Boldogasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (IX. 5.) önkormányzati rendelete
Boldogasszonyfa helyi építési szabályzatáról
Hatályos: 2005. 10. 05- 2016. 12. 26
Boldogasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2005. (IX. 5.) önkormányzati rendelete
Boldogasszonyfa helyi építési szabályzatáról
2005.10.05.
Boldogasszonyfa község Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban Étv) 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján - az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendeletre (a továbbiakban OTÉK) figyelemmel- az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. § (1) A rendelet hatálya Boldogasszonyfa község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni - az általános érvényű jogszabályok mellett - e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (tervező: Virányi Építész Stúdió KFT 2005. március, jsz.: 10/2004) megfelelően szabad.
(3) A szabályrendeletben nem szabályozott esetekben az OTÉK előírásait kell figyelembe venni.
(4) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
-a külterületi és a belterületi határvonal
-a szabályozási vonalak
-a területfelhasználási módok és határok
-az övezeti és építési övezeti határok, jelek
-az övezeti és építési övezeti előírások
-az építési határvonalak
-a védetté nyilvánított természeti és művi értékek
-a sajátos jogintézmények
-az infrastruktúra hálózatok és létesítmények területigényes elemei
-az elvi építési engedélyterv készítési kötelezettség
(5) A kötelező erejű szabályozási elemek- a védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet és a sajátos jogintézmények kivételével- csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A védelem alatt álló művi értékek listája- külön építészeti szakvélemény alapján- valamint a sajátos jogintézmények a rendezési terv módosítása nélkül módosíthatók, külön önkormányzati rendelettel. Az egyéb, irányadó elemek változtatása- a szükséges szakhatósági egyeztetések lefolytatásával- hatósági engedélyezési eljárás keretében történhet.
(6) Az elvi építési engedélyterv készítésének kötelezettségével érintett ingatlanokon- konkrét beruházási szándék esetén- az ingatlan egészére készített, a hosszútávú, teljes beépítést tartalmazó elvi építési engedélytervben kell a beépítés funkcionális elrendelését, építészeti karakterét és műszaki feltételeit konkrétan meghatározni. Ennek részeként ki kell dolgozni a tereprendezés, közmű- és útépítés valamint a környezetvédelem műszaki paramétereit is. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. E területeken az engedélyezési eljáráshoz a helyi önkormányzat véleményét, valamint a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményét is be kell szerezni.
(7) Az épületeket, építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet-és az építészeti-érték védelmi követelményeknek.
(8) A telekalakítások és építések engedélyezése során meg kell őrizni a meglévő településstruktúrát, beépítési módot, a jellegzetes épülettömegeket és tetőformát. Nyeles telek kialakítása nem engedélyezhető.
(9) A termőtalaj védelme érdekében az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(10) A közigazgatási terület egy része – a 15°-nál meredekebb domb- és völgyoldalak – felszínmozgásos jelenségek kialakulására hajlamos, erózióra érzékeny területek. Az ilyen adottságú területeken az építési engedélykérelem mellékleteként az építés megalapozásához olyan talajmechanikai szakvélemény készítendő, mely tisztázza a geotechnikai, mérnökgeológiai és vízföldtani jellemzőket, értékelően feltárja az építésföldtani adottságokat, az építés egyedi feltételeit, valamint a tervezett területfelhasználás várható hatásait is. E területeken az építési helyeket úgy kell kijelölni, hogy nyitott állapotú bevágások, kőzetfalak esetleges mozgásos folyamatai a létrehozandó építményeket ne veszélyeztessék, illetve meg kell határozni a nyitott állapotú falak, meredek rézsűk és bevágások lábvonala előtt és azok peremvonala mögött kialakítandó védősáv (nem beépíthető területsáv) kiterjedését, valamint az építési tevékenység további egyedi feltételeit.
Ugyanígy kell eljárni a 2 méternél magasabb nyitott kőzetfallal (nyitott kőzetfal-partfal, bevágás, mélyút, tereplépcső) érintett területeken.
(11) Terepszint alatti építmények (pincék) közterületet, idegen telket, meglévő építményeket hatásterületükkel nem veszélyeztethetnek. Az érintett területeken a tervezésnél figyelembe kell venni és az építési engedélyezési tervdokumentációnak tartalmaznia kell az építési terület pince- és üregviszonyait.
(12) A Petőfi Sándor utca keleti oldalán tervezett Lf-1 és Kü I-2 övezetek beépíthetőségét, a beépítés feltételeit építéshidrológiai, talajmechanikai vizsgálatokra kell alapozni.
(13) A beépítésre nem szánt területeken az építési helyek kijelölését megelőzően mérnökgeológiai szempontok alapján kell vizsgálni a terület felszínmozgásra való hajlamát. Felszínmozgás veszélyes területeken mérnökgeológiai, geotechnikai vizsgálatokra kell alapozni az építési helyek kijelölését, és meg kell határozni az építmények létrehozásának egyedi feltételeit.
(14) A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba, az alábbi esetekben:
- meredek, csúszászveszélyesnek ismert területek beépítésekor,
- 5m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél,
- a 3,0 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltörés, bevágás),
- a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az Önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel.
(15) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni- a külön jogszabályban meghatározott talaj kivételével- az ásványi nyersanyag-kitermeléssel járó bányászati, illetve építési. tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
(16) Külterületen a beépítésre nem szánt területeken a művelődési ág változási, telekalakítási- és építési engedélyezési eljárásokba táj- és természetvédelmi szakhatóságként be kell vonni az illetékes természetvédelmi hatóságot is.
(17) Az igazgatási területen a 10 méternél magasabb, állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények (torony, antenna), szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény, stb.) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni. Ezen építmények építési engedély iránti kérelméhez tájesztétikai vizsgálatot és látványtervet kell mellékelni, valamint csatolni kell a megyei főépítész szakvéleményét is.
(18) Haszonállat tartására szolgáló épületet és trágyatárolót falusias lakó, üdülő és intézményi funkciójú épülettől 10 m-nél távolabb kell elhelyezni. Az állattartással kapcsolatos egyéb szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(19) Az új – belterületté váló – beépítésre szánt területeken építési engedély csak a belterületbe vonást és az építési telkek kialakítását követően adható. A belterületbe vonás a fejlesztési szándékok függvényében történhet.
II. Fejezet
Településszerkezet, területfelhasználás
2. § (1) A település igazgatási területének
a./ beépítésre szánt területei
aa/ falusias lakóterület (Lf)
ab/ kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
ac/ ipari gazdasági terület (mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep)) (Gip-M)
ad/ különleges terület, ezen belül
- temető, kegyeleti park (Kü-T)
- sportterület (sportpálya) (Kü-S)
- idegenforgalmi fogadóhely (Kü-I)
- K+F illetve innovációs telep és mintagazdaság (Kü-K)
b./ beépítésre nem szánt területei
ba./ közlekedési és közműterület, ezen belül:
- közút (KÖu)
bb./ zöldterület, ezen belül
- közpark (Z)
bc./ erdőterület, ezen belül
- védelmi (Ev)
- gazdasági (Eg)
- turisztikai (Et)
bd./ mezőgazdasági terület, ezen belül
- általános mezőgazdasági terület (Má)
- kertes mezőgazdasági terület (Mk)
be./ vízgazdálkodási terület
- folyó és állóvizek medre és parti sávja (V)
-a közműellátást biztosító területigényes létesítmények
(vízműkút, víztározó) (V-kv)
(2) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
III. Fejezet
Beépítésre szánt területek
3. § (1) A lakóterületre vonatkozóan az OTÉK 14. §. előírásait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a.,az OTÉK 14§.
(1) bekezdés szerinti épületmagasság 7,5 méter helyett a szabályozási terv szerinti lehet
b.,nem helyezhetők el az OTÉK
14. §.
(2) bekezdés 8 pontjában felsorolt létesítmények.
(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a belterületek szabályozási terve is tartalmazza, az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag. maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Lf-1 |
K-O |
30 |
4,5 |
1000 |
Lf-2 |
K-O |
25 |
4,5 |
2000 |
Lf-3 |
K-O |
20 |
4,5 |
3000 |
Szabadonálló beépítés is engedélyezhető akkor, ha a szomszédos telek oldalhatáros beépíthetőségét a szabadonálló lakóépület oldalkertjének mérete lehetővé teszi.
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető (pl. mezőgazdasági géptároló), ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(3) A lakóterület építési telkein – egy tömegben – 1-2 egységes, a lakó és/vagy üdülő-pihenő funkciót kielégítő lakóépületek egyaránt építhetők.
(4) A lakóterületen az új épületeket, építményeket a meglévő állapothoz igazodóan kell elhelyezni és kialakítani, úgy hogy azok a történeti fejlődés során kialakult jelenlegi telekstruktúrát és helyi építészeti karaktert megőrizzék, illetve a szomszédos telkek beépítését ne akadályozzák, és rendeltetésszerű használatukat ne zavarják. Mindezek biztosítása érdekében:
a., a kialakítható legkisebb telekterület a szabályozási terv szerinti lehet, úgy hogy új lakótelek kialakításánál az átlagos telekszélesség 20,0 méternél kevesebb nem lehet.
Az övezeti előírásban meghatározott minimális telekterületnél kisebb, meglévő építési telek is beépíthető, ha az egyéb előírások betarthatók.
b., a beépítési mód a szabályozási terv szerinti lehet
c., az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen
d., az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nádtető, zsúp, valamint – a helyi védelem alatt álló épületek kivételével – bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel is építhetők.
e., az építési telken az OTÉK fogalom-meghatározásai között definiált melléképítmények is elhelyezhetők, a kirakatszekrény és a föld feletti gáztartály kivételével.
f., az elő- oldal-és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembevételével az alábbi keretek között kell meghatározni:
-az előkertet – a szabályozási terven jelölt építési határvonal figyelembe vételével - a kialakult helyzethez igazodóan kell meghatározni
-az oldalkertet a beépítési mód függvényében – a kialakult helyzet és az
OTÉK 35. és 36. §. előírásai alapján – kell meghatározni azzal az eltéréssel, hogy az OTÉK 35. §.
(6) bekezdésben előírtak az oldalkert egészére vonatkoznak. Kialakult állapot esetén a meglévő épületek egyedi építési ügyeinek engedélyezési eljárásában a jogszabályban előírt értéknél kisebb oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek megtarthatók a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával. Új épületek építése esetén a jogszabályokban előírt oldalkerti és építmények közötti legkisebb távolsági méretek – maximum 4,5 m építménymagasság mellett minimum 4 m-ig történő - csökkentése a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával és csak azon esetekben alkalmazható, ha a meglévő telek szélessége a 14 métert nem éri el. (OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 262-4/2005. ikt. sz. levelében hozzájárult.)
-a hátsókertet
-ahol a szabályozási terv jelöli, az építési határvonal figyelembevételével
-ahol a terv nem jelöli, az OTÉK előírása szerint kell biztosítani.
(5) Az övezeti előírástól eltérően, a lakóépületekkel szemközti oldalhatáron, illetve az oldalkertben álló meglévő épületek, valamint az építési határvonallal, vagy szabályozási vonallal határolt területsávból „kilógó”, illetve azon kívül eső meglévő épületek és épületrészek megtarthatók, felújíthatók, de nem bővíthetők, valamint új épületek nem létesíthetők. (OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 262-4/2005. ikt. sz. levelében hozzájárult.)
(6) A lakóterületen
a./ a központi belterületen és Antalszálláson a teljes közműellátás, Terecsenyben a részleges közműellátás és
b./ a burkolt út
biztosítandó.
(7) A saját gépkocsi elhelyezését telken belül kell biztosítani.
(8) A lakóterület építési telkein a zölddel való fedettség minimum 50 % kell legyen.
(9) Lakóterületen:
a., a közterülettel érintkező telekhatáron kerítést áttörten, tégla, kő, fa, fém anyagból, illetve élősövényként,
b., a turisztikai erdővel érintkező telekhatáron élősövényként lehet kialakítani.
A kerítés magassága legfeljebb 1,8 méter lehet.
(10) Falusias lakóterületen nem létesíthető a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály1 hatálya alá tartozó tevékenységek számára kialakított létesítmény.
(11) A lakóterületek lehatárolását a belterületek szabályozási terve tartalmazza.
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület
4. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 19. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az OTÉK 19. §. (2) bekezdés 4 és 5 pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti létesítmények.
(2) A területre vonatkozó előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag. maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Gksz |
SZ |
30 |
5,5 |
5000 |
Az övezeti előírásban meghatározott maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető ha azt az alkalmazott üzemtechnológia, vagy funkció indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(3) Konkrét beruházási szándék- a meglévő épületek, építmények alapterületét, tömegét meghaladó bővítés, illetve új épület építése- esetén az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(4) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nádtető, zsúp, bitumenes zsindely, üvegtető; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – raktárak, műhelyek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(5) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen:
a., legalább a részleges közműellátás és
b., a burkolt út
biztosítandó.
(6) Az OTÉK előírása szerinti parkolószükségletet telken belül kell kielégíteni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(7) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(8) A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 300 m2-e után legalább 1 db, min. 16/18 törzs-körméretű fa ültetendő (mely követelménybe a meglevő faállomány beszámítható). A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni; használatbavételi engedély csak az ültetés után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.
(9) A kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
5. § (1) Az ipari gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 20. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy nem helyezhetők el az (5) bekezdés 2. pont szerinti létesítmények.
(2) Az ipari gazdasági terület jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület -mezőgazdasági üzemi terület (major, állattartó telep) (Gip-M)
(3) Az ipari gazdasági területen a meghatározott funkcióval illetve technológiával összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.
(4) Az ipari gazdasági területre vonatkozó övezeti előírásokat – beépítési mód, maximális építménymagasság, maximális beépítettség, minimális telekterület – a külterület szabályozási terv is tartalmazza, az alábbiak szerint:
Jel |
Beépítési mód |
Beépítési % maximum |
Építménymag maximum (m) |
Telekterület minimum (m2) |
Gip-M |
K-SZ |
30 |
7,5 |
K |
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott üzemtechnológia indokolttá teszi. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(5) Konkrét beruházási szándék- a meglévő épületek, építmények alapterületét, tömegét meghaladó bővítés, illetve új épület építése- esetén az érintett ingatlan egészére vonatkozó, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervet kell készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet.
(6) Az ipari gazdasági területen az épületek tetőfedése – a 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, üvegtető és bitumenes zsindely; a tetőidom jellemző hajlásszöge 30-45o közötti lehet. A 8 m-nél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – üzemcsarnokok, tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(7) Az ipari gazdasági területen:
a./ legalább a részleges közműellátás
biztosítandó.
(8) A parkolószükségletet a telken belül kell kielégíteni.
(9) A területen a zölddel való fedettség minimum 40 % kell legyen.
(10) A területen – beültetési kötelezettségként – a teljes telekméret minden 300 m2-e után 1 db, minimum 14/16 törzskörméretű fa ültetendő, illetve ezzel egyenértékű famennyiség biztosítandó. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak a beültetési kötelezettség teljesítése után adható ki. A működés során a tulajdonos köteles gondoskodni a fák fenntartásáról, szükség esetén pótlásáról is.
(11) Az ipari gazdasági terület lehatárolását a külterület szabályozási terv tartalmazza.
6. § (1) A település területén különleges területek a temetők, kegyeleti park (Kü-T), a sportterület (Kü-S), az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I), valamint a K+F illetve innovációs telep és mintagazdaság (Kü-K) területe.
(2) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők. A lezárt temető területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.
(3) A temető kerítése élősövényként alakítható ki.
(4) A sportterületen (Kü-S), az idegenforgalmi fogadóhelyek (Kü-I) és a K+F illetve innovációs telep és mintagazdaság (Kü-K) területén a meghatározott funkcióval összefüggő épületek és azok kiszolgáló építményei helyezhetők el.
(5) A különleges területek övezeti előírásait a szabályozási tervek is tartalmazzák, az alábbiak szerint:
Jel
|
Beépítési mód
|
Beépítési %
maximum
|
Építménymag.
maximum (m)
|
Telekterület
minimum (m2)
|
Zölddel való fedettség (%) |
Kü-T
|
K-SZ
|
10
|
4,5
|
K
|
50 |
Kü-S
|
SZ
|
10
|
4,5
|
K
|
50
|
Kü-I-1
|
SZ
|
15
|
4,5
|
K
|
70
|
Kü-I-2
|
SZ
|
10
|
4,5
|
5000
|
70
|
Kü-K
|
SZ
|
15
|
5,5
|
K
|
50
|
A maximális építménymagasságnál nagyobb magasság is engedélyezhető, ha azt az adott funkcióra vonatkozó előírások indokolttá teszik (pl. harangtorony, sportcsarnok, stb.). Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(6) Az elvi építési engedélyter készítési kötelezettséggel érintett területeken konkrét beruházási szándék- a meglévő épületek, építmények alapterületét, tömegét meghaladó bővítés, illetve új épület építése- esetén az érintett ingatlan egészére készített, a végállapotot tartalmazó elvi építési engedélytervet készíteni. A megvalósítás több ütemben, szakaszosan is történhet. Amennyiben az elvi építési engedélyben szereplő tevékenység környezeti hatásvizsgálatához kötött, az elvi építési engedélyterv során a vonatkozó jogszabály szerint kell eljráni.
(7) A különleges területen az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nádtető, zsúp, üvegtető, bitumenes zsindely vagy fémlemezfedés; a tetőidom jellemző hajlásszöge 35-45o közötti lehet.
(8) A különleges területen:
a./ belterületen a teljes, külterületen legalább a részleges közműellátás,
b./ belterületen a burkolt út
biztosítandó.
(9) A parkolószükségletet elsősorban telken belül kell kielégíteni. Amennyiben a szükséges parkolóhelyeket telken belül nem lehet biztosítani, akkor – a közterület tulajdonosának hozzájárulásával – lehet a gépjárműveket közterületen elhelyezni. A területen csak fásított parkoló alakítható ki.
(10) A különleges területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
IV. Fejezet
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési és közműterület
7. § (1) A közlekedési és közműterületekre vonatkozóan az OTÉK 26. §. előírásait kell alkalmazni, a (3) bekezdés 2,3,4 pontja kivételével.
(2) A közlekedési területek rendeltetésszerű, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.
(3) A közlekedési- és közmű területen - a védőtávolságokra is figyelemmel - a közmű- és hírközlési vezetékeket úgy kell kiépíteni, hogy hosszú távon valamennyi közmű- és hírközlési hálózat – a központi belterületen föld alatt – elhelyezhető legyen.
(4) Az utak mentén – külterületen egyoldali, min. 8 m tőtávolsággal – fasorok ültetendők, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, amennyiben azt a fás növényállomány egészségi állapota indokolttá teszi.
(5) Külterületen a mezőgazdasági utak szabályozási szélessége legkevesebb 8,0 m kell legyen.
(6) A közlekedési és közműterületeket a szabályozási tervek tartalmazzák.
8. § (1) A területre vonatkozóan az OTÉK 27. §. előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a területen nem helyezhető el az OTÉK 27. §. (4) bekezdés b, c pontja szerinti létesítmény.
(2) A területen a zölddel való fedettség minimum 70 % kell legyen.
(3) A zöldterületek lehatárolását a belterület szabályozási terv tartalmazza.
9. § (1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a gazdasági, a turisztikai és védelmi rendeltetésű erdőkre vonatkozókat kell alkalmazni azzal az eltéréssel hogy a turisztikai rendeltetésű erdőterületen építményt 5000 m2-nél nagyobb telken lehet építeni. (OTÉK-nál megengedőbb előírás megállapításához a területi főépítész 262-4/2005. ikt. sz. levelében hozzájárult.)
(2) A település közigazgatási területén az erdőterületek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Eg gazdasági erdő
-Eg-1 helyi jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000 terület, illetve ökológiai hálózat által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi) területen levő gazdasági erdő
-Eg-2 tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő gazdasági erdő
-Eg-3 természetvédelmi és tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő gazdasági erdő
-Et turisztikai erdő
-Ev védelmi erdő
-Ev-1 természetvédelmi területen levő védelmi erdő
-Ev-2 tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő védelmi erdő
-Ev-3 természetvédelmi és tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő védelmi erdő
(3) Az Eg-1, Ev-1 övezeti jelű -természetvédelmi területeken:
a., csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
b., művelési ágak megváltoztatása, illetve különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, közút, közmű-, és hírközlési nyomvonalas létesítmények építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(4) Az Eg-2, Ev-2 övezeti jelű - tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területeken
a., művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, közmű- és közút építése érdekében engedélyezhető.
b., új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. Az építmények tájba illesztése érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni.
(5) Az Eg-3, Ev-3 övezeteken belül a
(3) és
(4) bekezdésben leírtakat együttesen kell alkalmazni.
(6) Az erdőterületeket érintő művelési ág változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként az Állami Erdészeti Szolgálatot is be kell vonni.
(7) Az erdőterületen meglévő – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti – lakóépület adottságként kezelendő; felújítható, korszerűsíthető, egy alkalommal legfeljebb nettó 25 m2–rel bővíthető.
(8) Az erdőterületek övezetek szerinti tagolását a külterületi szabályozási terv tartalmazza.
10. § (1) A mezőgazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 29. §. előírásait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a (4) bekezdés előírásai helyett jelen rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) A település közigazgatási területén a mezőgazdasági területek az alábbi övezetekre tagozódnak:
-Má általános mezőgazdasági terület
-Má-0 építési lehetőség nélküli általános mezőgazdasági terület
-Má-1 helyi jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000 terület, illetve ökológiai hálózat által érintett (a továbbiakban: természetvédelmi) területen levő általános mezőgazdasági terület
-Má-2 tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő általános mezőgazdasági terület
-Má-3 természetvédelmi és tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű területen levő általános mezőgazdasági terület
-Mk kertes mezőgazdasági terület
-Mk-0 építési lehetőség nélküli kertes mezőgazdasági terület
(3) A mezőgazdasági területen birtokközpontot az OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdés előírásai szerint lehet kialakítani.
(4) A mezőgazdasági területek övezetek szerinti tagolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
Általános mezőgazdasági terület
11. § (1) Az általános mezőgazadsági területeken e rendelet 10. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.
(2) Az általános mezőgazdasági területen
a., 1 ha-nál kisebb és 50 m-nél keskenyebb telket kialakítani nem szabad
b., 1 ha-nál kisebb területen épület nem helyezhető el
c., 1ha-nál nagyobb területen a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló gazdasági épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve a 300 m2 –t nem haladhatja meg.
(3) Az általános mezőgazdasági területen tanya és farmgazdaság úgy alakítható ki, hogy:
a.,szántóföldi művelés esetén 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 0,5 %-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg
b.,gyep művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő, illetve falusi turizmussal kapcsolatos épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg
c.,szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló, valamint a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 2,5 %-át, illetve a 1000 m2-t nem haladhatja meg
d.,művelt gyümölcsültetvény esetén 3 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető úgy, hogy a beépített alapterület a telek 1,5 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg.
(4) Az általános mezőgazdasági területen a lakásfunkció az összes építmény beépítettségének 50 %-át nem haladhatja meg. A létesíthető lakóépületek építménymagassága legfeljebb 4,5 m, az üzemi illetve gazdasági épület és építmény építménymagassága – az alkalmazott üzemtechnológia függvényében – ennél nagyobb is lehet. Ennek indokoltságát – a települési főépítész, illetve annak hiányában a megyei főépítész szakvéleményének kikérésével – az engedélyező hatóság állapítja meg.
(5) Az általános mezőgazdasági területen
a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni szabadon álló beépítési móddal
b.,az épületek tetőfedése – a 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével – cserép, betoncserép, zsúp, nád, bitumenes zsindely; a tető hajlásszöge 35-45o közötti lehet. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek – tárolók, állattartó épületek, stb. – alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemez fedéssel is építhetők.
(6) Az általános mezőgazdasági területen meglévő – a tulajdoni lap nyilvántartása szerinti – lakóépület adottságként kezelendő; felújítható, korszerűsíthető, a egy alkalommal legfeljebb nettó 25 m2-rel bővíthető.
(7) Állattartó épületet tavak partjától legkevesebb 500 m, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 100 m távolságra lehet elhelyezni.
(8) Az Má-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
(9) Az Má-1 övezeti jelű – természetvédelmi – területeken:
a., csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek használhatók, illetve a kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természeti állapothoz közelítés érdekében szabad.
b., művelési ágak megváltoztatása, illetve különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, közút, közmű-, és hírközlési nyomvonalas létesítmények építése környezeti hatásvizsgálat alapján, a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(10) Az Má-2 övezeti jelű –tájképvédelmi illetve tájkarakter megőrzése szempontjából kiemelt jelentőségű – területeken:
a., művelési ág váltása, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelő termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erősítése, valamint különösen indokolt esetben bányászati tevékenység, közmű- és közút építése érdekében engedélyezhető
b., új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen előírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet. Az építmények tájba illesztése érdekében a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni.
(11) Az Má-3 övezeteken belül a
(9) és
(10) bekezdésben leírtakat együttesen kell alkalmazni.
Kertes mezőgazdasági terület
12. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken e rendelet 10. §. előírásait és az alábbiakat együtt kell alkalmazni.
(2) A kertes mezőgazdasági területeken
a., lakóépület nem építhető.
b., a kialakítható legkisebb új telekterület 1500 m2 , úgy hogy a telekszélesség 15 m-nél kevesebb nem lehet
c., gazdasági épület csak művelt telekre, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel építhető úgy, hogy az 60 m2-nél nagyobb nem lehet. Az építménymagasság nem haladhatja meg a 3,5 m-t, valamint a legnagyobb homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 5,5 m-t.
d., az 1500 m2-nél kisebb, meglévő, művelt telkek a 3 %-os beépítettségig beépíthetők, illetve a meglévő beépítések eddig bővíthetők. Ezt meghaladó meglévő beépítettség esetén a gazdasági épületek eredeti kubatúrájukban megtarthatók, felújíthatók, korszerűsíthetők, de nem bővíthetők
e., a területen – építésjogi szempontból – műveltnek az a telek minősül, amelynek legalább 60 %-án szőlő, gyümölcs illetve más intenzív kertészeti kultúra található.
(3) A kertes mezőgazdasági területeken
a.,a tájba illeszkedő, hagyományos tömegű és építészeti karakterű épületeket lehet elhelyezni
b., a tető hajlásszöge 35-45o közötti, az épületek tetőfedése cserép, betoncserép, nád vagy zsúpszalma, valamint – a helyi védelem alatt álló épületek kivételével – bitumenes zsindely lehet.
(4) Az Mk-0 övezeti jelű – építési lehetőség nélküli belterületi kert – területen épületet építeni nem lehet; azon csak a nyomvonal jellegű építmények és műtárgyaik helyezhetők el, külön jogszabályok előírásai alapján.
13. § (1) Az igazgatási területen lévő vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30. §., valamint a vonatkozó külön jogszabályok2,3 előírásait kell alkalmazni.
(2) Természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en belül, természetes és természetközeli állapotú tavak partjától számított 100 m-en belül meglévő épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötők, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez az illetékes természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges. A tavakon horgászstégek nem helyezhetők el.
(3) A vízfolyások és a tavak jókarban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Ennek végrehajthatósága érdekében a vízfolyások mellett 6-6 m, a tavak körül 3 m szélességű parti kezelősáv biztosítandó, melyen belül a fenntartást akadályozó létesítmény és növényzet nem lehet.
(4) A vízfolyások területén fenntartási, fejlesztési munkák abban az esetben engedélyezhetők, amennyiben a terület természetközeli állapotának visszaállítását elősegítik.
(5) A vízgazdálkodási területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák.
IV. Fejezet
Közhasználatra szolgáló területek
14. § (1) Az igazgatási területen az állami és önkormányzati tulajdonú közlekedési és közműterületek (közterületek), a zöldterületek és turisztikai rendeltetésű erdők a közhasználatra szolgáló területek.
(2) A közhasználatra szolgáló területeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja; a rendeltetéstől eltérő használathoz a közterület tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulása, valamint az illetékes hatóság engedélye szükséges.
(3) A parkolóigény közterületen történő kielégítéséhez a terület tulajdonosának hozzájárulását is be kell szerezni.
V. Fejezet
Közműellátás, közmű- és hírközlési létesítmények
15. § (1) A központi belterületen és Antalszálláson a terv távlatában – a belterületi kertes mezőgazdasági területek kivételével, ahol nem kell közműellátás – a teljes közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
a./ a közüzemi energia-szolgáltatás (villamos energia)
b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban4 meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal)
c./ a közüzemi szennyvízelvezetés (átmenetileg – annak megvalósulásáig – a kommunális szennyvíz saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban - történő átmeneti tárolása, úgy, hogy környezetszennyezést nem idézhet elő)
d./ a közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz elvezetés
megoldott legyen.
Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a beépíthetőségnek.
(2) Terecsenyben és a külterületi beépítésre szánt területeken legalább a részleges közműellátást kell biztosítani úgy, hogy ennek keretében:
a./ a közüzemi villamos energia szolgáltatás
b./ a közüzemi ivóvíz-szolgáltatás (ennek részeként a vonatkozó jogszabályban5 meghatározott oltóvíz intenzitás és oltóvíz mennyiség föld feletti tűzcsapokkal) kivéve az ipari gazdasági területen
c./ az egyedi közművel történő szennyvízelhelyezés és tisztítás (illetve Terecsenyben egyedi helyi szennyvíztisztító alkalmazásával)
d./ a közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz elvezetés
megoldott legyen.
Fenti közműellátás megléte feltétele az építési telekké nyilvánításnak, illetve a
beépíthetőségnek.
(3) Külterületi beépítésre nem szánt területen lakó, kereskedelmi, vendéglátó, szállásférőhelyet biztosító és gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, illetve meglevő épület fentiek szerinti funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz ellátás, a villamosenergia ellátás biztosítható, valamint a szennyvíz elvezetés-kezelés-elhelyezés környezetszennyezés nélkül megoldható.
(4) A településen a szennyvízcsatorna-hálózat megépültét követően a rákötés 1 éven belül kötelező.
(5) A szennyvízcsatorna hálózattal nem rendelkező – külterületi beépítésre nem szánt – területen levő telken:
a.,ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t és a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni
b.,ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, valamint egyéb előírások nem tiltják, illetve az illetékes ÁNTSZ és vízügyi hatóság hozzájárul, a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvízkezelési megoldás (szakszerű szikkasztás), vagy szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság-igénye nem nyúlhat túl az engedélyt kérő telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes vízügyi hatóság meghatároz.
(6) A zárt tárolóban összegyűjtött és szippantással eltávolításra kerülő szennyvizet a szigetvári szennyvíztelepre kell szállítani.
(7) A területet borító kőzetösszlet felszínmozgásos jelenségek kialakulására való hajlama és erózióérzékenysége miatt a csapadékvíz-elvezetést kiemelt gondossággal kell kezelni. Új területek beépítésének feltétele, hogy a beépítésre tervezett és közterületeken felszíni vizek akadálytalan és eróziómentes elvezetése biztosított legyen. A település közigazgatási területére, illetve a vízgyűjtő területre csapadékvíz-elvezetési tanulmánytervet kell készíteni. A csapadékvíz elvezetés vízjogi engedélyköteles tevékenység, melyhez az engedélyt az illetékes vízügyi hatóságtól kell megkérni a vonatkozó külön jogszabály6 szerint.
(8) A belterületeken, a külterületi különleges területeken, a kertes mezőgazdasági területeken, az ökológiai hálózat és az ökológiai folyosó által érintett területeken, a Natura 2000 területeken, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeken, a tájképvédelmi területeken valamint a nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén és a régészeti érdekű területeken – település- és tájképvédelmi okok miatt – táv- és hírközlési célú magas építmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők. Az egyéb területeken történő telepítés is csak önkormányzati hozzájárulással történhet.
Kommunális ellátás, kommunális létesítmények
16. § (1) A településen a kommunális szilárd hulladék szervezett gyűjtése és elszállítása – a szigetvári kommunális hulladéklerakó telepre – megoldott. Új hulladéklerakó telep a település közigazgatási területén nem jelölhető ki. Hulladékgyűjtésre csak szabványosított zárt edény, konténer használható. A gyűjtőedények – a szelektív hulladékgyűjtők kivételével – közterületen nem tárolhatók, elhelyezésüket telken vagy épületen belül kell biztosítani.
(2) Az állati tetemeket ATEV feldolgozóhelyre kell szállítani.
VI. Fejezet
17. § (1) Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy:
a./ a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b./ megelőzze a környezetszennyezést
c./ kizárja a környezetkárosítást
(2) A településen veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy
folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról. Veszélyes hulladék a vonatkozó külön jogszabályok8,7 és hatósági előírások szerint átmeneti jelleggel tárolható. (Átmeneti tárolás zárt térben történhet a talaj, talajvíz és a felszíni vizek veszélyeztetése nélkül).
(3) A településre az általános területi levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. A területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok8,,,910 szerint kell figyelembe venni. A levegő tisztaságának védelme érdekében külön helyi rendeletet kell alkotni az avar és kerti hulladék kezelésének szabályaira.
(4) A település a vonatkozó jogszabály11 alapján szennyezés-érzékenységi szempontból érzékeny terület, illetve nem nitrátérzékeny területen fekszik. A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és tevékenység nem engedélyezhető.
(5) Védőfásításokkal gondoskodni kell az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület környezeti károkozásának csökkentéséről.
(6) A településen a zajvédelem az országos előírás12 szerint, annak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 67 számú főút menti lakóterületen 65/55 dB, az egyéb lakóterületeken 55/45 dB a temető területén és a beépítésre nem szánt területeken – a közlekedési és közműterületek kivételével – 50/40 dB.
(7) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
(8) A település közigazgatási területén üzemanyagtöltő állomás nem helyezhető el.
(9) Élővízbe bocsátott szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó – jogszabály13,14 szerinti – határértékeket be kell tartani.
(10) A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz, vagy folyékony hulladék esetén a szennyezőanyag-tartalomra vonatkozó – jogszabály15,16 szerinti – küszöbértékeket be kell tartani.
18. § (1) A településen az ökológiai folyosó és az ökológiai hálózat által érintett egyéb területeket, a Natura 2000 területeket, a helyi jelentőségű természetvédelmi területeket, illetve a helyi jelentőségű védett természeti értékeket a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza.
(2) Az ökológiai hálózat övezetén belül a vonatkozó jogszabály15 előírásait kell alkalmazni.
(3) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken a művelési ág változási, telekalakítási- és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni az elsőfokú természetvédelmi hatósági jogkört ellátó települési jegyzőt.
(4) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendő. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak az érvényben lévő erdészeti üzemtervek alapján engedélyezhető.
(5) A helyi jelentőségű természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, ill. tereprendezést végezni.
(6) A helyi jelentőségű védett természeti érték csak balesetveszély elhárítás okából vágható ki az elsőfokú természetvédelmi hatóság által kiadott fakivágási engedély alapján, amennyiben azt a természeti érték egészségi állapota szükségessé teszi. A kivágást követő egy éven belül a helyi jelentőségű védett természeti érték helyén a természeti emlék azonos fafajjal és fajtával pótlandó.
(7) Táj- és településkép-védelmi okokból
-a szabályozási terveken jelölt helyeken védősávot kell kialakítani tájba illő őshonos fafajokkal és a hagyományos településképhez illeszkedő cserjékkel, valamint
-útsorfásítást kell végezni az utak mentén. Nem létesíthető közmű- és energia, táv- és hírközlési vezeték a meglévő és a javasolt fasorok nyomvonalában.
19. § (1) A településen országos védelem alatt álló műemlék a volt Igmándy-kúria (hrsz.: 89/3).
(2) Műemléki védettségű épületen mindenféle építési munka csak a Kultúrális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) engedélyével végezhető. A műemléki környezetben lévő épületeken építési munka, ill. ezen a területen új épület építése csak a KÖH szakhatósági hozzájárulásával végezhető.
(3) Az országos és helyi védelem alatt álló művi értékeket valamint a műemléki környezetet a szabályozási tervek, tételes felsorolásukat a 2. sz. melléklet tartalmazza.
(4) A helyi művi értékek védelmével kapcsolatos szabályokat külön önkormányzati rendelet állapítja meg.
(5) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti értékű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a KÖH-t szakhatóságként be kell vonni.
(6) A földmunkákkal járó fejlesztésekkel, beruháásokkal, a KÖH által nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, kivéve ha a lelőhely elkerülése a földmunkával járó fejlesztés, beruházás költségeit aránytalanul megnövelné, vagy a beruházás másutt nem valósítható meg, a beruházással veszélyeztetett régészeti lelőhelyeket előzetesen fel kell tárni. A megelőző feltárásra vonatkozóan a beruházónak a területileg illetékes múzeummel kell szerződést kötnie. A beruházónak a megelőző feltárás teljes költéséget biztosítani kell. (Költségelőirányzatként legalább a teljes bekerülési költség 9 ezrelékét kell tervezni).
(7) Amennyiben a település közigazgatási területén bárhol - építés vagy művelés kapcsán- régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, kötelesek vonatkozó jogszabály szerint eljárni. A tevékenységet fel kell függeszetni, és a helyszín vagy lelet őrzése mellett értesíteni kell a jegyzőt, aki a területileg illetékes múzeummal és a KÖH szakmai bevonásáról köteles gondoskodni. A múzeum 24 órán belül köteles nyilatkozni a munka folytathatóságáról, ha szükséges haladéktalanul meg kell kezdenie a mentő feltárást.
(8) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és a régészeti érdekű területeken a művelési ág megváltoztatásához ki kell kérni a KÖH előzetes véleményét.
(9) A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és a régészeti érdekű területeket a szabályozási tervek, helyrajzi szám szerinti felsorolásukat a 2.számú melléklet tartalmazzák.
VII. Fejezet
20. § (1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet- az Étv-ben meghatározott- kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.
(2) A beépítésre szánt területeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv. által meghatározott- útépítési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.
(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi, valamint táj- és településképvédelmi okokból az ingatlanok egy részét a szabályozási tervek szerinti helyeken.
(5) Az igazgatási területen építési korlátozás áll fenn
a.,az útszabályozással érintett ingatlanok esetében a szabályozási vonalak közé eső, vagy a szabályozási vonallal átszelt területen lévő épület szabályozási vonalon kívül eső része is felújítható, de a tervezett közterületi részen nem bővíthető. A közterületté váló területen új épület nem építhető.
b.,az országos közutak külterületi szakasza mentén – a szabályozási terveken jelölt védőterületen belül – épületek, építmények csak az illetékes üzemeltetők és hatóságok hozzájárulásával helyezhetők el.
d.,az energia- és hírközlési vezetékek és létesítmények – szabályozási terveken jelölt – védőtávolsága biztosítandó.
21. § (1) Jelen rendelet csak a szabályozási tervekkel együtt érvényes, azokkal együtt értelmezendő és használandó.
(2) Hatályon kívül helyezte a 7/2012.(VII.10.) számú önkormányzati rendelet.
(3) E rendelet előírásait a hatályba lépését követően induló ügyekben kell alkalmazni.
(4) E rendelet 2005. október 5.-én lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 14/1989.(09. 28.) Th számú határozattal jóváhagyott „Boldogasszonyfa házhelyrendezési terv”-e.
Dr. Kontra Krisztián sk. Neiczerné Jaksa Szilvia sk.
jegyző polgármester
Természet - és tájvédelem
0120, 018/1, 018/2, 018/3, 018/4, 018/5, 018/6, 019, 0191/b, 020, 021, 022/1, 022/2, 022/3, 022/4, 023/1, 023/10, 023/11, 023/12,023/13, 023/4, 023/7, 023/9, 024/1, 024/2, 025, 027, 029, 031/1, 031/2, 031/3, 031/3, 031/5, 031/5, 031/6, 031/7,031/8, 031/8, 031/9, 034/2, 034/3, 034/5, 034/6, 034/7, 042, 046/10, 046/11, 046/12, 046/13, 046/7, 046/8, 046/9,050/1, 052, 053, 056/14, 056/15, 056/17, 056/18, 056/19, 056/2, 056/20, 056/21, 056/22, 056/23, 056/24, 056/25, 056/26, 056/3, 056/4, 056/5, 0257, 0259/10,0259/11, 0259/12, 0259/13, 0259/15, 0259/17, 0259/18, 0259/19, 0259/2, 0259/4, 0259/8, 0259/9, 026/1, 026/4, 026/5, 026/6, 026/7, 026/8, 0261, 0263, 0264, 0265, 0266, 0267, 0268, 0270/1, 0270/2, 0270/3, 0270/4, 0270/5, 0271, 0272, 0273, 0274
2. Ökológiai folyosó területe
0180/14/a, 0180/3, 0185/5/a (megosztva), 0185/5/c (megosztva),0185/5/d, 0213/7, 0213/8, 0223 (megosztva), 0252/1
0180/12 (megosztva), 0180/14/a, 0180/3, 0184/2, 0185/5/b (megosztva), 0185/5/c (megosztva), 0185/5/d, 0185/7, 0185/d (megosztva), 0191/b, 0213/10 (megosztva), 0213/9/c, 0223 (megosztva), 0247/c (megosztva), 0252/3 (megosztva)
4. Helyi jelentőségű védett természeti területek
04/4, 04/5, 04/6, 04/9,04/10, 04/11, 04/12, 04/13, 04/14, 04/15, 04/15, 04/18, 04/19,04/20, 04/22, 04/22, 011, 012, 012, 014/13,014/2, 015, 016, 018/1, 018/1, 018/2, 018/3,018/4, 018/5, 018/6, 019, 019, 022/1, 022/3, 022/4, 023/1, 023/12, 023/13, 023/14, 041/1, 044, 045, 046/1,046/2, 050/1, 050/2, 059, 060/1, 061/2, 062, 063/2, 08/2, 085/15, 093 (megosztva), 094/1/l, 094/1/m, 094/1/n, 094/1/p, 094/1/r, 095, 096/5, 096/9/c, 89/3
5. Helyi jelentőségű védett természeti értékek:
1. |
Juglans regia |
dió |
0213/2 |
2. |
Quercus petraea |
kocsánytalan tölgy |
0199 |
3. |
Juglans regia |
dió |
99/2 |
4. |
Juglans regia |
dió |
59/2 |
5. |
Juglans regia |
dió |
63 |
6. |
Juglans regia |
dió |
65/3 |
7. |
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
04/17 |
8. |
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
04/17 |
9. |
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
04/16 |
10. |
Castanea sativa |
szelídgesztenye |
04/16 |
11. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
109 |
12. |
Tilia cordata |
kislevelű hárs |
109 |
13. |
Quercus robur |
kocsányos tölgy |
109 |
14. |
Fraxinus excelsior ’Pendula’ |
magas kőris |
109 |
MŰVI ÉRTÉKEK VÉDELME
1. Országos védelem alatt álló műemlék
Sorsz |
Cím |
Hrsz |
Megnevezés |
törzsszám |
1. |
Kossuth Lajos u. 76 |
89/3, 89/4 |
volt Igmándy-kastély és telke |
437 |
2. Műemléki környezetet képező ingatlanok helyrajzi számai:
69, 75, 76, 02/8-13,
3. Helyi jelentőségű művi értékek:
Sorsz. |
Cím |
Hrsz. |
Megnevezés |
Védettség tárgya |
2 |
Kossuth L. u. 3. |
7 |
istálló- pajta |
beépítés, homlokzatok, épülettömeg, részletek |
3 |
Kossuth L. u. 11. |
11/3 |
lakóház |
beépítés, épülettömeg, homlokzat, tégla kerítés |
4 |
Kossuth L. u. 19. |
34 |
lakóház, istálló-pajta |
beépítés, épülettömeg, tornác,m melléképület |
5 |
Kossuth L. u. 31. |
40 |
istálló-pajta |
beépítés, épülettömeg, részletek |
6 |
Kossuth L. u. 39. |
45 |
istálló-pajta |
beépítés, épülettömeg, részletek |
7 |
Kossuth L. u. 59. |
57 |
istálló-pajta |
beépítés, épülettömeg, részletek |
8 |
Kossuth L. u. 73. |
65/3 |
nyárikonyha |
épülettömeg, részletek |
9 |
Kossuth L. u. 68. |
84 |
lakóház |
beépítés homlokzat |
10 |
Kossuth L. u. |
109 |
r.k. templom, I. világháborús emlékmű, kőkereszt |
beépítés, épülettömeg, homlokzatok, emlékmű és kőkereszt |
11 |
Antalszállás 11. |
316 |
lakóház |
beépítés, épülettömeg, udvari és utcai homlokzat, tornác |
12 |
Antalszállás |
331 |
harangláb |
lélekharang és lengetőszerkezete |
13 |
Antalszállás 22. |
335 |
öreg harangláb és kőkereszt |
együttes |
14 |
Terecseny 47. |
508 |
istálló-pajta |
beépítés, épülettömeg részletei |
15 |
Terecseny 42. |
514 |
lakóház |
beépítés, épülettömeg, udvari és utcai homlokzat, tornác |
16 |
Terecseny 19. |
548 |
istálló-pajta |
teljes épület |
17 |
szőlőhegy |
1049 |
kőkereszt |
teljes |
18 |
szőlőhegy |
046/6 |
Présház |
épülettömeg, homlokzat |
19 |
szőlőhegy |
049 |
kőkereszt |
teljes |
4. Nyilvántartott régészeti lelőhelyek helyrajzi számai:
1., 0191, 0185/5
2., 0185/5
3., 096/9, 0100/3, 0100/28
4., 15-25, 30, 32-42