Csebény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007. (IV. 24.) önkormányzati rendelete
Csebény község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
Hatályos: 2007. 06. 01- 2017. 01. 02Csebény Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2007. (IV. 24.) önkormányzati rendelete
Csebény község Helyi Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról
2007.06.01.
Csebény község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, módosított 1997. évi LXXVIII. Törvény ( a továbbiakban: Étv ) 7. §. (3) bekezdése c.) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
1. §
Általános előírások
(1) A rendelet hatálya Csebény község közigazgatási területére terjed ki.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket alakítani, építési és bontási tevékenységet folytatni, épület, építmény rendeltetését megváltoztatni, valamint ilyen célra hatósági engedélyt adni – az általános érvényű jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a szabályozási terveknek (Tervező: VÁROSTERV Bt. V-2, V-3 tervlapok) megfelelően szabad.
(3) A szabályozási tervek kötelezően figyelembe veendő elemei:
- a külterületi és a belterületi határvonal,
- a szabályozási vonalak,
- a területfelhasználási módok és határok,
- az építési övezeti és övezeti határok és jelek,
- az építési övezeti, övezeti előírások,
- a helyi védett épületek,
- a védőterületek, védősávok,
- a sajátos jogintézmények.
(4) A kötelező erejű szabályozási elemek- a sajátos jogintézmények és a helyi védelem alatt álló művi értékeket tartalmazó 2. sz. melléklet kivételével- csak a rendezési terv módosításával, a jogszabályokban előírt egyeztetések lefolytatásával változtathatók, képviselőtestületi jóváhagyással. A helyi védelem alatt álló művi értékek listája- építészeti alátámasztó munkarész és szakhatósági szakvélemény alapján- módosíthatók.
A véd területek, védősávok határvonalai illetékes szakhatósági eljárás keretében pontosíthatók.
(5) Irányadó szabályozási elem:
- telekhatár.
2. §
Az engedélyezés általános szabályai
(1) A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárásról szóló rendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek körét nem bővíti.
(2) Az épületeket, az építményeket úgy kell elhelyezni és kialakítani, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, a környezet-, a táj-, a természet- és az építészeti értékvédelmi követelményeknek.
(3) A földmunkával járó beruházások tervezése és engedélyezése során a kulturális örökségvédelemről szóló törvény rendelkezéseit érvényre kell juttatni.
A nyilvántartott régészeti lelőhelyeket és régészeti érdekű területeket érintő építési engedélyezési eljárásokba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként be kell vonni.
(4) Az építési engedélyezés földtani követelményei:
a.) A település teljes igazgatási területét Baranya megye településrendezési terve csúszásveszélyes terület övezetébe sorolja, ezért a tervezés és építési engedélyezés során vizsgálni kell, hogy az építmény csúszás-, omlásveszélyes vagy alápincézett területre kerül-e.
Ha az említett adottságokkal rendelkezik az építési terület, vagy arra utaló jelenségeket mutat, akkor csak mérnökgeológiai és geotechnikai feltárások ismeretében engedélyezhető, illetve végezhető el az építési tevékenység.
b.) A Magyar Geológiai Szolgálat bevonása szükséges az építési engedélyezési eljárásokba:
- ha az építési terület csúszás- és omlásveszélyes,
- ha 5m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó létesítmény épül,
- ha 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel jár az építkezés,
- ha a felsoroltakon túlmenően a lakosság, az Önkormányzat vagy tervezők kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságokat észlelnek (hirtelen felszínsüllyedés, terepfelszínen mutatkozó repedés, zökkenés, vizesedés vagy rétegvíz megjelenés, stb.)
c.) Közösségi célt szolgáló épületek ( közösségi ház, gyermekintézmények, stb.) építési engedélye csak talajmechanikai és mérnökgeológiai feltárások, vizsgálatok elvégzését és azok eredményének engedélyezési tervben történő érvényesítését követően adható ki.
d.) A település egész területén a létesítmények elhelyezésénél az alábbi előírások betartása szükséges:
. tereplépcső kialakításakor – magasságtól függetlenül –gondoskodni kell a felület védelméről,
. 2,0 méternél magasabb bevágások esetén megtámasztó szerkezetet kell létesíteni,
. bevágások vagy rézsűk környezetében épületeket a biztonsági távolságon kívül kell elhelyezni,
. terepszint alatti létesítményként engedélyezett pincéket béléssel kell ellátni,
. feltöltések csak réteges tömörítéssel létesíthetők,
. a magán- és közterületek biztonságos csapadékvíz elvezetéséről gondoskodni kell.
e.) A vízfolyásmedreket kísérő mély fekvésű, magas talajvízállású területeken a teherviselő talaj állapotát, az építés feltételeit talajmechanikai vizsgálatokkal kell tisztázni.
f.) A Fő utcától délre, a feltétel teljesítéséhez kötött építési lehetőség területének határán belül levő telkek beépítését megelőzően, talajmechanikai szakvélemény készítendő, amelyben részletesen vizsgálni kell a talajvíz várható maximális szintjét is.
(5) Tűzvédelmi követelmények:
A település tűzivíz (oltóvíz) ellátását, valamint a tűzoltás feltételeit (megközelítés, tűzoltási felvonulási terület, stb.) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat vonatkozó előírásai szerint kell kialakítani és biztosítani.
(6) A település igazgatási területén a csapadékvíz elvezetést kiemelt gondossággal kell megoldani. A csapadékvizek elvezetése vízjogi engedély-köteles tevékenység. Az engedélyt a vízügyi szakhatóságtól – a 18/1996 (VI.12.) KHVM. rendeletben foglaltak betartásával – kell megkérni.
(7) A termőtalaj védelme érdekében építmények építésének termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termőréteg-védelmének érdekében a felső humuszos termőréteg megóvásáról gondoskodni kell.
(8) A Pécsi Bányakapitányságot az engedélyezési eljárásba- az alábbi esetekben-szakhatóságként be kell vonni:
- az ásványi nyersanyag- a termőföldről szóló 1994. évi LV. tv. 3.§ (e) bekezdésében meghatározott talaj kivételével -kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezése során, ha a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deportálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
- a 300 m2-nél nagyobb alapterületű föld alatti tárolórésszel (pince) érintett terület esetén.
(9) Mezőgazdesági területen történő beruházásokhoz- az 1994. évi LV. tv. 70.§-a alapján- meg kell kérni a talajvédelmi szakhatóság hozzájárulását.
(10) Állattartó épület építésének engedélyezésénél a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is alkalmazni kell.
II. Fejezet
3. §
Településszerkezet, területfelhasználás
(1) A szabályozási terv a település igazgatási területét beépítésre szánt, valamint beépítésre nem szánt területekre, ezen belül különböző területfelhasználási egységekre osztja fel, továbbá a beépítésre szánt területeken belül építési övezeteket, a beépítésre nem szánt területeken övezeteket jelöl ki.
(2) A település igazgatási területének
a.) beépítésre szánt területei
- falusias lakóterület (Lf)
hétvégiházas üdülőterület (Üh)
- különleges terület,
- temető (K -t)
b.) beépítésre nem szánt területei
- közlekedési terület
- közút (KÖu)
- zöldterület:
- közpark (Z)
- erdőterület, ezen belül:
- védelmi (Ev)
- gazdasági (Eg)
- mezőgazdasági terület, ezen belül:
- általános (szántó) (Má)
- korlátozott használatú (gyep, legelő) (Má-o)
- vízgazdálkodási terület, ezen belül:
- közműellátás létesítményei (V)
(3) A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek (területfelhasználási egységek), valamint az építési övezetek és az övezetek határvonalait a szabályozási tervek tartalmazzák.
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE
VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK
4. §
Falusias lakóterület ( Lf )
(1) A területen elhelyezhető:
. legfeljebb kétegységes – a lakó és/vagy üdülő pihenő funkciót kielégítő épület,
. szálláshely szolgáltató épület,
. a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,
. helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
. sportépítmény,
. a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület,
. mező- és erdőgazdasági építmény,
. melléképületként elhelyezhetők gépjárműtároló, barkácsműhely, nyárikonyha, valamint az állattartási rendeletben szabályozott állattartó épületek.
(2) A területen nem helyezhető el:
- önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
- üzemanyagtöltő.
A területen nem helyezhetők el továbbá - a számított környezeti terheléstől függetlenül - az alábbi kisipari tevékenységek:
- autóbontó,
- műanyag-feldolgozó,
- rönk fűrészelő - gatter,
- vegyianyag -készítő,
(3) A lakóterületen a meglévő épületek felújítása, átalakítása, bővítése és új épületek, építmények létesítése során a kialakult állapotokhoz kell igazodni.
Meg kell őrizni a jelenlegi telekosztást és a helyi építészeti karaktert. Ennek érdekében az alábbi előírások betartása szükséges:
a.) A kialakult telekstruktúra megőrzése érdekében a telkek az Lf-1 építési övezetben nem vonhatók össze. Az Lf-2 építési övezetben a telkek szélessége min.22,0 méter lehet. Újonnan nyeles telek nem alakítható ki.
b.) Az oldalhatáron álló beépítés új épületek építése és meglévők átépítése/bővítése során is megtartandó.
Oldalhatáron álló beépítésűnek a település telkein az oldalhatáron, vagy attól csorgó távolságra elhelyezett épületet kell tekinteni.
c.) A lakások bővítési igényét a gazdasági épületek alapterületének csökkentésével célszerű megoldani. Lakásbővítés, vagy új lakás létesítése a tetőtérben csak térdfal magasítás nélkül és tetősíkban fekvő ablakokkal engedélyezhető.
d.) Az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.
e.) Az épületek tetőidoma az oldalhatárral párhuzamos gerincvonalú nyeregtető, tetőfedése cserép, a tető hajlásszöge 35-45º közötti, a kialakult utcaképhez igazodó legyen. Az épület traktusszélesség ne haladja meg a 8,5 métert. A helyi védelemre kijelölt épületek felújítása esetén a tetőhéjalás piros hódfarkú cserép legyen.
f.) Közterületről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók.
(4) A gazdálkodás / állattartás célját szolgáló épületek a kialakult oldalhatáron álló beépítési mód szerint helyezhetők el, illetve építhetők át.
(5) Melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,0 m, gerincmagassága 4,5 m lehet.
A gazdasági épület a beépítés lezárásaként keresztbe fordítottan – zártsorú, vagy „hézagos zártsorú” módon – is elhelyezhető, de biztosítani kell a hátsókert megközelítési lehetőségét.
(6) A lakóterület építési övezeteit és betartandó előírásait az alábbi táblázat tartalmazza:
Építési övezet jele |
Telek |
Telekszélesség |
Beépítési mód |
Építmény |
Beépített-ség |
Zöld |
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|
min. |
max. |
||||||
Lf-1 |
K -1000 |
K |
K |
O |
4,5 |
30 |
40 |
Lf-2 |
K -1200 |
K-22 |
25 |
O |
5,5 |
30 |
40 |
K - kialakult állapot szerint, mód,
O - oldalhatáron álló beépítési
A telekterület és a telekszélesség oszlopaiban feltüntetett második értékek új telkekre vonatkoznak. A meglevő 30 %-nál kisebb mértékben beépített telkek beépítettsége 30 %-ig növelhető, az előírt zöldfelületi és egyéb követelmények betartása mellett.
Ha a telek jelenlegi beépítettsége meghaladja a 30%-ot, a meglevő épület felújítható, de a telek beépítettsége tovább nem növelhető.
A szabályozási tervben lehatárolt nagyobb hátsókert területe a beépítési mérték meghatározásánál nem vehető figyelembe.
(7) Az elő-, oldal- és hátsókert előírásait a kialakult állapot figyelembe vételével az alábbiak szerint kell meghatározni:
a.) Előkert:
- A meglévő, előkert nélküli épületek átépítése esetén az új épületeket is az utca vonalra kell helyezni.
- A meglévő, előkertes épületek átépítése esetén a jelenlegi előkert mérete megtartható, vagy az épület utcavonalra helyezhető.
- Az üres telkek beépítése esetén a szabályozási terven feltüntetett előkert méreteket kell biztosítani.
- Az előkertekben csak a közműbekötés létesítményei helyezhetők el.
b.) Oldalkert:
- Az oldalkertek méretét az OTÉK 35. §-a oldalhatáron álló beépítési módra vonatkozó előírása szerint kell meghatározni.
- Az oldalkertekben nem helyezhetők el az OTÉK 35. § (6) bekezdésében felsorolt létesítmények
c.) Hátsókert:
Az OTÉK előírásától eltérő hátsókerti méreteket a szabályozási terv tünteti fel.
(8) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása. A szennyvízcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvizek átmeneti tárolását saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban- kell megoldani.
A szennyvízcsatorna megépítése után a telkek, illetve épületek csatornára történő rákötése kötelező.
(9) Terepszint alatti létesítményként „bélelt” pince létesíthető.
(10) A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
5. §
Hétvégi házas üdülőterület. (Üh)
(1) Az üdülőterület Szabás egyéb belterületi egység szabályozási tervben lehatárolt területére terjed ki.
(2) A területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el, illetve a meglevő épületek lakás- és vagy üdülési célra átalakíthatók.
A területen elhelyezhetők továbbá olyan építmények amelyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, azt szolgálják, valamint sportépítmények.
(3) A területen nem helyezhetők el egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épületek, valamint a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek számára szolgáló garázsok és parkolók.
(4) A területre vonatkozó előírásokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Építési övezet jele |
Telek |
Beépítési mód |
Megengedett legnagyobb építmény-magasság |
Beépítettség megengedett legnagyobb mértéke |
A zöldfelület legkisebb mértéke |
|
|---|---|---|---|---|---|---|
Területe |
Szélessége |
|||||
Üh |
min. 1200 |
min. 20* |
K - szabadon álló |
5,5 |
20 |
60 |
K – kialakult beépítés
* Kialakult 20 méternél keskenyebb üres telkek csak a telek kiegészítése után építhetők be.
(5) A területfelhasználási egységben az előkert- és oldalkert mérete be nem épített telkek esetében min. 10,0 m, illetve 5,0m. A hátsókert mérete a szabályozási terv szerint, illetve ahol a szabályozási terv az építési hely határát nem tünteti fel, min 15,0 m.
(6) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség biztosítása. A szennyvízcsatorna kiépítéséig a kommunális szennyvizek átmeneti tárolását saját telken – zárt, vízzáróan szigetelt tárolóban- kell megoldani. A szennyvízcsatorna megépítése után a telkek, illetve épületek csatornára történő rákötése kötelező.
(7) A személygépkocsik elhelyezését telken belül kell megoldani.
(8) Terepszint alatti létesítményként „bélelt” pince, gépjárműtároló és technológiai berendezések helyezhetők el.
6. §
Különleges területek
(1) Temető (K -t)
a.) A temető területén csak sírhelyek, a temető üzemeltetéséhez szükséges építmények, egyházi építmények és parkolóhelyek létesíthetők
b.) A megengedett beépítési mód szabadonálló, a legnagyobb beépítettség 10%, a legkisebb zöldfelületi fedettség 80 %, a legnagyobb építménymagasság 4,5* m.
c.) A területen vízvételi lehetőséget biztosítani kell.
*/ Harangláb, harangtorony építése esetén az elsőfokú építési hatóság nagyobb értéket is megállapíthat./
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI
7. §
Közlekedési és közműterület
(1) A közterület teljes szélessége építési terület, amelyen belül elhelyezhetők:
- az utak és gyalogutak burkolatai,
- úttartozékok, támfalak, földművek,
- térszín alatti közművezetékek,
- a villamos energia – és távközlési kábelek, illetve a légvezeték tartóoszlopai
- közúti jelzőtáblák, köztárgyak, díszkutak, szobrok,
- telefonfülke, autóbusz -váró
(2) A létesítmények elhelyezésénél be kell tartani az OTÉK 39. §. és 40. §.-ban meghatározott követelményeket.
(3) A közterülettel határos építményrészen és az előkertben 1,0 m2-nél nagyobb felületű hirdetés, reklámtábla, cég-, vagy címtábla nem helyezhető el.
(4) A közutak és a közterek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területeket kell biztosítani.
(5) a közlekedési területek lehatárolását és övezeti tagozódását a szabályozási tervlapok tartalmazzák.
Út |
Kategória |
Közlekedési terület szélessége |
||
|---|---|---|---|---|
jelenleg |
távlatban |
|||
KÖu-1 |
Csebényi bekötőút |
külterületi bekötő út |
külterületi bekötőút |
meglévő |
KÖu-3 |
Külterületi egyéb út |
Külterületi egyéb út |
Meglevő |
|
(6) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így
- a vízellátás
- a szennyvízelvezetés
- a csapadékvíz-elvezetés
- a földgázellátás
- az elektromos energia-ellátás
- a távközlés
létesítményeit közterületen vagy a közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni.
(7) A közművek nem azonos időben történő kiépítése esetén a később építendő közművek részére a szükséges területsávot biztosítani és az elhelyezési lehetőséget igazolni kell.
A 24/1994 (IX.29) KHVM rendelettel kötelezővé tett MSZ 7478 számú szabvány előírása szerint a távközlési hálózat részére biztosított területsávot szabadon kell hagyni, valamint betartandók a 9004/1982 (Közl. Ért.16.) KPM-IPM számú együttes közlemény 4. számú szabályzatában és a 30/19994 (XI:8) IKM rendelettel kötelezővé tett MSZ 151 sz. szabványban foglaltak.
(8) A közmű -csatlakozási műtárgyakat a lakótelken belül kell elhelyezni.
Közműcsatlakozási szekrények, vagy falra szerelt vezetékek és berendezések az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el.
(9) A közvilágítási és távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.
(10) A település belterületén és védett természeti területen, tájképvédelmi övezetben távközlési torony-építmény nem létesíthető.
8. §
Zöldterület (Z)
(1) Közpark céljára kijelölt terület. A terület min. 75 %-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani, és közútról közvetlen megközelíthetőnek kell lennie.
(2) A területen a pihenést és testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, kisebb méretű sportpálya, emlékmű, műalkotás) helyezhető el. A zöldterületen csak a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. Az épület magassága a 3,5 métert nem haladhatja meg és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a terület 2 %-át.
9. §
Erdőterület (E)
(1) Az erdőterületekre vonatkozóan az OTÉK 28. §. előírásai közül a védelmi (Ev) és gazdasági (Eg) rendeltetésű erdőkre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.
(2) Az erdőterületeket érintő művelési ág változási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba az Állami Erdészeti Szolgálat Pécsi Igazgatósága, valamint a Dél-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatóságként működnek közre.
(3) Gazdasági rendeltetésű 100 000 m2-t meghaladó erdőterületen 0,5 %-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő gazdasági, szolgálati és vadgazdálkodási építmények helyezhetők el.
Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 4,5 m-t.
(4) Védelmi rendeltetésű erdőterületeken épületet elhelyezni – a természetvédelmi kezelési tervben meghatározott, kizárólag természetvédelmi létesítmények kivételével –tilos.
A már meglevő épületek megtarthatók, felújíthatók, bontás esetén visszaépíthetők, legfeljebb az eredeti alapterületet 25 m2 –el meghaladó mértékig, amennyiben ezzel nem veszélyeztetik a természeti értékeket.
(5) Erdőterületeken kerítést létesíteni csak közbiztonsági, természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdasági célból lehet.
10. §
Mezőgazdasági területek
(1) Mezőgazdasági területeken a növénytermesztés, az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és – tárolás építményei helyezhetők el.
(2) Mezőgazdasági általános területek (Má)
a.) A területbe a szántó és az 1500 m2-t meghaladó területű szőlő, gyümölcsös művelési ágú területek tartoznak.
b.) Az övezetbe eső telken a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el.
A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot, de legfeljebb 300 m2 építhető be.
c.) Az övezetbe eső területeken lakóépületet elhelyezni csak az alábbi telekterület nagyság és művelési ágak esetén szabad:
- Szőlő, gyümölcsös művelési ág esetén: min. 0,5 ha telekterület,
a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot, de max. 300 m2 építhető be.
- Szántó, kert művelési ág esetén: min. 3 ha telekterület
a telek beépítettsége nem haladhatja meg a 1,5 %-ot, de max. 600 m2 építhető be.
d.) A telken újonnan létesítendő építmények csak
- szabadonálló beépítési mód szerint
- legalább 10,0 m előkert biztosításával
- épület legfeljebb 5,5 m építménymagassággal ( kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehet több, mint 12,0 méter) és magastetővel, 35- 45º-közötti tetőhajlásszöggel telepíthetők.
- az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.
- a homlokzatok vakolt felülete simított legyen, fehér vagy barokk sárga színezéssel. Téglaburkolatú homlokzat csak a hagyományos színvilágnak megfelelő burkolótéglával készülhet.
e.) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (41/1997.(V.28) FM .rendelet) belterülethez, lakó-és üdülőterülethez, természeti területhez 300 méternél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 méternél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető. Hígtrágyás állattartás csak úgy folytatható, hogy az ne járjon együtt szabadtéri trágyalé gyűjtő létesítésével és ne veszélyeztesse a talaj és a vizek minőségét.
(3) Korlátolt használatú mezőgazdasági terület (Má-o)
a.) A területbe a gyep (rét), nádas művelési ágú tájvédelmi és ökológiai okokból korlátozottan beépíthető területek tartoznak.
A területen lakóépület nem helyezhető el.
b.) A területen 2,0 ha nál nagyobb teleknagyság esetén elhelyezhetők az állattenyésztéshez kapcsolódó gazdasági épületek (ló-, szarvasmarha istálló, juh-hodály, takarmánytároló, stb.), valamint a tógazdaság működtetéséhez szükséges építmények, de az összes beépített terület nem haladhatja meg a 300 m2 nagyságot.
c.) A telken újonnan létesítendő építmények csak
- szabadonálló beépítési mód szerint
- legalább 10,0 m előkert biztosításával
- épület legfeljebb 4,5 m építménymagassággal ( kivéve, ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, de akkor sem lehet több, mint 12,0 méter) és magastetővel, 35- 45º-közötti tetőhajlásszöggel telepíthetők.
- az épületek tömeg- és homlokzatalakítása, anyaghasználata a hagyományos építészeti karakterhez igazodó legyen.
- a homlokzatok vakolt felülete simított legyen, fehér vagy barokk sárga színezéssel. Téglaburkolatú homlokzat csak a hagyományos színvilágnak megfelelő burkolótéglával készülhet.
d.) A gyep (rét) művelési ágba tartozó területeken a művelési ág nem változtatható meg. A művelést kaszálással vagy legeltetéssel kell fenntartani.
e.) Az övezetben nagy létszámú állattartó telep (41/1997.(V.28) FM .rendelet) belterülethez, lakó-és üdülőterülethez, természeti területhez 300 méternél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 méternél közelebb, valamint hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető.
f.) Az övezetben hígtrágyás állattartás nem folytatható
(4) Mezőgazdasági övezetekben birtokközpont nem alakítható ki.
Szántó, kert művelési ágban tanyaudvar kialakítható, de területe (gazdasági építmények és az udvar által elfoglalt terület) nem lehet nagyobb, mint a telekterület 5,0 %-a.
(5) Vízfolyástól számított 50 méteres távolságig épület, építmény nem létesíthető.
(6) A földhasználó, illetve a beruházó köteles a talajvédelmi hatóság engedélyét, illetve szakhatósági hozzájárulását megszerezni minden, a termőföld minőségét, illetve állapotát befolyásoló esetben. ( Jelenleg az 1994. évi LV. tv. 62-70.§-ban meghatározott esetekben).
(7) A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezésének megelőzése, csökkentése érdekében be kell tartani a "jó mezőgazdasági gyakorlat" szabályait. (49/2001.(IV.3) Korm. rendelet).
11. §
Vízgazdálkodási terület (V)
(1) A területbe
- az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja
- az állóvizek medre és parti sávja
- a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja
- a vízbeszerzési területek
tartoznak.
(2) A területen építményt elhelyezni nem szabad, kivételt képeznek a vízmű üzemeltetéséhez, a vízkárelhárításhoz szükséges építmények.
(3) A parti sávok, vízjárta területek, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a vizek és a közcélú vízi építmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló rendelet előírásait kell tartani.
III. Fejezet
12. §
Környezetvédelem
(1) Az igazgatási területen a meglévő és tervezett környezethasználatokat úgy kell engedélyezni, megszervezni és végezni, hogy:
a.) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő,
b.) megelőzze e környezetszennyezést,
c.) kizárja a környezetkárosítást,
d.) megfeleljen a mindenkor érvényben lévő előírások, határértékek és normatívák keretében meghatározott követelményeknek.
(2) A felszín alatti vizek és a földtani közeg védelmével összefüggésben Csebény közigazgatási területe a hatályos rendeletek* a szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából ”fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik. A község „kiemelten érzékeny felszínalatti vízminőség védelmi területen „ levő település.(27/2004(XII.25) KvVM. rendelet)
A vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékeket és alkalmazásuk szabályait a 28/2004(XII.25) KvVM. rendelet tartalmazza.
A település területe nitrátérzékeny terület, ezért be kell tartani a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 49/2001(IV.3) Korm.rendelet előírásait
(3) A felszínalatti vizek minőségének megőrzése érdekében
a.) A területen talajszennyezést okozó objektum nem helyezhető el, és talaj- és vízszennyezést okozó tevékenység nem engedélyezhető. Az előzetesen lehatárolt hidrogeológiai védőterületet a V- 3 tervlap tartalmazza. A védőterületre vonatkozó korlátozásokat és előírásokat a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet tartalmazza.
b.) Nagy létszámú állattartó telep (41/1997.(V.28) FM .rendelet) belterülethez, lakó-és üdülőterülethez, természeti területhez 300 méternél, forráshoz, vízfolyásokhoz, vízfelületekhez 100 méternél közelebb, valamint a hidrogeológiai védőövezetben nem létesíthető.
c.) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csapadékvizeinek bevezetése a felszíni vizekbe.
d.) A csatornázás és szennyvíztisztítás megvalósításáig építés, felújítás csak zárt gyűjtés és rendszeres szippantás, valamint korszerű és hatékony egyedi kisberendezés létesítésével engedélyezhető. A szippantott szennyvizek ártalmatlanítása, leürítése kizárólag csak a hatóságilag engedélyezett fogadóállomásokon, helyeken ( a település közigazgatási területén kívül ) lehetséges.
e.) A szennyvíztisztítási technológia megválasztásánál – az EU normákat is figyelembe véve – legalább biológiai tisztítást kell biztosítani.
f.) A szennyvízcsatornákon csak olyan megfelelően előkezelt ipari szennyvizeket szabad elvezetni, amelyek a szennyvíziszap elhelyezését vagy hasznosítását nem gátolják.
g.) A tisztított szennyvizek elhelyezését lehetőség szerint felszíni víz befogadón kívül kell biztosítani.
h.) A területen a 20 fh-et elérő parkolókat csak szilárd burkolattal lehet kiépíteni. A 20 fh-et elérő parkolók felszíni csapadékvizének elvezetéséhez hordalék-, olaj- és iszapfogó beépítése szükséges.
i.) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot növényvédőszert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
*/Jelenleg hatályos jogszabályok: 219/2004 (VII.21) Korm. rendelet, 27/2004(XII.25)KvVM, 28/2004/(XII.25) KvVM, a 7/2005(III.1.) KvVM rendelet, 10/2000 (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM rendelet/
(3) Levegőtisztaság- védelem.
Csebény közigazgatási területén az általános levegőtisztaság-védelmi előírások, határértékek érvényesítendők. A levegő tisztaságának védelmével összefüggő szabályokat a légszennyezettségi és kibocsátási határértékeket a hatályos rendeletek** előírásai szerint kell betartani.
A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek a kibocsátási és levegőminőségi előírásokat, határértékeket teljesítik.
Védőfásításokkal gondoskodni kell a szántóföldi porszennyezés és az élővizek szennyezésének megakadályozásáról, valamint a mezőgazdasági üzemi területek környezeti károkozásának csökkentéséről.
A településen üzemanyagtöltő állomás csak külterületi közlekedési területen helyezhető el, amennyiben az üzemanyagtöltő állomás 50 m sugarú védelmi övezetében nem helyezkedik el állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos, vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), illetve levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra.
**/Jelenleg hatályos jogszabályok:21/2001.(II.14) Korm. rendelet, 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendele,23/2001(XI.13) KöM rendelet/
(4) Hulladékgazdálkodás.
A települési hulladékgazdálkodás megszervezése, üzemeltetése keretében biztosítani kell
a.) A települési szilárd és folyékony hulladékok rendszeres gyűjtését, elszállítását és megfelelő, engedélyezett kezelését, elhelyezését.
b.) Az állati tetemek bűzmentes gyűjtését, kezelését és ártalmatlanítását.
c.) A veszélyes hulladékok megfelelő kezelését. Veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy engedélyezhető és folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.
d.) A kommunális hulladékok gyűjtését, szállítását, ártalmatlanítását a települési hulladékgazdálkodási terv, illetve az érvényben levő önkormányzati rendelet szerint kell végrehajtani.
e.) A község területén kommunális és veszélyes hulladék égetése tilos.
f.) Az építési törmeléket, valamint a kikerülő földfelesleget a kommunális hulladéktól elkülönítve kell deponálni.
g.) Területek feltöltése csak engedély alapján, szennyeződésmentes anyaggal ( kőzet, föld, homok, egyéb hulladéktól mentes építési törmelék) történhet.
(5) Zajvédelem,
A településen a zajvédelmet az országos előírások szerint, (jelenleg a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelet alapján), a területfelhasználási kategóriákra és tevékenységekre megállapított zaj- és rezgésterhelési határérték teljesítésével kell biztosítani.
a.) A zajt keltő és a zajtól védendő létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek (65/55 nappal/éjszaka) betartásra kerüljenek.
b.) Zajvédelmi szempontból a – közlekedésből származó – megengedett A-hangnyomásszint a 66133.sz bekötőút mentén 65/55 dB, egyéb lakóterületeken 55/45 dB.
13 §.
Táj- és természetvédelem
A táj- és természetvédelmi területeket a szerkezeti és szabályozási tervlapok, a területek helyrajzi számait a 3.sz. függelék tartalmazza.
(1) Védett természeti terület:
a.) A védett természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban, az 1996. évi LIII. Törvény (a természet védelméről) előírásainak, a védetté nyilvánítási rendeletnek és a természetvédelmi kezelési tervnek megfelelően történhet.
b.) A természetvédelmi területen az elsőfokú természetvédelmi hatóság (Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség) az 19996. évi LIII. Törvény előírásai szerint ad engedélyt vagy hozzájárulást a terület állapotát befolyásoló tevékenységekhez.
c.) A védett természeti terület erdőterületein az elsődleges védelmi rendeltetés mellett meghatározó a közjóléti funkció is, ezért ezeken a területeken célszerű összehangolni a táj- és természetvédelem, vízgazdálkodás, valamint az ökoturizmus szempontjait.
d.) A természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben biztosítani kell a fenntartható használatot, természetkímélő módszerek alkalmazását, a biológiai sokféleség védelmét, valamint a termőhelynek megfelelő természetes erdőtársulások fajösszetételét.
e.) Az erdők telepítésénél kiemelten kezelendő a nagyobb szántóföldi táblák véderdő-sávval történő defláció elleni védelme. Az ökológiai hálózat hiányzó elemeinek kialakítása, lejtős területek erózió elleni védelme.
f.) Védett természeti területen elkerülendő távközlési magasépítmény, potenciálisan környezetszennyező, szennyező létesítmény, -így különösen hulladéklerakó, dögkút, szennyvíziszap tározó, hígtrágya tározó létesítése.
Turisztikai és tudományos kutatási célból a 10 méternél nem magasabb kilátótorony építése megengedett.
g.) Az övezetben csak a tájjelleget tükröző épületek és építmények építése megengedett, a 10. §-ban meghatározott feltételek szerint lehet építményt elhelyezni.
h.) Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
(2) Védett természeti terület védőövezete.
a.) A védőövezet terhelését jelentősen növelő beépítések, valamint a természet-és tájvédelmi szempontból zavaró egyéb építmények létesítése nem kívánatos.
b.) A védőövezetben a meglevő természetes és természetközeli művelési ágak fenntartása javasolt, művelési ág változtatás csak intenzív módból extenzív módba javasolható.
(3) Természeti terület.
Az övezetre vonatkozó előírások:
a.) Természeti terület részének beépítésre szánt területté nyilvánítása csak a természetvédelmi szakhatóság előzetes hozzájárulásával lehetséges.
b.) Új építmény létesítése csak indokolt esetben a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül javasolható.
c.) Természeti terület övezetben új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
d.) Természeti területen potenciálisan környezetszennyező illetve veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.
(4) Tájképvédelmi terület.
A település teljes igazgatási területe tájképvédelmi övezetbe sorolt.
A tájképvédelmi területen az építmények tájba illesztését biztosítani kell, a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez látványtervet kell készíteni.
a.) A természet- és a tájkép védelme érdekében
- az erdőterületen csak a természetvédelmi érdekeket nem sértő erdőgazdálkodás folytatható, emellett az erdőgazdálkodást, vadgazdálkodást, turizmus, kutatást-oktatás szolgáló épületek helyezhetők el, a természeti értékek sérelme nélkül.
- az övezet mezőgazdasági területein a művelési ágak kialakult arányát lehetőleg meg kell tartására. A művelési ág megváltoztatása vagy más célú területhasználat csak az adottságoknak megfelelő tájhasználat kialakítása, a tájkarakter erősítése, valamint közmű és közút építése érdekében engedélyezhető.
- a tájban megjelenő, a település-sziluettet megváltoztató bel- vagy külterületi magas építmények elhelyezését kerülni kell, az épületek magassági korlátozását, a kialakult településképpel összhangban kell meghatározni.
- az új távvezetékek (energia- és hírközlő vezetékek) létesítésekor törekedni kell azok terepszint alatti elhelyezésére, ha ez védendő értéket veszélyeztet.
b.) Az ökológiai hálózat és a Natura 2000 területek övezetein belül a vonatkozó jogszabályok előírásait be kell tartani.
c.) A területen ismert élőhelyeket meg kell óvni, beruházások helyének kijelölésekor ezeket a területeket kerülni kell.
d.) Natura 2000-es területet, ökológiai hálózattal érintett területet és az ex lege területet érintő beruházásokhoz és a tájhasználat változásához a Dél-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyét be kell szerezni.
e.) Nem létesíthető közmű-, energia-, és hírközlési vezeték a meglevő fasorok nyomvonalában.
f.) Új közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez helyet kell biztosítani.
g.) Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak mentéi fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről, kezeléséről gondoskodni kell.
14. §
Művi értékek védelme
(1) Az e rendelettel védetté nyilvánított jelyi művi értékeket a szabályozási terv, tételes felsorolásukat az 1.sz. melléklet tartalmazza.
(2) A helyi védettségű épületek építési engedélyezési eljárása során ki kell kérni a megyei főépítész előzetes véleményét.
(3) A helyi védettségű épületek felújítása, átalakítása, az utcaképet érintő beavatkozások és egyéb építési tevékenyég során a jelen rendelet 4.§-ban rögzített előírásokon túlmenően az alábbi előírásokat kell betartani:
Épületszélesség tömege |
Az utcai főépületek szélessége nem változtatható, Bővítés a melléképületek irányába történhet. A melléképületek szélessége-átépítés esetén- nem lehet nagyobb a főépület szélességénél. A meglévő nyitott tornác nem tehető zárttá. |
Tetőidom, tetőfedés |
Szimmetrikus nyeregtető, oromfalas kialakítással, vagy kisméretű csonkakontyolással. Az oromfal formai kiképzése nem módosítható. A tetőfedés csak kettős hódfarkú cserépfedés, piros vagy barna színű cserép lehet. A kémény a tetőn kívül csak falazott téglaszerkezet lehet, toldó berendezések nem alkalmazhatók. |
Nyílászárók |
A meglévő nyílásméretek nem változtathatók. A tornác utcai bejárata méretében és formai kialakításában megőrzendő. A lezárt/befalazott bejáratokat az épület felújítása során az eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani. |
Homlokzatképzés |
Sima vakolaton meszelés, vagy festés hagyományos színezéssel. Az utcai homlokzaton előtető, nyitott vagy fedett terasz nem létesíthető. Gázvezetéket látható helyen csak horonyban szabad vezetni. |
Kerítés |
A kerítés anyaga újonnan csak fa- vagy téglaszerkezetű és burkolatú lehet. A kerítés magassága nem haladhatja meg a 1,5 métert. Tömör kerítés nem, csak alacsony- max.40 cm.- lábazatos áttört jellegű kerítés létesíthető. |
15. §
Régészeti lelőhelyek védelme
(1) A nyilvántartott régészeti lelőhely a település területén nincs, a településről régészeti lelet nem került múzeumba.
Régészeti érdekű (RÉ) területek lehatárolását a szabályozási tervek tartalmazzák. A lelőhelyek leírását jelen építési szabályzat 2. számú függeléke tartalmazza.
A megjelölt területeken, illetve azok térségében fokozott gondossággal kell eljárni minden talajfelszínt érintő tevékenység során.
A nyilvántartott régészeti érdekű lelőhelyek területén minden, az eddigi használattól eltérő hasznosításhoz, építkezéshez, földmunkához a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulása szükséges.
(2) Az ismert régészeti érdekeltségű lelőhelyek terüeltén
- beépítésre nem szánt területeken végzendő, 30 cm mélységet meghaladó és 10m2-nél nagyobb területre kiterjedő talajmozgással járó tevékenység,
- beépítésre szánt területeken talajfeltársással járó építési tevékenység megkezdése előtt, meg kell kérni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szakhatósági hozzájárulását.
(3) Régészeti érdekű (RÉ) területet érintő tervezés esetén a tervezést megelőzően, ki kell kérni a KÖH véleményét.
(4) a régészeti lelőhelyekre vonatkozóan a 2001. évi LXIV. tv. és a kapcsolódó rendeletek előírásai betartandók. Amenyiben a település közigazgatási területén bárhol- a nyilvántartott régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területen kívül- építkezés vagy művelés kapcsán régészeti leletek vagy régészeti objektumok előkerülése esetén a munkákat fel kell függeszteni, és értesíteni kell a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságát és a Kulturális Öröskségvédelmi Hivatalt.
IV. Fejezet
16. §
Sajátos jogintézmények
(1) Helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében az építésügyi hatóság élhet -az Étv-ben meghatározott- kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés jogintézményével.
(2) A belterületeken meglévő és megvalósítandó épületek működéséhez szükséges utak és közművek létesítése érdekében az érintett ingatlanok tulajdonosai - az Étv. által meghatározott - építési és közművesítési hozzájárulás fizetésére kötelezhetők. A hozzájárulás mértékét és arányát külön önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
(3) A településkép javítása érdekében az azt rontó építmények meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettsége előírható.
(4) Beültetési kötelezettség – telken belüli kötelező védőfásítás – terheli környezetvédelmi valamint táj- és településkép-védelmi okokból
- a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági és mezőgazdasági üzemi területeket a szabályozási tervek szerinti helyeken
- a belterületi lakóingatlanok egy részét a belterület szabályozási terv szerinti helyeken.
V. Fejezet
Vegyes és Záró rendelkezések
17. §
A rendelet mellékletei
(1) Az engedélyezési eljárás során kötelezően alkalmazandó tervi mellékletek:
a.) Belterület szabályozási terve V – 2 jelű tervlap
b.) Külterület szabályozási terve V – 3 jelű tervlap
c.) 1-2.sz.melléklet: Önkormányzati hatáskörbe tartozó települési értékvédelem.
d.) 1-2.sz.függelék: Szakhatósági hatáskörbe tartozó művi és természeti értékvédelem
(2) Az engedélyezési eljárás során figyelembe veendő kapcsolódó önkormányzati rendeletek:
a) Az állattartásról szóló önkormányzati rendelet
18. §
Előírások alkalmazása
Jelen előírások 2007. június 1-én lépnek hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben kell alkalmazni.
Sümegi Zsuzsanna sk. Biswurm Sándor sk.
körjegyző polgármester
Kihirdetve: 2007. április 24.
Sümegi Zsuzsanna sk.
körjegyző
1. melléklet
Helyi védettségre javasolt épületek:
Cím |
Házszám |
Helyrajzi szám |
Védettségi fokozat |
Funkció |
Fő utca |
4 |
126 |
Hv-2 |
lakóház |
Fő utca |
7 |
122 |
Hv-2 |
lakóház |
Fő utca |
9 |
120 |
Hv-1 |
melléképület |
Fő utca |
10 |
119 |
Hv-2 |
lakóház, melléképület |
Fő utca |
12 |
117 |
Hv-2 |
lakóház |
Fő utca |
19 |
111 |
Hv-2 |
lakóház |
Fő utca |
21 |
108 |
Hv-1 |
lakóház |
Fő utca |
23 |
106 |
Hv-1 |
lakóház |
Fő utca |
24 |
105 |
Hv-1 |
lakóház |
Fő utca |
42 |
14 |
Hv-1 |
lakóház |
Fő utca |
43 |
15 |
Hv-1 |
lakóház, melléképület |
Fő utca |
46 |
18 |
Hv-2 |
lakóház |
Fő utca |
48 |
20 |
Hv-1 |
lakóház |
Fő utca |
49 |
21 |
Hv-2 |
lakóház |
Fő utca |
51 |
23 |
Hv-2 |
lakóház |
Fő utca |
52 |
24 |
Hv-2 |
lakóház |
Fő utca |
57 |
37 |
Hv-2 |
lakóház |
Szabás területén |
69 |
231 |
Hv-2 |
lakóház |
Szabás területén |
Hv-1 |
Kőkereszt |
2. melléklet
Helyi értékvédelmi tanulmány
Szakhatósági hatáskörbe tartozó művi és természeti értékvédelem
1. függelék a 2. melléklethez
A település területén megjelölt, nyilvántartott régészeti érdekű (RÉ) területek:
RÉ – Nyilvántartott régészeti érdekű lelőhelyek |
|||
|---|---|---|---|
Sorszám |
Helyrajzi szám |
Települési terület |
Megjegyzés |
1 |
069/15-17 |
A település északi részén |
u.n. Római út |
2 |
069/34 |
A település északi részén, Szabástól dél-nyugatra |
Ó-temető |
3 |
053/1-2 |
A település dél-nyugati részén |
Templomvölgy |
4 |
Nem azonosítható |
Almamellék- Csebény határán |
Végág |
5 |
Nem azonosítható |
Valószínűen a mai Szabás településrész területén |
Szabás |
2. függelék a 2. melléklethez
Természet- és tájvédelem
a.) Védett természeti terület övezetébe tartozó területek helyrajzi száma.
027/3 (r), 027/5, 028 (r ), 034/1 – 10, 046/2 – 6, 053/3, 053/ ,053/11, 061/1-9, 067/2, 069/3, 069/7-21, 069/ 23 – 25, 069/28 -33, 069/36 – 39, 071/1 4, 071/7 – 9, 082/1,
b.) Védett természeti terület védőövezetének helyrajzi számai:
013/2, 015/1, 015/ 4 – 11, 027/1, 027/2, 27/3 ( r ), 028 ( r), 069/2, 069/26, 069/27, 069/34, 069/35, Szabás területe (202 -237)
c.) Természeti terület övezetének helyrajzi számai:
053/2
d.) Tájképvédelmi terület:
A település teljes igazgatási területe.
d.) Források:
A belterülettől észak- nyugatra levő forrás.
az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről
1b. melléklet: Kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek
Dél-Zselic (HUDD20004)
Helység |
Hrsz. |
Terület (ha) |
Csebény |
061/1 |
1,0541 |
Csebény |
069/36 |
0,3580 |