Boldogasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V. 8.) önkormányzati rendelete

a Boldogasszonyfa község területén biztosított szociális ellátásokról.

Hatályos: 2012. 05. 08- 2013. 12. 09

Boldogasszonyfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2012. (V. 8.) önkormányzati rendelete

a Boldogasszonyfa község területén biztosított szociális ellátásokról.

2012.05.08.

Boldogasszonyfa Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv 44/A. §(2) bekezdésében, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv 16. §(1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv (továbbiakban: Szt.) 1. §(2) bekezdésében, a 10. §(1) bekezdésében, a 25. §(3) bekezdésében,a 26. § - ban, a 32. §(3) bekezdésében,a 37/D. §(5) bekezd és ében, a 38. §(9) bekezdésében,a 43/B. §(1) és (3) bekezdésében,a 45. §(1) bekezdésében , a 46. §(1) bekezdésében,a 47. §(1) bekezdésében, az 50. §(3) bekezdésében és a

62. §(2) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a továbbiakban: Gyvt.) 18. § (1) bekezdés b.) pontjában, a (2) és (5) bekezdésében , a 20/C. § (4) bekezdésében és a 21. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazással élve a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

A rendelet célja

1. § E rendelet célja, hogy az Szt. pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó és a Gyvt. pénzbeli és természetbeni ellátásokra (továbbiakban: szociális ellátások) vonatkozó szabályaival összhangban — a helyi sajátosságok érvényesítése mellett — szabályozza a Boldogasszonyfa község közigazgatási területén igénybe vehető szociális ellátások jogosultsági feltételeit, az ellátást igénylők kötelezettségeit, továbbá a szociális ellátások megállapítása során követendő eljárási rendet elősegítve ezzel a Boldogasszonyfa község területén élő, rászoruló emberek boldogulását.

II. Fejezet

.

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya
2. § E rendelet hatálya a Boldogasszonyfa községben élő és ott bejelentett lakcímmel rendelkező magyar állampolgárokra valamint a külön jogszabályokban - Szt. 3. §(1) — (3) és a Gyvt. 4. §(1) — (3) - meghatározottak szerinti személyekre terjed ki.
Eljárási rendelkezések

3. § (1) E rendeletben foglalt — az Szt. hatálya alá tartozó - rendelkezések értelmezése és alkalmazása során, valamint a szociális ellátásokkal kapcsolatban itt nem szabályozott esetekben és a fogalom meghatározásokra vonatkozóan az Szt. az irányadó.

(2) E rendeletben foglalt — a Gyvt. hatálya alá tartozó - rendelkezések értelmezése és alkalmazása során, valamint a szociális ellátásokkal kapcsolatban itt nem szabályozott esetekben és a fogalom meghatározásokra vonatkozóan a Gyvt. az irányadó.

4. § (1) A szociális ellátásokra irányuló kérelmeket — az erre a célra rendszeresített formanyomtatványokon - és az azt alátámasztó nyilatkozatokat, igazolásokat a körjegyzőségen (Szentlászló, Rákóczi u. 27), illetve a boldogasszonyfai polgármesteri

hivatalnál (Boldogasszonyfa, Kossuth u. 24.), valamint a falugondnoknál — tekintettel az antalszállási és terecsenyi településrészekre - lehet benyújtani.

(2) A szociális ellátást igénylő (továbbiakban: kérelmező) annak érdekében, hogy az ellátásra való jogosultság elbírálható legyen, köteles — a polgármesteri hivatalban, illetve a falugondnoknál átvehető e célra rendszeresített nyomtatványokon — nyilatkozni a saját, illetve családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól. Köteles a kérelmező a vagyon és jövedelemnyilatkozatban foglaltakat igazolni.

(3) A kérelmező a jövedelemnyilatkozatban közölt adatokat az alábbiak szerint köteles

igazolni:

a , munkabérből származó jövedelem esetén; a munkáltató által kiállított igazolással,

b, a foglakoztatás elősegítés éről ésa munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. IV. tv alapján folyósított pénzbeli ellátás esetén (pl: munk a nélküli járadék) a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, vagy az illetékes munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolással;

c, a társadalombiztosítási ellátások esetében (pl: GYES, GYED, családi pótlék) a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, vagy az utolsó havi bankszámla kivonat másolatával;

d, nyugdíj illetve nyugdíjszerű ellátás esetén, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási l a p, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló, szelvényének másolatával;

e, őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum másolatával, illetve a NAV által kiállított igazolással, továbbá támogatás esetén a támogatás összegéről szóló igazolással;

f, vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával;

g, alkalmi munka esetén a havi átlagos nettó jövedelemre vonatkozó nyilatkozattal;

h, tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal (elismervény, postai feladóvevény stb.) és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, vagy a teljes bizonyító erejű magánokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a gyámhivatal határozatával;

i, az a - h pontokba nem tartozó jövedelmek esetén egyéb, a jövedelem típusának megfelelő igazolással; (írásbeli nyilatkozat)

(4) Amennyiben a hibásan, illetve hiányosan benyújtott kérelmet, nyilatkozatokat a kérelmező az erre irányuló felszólítástól számított 10 munkanapon belül nem pótolja, akkor a kérelmét el kell utasítani, kivéve ha az akadályoztatását (pl. betegség) hitelt érdemlően tudja igazolni.

5. § Szükség esetén (pl: a kérelemben, az igazolásban foglaltak valóságtartalma megkérdőjelezhető) — törekedve a megalapozott döntésre —a körjegyzőség ezzel megbízott ügyintézője környezettanulmányt készít.

6. §(1) A polgármester által hozott határozat a kézbesítéstől számított 15 napon belül a képviselőtestülethez címzett fellebbezéssel megtámadható.

(2) A fellebbezést a képviselőtestület a következő ülésén bírálja el.

7. §(1) A rendszeres ellátások folyósítása, utólag, minden hónap 5. napjáig, a nem rendszeres ellátások kifizetése pedig az ezt megállapító határozat meghozatalát követően haladéktalanul, illetve legkésőbb 5 napon belül történik. A kifizetés történhet erre irányuló kérelem esetén bankszámlára utalással, egyéb esetben az önkormányzat házipénztárából, vagy postai úton.

(2) A kifizetéssel, utalással kapcsolatos adminisztratív teendőket (pénztárkönyv, bizonylatok vezet és e) és a pénz kezelését a körjegyzőség pénztárosa látja el a falugondnok közreműködésével.

8. § (1) A szociális ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő (a jövedelem és vagyonnyilatkozatban eltitkol, nem a valóságnak megfelelő adatokat tüntet fel, a körülményeiben beállott változást 15 napon belül nem jelenti be) személyt az Szt.17. §-ában meghatározott jogkövetkezmények (pénzbeli ellátás visszafizetése, természetben nyújtott ellátás esetén a dolog visszaszolgáltatása, illetve a pénzegyenérték megfizetése) terhelik.

(2) Az (1) bekezdésben említett jogkövetkezmények érvényesítését a képviselőtestület - a hatáskörébe tartozó szociális ellátások esetében — méltányosságból elengedheti, azok mértékét csökkentheti illetve részletekben fizettetheti meg.

(3) A méltányosság gyakorlására akkor van lehetőség, ha az (1) bekezdésben említett jogkövetkezmények alkalmazása az érintett személy, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.

(4) A létfenntartást veszélyeztető állapot megítélése az ügy körülményeit egyenként és összességében értéklő ebírálás alapján- erre irányuló kérelem alapján- történik.

Figyelembe veendő szempontok különösen a következők:

a, az egy főre jutó családi jövedelem nagysága, ami nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át,

b, a családban lévő eltartásra szoruló gyermekek száma,

c, a háztartás fenntartási költségei.

d, igazolt gyógyszerköltség,

e, tartós keresőképtelenség (baleset, betegség)

f, előre nem látható, lakhatást veszélyeztető káresemény miatt keletkezett rendkívüli kiadás.

III. Fejezet

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Az aktív korúak ellátása
9. §(1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki
a , legalább 40 %- os egészségkárosodást szenvedett, vagy munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, vagy
b, várandós anya, vagy
c, pszichiátriai, vagy szenvedélybetegsége miatt átmenetileg, vagy véglegesen munkavégzésre alkalmatlan és emiatt rendszeres gyógykezelésben részesül, terápián vagy rehabilitációban (a továbbiakban együtt: gyógykezelés) vesz részt, vagy az abban való részvételt vállalja, vagy
d, a c, pontban nem említett egyéb körülménye miatt semmilyen pénzbeli ellátásban nem részesül, segítség nélkül saját ügyeinek vitelére, továbbá orvosi ellátás igénybevételére nem, vagy csak korlátozott mértékben képes rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állapot fennállásának igazolására csatolni kell:
a, egészségkárosodott személy vonatkozásában az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézetnek az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalását vagy szakvéleményét,
b, várandós anya esetén a nőgyógyász szakorvos igazolását vagy a terhes-gondozási kiskönyvet,
c, pszichiátriai, vagy szenvedélybetegségben szenvedő személy vonatkozásában a pszichiátraia- vagy addikgtológus szakorvos vagy kezelőorvos igazolását a gyógykezelésben való részvételről, illetve annak várható időpontjéról, vagy a pszichiátriai illetve szenvedélybetegek közösségi ellátását nyújtó intézmény vezetőjének szakorvosi igazoláson alapuló javaslatát,
d, az egyéb konkrétan nem nevesíthető körülmények esetén az illetékes háziorvos és családgondozó helyzetértékelését és jövőbeli javaslatát.
10.§ (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv a SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény CSaládsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata. (továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).
(2) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy- az Szt-ben meghatározott egészségkérosodott személy kivételével- a segély folyósításának feltételeként köteles együttműködni az együttműködésre kijelölt szervvel, illetve az általuk meghatározott esetekben az egyéb szervezetekkel.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az együttműködés keretében köteles:
a, az Szt-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni,
b, az együttműködésre kijelölt szervvel, illetve a beilleszkedést segítő programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani az általuk előírt időpontban megjelenni.
(4) Amennyiben a rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozatt, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül bejelenteni az együttműködésre kijelölt szerv felé. Az akadályozás okát a bejelentéssel egyidejűleg köteles hitelt érdemlő módon igazolni, amelynek megalapozottságát az együttműködésre kijelölt szerv megvizsgálja.
(5) Az együttműködésre kijelölt szerv a külön jogszabályban meghatározott feladatain túl írásban tájékoztatja az önkormányzatot;
a, a beilleszkedést segítő programról,
b, a beilleszkedést segítő program módosításáról,
c, a rendszeres szociális segély felülvizsgálata során a gyógykezelés eredményéről illetve annak további szükségességéről, a megfogalmazott javaslatok teljesüléséről.
11.§ A beilleszkedést segítő programok típusai:
a, a rendszeres szociális segélyben részesülő személy saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,
b, mentálhigénénés életmódot formáló programok,
c, munkavégzésre felkészítő és integráló programok,
d, csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok,
f, képzés, átképzés kölönösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésének érdekében,
g, más ellátásba juttatás.
12.§ A rendszeres szociális segély megállapításáról, szüneteltetéséről és megszüntetéséről az együttműködésre kijelölt szervet a határozat egy példányának megküldésével értesíteni kell.
13.§ (1) Az együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a számára felróható okból:
a, jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilvántartásba vétele céljából nem jelenik meg az együttműködésre kijelölt szervnél,
b, az együttműködési megaállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget,
c, a beilleszkedést segítő program bármely pontjánal nem tesz eleget,
d, akadályoztatása okát az előírt határidőben nem jelenti, vagy azt hitelt érdemlően igazolni nem tudja,
e, a beilleszkedést segítő programban meghatározott szervezetkkel a kapcsolatot nem veszi fel, vagy az általuk meghatározott időpontban nem jelenik meg,
f, ha az együttműködésre kijelölt szervnél, vagy a beilleszkedési programban meghatározott szervezeteknél a kijelölt időpontban ittas állapotban jelenik meg.
(2) Az együttműködési kötelezettség megszegése esetén az együttműködésre kijelölt szerv minden alkalommal soron kívül vizsgálja a mulasztás okát, s amennyiben az a rendszeres szociális sgeélyben részesülő személy számára felróható úgy az együttműködési kötelezettség megszegését 5 munkanapon belül jelzi az önkormányzat részére.
14.§ (1) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás a családban élő, védelembe vett gyermek érdekében természetbeni ellátás formájában is nyújtható.
(2) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájaként különösen élelmiszerre, tüzelővásárlásra, közüzemi díjak kifizetésére, illetve a gyermek szükségleteihez igazodóan tankönyvre, tanszerre, étkezési díjra, speciális ellátást nyújtó intézmények térítési díjára használható fel az Szt-ben meghatározott mértékig.
(3) A rendszeres szociális segély és a foglalkoztatást helyettesítő támogatás természetbeni ellátás formájaként történő biztosítására elsősorban a SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója tesz javaslatot.
(4) A természetbeni ellátást a javaslat beérkezését követő hó 1. napjától kell megállapítani és annak összegét utólag minden hó 5. napjáig az érintett intézményeknek, közüzemi szolgáltatóknak, illetve- szolgáltató hiányában- SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozója részére kell folyósítani.
Átmeneti segély
15.§
(1) A képviselőtestület a létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan, vayg tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére átmeneti segélyt nyújt.
(2) A képviselőtestület az átmeneti segély megállapítása során különösen az alábbi körülményeket mérlegeli:
a , a kérelmező, illetve családja jövedelmi viszonyai,
b, a háztartás fenntartási, valamint a megélhetés költségei (víz, villany, tüzelő, szippantás, alapvető élelmiszerek)
c, beiskolázási költségek (tankönyv, tanszerek, térítési díj)
d, az iskola és lakóhely közötti (elsősorban közép, illetve felsőfokú tanulmányokat folytató diákok esetén) utazási költségek, továbbá albérleti, kollégiumi díj
e, gyógyszerköltség,
f, hosszan tartó kórházi ápolás, orvosi kezelés miatt jelentkező többletkiadások
g, tartós keresőképtelenség (baleset, betegség)
h, társadalombiztosítási ellátás megvonása (pl: rokkantsági nyugdíjra, rendszeres szociális járadékra való jogosultság megszűnése),
i, gyermekét egyedül nevelő szülő,
j, három vagy több gyermekes család,
k, 70 évesnél magasabb életkor.
(3) Az átmeneti segély esetén az ellátásra való jogosultság megállapításánál irányadó egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 150%-át nem nem haladhatja meg.
(4) Az átmeneti segély elsősorban természetbeni ellátásként nyújtható. Az átmeneti segély legmagasabb összege évente, háztartásonként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 70,18%- át nem haladhatja meg. Különösen akkor indokolt a természetbeni ellátás megállapítása, ha a segélyt kérelmező életmódja, személyisége alapján valószínűsíthető, hogy a készpénzben kifizetett ellátás nem a kérelemben megjelölt célra kerül felhasználásra.
16. §(1) Rendkívüli élethelyzetben (pl: elemi kár, baleset, fogyatékosság, betegség, baleset, haláleset, tartós jövedelemromlás, egyéb rendkívüli élethelyzet)- ha a kérelmező életkörülményei indokolttá teszik- a polgármester a rendkívüli átmeneti segély összegének azonnali kiutalását rendelheti el.
(2) A rendkívüli átmeneti segély összegét a polgármester az eset körülményeinek mérlegelésével határozza meg , melynek összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2-szeresét.
(3) A polgármester a megállapított és kifizetett rendkívüli átmeneti segélyről a képviselőtestületet a következő ülésén tájékoztatja.
17. §(1) Az átmeneti segély megállapítása iránti kérelmet — az okok megnevezésével — írásban, illetve szóban lehet előterjeszteni a polgármeteri hivatalban, a falugondoknál, illetve a körjegyzőségen.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat, továbbá minden olyan bizonyítékot amelyre a kérelmező hivatkozik és a kérelem elbírálásához szükséges.
Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

18. § (1) Az önkormányzat a képviselőtestület döntése alapján rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket, akinek gondozó családja átmenetileg létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve akinek eltartásáról családja más módon gondoskodni nem tud.

(2) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elsősorban természetbeni ellátásként nyújtható, amely — a Gyvt-ben foglaltakon túl különösen a gyermek szükségeleteihez igazodó ellátások részben vagy egészben történő átvállalására fordítható. Különösen akkor indokolt a természetbeni ellátás megállapítása, ha a támogatást kérelmező életmódja, személyisége alapján valószínűsíthető, hogy a készpénzben kifizetett ellátás nem a kérelemben megjelölt célra kerül felhasználásra.
(3) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb 1.000 Ft- nál és gyermekenként évente az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 35,09%-at nem haladhatja meg.
(4) Az átmeneti segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tárgyévben nyújtható együttes összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 105%-át.
19. §(1) A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelmet — az okok megnevezésével- írásban illetve szóban lehet előterjeszteni a polgármesteri hivatalban, a falugondoknál, illetve a körjegyzőségen.
(2) A kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazolásokat, továbbá minden olyan bizonyítékot amelyre a kérelmező hivatkozik és a kérelem elbírálásához szükséges.
Az óvodáztatási támogatás

20. § (1) Az első alkalommal folyósítandó óvodáztatási támogatást a SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat családgondozójának javaslatára természetbeni támogatásként kell nyújtani a szülő számára. Az ellátás különösen a gyermek életkorából adódó szükségleteire fordítandó.

A közmunkaprogramban előállított termény kiadása

21. § (1) A képviselőtestület megállapítja, hogy a közmunkaprogramban előállított termény kiadásáról szóló döntés meghozatala a népjóléti Bizottság hatáskörébe tartozik.

(2) A közmunkaprogramban előállított termény kiadására az jogosult, aki
a, gyermekes család esetén rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult,
b, nyugdíjas, egyedülálló és minden egyéb az a, pont alá nem tartozó személy, akinél az egy főre számított családi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén annak 300%-át.
(3) A § elkalmazásában a gyermekes család alatt a Gyvt. 19.§(4) bekezdésében előírt feltételek szerint együttélő közeli hozzátartozók értendők.
(4) A közmunkaprogramban előállított termény kiadása iránti kérelem formanyomtatványon nyújtható be, amely a polgármesteri hivatalban, a falugondnoknál, illetve a körjegyzőségen átvehető.
Méltányossági közgyógyellátás
22.§ (1) Az önkormányzat azok részére akik szociálisan rászorultak és gyógyszerköltségük olyan magas, hogy azt a létfenntartásuk veszélyeztetése nélkül nem képesek elviselni méltányossági közgyógyellátást biztosít.
(2) Méltányossági közgyógyállátásra az jogosult akinek az egy főre számított családi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át, egyedül élő esetén annak 300%-át és a havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20%-át eléri.
(3) A méltányossági közgyógyellátásról a (2) bekezdésben foglaltak szerint a körjegyző dönt.
Temetési segély
23.§ (1) Az önkormányzat temetési segélyt állapíthat meg annak, aki a meghalt személy- feltéve, hogy az eltemettető boldogasszonyfai állandó lakos- eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartására köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti.
(2) A temetési költségek viselése akkor tekintendő létfenntartást veszélyeztetőnek, ha az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén annak 400%-át nem haladja meg.
(3) A temetési segély megállapításe a polgármester hatáskörébe tartozik.
(4) A helyben szokásos temetés legolcsóbb temetés összege: 150.000 Ft.
(5) A temetési segély összege 20.000 Ft.
(6) A temetési segély megállapítása iránti kérelem mellékleteként be kell mutatni a teemtés költségeiről a kérelmező, vagy vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállítótt számlákat, valamint az elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát is.
Köztemetés
24.§ (1) A köztemetés elrendeléséről a polgármester dönt az Szt. 48.§-ában foglaltak figyelembevételével.
(2) Köztemetésként csak a helyben szokásos legalacsonyabb költségű temetés rendelhető el.
(3) A polgármester a köztemetés költségeinek megtérítésére kötelezett személyt különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása- az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át nem haaldhatja meg- esetén mentesítheti részben, vagy egészben a fizetési kötelezettség alól.
IV. fejezet
Szociális szolgáltatások
Szenmélyes gondoskodást nyújtó ellátások
(1) 25.§ Az önkormányzat a személyes gondoskodás keretében biztosítja:
a , a falugondnoki szolgáltatást,
b, az étkeztetést,
c, a házi segítségnyújtást és
d, a családsegítést.
(2) Az önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a családsegítést a SZOCEG Nonprofit Kft. Dr. Raksányi Árpád Integrált Szociális Intézmény útján biztosítja.
Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet 2012. május 8 - án lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/2005.(IX.5.) számú rendelet, 17/2005(XII.19), a 4/2006.(VI.19.) számú rendelet, a 6/2006.(IX.11) számú rendelet, a 13/2006(XII.11) számú rendelet, a 6/2007(V.31.) számú rendelet, a 4/2008(II.11) számú rendelet, a 4/2008(II.25) számú rendelet,a 13/2008.(XI.24.) számú rendelete, a 4/2009.(IV.27.) számú rendelet, a 8/2009.(XII.14.) számú rendelet és a 3/2011.(VII.11.) számú rendelet.

Kelt: Boldogasszonyfa, 2012. május 7.
Neiczerné Jaksa Szilvia dr. Kontra Krisztián
polgármester körjegyző
A rendelet kihirdetve 2012. május 8 — án.
dr. Kontra Krisztián körjegyző