Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(IX.17.) önkormányzati rendelete

A közterület használat rendjéről

Hatályos: 2013. 09. 18

Sumony Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2013.(IX.17.) önkormányzati rendelete

A közterület használat rendjéről

2013.09.18.

Sumony községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében kapott feladatkörében eljárva, valamint a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mgtv.) 37. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. § A rendelet célja, hogy meghatározza a közterület használatának rendjét, illetőleg megakadályozza és szankcionálja az engedély nélküli, valamint az engedélytől eltérő közterület-használatot.

A rendelet hatálya

2. § (1) A rendelet személyi hatálya kiterjed Sumony területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó természetes és jogi személyre, jogi személyiség nélküli szervezetre.

(2) A rendelet területi hatálya Sumony község közigazgatási területén az önkormányzat tulajdonában, vagyonkezelésében lévő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (így különösen közút, járda, tér) nyilvántartott belterületi földrészletekre terjed ki.

Értelmező rendelkezések

3. § (1) (1) E rendelet alkalmazásában:
a) közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván;

b) köztárgy: közterületen vagy közhasználat céljára átadott területen álló közcélú műtárgy,

c) plakát: falragasz, hirdetés, felirat, szórólap, vetített kép, zászló, embléma a hordozóanyagtól függetlenül;

d) üzlethelyiségen kívüli árusítás: vendéglátó ipari előkert, az üzlet homlokzatával határos közterületen folytatott árusítás és árubemutató tevékenység, a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendeletben meghatározott mozgóárusítás, mozgóbolt, valamint az 5. számú melléklete szerinti korlátozott termékkör árusítása;

e) mozgóbolt: kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz;

f) közterületi létesítmények: az épület közterületről látható homlokzatán, tetőzetén, a kerítésen vagy támfalon elhelyezett, üzlethomlokzat, portál, kirakatszekrény, védőtető, előtető, üzleti ernyő szerkezet, hirdető berendezés, fényreklám, cég vagy címtábla, falikarok, áramszolgáltató kandelábereken elhelyezett hirdető berendezések.

g) közterület-használat: a közterület eredeti rendeltetésétől eltérő használatával kapcsolatos magatartás, tevékenység, állapot.

h) idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra – maximum 1 év időtartamra – eseményre szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység.

i) hirdetőtáblák és eszközök: minden olyan eszköz és KRESZ-ben illetve ágazati szabványban nem szereplő tábla, amelynek az a célja, hogy a közúton közlekedők figyelmét valamilyen szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre, létesítményre stb. felhívja.

j) üzemképtelen jármű: az a jármű,
- amely a közúti forgalomban csak hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt, de a hatósági jelzése hiányzik vagy az engedélye lejárt (érvénytelen),
- baleset során megsérült vagy elhagyott jármű,
- műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült),
- hatósági jelzéssel rendelkező, de főbb alkotórészbeli hiányosságai alapján közlekedésben való részvételre alkalmatlan jármű,
- egyéb őrizetlenül hagyott és tartozékaiban folyamatosan csökkenő, romló állapotú jármű.

k) köztisztaság megőrzése: az egyes ingatlanok – ezen belül a lakóépületek és az emberi tartózkodás (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása.

l) közérdekű cél: állami, vagy helyi önkormányzati szerv, valamint az e szervek működéséhez szükséges gazdasági, igazgatási, oktatási, közgyűjteményi, közművelődési, szociális és egészségügyi létesítmény elhelyezése; községrendezés; önkormányzati beruházásban megvalósuló lakóház építés, felújítás; honvédelem; közlekedés; posta és távközlés; villamos energia továbbítására szolgáló vezeték és berendezés elhelyezése; vízgazdálkodás; régészeti lelőhelyek és környezetük megóvása és feltárása, ha az másképpen nem biztosítható; műemlékvédelem és természetvédelem, ha a védelem másképpen nem biztosítható; védőfásítás és közös érdekű erdőtelepítés,

m) reklámhordozó: minden olyan eszköz, ideértve típusától, jellegétől, működésétől függetlenül a reklámberendezést és a reklámfelületet is, amelynek segítségével az emberi tudatra befolyást gyakorló információk vizuálisan, hallással, ízleléssel, illat-, szagérzékeléssel, tapintással, illetve ezek kombinációjával bármely természetes személy számára észlelhetővé válnak és képzettársításra ösztönöznek. Szerkezetileg több elemből álló reklámhordozó egynek számít.

n) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és emberi tartózkodásra szolgáló más épületek, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségek, hozzájuk tartozó területek, valamint közterületek tisztán tartása;

o) közlekedési terület: A közterületnek fizikai vagy elméleti határokkal lehatárolt része, a közlekedés céljára fenntartott terület.

II. Fejezet

A KÖZTERÜLET HASZNÁLATÁNAK SZABÁLYAI

A közterület rendeltetéstől eltérő használata

4. § (1) Közterületet rendeltetésének megfelelő célra és módon, a jogszabályi keretek között, bárki díjmentesen használhatja.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő használatának minősül, ha a használat a közterület vagy annak meghatározott része mások általi rendeltetésszerű igénybe vételét akadályozza.

(3) A közterület rendeltetésétől eltérő célú használata közterület-használati engedély alapján jelen önkormányzati rendeletben megállapított díj fizetése mellett történhet.

A közterület használat engedélyezése

5. § (1) Közterület-használati engedélyt kell kérni és a közterület használat után díjat kell fizetni a közterület alábbi célokra történő igénybevételéhez:

(2) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:

a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat (portál), cég- és címtábla, kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), összecsukható ernyőszerkezet elhelyezéséhez;

b) a közterületen történő vagy a közterület feletti hirdető berendezés, óriásplakát tartó, megállító tábla, árubemutató vitrin vagy hirdetmény elhelyezéséhez, felállításához;

c) kereskedelmi, illetve reklámkampány céljára telepített óriásplakát, reklámberendezés

d) építési, felújítási munkálatokkal kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék, gép, berendezés, eszköz, felvonulási épület elhelyezéséhez, építési munkaterület lehatárolásához, építési törmelék, annak tárolására szolgáló konténer közterületen történő elhelyezéséhez;

e) üzlet előtti, rendezvényeken történő alkalmi árusításhoz;

f) tetővel fedett vagy fedetlen vendéglátó ipari előkert, kerthelyiség, terasz kialakításához;

g) mutatványosi, cirkuszi tevékenység folytatásához;

h) közterületen, illetve járműre szerelt hangosító berendezés alkalmazásával történő reklámozásra;

i) pavilon (pl. könyv, hírlap, dohány), árusító vagy egyéb fülke (pl. telefonfülke), fülke nélküli telefonkészülék, pb gáz árusító hely, postaláda (postai levélszekrény) elhelyezéséhez, ideiglenes árusítóhely kialakításához;

j) kulturális, sport, vallási vagy politikai rendezvény, kiállítás, alkalmi vásár, tűzijáték céljára;

k) nem vállalkozási célú állandó vagy ideiglenes jellegű építményre, berendezésre (pl. kábelszekrény, kapcsolószekrény, transzformátor);

l) áru- és göngyöleg közterületen történő tárolására;

n) alkalmi és mozgóárusítás (pultok, standok);

o) búcsú alkalmával kijelölt árusítási helyen;

p) tüzelőanyag közterületen történő elhelyezéséhez, ha az a 30 napot meghaladja;

q) üzemképtelen járművek, lakókocsi, utánfutó, tréler, jármű, ideiglenes, harminc napot meg nem haladó tárolása;

r) teher és áruszállításra szolgáló gépjármű pótkocsi, munkagép, mezőgazdasági vontató és egyéb mezőgazdasági gépek tárolása.

(3) Nem kell közterület-használati engedélyt kérni és közterület-használati díjat fizetni a közterület alábbi célokra történő igénybe vételére:

a) úttartozék (pl. közvilágítási lámpa, tartóoszlop, közúti közlekedési irányítási célokat szolgáló berendezés) elhelyezésére;

b) kizárólagosan önkormányzat, önkormányzati intézmény vagy kötelező önkormányzati feladatot - önkormányzattal megkötött feladat ellátási szerződés keretében - ellátó szervezet által rendezett, közcélú kulturális, szórakoztató, sport rendezvény, kiállítás, alkalmi vásár, tűzijáték céljára;

c) fegyveres erők, rendészeti szervek, mentők, tűzoltók, katasztrófaelhárítók, vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezéséhez a tevékenységükhöz szükséges mértékben;

d) közvetlen életveszély elhárításához szükséges területhasználat esetén;

e) köztisztasági, postai, távközlési tevékenységgel foglalkozó szerveknek feladatuk ellátását szolgáló közérdekű berendezés elhelyezése (pl. postaláda, telefonfülke, hulladékgyűjtő)

f) köztárgy, szobor, emlékmű, alapzatos zászlórúd elhelyezéséhez;

g) tüzelőanyag 30 napot meg nem haladó közterületen történő tárolásához, elhelyezéséhez;

h) közterület és közút építéssel, javítással, fenntartással kapcsolatos területhasználat;

i) közmű és egyéb vezetékek (elektromos, gáz, víz, távközlési kábelek, csatorna) hibaelhárításával kapcsolatos területhasználat, amennyiben az nem haladja meg a 3 napot;

j) építési munkaterület létesítése, építéshez szükséges anyagok, segédeszközök és szerkezetek lerakása, elhelyezése, ha a területhasználat a közlekedést, illetve a szabad kilátást nem akadályozza és a területhasználat a 2 napot nem haladja meg;

k) önkormányzati beruházásokhoz, felújításokhoz kapcsolódó területhasználat;

l) hivatalosan nyilvántartásba vett szervezetek (pl. egyház, alapítvány, társadalmi szervezet) karitatív tevékenysége;

m) mindazon kulturális, sport, vallási, politikai rendezvény vagy kiállítás, amely a rendező(k) számára bevétellel nem jár és az azon résztvevőknek ingyenes;

n) ideiglenes zöldség-gyümölcs, bolhapiac árusításra kijelölt közterületen történő árusítás.

(4) Nem adható közterület-használati engedély:

a) tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására, az eseti rendezvények kivételével;

b) szexuális áruk forgalmazására;

c) a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére;

d) a kérelmezőnek közterület-használati díjtartozása van;

e) ha a kérelem közúti közlekedésre alkalmatlan jármű vagy lakókocsi (lakóautó) 30 napot meghaladó tárolására irányul;

f) ha olyan járdaszakaszra vonatkozik a kérelem, ahol a tervezett létesítmény a gyalogos közlekedést vagy az úttestre lépő gyalogos észlelését akadályozza;

g) ha a közterület használat olyan tevékenység gyakorlásához szükséges, amely a környezetet károsítja vagy a közbiztonságot veszélyezteti;

h) ha a kérelmező által meghatározott időpontban és helyen önkormányzati szervezésű, kezdeményezésű rendezvény céljára szükséges a közterület;

i) ha a kérelmező által meghatározott időpontra és helyre más kérelmező korábban nyújtott be kérelmet és az a jogszabályi előírásoknak megfelel;

j) ha a közterület-használathoz szakhatóság nem adja meg a hozzájárulását;

k) ha a kérelmező olyan tevékenységet kíván közterületen folytatni, amelynek gyakorlását jogszabály tiltja.

A közterület-használati engedély kérése

6. § (1) Közterületre vonatkozó engedélyt a közterület-használat megkezdése előtt legalább 15 nappal, a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott tartalommal annak a személynek kell kérnie, aki a közterületet rendeltetésétől eltérő célra kívánja használni.

(2) A kérelmet az önkormányzat hivatalához kell benyújtani.

Az engedély megadása

7. § (1) Az engedélyezéssel kapcsolatos hatáskört a képviselő-testület a jegyzőre ruházza át.

(2) A jegyző döntése elleni fellebbezést a döntés közlésétől számított 15 napon belül a képviselő-testülethez címezve lehet előterjeszteni. A fellebbezést a képviselő-testület a soron következő testületi ülésén bírálja el.

(3) A közterület-használattal kapcsolatos eljárásban – az e rendeletbe foglalt kiegészítésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásait kell alkalmazni. Eljárási cselekmények elektronikus úton nem végezhetők.

(4) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

a) az eljáró hatóság megnevezését, az ügyirat számát, tárgyának megnevezését, az ügyintéző nevét;

b) a közterület használati engedély jogosultjának (a továbbiakban: engedélyes) nevét (megnevezését), lakóhelyét (székhelyét vagy telephelyét) vagy tartózkodási helyét (szálláshelyét);

c) a közterület-használat célját, kezdési időpontját és időtartamát;

d) a közterület használat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek meghatározását, a használatba adott közterület nagyságát;

e) a közreműködő hatóság, szakhatóság, a közterület fenntartásával, kezelésével megbízott szerv előírásait;

f) a közterület-használati díj mértékét, a fizetési határidőt, a fizetés módját, a közterület-használattal járó költségek (pl. víz, áramdíj) meghatározását, a közterületen szervezett rendezvény jellegétől függően, szükség esetén mobil szeméttárolók és illemhelyek elhelyezésére vonatkozó előírásokat;

g) az engedélyes arra vonatkozó tájékoztatását, hogy az engedély nem pótolja a külön jogszabályokban előírt egyéb bejelentési, engedélyezési, hozzájárulási kötelezettséget;

h) az engedély érvényének megszűnése, megszüntetése vagy megvonása esetén az eredetivel legalább egyenértékű állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását;

i) az engedélyestől eltérő közterület-használat következményeire való figyelmeztetést;

j) a munka-, baleset- és egészségvédelmi szabályokat érintő közterület-használat esetén a vonatkozó előírások betartására való felhívást;

k) építési munka végzése esetén az engedélyes tájékoztatását a törmelék, egyéb hulladék tárolóeszközben való tartásáról;

l) építési engedély köteles közterület-használat esetén a jogerős építési engedély kibocsátójának megnevezését, az engedély számát;

m) az engedélyes tájékoztatását arról, hogy a használattal kapcsolatos megrongálódást, meghibásodást a saját költségén köteles helyreállítani;

n) az engedélyes tájékoztatását, hogy a közterületen utcai árusítást milyen módon és feltételekkel folytathatja;

o) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a jegyző a határozatot hozta;

p) a fellebbezés benyújtásának helyét, idejét, módját, a fellebbezés elbírálására jogosult szerv megnevezését;

q) az engedély kiadásának helyét és idejét, az engedélyező jegyző nevét, hivatali beosztását, aláírását, bélyegzőlenyomatát.

(5) A közterületi-használati engedély másra nem ruházható át.

(6) A közterület-használati engedély eredeti példányát vagy annak hiteles másolatát a tevékenységet folytató személy köteles a helyszínen magánál tartani és azt az ellenőrzésre jogosult személynek felszólításra bemutatni.

A közterület-használati engedély időtartama

8. § (1) A közterület használat csak határozott időre engedélyezhető. A közterület használat legkisebb időtartama 1 nap, leghosszabb időtartama 3 év.

(2) Építési munkálatok esetén a közterület-használat az építési munka végzésének időtartamára engedélyezhető.

(3) A hatósági jelzéssel nem rendelkező járművek mellékútvonalon történő elhelyezésére csak egyszeri alkalommal adható engedély, melynek időtartama legfeljebb 30 (harminc) napra terjedhet. A jármű tárolása nem akadályozhatja a közút vagy közparkoló rendeltetésszerű használatát.

(4) Az engedély

a) meghatározott idő elteltéig, vagy

b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig, vagy

c) visszavonásig érvényes.

(5) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható. Az engedély szüneteltetésére nincs lehetőség.

Az engedély nyilvántartása

9. § (1) A közterület-használati engedély megadása, elutasítása, megvonása vagy megszüntetése tárgyában hozott határozatot közölni kell:

a) az engedélyessel;

b) azzal, akire nézve az jogot vagy kötelezettséget állapít meg;

c) az adott közterület-használati engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal.

(2) Az önkormányzat hivatala a kiadott engedélyek alapján a használattal érintett közterületekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az engedélyes nevét, címét (székhelyét, telephelyét vagy tartózkodási helyét), az engedély számát és tárgyát, valamint az engedély érvényességi idejét.

Közterületen árusítható termékek köre

10. § Közterületen csak a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) számú Kormány rendelet 5. mellékletében meghatározott, közterületen értékesíthető termékek árusíthatók.

Ideiglenes zöldség-gyümölcs árusításra kijelölt közterületen történő árusítás

11. § (1) Az engedély legfeljebb 2 m² területre saját termelésű zöldség-gyümölcs vagy vágott virág árusításra annak a természetes személynek adható, aki nem folytat kereskedelmi-vállalkozói tevékenységet.

(2) Hatósági szakvizsgálathoz kötött áru az ideiglenes értékesítő helyen nem árusítható (pl. gomba).

(3) Az árusítás tiszta, mobil asztalról, állványról, kézikocsiról, ládából, kosárból, földre terített gyékényről vagy ponyváról történhet.

(4) Az árusítás során keletkezett hulladék feltakarítása (összeszedése) és az árusítás területén elhelyezett tárolóedénybe történő elhelyezése az árusítást végző személy feladata.

Közterület filmforgatási célú használata

12. § (1) Az Mgtv. szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület használat) vonatkozásában a rendelet szabályait a 12 – 13. §-okban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatás célú közterület használattal összefüggő, az Mgtv.-ben meghatározott képviselő-testületi hatáskört átruházott hatáskörben a jegyző gyakorolja.

(3) A közterület filmforgatási célú igénybevétele a 30 napot nem haladhatja meg. Vasárnap és ünnepnapokon filmforgatás célú közterület használat nem engedélyezhető. A közterület használat 7-21 óra közötti időpontra vonatkozhat.

(4) A közterület filmforgatási célú igénybevételéért fizetendő díj:

a) forgatási terület esetén: 200 Ft/m2/nap,

b) technikai terület esetén: 150 Ft/m2/nap,

c) stábparkolási terület esetén: 100 Ft/m2/nap,

d) kiürítési terület esetén: 100 Ft/m2/nap,

e) forgalom-technikai biztonsági terület esetén: 10 Ft/m2/nap.

(5) Ha a hatósági szerződés szerint a filmforgatás célú közterület használat nem haladja meg a 30 napot, de a tényleges használat annál hosszabb a (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti díj kétszeresét kell megfizetni.

(6) Mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

13. § (1) A filmforgatás céljából történő közterület használathoz a hozzájárulás megadását követően a filmforgatást akadályozó, de a kérelmezőnek fel nem róható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt addig az időintervallumig lehet meghosszabbítani, a használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt.

(2) A filmforgatás célú közterület használatot az (1) bekezdés szerinti esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően újra biztosítani kell.

(3) A kérelmező a tevékenység gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület szükségtelen zavarásától. A filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterület használó köteles folyamatosan biztosítani. E kötelezettséget nem tartalmazó hatósági szerződés nem hagyható jóvá.

A közterület-használati díj

14. § (1) A közterület-használat időtartamára, a tényleges használattól függetlenül, közterület-használati díjat köteles fizetni:

a) az engedélyes, ha érvényes közterület-használati engedéllyel rendelkezik;

b) az engedélyes, ha a közterületet az engedélyben foglaltaknak megfelelően, vagy attól eltérően használja;

c) az engedéllyel nem rendelkező közterület-használó.

(2) A díj mértékét a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

(3) A díjszámítás szempontjából minden megkezdett hónap, nap, négyzetméter, méter egésznek számít.

(4) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületre eső vízszintes vetületét, cég- és címtábla, kirakatszekrény, árubemutató állvány, vitrin esetén a közterületre eső vízszintes vetületét is számításba kell venni.

(5) Az elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületen elfoglalt területét, a használathoz szükséges csatlakozó területet és hirdető-berendezés esetén annak reklámfelületét együttesen kell figyelembe venni.

(6) A díjat,

a) éves használat esetén - a tárgyévet illetően - a tárgyév első hónap10. napjáig, évközi használat esetén az engedélyező határozat kézhezvételét követő öt napon belül, egy összegben,

b) havi használat esetén az engedélyező határozat kézhezvételét követő öt napon belül egy összegben,

c) napi használat esetén az engedély kiadásával egyidejűleg köteles az engedélyes megfizetni.

Az engedély megvonása, a közterület használat megszüntetése, megszűnése

15. § (1) Vissza kell vonni a közterület-használati engedélyt, ha

a) a közterület nem az engedélyes használja vagy az engedélyes a használati engedélyt más személyre átruházta;

b) az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja.

c) az engedélyes közterületen folytatott tevékenysége jogszabályba ütközik;

d) az engedélyes a díjfizetési kötelezettségét nem vagy nem megfelelő módon teljesíti és annak az erre irányuló felszólítás kézbesítésétől számított nyolc napon belül sem tesz eleget;

e) a szakhatóság a közterületen folytatott tevékenységéhez adott hozzájárulását, engedélyét visszavonta vagy a hozzájárulás, engedély érvényét vesztette.

(2) Ha az engedélyes a közterület-használatot meg kívánja szüntetni, akkor szándékát köteles írásban jelezni és az engedélyt az önkormányzat hivatalában leadni.

(3) A közterület-használati engedély megszűnik az engedélyben foglalt határidő elteltével.

(4) A közterület használat megszűnése esetén a használó saját költségén köteles az eredeti állapotot helyreállítani abban az esetben is, ha a közterület-használatot engedélyezték.

Az engedély nélküli és az engedélytől eltérő közterület használat jogkövetkezményei

16. § (1) A közterület engedélyhez kötött, de engedélytől eltérő vagy engedély nélküli használata esetén az engedélyes (használó) a jegyző felhívására köteles a közterület-használatot megszüntetni és a használattal érintett terület eredetivel legalább egyenértékű állapotát a felhívásban megállapított határidőn belül a saját költségén helyreállítani.

(3) Ha a felhívásra a jogosulatlan használó a használatot nem szünteti meg, a jegyző a közterületen elhelyezett dolgokat a jogosulatlan használó költségére eltávolíttatja.

(4) A jogosulatlan használó csak az eltávolítás, a tárolás és a jogosulatlan használat miatti egyéb költségek megfizetése után veheti át az elszállított dolgokat. Ha az elszállított dolog tulajdonosa öt napon belül nem veszi át az elszállított tárgyait, írásban kell értesíteni a tárolás helyéről. Amennyiben a tulajdonos ismeretlen, a felszólítást a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(5) Ha a dolog tulajdonosa az eltávolítást követő három hónapon belül nem jelentkezik, a jegyző a dolgot - pályázat útján – értékesítheti vagy azt elajándékozhatja.

Ellenőrzés

17. § A közterületek rendjével, állapotával, a közterületek rendeltetésszerű használatával és az engedélyek meglétével összefüggő ellenőrzésekről a jegyző gondoskodik.

A közterület használat egyéb szabályai

18. § (1) A közterület használati engedély jogosultja köteles az igénybevett területet és környezetét tisztán tartani, a keletkezett hulladék, szemét elszállításáról az engedélyben foglaltaknak megfelelően gondoskodni.

(2) Az engedélyes köteles a közterület használati engedélyt, valamint a tevékenység folytatásához szükséges engedélyeket (vállalkozói, magánkereskedői igazolvány, működési engedély, díjfizetésről szóló bizonylat stb.) magánál tartani és azokat az engedélyező hatóságok vagy a rendőrség ellenőrzése esetén kérésre felmutatni.

(3) A közterület használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

Vegyes és záró rendelkezések

19. § (1) A rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.