-ánál nem foglal el több területet és a magasságuk nem haladja meg a 30 cm-t,
c) nincsen háztartási hulladék az udvaron,
d) az ingatlan tulajdonosa elvégzi a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges egészségügyi kártevők elleni védekezést,
e) a kerítés olyan állapotú, amely megakadályozza az állatok elkóborlását, a kisgyerekek járdára, vagy utcára kiszaladását,
f) a tüzelő rendezett formába van felhalmozva,
g) a ház előtti árok tiszta, a csapadékvíz elfolyását építési törmelék, föld és növények nem akadályozzák,
h) a ház előtti növényzet nem akadályozza a forgalmat és a kilátást az úttestre,
i) a művelésre alkalmas - nem parkosított földterületen - zöldség, gyümölcs, vagy az állatok takarmányozására szánt növényeket termesztenek.
(4) Ha a bejelentést vagy hivatalos tudomásszerzést követően tartott helyszíni ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy e rendeletben meghatározott rendezett lakókörnyezetre vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a jegyző 5 napos határidő kitűzésével felszólítja a kérelmezőt, illetve a jogosultat - az elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - a feltételek teljesítésére.
(5) A helyszíni ellenőrzésre a polgármester, az általa megbízott képviselővel közösen, valamint a jegyző által kijelölt köztisztviselő jogosult.
(6) Az Szt. 34.§ (2) bekezdésében, valamint 36.§ (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személynek, aki az (3)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségét nem teljesíti, vagy nem gondoskodik annak fenntartásáról. A foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság akkor állapítható meg, ha a kérelmező a jogosultság megszűnésének időpontját követően ismételten teljesíti az Szt. 33.§ (1) bekezdése szerinti feltételek valamelyikét.
Ápolási díj
13.§
(1) A képviselő-testület ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végzi és a családjában az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén annak 150%-át.
(2) Az ápolási díj megállapítása iránti kérelmet a Rendelet 4. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, amelyhez csatolni kell az Szt. 43.§-ában és a Rendelet 25.§-ában meghatározott igazolásokat és szakvéleményt.
(3) Az ápolási díj megállapításával, felülvizsgálatával, megszüntetésével kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
Önkormányzati segély
14.§
A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére önkormányzati segély nyújt.
15.§
(1) Önkormányzati segélyben kell részesíteni – a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel - azt a személyt,
a) akinek egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át,
b) egyedülálló esetén annak 180%-át nem haladja meg.
(2) Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segélyben kell részesíteni azt a személyt,
a) akinek egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át,
b) egyedülálló esetén annak 350%-át nem haladja meg.
(3) Önkormányzati segély iránti kérelemhez csatolni kell e rendelet 4.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a) keresőképtelenséget alátámasztó orvosi, kórházi, vagy
b) gyógyszerköltséget igazoló háziorvosi, vagy
c) terhes gondozásról szóló, vagy
d) iskolalátogatási, vagy
e) tankönyv költséget alátámasztó, vagy
f) közüzemi díjtartozásról szóló, vagy
g) banki hiteltartozásról szóló igazolást, vagy
h) orvosi beutalót, vagy
i) elemi kár esetén a helyreállítás költségeiről szóló kimutatást.
(4) Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül kell előterjeszteni. A kérelemhez csatolni kell e rendelet 4.§ (1) bekezdésében meghatározottakon túl:
a) az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatának másolatát,
b) a temetési költségekről az eltemettető nevére kiállított számla másolatát.
16.§
(1) Önkormányzati segély - kivéve a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély - egy naptári éven belül legfeljebb 4 alkalommal, rendkívüli méltánylást érdemlő helyzet esetén további 1 alkalommal, jövedelemre tekintet nélkül 1 alkalommal adható.
(2) Önkormányzati segély - kivéve a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély – 1.000-8.000 Ft között állapítható meg.
(3) Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege 20.000 Ft.
(4) Önkormányzati segély biztosítható
a) készpénzben,
b) Erzsébet utalványban, tankönyv és tanszervásárlás támogatásával, étkezési térítési díj átvállalásával.
(5) Temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segélyhez kapcsolódó hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
17.§
(1) A készpénzben megállapított önkormányzati segély - kivéve a temetési költségekhez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély – felhasználásáról a jogosult köteles elszámolni.
(2) Az önkormányzati segély felhasználásáról a kézhezvételt követő 15 napon belül kell elszámolni a Hivatalban.
(3) Az elszámolás történhet:
a) élelmiszer, vagy
b) ruházat, vagy
c) gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, vagy
d) tankönyv, tanszer, vagy
e) tüzelőanyag, vagy
f) építőanyag vásárlását igazoló számlával, vagy
g) közüzemi díj, vagy
h) banki hitel befizetését igazoló bizonylattal.
(4) Amennyiben a jogosult az (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, 3 hónapig nem állapítható meg részére önkormányzati segély.
Természeti erők okozta kárenyhítési segély
18.§
(1) A képviselő-testület természeti erők okozta kárenyhítési segélyt (a továbbiakban: kárenyhítési segély) nyújt azoknak a lakóingatlan tulajdonnal rendelkező családoknak, akiknek az ingatlanát előre nem látható természeti erő (vihar, árvíz, földrengés) összedöntötte, vagy oly mértékben megrongálta, hogy életveszélyessé, lakhatatlanná vált. A segélyezés további feltétele, hogy a családban az egy főre számított havi családi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át.
(2) A kárenyhítési segély összege nem haladhatja meg családonként az 500.000 Ft-ot.
A segélyezés történhet kamatmentes kölcsön, vissza nem térítendő támogatás formájában építőanyag, vagy építési szolgáltatás biztosításával, valamint ezek vegyes alkalmazásával.
A készpénzben nyújtott segély felhasználható másik lakás vagy telek vásárlására vagy új lakás építésére.
(3) Kamatmentes kölcsön esetén annak visszafizetéséig a képviselő-testület a kölcsön erejéig jelzálogjogot, elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeztet be az építményre.
(4) A segélyezés formáját és annak értékhatárát elsősorban az önkormányzat adott évi költségvetésében az erre fordítható pénzügyi keret határozza meg.
(5) Nem nyújtható kárenyhítési segély a nem lakás célját szolgáló építmény és üdülő helyreállításához, továbbá ha a kérelmezőnek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, a vele együtt költöző családtagjának máshol beköltözhető lakóingatlana, állandó használati joga, vagy lakásbérleti jogviszonya van. E tényről az igénylő nyilatkozni köteles.
(6) A kárenyhítési segély kérelemre, vagy hivatalból adható. A lakás megsemmisülését, a megrongálódás fokát szakértői vélemény alapján kell igazolni.
(7) A kárenyhítési segély megállapításakor a képviselő-testület az alábbi szempontokat veszi figyelembe:
a) a segély igazodjon a megsemmisült, megrongálódott lakás alapterületéhez, komfortfokozatához, a rongálódás mértékéhez,
b) a biztosító által megtérített összeget.
(8) A kárenyhítési segély mértékéről, formájáról, feltételeiről a képviselő-testület egyedi határozattal dönt, és szükség szerint megállapodást köt a károsulttal.
(9) A megállapodásnak tartalmaznia kell:
a) a felhasználás célját, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásának kötelezettségét, dokumentumait, az ettől eltérő eljárás következményeit: a segély visszafizetését, a természetben adott dolgok visszaadását, vagy ezek ellenértékének megfizetését,
b) a visszatérítendő támogatás összegét, a folyósítás ütemezését, törlesztésének a rendjét, ennek szerződési biztosítékait: jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom kikötését,
c) az azonnali visszafizetési kötelezettséget, amennyiben a céltól eltérő felhasználás történik.
Szülési segély
19.§
(1) A képviselő-testület egyszeri 8.000 Ft összegű szülési segélyben részesíti az anyát, ha az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg.
(2) Szülési segély iránti kérelmet, a szülést követő 6 hónapon belül a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával egyidejűleg kell a Hivatalban előterjeszteni.
(3) A szülési segély megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
III. FEJEZET
TERMÉSZETBEN NYÚJTOTT SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK
Közgyógyellátás
20.§
(1) Méltányossági jogcímen kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellástásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, valamint akinél
a) az egy főre számított havi családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át, továbbá
b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át.
(2) A közgyógyellátás iránti kérelmet a Rendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon a Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a Rendelet 35.§ (2) bekezdésében előírt igazolásokat, nyilatkozatokat.
(3) A közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
IV. FEJEZET
SZEMÉLYES GONDOSKODÁST NYÚJTÓ SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁSOK
Étkeztetés
21.§
(1) A képviselő-testület az étkeztetést keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani.
(2) Szociálisan rászorult az személy, akinél az egy főre számított családi jövedelemhatár nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 300%-át, továbbá
a) 70 év feletti, vagy
b) súlyos mozgáskorlátozott, vagy
c) akut vagy krónikus megbetegedésben szenved, vagy
d) szenvedély- vagy pszichiátriai beteg, vagy
e) fogyatékos,vagy
f) hajléktalan.
(3) Az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi vagy szakorvosi igazolással kell igazolni.
(4) Az étkeztetés intézményi térítési díját a képviselő-testület e rendelet 1. függelékében szabályozza.
(5) A szociális étkeztetés megállapításával, megszüntetésével kapcsolatos határkört a képviselő-testület átruházza a polgármesterre.
Térítési díjak
22.§
(1) A képviselő-testület az étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása során az Szt. 116.§ (1) bekezdésében foglaltakat változtatás nélkül alkalmazza.
(2) A képviselő-testület az oktatási-nevelési gyermekintézményben fizetendő élelmezési térítési díjat, valamint az étkeztetés intézményi térítési díját évente két alkalommal állapíthatja meg.
(3) A jogosult az étkeztetés igénybevételének szüneteltetése esetén a szüneteltetés első napját megelőző két munkanappal korábban írásban köteles bejelenteni a Hivatalban.
(4) A jogosult az étkeztetés személyi térítési díját a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig köteles befizetni a Hivatalban.
(5) Az étkeztetés személyi térítési díj befizetését a Hivatal pénzügyi ügyintézője köteles havonta ellenőrizni, és hátralék esetén a fizetésre kötelezettet felhívni tartozásának 15 napon belüli rendezésére.
Házi segítségnyújtás
23.§
(1) A képviselő-testület a házi segítségnyújtást az Szt. 63.§-ában meghatározottak szerint Szentlőrinc Város Önkormányzata (a továbbiakban: Fenntartó) által létrehozott és fenntartott Szociális Szolgáltató Központ útján biztosítja.
(2) Az ellátás iránti kérelmet a Szociális Szolgáltató Központ vezetőjéhez kell benyújtani.
(3) Az ellátás igénybevételéről, a fizetendő személyi térítési díjról a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.
(4) A házi segítségnyújtás intézményi térítési díját a Fenntartó határozza meg az Szt. 115.§-ában foglaltaknak megfelelően.
Családsegítés
24.§
(1) A képviselő-testület a családsegítést az Szt. 64.§-ában meghatározottak szerint a Fenntartó által létrehozott és fenntartott Családsegítő Szolgálaton keresztül térítésmentesen biztosítja.
(2) Az ellátás iránti kérelmet a Családsegítő Szolgálathoz kell benyújtani.
(3) Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.
Alapszolgáltatás megszűnése
25. §
Az alapellátás megszűnik, ha a jogosult
a) a térítési díjat két hónapon keresztül nem fizeti, vagy
b) a szolgáltatást egy hónapon keresztül nem veszi igénybe, vagy
c) elhalálozik, vagy
d) az ellátás megszüntetését kéri.
V. FEJEZET
SZEMÉLYES GONDOSKODÁS KERETÉBE TARTOZÓ GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK
Gyermekjóléti szolgálat
26.§
(1) A képviselő-testület a gyermekjóléti szolgáltatást a Gyvt. 39.§-ában meghatározottak szerint a Fenntartó által létrehozott és fenntartott Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálatán (a továbbiakban: Gyermekjóléti Szolgálat) keresztül térítésmentesen biztosítja.
(2) Az ellátás iránti kérelmet a Gyermekjóléti Szolgálathoz kell benyújtani.
(3) Az ellátás iránti kérelemről a Szociális Szolgáltató Központ vezetője dönt.
Záró rendelkezések
27.§
(1) E rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Hatályát veszti a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2007.(V.30.) rendelet, valamint a módosításáról szóló 4/2008. (V.5.), 7/2009. (VI.5.), 19/2009. (XII.3.), 6/2010. (XII.27.), 10/2011. (IX.9.), 2/2012. (I.27.), 15/2012. (VIII.10.), 3/2013. (I.25.) rendeletek.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
Sumony, 2013. november 19.
Orsós József Beák Laura
polgármester jegyző
Kihirdetve: 2013. november 27.
Beák Laura
jegyző
1. függelék 10/2013. (XI.27.) önkormányzati rendelethez
Az étkeztetés intézményi térítési díja 370 Ft/ebéd