Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013.(VI.24.) önkormányzati rendelete
A Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
Hatályos: 2024. 02. 10Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2013.(VI.24.) önkormányzati rendelete
A Szervezeti és Működési Szabályzatáról.
Sumony községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában, valamint Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 143. § (4) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Sumony Községi Önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Székhelye: 7960 Sumony, Petőfi u. 19.
(3) Működési területe: Sumony község közigazgatási területe.
(4) A képviselő-testület hivatalának neve, székhelye: Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal 7953 Királyegyháza, Petőfi u. 66.
(5) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(6) A címer és a zászló leírását, használatának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet határozza meg.
(7) Az önkormányzat hivatalos pecsétje: „Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete” feliratú körbélyegző, középen Magyarország címerével.
(8) Az önkormányzat hivatalos pecsétjét kell használni a képviselő-testület nevében kötött megállapodásokra.
A helyi önkormányzás általános szabályai
2. § (1) A helyi közügy a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint az önkormányzat és a lakosság közötti együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódik.
(2) Az önkormányzat által ellátott, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésében rögzített feladat- és hatáskörök jogszerű gyakorlása alkotmánybírósági és bírósági védelemben részesül.
(3) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének szervei:
a) polgármester,
b) képviselő-testület bizottsága,
c) Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal,
d) jegyző,
e) társulások.
(3) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) a képviselő-testület egyedi döntéseit követően közvetlenül vesz részt vállalkozásokban,
b) helyi önkormányzati politikával, illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival vállalkozásélénkítő, piacgazdaság-barát környezetet teremt.
(4) Amennyiben az önkormányzat vállalkozásban kíván részt venni, a döntést megelőzően szakértői véleményt kell kérni, illetőleg közgazdasági (költség-haszon) elemzést kell végeztetni. Ennek hiányában az előterjesztés nem terjeszthető a képviselő-testület elé.
(5) A képviselő-testület véleményt nyilváníthat és kezdeményezést tehet a feladat-és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben élhet, ha az ügy a településfejlesztéssel-és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben – a polgármester indítványára – a képviselő-testület csakis a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv vagy társadalmi szervezet meghallgatás után kezdeményez vagy nyilvánít véleményt
Az önkormányzat feladata, hatásköre, szervezete
3. § (1) Az önkormányzat ellátja az Mötv-ben meghatározott kötelező és önként vállalt feladat-és hatásköröket.
(2) Az önkormányzat – a képviselő-testület vagy népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását
a) amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe,
b) mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes,
c) amely nem veszélyezteti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását és finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére történhet.
(3) A feladatok önkéntes vállalás előtt minden esetben előkészítő eljárást kell lefolytatni. Jelentősebb költségkihatással járó feladatvállalás előtt ideiglenes bizottság is létrehozható és külső szakértők közreműködése is igénybe vehető.
(4) Az előkészítő eljárás lefolytatásáról a polgármester gondoskodik. Az önként vállalt helyi közügy felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges pénzügyi forrásokat.
4. § (2) (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület hatásköréből nem ruházhatók át az Mötv.-ban meghatározott feladatok.
(2) A képviselő-testület – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42-§-ban meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására átruházhatja. Hatáskörének gyakorlásához utasítást adhat, a hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatásköröket a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
A képviselő-testület működése
1. A képviselő-testület összehívása
5. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 5 fő.
(2) A képviselő-testület alakuló, rendes, ünnepélyes és rendkívüli ülést tart.
(3) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök hívja össze.
(4) Az alakuló ülést a választás eredményének jogerőssé válást követő 15 napon belül a polgármester hívja össze és vezeti. Az alakuló ülésen a polgármester és a képviselők esküt tesznek. Az alakuló ülésen kell dönteni az alpolgármester megválasztásáról, a polgármester és alpolgármester illetményéről, illetve tiszteletdíjáról, a bizottságról, a bizottsági tagokról.
(5) A testület szükség szerint, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik, üléseit az önkormányzati irodában tartja.
(6)1 A polgármester halaszthatatlan, rendkívüli ügyben testületi ülést hívhat össze, az írásbeli indítvány benyújtásától számított 15 napon belüli időpontra. Halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető. El lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban közölni kell. A rendkívüli üléseken az indítványban megjelölteken felül más napirend nem tárgyalható, kérdés, interpelláció, napirend előtti felszólalás nem intézhető.
(7) A polgármester rendkívüli ülést köteles összehívni a testületi ülés indokának, időpontjának helyszínének és napirendjének meghatározásával:
a) a képviselők legalább 1/4-ének,
b) a képviselő-testület bizottságának,
c) a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetőjének napirendet is tartalmazó indítványára.
(8) A Közös Önkormányzati Hivatal működésével kapcsolatos ügyekben a hivatalt fenntartó bármely önkormányzat polgármestere indítványozhatja együttes képviselő-testületi ülés összehívását. Az indítványnak a napirendet is tartalmaznia kell. Az összehívásról 10 napon belül a székhely önkormányzat polgármestere gondoskodik. A székhely önkormányzat polgármesterének akadályoztatása esetén az ülést a Közös Önkormányzati Hivatal Kirendeltség önkormányzatának polgármestere hívja össze.
6. § (1) A képviselő-testület ülésére jogszabályban előírtakon túl, tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirendi pontok előterjesztőit,
b) azt a személyt, akit a polgármester, a képviselő vagy az előterjesztő a napirendhez kapcsolódóan javasol,
c) a nemzetiségi önkormányzat elnökét,
d) a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselőjét, a szervezet tevékenységével szorosan összefüggő, a szervezetet érintő napirendek tárgyalásakor.
(2) A jegyző a képviselő-testület ülésének helyéről és időpontjáról, napirendjéről a meghívónak a község hirdetőtábláin történő kifüggesztésével tájékoztatja a lakosságot.
(3) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.
(4) A meghívó kiküldését követően beérkezett, sürgős, döntést igénylő esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. Az anyag áttanulmányozásához megfelelő időt kell biztosítani.
6/A. §2 (1) A képviselő-testület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül rendkívüli ülést is tarthat.
(2) A munkaterv tervezetét a jegyző állítja össze, majd a polgármester terjeszti elfogadásra a képviselő-testület elé.
(3) A munkaterv tartalmazza a tárgyévre vonatkozó ülések tervezett időpontjait, napirendjeit.
(4) A képviselő-testület a munkatervet legkésőbb a tárgyév februári ülésén fogadja el.
2. A képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
7. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.
(2) A képviselő-testület
a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;
b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;
c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.
(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a jegyző, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.
(4) Személyi kérdésben az érintett távollétében kizárólag zárt ülés tartható.
(5) A képviselő-testület zárt ülésen hozott döntését – amennyiben jogszabályban védett érdekeket nem sért – az ülést követően haladéktalanul nyilvánosságra kell hozni.
(6) A képviselő-testület tagjait titoktartási kötelezettség terheli a tudomásukra jutott személyes adatok és információk tekintetében.
(7) A média képviselői részére elkülönített helyet szükséges biztosítani.
8. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.
(2) A képviselő-testületi ülést a polgármester akadályoztatása vagy érintettsége esetén az alpolgármester, mindkettőjük egyidejű akadályoztatása, vagy a két tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a korelnök vezeti.
(3) Az ülés megnyitását követően az ülésvezető:
a) megállapítja, hogy a képviselő-testület összehívása az SZMSZ-ben foglaltak szerint történt;
b) megállapítja a jelen lévő képviselők számát és a képviselő-testület határozatképességét. A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint a fele jelen van;
c) előterjeszti az ülés napirendjét;
d) tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések (rendeletek, határozatok) végrehajtásának állásáról;
e) tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülés óta történt fontosabb eseményekről és intézkedésekről valamint az átruházott hatáskörben hozott döntésekről.
(4) Az ülésvezető az ülés teljes ideje alatt köteles ellenőrizni a határozatképességet. Ha a képviselő-testület határozatképtelenné válik, kísérletet tesz a határozatképesség helyreállítására.
(5) Amennyiben a képviselő-testületi ülés határozatképtelen marad az ülésvezető az ülést berekeszti. Az elmaradt napirendi pontok megtárgyalására a következő ülésen kerül sor.
(6) Az ülésvezető a meghívó szerinti napirend írásos tervezetét szóban kiegészíti az ülésen kiosztott anyagok napirendre vételéről szóló javaslattal.
(7) A napirendről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
3. Az előterjesztés
9. § (1) Előterjesztésnek minősül
a) a képviselő-testület, vagy a képviselő-testület bizottsága által előzetesen javasolt rendelet vagy határozattervezet,
b) beszámoló vagy tájékoztató,
c) egyéb döntést igénylő javaslat.
(2) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés írásban nyújtható be vagy szóban terjeszthető elő. A határozati javaslatot akkor is írásban kell benyújtani, ha az előterjesztésre szóban kerül sor.
(3) Az előterjesztés formai és tartalmi követelményei:
a) a tárgy pontos meghatározása;
b) az előkészítésben résztvevők megnevezése;
c) annak megjelölése, hogy a képviselő-testület, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, ha igen milyen határozatot hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása;
d) az eltérő vélemények megjelölése és annak indokai;
e) mindazon körülmények, összefüggések és tényszerű információk feltüntetése; melyek indokolják a meghozandó döntést.
(4) A határozati javaslat formai és tartalmai követelményei:
a) az előterjesztés megállapításain alapuló feladat meghatározást tartalmazó határozati javaslatnak szervesen kapcsolódnia kell az előterjesztés megállapításaihoz;
b) törvényesnek, célszerűnek, szakszerűnek és végrehajthatónak kell lennie, konkrétan meg kell határozni a végrehajtás objektív és szubjektív feltételeit,
c) ha a döntésnek és/vagy a végrehajtásnak több módja is lehetséges, tartalmaznia kell az alternatívákat, rendezni kell az ugyanabban a tárgykörben korábban hozott és hatályos határozat sorsát (részben vagy egészben történő hatályon kívül helyezése esetleges módosítása, kiegészítése vonatkozásában);
d) meg kell jelölni a végrehajtásért felelőst. Több felelős esetén fel kell tüntetni a feladatok végrehajtásának koordinálásáért felelős személyt;
e) meg kell jelölni a végrehajtási határidőt. A határidőt általában évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt (a felelősökkel együtt) feltüntetni.
f) amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos, vagy azonnal tevékenységet igényel, a végrehajtás határideje a "folyamatos", illetve "azonnal" megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett. (Pl. "határidő: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre ....év ....hó ....nap").
4. Sürgősségi indítvány
10. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel.
(2) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság elnöke, a jegyző vagy a nemzetiségi önkormányzat elnöke javasolhatja a képviselő-testületnek a napirendi javaslatba fel nem vett ügy tárgyalását.
(3) A sürgősségi indítvány benyújtásának a feltételei:
a) sürgősségi indítvány - a sürgősség tényének rövid indokolásával - legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban kell a polgármesternek benyújtani.
b) meg kell felelnie az előterjesztésre vonatkozó tartalmi és formai követelményeknek.
(4) A képviselő-testület a napirend meghatározásakor a sürgősségi indítvány tárgyalásáról egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) Amennyiben a képviselő-testület az indítványt elfogadja, a napirend utolsó napirendjeként tárgyalja meg. Abban az esetben, amikor a képviselő-testület az indítvány sürgősségét elutasítja, a tárgyalás időpontjáról és a napirendre való felvételéről dönt.
5. A tanácskozás rendje, a szavazás
11. § (1) Az ülésvezető a tárgysorozatba vett előterjesztésekről külön-külön nyit vitát, melynek során:
a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
b) az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 3 perc, ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése ellen az ülésvezető megvonhatja a szót a felszólalótól.
(3) Az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(4) Bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
(5) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a testület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.
(7) A vita lezárása után a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
(8) Bármelyik képviselő, illetve a napirend előadója a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.
12. § (1) Az ülésvezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében - majd az eredeti határozati javaslatról.
(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igén szavazata szükséges (egyszerű többség).
(3) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. §, 55. §. 68. §, 85. § (1) bekezdés, 88-89. § 103. §-ában valamint e rendelet 12. § (6) és (9) bekezdésében rögzített ügyekben. Minősített többséghez a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges
(4) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. Szavazni „igen”-nel, „nem”-el vagy a szavazástól való tartózkodási szándék kinyilvánításával lehet.
(5) A képviselő-testület titkos szavazást tart az Mötv. 46. § (2) bekezdés szerinti ügyekben. A titkos szavazás tartásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt.
(6) A titkos szavazás szavazólapon történik. A jegyző hivatalos pecsétjével hitelesített szavazólapon, a testület által kijelölt helyiségben, urnás rendszer segítségével. A szavazólapon fel kell tüntetni a döntési javaslatot/javaslatokat. A képviselők a szavazáskor „igen”, „nem”, „tartózkodom” nyilatkozattal szavazhatnak két egymást metsző vonallal. A szavazólappal történő titkos szavazás lebonyolításához a képviselő-testület szavazatszámláló bizottságot választ. A bizottság elnökét és tagjait – bármely képviselő javaslatára – a képviselő-testület nyílt szavazással minősített többséggel választja meg, saját tagjai közül. A szavazás technikai lebonyolításáról a jegyző gondoskodik.
(7) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja a szavazás eredményét és a szavazásról jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv tartalmazza a:
a) szavazás helyét és idejét;
b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét,
c) a szavazás során felmerült rendkívüli eseményeket,
d) a szavazás eredményét.
A jegyzőkönyvet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A szavazás eredményéről a szavazatszámláló bizottság elnöke tájékoztatja a képviselő-testületet.
(8) A szavazatok összeszámlálása után az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, ellene szavazók és tartózkodók számát, majd kihirdeti a döntést.
(9) Név szerinti szavazást a Mötv. 48. § (3) bekezdésében meghatározott kivétellel a szavazás megkezdése előtt bármelyik képviselő indítványozhat. Az indítvány felől a képviselő-testület vita nélkül, a megválasztott képviselők több mint felének szavazata alapján határoz.
(10) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a jelen lévő képviselők névsorát, akik "igen", "nem" vagy „tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.
(11) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
(12) A szavazatok összeszámlálásáról a polgármester gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik települési képviselő kéri a polgármester a szavazást köteles megismételni.
(13) A szavazás eredménytelensége esetén a szavazás megismétlése két alkalommal történhet. Amennyiben a két alkalommal megismételt szavazás nem vezet eredményre a képviselő-testület a szavazással érintett napirendi pontot a soron következő testületi ülésre elnapolja.
6. Interpelláció, kérdés
13. § (1) A képviselő a testületi ülésen interpellációt terjeszthet elő valamely önkormányzati döntés vagy annak végrehajtása tárgyában, illetőleg intézkedés elmulasztása kapcsán – a napirendek előtt – a polgármesterhez, alpolgármesterhez, az bizottság elnökéhez és a jegyzőhöz.
(2) Az interpellációt a testületi ülésen kell megválaszolni, ha azt a címzettje legalább 5 nappal előbb írásban megkapta. Az interpelláció másolatát a polgármesternek is meg kell küldeni, ha az interpelláció címzettje más személy. Amennyiben a válaszadás előzetes vizsgálatot igényel, akkor az ülést követő 15 napon belül, írásban kell választ adni az interpellálónak.
(3) Amennyiben az interpellációt a (2) bekezdésben meghatározott határidő után vagy a testületi ülésen nyújtják be, az érintettnek csak abban az esetben kell válaszolnia, ha álláspontja szerint a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel.
(4) Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet; ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, bizottság elnökét.
(5) A képviselő-testület ülésén az interpellációra adott válasz elfogadásáról először az előterjesztő nyilatkozik, majd vita nélkül a testület dönt az elfogadásról. Ha a testület nem fogadja el a választ, annak vizsgálatát a polgármesterre vagy az érintett bizottságra bízza.
(6) Amennyiben a testületi ülésen az interpelláló nincs jelen, úgy interpellációja nem terjeszthető elő.
(7) Kérdés: az önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés, vagy tudakozódás. A kérdésre a képviselő-testületi ülésen – vagy legkésőbb 15 napon belül írásban - köteles választ adni a megkérdezett.
7. A tanácskozás rendjének fenntartása
14. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülésvezető gondoskodik. Ennek során:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltér a tárgytól, vagy a tanácskozáshoz nem illő sértő kifejezéseket használ, illetve a képviselő-testület tagjaihoz méltatlan magatartást tanúsít;
b) eredménytelen ismételt figyelmeztetés esetén, megvonja a szót a hozzászólótól;
c) rendre utasíthatja azt a személyt, aki az ülésteremben az érdemi munkát zavarja;
d) ha a rendzavarás olyan mértékű, hogy a testület a munkáját nem tudja folytatni, az ülést megszakítja.
(2) A nyilvános ülésen megjelent választópolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének magzavarása esetén a polgármester rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(3) A kiváltó ok megszűnése után az ülés vezetője elrendeli az ülés folytatását.
(4) A testület ülésén mobiltelefon használata tilos.
(5) Az ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
8. A jegyzőkönyv
15. § (1) A képviselő-testület üléséről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott határozatokat, rendeleteket rögzítő írásos jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmazza:
a) az ülésvezető intézkedéseit,
b) képviselő-testületi ülésén történt fontosabb eseményeket,
c) az ülés bezárásának idejét,
d) a zárt ülés elrendelésének indokait.
(3) A jegyzőkönyvet
a) az ülést követő 15 napon belül külön jogszabályban meghatározott rend szerint meg kell küldeni a Baranya Megyei Kormányhivatalnak, valamint
b) papír alapon egy eredeti példányban a jegyző kezeli, és évente bekötteti.
(4) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet.
(4) A választópolgárok - zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – a Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzői irodájában betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyvébe.
(5) A zárt ülésről az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásával külön jegyzőkönyvet kell készíteni.
(6) A testületi ülésről a polgármester vagy a képviselők legalább ¼-ének indítványára diktafon útján hangfelvételt kell készíteni. Az ülés jegyzőkönyvét a hangfelvétel alapján a tanácskozás lényegét rögzítő tartalommal kell elkészíteni. A hangfelvételt tíz évig meg kell őrizni.
A képviselő-testület döntései
1. Az önkormányzati határozat és rendelet jelölése
16. § (1) A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkot és határozatot hoz.
(2) A képviselő-testület rendeleteit és határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:
a) Rendelet jelölése: Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének __/20__. (__hó__nap) önkormányzati rendelete;
b) Normatív határozat jelölése: Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének__/20__. (__hó__nap) határozata.
(3) Az önkormányzati rendeletekről és a normatív határozatokról a Közös Önkormányzati Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet.
(4) A normatív határozatot a 18. § (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával ki kell hirdetni. A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szervnek.
2. Az önkormányzati rendeletalkotás
17. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
a) képviselő;
b) polgármester;
c) alpolgármester;
d) jegyző;
e) az önkormányzati bizottság elnöke;
f) a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete;
g) a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselője.
(2) A rendelet-tervezetet a Közös Önkormányzati Hivatal tárgy szerint érintett köztisztviselője készíti elő. A képviselő-testület által megbízható az előkészítéssel a tárgy szerint illetékes bizottság, ideiglenes bizottság, külső szakértő. Szakértő bevonására a jegyző tesz javaslatot.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal akkor is köteles részt venni az előkészítésben, ha a tervezetet bizottság, ideiglenes bizottság, illetőleg szakértő készíti el.
(4) Az önkormányzati rendeletek előkészítése során széleskörű elemzésből kell kiindulni. Ennek elsődleges forrásai:
a) előzetes hatásvizsgálat;
b) szabályozandó tárgy szerint érintett szervek, szakemberek véleménye.
(5) Az előterjesztő a rendelet-tervezetet indokolással együtt a képviselő-testület elé terjeszti, melynek hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
18. § (1) Az önkormányzati rendeletet a Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A kihirdetés ideje a hirdetőtáblán való kifüggesztés napja, melyet a rendelet eredeti példányán záradékként fel kell tüntetni.
(2) Az önkormányzati rendeletek kihirdetéséről és hatályosulásáról, szükség szerinti felülvizsgálatáról és a szükséges módosító indítványok előterjesztéséről a jegyző gondoskodik.
(3) A jegyző köteles a hatályos önkormányzati rendeletek jegyzékét naprakész állapotban vezetni.
(4) 18Az önkormányzati rendeletek egy példányát jogszabályban meghatározott rend szerint a Baranya Megyei Kormányhivatalnak kell megküldeni.
(5) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a végrehajtás fontosabb tapasztalatairól.
Az önkormányzati képviselő
19. § (1) A képviselőt külön törvényben rögzített jogok illetik meg.
(2) A képviselő kötelezettségei:
a) tevékeny részvétel a képviselő-testület munkájában;
b) olyan magatartás tanúsítása, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;
c) felkérés alapján köteles részt venni a testületi ülések előkészítésében, különböző vizsgálatokban;
d) kapcsolattartás választópolgárokkal, illetve a különböző önszerveződő közösségekkel;
e) a képviselő, a polgármester felé írásban, vagy szóban előzetes bejelentéssel él, amennyiben a képviselő-testületi ülésen nem tud részt venni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;
f) személyes érintettség bejelentése;
g) külön jogszabályban meghatározottak szerint vagyonnyilatkozat tétele.
(3) A képviselő köteles a napirendi pont tárgyalása kezdetén – közeli hozzátartozójára is kiterjedően –személyes érintettségét bejelenteni.
(4) Amennyiben a képviselő Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 49. § (1) bekezdés szerinti személyes érintettség bejelentési kötelezettségének a döntéshozatalt megelőzően nem tesz eleget és ez a tény az ülésen a polgármester tudomására jut, a polgármester figyelmezteti az érintett képviselőt a mulasztás pótlására.
(5) Amennyiben a személyes érintettség bejelentési kötelezettség elmulasztása a döntéshozatalt követően válik ismertté, a polgármester a tudomására jutást követő 3 munkanapon belül felkéri a vagyonnyilatkozat kezelő és összeférhetetlenségi bizottságot az eljárás lefolytatására.
(6) A vagyonnyilatkozat kezelő és összeférhetetlenségi bizottság az érintett képviselőt 8 munkanapon belül meghallgatja, szükséges esetén egyéb dokumentumokat kér be, a meghallgatásról jegyzőkönyvet készít és megállapítást tesz.
(7) A képviselő-testület a következő ülésen a vagyonnyilatkozat kezelő és összeférhetetlenségi bizottság jegyzőkönyve, megállapítása figyelembevételével dönt arról, hogy a személyesen érintett képviselő részvételével hozott döntését fenntartja, vagy az előterjesztést újratárgyalja.
(8) Mötv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a képviselő testület a képviselő tiszteletdíját egy havi időtartamra, 25 %-kal csökkenti. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.
(9) A képviselő-testület a képviselő részére kifizethető tiszteletdíjat 12 havi időtartamra 25%-kal csökkenti, ha egy naptári évben a testületi ülések több mint egyötödéről hiányzott. A testületi ülésen való részvételt az ülés jelenléti íve igazolja.
A képviselő-testület bizottságai
20. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
(2) A képviselő-testület Vagyonnyilatkozat-kezelő és összeférhetetlenségi bizottságot - állandó bizottságot - hoz létre, melynek létszáma 3 fő.
(3) Az állandó bizottság feladatkörét a 2. számú melléklet tartalmazza.
(4) A bizottság előterjesztést nyújthat be:
a) tárgykörét érintő rendelet alkotás kezdeményezésére, rendeletmódosításra;
b) tárgykörét érintő határozat hozatalára vonatkozóan;
c) éves munkájáról;
d) a képviselő vagyonnyilatkozat tételének elmulasztásáról;
e) vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről;
f) összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezésről;
g) az Mötv. 38. § (1) bekezdés bármelyik pontjában meghatározott méltatlansági eset fennállásáról.
(5) A bizottságnak az összeférhetetlenség bejelentését, illetve a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel hiányának megállapítását követően haladéktalanul vizsgálnia kell az összeférhetetlenséget kiváltó okot, az érintett képviselő igazolását, annak szabályszerűségét, valós tartalmát, amely kapcsán az elnök rendkívüli bizottsági ülést hív össze. A bizottság az ülésen az érintett képviselőt meghallgatja és nyilatkoztatja a mulasztás körülményeire vonatkozóan.
(6) Amennyiben a bizottság a vizsgálat során megállapítja, hogy a kötelezett nem kezdeményezte a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál az igazolás beszerzését, és/vagy emiatt, vagy esetleg más okból határidőre nem nyújtotta be a szükséges igazolást, illetve annak benyújtása a későbbiekben esetlegesen elháruló okok (pl.: késedelmes adóhatósági eljárás befejeződése) után sem várható, úgy ennek tényét megállapítja, és haladéktalanul javaslatot tesz a képviselő-testületnek a méltatlansággal kapcsolatos határozat meghozatalára.
(7) A képviselő-testület esetenként meghatározott feladatokra ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság elnöke csak képviselő lehet. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló előterjesztésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.
(8) A bizottság ülését a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén a korelnök – hívja össze. A bizottság ülését össze kell hívni a polgármester vagy a bizottság képviselő tagjai többségének javaslatára, valamint rendkívüli esetben 15 napon belül a bizottság két képviselőjének a bizottság elnökéhez címzett írásbeli indítványára.
(9) Az ülés időpontjáról és napirendjéről szóló meghívót a Bizottság tagjai, valamint a meghívottak részére rendes ülés esetén öt nappal, rendkívüli ülés esetén pedig legalább két nappal az ülést megelőzően meg kell küldeni.
(10) A bizottság ülése határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van.
(11) A bizottság átruházott hatáskör gyakorlása során – minden esetben – határozatban dönt, feladatkörében eljárva állásfoglalást alakít ki.
(12) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A nyilvános ülés jegyzőkönyvét a képviselők és az érintettek a Hivatalban megtekinthetik. A bizottság ügyviteli teendőit a Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
1. A polgármester
21. § (1) A polgármester a megbízatását főállásban látja el.
(2) A képviselő-testület által a polgármesterre átruházott hatáskörök részletes felsorolását a 2. számú függelék tartalmazza.
(3) A polgármester feladata a Mötv. 67. §-ában meghatározottakon túl:
a) a települési képviselők munkájának segítése;
b) az önkormányzat képviselete;
c) a településfejlesztés és a közszolgáltatások szervezése;
d) a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülésének biztosítása;
e) a képviselő-testület által önkormányzati rendeletben átruházott önkormányzati hatósági hatáskörök ellátása;
f) a Mötv. 68. § (1) bekezdésében biztosított jogkörének, hatáskörének szükség szerinti gyakorolása.
(4) A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett dönthet a következő – két ülés közötti időszakban felmerülő – halaszthatatlan önkormányzati ügyekben:
a) önkormányzati önerőt nem igénylő pályázat benyújtása;
b) pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele;
c) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére;
d) hatósági és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése.
(5) A polgármester tisztségéről a képviselő-testülethez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le, amelyet az alpolgármesternek, az alpolgármester hiányában vagy akadályoztatása esetén a korelnöknek ad át. A polgármester sajátos közszolgálati jogviszonyával kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabályok határozzák meg.
(6) A polgármester pecsétje: „Sumony község Polgármestere Baranya megye” feliratú körbélyegző Magyarország címerével.
2. Alpolgármester
22. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
3. A jegyző
23. § (1) A polgármester – pályázat útján – külön jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időtartamra.
(2) A polgármester a jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén – legfeljebb hat hónap időtartamra – a jegyzői feladatok ellátásával a Közös Önkormányzati Hivatal képesítési követelményeknek megfelelő köztisztviselőjét bízza meg.
(3) A jegyző az önkormányzat működésével kapcsolatban az Mötv. 81. §-ában, a Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott feladatokon felül:
a) testületi ülésen törvényességi véleményt nyilvánít,
b) gondoskodik a rendelet-tervezet szakmai előkészítéséről.
A képviselő-testület hivatala
24. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Királyegyháza, Gyöngyfa és Szentdénes önkormányzatokkal Királyegyházai Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel közös önkormányzati hivatalt hoz létre, melyhez 2015. január 1. napjával Szabadszentkirály, Gerde, Velény és Pécsbagota önkormányzatok csatlakoztak. A Közös Önkormányzati Hivatal jogi személyiséggel rendelkező önálló költségvetési szerv.
(2) A Közös Önkormányzati Hivatal alapító okiratát a fenntartó önkormányzatok képviselő-testületei hagyják jóvá, a működéséhez, fenntartásához szükséges költségvetési előirányzatokat és létszámkereteket, rendelkezési jogosultságokat az önkormányzat éves költségvetési rendelete szabályozza.
(3) A Közös Önkormányzati Hivatal feladatának, belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének és ügyfélfogadási rendjének szabályait – jogszabályi keretek között – a képviselő-testület jóváhagyásával a jegyző állapítja meg.
A társulások
25. § (1) A képviselő-testületet egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat-és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhat létre.
(2) Társulás létrehozása során a Mötv. 88-95. §-aiban foglaltak az irányadók.
(3) A képviselő-testület a rendelkezésre álló eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.
(4) A helyi önszerveződő közösségekkel való együttműködés célja és rendeltetése:
a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,
b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési tervek véleményeztetése.
Az önkormányzat és a lakosság kapcsolata
1. Helyi népszavazás kezdeményezésére jogosult választópolgárok száma
26. § Helyi népszavazást a település 15 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet. A választópolgárok számát a kezdeményezés benyújtásának napján a nyilvántartásban szereplő összes választópolgár számához kell viszonyítani.
2. Közmeghallgatás, lakossági fórumok
27. § (1) A képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját a képviselő-testület március 31. napjáig határozza meg.
(2) A közmeghallgatás alkalmával a választópolgárok és a településen meghatározó szereppel bíró önszerveződő közösségek képviselője közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.
(3) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A közmeghallgatást az ülésvezető vezeti. A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, melynek tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok az irányadók.
28. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – a választópolgárok és az önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása céljából – lakossági fórumot hívhat össze.
(2) Fontosabb szabályai:
a) a fórum helyéről, idejéről, az ismertetésre, tárgyalásra kerülő tárgykörökről a hivatal hirdetőtábláján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 5 nappal;
b) a fórumot a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt;
c) a fórumról jegyzőkönyv készül, melynek vezetéséről a jegyző gondoskodik.
Az önkormányzat gazdálkodása
1. Az önkormányzatok gazdasági alapjai
29. § Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó részletes szabályokat külön önkormányzati rendeletek határozzák meg.
2. Az önkormányzat költségvetése
30. § (1) A képviselő-testület költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a feladatfinanszírozási rendszer keretében nyújtott támogatás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.
(2) A költségvetés tervezetének készítésekor elsődlegesen törvényben vagy önkormányzati rendeletben kötelezően előírt önkormányzati feladatok megvalósítását kell kidolgozni, majd ezt követően lehet javaslatot tenni további, vállalható önkormányzati feladatra.
(3) A költségvetési rendelet tervezetet a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.
3. Az önkormányzat gazdálkodása
31. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a Közös Önkormányzati Hivatal látja el.
(2) Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények önállóan és részben önállóan gazdálkodnak, a dologi kiadásokra biztosított pénzeszközeiket kizárólag csak az adott évi költségvetési rendelet által meghatározott ütemben és mértékben használhatják fel. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselő-testület csökkentheti, illetőleg vonhatja el.
(3) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkciók szerinti besorolását a rendelet 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A képviselő-testület gazdasági programját, fejlesztési tervét, a Mötv. 116. §-ában meghatározott tartalommal fogadja el.
4. Belső kontrollrendszer
32. § (1) Az önkormányzatnak nyújtott európai uniós és az ahhoz kapcsolódó költségvetési támogatások felhasználását
a) az Európai Számvevőszék;
b) az Európai Bizottság illetékes szervezetei;
c) kormányzati ellenőrzési szerv,
d) a fejezetek ellenőrzési szervezetei;
e) a Magyar Államkincstár;
f) az ellenőrzési hatóság;
g) az európai uniós támogatások irányító hatóságai;
h) és a közreműködő szervezetek képviselői is ellenőrizhetik.
(2) Az önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználása érdekében a jegyző köteles - a jogszabályok alapján meghatározott - belső kontrollrendszert működtetni.
Törvényességi felügyelet
33. § Sumony községi Önkormányzat törvényességi felügyeletét a Baranya Megyei Kormányhivatal látja el.
Az önkormányzat kapcsolata a nemzetiségi önkormányzattal
34. § (1) Sumony község közigazgatási területén roma nemzetiségi önkormányzat működik.
(2) Az önkormányzat a nemzetiségi egyéni és közösségi jogok érvényesülése, a nemzetiséghez tartozók érdekeinek kifejezésre juttatása érdekében együttműködik a nemzetiségi önkormányzattal.
(3) A nemzetiségi önkormányzatok működését a jegyző, valamint a Közös Önkormányzati Hivatal segíti.
(4) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat jogainak gyakorlásához, testületi ülés megtartásához biztosítja - hivatali munkaidőben – az önkormányzati iroda használatát.
(5) Az önkormányzat a nemzetiségi önkormányzatok működéséhez szükséges ingó-és ingatlanvagyon használatát, a gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartási és adminisztratív feladatok ellátását a nemzetiségi önkormányzattal kötött megállapodásban foglaltak szerint biztosítja.
Záró rendelkezések
35. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 10/2007. (X.5.) rendelet, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításáról szóló és a 16/2012. (VIII.10.) rendelet.
(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.
2. számú melléklet a 8/2019.(XI.20.) önkormányzati rendelethez
1. Tárgykörét érintő ügyben döntés előkészítése.
2. Valamely előterjesztés vagy önálló indítvány sürgősségi tárgyalásának kezdeményezése.
3. Bizottsági állásfoglalások meghozatala.
4. A képviselő-testületi döntések végrehajtásának szervezése, ellenőrzése.
3. számú melléklet a 8/2019.(XI.20.) önkormányzati rendelethez
Kormányzati |
Megnevezés |
|---|---|
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető fenntartása és működtetése |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
4 |
|
041232 |
Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
041237 |
Közfoglalkoztatási mintaprogram |
045120 |
Út, autópálya építés |
045160 |
Közutak, hidak alagutak üzemeltetése, fenntartása |
047410 |
Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek |
062020 |
Településfejlesztési projektek és támogatásuk |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
072111 |
Háziorvosi alapellátás |
074031 |
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás |
074040 |
Fertőző megbetegedések megelőzése, járványügyi ellátás |
082042 |
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása |
082044 |
Könyvtári szolgáltatások |
082091 |
Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése |
082092 |
Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
082093 |
Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek |
082094 |
Közművelődés – kulturális alapú gazdaságfejlesztés |
104037 |
Intézményen kívüli gyermekétkeztetés |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107051 |
Szociális étkeztetés |
107080 |
Esélyegyenlőség elősegítését célzó tevékenységek és programok |
Az 5. § (6) bekezdése a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2021. (XII. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 6/A. §-t a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 9.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
Az 1. számú. melléklet a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2024. (II. 9.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. számú. mellékletben foglalt táblázat 4. sorát a Sumony Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2023. (VI. 30.) önkormányzati rendelete 1. §-a hatályon kívül helyezte.